Kinézet | Hangulatzene | Etessünk kacsát!

Nagyon nagyon jóó idő van! Gondoltam egye-fene, lemegyek a kis tavacskához kacsát etetni. Szereztem kenyérkét, és lerohantam a célponthoz. Kacsák, kacsák hol vagytook? Ó, ott vagytok! Odamentem a kacsákhoz, akik természetesen megijedtek tőlem. Mit is hittem, itt a kacsák vannak olyan bátrak, hogy ottmaradjanak? Elővettem az EXO-s tatyeszomból a kenyérkét, törtem belőle, és a vízbe dobtam, ahol a kacsákák rá is vetették magukat. Mosolyogva néztem a tollas kis cukiságokat, ahogy elpusztítják az ennivalót. Utoljára mikor is etettem kacsát? Talán tavaly. Emlékszem hogy Muroto-ban a tengerparton etettük őket pár volt muglisulis osztálytársammal. Olyan szerencsém volt, hogy mindig tengerparti városban éltem! Legszívesebben az iskolát átvarázsolnám egy tenger partjára. Lehet hogy a diákok nagy része örülne neki, meg hát a tanárok is. De ha már tenger nincs, van egy gyönyörű tó. Már csak a táncórák hiányoznak.

Kinézet | Hangulatzene | Etessünk kacsát!

Nagyon nagyon jóó idő van! Gondoltam egye-fene, lemegyek a kis tavacskához kacsát etetni. Szereztem kenyérkét, és lerohantam a célponthoz. Kacsák, kacsák hol vagytook? Ó, ott vagytok! Odamentem a kacsákhoz, akik természetesen megijedtek tőlem. Mit is hittem, itt a kacsák vannak olyan bátrak, hogy ottmaradjanak? Elővettem az EXO-s tatyeszomból a kenyérkét, törtem belőle, és a vízbe dobtam, ahol a kacsákák rá is vetették magukat. Mosolyogva néztem a tollas kis cukiságokat, ahogy elpusztítják az ennivalót. Utoljára mikor is etettem kacsát? Talán tavaly. Emlékszem hogy Muroto-ban a tengerparton etettük őket pár volt muglisulis osztálytársammal. Olyan szerencsém volt, hogy mindig tengerparti városban éltem! Legszívesebben az iskolát átvarázsolnám egy tenger partjára. Lehet hogy a diákok nagy része örülne neki, meg hát a tanárok is. De ha már tenger nincs, van egy gyönyörű tó. Már csak a táncórák hiányoznak.

Leila
kacsaetetős outfit | kicsi-kacsák

Még semmi komolyabb tervvel nem álltam elő, amikor elindultam a tóhoz. Úgy gondoltam, hogy egy kellemes séta jót fog tenni. Így délután már nem is volt olyan füllesztően meleg, így el mertem indulni a táborból.
   A vizsgák miatti hajtás kicsit alább hagyott, most hogy már túl voltam az első vizsgámon. Sikeresen át is mentem, még hozzá hibátlan pontszámmal. Ez megadta a kezdő lelkesedést. Azért mégsem véletlen, hogy levitás lettem. Szép nyugodtan sétáltam a tó partján, amikor észrevettem egy lányt, aki éppen a vízbe dobált kenyérdarabkákat a kicsi (és nem olyan kicsi) kacsáknak.
   Ahogy közelebb értem, felfedeztem, hogy ő a navinés évfolyamtársam, Leila. Ha az emlékezetem nem csalt, akkor volt talán két-három közös óránk. Közelebb léptem a lányhoz.
   - Szia Leila - mosolyogtam rá. Reméltem, hogy ő is emlékszik rám, hiszen egy pár szót azért váltottunk órák után. - Mit csinálsz errefelé? - tettem fel a kérdést. Bár elég nyilvánvaló volt, hogy mit csinál. Kacsát etet. Ahogy ráeszméltem, hogy milyen bugyuta kérdést tettem fel, egyből elpirultam.
   A kellemes napsütés hamar elfeledtette velem a bénaságomat. Hát igen, ez történik, amikor a visszahúzódó levitás próbál barátkozni.

Kinézet | Hangulatzene | Etessünk kacsát!

Törtem még egy kis kenyeret, amit miután bedobtam a vízbe, a kacsák elpusztítottak. A táskámat leraktam a lábam mellé, és az EXO felirat láttán eszembe jutott egy dal, amire egyszer táncoltunk. Halkan elkezdtem dúdolni, de abba is hagytam, mert valaki köszönt, gondolom nekem. Talán még szerencsém is volt, hogy megszólított, mert lehet elkezdtem volna ott táncikálni csak úgy. Képes vagyok rá, mégiscsak ismerem saját magamat. Ha jól tudom. Az emberek tudják ismerni saját magukat? A hang irányába néztem, és egy ismerős arcot pillantottam meg.
- Szia Ainsley, ugye? - köszöntem vissza. Neveket nem a legkönnyebben jegyzek meg, hogyha nem beszélek olyan sokat az illetővel. Van pár közös óránk, onnan tudom a nevét.
- Kacsát etetek. És te? - válaszoltam mosolyogva a kérdésére, és dobtam be még egy kis kenyérkét a kacsuszoknak.

Leila
kacsaetetős outfit | kicsi-kacsák

Figyeltem, ahogy a kacsák küzdenek a kis darab kenyérkékért, amiket a lány dobált nekik. Szinte már háború folyt az ételért.
   - Igen - mosolyogtam a lányra. Hála az égnek megismert, elég kínos lett volna, ha fogalma sincs arról, hogy ki vagyok.
   - Gondoltam kicsit kiszellőztetem a fejem, még így a hátralévő vizsgák előtt - most hogy így kimondtam, ismét izgulni kezdtem. Nem voltam rossz tanuló, könnyen bepótoltam az elmaradásaimat. Mindettől függetlenül aggódtam, hogy mi lesz, ha esetleg mégse úgy sikerülnek a vizsgák, mint ahogy azt terveztem. Mi lesz ha esetleg megbukok? rengeteget készültem az összesre, de ez mégsem adott elegendő önbizalmat. - Te hogy haladsz a tanulással?
   Próbáltam rá terelni szót, hátha akkor a saját vizsgák iránti izgalmam alább hagy, de ez nem igazán segített.
   A kacsák egyre közelebb úsztak felénk, ahogy a lány egyre több kenyeret dobott nekik. Minél jobban figyeltem őket, annál durvábbnak látszott a harc, amelyet a kis morzsákért folytattak.
   - Hogy-hogy kacsát etetsz? Ezek szerint szereted őket - vázoltam fel a számomra nyilvánvalónak tűnő tényt. Kiskoromban apukám néha elvitt minket kacsát etetni, ha éppen olyan helyen jártunk, ahol volt rá lehetőség. Kellemes emlékek, bár nem sokszor történt meg. Azért nem a kacsaetetés körül forgott a gyermekkorom.

Kinézet | Hangulatzene | Etessünk kacsát!

Eszembe véstem a nevét, nehogy elfelejtsem.
- Elég jól, valamennyire sikerült behoznom a lemaradást. Te? - válaszoltam. A szenvedés megérte, mert már körülbelül tudok annyit mint a többiek.
- Nagyon szeretem őket! - törtem még a kenyérből, és dobtam be ugyan úgy a vízbe. Az egyik picikacsát, aki tök cuki volt, én magamban elneveztem Sehun-nak. Igen, nagy EXO fan vagyok. Ezt a zseniális nevet nem tarthattam magamban, így ki kellett hangosan mondanom.
- Azt a picikacsut ünnepélyesen elnevezem Sehun-nak! - mutattam már majdnem nevetve a picike kacsára. Kíváncsian vártam mit fog erre Ainsley reagálni.
- Oh Sehun, egyél! - dobtam oda direkt a picikacsa elé, de az egyik nagyobb kacsa még azelőtt bekapta, mielőtt Sehun megette volna

Leila
kacsaetetős outfit | kicsi-kacsák

   - Hát igazából nem tudom. Az első vizsgám kiváló lett, de valahogy nem vagyok biztos abban, hogy a többi is ilyen jól fog menni - kételkedtem magamban, de még volt időm párszor átrágni magam az anyagon, hogy biztos lehessek a tudásomban. - Mikből vizsgázol?
   - Tényleg nagyon édesek - volt pár barátságosnak tűnő kacsa, akik éppen nem ölték egymást a kenyérdarabokért. Ők nyugodtan úszkáltak (feltehetőleg már jól lakottan) messzebb a háborús övezettől.
   - Aranyos név - mosolyogtam a lányra. - Van esetleg valami különleges jelentése? - nem tudtam miért így nevezte, de biztos voltam benne, hogy nem csak légből kapottan találta ki ezt a nevet.
   - Szegény, feleszik előle a kaját - Sehun teljesen elveszetten nézelődött a kenyérdarabkája után kutatva.
   

Kinézet | Hangulatzene | Etessünk kacsát!

- Az jó, gratulálok! - mosolyogtam a lányra.
- Bűbájtanból, Bájitaltanból, A mágia elmélete és gyakorlatából, Legendás Lények Gondozásásból, Gyógynövénytanból, Jóslástanból, Önismeretből, és Sötét Varázslatok Kivédéséből. Asszem ennyi. - válaszoltam. Lehet kihagytam valamit a felsorolásból, de nem baaaj. Törtem még egy kis kenyérkét, és próbáltam Sehun elé dobni. Azaz, sikerült ennie!
- Most így hirtelen nem jut eszembe hogy mit jelent. - mondtam mosolyogva.
Megint törtem a kényérből, és beledobtam. Szegény Sehun elől most megették a kaját. Egy másik picikacsát is megláttam, őt pedig elneveztem HoSeok-nak.
- Őt pedig elnevezem HoSeok-nak, ami azt jelenti hogy igazságos kő. Furák ezek a koreai nevek. Dee jól hangzik kimondva. - most beleképzeltem magamat egy HoSeok nevű ember helyébe. Úgy kell leélnie az életét, hogy igazságos kőnek hívják.

Leila
kacsaetetős outfit | kicsi-kacsák
- zárás -

   - Köszi - mosolyogtam vissza a lányra.
   - Hű, elég sok tantárgyad van. Hogy bírod így a tanulást, én már a saját öt tantárgyammal is elég sokat szenvedek - meglepetten hallgattam a lányt. Jövőre én is több tantárggyal szeretném folytatni az iskolát, de így, hogy év közben érkeztem, nem akartam túl terhelni magam.
   Miközben a vizsgákról ls a tantárgyakról beszélgettünk, Sehunnak is sikerült végre ennie. Bekapta a kis kenyérdarabkát és büszkén forgolódott újabbak után kutatva.
   - Érdekes - mindig érdekelt a koreai nyelv, mint ahogy a kínai, a japán és a többi keleti kultúra. Sose ástam bele magam mélyebben, de lehet, hogy majd itt a Bagolykőben, ahol ennyi nemzetiségű ember van, valami kis tudást összeszedek az országokról. - A többieknek is lesz neve, vagy csak velük kivételezünk? - kuncogtam. Nem akartam, hogy szegény kis kacsák rosszul érezzék magukat, úgyhogy mindenképpen el akartam nevezni a többieket is. Nem voltak olyan sokan, nagyjából 10-en úszkáltak a vízen, így nem lesz nehéz dolgunk.
   - Én őt - mutattam az egyik vadóc kacsára, aki a többiek elől lopkodta a kenyérdarabokat. - Adamnek nevezem, a hasonlóan lázadó bátyám után - ahogy tovább néztem a kis úszkáló sárga lényt, egyre inkább láttam a hasonlóságot közte és a testvérem között, ami felettébb különös volt, hiszen ez itt még is csak egy kacsa, míg Adam, egy hús-vér ember. Nem éppen összehasonlítható. Ám valahogy mégis megvolt a hasonlóság.
   Egyre közelebb merészkedtek a parthoz, ezzel hozzánk is. Így az ételhez is könnyebben hozzáfértek. Néhány bátrabb kis kacsa, köztük Adam is, kifutott a partra, tőlünk kicsit messzebb. Nem sokat időztek a szárazföldön, szinte egyből futottak is vissza a vízbe.
   Egy igazán bátor kacsa odamerészkedett hozzánk is, ahogy próbáltam neki egy falat kenyeret adni, a kezemet finomabbnak találta. Szorosan rázárta a csőrét, elég nagy fájdalmat okozva, amely sikoltásra késztetett. Erre a kis kacsa megijedt és visszafutott a vízbe és elúszott.
   A kezemre pillantottam, amelyen a kacsacsőr nyom látszott.
   - Bocsi, szerinte mén most visszamegyek a körletbe, mert ezt valahogy el kéne látnom - mondtam a lánynak, miközben már az első könnycsepp a szemembe szökött. - Örülök, hogy találkoztunk, további jó etetést - erőltettem mosolyt az arcomra, majd sietősen a kastély felé vettem az irányt.