36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2014. július 19. 16:44 | Link

Evelin.




Ismét visszatért a gonosz, fenevad hangulat. Amikor csak törni, zúzni lenne kedve, még a saját házának keretein belül is. Nemhogy a közterületeken, belegondolni sem merhet az ember. Chuck maga sem tudja, hogy miért van megtalálhatatlanul lent a hangulata, de hát ez van. Pedig a mai napon kivételesen nem járt semmi sem a fejében, csak csinálta a kis dolgait és most ott tart, hogy este nyolc, és mégsem csinált semmit ma sem a gyakorláson kívül. Szóval miután kijön a dobszobából és megfürdik, szépen felöltözik, majd elhagyja a lakást. Úti cél most sincs, klasszikus megyek, amerre visz a lábammódszerrel, már megint. Út közben szűkül a kör, mert a kastélyba biztos nem fog bemenni -minek is menne?-, inkább a falu területén marad. Legalább is a határon belül próbál mozogni. Igazából csak sétálgat, azt sem nézi, hogy merre; csak a lába elé figyel, hogy el ne essen. Egy idő után megszűnik az utcai világítás; ekkor előveszi a pálcáját, elmormolja a varázsigét és a továbbiakban ezzel világít. Ahogy megáll a tavacskánál mérlegelni a lehetőségeket, észreveszi, hogy kicsit azért hűvös van és nem ártott volna egy pulóver a pólóra, vagy valami hasonló. Most már mindegy, túl fogja élni. Közben észreveszi, hogy olyan furcsán világítja meg a karjain lévő motívumokat a gyenge fény.
A lényeg, hogy megáll egy pillanatra, mert most itt a lehetőség lekanyarodni a tóhoz, de tovább is mehet a nem sűrűn járt úton. Úgy dönt, hogy most inkább leül egy padra, nincs kedve tovább gyalogolni. Így is tesz, közben a tavacskát nézi, már amit lehet rajta. Közben elteszi a pálcáját, már nincs szüksége a világításra, mert nem kell a lába elé néznie, hogy el ne essen. Ugyanazok a lapok, mint egy órával ezelőtt. Egyedül van megint, csak ő és a gondolatai. Remek, ismét a tömör unalom, egy tóval fűszerezve.
Hozzászólásai ebben a témában

Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 19. 18:48 | Link

Már megint nem tudok aludni. Az utóbbi napokban nem sikerül. Gyakran fenn vagyok. Most nem volt hangulatom a kastélyban császkálni. Úgy döntöttem, hogy most bagolyfalva a cél. Olyan ritkán tudok erre sétálgatni. Estefelé meg még nem jártam erre. Ideje lenne elkezdeni. Kíváncsi vagyok, hogy jár-e valaki ilyen késői órán. Erősen kételkedem ebben. Már a világítást is lekapcsolták a faluban. Elméletben már mindenki alszik. Kivéve engem. Alig látok valamit. Hiába világítok a pálcámmal. Vigyáznom kell, hogy ne csússzak bele a tavacskába. Elég béna vagyok. Pontosan ezért is nem megyek túlságosan közel a tó partjához. Kénytelen vagyok a lábam elé nézni. Olyan érzésem van mintha lenne itt rajtam kívül valaki. Most éppen itt az ideje, hogy figyeljek is a megérzésemre. Nézelődök, de még mindig nem látok semmit. Egyre erősebb lesz ez a megérzésem. Végülis nehéz lenne észrevenni bárkit ilyen sötétben. Ahogy egyre közelebb megyek az egyik padhoz észeveszek egy embert. Mindvégig igazam volt. Odasétálok mögé, abban a pillanatban rájöttem, hogy még életemben nem láttam. Azért megszólalok.
- Mijáratban erre, ilyen késői órán?
Kérdeztem kíváncsian.
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2014. július 19. 20:36 | Link

Evelin.




Jobban belegondolva egész jól is sikerülhetne az este. Hűvös, tópart, és Chuck a helyszínen. Ez az egyik oldal, de lehet, hogy egy pillanatnyi döntés miatt vérfürdőbe torkollana az egész buli. Reméljük nem fog sor kerülni arra, hogy ez kiderüljön. Közben megfogalmazódik benne az érzés, amit eddig nem tudott magában definiálni: hiányzik neki Ráhel. Nem tud mit csinálni, ez van. Most nem fogja felkeresni a nőt, vagy alszik, vagy a gyerekével van; ezt a fiú is tudja. Szóval inkább megpróbálja nem túlgondolni a lehetőségek tárházát. Csak mert legbelül talán tudja, hogy a dolgok megváltoztatásához elég lenne pusztán annyi, hogy felemeli hátsó felét a padról és útnak indul. Nem is tudja, hogy pontosan miért nem teszi, talán a holnapban bízik. Bárki megmondhatja, hogy ez nem a legjobb, de hát a srác gondolkodásmódjával nem lehet mit kezdeni. Erről az oldalról semmiképpen...
Megpróbál visszatalálni a gondolatok felhőjéből a Kis Tavacska partján lévő padon ülő sráchoz. Úgy tűnik, hogy sikerült neki. Végigdörzsöli egyik karjával a másikat, ezzel megpróbálva felmelegíteni magát. Ő sem tudja mire számított, mert ez is csak a másodperc töredékéig segített a helyzetét. Ezért inkább nem is keresi tovább a megoldást, annyira nem is izgatja a dolog.
Ez nem elég neki estére, a dolgok tetejébe kap egy kis meglepetést, illetve ezt pontosítva egy váratlan vendég érkezik a tóhoz. Nem tud mit csinálni, nem az övé a hely. Bár meg tudná venni, de nincs rá semmi szüksége. Fölöslegesen meg nem költi a pénzt. Nincs túl jó kedvében, de azért megpróbálja türtőztetni magát. A Chuck fülét sértő hang után megszólal, reagálva a hölgy kérdésére.
- Neked is szia - tekint fel flegmán, aztán, miután szemügyre vette a másikat, vissza is terelgeti tekintetét maga elé.
- Ezt úgy kérdezed, mintha bármi közöd lenne hozzá - ahhoz képest elég sokat beszélt egyszerre. Úgy dönt, hogy még egyszer megszólal, de neki mára ennyi volt a dolog és ha a lány nem fog lelépni, akkor ő teszi meg. Jobb esetben.
- Én a helyedbe magamat félteném - enged meg egy sátáni mosolyt, amivel elképzelhető, hogy a lányról viszont letörli a mosolyát és helyette félelem is kiülhet az arcára. Esetleg.
- Kiengednek kislányokat a kastélyból? - tesz fel egy költői kérdést, maga sem tudja, hogy miért. Amikor suliba járt, akkor is kijöttek egy csomót hülyéskedni, főleg az ellentétes nemmel karöltve. Legalábbis a Rellonban így működött, és Chuck reméli, hogy ez most sincs másképp és nem hoznak szégyent a ház nevére.
Utoljára módosította:Chuck Welch, 2014. július 19. 20:41
Hozzászólásai ebben a témában

Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 19. 21:06 | Link

Kíváncsi ember vagyok. Ezértis örültem a társaságnak. Végre egy ember. Egyedül lenni is szeretek, de ha van társaság inkább azt választom. Kifejezetten örültem, hogy ilyen későn is összefutottam valakivel. Ebben erősem kételkedtem, de ma szerencsém volt, remélem, hogy ez szerencse. Nem gondoltam, hogy így reagál rám. Abban végülis igaza van, hogy nem rám tartozik, hogy mi baja. Nem szeretem az ilyesfajta viselkedést, a flegma beszédet és még sok mást. Most kivételesen eltekintenék az őszinte vélemény nyilvánítástól. Akkor biztosan kihúznám nála a gyufát. Ezt pedig nem szeretném. Egy embernél már sikerült. Abból az esetből már tanultam. Eléggé érdekes hangnemben beszélt hozzám. Nem tudtam mirevélni.
- Nem féltem magamat. Tudok vigyázni magamra.
Nem tudom mit szeretne elérni a kérdéseivel, de ez nem valami kedves. De belátom van humora, remélem ezt humornak szánta, de ezt erősen kétlem. Bizonyára komolyan gondolta. Szerintem nem járna valami jól ha kiakasztana. Még én beszélek. Legfejjebb elfutni tudok. Azt se valami gyorsan. Elég lassú vagyok, de nem mindig. Éles helyzetben tudok futni. Elméletben. Megkerültem a padot és odaálltam elé.
- Képzeld kislányokat is kiengednek.
A legcsekéjebb félelemérzet nélkül
mondtam ezt.
- Nem szeretnélek bosszantani, ha akarod el is mehetek.
Ezt perfekt komolyan gondoltam. Nem mindenki szerint vagyok jó társaság. Nem mindenki értékeli az őszinteséget.
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2014. július 21. 21:19 | Link

Evelin.




Lehet, hogy lassan változtatnia kellene azon, hogy nap mint nap csak unatkozik, nem csinál semmit, meg hányingere van magától és a többi embertől is. Csak reménykedhetünk abban, hogy nemsokára eljut a felismerésig, valami nem jó. Sőt, vele igazából semmi sincs rendben, de ez mindig is így lesz; csak hát kérdés az, hogy milyen értelemben. A lényeg, hogy a változtatásra valószínűleg nem most fog sor kerülni -sőt, biztos-, szóval csak mered maga elé a térdeire könyökölve és nem tesz semmi extrát azon kívül, hogy üveges tekintettel bámul maga elé. Természetesen csak addig, amíg meg nem zavarják. Kezdenek feltámadni a hullámok a tengerben, főleg befelé haladva a biztonságot nyújtó partról.
- Aha - böki oda érdektelenül a lánynak a válaszra. Már ez is haladás, nincs túl bőbeszédű kedvében. Nincs semmi baja a másikkal konkrétabban, csak semmi kedve beszélgetni. Bár, ez nem jelenti azt, hogy máskor érdekelné az, amit mond. Hát mindegy, ilyen ez a Chuck.
Ez után a lány megkerüli a padot és elé áll. Ekkor még egyszer szemügyre veszi, de nem tart túl sokáig a folyamat. A dolgok mellé társul az, hogy még csak nem is tetszik neki így ránézésre, meg úgy első körbe maximum 15-nek nézi. Meg kicsit talán furcsának is találja. Pont Chuck, milyen érdekes, nem? Pont ő, akit mindennek lehet mondani, csak hétköznapinak, vagy átlagosnak nem.
Közben kezd még hűvösebb lenni, ezért hát ismét megdörzsöli színes karjával a másikat, majd egy kulturált ásítás után megszólal.
- Nem semmi - mondja szavait érzelemmentesen a levegőbe, szokásos modorral. Úgy tűnik, hogy javíthatatlan a srác, de mindig van remény. Sokan azt mondják, hogy az hal meg utoljára. A lány ismét megszólal, Chuck szerint ennek értelme is van, de ez most mindegy. Inkább ad rá valami válasz szerűséget.
- Ahogy gondolod - hagyja a másikra, nem érdekli, hogy mi fog történni. Jelenleg kicsit sem, ez legyen a legnagyobb problémája.
Hozzászólásai ebben a témában

Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 21. 21:44 | Link

Chuck Welch

Ennek az embernek van valami baja. Fogalmam sincs, hogy mi. Ha megkérdezném biztosan felhúznám. Mint általában mindenkit a kérdéseimmel. Ezt pedig nem szeretném. Azt hiszem, hogy egy kicsit megesett rajta a szivem. Megpróbálom egy kicsit felvidítani. Nos, legyünk kedvesek. Ahogy látom fázik. Ezt vele is tisztázom.
- Ahogy látom fázol.
Megint megkerülöm a padot, és megállok. Van egy kis dolog velem kapcsolatban. Egyedi stílusom van. Általában szeretek magamrateríteni egy pokrócot. Most sem volt másképp. Levettem a pokrócot magamról és ráterítettem. Egy pólóban biztos hideg lehetett. Én szerencsére nem fáztam. Meg eleve fel is voltam öltözve. Megint megkerültem a pagot és leültem a pad másik oldalára. Tőle úgy egy-két méterre. Néztem magam elé. Mintha sok mindent is láttam volna. Teljes sötétség. Megfogtam a pálcámat és világítani kezdtem. Nem szeretem ha az orrom hegyéig sem látok. Más ötletem meg nem volt. Gondolkodni kezdtem. Nem bírom a csöndet, vagyis annyira nem. Néha kész felüdülés. Most ez nem így van. Akkor kérdezzünk valamit.
- Ne haragudj rám, de ha megkérdezhetem, hogy kerülsz ide? Nem gondoltam volna, hogy ilyenkor valaki más is jár erre.
Gondoltam ezzel egy kicsit felvidítom. Felé fordoltam egy pillanatra, kíváncsi voltam hogyan reagál erre.
Utoljára módosította:Evelin Ordassy, 2014. július 23. 01:30
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2014. július 23. 23:31 | Link

Evelin.




Lassan a végéhez közelít ez a nap is, megint piszkosul mozgalmasra sikerült... Ja, nem is. Ugyanaz, mint tegnap, vagy azelőtt, vagy még előtte. A kimozdulást is egyedül a próbák miatt ejti meg; túl szürkék a hétköznapjai. Egyedül képtelen arra, hogy ennél többet tudjon tenni a saját kedvére, de hát ez normális. Bár, épp ésszel nem tudja felfogni, miért jut neki ilyen szerencsétlen élet, minden tökéletes lenne és csak a pozitív érzelmek hiányoznak az életéből. Nem a pénz, meg a lehetőségek, mint általában az embernek, hanem a szeretet.
Közben folytatódik a kis traccsparti a tavacskánál, aminek Chuck igencsak lelkes résztvevője. Már csak a bohócsapka hiányzik a fejéről, meg a lufi a kezéből és hirtelen máris hiteles képet kapnánk főszereplőnk belső dolgairól, meg persze a helyzetről is. Csodálatosan alakul az estéje, vagy várjunk csak... Lehet, hogy más képernyőt nézünk.
- És akkor mi van? - velősen, szokásosan, miközben a padra könyököl jobb karjával. Most már biztossá válik az a kérdőjeles megállapítás, ami az előbb volt aktuális. Tényleg nem alakul túl jól az este. De hát ez van, úgy tűnik, ez jutott neki.
A következő pillanatban a lány ráterít Chuck-ra egy takarót. Hirtelen nem tudja, hogy pontosabban mit csináljon. Azt biztosan tudja, hogy nem kell neki a segítség de végül hamar kitalálja melyik utat válassza. Közben ráeszmél, hogy mi is az ő nagy hibája. A lány most ráterítette a pokrócot; meglepte. Amit igazán kerül, az az érzelmi kötődés és az, hogy tartozzon valakihez. Nyilván jól járna vele, de fél beismerni magának, hogy elrontotta. Az előbbi momentumot is érzi legbelül, hogy jól esett neki, de legyőzi a megszokás és teszi, amit tennie kell. Feláll, megfogja a pokrócot, majd finoman leteszi a lány ölébe, aki közben leült a padra kis távolságot tartva a fiútól. Jól tette.
- Köszi, de nincs szükségem rá - utasítja vissza a bizonyára jóindulatú ajánlatot és úgy is érzi, hogy neki most bármi áron, de le kell lépnie. Elég volt ez a nap, legyen itt vége.
- Én most megyek. Aztán vigyázz a szörnyetegekkel - ennyit tud kifacsarni magából. Milyen ironikus, pont ő veszi szájára a szörnyeteg szót. Elindul a tavacska területéről, aztán ki tudja, hogy merre megy még. Lehet, hogy nem a legrövidebb utat választja hazafelé.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa