36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Csizmazia Hajna Cecília
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2016. november 12. 21:13 | Link

Ward


Ma mai nap egy napsütéses, kissé szeles és hűvös nap, számomra pont tökéletes arra, hogy futni induljak. Hajamat egy lófarokba kötöm és magamra öltöm fekete-zöld színű edző ruhámat. Nem szeretnék feltűnő lenni, ezért a rikító színeket, melyeket amúgy sem preferálok, elkerülöm. Mivel még nem találtam itt olyan társaságot, akivel szívesen megosztanám ezt a cselekedetet, ezért egyedül indulok útnak kora este.
Mozgásom eleinte egy kicsit gépies, de pár méter után már a régi, ismerős mozzanatokat előhalássza testem és néhány roppanással jelzi, hogy készen áll a munkára. Hetente többször is hódolok a mozgás ezen formájának. Ha valaki egy katona gyermeke, akkor az együtt töltött idők leginkább egy kiképzéshez hasonlítanak, amely alól ha az egyik végtagodat elvesztetted, akkor tudsz csak kibújni.
Előnye ezeknek a hétvégéknek az volt, hogy soha nem lustultam el és lett tartásom és megszerettem a különböző sportokat.
Tempómon néha gyorsítok, néha pedig lassítok. Nem szeretem az egyenletes iramot, mert abban jobban elfáradok, mint a váltásokban. Utam csak akkor áll meg, amikor elérek a falu határáig. Nem sokszor jártam még erre, de feltűnik valaki, aki előttem fut. ~Nahát~ Kíváncsi vagyok, hogy merre felé halad, ezért nem feltűnően elkezdem követni. Hátulról nem ismerem fel, hogy ki az „áldozatom” és igazából magyarázatot sem tudok adni arra, hogy miért indulok utána. Mindenesetre egészen a tavacskáig követem és csodálkozva veszem észre, hogy valahogy sikerült eltűnnie a szemeim elől. Úgy forgolódok körbe, mint egy elveszett kis gyerek, s mikor a hátam mögött vélem felfedezni ijedve lépek egyet hátra.
– A fenébe. – csak ennyi hagyja el a számat. Csapkodni lenne kedvem és kiabálni azért mert meg lettem ijesztve, de tudom hogy magamnak köszönhetem ezt a meglepetést, mivel engem küldött errefelé a tudatalattim.
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. november 12. 22:07 | Link

Hajna, a stalker  Cheesy

Mostanában kicsit felforgatta a napjaim egyhangú rutinját a tény, hogy kb 26 órában figyeltem az orosz hölgyet. Nem mindig lógtam a nyakán, de az nem azt jelentette, hogy nem tartottam rajta a szemem, hogy hagytam meglógni. Azonban voltak dolgok, amikről nem voltam hajlandó a munkám miatt lemondani, a futás pedig az ilyenek kategóriáját bővítette. Elvégre milyen egy testőr, aki le van eresztve, remeg minden porcikája, mint a málnazselé és lusta, mint a dög? Én még egy ilyet se láttam, de ezúton üzenem annak, aki mégis ilyen, hogy szégyellje el magát.
Szóval az esti időszakban indultam el a kis szeánszomra, a fekete melegítőgatyámban és a fehér pólómban. Ilyenkor nem nagyon szoktak mások kint lenni, tehát nem kellett attól tartanom, hogy majd zaklatnak, illetve hát, attól sem nagyon, hogy mi lesz Szofival. A hálókörletbe úgysem követhetem, hát az elég félreérthető lenne. Nincs kedvem egy dilis negyedvélával veszekedni.
Szóval tök nyugisan indultam el kocogni, a magam kis iramában, néha a tájat nézegetve.
Nem is volt ezzel semmi gond, egészen addig, míg azt nem éreztem, hogy követnek. Az ilyesmi a túlzott paranoiám része, szerintem munkahelyi ártalom az egész, de egyből levágtam, hogy valaki jön utánam. Nem reagáltam egyből, csak a tavacska felé vettem utamat, mivel ott könnyebben szem elől lehetett téveszteni az embert.
És ez bizony meg is történt, a lány - aki múltkor a szobámban járt -, körbe-körbe forgolódott és nézelődött, hogy hol is van, én pedig közelebb léptem.
- Most már kezdem azt hinni, hogy te szándékosan a közelemben akarsz lenni - jegyeztem meg kissé ego mosollyal az arcomon és összefontam a karomat a mellkasom előtt.
Hozzászólásai ebben a témában

Csizmazia Hajna Cecília
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2016. november 12. 22:22 | Link

Ward, az áldozat Rolleyes


Pár pillant kell ahhoz, hogy szívverésem lelassuljon és fel tudjam fogni ki is áll előttem. Napokat töltöttem azzal, hogy a körletben semmiképpen se fussunk össze legutóbbi találkozásunk után. Úgy látszik a sors mégis úgy akarta, hogy megint valami őrültnek tűnjek előtte, ezért sikerült minket összehoznia.
– Hééééj Ildaaa. – Vigyorogva nézek rá, pedig erre semmi okom nincsen inkább nem is hagyom reagálni és tovább beszélek. - Már egy szentélyt is állítottam neked a szobámban. – Hangom talán gúnyosan hathat, de nem mosolyom nem szűnik, így ki lehet találni, hogy nem annak szánom. Én ilyen vagyok, szeretek játszani, szeretek labdákat adni és kapni.
– Ha tudtam volna, hogy te vagy az, akkor inkább a másik irányba futottam volna. – Kezeimet belecsúsztatom a zsebeimbe, miközben teljes őszinteséggel ejtettem ki a szavakat a számon. Tényleg úgy éreztem jobb, ha elkerülöm őt, mert nem tudtam volna magyarázatot adni neki arra, ami a szobában történt. De ha már így hozta a sors, miért meneküljek?
- Hogy vagy mostanság? Esnek be hozzád más nők is? - Érdeklődök, valahogy el kell kezdeni a beszélgetést, hátha most kicsit tovább tudjuk élvezni egymás társaságát, mint legelső alkalommal.
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. november 12. 22:59 | Link

Hajna, a rajongó  Rolleyes

Nem mondhatnám, hogy a látványomra hiperventillálni kezdett volna, meg pánik-roham fogta el... Pedig az baró lett volna, akkor mondhatnám Szofinak, hogy ijesztő vagyok. De sajna erre még várnom kell, mert a csaj elég hamar lehiggadt és köszöntött is, mint Ildát, mert ugye én vagyok a dublőr. Igen szerencsés nő, ilyen szexi beugrója sem akad minden bagolyköves diáknak.
- Kedves zaklatóm, ez igazán megtisztelő a részemről, bár nem kételkedtem az ügyben, hogy majd egy szentélyt állítasz nekem. Már sejtem is, hogy hova lett a tegnapi talárom, a rejtély megoldva - jegyeztem meg komoly fejet vágva és hatalmasat bólintottam, mintha ez egyértelmű volna. Csak ez lehet rá a logikus magyarázat, belém szerelmesedett és eltulajdonította. Az szóba sem jöhet, hogy a házimanó, aminek a kezébe nyomtam, elvitte kimosni... nem. A lány elfogta az elfet és most megkötözve ül a lány szekrényében. Ha ezt előre sejtem...
- Azt meghiszem, sokan mondták már, de kivitelezni senki nem próbálta. Ez felettébb elkeserít, ilyenkor kétségbe vonom a saját rémisztési tehetségemet. Régen annyival jobban ment... - kámpicsorodtam el látványosan, letörtem mint a bögrének a füle. Eltértem a Rellonos protokolltól, már nem félnek tőlem, lassan ideje beadnom a felmondásomat és más szakma után nézni, itt nem sokáig élek már meg.
- Nem, sajnos senki. Könyvekkel hajigálnak, meg néha el akarják kérni a házimat, de amúgy semmi ilyesmi. És te? Törsz be mások szobájába? Hogy van Ilda? így nem fogok megélni a dublőrködésből - húztam el a számat kissé.
Hozzászólásai ebben a témában

Csizmazia Hajna Cecília
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2016. november 12. 23:16 | Link

Ward, A dublőr Rolleyes


- Óóó, hacsak a talárod lenne nálam.. – Teljes komolysággal adom elő a mondatot. Tudom én értékelni a jó beszédet, szeretem ha valakinek olyan a humora mint nekem. Talán még Ő is képes lyukat beszélni mások hasába, ha az igazát akarja beadni.
- Hát ha jobban elnézlek, egy sötét sikátorban nem szeretnék veled összefutni. - Méregetem egy kicsit. Így ruhában még talán jobban is néz ki, mint takaróba becsavarva egy sushira hasonlítva. Sugárzik róla a magabiztosság és a férfiasság, manapság az ilyen hímneműeket ritkán találni meg, a női nem bánatára.
– Betörtem az Levitás házvezető helyettes irodájába, de az még azelőtt volt, hogy hozzád beestem.. – úgy teszek mintha a világ egyik legtermészetesebb dolga lenne az, hogy valakinek az otthonába, irodájába betörök. Pedig egyáltalán nem így van, én csak egy levelet kézbesítettem Naizer úrnak, személyesen, saját stílusban.
– Ilda éppen nem tud járni, mert valami balesete volt repüléstan órán, szóval pont szükség lenne rád, hogy beugorj helyette.. - Nem bírok egy helyben ácsorogni ezért szép lassú léptekkel hátrálok a tó felé. A szemkontaktust amennyire lehetséges tartom beszélgető partneremmel, ezzel éreztetve, hogy nem menekülni akarok, csak ha már itt vagyunk körbenéznék.
- Sajnos azonban a parókát még nem szereztem be neked, ezért be kell érned egy Százfűlé főzettel.. - Nem tudom meddig lehet még ezt az Ildás dolgot húzni, lehet hogy egy kissé már kezd unalmassá válni. Mindenesetre nem szeretném látni, ahogy ebből a díszhímből nő válik, megölné az illuziót.
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna Cecília , 2016. november 12. 23:24
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. november 12. 23:44 | Link

Hajna, a betörő

Azonnal a szívemhez kaptam, mint aki elborzad, hogy mi is történik és ó Jézusom, még mi lehet nála. Amúgy nem érdekelt volna a dolog, igazából csak szórakoztató volt ez a beszélgetés, ami ritkán fordult elő. Ezek után, hogy megnyugtassa a lelkemet, közölte velem, hogy nem szeretne velem összefutni egy sötét sikátorban. Csak elvigyorodtam sejtelmesen, kissé lehajtva a fejem, majd visszanéztem rá, végigmérve egy pillanatra.
- Nem is értem, mit aggódsz, nem harapok... olyan nagyot. - közöltem halkan, majd megvontam a vállamat, mielőtt még túlságosan komolyan vesz. Nem szoktam újabban senkinek csapni a szelet, az Helenás história tényleg eléggé megviselte a pici, érzékeny lelkecskémet. Kit nem akaszt ki, ha a majdnem menyasszonya gondol egyet és lelép? Áh, agybaj.
- Igazán biztató nőszemély vagy, csupa jót tudok rólad, egyre szebb az összkép... - ironizáltam persze, ezt hallhatta is a hangomon, még egy kicsit a szemem is meregettem, de aztán csak közömbös arcot vágva figyeltem, ahogy hátrál. Nem nézett másfelé, nem hiszem, hogy csak úgy el akart volna rohanni, vagy ha mégis, hát nem a jó irányba indult. De végül is ő tudja...
- Hát jó lenne, de az nincs benne a szerződésemben, szóval azt hiszem, ma este nélkülöznöd kell a barátnődet, nagyon sajnálom - nem akadtam ki, meg semmi ilyesmi, de az azért rontott volna az imidzsemen, ha hirtelen nővé válok. Rettenetes lett volna.
- Már követtél, szentélyed is van, beestél a szobámba és még mindig nem tudom a nevedet. Meglehetőse idegesítő ám - fontam össze  a karomat a mellkasom előtt, miközben sétára indultam a tó körül, mielőtt még izomgörcsöt kapok.
Hozzászólásai ebben a témában

Csizmazia Hajna Cecília
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2016. november 13. 00:03 | Link

Ward, A sportos


– Amíg nincsenek vámpírfogaid, addig nem ijedek meg a harapásodtól. - Atyaég milyen szöveg ez. Még én magam se akarom elhinni, hogy ilyent mondtam. Úgy beszélek, mintha egy bolond, muszáj összeszednem magam.
– A bájos oldalamat ki kell érdemelni.. - Elmosolyodom egy pillanat erejéig, majd arcom újra komorrá válik. Manapság a jó kislány szerepét messze elkerültem, keresem a veszélyeket és halmozom a büntetéseket. Elgondolkozom azon, hogy megemlítem neki a bagolyház felgyújtását és a faházét, de inkább megtartom magamnak ezeket a dolgokat, mert be kell látnom, ilyennel hencegni nem a legkecsegtetőbb…
- Ha jó társaság vagy, talán megleszek nélküle is. - Nem tudom milyen ember. Lehet még belőle egy sorozat gyilkos is, aki éppen elvezet a tó azon szegletéhez, ahol könnyedén meggyilkolhat. Rám nézve az eléggé szomorú vég lenne.. Ennek ellenére lépkedek mellette, egy kis távolságot tartva tőle  és úgy nézelődök körbe.
- Hajna vagyok. – Nem nyújtom felé a kezemet, mert az érintésektől még mindig ódzkodom egy kissé, csak egy kedves mosolyt küldök felé.
-És te ki vagy? Nem hívhatlak mindig Ildának.. Nem illik hozzád ez a név. – Érdeklődve nézek rá, bár a feltételezésből, hogy van egy szentélyem neki az jönne, hogy tudom a nevét, de ez természetesen nem így van. Az a szentély is várat még magára..
- Sokszor szoktál futni? - Jelenleg nem tudok jobb kérdéssel előállni, úgy gondolom valamit biztosan sportol, hiszen az alkatán és kiállásán tisztán látszik. Amúgy meg nem jutott eszembe más, ez legalább biztos olyan téma, amit pár szó erejéig még tudunk érinteni.
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna Cecília , 2016. november 13. 00:05
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. november 13. 00:20 | Link

Hajna, a kedves

A válaszára kis híján felnevettem, ami nálam nem túl gyakori, de sikerült még épp időben visszafojtani. Hogy egyesek milyen merész kijelentéseket tesznek, hát az eszem megáll. Most már komolyan megérdemelné, hogy megharapjam. De az nagyon furcsán venné ki magát...
- Ejj, pedig már kezdtem reménykedni benne - hülye válaszra hülye kontra. Dabzs, dabzs, Ward, nagyon szép volt, egyes fiam, leülhetsz. Közölte, hogy a bájos oldalát ki kell érdemelni, mire a szám elé kaptam a kezem. Ooooooooo... Hát mik ki nem derülnek, még nekem kéne tepernem, hogy jóban legyünk?
- Asszem nem sűrűn fogok találkozni vele - jegyeztem meg elfojtva egy vigyort, a földet bámulva addig is, mert nagyon nagy volt a kísértés. De ha folyton elbűvölően mosolygok rá, akkor hol marad a tekintélyem? Úgyis annyit küzdöttem érte... És nem is létezik.
- Hát, ezt nem tudom megítélni, én nagyon jól el szoktam beszélgetni magammal - forgattam a szememet, majd ránéztem, mikor végre kibökte a nevét és ezúttal tényleg megeresztettem egy diadalittas mosolyt. Hát csak kiderült! És még csak különösebben meg sem kellett küzdenem érte. Zsebre vágtam a kezem, nem igazán zavart a kézfogás hiánya, nem szerettem az unalmas protokoll-viselkedést
- Ward vagyok. Szerintem ez kicsit jobban illik hozzám, mint az Ilda, bár kétség kívül az is szép név... de attól tartok, nem nekem való - biggyesztettem le a számat szomorúan. Pedig micsoda korszak volt, az lehettem, aki akarok!... Na jó, ez még viccnek is nagyon sz.r, szeretek Ward lenni.
- Ami azt illeti, újabban kicsit elmaradoztam vele, de szinte minden este, ha tehetem. Mégsem lehetek akkora, mint egy tehén, akkor nem férnél be az ajtón mellettem... - jegyeztem meg szórakozottan elvigyorodva - És te?
Hozzászólásai ebben a témában

Csizmazia Hajna Cecília
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2016. november 13. 00:38 | Link

Ward, a zavart


Szóval mégsem olyan nagyon fontos a jó oldalam. Hála az égnek, mert lehet most erősen kellene próbálkoznom. Bár ha azt nézzük, hogy nem vitatkozom, nem gyújtottam még fel semmit és értelmesen el tudok beszélgetni valakivel, akkor most a jobbik oldalamat vettem elő.
– És a másik személyiséged a jobb fej, vagy az amelyik most éppen itt van? - Mindenki beszélget magával, csak van akinél ez jobban kiéleződik, van aki be se vallja. Persze értem én, hogy viccel, de mint már említettem nekem kellenek az ilyen meccsek…
- Ward. - Nevét alig hallhatóan ejtem ki, egy kicsit ízlelgetem, majd kissé oldalra billentett fejjel méregetem a mellettem haladót. – Valóban ez sokkal férfiasabb, olyan mint te.. – Fejezd már be. Szánalmas vagy, hozd a rosszabbik éned, ne társalogj. Csak húzz el a fenébe és kerüld el megint ameddig csak tudod. Gondolataimat valahonnan összekaparva hallgatom afférját a futással, majd szemeim egy kissé elkerekednek mondanivalójának második felén.
- Miért hova fogsz elvinni, ahol egymás mellett sétálunk be az ajtón? – Innentől már mellékes a sport téma, ez most jobban érdekel. Utálom az elvárásokat, de azt azért szeretem, hogyha beengednek az ajtón, vagy ha ismeretlen helyre megyünk előttem bemegy a férfi..
– Katona gyerek vagyok.. Nem volt választásom. - megvonom a vállaimat. Mellékes plusz információ rólam, nem hiszem hogy annyira érdemleges lenne bárkinek is.
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna Cecília , 2016. november 13. 00:55
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. november 13. 00:57 | Link

Hajna, a tépelődő

Persze azonnal rákapott a Ward magával beszélget témára. Ki nem tette volna? Hát, azt hiszem, hogy sok másik ember, aki nem olyan mint ő. Eleve nem is álltak volna le velem beszélgetni, mert tudták volna, hogy nem vagyok egy aranyos fiú. Aki már találkozott velem, tudja. Vagy legalább sejti.
- Hát nem tudom, nagyon hasonlítunk. Talán én egy kicsit tapintatosabb vagyok a nőkkel, mint a másik felem. Az exem mondhatni kicsit megnevelt. Rettenetes voltam régebben - grimaszoltam egy pillanatra, mert hát nem igen szoktam Helenát emlegetni. Nem volt egy kellemes tapasztalat az életemben. De hozzátett egy kicsit, ahhoz, aki vagyok, ezt pedig nem felejtem el neki. Jó és rossz is van benne egyenlően.
A megjegyzésére kicsit felvont szemöldökkel néztem rá, hogy aztán csak kicsit elvigyorodjak.
- Na ilyet sem mondott nekem egy ideje egy lány sem. Mi van veled? - nevettem fel kicsit, de gyorsan el is hallgattam, hogy aztán kissé elcsendesedjek a kérdésére. Hova viszem el őt? Hoppá. Na, kínos pillanat köszöntött be. Egy pillanatra elgondolkoztam, majd megnyaltam az ajkam, ami már kezdett kiszáradni és rápillantottam.
- Sejtelmem sincs. A karácsonyi bálra? - félig kérdés volt, félig kijelentés. Fogalmam sincs, miért mondtam, hiszen nem is szerettem az ünnepeket, a bálokat pedig szintén csak tolerálás szinten tudtam tartani.
- Oh, ez sok mindent megmagyaráz... Én csak testőr vagyok. Szóval... igen. Azt hiszem adtam egy értelmes választ, hogy miért is csinálom - mondtam bizonytalanul, tovább sétálgatva, néha ránézve a lányra. Most komolyan elhívtam a karácsonyi bálra...? Merlin szakállára...
Hozzászólásai ebben a témában

Csizmazia Hajna Cecília
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2016. november 13. 01:09 | Link

Ward, a merész.

Ex. Ismeretlen szó számomra, mivel nekem nem létezik egy se. Nem volt, aki elrontson, megneveljen, elátkozzon vagy bolonddá tegyen. Nem volt szerelem első látásra, sem másodikra. Csalódás az volt, hülyítés és kihasználás, de ex az nem. Hála az égnek.
- Biztos jó munkát végzett, ha most már te magad ki tudod ezt mondani. – egy bátortalan mosolyt erőltetek az arcomra. Ezt a témát nincsen kedvem feszegetni. Először is azért, mert nem hiszem, hogy beszélgetni szeretne az exről és arról, hogy régebben mennyire rettenetes volt. Másodszor pedig azért, mert nem szeretem tudni milyenek voltak az embere azelőtt, mielőtt találkoztunk. Szeretek én kialakítani róluk magamnak egy véleményt, mindenféle előzmény nélkül.
– Nem tudom mi van. Megzavarsz. – Ő kérdezi mi van velem? Hát ezzel küszködök, amióta itt vagyunk. Legszívesebben adnék magamnak két pofont, hogy észhez térjek, de valószínűleg elég nevetségesen néznék ki.
– Menj pár lépést odébb, akkor jobb lesz. - Fuss. Menekülj, ne tőle, hanem saját magadtól.
- Karácsonyi bál? Jézus, ilyen hosszútávra tervezünk, pedig még csak most tudtuk meg egymás nevét? – Elvigyorodom. Nem számítottam ilyenre és valószínűsítem, hogy csak viccel. Vagy nem? Ha nem, akkor mit kell erre mondani és honnan tudom, hogy nem csak viccel? Atyaág. Agyrém.
- Testőr? – Megtorpanok egy pillanatra. Mit keres itt egy testőr? Miért jár iskolába? Ezernyi kérdésem lenne, de nem vagyok benne biztos, hogy ezekre válaszolna, ezért magamban tartom és újra elindulok.
– Azt hittem a testőrök merevebbek. Te nem tűnsz merevnek. - Ott egy lyuk, pont elég nagy ahhoz, hogy beleugorjak és eltűnjek..
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna Cecília , 2016. november 13. 01:10
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. november 13. 01:26 | Link

Hajna, a menekülni vágyó

Kicsit furcsán nézett rám, de nem kérdezett rá az ex dologra és ezért egy egészen picurka hálát éreztem iránta. Nem szoktam Helenát emlegetni, az egyetlen, ami még rá emlékeztetett, a plüsskutyám volt. De most csórót miért bántsam, ő nem tett semmit.
- Azt hiszem, talán igen. Bár nem tudom, hogy ez mennyire szolgálja az én érdekeimet - mosolyodtam el halványan, mert szerintem sokkal könnyebben megálltam a magam lábán, ameddig tényleg lesz.rtam másokat. De hát ez van, a változás visszafele nem mindig sül el jól, most már maradok amilyen vagyok. Jó lesz nekem így is. Közölte, hogy megzavarom, mire csak elvigyorodtam, majd igyekeztem tanácstalan fejet vágni.
- Esküszöm nem direkt csinálom. Én próbálok jó lenni, de nem megy néha - őt néztem, mert hát nem igen tudtam hova tenni a dolgot. Én zavarom meg? Mivel? Nem is csináltam semmit, most még a pólóm is rajtam van. Hideg az idő. Közölte, hogy menjek odébb pár lépést, mire közelebb léptem egyet, így oldalasan sasszézva.
- Nincs kedvem, szerintem jó vagy így is - közöltem a magam hülye stílusával, majd a hajamba túrtam kicsit. Szerettem szívózni, ő meg adott hozzá muníciót, hát istenem, most hogyan ne éljek vele? Rettenetes lenne. Akkor már tényleg teljesen ki lennék fordulva magamból.
- Hát figyelj, még a végén hoppon maradok. Nem mondhatod, hogy nem szóltam időben - forgattam a szemeim, hiszen ha már egyszer kimondtam, kötöm az ebet a karóhoz. Vérig sértődök, ha mégis mással megy. Én, a dráma király.
A testőr dologra egy pillanatra megtorpant, én meg felsóhajtottam. Valahogy mindenki meglepődik az ilyesmin. Pedig szerintem semmi fura nincsen benne.
- Hosszú sztori, szabadulni akartam, munka kellett, testőr lettem, az maradtam - foglaltam össze a dolgokat röviden, kínos grimaszt vágva, aztán csak megvontam a vállamat, mikor közölte, hogy én nem vagyok merev.
- Hát még csak az kéne... - jegyeztem meg, de nem bírtam elfojtani a vigyort.
Hozzászólásai ebben a témában

Csizmazia Hajna Cecília
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2016. november 13. 11:58 | Link

Ward, a meglepetés


Talán az ex is tudta, hogy nem Ward érdekei számítanak ebben a dologban, hanem inkább másoké. Bár én nem értek ezekhez, nem tudom hogyan működnek a kapcsolatok vagy minek is kell ezeket nevezni, így nem szeretnék jobban belefolyni ebbe a témába.
– Ne gyere még közelebb és ne beszélj így. – védekezésként még a kezemet is közénk teszem, bár nem tudom hogy ez mennyire lehet hatásos. Főleg, ha véletlenül hozzáér, akkor még a világból is elmenekülök, vagy egy kedves hiszti rohammal jutalmazom. – Miért nem vagy bunkó? Miért vagy kedves? Még nem ordítottad le a fejemet azért, mert rád törtem majdnem az ajtót és, és, és.. áhh mindegy. – Kicsit túlpörgök. Ezzel próbálok hárítani, vagy egy kis időt nyerni, nem is tudom. Nem tudok a karácsonyi bálos dologgal sem mit kezdeni, ezért inkább összevissza beszélek mindenről, talán beválik.
– Te hoppon maradsz? - Nevetés tör ki belőlem. Ha Ő így vélekedik magáról, pedig elég magabiztosnak tűnik, akkor egy magamfajta mit mondjon erről? Nem mintha annyira odalennék az ilyen bálozós dolgokért. - Biztos minden sarkon leselkedik utánad egy nő... - Mellékes megjegyzés, vagy játék már nem is tudom. Elvesztem, teljesen meg lettem zavarva azzal, hogy ránézésre egy komor, bunkó ember közben meg kedélyesen el lehet beszélgetni vele. Csalódtam. Kellemesen.
- Elmegyek veled, de két feltételem van… Minimum –Talán, ha feltételt akarok állítani, akkor máris lemond erről az őrült ötletről. Ugyan már. Hol van az még? Addig még ki is nyírhatjuk a másikat…
– Nekem nem kell magyarázkodnod a szabadulási vágyról.. – Elmosolyodom. Tudom milyen az, ha nem tudsz megmaradni a családoddal egy helyen. Tudom milyen az, ha az állítólagos barátok inkább csak koloncok számodra és azt is tudom, milyen az ha kell a környezetváltozás..
- 3 éve nem voltam otthon és nem is hiányzik. – Ezt csak úgy mellékesen megjegyzem. Egy picit megállok azért, hogy nyújtsak egy keveset, mert izmaim jelzik, hogy valami nem tetszik nekik. Teljesen megfeledkeztem arról, hogy futni indultam, pedig általában senki nem tud visszatartani.
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. november 13. 15:56 | Link

Hajna, a feltételes

Persze kitörte a frász, mikor közelebb léptem, de fogalmam sincs miért. Végül is annyira nem is lényeg, az viszont biztos, hogy szórakoztató volt, legalábbis az én részemről biztosan. Még a kezét is feltartotta, hogy meghúzza azt a bizonyos határt... nagy volt a kísértés, hogy oldalba bökjem, de az rettenetesen gyerekes lett volna, hát végül nem tettem meg.
- Nem értem, miért gondolod azt, hogy kedves vagyok, illetve, hogy miért kellett volna leüvöltenem a fejed... Azt sem tudtam, hol vagyok, akkor keltem fel. Úgy éreztem magam, mint egy rakás szerencsétlenség - nevettem el magamat kicsit, miközben a hajamat piszkáltam, igyekeztem értelmes irányba beállítani, de ez nem igazán akart összejönni. Sh.t.
Mikor közöltem, hogy lehet hoppon maradok, nevetésben tört ki, mire kissé felvontam a szemöldökömet. Nem értettem mi ebben olyan vicces, hiszen simán megesik, hogy az ember pofára esik, mert halogatja a dolgokat. Nem mintha ettől féltem volna, de attól még igaz volt. Megeshet.
- Ja, persze, én vagyok Gedeon bácsi, a nők bálványa... Nem, nem igazán. Túl "bunkó"  vagyok, meg "magamnak való". Nem nagyon szoktam a nőkkel foglalkozni, így könnyebben veszem rá magam arra, hogy tanuljak. Túl nagy lenne a kísértés - csóváltam a fejem rosszallóan. Lehetetlennek tartottam, hogy ha az embernek van egy barátnője, akkor teljes koncentrációját a tanulásra fordítsa. Szóval többnyire nem igen figyeltem a csajokra. Amúgy sem voltam az a nagy kötöttség párti.
- Minimum? Na, mondjad, figyelek és mérlegelem a dolgokat... - jegyeztem meg pókerarccal, mert hát, erre szerintem nem igazán számított. Közölte burkoltan, hogy ő átérzi, hogy én meg akartam lépni otthonról, mire kissé kérdőn néztem. Azért ez mégsem volt annyira gyakori. Hm...
- Én lassan 7 éve nem jártam otthon és még csak nem is tervezem, hogy a közeljövőben ezen változtatni fogok. Nem hiányzanak és én sem nekik - oh, ha tudná mennyire nem..
Hozzászólásai ebben a témában

Csizmazia Hajna Cecília
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2016. november 13. 16:27 | Link

Ward, feltételes?


Vele együtt nevetek. Ez a rakás szerencsétlenség találó egy jelző, bár nekem nem úgy tűnt, mintha az lenne. Nézem, ahogy szerencsétlenkedik a hajával és bár szívesen segítenék neki, de az valahogy túl sok lenne. Nem csak nekem, de valószínű neki is fura szitu lenne, ha egy idegen a hajában turkál.
- Gedeon bácsi öreg, vén.. és csak a pénzéért bolondulnak a nők. - Megforgatom szemeimet. Talán meglepő lehet, hogy ismerem a szöveget, de mivel a család mugli vonalával több időt töltöttem, mint a másikkal, így tudatában vagyok néhány dolognak. – Ezzel szemben te egész jól nézel ki. Jó a kiállásod, magabiztosnak is tűnsz… – Ezt most már tényleg be kell fejeznem, ezért félbe is hagyom a mondatot és zavartan tűröm el a szememből a copfomból kiszabadult hajszálamat. Szégyenszemre lesüllyedtem addig, hogy egy fiúnak bókolok, itt van a világ vége?
– Anélkül vagy kénytelen belemenni, hogy előre megmondanám mi az.. De ne aggódj semmi nyálas, romantikus dolog nincsen benne. – isten ments, az már tényleg a mai nap legalja lenne. Nem hiszem, hogy belemenne a dologba úgy, hogy nem tud semmit. Nem ismer, nem tudhatja milyen őrültségre gondolok.. Miért akarná a nehéz utat választani, ha bárkit könnyedén az ujjai közé csavarhat és elvihet magával?
– 7??? Azta … – Azt hittem az én 3 éves eltávom soknak számít, de 7 év. Bár esélyem van arra, hogy elérjem én is ezt a szintet, egyetlen egy dolog vinne csak haza. De soha nem fog bekövetkezni.
– Szóval te sokat tanulsz… Különös. Nem nézel ki strébernek. – vigyorogva intézem hozzá a szavakat miközben lehajolok pár darab kavicsért. Kezemet kinyújtom felé, hogy néhány kavicsot átadjak neki, majd szavak nélkül a fejemmel a tó felé bökök. Ideje megtanulnom kacsázni..
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna Cecília , 2016. november 13. 16:35
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. november 14. 18:09 | Link

Hajna, a meglepett

Azt hiszem, hogy vagy egyetértett velem, vagy legalább vette rá a fáradtságot, hogy velem együtt nevessen, amiért hálás voltam. Nincs cikibb annál, mint mikor az ember egyedül röhögcsél azon, hogy próbál vicces lenni. Olyankor az egész rettenetesen szánalmasnak tűnik... eh.
Nem igen számítottam rá, hogy ismeri a szöveget, de itt az embernek semmin nem szabad meglepődnie. Különben folyton fura fejet vágnék és ugrálnék jobbról balra, majd balról jobbra.
- Igazán köszönöm a megtisztelő  bókokat, de az én egóm nagy, csak magadat hozod zavarba - közöltem már-már szelídnek mondható mosollyal. Az ilyesmi nálam ritkaság-számba megy, tessék feljegyezni, hölgyeim és uraim. Végül a kijelentés miatt pár percig csak haboztam, majd rábólintottam.
- Hát bánom is én, tervezgess, kötögesd ki a feltételeidet, aztán majd megbeszéljük a dolgokat utána, Ms Titokzatos - horkantam fel, mert hát ki hallott már ilyenről, hogy először feltételeket akar szabni, aztán utána meg nem akarja elmondani, mik azok! Nők!
- Mindenki azt hiszi, hogy ez szomorú, meg sok idő és hüpp-hüpp, Wardie, de igazából engem nem zavar. Mikor utoljára arra jártam, volt egy apróbb... vitánk. - ezzel elmondottnak is tekintettem a történetet. Nem volt sem a hely, sem az idő, sem a személy alkalmas arra, hogy azt a napot részletezzem, vagy akár csak a felszínt érintsem a történtekkel kapcsolatban. Rövidre zárná a szimpátiát egy pillanat alatt.
- Nem, tényleg nem nézek ki annak, mindig mindenki meglepődik, hogy járok könyvtárba, meg olvasok és hasonló finomságok. Pedig tényleg és szeretem is. Az olvasást, nem a tanulást. - szögeztem le gyorsan, mielőtt még azt hiszi, kattos vagyok.
Közben ő kavicsokat kínált fel nekem, amit egy pillanatra fel sem fogtam, de aztán felvont szemöldökkel átvettem párat. A buksijával a tó felé intett, én meg drámai sóhajjal fordultam arra, kiválasztottam egy laposabb kövecskét és megröptettem.
- Boldog vagy? - kérdeztem, miután a kő párat pattant és elmerül.
Utoljára módosította:Ward Weaver, 2016. november 14. 18:19
Hozzászólásai ebben a témában

Csizmazia Hajna Cecília
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2016. november 14. 18:31 | Link

Ward, a lehangoló


Leszúrásnak és egyben jó ébresztésnek veszem szavait. Nem alázkodom meg, nem bókolok többet, inkább visszaveszem a fapofát az már úgyis megy. Amúgy is minek erőltessem meg magamat, ha csak figyelmeztetést kapok érte, meg elutasítást. Nem éri meg.
– Csak jobban meg akartalak volna ismerni és a feltételek inkább csak kérések lettek volna, de mindegy. Biztos haláli jó buli lesz majd, talán megismerni azért meg fogjuk a másikat. – Egy lemondó sóhajt préselek ki összeszorított ajkaim között. Egyre rosszabbnak tűnik az ötlet, pedig már kezdtem beletörődni hogy kivételesen nem a szobában gubbasztva töltöm el az estét.
– A zűrős család dologról nekem nem kell mesélned, tudom milyen az és eszem ágában sincsen felróni neked azt, hogy nem mentél haza ennyi ideje. Ez a te dolgod, nem foglak érte se megvetni, se sajnálni… – Tudom milyen az, ha az emberek beleütik az orrukat abba, ami nem tartozik rájuk. Én se szívesen beszélek egy idegennek a családomról, így soha nem vártam el másoktól se hogy ezt tegyék. Sőt, ha kell könyörgöm is, hogy ne kelljen hallanom a családi történeteket, mert annyira nem érdekel ez a téma.
Némán végighallgatom a könyvtárral és tanulással való kapcsolatát és egy elismerőst hümmögök. Nem tudok hozzá érdemleges szavakat fűzni és nem akarom azt az elcsépelt szöveget lenyomni, hogy jaj majd akkor hozzád fordulok segítségért… Minek? Hiszen csak koppanás lenne a vége, végre kezd tudatosulni bennem.
– Nem. – miért lennék boldog? A kezdeti incselkedés, játszadozás hatalmas fordulatot vett.. Sóhajai, tekintete és arca is azt sugallja mintha már szenvedne attól, hogy itt kell lennie. Már nem is érdekelnek a kavicsok ezért egyszerre belehajítom az összest és lemondóan sóhajtok egyet. Tudom jól, hogy én róttam fel neki a kedvességet, de nem gondoltam volna hogy egyből átváltunk semlegesbe és szinte már kellemetlenül fogom magamat érezni mellette.
– Azt hiszem lassan jobb lesz elindulni vissza. Úgy lehűlt a levegő, mint a hangulat… – A mondat második felét alig hallhatóan mondom vagy meghallja vagy nem. Kezeimet zsebre dugom és indulásra készen nézek rá.
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna Cecília , 2016. november 14. 18:35
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. november 14. 19:04 | Link

Hajna, a durcás

Persze a csaj félreértette az egészet, a horkanás nem amiatt volt, mert hogy én kiakadtam, vagy bármi ilyesmi, komolyan gondoltam, hogy agyalja ki, mit szeretne, aztán mondja el. Istenem, hogy a nők mellett mennyi mindenre oda kell figyelni...
- Most totál félreértettél és úgy vetted kiakadtam? Csak mert nem, arra céloztam, hogy nyugodtan találd ki, mit akarsz, mert még van időnk, aztán majd meséld el, hogy mire jutottál - túrtam a hajamba, hogy kicsit oldjam magamban a hirtelen keletkezett feszkót. Lehetséges, hogy egyszerűbb lenne, ha nem tudnék beszélni, mire eljelelném a dolgokat, sikeresen át tudnám gondolni, mit is akarok mondani és kisebb lenne a rizikófaktor. A beszélgetés úgyis olyan parás, a szád gyorsabban reagál néha, mint az agyad.
- Ez fairnek tűnik a részemről. Tetszik az ajánlat - vágtam zsebre a kezemet, a kavicsokkal együtt, miután láttam, hogy idegesen eldobta az összeset. Felsóhajtottam, majd az ajkamba haraptam kicsit és őt figyeltem.
- Hé... én nem... akartalak kiakasztani, oké? Csak mert... áh, lényeg a lényeg: címeres ökör vagyok és ezt nyugodtan a fejemhez vághatod, ahányszor akarod, anélkül, hogy sértődés lenne a vége. True story. - elcseszted Ward, de még hogy! Hujujujujj.
A mondat hallatán csak lesunytam a fejemet, majd aprót bólintottam. Hát most mondjam, hogy nemár? Kússzak elé térden? Alig ismerem, túlzás lenne.
- Persze, ha gondolod... - egyeztem bele kelletlenül.
Hozzászólásai ebben a témában

Csizmazia Hajna Cecília
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2016. november 14. 19:34 | Link

Ward, a feltételes.
Zárás.


Meséljem el? Mégis hogyan? Minek? Ez egy adok kapok lett volna, amitől már totál elment a kedvem. Csak szórakozásra vágytam volna és azt hittem vele lehet, hiszen letisztáztuk nem merev és még jó fej is volt.. Egy apróbb félreértésből milyen gázos szituk lehetnek…
– Mindegy. Elmegyünk és feltételek nélkül. Majd találok magamnak valakit, akitől kérhetek „szívességet”. – Most meg tök úgy jön le, mintha parancsolgatni akarnék.. Ha most szétnyílna a föld, az lenne a legjobb, legalább nem állnék itt ilyen bárgyún és egyre vörösebb fejjel.
Nézem, ahogy a kavicsok elmerülnek és hallgatom a szavait. Szóval ilyen az, ha két olyan ember kerül egy légtérbe, akik nehezen kommunikálnak és nem tudják megértetni magukat a másikkal. Teljes mértékben félreértelmeztem őt, ami annak köszönhető, hogy mindent támadásnak és kritikának érzékelek. Ezen a téren jócskán van még mit fejlődnöm.
– Nem, ne haragudj, csak… nem te vagy az ökör, én nem.. én nem tudok normálisan kommunikálni az emberekkel…az is csoda, hogy egészen eddig nem jött ki ez.. én.. én tényleg sajnálom. – lesütöm szemeimet és inkább már nem is nézek rá. Mikor nem ragaszkodik ahhoz, hogy tovább maradjunk talán még jobban a földbe tiporva érzem magamat, de nem őt hibáztatom ezért. Némán elindulok mellette vissza a kastélyhoz, hiszen minek rohannék el, ha még a hálókörletünk is ugyanarra van. Az út alatt néhány szót váltok még vele, majd a kastélyban elválnak útjaink és bennem az az érzés támad, hogy ezt jól elcsesztem… Te barom.

//Köszönöm  Kiss//
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna Cecília , 2016. november 14. 19:35
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa