A falu határa után kell még sétálni egy keveset, hogy az ember elérjen ide, de határozottan megéri. Mindenütt fák találhatók a tó közelében, festői sétálóhellyé változtatva a környéket. A parkban elszórva padok találhatóak, amelyek télen is melegek és hívogatóak a rájuk szórt bűbájoknak köszönhetően. A kellemes környezet tökéletesen alkalmas, ha olvasni, pihenni vagy beszélgetni szeretne az ember. A tavacska körülbelül olyan negyven perces sétával körbeérhető, attól függően, az adott ember sétatempója mennyire kényelmes. Éjjel apró fénypontok segítik a tájékozódást az erre járóknak igazán romantikussá változtatva a környezetet. A víz hirtelen mélyül, de bizonyos helyeken alkalmas a strandolásra, itt gyakran látni a nyáron pancsoló diákokat is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=720977#post720977][b]Krushnic Dimitri - 2018.04.18. 20:55[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=721107#post721107][b]Moondance Williams - 2018.04.20. 19:23[/b][/url]

Kora hajnalban már fel voltam, legalább is ha bárki kérdezi a hivatalos verziót. A nem hivatalos verzió hogy le sem feküdtem, már vagy a negyedik napja. De ha alszom is az is maximum két- három óra. És mivel ha már nem alszom, akkor legalább csináljak is valamit. Jelen esetben is egy maratonra való felkészülésben segítek egy egyetemi tanárnak. Ezért felvettem egy fekete Jack Deielses trikót meg egy fekete rövidnadrágot, a sokat látott sportcipőmmel. Halkan lementem, nehogy felébresszem Lilyt. Miután megreggeliztem, ami egy pirítósból, meg egy pohár narancsléből állt, már fogtam is Démon pórázát, mivel Lucky a golden retriever nem fiatal már és nem tenne jót neki ha kilométereket futna. Így a malamuttal ketten indultunk el.  A kapu előtt nyújtottam, közben Démon türelmesen várt rám. Még sötét volt ép hogy pirkadt, és kellemesen hűvös volt. Éreztem ahogy a hűvös levegőtől, libabőrös leszek, de nem bántam. Tudtam, hogy nemsokára a víz fog szakadni rólam. Majd mikor kellőképpen bemelegítettem, el is indultunk. A lakónegyedeket, végig kocogtam, és a főutcán is kellemes nyugodt tempóban futottam, majd a kis tavacskáig egy kissé erőteljesebb tempóban futottam, előttem, Démon loholt folyamatosan csóválva a farkát. Nagyon élvezte, a kora hajnali edzést. Mikor megláttam a tavat, lassítottam, és szememmel elkezdtem keresni az edzőtársamat. Meg is pillantottam, úgy hogy a kutyámmal felé indultam.
- Jó reggelt, remélem nem várt sokat - mondtam, ahogy nem messze tőle megálltam, Démon mellettem nehogy megijedjen a cica. Pedig láttam rajta, hogy nagyon szeretne barátkozni a macskával, és a férfival is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=721588#post721588][b]Krushnic Dimitri - 2018.04.27. 19:31[/b][/url]

Holdtánc

- Itt szereted, ugye? Tudtam én - mondom a macskának, miközben a hasát vakargatom, ott ahol pont a legjobb. Ha ő nem unja meg, lehet, hogy estig itt ülök. Bár a fajtáját ismerve, mindjárt kapok egy pofont és kényeskedve arrébb vonul. De mielőtt ez megtörténhetne, valaki rámköszön s mosolyogva pislogok fel az edzőtársamra. Társaimra, elnézést. A hatalmas kutyára is felfele kell nézzek ebből a guggoló pozícióból, de ez nem zavar. Térden odatotyogok s elé tartom a tenyeremet, hogy megismerhesse a szagomat, amiután jó alaposan megvakargathatom a fejét. A macska mögöttem felnyávog, hisztizik, hogy mi van, hol marad a pocisimi, de már lejárt a buli, megkapta a napi simogatást, most a kutya sora van. Neki megy kutyasora.
- Helló, hát ő ki? - érdeklődök s lassan talpra emelkedek, mielőtt még teljesen szétmenne a térdem. - Látom, már nekifogtál, ügyes, ügyes - nézek végig leizzadt, kipirult valóján. Csípőre teszem a kezem és elpillantok a tó irányába. Ha megkerüljük, akkor az egy kilóméter összesen. Ha nagyon széles ívben kerüljük meg. Nem egy termetes tó. A tarkómat vakargatom a nagy számolgatásban.
- Ha hússzor megkerüljük, aztán megállás nélkül elfutunk a Hivatal épületéig, akkor az huszonhárom kilométer lesz. Két napig ezt csináljuk, aztán jöhet egy duplázás. Vagy tegyük feljebb a mércét? Vagy lejjebb? - fordulok vissza a többiekhez. A macska egy újabb nyávogással jelzi, hogy neki tökéletesen megfelel az is, ha senki nem szalad sehova, csak egész nap itt ücsörgünk és őt simogatjuk. Az élet nem habostorta, macska.