37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→A falu határa
Oldalak: « 1 2 3 4 5 [6] 7 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Ráczhalmi Ármin
KARANTÉN


Chaotic stupid
offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 29
Írta: 2021. július 14. 18:53 | Link
Dimdimim

Őszinte elborzadás ül ki arcomra a hibridizáció lehetőségét hallva - eddig három, ám viszonylag kis termetű szörnyeteggel kellett elbírnom, ha ebből két kicsi és egy Süsü méretű, holdvilágot ülve nyaló kiméra lesz, lehet, beadom a felmondásom. Gyermekszelídítéssel még csak-csak elboldogulok, viszont Dimi nélkül, plusz Dimi ellen esélyem se lenne.
Egy-két utcányi könnyed parkourt követően sikerül találni egy használaton kívüli zugot. Néha elmerengek, milyen lett volna hamarabb jönni rá dolgokra, de a tiniknél divatos seprűtárolóban smárolás sosem szerepelt a "kihagyhatatlan, be kell pótolni" listámon. Szó se róla, én leszek az utolsó, aki panaszt emel amiatt, hogy Dimi úgy tapad hozzám, mint fénykoromban a bőrgatya; minden más viszont mehet a francba.*
- Akit orrbaverek, ha most eszi ide a fene,-*morgom, mert hunyó az összes környékbeli vén boszorka, akiknek csak azért nem akarok a tyúkszemére lépni, mert kezdjük megszokni itt. Nekem mindegy, de a kicsiknek kell az állandóság és most szinte hihetetlen módon, meg tudom adni nekik. Ennek ellenére dühít, hogy bújkálni kényszerülünk. Nincs mit vagy miért szégyellnem, főleg nem harminc évvel a hátunk mögött; megérdemelné, megérdemli, hogy mindenki más is lássa.*
- Már megint a szeplőgyűjteményedet nézegeted?-*fuffantok Dimi arcába, amint szédelgő tekintetét látom. Fene se érti, miért akarja számon tartani az egyre szaporodó pöttyöket, lassan nyilvántartást fog vezetni róluk meg anyakönyvezteti őket. Mielőtt azonban válaszolhatna - eleve poetikus, avagy költői volt a kérdés - derekára marok és megcsókolom. Igyekszem finom lenni, viszont ismerem magam és a visszafogottat ha odabetonozzák, se maradna meg a jelzőim között. Egy csókból kettő, kettőből négy lesz, aztán exponenciális görbék jönnek és általában Dimin múlik, mikor sikerül leállítania. Imádom a gyerekeimet, ám semmi teret nem hagynak a romantikának.
Megállom, hogy a nyakába harapjak, csak a homlokon döntöm neki, és mint az éhes kutya, megpróbálok jóllakni az illatával. Önuralmat tanulni negyven évesen... Nem lehetne kettőt és könnyebbet? Olyan istentelenül nehéz érdeklődést tanúsítani bármi más iránt, amikor ugyanezt az érdeklődést (kivételenesen) tanúsíthatom maradéktalanul Dimi felé. Artikulálatlan, méltatlankodó morgás-nyöszörgést hallatok, magamhoz ölelve.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
If it's stupid and it works, it's not stupid.
Oláh Adrián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 39
Írta: 2021. augusztus 20. 12:35 | Link

outfit ┇ nyakig ér a holiday


Az egyetlen, ami egyelőre kitölti az agyam az az, hogy rettentően viszket a hátam. A múltkor sikerült úgy felpörkölődni a napon, hogy aztán napokig csak hason dögölhettem éjjelente. Most már ott tartunk, hogy – mert tudom, van aki ezt bírja – a bőrt lehet róla szedegetni. Meredjek meg, ha értem, hogy ez mire jó. Biztos nem emiatt fogok ma lecsattogni a vízhez, ez tény, bizonyára mégis lesz valaki, aki megpróbálkozik vele. Majd elküldöm a fenébe vagy a víz alá nyomom. Nem cipelek semmit egy törölközőn kívül, az szolgál felsőként, a papucs is már csak az ujjaim között fityeg. Mezítláb, fürdőnadrágban, merész egy menet az iskola folyosóin, azonban kellőképpen fesztelen érzés. A másikak tekintete karcolta bőröm, én meg csak vihogtam egy jót, ahogy lepacsiztam bárkivel és haladtam tovább. Semmit sem kell túlspilázni kérem. Lehet valami lőrét hozhattam volna, vagy mint az eridonos strandolásnál, lehetne erre is mindenféle jó, amúgy is annyian járnak ide, mint a fene, lenne biznisz. Lehet felvetem Milánnak, hogy hagyjuk a francba ezt az iskolás mókát és nyitok ide egy bodegát, ahol minden földi jót is árulok. Szinte látom magam előtt ahogy néz rám és… nem, nem látok örömöt, inkább lelegyintene, hogy majd ezt is kialszom.
A tavacskánál már valóban nincs kedvem pult mögött ácsorgót játszani, ez tény. Körbepillantva nem a balatoni tömeg fogad, így értelme sincs fejben lángos receptet keresni. Megvonom a vállam, átfutom a közeget, majd elkapom a karcsú alakot, annak gazdáját, aki éppen kimerészkedett ide. Szememnek szép látványra görbülnek ajkaim felfelé, ahogy megindulok felé. Megnyalom ujjbegyem, azzal igazítok szemöldökömön, mintha muszáj lenne, majd már huppanok is a leányzó mellett.
- Úgy látom kiértek a vízből a szirének – vigyorgok egy sort, persze, nem fogom én itt a „top 100 legrosszabb csajozós duma”-t elővenni, mert akkor egyenesen a tóba fojtom magam inkább. Rövid karrier lenne. - Ha bekented a hátad, Zay, akkor csobbanhatnánk egyet – dobom le a törölközőt, meg a kezemből a papucsot, ahogy a navinés felé pislogok. Azt tudom, hogy bírja a tanulást, na de ha velem lazul, azt is? Jó kérdés. - Vagy segítsek? - rántom meg párszor felfelé a szemöldököm. Szerintem abból a pár alkalomból, amikor találkoztunk, már megszokhatta ezt. Ha nem, akkor, ciki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oláh Milán
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 61
Írta: 2021. október 31. 17:33 | Link
Drága Frida
csínytevő diákok

Hogy mit keres itt, még maga sem érti igazán. Mármint oké, megkapta a levelet, benne az időponttal és a helyszínnel. Szerelmeslevélnek túl rideg volt, fenyegető vagy zsaroló levélnek túl melegszívű. Eredetileg el sem akart jönni, de végül úgy döntött, hogyha Flórira a hétvégén úgyis a nagyszülők vigyáznak, akkor miért ne elégíthetné ki kíváncsiságát azzal, hogy elsétál a megbeszélt helyszínre, és megnézi, ki és mit akarhat tőle.
Nem viszi túlzásba az öltözködést, a megszokott ing-vászonnadrág kombinációt spékelte meg egy sállal és egy vékony szövetkabáttal, mert estefelé az idő már igencsak kezdett csípőssé fordulni, még neki is, aki állítása szerint sosem szokott fázni. Sosem szokott megfázni, alapvetően sem az a betegeskedő alkat, szerencsére az immunrendszere erős akár az acél. A családjában jó a genetika, egyedül  a hízásra való hajlam és az ezzel együtt kialakulható betegségek keseríthetnék meg mindennapjait, de mivel igyekszik elkerülni, hogy úgy végezze, mint a drága jó nagyapja, ezért esetében ilyenekről szó sem eshet.
Gyalog vág neki az útnak, ez szinte nem is távolság neki. Nagyon szeret sétálni, ha teheti igazából mindenhová kétlábon közlekedik, mert egyetlen járművet sem tart  annyira kényelmesnek és megbízhatónak, mint saját magát. Ez kicsit egoistán hangozhat, de akkor is. Különben is, így legalább alaposan szemügyre tudja venni mind a tájat, mind az embereket. Még mindig rácsodálkozik Bogolyfalva apró szépségeire, még mindig talál valami újat, amiben gyönyörködhet egy kicsit.
Mikor a tópartra ér, szemmel láthatólag egyedül van. Sehol senki. A nap lassan lebukik a horizont alá, ő pedig alaposabban körülnéz, hátha talál valamit, vagy valakit.
Utoljára módosította:Oláh Milán, 2022. április 20. 07:36 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1241
Írta: 2021. november 8. 23:03 | Link
Will
Poros pihi Puha Gombóccal
______________________________________________________


Elhagyom az erős utolsó fáit és kilépek a napra. Ritka, hogy ennyire meleg legyen november elején. Behunyom szemem és nagy levegőt veszek. Tökéletes idő. Egyedül a hűvös szél emlékeztet a közelgő télre, belekap kibontott hajamba és navinés egyenruhába. Nem volt kedvem átöltözni. Féltem, hogy ha nem sietek a végén elbújik a nap. Meglazítom nyakkendőm és kigombolom az első három gombot. Ahogy újabb lépést teszek hátulról a bokámnak csapódik valami. Zavartan hátrapillantok.
- Ja tényleg, te is itt vagy - motyogom, ahogy felemelem a nyulat. Nem tudtam otthon hagyni, mindig kirohant a résen, így végül csak hozni kellett. Igazi hisztis pasi.
Will kabátja puhán átöleli testem, tökéletes átmeneti darab, nem is tudta a férfi mitől vállt meg amikor rám terítette aznap reggel.
Keresek egy király helyet, aztán leterítem a kabátot és rá telepedek. A nyulat leveszem a pórázról, ha szerencsém van világgá megy, de ez a dög ragaszkodóbb mint a szórólaposok a mugli plázákban. Kicsit távolabb ugrál néha, mégis visszajön előbb vagy utóbb.
Az eddig zsebembe rejtett üvegcséért nyúlok. Kapja be Winter, hogy már megint nem találtam. Mondjuk nem kerestem. De faszomat bele, hogy mindig bújócskázik és nincs a harmadikosok óráinak a közelébe. Ezért kényszerülök ma is egyedül ide. Ritkán csinálom egyedül, csak mostanában, csak egy-két alkalommal, amíg a férfi ennyire elfoglalt. Utána visszatérünk a rendes, megszokott dolgokhoz. A titok, hogy mértékkel kell, hogy ne függjek rá. Még nem értem el a határt, meg tudnék állni ha akarnék. Bármikor le tudom tenni. Akár ebben a pillanatban is. Ezzel a gondolattal öntök ki ujjamra egy kicsit és nyalom le, hogy aztán visszadugva zsebembe elégedett sóhaj mellett dőljek ki és hunyjam le szemeimet. És akkor most napnyugtáig egy kis béke.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Riley Meyers
Iskolapszichológus, Edictum lektor, Független varázsló


jámborszarvas | non-binary metamorf/animágus
offline
RPG hsz: 469
Összes hsz: 615
Írta: 2021. november 13. 18:27 | Link
going for a swim

Az animágiának sok előnye van - például, ha a novemberi hidegek beálltával valakit hirtelen megszáll az ihlet, hogy bár ott volt rá az egész nyár, most azonnal és okvetlenül úszhatnékja támad, akkor különösebb gondolkodás nélkül megteheti. Mármint én, alaszkai jávorszarvasként, az év csaknem bármelyik szakaszában megtehetem, hogy miután gondosan bezártam a házam ajtaját, jávor-puccba vágom magam és komótos léptekkel leporoszkálok a tavacskához. Az idő derűs, a szőröm már télire váltott és az agancsiam most a legszebbek, szóval kedélyesen trappolok végig az utcákon, oda-odabiccentve az esetleges szembejövőknek. Hét év alatt a helyiek megszokták már, hogy néha lelegelem a füvet a kertjükben, ha nagyon nem győzik nyírni vagy hogy megjelenek a gyerekprogramokon.
A tónál nincs senki, amikor odaérek az egyik meredekebben mélyülő partszakaszhoz - kicsit hideg van már az ücsörgéshez, amiből én nem sokat érzek. Vidáman belegázolok a vízbe, egyet-kettőt fújtatva, mert az orromba fröcskölő cseppek azért kellemetlenek. Azonban néhány méter után elérem az a mélységet, ahol már nekem is úsznom kell és pedálozni kezdek. Már pontosan tudom, hol találom azokat a hínárokat, amiket a legjobban szeretek - és amikre a tél közeledtével ellenállhatatlanul vágyom - szóval egyenest arra veszem az irányt. Kevesen tudják, de a jávorok akár hat méter mélyre is merülhetnek, s ha lenne közönségem, most pont ezen képességet prezentálnám neki.
Az időérzékem kissé elveszítem, miközben a növényeket tépkedem és fel-felbukkanok, levegőért meg rágni-nyelni. Békés, csendes elfoglalság ez, a felszín alatt sincs sok mozgás ilyentájt. Amikor aztán nagyjából jóllaktam, visszaindulok a part felé, de azért még nézelődöm, hátha belebotlom valami jó falatba. Csak akkor emelem ki a fejem, amikor a sekély - értsd, nagyjából két méter mély - részre érek és kényelmesen megtehetem. Cet módjára kifújom az orrlikamból a maradék folyadékot, megrázva fejem-nyakam, s körülnézek, merre mászhatnék ki a legkönnyebben.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1835
Összes hsz: 1886
Írta: 2021. november 25. 22:00 | Link

Kabinláz.
Anélkül, hogy lenézne, egy újabb apró, fehér kavicsot kapar ki maga mellől, majd hajítja a tó felé. A kacsák, mint az eddigi száznegyvenkét alkalommal, azonnal a fodrozódás felé fordulnak, csak hogy csalódottan borzolják meg a tollukat újfent. Ó szórakozottan felhorkan, felemeli az üvegét, hogy beleigyon.
Valahol messze kettőt üt egy templom harangja, de senkit sem érdekel, az idő és a falusiak is lustán nyújtózkodnak a napos, szombat délutánon. Aki teheti, a szabadban tölti az idejét, messzebbről hallja, hogy gyerekek játszanak a réten, a tó körüli ösvényen mögötte is el-elhalad pár sétáló. Ő pedig, mint egy kora tavaszi, frissen ébredt fürgegyík, ül a napon a nádas szomszédságában, mint minden szombaton.
Félemberek vagy félállatok: a kimérák szaporodásbiológiája elméleti szemmel.
A szeme a fénytől hunyorogva keresi meg a sort, ahol tartott, érdeklődés nélkül folytatja a jegyzetekkel maszatolt, málló szélű könyv olvasását. Szabad keze az üveget ismét visszateszi maga mellé, ujjai újabb kavics után kutatnak, a csuklója lendül, a kacsák elindulnak, majd mindez kezdődik elölről.
Kabinláz.
Utoljára módosította:William Martin Krise, 2021. november 25. 22:05 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

not now, kitten, daddy is...
well, daddy has been sentenced to death
Csengettyű Zoé
INAKTÍV


Kérlek vedd le nekem azt a Polcról!
offline
RPG hsz: 4
Összes hsz: 5
Írta: 2021. december 4. 18:02 | Link
~Eszter~


A tél igen gyorsan beköszöntött, a növények megfagytak, az idő pedig lehűlt. Minden nap tapasztaltam a hideg levegő hatását, és láttam fagyos leheletem magam előtt. Ilyenkor legszívesebben csak ülnék otthon egy vastag takaróba bugyolálódva, forró tea és egy könyv társaságában, miközben a kandallóból kiáradó meleget élvezem. De ma nem, ma úgy hozta az élet, hogy kimerészkedtem a meleg takaróm alól és a hideg levegőre léptem. A hó még nem esett le, de úgy gondoltam hogy nem sokat kell rá várni, és akár még fehér karácsonyunk is lehet idén. Egy idősebb Eridonos barátnőmmel úgy beszéltük meg hogy korcsolyázunk kicsit a falú határában lévő tavacskán. Valószínűleg nem volt túl biztonságos az a kis jég ami a tó felszínén pihent, de bevállaltuk. Így a tó szélén állva várakoztak az említett lányra miközben a deresre fagyott kissé fehéres füvön álldogáltam korcsolyámban. Kissé kopottas darab volt már, de teljesen használható volt még arra amire való. Mikor megláttam vöröses loboncát azonnal hevesen integetni kezdtem neki, ezzel is elérve hogy biztosan észrevegyen. Vörös frizurám sapkával fedtem le, bár sárgás árnyalatú kabátom míg így is igencsak rikító hatású volt, így biztosan nem tévesztett volna össze senkivel.
-Szia Eszti! - nagy mosollyal fogadtam a lányt akivel pár napja beszéltünk össze. Nem olyan rég óta ismerjük egymást, így túl sok mindent nem tudok róla, de örültem neki, hogy van esélyem jobban megismerni egy kis korcsolya keretei között. Óvatosan a tavacskára pillantottam. Teljesen nem volt befagyva, de voltak pontjai amelyen jobban látszott a vastagabb vagy épp vékonyabb jég réteg amelyek kinézetre elfognak bírni minket. - Remélhetőleg az a kis jég ami van elfog minket bírni. - nevettem fel halkan fejemmel a víz felé biccentve. Talán ő is úgy vélekedik róla, hogy elfog minket bírni. Kicsit veszélyes, és nem szívesen esnék bele a hideg vízbe, mert akkor biztosan nagyon beteg lennék. De próbáltam úgy felfogni hogy biztosan nem lesz baj. Ha repedezik a jég akkor lesz annyi eszem hogy azt mondjam elég. - Készen állsz? - izgatott mosolyom kissé takarta sálam de hangomon hallható volt mennyire vártam már ezt a kis pillanatot. - Nagy rég korcsolyáztam már, szóval ne nevess ki ha elesek - viccelődtem miközben a füvön lépkedve közelebb araszoltam a tó széléhez.
Utoljára módosította:Csengettyű Zoé, 2021. december 4. 22:48 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 1599
Írta: 2021. december 29. 19:53 | Link
Vadász Csenger Richárd
- dec. 31. -


Amikor harmincadikán este megkapta a levelére Jean-Paul válaszát, nagyon mélyen valami eltört benne. Egy ideig csak ült és bámulta a rideg, lényegretörő sorokat, próbálta értelmezni a tartalmukat az iskolai szobájában ülve. És rájött, hogy nem megy. A szavak nem hajlandóak megmaradni az elméjében, minduntalan kifolynak belőle és újból és újból be kell tömködje őket a helyükre. Hogy megértse. Hogy felfogja. Már nincs kapcsolatuk, nincs regénybe illő szerelmük, nincs semmijük. Ha ismét keresni meri Jean-Pault, börtönben végezheti illegális bűvölésért.
Ezen a ponton elkezdett sikítani, mint akit nyúznak. Nem volt senki a szobában, Cassy az isten tudja, merre járt. És ő csak sikított, hol bele a párnájába, hol a szoba volt tanúja a fájdalmas hangoknak. A végére alig bírt levegőt venni, köhögve nyomta magából a könnyeket, hátha az kimossa a fejéből a rá nehezedő sötétséget, de ez sem tette semmissé, hogy itt maradt egy gyerekkel egy esélyesen boldogtalan házasság küszöbén, hatalmas bajban, amiből egyelőre nem látja a kiutat. Most először fordult elő, hogy az anyjától és a társasági életben eltanult praktikák, a túlélés, az újratervezés egyszerűen nem működött. Fogalma sem volt, mit tegyen Jean-Paul nélkül.
Végül hajnalban lüktető fejfájással, és néhány kör hányás után elnyomta az álom pár órára, de óév utolsó napján egész végig begubózott a takarója alá, nem evett semmit és nem ivott pár korty vízen kívül egy decit sem.  A szíve végig összevissza vert, mintha fel akarna robbanni, vagy épp meg akarna állni, néha kiverte a jeges verejték, ha arra gondolt, mi történne, ha mindezt elmondaná most otthon? Nem, még mindig nem lehet. És Will? Miért is remélne bármilyen segítséget attól az embertől, aki hasznos koloncként veszi őt a nyakába, de egyébként az a lány érdekli, és ő még csak arra sem volt képes, hogy elcsábítsa?
Üres szemekkel bámult egészen estig maga elé, és egyre jobban kiürült a feje. Valahogy semmit nem bírt összerakni, semmi nem állt a helyére. Fájt az agya a gondolkodáshoz, az éhségtől, a rosszulléttől. Mindentől.
A könnyei még mindig folytak, ha eszébe jutott, hogy kidobták, mint egy koszos vemhes macskát, és utálta az érzést, igazságtalannak érezte. Hiszen Jean-Paul ugyanúgy akart mindent, mint ő! Nem kényszerített senki senkit! Ő nem, ő soha... soha nem... Csak megszépítette magát, az nem halálos bűn! Nem bűn, nem bűn, nem dobhatja őt ki ezért...
De kidobta. Magára hagyta. Egyedül.

A hozzászólás további részei egy öngyilkossági kísérlet leírását tartalmazzák, így 18-as karikás besorolást kap. Kérlek, ne folytasd, ha ez érzékenyen érint.
Utoljára módosította:Machay Adél, 2021. december 29. 21:33 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vall Ágoston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2022. január 19. 23:56 | Link
Mátyásnak

Ráérősen bandukol, kezében korcsolyájával a kis tavacska felé. Napokkal ezelőtt látta, és alaposan megbizonyosodott arról, hogy a tó tökéletesen befagyott. Akár a korcsolyapályát is választhatta volna, de akárhányszor arra járt, mindig tele volt a jég, ő pedig a világ összes galleonáért sem lett volna hajlandó idegenekkel vegyülni. Inkább választja a tavat, amire azért nincs garancia, hogy nem szakad be, s ha ez az eset be is következne, mindenképp számíthatna valamiféle megrovásra mind az iskola, mind a szülei részéről. Mégis inkább ez, mint az emberi társaság.
Nem különösebben rajong a télért, hideg van, folyton lefagy az orra, rétegesen kell öltözni, ráadásul még itt van a nyavalyás karácsony, a szilveszterről nem is beszélve. Gyűlöli az ünnepeke, a családdal való találkozást, a jópofoziást, s érdeklődést színlelni rég látott rokonai elbeszélései iránt. Hányingere van az egésztől. Legszívesebben a kastélyban maradt volna, mégis szorult belé annyi kötelességtudat, és jóérzés, hogy nem hagyta cserben szüleit - különben is, micsoda patáliát vágtak volna le, ha fiuk kihúzza magát a közös karácsonyozás alól. Legalább az ajándékok boldoggá tettét, azért ennyi neki is jár - azt mondjuk kifejezetten gyűlöli, hogy neki is illik valamit vásárolni szeretteinek.  Mindenesetre, amint lezajlottak az ünnepek, azonnal visszatért a kastélyba, a szilvesztert már itt töltötte, egyedül. Ugyan még mindig idegesíti a gondolat, hogy minden évben, december 31-én kötelező jelleggel bulizni kell, vagy csak lenni valakivel, de próbálja ezt is elengedni. Minden hülye, átlagos szokástól egyszerűen borsódzik a háta. Idén még csak meg sem próbált valami közösségi programot találni magának, inkább olvasott a szobájában, s még éjfél előtt lefeküdt aludni. Sosem bírta az éjszakázást, nincs is jobb, mint frissen, korán felébredni, és aktívan eltölteni a napot.
Már látja az ismerős kopaszodó fákat, s azt, hogy a jég visszaveri a gyenge Nap fényét, szinte vakító. Összébb húzza magán bélelt talárját, azért meg kell hagyni, hiába húzott fel duplazoknit és gyapjúpulóvert rettentő hideg van, vagy csak nem emlékezett már ezekre a csípős januári napokra.
Szerencsére tiszta a levegő, egy árva lelket nem lát a környéken. Elégedetten lehuppan kedvenc padjára - ahol ősszel gyakran ücsörgött épp aktuális olvasmányával a kezében -, s bakancsát kicseréli a korcsolyájára. Feltápászkodik, majd bénán, esetlenül araszol a tó felé. Ahogy ráteszi a lábát a jégre, egyből visszanyeri magabiztosságát. Bemelegítésként csoszogásszerű mozdulatokat tesz, de ahogy kezdi megszokni a felületet, bátrabban suhan előre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Văduva Adelina
INAKTÍV


curious instinct
offline
RPG hsz: 109
Összes hsz: 121
Írta: 2022. március 21. 09:14 | Link
🜃  :Choi  🜃
bite

Lassú léptekkel közlekedik az ösvényen, mintha csak tartana attól, hogy valaki szembe jön vele, és a lelket is kiijeszti belőle. A kezében lévő hosszú bottal játszik, könnyed mozdulattal húzza végig a fák vaskos törzsén, ami csak akkor akad meg, mikor a bagoly huhog a feje fölött.
- Én is unatkozom - bólint neki aprót, teljesen osztva a bagoly véleményét. Felfelé pillog, majd sóhajt, ahogy még a madár is fogja magát és elrepül. - Önző - morogja maga elé nemtetszően, de végül csak-csak tovább halad. Hajnali egy körül lehet az idő, még túl sokat kell várnia arra, hogy a nap felkeljen, és csak messziről ugyan, de hallgathassa a reggeli zsivajt. Legalább addig, amíg össze nem szedi magát, hogy kis alvást mímelve érezze, hogy elindul a nap.
De ez még odébb van, szóval éles kanyart vesz és kezdi el követni a csobogó hangot. Meglepő, de a hangfoszlányok nem a vízeséshez vezetik, hanem a tóhoz, aminek a vízéből előszeretettel ugranak ki a halak. Fejét félrebiccentve méricskéli őket, mint egy gyermek, míg nagy vidáman, meztelen lábát dugja a vízbe. Normális esetben felszisszenne a hidegtől, de így csak elégedetten konstatálja mennyire kellemes a márciusi víz hőmérséklete. Vidáman guggol le, nem törődik azzal, hogy szoknyája aljának nagy része belelóg - a botot döfi bele, így kezd el absztrakt mintákat rajzolni, miközben messzebbről ugyanúgy hallja a halak csobbanásait, az erdőből kiszűrődő állati zajokat, érzi a szagukat - valami másét is, aminek most nem szentel nagyobb figyelmet -, szeme sarkából olykor a gyér holdfény megcsillanását is látja a halak nedves testén. Elfoglalja magát, így talán gyorsabban megy az idő.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
I am an old breed rising
with fire in my eyes,
I don't fear anything,
because I've already died.
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 1599
Írta: 2022. május 10. 01:28 | Link
Will
- Budapest után egy nappal -
Beautiful day, beautiful news


- Majd iszol később. Egyébként meg tényleg gondold át ezt. Így nem lesz második házasságod, mert meghalsz, mielőtt igent mondana a feleséged. - Már vagy negyed órája leheveredtek a parton az egyik fa árnyékába. Hagyta, hogy Will szokásához híven inkább a Napba bámuljon és melegedjen, mint valami macska, mint hogy face-to-face legyenek. Ő maga nekidőlt a fatörzsnek, a kiengedett haja végigömlik a vállán és a mellkasán.
Tegnap este fél órán át szóval tartotta az új telefonon Willt. Nyilván ki kellett próbálja a kamerázást, és... nem mellesleg megemlítette, hogy lesétálhatnának a tóhoz ma. Jó az idő, és ő is kiudvarolta, hogy később vigyék haza. Nem akar abba a kriptaszerű házba visszamenni egyhamar, és... El kell mondania valamit a férjének.
- Beszéltél az ügyvédekkel? - Végül csak elkezdi ráterelni a témát a megfelelő vágányra. Nem tudja, pontosan mennyi időbe telik majd az egész procedúra és a férje ebben proaktívabb nála. Őt most egyébként is a szalamantoni projekt foglalja le, a semmiből jött megkeresés, amint Joannanak köszönhet főleg. De ez a mostani helyzet égetőbb mindennél.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ipkovich Kornél
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 40
Írta: 2022. május 24. 14:38 | Link
Kedvesem Love


Vannak ötletek, melyek a legrátermetebb, leghatalmasabb, legkönnyedebb embereket is könnyedén térdre kényszerítik. Az ilyen ötletek egyike az éjszakai fürdőzés, melyre Kornélunk egészen addig volt lelkes, míg rá nem jött, hogy mennyire veszélyes is ez. Hiszen már így, több réteg alatt is imádkoznia kell sokszor, hogy lelkesedése ne öltsön testet, ám most, mikor egyetlen vagy akár egyetlen réteg sem lesz rajta, a terep sokkal veszélyesebbé válik. Kívánja a menyasszonyát, ez egyértelmű, látszik a szeme állásából, a tenyere izzadásából, melyeket próbál leplezni, és melyek éjjel, álmában gát nélkül szakadnak rá. De erről ugyebár, a lakás csendjében senki sem tud. Ma azonban Cassandra is megfogyatkozott ruházatban lesz látható, és noha közeleg az esküvő, mégis, egy évezrednek tűnik, ami elválasztja őket tőle. Onnantól viszont, ez a jóságos ifjú köszöni szépen, egy hónapig nem kíván majd elhagyni az ágyat, és erre kéri majd a hitvest is.
- Gyönyörű a mai, tiszta égbolt. Tudsz lebegni? Én imádok. - És ha nem tud, hát meg kell tanítania, mert véleménye szerint ezt a látványt a vízen lebegve kell igazán átélni. Mellette lépked, ujjaik összefonódva. Az elmúlt időszakban szinte nem is voltak ketten, mindenhova menniük kellett, és ha csend lett volna, hát jöttek a rokonok és kérdezgettek, ők pedig olyan hosszan válaszoltak, hogy alig várták, ki-ki a maga ágyába kerüljön. Ezért is ez az este, mert most együtt szeretnének végre lenni, zavaró tényezők nélkül. - Ha nem megy, megtanítalak, de szívesen tartalak is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Polaris Jomana
INAKTÍV


Lenié
offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 102
Írta: 2022. június 1. 19:30 | Link
Borka
#kiscsillag

- Hallod... Hallod asszony, ne ringassadd már aztat a tutajt, hát mindjárt belezuhanunk a vízbe mindketten! - fújtattam nagyot, majd köhhentettem kettőt a füsttől, amit még mindig nem bírok, de ugye ha valamit ki kell próbálni, akkor ki kell. Inkább a lány felé tartottam a kézzel tekert cigarettát, amit a főnökömtől kaptam a  kávézóban, hogy ha gondolja, akkor szívjon belőle ő is. Nekem kaparta a torkomat, de amúgy nem volt nagy durranás, sokkal jobbra számítottam. Különben miért van érte mindenki ennyire megveszve? Semmi értelme, meg drága is. Már ránk sötétedett, ahogy a lopott hattyús vízibiciklin ringatóztunk. Elkötni a járművet nem lehetett akkora durranás, mert már nem is emlékszem a részletekre, de ugye ki tartja számon?
- Ugye tudod, hogy ha így megyek vissza a kastélyba, nekem szét fogják rúgni a seggem? Nézd meg a farmerom is elszakadt - mutogattam a tátongó lyukra a nadrágon, de aztán csak a hűtőtáskát közelebb húzva vettem ki belőle egy olyan színes, denevéres üveges dolgot. A piros egész finom. - Szerintem gyakrabban kéne ezt csinálnunk. Nyugodt. Meg emberek sincsenek. Ha csak nem kukkolnak a partról. Csak nem... Milyet kérsz inni? Van narancsos, meg ananászos, meg... dinnyés.
Utoljára módosította:Polaris Jomana, 2022. június 1. 19:35 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Yun Na-ri
Független boszorkány


Shewolf in the closet
offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 127
Írta: 2022. június 19. 15:15 | Link
Őfelsége


Meg-megrezzen a teste néha. A parton kiterülve szinte veszélyesen hideg a bőre, ruhátlanul fekszik a füves részen, teljesen kiütve a telihold után. Mindene sajog, de a tudata néha-néha már felkúszik az ébrenlét mezsgyéjére. Megint jótékonyan elzárta az éjszakáról szóló emlékeit az agya, mondván, nem kell tudjon róla, hogy mi történt, mert nem tudna vele mit kezdeni.
A haja füves-piszkosan terül szét a nyaka mentén, rálógva a földre. Az egyedüli megmaradt öltözéki rész a Jerrytől kapott szöges nyakörv, ami az átváltozása közben hozzáalakult a testéhez.
Nemsokára biztos felébred és eljut az agyáig, hogy ideje lenne visszakotródnia a gazdája oldalára, de egyelőre eléggé ki van még fáradva az egész éjszakás randalírozástól.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 427
Összes hsz: 856
Írta: 2022. július 12. 21:33 | Link
Anna Love

– Na Annie, van itt alma, répa, lucerna meg mit tudom én mivel tömöd még azt a szerencsétlen nyulat. Neked hoztam a kedvenc pizzád, meg magamnak is egyet. Friss levegőn vagyunk, nincsen körülöttünk zaj, át tudjuk beszélni az órát, megnézzük a dolgozatot és közben én igyekszem nem kiabálni, jó? - néz a nőre, miközben kiteríti a plédet, amire letehetik a hátsójukat.
– De van a kosárban kávé meg üdítő is, meg gyümölcs nekünk is. Látod, igyekszem - megígérte, hogy rajta lesz az ügyön, csak kapjon teret meg időt. Kapott és gondolta, hogy itt az ideje egy kicsit kilépni a szabadba.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jacob Lehman
INAKTÍV


the amish boy| "Jake"
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 135
Írta: 2022. július 18. 18:41 | Link
Nonó


Már harmadik éve volt a kastély tanulója, különös világ volt ez, melynek ő is részese lett, mégis szerette. Az otthona mégis hiányzott neki, leginkább a lovaik, és a gazdálkodás. Egész kiskorától kezdve úgy nevelték, hogy ha épp nem tanult a közösségi iskolában, akkor odahaza segédkezett. Imádta a gyümölcsfákat, a bokrokat, szívesen szüretelte is a gyümölcsöket. Erre a kastélyban viszont nem volt lehetősége, ezért is jött kapóra az, amikor az újságban olvasta, hogy néhány nyugdíjas segítő kezeket keres. Jacob is jelentkezett Takács bácsiékhoz, egy kicsit előbb is ért oda, de még nem állt neki a gyümölcsszedésnek, várta Nonót, az egyik iskolatársát, akivel közösen jelentkeztek. Amint meglátta a lányt, máris mosolyogva integetett neki.
- Mizu Nonó? Hoztál kosarat? - érdeklődött, neki volt egy fonott kosara, abba akarta szedni a cseresznyét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 182
Írta: 2022. augusztus 29. 18:14 | Link
Ruarc L. Mornien


Még ismerkedik a vidékkel, azt azonban már ideérkezése előtt tudta, hogy a lassan várossá fejlődő Bogolyfalván van lovarda. Ez egy nagyon fontos szempont volt, különösképpen, hogy imád lovagolni. Ugyan egy csodaszép lipicai büszke tulajdonosa, mivel a lovat is imádja, eszébe sem jutott szegényt azzal kínozni, hogy hurcolja magával. Elég gyakran haza tud járni úgyis Szalamantonba ahhoz, hogy Hektor ne érezze meg túlságosan a hiányát, na meg addig is van, aki foglalkozzon vele hétköznapokon, amíg ő elmerül a politika és a jog rejtelmeiben majd. Egyelőre még éppen csak túljutott a beiratkozáson, és az új tanév előtt próbál gyors iramban felfedezni mindent az iskolától a Bogolyfalva nyújtotta lehetőségekig. A meglehetősen rövid idő ellenére, ami rendelkezésére áll, egy kis lovaglásra mindig szakít időt. Talált is egy gyönyörűszép almásderest a lovardában, aki a Felhő névre hallgat, és még napkelte előtt besettenkedett a helyre egy kiábrándító bűbájt használva álcául, és kicsempészte Felhőt. Visszaviszi még az ütemezett reggeli előtt, az elmúlt két napban ugyanis körbekérdezősködött, hogy megtudakolja, nagyjából hogyan is néznek ki a lovarda mindennapjai. Itt egy kérdés, ott egy kérdés, és gyorsan összeszedett minden szükséges infót. Még arra is gondolt, hogy jelentkezik önkénteskedni, ha van ilyenre igény. Az anyjának úgyis biztos tetszene a dolog, ő meg addig is tölthet egy kis időt lovakkal. Mindenkinek jó lenne. Még alszik rá azért egyet vagy kettőt, aztán megkérdezi majd az illetékest. Jelen pillanatban viszont a kicsempészett Felhővel baktat a Bogolyfalva szélén felfedezett tó partján, már visszafele tartva. A felkelő nap közben egyre feljebb kúszik az ég alján, és el is gyönyörködik egy pillanatig a színes égboltban, majd úgy dönt, leugrik a lóról és megjutalmazza a magával hozott répával.
- Nézd csak, mit hoztam neked, Felhő - paskolja meg a ló nyakát barátságosan, és feltartja a sárgarépát, amibe a ló aztán lelkesen harap nagyot és még lelkesebben rágja. - Ügyes ló vagy te, nagyon ügyes. Majd holnap reggel is kicsempészlek - ígéri, és megigazítja kicsit a ló sörényét is, hogy ne lógjon annyira a pofájába. Olyan szépen be is lehetne fonni. Na majd ha visszaértek, szerencsére tud erre tökéletes bűbájt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Kristóf
Aurortanonc, Bogolyfalvi lakos


a menekült
offline
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2022. szeptember 5. 01:10 | Link
Regi

Bált tartanak odafent, éjfél közeledtével a sötét vászonra felsorakozik a késő nyári égbolt valamennyi csillaga, s a tompa fülzúgás zajára kezdenek egyszerre vad keringőbe. Velük járja táncát az egész világ, benne a partra kikötött csónak, az ösvény, a szemközti rengeteg fenyvesei, de még tőle a jobb kézre eső pad is, amiben végül nem sikerül megkapaszkodnia, ahogy testével lassan előrezuhan. Kristóf rohadtul nem szeretne részt venni ezen a mulatságon, sőt, vérig van sértődve azon, hogy rajta kívül mindenki kapott meghívót, még ha nem is idegen számára az, hogy a világ összefogott ellene. A szomorú igazság persze az, hogy mindez csupán a fiú fejében létezik. Munka után átment a csárdába, mert már szólva lett, hogy túl látványosan dézsmálja a pub készletét, s nem vet jó fényt a helyre, ha az alkalmazottak rúgnak ki a legjobban a hámból. Szerencsére már régen összehaverkodott a helyi erőkkel annyira, hogy pohár poharat kövessen, s egy újabb részeg estét húzhasson be magának a nemlétező dicsőségfalának strigulái mellé. Fizetésnap van, ünnepelni kell, rohadjon meg mindenki... Mindenféle kevert kavarog a gyomrában, valamiért sosem olyan szerencsés, hogy kidobja a taccsot, ezért ilyenkor duplán megszenvedi. S épp úgy kavarognak fejében azok a nyomasztó gondolatok és emlékek, amiktől menekülni próbált, de hetek óta nem tud szabadulni. Bizsergő érzés testének több pontján, megszokott képszakadások. Szemet kinyit, majd lehuny. Ismeretlen táj. A mozdulatsor megismétlésével már derengeni kezd valami. Ez most más, új hely. Aztán a csillagok a tavacska víztükrén is megjelennek, legalábbis feltételezi, hogy még a faluban van. De ő is tudja, hogy rossz felé megy, hiszen nem erre lakik. Talán a kastélyba tartana, mert még közel egy év után sem szokta meg, hogy már elvégezte a mesterképzést.
Haza kell mennie. Ki tudja, mennyi idő alatt, de elég erőt gyűjt ahhoz, hogy feltápászkodjon, s egy újabb gyenge kísérletet tegyen a távozásra. Lábai elakadnak egymásban, mozgáskoordinációja felmondja a szolgálatot. Menekülne, de a tópart régi szeretőként úgy rohan őt üdvözölni, mintha vele is kavart volna annak idején. Egy hangos csobbanás, kétségbeesett kalimpálás, s valami csodával határos módon fennakad a nádasban, majd érzi, ahogy a hűvös víz kezdi átitatni a ruházatát. Két karjával felkönyököl, térdeivel próbálja feltolni magát, megfulladni persze azért nem fog ennyitől. Hangosan káromkodik egy sort...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Simonka Asztrea Zóra
INAKTÍV


Dzsenissz
offline
RPG hsz: 53
Összes hsz: 78
Írta: 2022. október 23. 10:46 | Link
Lávaboy


Hétvégén lejöhettek a faluba, hogy bevásárolják, ami még lemaradt, meg kiélvezhessék az őszi napsugarak melegét. Hamarosan úgyis beköszönt a tél, s akkor már nem flangálhatnak könnyed öltözetekben. Zóra ezúttal converse tornacipőt, egy kantáros farmernadrágot, alatta meg egy hosszúujjú, pulcsit viselt, a tóhoz érve viszont leszakadt a többiektől, s míg azok elsétáltak meglesni a kacsákat, ő megtelepedett az egyik horgászok által kikoptatott helyen. Állt is ott egy tuskó, azon ücsörgött, és a kezébe összegyűjtött kavicsokat hajigálta a tóba. Elég rossz kedve volt, főként amiatt, ami a tanévnyitón történt. Sajnálta nagyon Pankát, úgy érezte, hogy egy kicsit megtört a barátnője, ez viszont igen csak frusztrálta belül Zórát, s azon agyalt, hogy mivel is dobhatná fel barátnőjét. Natival továbbra se volt kedve beszélni, rá is még mindig haragudott, ráadásul most Lacát is kerülte. Egész héten direkt sietett, csak hogy ne is kelljen beszélnie a fiúval. Nagyon mérges volt rá a történtek miatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Summer Rose Danvers
KARANTÉN


A Merész
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 90
Írta: 2022. november 11. 18:55 | Link
L e  g r á  m ó R
TO: Álmos
FROM: Summer Rose


Nem hiszem el, hogy tényleg ezt teszem. Nagyot sóhajtva pillantok fel a csillagtalan, sötét égboltra és megpróbálom felidézni magamban, hogy hanyadjára fogalmazódik meg bennem ez a mondat. Pár órja csak az elsőnek, mikor még csak a fullasztóan kicsi szoba padlóján ültem és az ágyam alá meredve gyűjtöttem a bátorságomat hozzá. Három évig kerültem és már elhittem, hogy soha többé nem fogom érezni az érintését, a súlyát, az erejét...
Ujjaimat szorosabbra vonom a pálcám körül és szinte félve tekintek ismét a fára. Olyan természetes és mégis idegen. Szívem a torkomban dobog, bőröm csupa libabőr a kardigán alatt. Hideg van, mégis úgy érzem, hogy ez a vékony anyag is égeti a bőrömet.
- Szedd össze magad - morgom mgam elé. Még egyszer körbenézek, a fák sziluettje közé bámulok, hogy még egyszer, már sokadjára is meggyőződhessek róla, hogy egyedül vagyok. Egyedül, az üres sörösüvegekkel magam előtt, a rönkön és a földön. Túl makacs vagyok, hogy elfogadjam Autumn Rue segítségét. Mégis hogyan tudna segíteni, ha én magamon se tudok? Legalább ebben biztosan hasonlítunk mindannyian; az összes Danvers saját maga akarja megoldani a saját szarjait.
Most vagy soha, Summer Rose. Teleszívom a tüdőm a hideg őszi levegővel és enyhén remegő kézzel szegezem előre a pálcám. Nyelvem hegyén a varázs, ami mégis a torkomra forr. A reccsenés visszhangzik a csendben, én pedig azonnal fordulok is a hirtelen hang felé. Pálcámat félve szegezem a sötétségre, majd engedem lejjebb, majdnem el is ejtve azt.
- Anya? - csúszik ki a számon az első gondolatom, majd undorodva nyelem vissza a következőt. Röhejes... inkább néznék szembe egy sárkánnyal, mintsem bármelyik személlyel a kettő közül. Merlin adja, hogy egy kibaszott sárkány az csak...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bontovich Miksa
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


#Zrudwj ¦ #Albertné
offline
RPG hsz: 571
Összes hsz: 774
Írta: 2022. december 8. 11:00 | Link
Életem Értelme
Innen jöttünk

- Ja, hát.. Márton faszásga után szerencsétlen pont ott állt az ajtónkban. Gondolhatod - dörmögök. A legrosszabbkor jött, a lehető legrosszabbkor volt ott. Nem akartam megbántani, ennek záloga apám órája volt. Remélem tudja jól, hogy az mennyire fontos egy momentum volt.
- El, szerettem volna ha látja az én szememmel -vonom meg a vállaimat lezserül. Nagy dolog tudom, de igyekszem nem akként gondolni rá. - Ne aggódj, az nem fog eljönni - biztos, hogy nem. Én nem fogok bepuncisodni.
- Na, az a fa tökéletes lesz   állok meg és mutatok a legvastagabb törzsre. - Te itt maradsz, én meg szépen neki megyek és minden a legjobb lesz - már csak be kell indítani,a filmekben egyszerű, biztos nekem is menni fog.
 
Utoljára módosította:Bontovich Miksa , 2022. december 8. 11:06 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gófitz Dániel
INAKTÍV


Kófic
offline
RPG hsz: 28
Összes hsz: 30
Írta: 2022. december 11. 01:19 | Link
Széplaki kisasszony


Hetek teltek el azóta, hogy Alízzal találkoztunk a Boglyas téren, én pedig megígértem valamit, amit attól féltem, hogy végül képtelen leszek megvalósítani. Tudtam, hogy nagy név a professzor, emiatt pedig nehéz elérni, főleg egy ilyen magamfajta fiatal pszichológusnak, egy ilyen eldugott kis kelet-európai országból, a magam egy év gyakorlatával meg rajzaival, de azt nem gondoltam, hogy ennyire. Még másnap küldtem egy baglyot Angliába, azonban hetekig nem érkezett válasz, így megismételtem az üzenetem. Nem tudtam, hogy esetleg nagyobb összeget várna, vagy pedig végleg befejezte a kutatásait a látnokokkal, hiszen nem volt túl sok lehetősége valódi látnokokkal dolgozni - ezért is ‚nyergelt át‘ az elemi mágusokhoz. Azonban múlt héten megjött a válasz, elég sokáig gondolkozott, hogy újból elkezdje-e, illetve bizonyítékot kért tőlem arra, hogy valódi látnokkal van dolga, nem pedig ismét egy szélhámos próbál meg figyelmet szerezni magának. Persze engem nem ismert meg a konferenciákról. Bár ezen nem lepődöm meg, de azért reménykedtem kicsit.
A megkapott elérhetőségen írtam Alíznak, hogy végre megérkezett a válasz, szeretnék beszélni vele erről. A kis tavacska mellé hívtam, talán ott kevesebben nyüzsögnek, mint a belvárosban, és nyugodtabban meg tudjuk beszélni ezt a kérdést. Remélhetőleg nem lesz túl hideg, ha mégis behúzódunk valamerre.
Az ősz már erősen beköszöntött, de szerencsére nincs az a télies hideg. A magam részéről inkább húztam egy kabátot és stólaként terítettem a nyakamba a kigombolt kabátom fölé. A tóban békésen úszkálnak a kacsák és a hattyúk, míg a vízpart körül többen nyugodtan sétálgatnak. Igazán megnyugtató itt lenni, jó érzés mélyet szippantani a nedves, őszi levegőből.
A távolból megpillantom Alízt, jobbommal intek neki, hogy merre vagyok, lépteimet szaporázva megindulok felé, nehogy eltévesszük egymást.
- Szervusz! - Köszöntöm közelebb érve hozzá. Már üzenetben megírtam, hogy nehezen kaptam választ és, hogy ne haragudjon ezért, de végre történt előrelépés. - Mi a helyzet? Történt valami érdekes, amióta nem találkoztunk? - Kérdem őszintén érdeklődve pillantva az irányába. Tényleg érdekel, mert nagyon nem hangzott jól az az állapot, amibe taszította a képessége.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ohridszki-Füst Marfa
Bogolyfalvi lakos


~Kiérző~
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 86
Írta: 2023. január 7. 15:27 | Link
Thorsten Löwenhetz

Érintetlennek tűnő, hófödte táj tárul szemei elé, ahogy a part mentén sétál. Ébredés után fél órát jógázott, felet pedig meditált. A reggelit letudta egy kis csokis gabonapehellyel és tejjel, hogy azután sétára indulhasson és békés csendben, érzelmi lenyomatoktól teljesen mentesen töltse év eleji szabadságát. Végig dolgozta az igen sűrű ünnepi időszakot. Karácsony másnapjának estéjén pedig még élőznie is kellett, mert mentora hangszálgyulladás kapott. Egészen jól sikerült leadnia a best of interjúkból összevágott adást, bár nagyon kimerült mire befejezte. Szóval okkal vágyott már a csendre és a magányra. Otthonában is akadt némi teendő, amire időt kellett szánnia. Egyre szebbnek és kényelmesebbnek érzi kis kék menedékét. Éjszakái az első estétől fogva nyugodtak, aminek hála lelkiállapota kiegyensúlyozottnak mondható. Egész jól belejött a festő terapiába is, amivel a zene mellett kiegészíti harmonizáló terápiáját. Álmossal is minden rendben, szóval boldogabb talán nem is lehetne. Kabátja megbűvölt zsebéből előhúz egy zacskót. Illatos és puha mézeskaláccsal van tele, amit karácsonyra kapott mentorától, hálából amiért helyettesitette komolyabb gyakorlat nélkül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
...A gondolatok érzelmeink árnyékai...
Kis Laura Grace
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
offline
RPG hsz: 315
Összes hsz: 591
Írta: 2023. február 4. 07:31 | Link
Miksám

Pokrócba csavarva ülök a tóparton, abban a reményben, hogy talán a hűvös idő segít elálmosodni, de nem, csak még éberebbé tesz. Haza kellene mennem, hátha az otthoni meleg majd olyan hatást vált ki, amilyet szeretnék, és végre sikerül elaludnom. Szeretek aludni, és utálom, hogy most nem megy. Tekintetem az égen tartva, a csillagokat kémlelem, teljesen kizárva a külvilágot, felidézve magamban a neveiket, ezt a tudást máshol úgysem hiszem, hogy kamatoztatni tudom majd. Érzem, ahogy az orrom kicsit csikizi a hideg, és éppen csak oda tudom kapni a kezem, mielőtt tüsszentenék, és ezen az egészen valamiért nevetnem kell, én magam sem értem, de jól esik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Háromszoros Várffy-Zoller vándordíjas! Love
Ohridszki-Füst Álmos
Tanár, Mestertanonc Tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


álomjáró | Vladislav
offline
RPG hsz: 261
Összes hsz: 313
Írta: 2023. március 4. 14:28 | Link
Martin

Túlélte a vizsgáit, de legalábbis mindet megírta, így végre ismét akad ideje egyébre is tanuláson kívül. Különös dolog egyébként is, hogy miután már önként adta a fejét erre az intézményes keretek között folyó szakmai továbbképzésre, ráadásul magántanulóként, mennyivel komolyabban vette az egészet. Az majd kiderül, hogy ez jegyekben mit jelent, bár amíg átmegy a vizsgáin, ez tulajdonképpen nem is mérvadó szerinte. A minisztériumnál mára szabadságot is kért, hogy letudja az utolsót is, és ennek örömére most egymagában ült ki a tó partjára. Zenkő már tervezi, hogy majd ünnepelnek, ha minden vizsgája sikerül, de őt ez annyira sosem hozta lázba. Sokkal jobban leköti most is, hogy parton ücsörögve egy maréknyi üveggolyót röptet pálcájával összevissza, mielőtt még kipróbálná, amiért tényleg itt van. Meg akarja bűvölni őket, hogy apró kis fényes gömböcskék legyenek, mint a muglik fényfűzérei. A nővére nem veti meg az ilyesmit, közeleg a születésnapja is, neki meg éppen valami nem túl komoly és bonyolult varázslathoz támadt kedve. A jegyzeteit tartalmazó füzetet is elővarázsolja talárja alól, amint a golyókat már szép kis kupacba halmozta a földön, abbahagyva az értelmetlen szórakozást. Olyas valamit kellene kitalálnia, amivel a golyók belsejébe sikerül szikrákat zárnia, hadd pislákoljanak végtelen ideig, mint az örökmécsesek a templomokban. A füzettel mindig hurcolt ceruzát hosszú percekig ütögeti elgondolkodva az állához, ujjai között gyakorlatilag oda-vissza ingatva, bámulva a lassan lemenni készülő napot. Lapoz is párat oda-vissza, de végül csak a pálcájáért nyúl, hogy kipróbáljon egy hirtelen ötletet. A pálcát egyetlen üveggolyóra szegezi, ízlelgetve kicsit a szót, amely talán a megfelelő, talán nem, aztán kipróbálja. A mozdulat mindig az utolsó, azt szokta a legtovább csiszolni, kezdetnek leginkább az ösztönei szokták vezérelni. Sok-sok sikertelen kísérlet utána aztán majd úgyis meglesz az igazi, de hát így tanul az ember. Most például még jó, hogy nem a tenyerén volt a golyó, hanem okosan távolabb helyezte magától, ugyanis recsegve-ropogva esik szilánkokra, mintha valaki rátaposott volna. Jó, hogy nem robbant fel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 1599
Írta: 2023. április 11. 20:41 | Link
Esther


Őszintén szólva kicsit sem számított a küszöbön feltűnő Estherre fél órával ez előtt. A napok olyan szürkévé és lassan elviselhetetlenné váltak, hogy már az is meglepő, ha a férje húga meglátogatja őket, pedig ez a világ egyik legtermészetesebb dolga. Persze behívta rögtön a sógornőjét és Jázmin gondoskodott a maradéktalan vendéglátásról is, hamar le kellett lohassza a lelkesedést, mert Will délelőttös és egyhamar nem fog hazaesni. Úgy tűnt viszont, hogy ez egyáltalán nem zavarja Esthert, így hát, hogy ne a házba tokosodjanak be, nyakukba vették a falu határát, pontosabban a tavacska környékét.
Néha még mindig eszébe jut, hogy az esküvője előtti szilvesztert itt töltötte, nem épp a legszerencsésebb körülmények között, és csak a balga véletlennek köszönhette, hogy végül élőn és épen kihorgászták a tóból.
Összébb húzza magán a szövetkabátot menet közben. Az arca jócskán sápadtabb és vékonyabb, mint pár hónappal ez előtt, az alkata, még ha Willnek nem is szembetűnő, de rengeteget változott a rossz irányba- szinte csont és bőr a rendszertelen és helytelen táplálkozás miatt, mert aki többnyire kávén él és alkalmanként hányással fejezi be az étkezést, az nem nagyon várhat mást, mint egészségromlást.
- Milyen volt a körutatok? Jól sikerült? - Még csak nem is annyira üres érdeklődés ez, hiszen Esther olyasmit csinál, amit ő gyerekként és serdülőként hobbiból űzött, és főleg ráerőltették a táncot, hogy lefoglalják az energiáit. - Be vagy táblázva jövőre is már, vagy az még nem dőlt el? -
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Máltai Ramóna Emese
Mestertanonc Navine (H), Animágus, Másodikos mestertanonc


lány a csöndben | Kis unikornis
offline
RPG hsz: 193
Összes hsz: 228
Írta: 2023. április 28. 21:19 | Link
"A folyók tavak,
melyek nem találják
a helyüket"

   Damira

Megpróbált ám a tanulószobára menni, de mindenki más is ott tanult éppen ezen a hétvégén. Egy darabig próbálkozott, fejhallgatóval a fején, zenével a fülében, de mikor már ketten is ültek mellette az asztalnál, túl tömegesnek ítélte meg a helyet. Ezért indult meg falu felé. Biztos volt benne, hogy rengeteg diáktársával fog összefutni az úton, így minél gyorsabban el akart érni az erdőig. Csak abban reménykedett, hogy senki nem akar majd beszélgetni vele a tó felé menet.
Az erdőben lassít csak le, s mire kiér a tóhoz sikerült egészen kiengednie. Oldaltáskája tele van pakolva a könyveivel, de nem bánja, hogy nehéz. A csillagok latin neveit kell megtanulnia asztronómiára, amihez ugyan előny az előzetes latin tudása, mégis kell a nyugalom. És ez hol máshoz adódna meg Ramóna számára, mint kint a természetben?
Egy nagy sziklán helyezkedik el, ölébe húzva az asztronómia könyvét, fülére pedig a fejhallgatót. Nem zenét hallgat, a szavakat, melyeket közben olvas. Így sokkal könnyebb megtanulnia a kiejtést is, nem csak a leírt módon a szót.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Pálca eladó, zenekar vezető
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 307
Írta: 2023. július 25. 22:22 | Link
Oshiro Noa

18+ Infóért katt
Utoljára módosította:Stephen Zimmermann, 2023. július 26. 18:32 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Jankovits Dorián
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


muffmágus | Babyface | mester
offline
RPG hsz: 117
Összes hsz: 154
Írta: 2023. szeptember 17. 20:10 | Link
Jegyzetégetés
Tanévzárás stílusosan


Azért döntöttünk a tavacskára némi fejtörést követően, mert ez már kívül esik Kakasi hatáskörén, na meg a gondnoknak sem okozunk vele szívinfarkust. Dávid biztos benne, hogy a tanévnyitó pont elég munkát adott neki, és bár én a magam részéről mérget vennék rá, hogy a réten sem égetnénk le semmit, inkább nem szeretném, ha bármelyik iskolai dolgozó az ősellenségemmé avanzsálna. Már így is örülnek néhányan szerény véleményem szerint, hogy inkább az egyetemet választottam következő állomásnak a VAV-ot követően, mint a Bagolykövet. Én annak örülök, hogy végre sikerült terveknek körvonalazódnia a fejemben a jövőmet illetően, még ha nincsenek is kőbe vésve. Legalább látom az irányt és tetszik. Most azonban mégiscsak méltó módon kellene zárni az itt eltöltött öt tanévemet, illetve szeretném azt is megünnepelni, hogy még számomra is hihetetlen módon kiválóra sikerült a VAV. Az alkalomra először is összedobtam egy szórólapot, amit aztán sokszorosíttattunk és ott hagytuk az iskolában kis kupacokban, csupa olyan ponton, amit a tanárok nem annyira látogatnak. Diákok mosdójára kell gondolni meg hálókörletekre például. Aztán meg a kis tavacska mellé gyűjtöttünk tábortűz gyújtására elegendő fát, amit most éppen szépen elő is készítek az este fő attrakciójához. A jeles alkalomra hoztam még egy hatos csomag vajsört is, valamint egy rakás jegyzetet. A jóslástant ugyan épp nem találtam idénről, de az összes többit belegyömöszöltem a hátizsákba azzal a szándékkal, hogy ma mind a tűzre vetem őket. A pszichológia szakra úgyis aligha lesz szükségem bájitalok receptjeire vagy a fránya átváltoztatástanra. Amint minden kész, letelepszem a fűre és addig is a telefonomat kezdem böködni, Bellának írok, amíg elkezdenek érkezni a többiek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Karamakov Léna
INAKTÍV


B É K A - suttogó tiszt rendjel
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 60
Írta: 2023. szeptember 20. 20:46 | Link
Andris
békalencse / még a vizsgaidőszakban

Ebben a pillanatban, a világ ezen kicsi országában egyszerre nagyon sokan gondolják ugyanazt: ez az időjárás córesz. Ha engem kérdeztek két mód van kibírni: a hűvös bűbájos kastélyban, vagy valami víznél. Mert három hónap után csak így nem lesz unalmas ez a gatyarohasztó idő. Magamra aggattam valamit, fogtam a hátizsákomat és a békámat, elraboltam otthonról a legjobb barátomat majd meg sem álltam vele a tópartig. A szabadban kell kérlek vizsgára készülni.
- Nem tudom eldönteni, hogy a vizsgaidőszak szívás-e vagy sem. Több a szabadidőnk, de közben… kellene tanulni, nem? Mondjuk nekem van egy aduászom. Te - lépés közben lekapom Andrisról a baseball sapkáját és a fejemre húzom. Szinte már reflex-szerű, megszokott mozdulat ez.
- Ha elvarázsolom Horgot, ő is számít legendás lénynek? Mert ezerszer könnyebb munkám lenne - az LLG jegyzeteim, amik inkább színezőre hajaznak mindenfelé hevernek a füvön és ők is tudják, hogy ma már nem fogok beleszagolni a sorok közé. Akaratlanul is programot csináltam magamnak. Levágódok a fűbe, kezemmel kezdem lökdösni a gördeszkát, amin Horog úszóhártyáit pihenteti.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: « 1 2 3 4 5 [6] 7 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→A falu határa