36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Ren Donovan
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 56
Írta: 2016. május 25. 21:37 | Link

Krisztina

Mostanában elég sokat bolyongok, mint valami holdkóros fickó.. Legalábbis úgy éreztem, mivel már megint kint bolyongtam este a faluban. Kezdtem úgy gondolni, hogy jobb lenne néha otthon töltenem a szabad estéimet, de nem. Most is itt kódorgok és eszem ágában sincs hazamenni. Még a gondolata is pocsék volt, hogy korábban essek be az ajtón mint az szükséges, mert nem volt kedvem leállni Kyleval dumálni. Nem vele volt a gond, csak néha rájött az a... Még nevet se tudtam volna adni ennek a helyzetnek, na meg hétvége volt, gondoltam lejön a barátnője és nem akartam az a bizonyos tartó fél lenni a játékban. A dzsekim zsebébe süllyesztettem a kezeim és baktattam a tó felé. A tavacska olyan gyerekes elnevezés. Régen még a tengerparti homokba ásott gödröt is annak hívtuk amibe beleöntöttünk egy kis vizet. Egészen odáig nem zavarta senki a nyugalmamat, csupán az itt-ott megrezzenő bokrok, vagy éppen egy előttem elfutó állat. A tóhoz érve körbenézve megpillantottam valakit, aki ha jól láttam az eget bámulta. Hétvége van.... Olyan kölyök korú lehetett, szóval nem vonzotta különösebben az tekintetem, inkább a tény, hogy teljesen egyedül van itt. Mi van? Már a lovagiasság is kihalt ebben a nyomorúságos világban, hogy szerencsétlen leányzóknak egy társ sem akad? Mély sóhaj kíséretében szólítottam meg az ott lévőt.
- Nem félsz egyedül? - szegezem neki a kérdést semleges hangnemben.
Hozzászólásai ebben a témában

Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 25. 21:48 | Link

Ren

Szabad hétvége. Hát, már nem sokáig hívhattam én azt szabadnak, a nyáron kiderül, hogy mégis ki az a szerencsétlen nyomorult háztársam, akinek a nyakába sóztak és vica versa. Igyekeztem kihasználni minden szaba percem, amit még annak nevezhettem, és mit megadtam volna azért, ha én úgy ki tudtam volna olvasni a jövőt a csillagokból, mint ahogyan a kentaurok képesek. Sokkal előrébb lennék, ha tudnék váltotatni azon, ami vár rám, és amin lehet. Akkor sokkal könnyebb lenne.
Összébb húztam magamon a pokrócot, amire apa azt írtaa, nyugodtan magammal vihetem, csak arra vigyázzak, hogy meg ne fázzak. Hűvösek még az esték valamelyest. Merengésemből, mely a nyári eljegyzést firtatta, egy idegen férfihang zökkentett ki. Olyan furcsa volt, ahogy megfordultam, kissé nehezebben vettem ki az alakját, de nem volt sok kedvem varázsolni, hogy fényt gyújtsak. Iskolán kívül az egyébként is tilos kiskorúaknak elvileg.
- Mit is felelhetnék egy ilyen jellegű kérdésre, uram? – udvariasan visszakérdeztem. Nem igazán jönnék ki jól egy ilyen kérdésből, és az egyébként se tartozott rá, hogy féltem-e, avagy sem. Pláne, hogy akár egy bűnöző is lehetett volna az idegen.
Hozzászólásai ebben a témában
Ren Donovan
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 56
Írta: 2016. május 25. 23:43 | Link

Krisztina

A kérdésemre egy eléggé udvarias választ kaptam, így kissé megemelkedett a szemöldököm. Nocsak... Felé sétáltam és úgy döntöttem nem gyújtok fényt a pálcámmal, elvégre azért nincs olyan sötét.
- Azt, hogy itt van veled valaki és nem vagy teljesen egyedül. - mondtam mikor odaértem hozzá. - Habár nincs senki ahogy kivettem. - tettem hozzá és felmértem a környezetem. A fényviszonyok nem voltak túlzottan hasznosak, de ki tudtam venni, hogy körülbelül egy elsős, vagy talán egy másodikos lánnyal futottam össze.
- Csillaglesés? - tippeltem a pokróc láttán és felnéztem az égre. Elég tiszta volt ahhoz, hogy ki lehessen venni őket és mondhatni tökéletes helyet is talált hozzá. Na nem mintha engem vonzottak volna a csillagok. Szépek meg minden, de amikor felhős az ég valahogy jobb volt a kedvem. A lányra emeltem a tekintetem újra, aztán körbe. Egyedül nem hagyhattam itt, elvégre bármi megtámadhatta volna. Na meg ki tudja mi lenne ha beleesne a vízbe.
- Mi a neved? - érdeklődtem, de azért nem mentem közelebb. Még a végén valami őrültnek néz aki rá pályázik. Nem vagyok szőke meg lovam sincs, hogy valami dilis mesebeli királyfinak tűnjek. A gondolaton majdnem felröhögtem, de végül el sikerült fojtani a késztetést.
- Az enyém Ren. A Minisztériumban dolgozom, auror vagyok. - mondom és így gondolom sikerült megnyugtatnom, hogy nem vagyok valami elmebajos.
Hozzászólásai ebben a témában

Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 25. 23:57 | Link

Ren

Az idegen megadta, milyen választ várt, de garanciát nem adtam, hogy ezt fogja kapni. Sőt, a válasz a várttal ellentétesnek ígérkezett, bár most már egy kissé abszurd lett volna.
- Végül is, most már így áll a helyzet. Ne izguljon, tudnak róla, hogy itt vagyok – mielőtt még valami kihallgatásra cipelnének, jobb volt bebiztosítani magam. A felügyelők így is sokk borsot törtek az orrunk alá, sokan nehezen viselték az időkorlátozást. Pl. az egy órával előbbre helyezett takarodó, mondjuk a reggeli kijárási tilalomtól nem féltem, engem hétkor is nehéz volt kiverni az ágyamból.
- Igen, tökéletes hozzá az időjárás – bólintottam. Nem igazán volt kedvem az idegent beavatni, de valahogy sejtettem, hogy nem igazán fogom tudni lerázni, szóval kénytelen leszek ebbe is beletörődni, hogy kaptam egy kéretlen testőr-féleséget magam mellé.
- Szentgáli Krisztina, ifjabb Szentgáli Róbert varázsbaj-elhárító lánya – illendően be is mutatkoztam, hogy ne tartson bunkónak. Nem annak neveltek, rellonos vagyok, de nem bunkó. Kikérem magamnak a rólunk alkotott sztereotípiát… mi csak stílusosan csinálunk bolondot a kiszemelt áldozatból, és néha egymásból is. Már aki hagyja magát, khm...
Ren… Minisztérium… auror. A fene… hát egy csepp nyugta sem lehet az embernek? – Mondja, hogy maga nem felügyelő a kastélyból! – nyöszörögtem idegesen.
Hozzászólásai ebben a témában
Ren Donovan
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 56
Írta: 2016. május 26. 00:11 | Link

Krisztina

A szavai egyfajta megnyugtatással voltak rám, elvégre nem kell pesztrálnom szerencsétlen lányt. Nem elég nekem a saját melóm?
- Ennek örülök, habár a kérdés adott, hogy miért hagyja bárki, hogy egyes-egymagadban itt ücsörögj. - mondom, majd a csillagokra terelődik a szó, elvégre nem igazán vártam választ erre a mondatra. Arra amit mondott ha akartam se ment volna, hogy kedves és udvarias szavakkal illessem a csillagokat, szóval jobbnak láttam csendben maradni. A csillagok. Miért nem mindjárt időjárás? Bemutatkozott, így megtudhattam, hogy kinek a lánya és ezzel nagyjából sikerült is belőnöm a hovatartozását, pláne mikor megmondta ki az apja. Mivel bemutatkoztam, nem szándékoztam ennek sem túl nagy jelentőséget adni, így hát hagytam a témát veszni. Már majdnem kiélveztem a pillanatnyi csendet kettőnk társalgása közt, mikor azonban olyat kérdezett, hogy önkéntelenül is a homlokomra szaladt a szemöldököm.
- Felügyelő?! Még csak az kellene, hogy gyerekeket pesztráljak naponta és egyengessem az útjukat. - vágtam egy grimaszt. - Nem, ki van zárva. Az én munkaköröm.... egy kissé... bonyolultabb típusú. - mondom, mert nem akartam tudni milyen lenne a reakciója, ha csak simán az arcába vágom hogy likvidátor vagyok.
- Ha attól félsz hogy visszazavarlak, akkor meg kell nyugtassalak. Nem érdekel ki lóg a suliból. A ti korotokban én is ezt csináltam. - vonom meg a vállam könnyedén és a tavat kezdem fürkészni.
Hozzászólásai ebben a témában

Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 26. 00:21 | Link

Ren

Felsóhajtottam. Miért gondolta bárki is azt, hogy mindenkinek legalább annyi szabadideje van, mint neki? Könyörgöm, egy minisztériumi dolgozónál ne csodálkozzanak, ha nincs ideje a gyerekeire… pláne, ha munkamániás.
- Mondjuk azért, mert éjszakai-műszakot is vállalt. Pedig már jó lenne, ha hazatolná az arcát, még főztem is – duzzogtam. Igen, duzzogok is, amíg megtehetem, és nem lesz belőlem feleség, és meg is fogom tenni, ha lehetőségem adódik rá. Nem azért főztem azt a finom vacsorát, hogy utána egyedül egyem meg…
Remek. A kötelező formaságok letudása után a kérdésemre is megnyugtató választ kaptam, szerencsére nem akart visszapaterolni a kastélyba, hála az égnek, így se apura, se rám nem jelentett komoly bajt ez az alak.
- Bonyolult, vagyis vagy aktákat terelget, és szív velük, vagy pedig emberek láb alól eltevése? – a hangnememből kivehette, hogy nem igazán volt pozitív a képem az aurorokról, én személy szerint nem sokban tartottam különbözőnek őket azoktól, akiket igyekeztek lekapcsolni, illetve mennyire nem kedveltem az aurorokat. Nem egy, nem kettő, hanem sokkal több lett paranoiás őrült, pláne a két varázshábrú alatt.
Hozzászólásai ebben a témában
Ren Donovan
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 56
Írta: 2016. május 26. 00:33 | Link

Krisztina

A kiscsaj  eléggé felkapta a vizet, habár inkább tűnt gyerekes hisztinek és duzzogásnak a mondata, mintsem az, hogy ő most aztán mérges. Inkább tűnt az apjára mérgesnek mintsem rám, szóval nem volt mitől tartanom, hogy esetleg hallgatnom kell ahogy szid.
- Fogadd el. - vontam meg a vállam. - Gyerek fejjel nehéz lehet megérteni, de miattad csinálja. Oké, hogy hiányzik meg a többi katyvasz, de nem fogja hamarabb hazatolni a képét, csak mert te azt akarod. - mondom, habár nem volt kedvem belefolyni ebbe a dologba, de tapasztalatból beszéltem. Kölyökként még én is duzzogtam mikor az ősök nem értek haza időben vagy ilyesmi, de bele kell szokni. A hiszti meg a többi kicsit sem segít. Azt hiszik segítenek azzal ha kidolgozzák a belüket is, de közben elhanyagolják a kölyköt, aztán mikor hazaérnek még le is szólják mert ők fáradtak. Mivel sikerült kimentenem magam azzal, hogy nem vagyok felügyelő, így megkaptam egy nekem szegezett kérdést, ami már majdnem aranyosan csengett. Emberek láb alól eltevése... muris.
- A második, ha pontosak akarunk lenni. - mondom őszintén és vállat vonok. - Ahogy látom nem bírod az aurorokat. - mérem végig gúnyos pillantás kíséretében, de igazából teljesen hidegen hagy, hogy mit gondol rólam, vagy az aurorokról. Felőlem akár azt is kívánhatná, hogy helyben forduljak fel.
- Ha már így rákérdeztél, most én is kíváncsi lettem. Mi bajod az aurorokkal? - érdeklődöm színtelen hangon és ráemelem a tekintetemet.
Hozzászólásai ebben a témában

Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 26. 00:58 | Link

Ren

Noha én a szemöldököm nem vonogattam úgy, de a kékséges szemeimet bizony megforgattam jó alaposan. Che, kioktat, hát nézzenek oda! Valahogy nem volt annyira szimpatikus, hatottak azok a bizonyos előítéletek és rémmesék az aurorokról, a csúnya, gonosz aurorról, bár a mi családunk nem volt priuszos tudtommal… legalábbis én nem tudok róla, hogy az egykori, V… utálom a franciát, szóval, Voldemort vezette Sötét Oldal hívei lettünk volna… //bocsánat, ezt nem bírtam megállni xD//
- Remélni merem csak, hogy vitt magával elég ételt, és nem hagyta ki az étkezéseket – aggódtam apáért, nagyon is. Lehet, beszélnem kéne vele, és megkérnem, hogy ne dolgozza túl magát, mert … - Értem én, hogy kereslet, meg minden, de… ez ne menjen az egészsége rovására. Tessék, úgy beszélek, mint valami feleség…
Gúnyosan felnevettem a gondolatra. Ha már úgy is menyasszony leszek, mindegy.
- Sose mennék aurornak. Attól még a feleségesdi egy szakajtó gyerekkel is jobb, ennél embertelenebb munka aligha van – osztottam meg véleményem, s nem igen törődtem a férfi gúnyos méricskélésével. Nem az ő két kis szeméért fog megváltozni a véleményem erről a munkakörről, az egyszer biztos. – Gondoljon csak azokra, akiket terepen őrületbe kínoztak azok, akiket ők üldöztek…
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa