34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: « 1 2 ... 12 ... 20 21 [22] 23 24 ... 32 ... 55 56 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 25. 21:48 | Link

Ren

Szabad hétvége. Hát, már nem sokáig hívhattam én azt szabadnak, a nyáron kiderül, hogy mégis ki az a szerencsétlen nyomorult háztársam, akinek a nyakába sóztak és vica versa. Igyekeztem kihasználni minden szaba percem, amit még annak nevezhettem, és mit megadtam volna azért, ha én úgy ki tudtam volna olvasni a jövőt a csillagokból, mint ahogyan a kentaurok képesek. Sokkal előrébb lennék, ha tudnék váltotatni azon, ami vár rám, és amin lehet. Akkor sokkal könnyebb lenne.
Összébb húztam magamon a pokrócot, amire apa azt írtaa, nyugodtan magammal vihetem, csak arra vigyázzak, hogy meg ne fázzak. Hűvösek még az esték valamelyest. Merengésemből, mely a nyári eljegyzést firtatta, egy idegen férfihang zökkentett ki. Olyan furcsa volt, ahogy megfordultam, kissé nehezebben vettem ki az alakját, de nem volt sok kedvem varázsolni, hogy fényt gyújtsak. Iskolán kívül az egyébként is tilos kiskorúaknak elvileg.
- Mit is felelhetnék egy ilyen jellegű kérdésre, uram? – udvariasan visszakérdeztem. Nem igazán jönnék ki jól egy ilyen kérdésből, és az egyébként se tartozott rá, hogy féltem-e, avagy sem. Pláne, hogy akár egy bűnöző is lehetett volna az idegen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ren Donovan
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 56
Írta: 2016. május 25. 23:43 | Link

Krisztina

A kérdésemre egy eléggé udvarias választ kaptam, így kissé megemelkedett a szemöldököm. Nocsak... Felé sétáltam és úgy döntöttem nem gyújtok fényt a pálcámmal, elvégre azért nincs olyan sötét.
- Azt, hogy itt van veled valaki és nem vagy teljesen egyedül. - mondtam mikor odaértem hozzá. - Habár nincs senki ahogy kivettem. - tettem hozzá és felmértem a környezetem. A fényviszonyok nem voltak túlzottan hasznosak, de ki tudtam venni, hogy körülbelül egy elsős, vagy talán egy másodikos lánnyal futottam össze.
- Csillaglesés? - tippeltem a pokróc láttán és felnéztem az égre. Elég tiszta volt ahhoz, hogy ki lehessen venni őket és mondhatni tökéletes helyet is talált hozzá. Na nem mintha engem vonzottak volna a csillagok. Szépek meg minden, de amikor felhős az ég valahogy jobb volt a kedvem. A lányra emeltem a tekintetem újra, aztán körbe. Egyedül nem hagyhattam itt, elvégre bármi megtámadhatta volna. Na meg ki tudja mi lenne ha beleesne a vízbe.
- Mi a neved? - érdeklődtem, de azért nem mentem közelebb. Még a végén valami őrültnek néz aki rá pályázik. Nem vagyok szőke meg lovam sincs, hogy valami dilis mesebeli királyfinak tűnjek. A gondolaton majdnem felröhögtem, de végül el sikerült fojtani a késztetést.
- Az enyém Ren. A Minisztériumban dolgozom, auror vagyok. - mondom és így gondolom sikerült megnyugtatnom, hogy nem vagyok valami elmebajos.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 25. 23:57 | Link

Ren

Az idegen megadta, milyen választ várt, de garanciát nem adtam, hogy ezt fogja kapni. Sőt, a válasz a várttal ellentétesnek ígérkezett, bár most már egy kissé abszurd lett volna.
- Végül is, most már így áll a helyzet. Ne izguljon, tudnak róla, hogy itt vagyok – mielőtt még valami kihallgatásra cipelnének, jobb volt bebiztosítani magam. A felügyelők így is sokk borsot törtek az orrunk alá, sokan nehezen viselték az időkorlátozást. Pl. az egy órával előbbre helyezett takarodó, mondjuk a reggeli kijárási tilalomtól nem féltem, engem hétkor is nehéz volt kiverni az ágyamból.
- Igen, tökéletes hozzá az időjárás – bólintottam. Nem igazán volt kedvem az idegent beavatni, de valahogy sejtettem, hogy nem igazán fogom tudni lerázni, szóval kénytelen leszek ebbe is beletörődni, hogy kaptam egy kéretlen testőr-féleséget magam mellé.
- Szentgáli Krisztina, ifjabb Szentgáli Róbert varázsbaj-elhárító lánya – illendően be is mutatkoztam, hogy ne tartson bunkónak. Nem annak neveltek, rellonos vagyok, de nem bunkó. Kikérem magamnak a rólunk alkotott sztereotípiát… mi csak stílusosan csinálunk bolondot a kiszemelt áldozatból, és néha egymásból is. Már aki hagyja magát, khm...
Ren… Minisztérium… auror. A fene… hát egy csepp nyugta sem lehet az embernek? – Mondja, hogy maga nem felügyelő a kastélyból! – nyöszörögtem idegesen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ren Donovan
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 56
Írta: 2016. május 26. 00:11 | Link

Krisztina

A szavai egyfajta megnyugtatással voltak rám, elvégre nem kell pesztrálnom szerencsétlen lányt. Nem elég nekem a saját melóm?
- Ennek örülök, habár a kérdés adott, hogy miért hagyja bárki, hogy egyes-egymagadban itt ücsörögj. - mondom, majd a csillagokra terelődik a szó, elvégre nem igazán vártam választ erre a mondatra. Arra amit mondott ha akartam se ment volna, hogy kedves és udvarias szavakkal illessem a csillagokat, szóval jobbnak láttam csendben maradni. A csillagok. Miért nem mindjárt időjárás? Bemutatkozott, így megtudhattam, hogy kinek a lánya és ezzel nagyjából sikerült is belőnöm a hovatartozását, pláne mikor megmondta ki az apja. Mivel bemutatkoztam, nem szándékoztam ennek sem túl nagy jelentőséget adni, így hát hagytam a témát veszni. Már majdnem kiélveztem a pillanatnyi csendet kettőnk társalgása közt, mikor azonban olyat kérdezett, hogy önkéntelenül is a homlokomra szaladt a szemöldököm.
- Felügyelő?! Még csak az kellene, hogy gyerekeket pesztráljak naponta és egyengessem az útjukat. - vágtam egy grimaszt. - Nem, ki van zárva. Az én munkaköröm.... egy kissé... bonyolultabb típusú. - mondom, mert nem akartam tudni milyen lenne a reakciója, ha csak simán az arcába vágom hogy likvidátor vagyok.
- Ha attól félsz hogy visszazavarlak, akkor meg kell nyugtassalak. Nem érdekel ki lóg a suliból. A ti korotokban én is ezt csináltam. - vonom meg a vállam könnyedén és a tavat kezdem fürkészni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 26. 00:21 | Link

Ren

Felsóhajtottam. Miért gondolta bárki is azt, hogy mindenkinek legalább annyi szabadideje van, mint neki? Könyörgöm, egy minisztériumi dolgozónál ne csodálkozzanak, ha nincs ideje a gyerekeire… pláne, ha munkamániás.
- Mondjuk azért, mert éjszakai-műszakot is vállalt. Pedig már jó lenne, ha hazatolná az arcát, még főztem is – duzzogtam. Igen, duzzogok is, amíg megtehetem, és nem lesz belőlem feleség, és meg is fogom tenni, ha lehetőségem adódik rá. Nem azért főztem azt a finom vacsorát, hogy utána egyedül egyem meg…
Remek. A kötelező formaságok letudása után a kérdésemre is megnyugtató választ kaptam, szerencsére nem akart visszapaterolni a kastélyba, hála az égnek, így se apura, se rám nem jelentett komoly bajt ez az alak.
- Bonyolult, vagyis vagy aktákat terelget, és szív velük, vagy pedig emberek láb alól eltevése? – a hangnememből kivehette, hogy nem igazán volt pozitív a képem az aurorokról, én személy szerint nem sokban tartottam különbözőnek őket azoktól, akiket igyekeztek lekapcsolni, illetve mennyire nem kedveltem az aurorokat. Nem egy, nem kettő, hanem sokkal több lett paranoiás őrült, pláne a két varázshábrú alatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ren Donovan
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 56
Írta: 2016. május 26. 00:33 | Link

Krisztina

A kiscsaj  eléggé felkapta a vizet, habár inkább tűnt gyerekes hisztinek és duzzogásnak a mondata, mintsem az, hogy ő most aztán mérges. Inkább tűnt az apjára mérgesnek mintsem rám, szóval nem volt mitől tartanom, hogy esetleg hallgatnom kell ahogy szid.
- Fogadd el. - vontam meg a vállam. - Gyerek fejjel nehéz lehet megérteni, de miattad csinálja. Oké, hogy hiányzik meg a többi katyvasz, de nem fogja hamarabb hazatolni a képét, csak mert te azt akarod. - mondom, habár nem volt kedvem belefolyni ebbe a dologba, de tapasztalatból beszéltem. Kölyökként még én is duzzogtam mikor az ősök nem értek haza időben vagy ilyesmi, de bele kell szokni. A hiszti meg a többi kicsit sem segít. Azt hiszik segítenek azzal ha kidolgozzák a belüket is, de közben elhanyagolják a kölyköt, aztán mikor hazaérnek még le is szólják mert ők fáradtak. Mivel sikerült kimentenem magam azzal, hogy nem vagyok felügyelő, így megkaptam egy nekem szegezett kérdést, ami már majdnem aranyosan csengett. Emberek láb alól eltevése... muris.
- A második, ha pontosak akarunk lenni. - mondom őszintén és vállat vonok. - Ahogy látom nem bírod az aurorokat. - mérem végig gúnyos pillantás kíséretében, de igazából teljesen hidegen hagy, hogy mit gondol rólam, vagy az aurorokról. Felőlem akár azt is kívánhatná, hogy helyben forduljak fel.
- Ha már így rákérdeztél, most én is kíváncsi lettem. Mi bajod az aurorokkal? - érdeklődöm színtelen hangon és ráemelem a tekintetemet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szentgáli Krisztina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 26. 00:58 | Link

Ren

Noha én a szemöldököm nem vonogattam úgy, de a kékséges szemeimet bizony megforgattam jó alaposan. Che, kioktat, hát nézzenek oda! Valahogy nem volt annyira szimpatikus, hatottak azok a bizonyos előítéletek és rémmesék az aurorokról, a csúnya, gonosz aurorról, bár a mi családunk nem volt priuszos tudtommal… legalábbis én nem tudok róla, hogy az egykori, V… utálom a franciát, szóval, Voldemort vezette Sötét Oldal hívei lettünk volna… //bocsánat, ezt nem bírtam megállni xD//
- Remélni merem csak, hogy vitt magával elég ételt, és nem hagyta ki az étkezéseket – aggódtam apáért, nagyon is. Lehet, beszélnem kéne vele, és megkérnem, hogy ne dolgozza túl magát, mert … - Értem én, hogy kereslet, meg minden, de… ez ne menjen az egészsége rovására. Tessék, úgy beszélek, mint valami feleség…
Gúnyosan felnevettem a gondolatra. Ha már úgy is menyasszony leszek, mindegy.
- Sose mennék aurornak. Attól még a feleségesdi egy szakajtó gyerekkel is jobb, ennél embertelenebb munka aligha van – osztottam meg véleményem, s nem igen törődtem a férfi gúnyos méricskélésével. Nem az ő két kis szeméért fog megváltozni a véleményem erről a munkakörről, az egyszer biztos. – Gondoljon csak azokra, akiket terepen őrületbe kínoztak azok, akiket ők üldöztek…
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
offline
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2016. június 4. 23:00 | Link


- Ki ne merd mondani! - figyelmeztetően rázza meg mutatóujját, de már nevet is. Talán nem is olyan rossz arcú ez a Zsiga, gondolja magában, miközben elterül a fűben és fejét hosszú, vörös haja keretezi. Igazából egészen megkedvelte. Oké, az a tipszmiksz elég ratyi húzás volt, de fogjuk fel úgy, hogy ez a pasas is emberből van itt, noha arcvonásai és viselkedése néha inkább azt tükrözi, igenis a majomtól származik... Jó, ez gonosz. Egész fess és helyes ember, talán még hasonlít is Rebekára egy picikét, ám legyen, de ezt egyelőre letagadja. Mindent a maga idejében.
Rebeka döbbenten nézi "vadállat" apját, aki sokkal inkább emlékezteti valami felajzott, de gyorsan be is nyugtatózott grizzly medvebocsra, semmint egy vérengző fenevadra, aki ránéz valakire és kettétöri a gerincét, pusztán a pillantásával. Olyasmire csak Chuck Norris képes. Mondjuk Chuck Norris lánya, mikor elvesztette a szüzességét, akkor Chuck Norris visszaszerezte neki, szóval... Ha erre Zsiga is képes, akkor nincs több kérdése alulművelt vörösünknek.
- Hát üssed is szét őket, mert különben én fogom helyetted, az meg mi ciki lenne már? - kezével hessegető mozdulatokat tesz, mintha ezzel akarná jelezni, hogy az apa imidzs igen gyorsan megszűnne létezni, ha ez valóban előfordulna. Meg ha létezne. És igazából valahol mélyen eltemetve léteznie is kell, mert Rebeka képes kimondani a szájával (!!!) a bűvös megnevezést és... És erre Zsiga bekönnyezik. Mert oké, lehet, hogy Rebeka az apja lánya és ebből kifolyólag vannak fejbeli hiányosságai, de nem buta. Jó, tudjuk, az apja sem az, de ő szeret a kákán is csomót keresni, ezért állandóan Zsigmond ormótlan stílusába és kifinomultságtól mentes személyiségébe igyekszik belekötni, általában sikerrel. Persze könnyű ám megtalálni egy szálkahalmot a férfiban, mikor a saját magában lévő gerendát művészi pontossággal lépi át. Ezek ilyen Ombozi dolgok, rá se rántsatok. Viszont, hogy fokozza a meghitt pillanatot és végleg kivágja a biztosítékos, újra megszólal.
- Apa, itt nincsenek muglik - direkt a megnevezés, hiszen hozzá kell szoknia. Mostantól, ha akar valamit, majd csak kiejti a száján, hogy "apa", Zsigmond pedig hason fog csúszni, mert hát akkor ő most itt státuszt kapott, ez meg amolyan férfi dolog, hogy imádják a titulusaikat. Tudjátok, "mackókám", "hősöm", "apa", ezek ilyen katalizátorok. Elhangzik és máris kenyérre lehet őket kenni. Eközben megérkezik a tiltakozás, miszerint nem akarja hallani, hogy mi folyik a lánya és bizonyos kétes egyedek közt. Azért benzintyúkunk sem vesztette el teljesen a józan eszét, nem óhajtott kiselőadást tartani a hálószobai életéről. Még csak az kéne. - Tudom - eléggé szkeptikusan pislog apjára, mintha teljesen egyértelmű lenne, hogy nem egy felelőtlen csitri. Mert ez teljesen és totálisan egyértelmű.
Aztán hiába kezd bele Zsiga az újabb maratoni monológba, nincs érkezése befejezni, ugyanis egy szárnyas egyed betolakodik a képbe. Az idilli jelenet, melyben a kacsa vágyakozó tekintettel mered a kenyérre (se) megihleti az amúgy alkotói válságban tengődő Rebekát (se), aki úgy dönt, szorosabbra fűzi a madár és az eleség kapcsolatát. Törhetné morzsákra is a veknit, gondolja magában, de minek a sok hűhó, ha nem a semmiért. Különben is falánk dögnek tűnik az a stalker ott odébb, megkínálja hát egy kilónyi rágjammegaszárnyadtövét-tel. Akciója oly sikeres, ám oly pontatlan is egyben, hogy a kenyér tökéletes és szabályos ívben húz el a fűbe gyökerezett kacsalány feje felett, aki talán ijedtében kis híján ki is tojta újdonsült utódját. Sajnos azonban a rántottára már nem marad idejük, mert az a tetves jószág pofátlan módon elrepül. Így maradnak ismét hármasban: a fűben lapító kenyér, Zsigmond és Rebeka. A tökéletes családi kör.
- Nem is ide tartozott, eltévedt. Hazaküldtem, igaz kissé hevesen - s látja, ahogy apja csendben és észrevétlenül ugyan, de méretét tekintve igyekszik csatlakozni a hangyák sűrű populációjához, de ez sem menthetné meg lánya dühétől, ha úgy adódna. Tiszta szerencse, hogy a vörös nem ideges. Képzeljétek el, mi lenne, ha az lenne. Durva.
Ahogy megint felcsendül a férfi hangja, rellonosunk teljes sokkba kerül. Nemcsak humorérzéke, de hatalmas szája is van az apjának. És micsoda bátorság! Oké, el kell ismernie, van ám vér az öreg pucájában, ez egyszer meg kell veregetnie a vállát - gondolatban. - Jó, oké, nem egy matyóhímzés, de vele minden más! Gondolom anya is szeretett benned valamit, ha én lettem - résnyire szűkíti a szemeit, de szája szegletében ott bujkál az a bizonyos mosoly. Szívesen útjára engedné, de előbb meg kell győződnie róla, hogy még mindig tudja cukkolni Zsigát. Ez neki külön élvezet, aztán ismerjük a mondást, hogy elvan a gyerek, ha játszik...
- Amúgy én is egészen kedvellek. És köszi, apa - egy biztató mosolyt küld felé, aztán egy lendülettel puszit nyom az arcára, mielőtt felkelne. Nem szeretné, ha túl... Intimmé válna itt a helyzet, mert azért nincs minden rendben köztük, csak valahol el kell kezdeni a békülést. Rebekának meg végül is senkije sem maradt, csak ő, meg a nagymamája. - Na induljunk el most már, meghívhatsz valamire - kiölti nyelvét és zsebre dugott kézzel a falu felé veszi az irányt. Zsigmond pedig jobb, ha összeszedi magát, különben lemarad a lányával való közös programról. Nem így ismertük meg...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


We're the Ombozis!
Fazekas Lily
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. június 17. 19:40 | Link

Beka


Az egész napja jól telt eddig - már, amit nem alvással töltött. Későn kelt, dél előtt kilenckor, ami tőle nagyon szokatlan volt, mert még hétvégén is hatkor kelt.
Szabad hétvége lévén lesétált a többiekkel a faluba, majd a tó felé vette az irányt. Mert meg szerette volna nézni a tavat. Furcsa, de szereti a tavakat. Valaki olvasni, rajzolni, énekelni szeret, de ő a tavakat szereti bámulni. Igen, ebben is különbözött a többiektől, mert még senkitől se hallotta, hogy szeretné a tavakat nézegetni.
A tóhoz érve megállapította, hogy napos, meleg idő van. Nem kánikula, csak sima meleg, amit a nyári szellő kellemessé varázsolt. A tó víztükre visszaverte a nap fényét, így már majdnem vakító volt.
Jobban körül nézett, mert mindig minden apró részletre figyelt. Igen, talán ezért volt jó rajzoló, de ki tudja.
Megpillantott egy lányt, neki is, hosszú, vörös haja volt, és nagyjából egyidős volt vele, de magasabb volt, mint ő.
- Szia!- Köszönt rá a lányra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vitéz Rebeka
Bogolyfalvi lakos, Animágus, Független boszorkány


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 299
Összes hsz: 1046
Írta: 2016. június 19. 15:48 | Link

Lily
Egy szabad hétvégén

A napsütés ébresztette. Mivel előző este elég sokáig fent volt, így elég sokáig aludt. Szerencsére az indulást nem késte le, bár így is elég necces volt, hogy oda ér-e. De szerencsére az indulás elötti utólsó percben még beesett az előcsarnokba. Semmi különöset nem vitt magával, csak a pálcáját és egy kia pénzt, hogyha valamit megkívánna, akkor meg tudja venni. De igazából egyikre sem volt szülksége, mert elég hamar megunta a falu nyüzsgését. Kezdett megfájdulni a feje, így igyekezett valami csendes helyet találni. Ekkor talált rá, a falu széli kis tóra. Csend volt és nyugalom, ezért letelepedett egy árnyékos partszakaszra, és a vizet bámulta.
Ekkor halotta meg, az ismeretlen lány köszönését. Kissé megijedt ugyan, de azért udvariasan visszaköszönt.
- Szia. Hogy vagy? - érdeklödött, majd felnézett a lányra. Rémlett, mintha már látta volna korábban is, csak nemtudta, hogy hol.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. június 24. 16:14 | Link


Péntek, 19:00 körül

A meleg csillapodott, erre az órára egész kellemessé vált, s néhol egy-egy, csupán pár fokkal hűvösebb szél zavarja meg az amúgy mozdulatlan tájat. A part egy kevésbé ismert szakaszán vagyok, ide tényleg csak akkor szokott jönni az ember, ha nagyon egyedül akar lenni - és ismeri a helyet. Nem igazán erőltettem meg magam a kinézetemmel kapcsolatban, elvégre nem szerelmes találkára jöttem. Hajam egy laza lófarokban, öltözetem egy már ritkán használt rövidnadrágból, meg egy kissé kinyúlt felsőből áll. A strandpapucsom valahol mellettem pihen, csupasz lábfejeim kellemesen simogatja a nyugodtan hullámzó víz - elvégre ez nem épp egy meredek rész, szóval simán megtehetem, hogy közben ülök a szárazon. Térdeim enyhén felhúzva, ujjaim összekulcsolom rajtuk, ahogy szinte gondolatok nélkül figyelem a vizet.
Mielőtt eljöttem volna, szóltam Balázsnak, hogy nem kell aggódnia ha esetleg későn érek haza vagy valami, nem raboltak el, nem adtak el rabszolgának se semmi, valamint közöltem vele, hogy véleményem szerint a lehető legnagyobb biztonságban leszek, szóval nem kell idegeskednie.
Maya pórázának egyik fele a földön, a másik a kezemben, és tök jól elszórakozom vele. Bár Balázs kutyája most, jelen pillanatban nincs mellettem, nem igazán túrázom fel magam a dolgon. Okos állat, szóval biztos visszatalál, és minden bizonnyal van annyi esze is, hogy ne keveredjen feltétlenül bajba. Én pedig semmi jónak elrontója nem leszek, ha ki akarja mászkálni magát, csak nyugodtan, majd visszajön.
Azért részen örülök annak, hogy nem az irodában beszéltük meg. Nem azért, mert kényelmetlenül érezném magam ott, vagy a ténytől, hogy össze legyek zárva vele, erről szó sincs, egyszerűen csak.. Itt nyugodtabb, és frissebb a levegő, és szebb. És ahogy a szavaiból kivettem, komolyabb témát akar megbeszélni, szóval attól sem kell aggódni, hogy valami félőrült idiótára rájön a rongálhatnék és muszáj lelécelnie.
Utoljára módosította:Farkas Kamilla, 2016. június 24. 16:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1641
Összes hsz: 3679
Írta: 2016. június 24. 16:44 | Link

Farkas Kamilla




Dülöngélve baktat a tóhoz vezető, elgazosodott ösvényen, rozsomák-mancsait enyhe kocogásra fogva, amivel így a megszokottnál több zajt csap a cserjék között. Apró füleit hol hegyezi, hol egészen a masszív koponyához lapítja, a kora esti időpont ellenére liheg, mint bármelyik tundra- közeli bundával bíró állat ebben a harminc fokban. Elvitathatatlan tény, Dwayne Warren meglepően elragadó, ha felveszi jobbik alakját.
Cseppet lassít a léptein, végül megáll. A fejét ingatva szimatol bele a levegőbe, ami kesernyés, semmivel össze nem téveszthető szagot hord felé. Egy csatangoló ölebét.
Prüszköl egy aprót, megrázza a fejét, a következő lépéseit már emberként teszi meg az úton. A környezete fájdalmasan összeszűkül körülötte, színtelenné válik, ahogy elveszti a szaglását és azt a kifinomult hallást, amit leginkább élvez állatként. A táj így szinte... üressé válik.
A megbeszélthez képest minimum nyolc percet késik, ami Kamilla számára már biztosan nem meglepő. Már rá se néz az órájára, amikor megillantja a víz mellett várakozni, nádassal és partközeli tavirózsával körülvéve.
   -  Én a helyedben ezzel vigyáznék - közelebb érve lassít, hosszú másodperceken át hezitál, míg végül ő is leül a fűbe, megfelelő, három lépés távolságban a lánytól - Múltkor láttam itt egy botsárkát, leharapja a bokád.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. június 24. 17:05 | Link


Nem igazán idegesítem fel magam a késedelmen, időnk mint a tenger, meg megszoktam már az ilyeneket tőle, és ha mindez nem lenne elég, amúgy sem vagyok egy türelmetlen ember, szóval ja, tök jól elvagyok amíg megérkezik.
Bár hallom a lépteit, nem változtatok testtartásomon, nem hajtom hátra a fejem, se semmi, ugyan úgy bambulok ki magamból. A változás csak annyi, hogy ismét érzem magamban azt a kis kellemetlen kis görcsöt, amit Ruben tanárúr főzete vált ki belőlem négy napig, és lassan jelentkezik körülbelül minden tünet. A megszokottnál kissé nehezebben ugyan, de veszek egy mélyebb lélegzetet ahogy felé fordítom fejem, s figyelem ahogy leül - aztán a mondata végén úgy rántom ki a lábam a vízből, mintha legalább áramot vezettek volna bele.
- Neked is szia. - először is biccenek, majd gondosan magam alá szedem lábaim, hogy még véletlenül se harapja le semmi botszerű éles fogú akármi a lábam.
- Másodszor is hogy vagy? - ja, értitek, most amúgy próbálgatom a hangszálaim meg a beszédkészségem, másképp biztos nem kérdeznék tőle ilyeneket, mert amúgy nem szoktam. Újra szusszanok egyet, igyekszem visszanyelni a kényelmetlenség érzését a torkomban, majd, mint akinek épp nincs is jobb dolga (tényleg nincs) rákönyökölök combjaimra, s állam tenyereimbe ejtve nézem tovább a hullámzó vizet. Tulajdonképp egész édesnek is lehetne nevezni ezt a helyzetet, ha épp nem Dwayne Warren és én ücsörögnénk itt, hanem valamivel ideillőbb emberek. Többet egyelőre nem áll szándékomban járatni a szám, ameddig nem válaszol, mert én ilyen kis rendes vagyok, hogy megvárom, míg az emberek válaszolnak nekem, valamint nem is szeretnék most rögtön én rátérni a témára - elvégre fogalmam sincs mi is tulajdonképp a téma, és ebből adódóan arról sincs halvány lilám se, ez mennyire érinti érzékenyen a férfit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1641
Összes hsz: 3679
Írta: 2016. június 24. 17:36 | Link

Farkas Kamilla


A lány reakciójára elröhögi magát, maga mögött a tenyereire támaszkodva fölnéz a még mindig türkizkék égre. Ha a kölykök fele annyira komolyan vennék a figyelmeztetéseit... lehet, hogy többször kéne a bokájuk elvesztésével fenyegetőznie? Csak futólag tűnődik el ezeken.
   -  Semmi extra. Még élek.
A megszokott, öblös hazugság ismét anélkül hagyja el a száját, hogy elgondolkodna rajta. Valójában köszönőviszonyban sincs a "kösz, jól vagyok" állapottal, mint a munkájában, mint a magánéletét tekintve. Igaz nyakig a sz*rban lenni nem új érzés számára, jelenleg mindössze az kissé magasabban hömpölyög, ennyi az egész.
   -  Különben csak arra gondoltam, megkérdezem, hogy vagy. Vagy két hete nem jártál felém.
Az egyik kezét végighúzza a füvön, hogy előrébb dőlve a saját körmeit kezdje vizsgálgatni. Ennyi lenne?
Annak, aki nem ismeri, ez egész bizarr ok a találkozásra - ám Dwayne igencsak egyszerű lélek. Ha dühös, üt. Ha megsértődik, hisztizik - ha pedig hiányérzete támad, akkor felkeresi az illetőt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. június 24. 17:56 | Link


Ez az a pont, ahol igazán csúnyán nézek a defenzorra, és remélem, hogy annak ellenére, hogy továbbra sem vagyok képes mások szemébe nézni - így az övébe sem, attól még átérzi.
- Gonosz vagy.
Kijelentésem mellé még meg is csóválom a fejem. Nem mondom, hogy ha nem lenne a kezem ügyében semmi kemény - a füvön kívül -, nem vágnám hozzá, mert az a helyzet, hogy egész szívesen megtenném. Természetesen nem erőből, és nem is különösebb célzással kísérve, elvégre nem szeretném sem azt, hogy megharagudjon, sem pedig azt, hogy megsértsem az alapvető férfiúi büszkeségét. Viszont az a helyzet, hogy körülöttem csak zöld nő, ami valljuk be, valószínűleg el sem érne hozzá. Így hát ezt a lehetőséget egy másik alkalomra halasztom. A hogyan létéről érkező válaszra megemelem szemöldököm, s szólásra nyitom ajkaim - viszont vissza is zárom őket. Ha a kelleténél nagyobb lenne a gáz, szerintem elmondaná, és amúgy sem posztom feszegetni az ilyen dolgokat.
Az a helyzet, hogy meglepem saját magam. Mert most nem szorongok annyira és nem félek annyira mint az utóbbi napokban, mióta megittam azt a löttyöt. Tudom, hogy ehhez köze van annak, hogy nincs körülöttünk senki, és magának a tényleg, hogy Dwaynet három éve ismerem, de attól még meglep. Ettől függetlenül nem kell túlgondolni a dolgokat, még mindig görcsöl a hasam meg a torkom.
- Hééééj.
Annyira, de annyira szeretném most, hogy fizikailag képes legyek a mosolygásra, mert annyira de annyira érzem, hogy most mosolyogni akarok, és itt van az inger a szám szélén, szóval.. Szóval ez ismét elmarad. És a szomorú tény az, hogy az érzéseim is nehezebben tudom most kifejteni az átlagosnál. Bár aurorbá' minden bizonnyal megszokhatta már, hogy szinte minden egyes ilyen alkalommal a torkomra fagy a szó, és csak nagy nehezen tudom kinyögni, hogy 'hé, tökfej, fontos vagy nekem'. Hosszan kifújom a levegőt, majd elnyúlok a fűben, s egy szálat kiszedve a talajból kezdem azt piszkálgatni.
Szóval az a helyzet, hogy még mindig szívesen mosolyognék és még mindig szívesen mondanám azt neki, hogy nekem is hiányzott, a bibi csak ott van, hogy az elmém nem engedi.
- Próbáltam megbarátkozni Balázzsal.
Fejem újra felé fordítom, ahogy összefoglalom távolmaradásom okát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1641
Összes hsz: 3679
Írta: 2016. június 24. 21:50 | Link

Farkas Kamilla



A világért sem mondaná ki hangosan, de számára szimpatikusabb a lány jelenlegi kényszeres hallgatása, mint az, amikor kortársaihoz híven be se állt a szája, állandóan ontotta a kinyilatkoztatásait. Tudja, hogy főzetet kapott - bár annak okait egyáltalán nem feszegette -, nagyjából ismeri a lányt érintő mardosó hatásait is. Ám, ha más szempontból közelítjük meg a helyzetet... az embereknek meglepően jól áll, ha időről időre szépen bekussolnak. Nincs ez máshogy Kamillával sem. Egész üdítő társaság lett.
   -  És sikerül?
A szemével követi a mozdulatot, ahogy elfekszik a földön és a fűszálakat kezdi tépkedni. Ritkán kérdez a lány apjához fűződő viszonyáról, több okból is. Részben: mert a világon semmi köze hozzá. Másrészt azonban, mert igenis mérvadó rálátása van a dolgokra.
Minával alig néhány éve élte át ugyanezt. A családot elhagyó apa és az elhagyatott lány. Mintha az ő elcseszett ismerkedésüket látná újra és újra.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. június 24. 22:14 | Link


Az a helyzet, hogy egyáltalán nem félek attól, idegesítem-e. Ha így lenne, már rég szólt volna, vagy elküldött volna a fenébe, vagy nem is tudom, bár most nem is ez a lényeg. Az a lényeg, hogy ha valami nem tetszene neki, azt már rég kinyilatkoztatta volna, szóval annyira borzalmas mégsem lehetek.
A kérdésére hümmögök egy sort, ahogy továbbra is kitartóan tépkedem a füvet. Átgondolom, amit szeretnék mondani, mert igazából nem szeretnék sem túlozni, sem pedig elhallgatni dolgokat - és bárhogy is nézzük, eléggé nehezemre esik meghatározni a pontot, ahol Balázzsal tartunk.
- Azt hiszem kezdek... Megbocsájtani neki. Használhatom ezt a szót, ugye?
Az az igazság, hogy még mindig bizonytalan vagyok afelől, mennyit engedhetek meg magamnak, mármint ebben a furcsa, jelenleg hártyavékony kapcsolatban köztem és az állítólagos apám közt. Mert kétség sem fér hozzá, hogy nem engedhetem csak úgy el a hiányát, mikor pont akkor lécelt le, mikor nekem a leginkább szükségem lett volna valakire. Felsóhajtok, s elhúzva szám fordítom fejem az ég felé. Egész sok mindent szeretnék még mondani, viszont félek, hogy majd a gondolataim közepén majd jön a filmszakadás, és értelmetlenné válik az egész. Vagy nem tudom majd helyesen kifejezni magam, és ő nem fogja megérteni, mit is szeretnék valójában közölni. Így hát szépen vissza is temetem magamba a feltörő gondolataim, mint annyi év óta annyi mindent.
- Mindegy. - megvonogatom vállaim, majd megköszörülöm torkom, mintegy tesztelve, meddig bírják még a hangszálaim. Nem mintha ennek segítségével meg tudnék határozni egy esetleges szünetet, de azért jobb próbálkozni.
- Hogy van Sean?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1641
Összes hsz: 3679
Írta: 2016. június 24. 22:54 | Link

Farkas Kamilla



Kócos haja alól figyeli a lány vonásait, amik a bájital hatására szinte állandó, állati pánikba húzódnak, akkor is, ha ő ennek nincs tudatában. A szeme csillogása az, ami leginkább megváltozott, olyan furcsán esetlen és szánni való most, még akkor is, amikor a tóparti füvet tépkedi és a világon semmitől sem kell tartania. Az idősebb bátyja ötlik eszébe és az az eset, amikor egy kétes eredetű, határozottan illegális pszichoaktív szertől vált átmenetileg csillapíthatatlanul paranoiássá. Ugyanaz a riadt tekintet és állandó szapora pulzus, amit szinte látni vél a lány nyaka bőrén át.
Bár Bart ennél kevésbé festőien, a saját vizeletében kuporogva töltötte a hétvégét egy magaslesen. Kamilla ennél azért határozottan... jobban fest.
   -  Sosem értettem ezt különben. Mármint, hogy mér' várja el mindenki ilyen helyzetben a kölyköktől meg a szülőktől, hogy jófejkedjenek egymással. Ez olyan... nem is tudom.
Szusszan egyet, lassan ő is elfekszik a fűben. Az ég kékje még most, kora este is bántja a szemét.
   -  Én is elhagytam a gyerekem. Ha Mina nem kért volna belőlem, az részemről tök rendben lett volna, így döntött, ez van. Elvégre én se voltam rá kíváncsi évekig. De nem, mindenhonnan csak jön az erőszak, hogy márpedig legjobb barátoknak kell lenni. Ez nem minden esetben működik.
Inkább összeszorítja a szemét, miközben beszél. Szereti a lányát. Már - azonban ez egyáltalán nem volt mindig így. Tíz éven keresztül nemigen gondolt rá, utána is csak nagyon lassan, a megismerkedésüket követően hónapokkal kezdte érdekelni Mina sorsa. Ám ki tudja, ha nem erőltetik rá a találkozókat, talán ma is elsétálnának egymás mellett, mint az idegenek.
   -  Sean? Nem t'om. Tegnapelőtt beteg volt, lázas meg minden. Azóta nem láttam, az anyja ápolja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. június 25. 12:03 | Link


Újabb szellő, ezőttal kicsit erősebb, de véletlenül sem olyan mértékű, ami felkaphatna és elvihetne. Felnyújtom kezeim, s hagyom, hogy ujjaim közül kivigye a fűszálakat, majd összefonva a vékony végtagokat eresztem le őket szemeimre, ezzel együtt lehunyva azokat. Érzem ahogy izmaim szinte állandóan meg vannak feszülve bőröm alatt, mintha csak akármelyik pillanatban fel kéne pattanjak, hogy fussak az életemért. Mintha bűnös lennék és dementorcsók várna rám, vagy nem is tudom. Minden esetre rettentően kényelmetlen - még ha Warren jelenléte javít is egy leheletnyit a helyzeten.
Szó nélkül hallgatom végig mondandóját, majd veszek egy mélyebb lélegzetet, s szólásra is nyitom ajkaim, ám inkább vissza is csukom őket. Összeszorítom szemhéjaim, majd hagyom, hogy ellazuljanak, halkan veszem a levegőt.
- Annyira... Nehéz. - jelentem ki végül második nekifutásra, bár kissé még mindig erőlködve. Bosszankodva fújom ki orromon a bent tartott oxigént, majd megcsóválom fejem. Meghallom ahogy Mayát, először a lihegését, majd a tappancsait is, a következő pillanatban érzem a husky nedves orrát a bőrömön. Kiadok valami puffogásféle hangok, ezzel is jelezve nemtetszésem, ám a kutya már tovább is áll, hogy megismerje a már szintén fekvő defenzort. Aki remélem, hogy nem vágja orrba az apám kutyáját, vagy valami.
- Én elfogadnám szívesen mint.. hm. Apát. - mielőtt ezt kiejtem, szintén elakadok egy kicsit. Elvégre apa nélkül nőttem fel szinte, s egészen eddig szintén nélküle boldogultam, és teljesen idegen tőlem ez az egész. - Viszont akárhányszor így akarom szólítani, eszembe jut az az időszak, amikor - itt újra elakadok, rágni kezdem a szám. Vicces, hogy most is nehezemre esik beszélni róla - szóval tudod melyik.
Fejezem be, ahogy ismét oldalra fordítom fejem. A kutya most köztünk fekszik, egy ideig járatja tekintetét köztünk, majd fejét mancsaira hajtja.
- Megfázott?
Az a helyzet, hogy bírom a fiát, aranyos kis kölyök.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1641
Összes hsz: 3679
Írta: 2016. június 25. 16:19 | Link

Farkas Kamilla



Még mindig behunyt szemmel hallgatja a körülöttük elterülő táj zajait. A kacsák rekedtes hápogását, a nap végével csendesülő madárcsicsergést és ahogy a víz pereme a kövekhez ér, végigfut rajtuk.
   -  Különben nem hiszem, hogy sokról lemaradtál.
Följebb fordítja a fejét, a fűszálak közt hunyorogva pillant a lány felé. A kezeit összekulcsolja a hasán.
   -  Ez az apa- dolog eléggé túl van lihegve. Simán felnőttél nélküle, ha meg eddig ment, eztán sincs akkora szükséged rá.
Elhallgat, a közeledő csörtetés hangjaira a szeme egyszerre vált fókuszt. A jókora, az ő ízléséhez képest túlságosan szociális eb először a lányt nyálazza össze, majd apró koponyájában azt a mehbocsáthatatlan döntést hozza, hogy a szertartást a férfin folytassa.
Dwayne jószerével az állat füleibe markol bele, hogy a böszme fejet és a vele járó nyelvcsapásokat az arcától távol tartsa. Másodpercekig tart a fojtott szitkozódással fűszerezett jelenet, míg Maja feladja és letelepszik közéjük.
A férfi egy szusszanással törli a kezére ragadt, nyálas szőrcsomókat a farmerjébe.
   -  Biztos. A kölykök mindent elkapnak. De túléli.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. június 25. 18:06 | Link


A kijelentésére megemelem szemöldökeim. Azért túlzásokba éppen ne essünk, mert szerintem elég távol álltam attól, hogy simán felnőjek. Sőt, tulajdonképp a felnövésem sikerét a csontjaim szívósságának tulajdonítom, meg annak, hogy ott volt a szomszéd kölyök akinek köszönhetően nem roppant meg az elmém. Bár nem állítom, hogy egyszer sem kívántam azt, bárcsak eltört volna a gerincem a k*rva nyújtófa alatt. De annak az időszaknak már vége, és ha rajtam múlik, nem fogok még egyszer átesni rajta.
- Hmh. Legalább nem kell stresszelnem a felügyelők miatt. - megvonogatom vállaim, lehunyom szemeim.
- Szerinted behívnának, ha tudnának az álmaimról?
Felé fordulok, majd úgy helyezkedem, hogy ne csak a kutyát lássam, hanem őt is. Ezen egy csomószor gondolkodtam már amúgy. Hogy mennyire vagyok beszámítható, elvégre még mindig nem múltak el, még mindig alig alszom - és ha mégis, az esetek több mint száz százalékában visítva és zokogva ébredek meg. Ha egyáltalán sikerül megébrednem. Elég sokszor elfog a félelem, ha arra gondolok, hogy lehet őrült vagyok, és akármelyik pillanatban elpattanhatok. És akkor nem csak, hogy csalódást okozok szinte mindenkinek, akit ismerek, de még el is zárnak valahova, ahol csak még őrültebb leszek. Bár akkor már igencsak mindegy lesz, nekem legalábbis biztos.
- Majd ha találkozol vele üzenem, hogy egy sárkányharcos és muszáj kihevernie. - mosolyra rándulnak ajkaim, ám a kikívánkozó görbe nem jelenik meg, az ingerület olyan hamar száll el, ahogy jött.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1641
Összes hsz: 3679
Írta: 2016. június 26. 12:56 | Link

Farkas Kamilla



"Simán felnőni". Igen, neki cseppet más elképzelései vannak erről.
Különben nem állíthatja, hogy rossz gyermekkora volt: Wisconsinban szinte teljes szabadságot élvezett, hiszen a szüleinek sem ideje, sem energiája nem volt rá, hogy komolyabban foglalkozzanak vele, mit csinál. Harmadik testvérként a sorban rá akaratlanul is töredéke figyelem jutott, bár nem mintha ez valaha zavarta volna.
Ő s megkapta a maga pofonjait, veréseit szíjjal és husánggal, de ez vidéken akkoriban - és a mai napig néhol - teljesen normálisnak számított. Az idősebb Warren, részegen hazaérve általában valamelyik fián vezette le a dühét, attól függően, épp mennyit veszített kártyán, ám a lányát és a feleségét egyszer, véletlen sem bántotta. Akármennyire is erőszakos az öreg, mindvégig megtartotta a becsületét.
Dwayne tehát szintén tudja, amit tudnia kell - ám azt is, hogy hiába a fizikai erőszak, a csontok beforrtak, ő pedig testileg-lelkileg erősebbé ért általuk. Ahogy bizonyára a lány is.
   -  Valószínűleg.
Nem kertel, nem finomkodik. Kinyújtja a kezét, hogy megveregesse a kutya jókora hátát, az ujjait belenyomja a tömött bundába.
   -  De ha ki is hallgatnak, úgysem tehetnek semmit. Elvégre rosszakat álmodni nem tilos, legfeljebb szokatlan. Tudod, nagyon paráznak a képességektől, val'szeg ki fogják vizsgálni, hogy nem-e ilyen nem tudom... jövőbelátó vagy, vagy valami. Aztán ha rájönnek, hogy nem, lekopnak rólad. Szóval ne aggódj.
Utóbbit félvállról szúrja oda. Akármennyire tűnik magabiztosnak az ügyben, épp ugyanannyit tud a minisztériumi felügyelőkről, mint bárki: javarészt semmit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Eszterházy Lili Athalie
Független boszorkány


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2016. június 27. 14:21 | Link

Nádja


Szeretem, amikor nem csak az udvar nyújt nekünk lehetőséget arra, hogy játszunk egy kicsit. Mert be kell vallanom, nagyon szeretem az iskola udvarát, de nagyon unom is. Amióta ide járok, ami már bizony három tanéve van, azóta nem jött új játék, és hiába van a gyerekeknek nagy fantáziája a felnőttek szerint, azért nagyon hamar bele lehet unni abba, hogy egyik nap a trónod a hinta a másik nap már veszélyes csapda.
Azt hiszem erre az új igazgató bácsi is rájött, mert újabban azt csinálja, hogy szervez nekünk ilyen „kijárásokat”, amikor a játszótérre vagy a tóhoz jöhetünk ki. Ma is itt vagyunk a tónál, aminek nagyon örülök, hiszen olyan szép ez a hely, hogy az mesecsodálatos! Egész nap a piros ruhámban voltam, azonban mielőtt elindultunk ide, gyorsan átöltöztem. Nem szeretném, hogy a szép ruháim piszkosak legyenek.
A néni, aki régen elhozott otthonról, odaadta a lánya ruháit nekem. A lánya már nagy, felnőtt, és már nem jó neki a sok gyerekkori ruhája. Én viszont pont akkora vagyok, hogy beleférek, és nagyon sok ruhája van, így nem kell félnem attól sem, hogy ha elszakítom a ruhámat, akkor nem lesz mit felhúznom. Persze azért nagyon szoktam ám én a ruháimra vigyázni. Csak van, amikor a játék fontosabb. Olyankor például, amikor kalózosat játszunk, akkor ha nem is szakad el, de sokszor olyan piszkos lesz, mintha malac lennék. Ilyenkor nagyon hosszan szokott sóhajtozni például Kirill bácsi, de persze nem dorgál meg, mert ő is volt gyerek. Állítólag.
- Szia!
Eddig fogócskáztam, de most már fájnak a lábaim, így fáradtan ülök le egy lány mellé, aki egyedül üldögél a tóparton. Idősebb lány, biztos a nagy iskolába jár már, mert Aliznál is nagyobbnak tűnik, és ha nagyobb mint Aliz, akkor biztos, hogy már a nagy iskola tanulója.
- Lili vagyok.
Lehet, hogy zavarom a lányt. Meg kellett volna kérdeznem, hogy le szabad-e ülnöm, vagy, hogy vár-e valakit. De nem tettem. Én csak olyan nagyon gyorsan leültem mellé, mintha ismerném. Talán nem sértődik meg, mert olyan kedvesnek látszik.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Szarvasi Nádja
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. június 28. 22:33 | Link

Lili

Szabad hétvége révén elindult a faluba, és valahogy a tavacskánál kötött ki. Furcsa volt, hogy az ilyen természetközeli helyeknél kötött ki mindig. Tudni illik, hogy imádja a természetet, és bármennyi időt el tud azzal időzni, hogy ilyesfajta helyeket néz egy csomó ideig.
Szétnézett, és a szemével keresett egy üres helyet. Ugyan voltak rajta kívül mások is, de nem akarta őket megzavarni. Nyugodtan piknikezhetnek tovább, attól, hogy ő ott van. Titkon reménykedett is benne, hogy senki se hívja őt a saját társaságához, mert most nem volt kedve az emberekhez. Jó, talán max egy-két személyhez, de nem szerette a tömeget. Szerencsére talált is egy nagyobb üres foltot, közel a vízhez, így oda ült le, és elkezdte bámulni a víztükröt.
Kicsivel később egy kislány csatlakozott hozzá. Leült mellé, majd be is mutatkozott.
- Szia! - köszöntem én is neki, de egy kicsit meglepődtem.
- Szép neved van. Én Nádja vagyok. - Be kell vallani, nem a világ legjobb neve, mert sehogy sem lehet becézni.
- Elsőéves vagyok, és Rellonos. Te gondolom előkészítős vagy. - Bár, ez szinte nyilvánvaló volt, hogy előkészítős, mert fiatalabb nála, azaz nem iskolás, és még sok egykorú gyerek van a környéken, de azért sosem árt biztosra menni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Lili Athalie
Független boszorkány


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2016. július 2. 16:13 | Link

Nádja

Visszaköszönt, ami már jó pont, és nem zavarta az sem, hogy leültem mellé. Ennek nagyon örültem, mert bizony vannak azok a nagylányok, akiket nagyon zavar, ha egy olyan kis "pisis", mint én leül melléjük. Sosem értettem ezt a kifejezést, ahogy azt sem, amikor taknyosnak hívnak, mert sosem szoktam szipogni. Na jó de, ritkán, amikor már nagyon fáj a nózim, és próbálom minél később kifújni az orromat. Nem szeretek beteg lenni, de szerintem senki.
- Neked is szép a neved, különleges.
Nádja. Nem ismerek senkit, akinek ilyen különleges neve lenne. Az én második nevem is különleges, de az csak azért, mert az anyu annyira ragaszkodott hozzá. Viszont nekem ott a Lili, amivel nagyon jól bele tudok olvadni a környezetembe, és nem leszek feltűnő vagy megjegyezhető. Szeretem, ha nem tudnak elővenni, ha valami baj van. Néha követek el rosszalkodásokat, és amikor esetleg kiderül, akkor csak ülök a padban, és nagyon ártatlanul nézek. Eddig csak kétszer buktam le, és akkor se büntettek meg nagyon.
- Igen, én a faluban lakom, még csak tíz vagyok.
Nagyon messze van az még, hogy én nagylány legyek, és a nagylányokkal együtt másik iskolába menjek, de nem bánom. Nagyon szeretek az előkészítőbe járni, és be kell vallanom, egyelőre inkább megijeszt a nagy iskola a hegyen, mint izgalommal tölt el. Még sisem jártam benne, de páran már meséltek róla, mert oda jár a tesójuk.
- Rellon? Az mi?
Nem igazán tudom, mert nem is nagyon hallottam róla. Lehet, persze, hogy meséltek a helyről, de valószínűeg a hintán vagy a mászókán, én pedig ilyen helyeken nem nagyon tudok másra figyelni.
- Van kedved mesélni az iskoláról?
Most azonban, hogy itt vagyunk, érdeklődhetek tőle, hogy legközelebb már ne nézzek olyan furcsán, ha azt mondják, Rellon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2016. július 6. 13:34 | Link

Kevincy
Ruha | Bikini | július 1.

A nyárban az a legrosszabb, hogy éget a nap és ezzel nem lehet semmit se tenni, csak akkor, ha nem mozdulunk ki otthonról. Ilyen erős sugarak ellen a napkrém, illetve a napernyő is alig-alig tesz valamit, és az izzadást azok sem gátolják. Szerencsére nem kell járművön utaznia, ahol egy légtérben lenne összezárva rengeteg emberrel.
Délután alig lehet kimozdulni otthonról, és az órákra is be kell ülnie, emiatt egy estibb időpontban támadta le legjobb barátját, hogy menjenek fürdeni. Mostanában nem találkoztak annyit, és ezt be kell pótolni a nyár folyamán, szóval Kevin nem mondhatott nemet, mennie kellett. És biztos ő sem akar megpusztulni, a hűsítő fürdő pedig mindenkinek tökéletes, nem is kell ezt tovább ragozzuk. A szőke nem hozott magával különösebben semmit, ha valamit hiányolnának, akkor hazaszalad érte és nem lesz vele különösebb probléma.
- Ne légy már ennyire lassú - szól oda a srácnak, mikor rajta nincs más, csak bikini és elindul a víz felé. Kevint ismerve jobb előbb beérni a vízbe, ha nem szeretné, hogy bedobják, úgyhogy sietve lépked beljebb. A hűvös folyadék tökéletes ahhoz, hogy lehűtse a fiatalokat. Visszapillant eridonos társára, aki remélhetőleg elindult már felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Kevin Schönfeld
INAKTÍV


Invincible
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 253
Írta: 2016. július 7. 12:48 | Link

Gwen.
Fürdőnadrág | Július 1.

Meleg volt, olyannyira meleg, hogy még a hűtőben dekkolás sem segített rajta. Most komolyan, mi ez a forróság, ráadásul fel kellett vennie a talárját is, ami amúgy fekete volt, és beszívta a meleget. Pazar. Az órán nem figyelt, csak azon agyalt, hogy élje túl a napot. Izzadva, hazatántorgott. Otthon a cipőit lerúgta lábairól, egy szál gatyára vetkőzve elterült a kanapén, arccal lefelé. Elég látványosan szenvedett a házban, ahol már csak ketten laktak Gwennel, és az állatokkal.
Talán késő estig is ott henyélt volna, ha a szőke nem lép közbe, és nem veti fel az ötletet, hogy menjenek le a tóhoz fürdeni. Kevint mintha puskából lőtték volna ki, ahogy meghallotta a felvetést. Rögtön felrohant a szobájába, ahol magára kapott egy fürdőgatyát és egy halásznadrágot, felsőtestét szabadon hagyta. Két okból: egy, mert marhára meleg volt, kettő, mert egózhatott egy kicsit a kockáival.
A partra érkezvén lerúgta a lábairól a lábujjas papucsát, halásznadrágjától is megszabadult, s követte a szőkét a vízbe.
- Jövök már, ne sürgess! - tudta, hogy azért sietett Gwen előre, hogy megússza Kevin hülyeségét, de amíg nem ment a lány a víz alá, addig Herr Schönfeldnek lesz esélye a terve beváltására.
Lábait egyre gyorsabban szedte, hamar beérte a legjobb barátját, majd felkapta azt a vékony, törékeny testét. Természetesen az akarata ellenére, úgy mókásabb. Ha Gwen ficánkolt volna, Kevint nem zavarta. Ahogy haladt befelé, megérezte, hogy a víz már elég mély. Megfeszítette izmait, végül egy határozott mozdulattal bevágta oda Gwent. Ezzel párhuzamban ő is elmerült a vízben, nehogy a szöszi bosszút állhasson rajta. Amint a felhevült testhez ért a hideg víz, megborzongott, a szemei kigubbadtak.
- Hi...hi...hideg!  - Gyorsan fel is állt, így már csak derékig ért neki. Közben abba az irányba pillantott, ahol a szőkének kellett lennie. Kíváncsi volt a másik reakciójára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Leghelyesebb főnixsrác - 2017
Alex T. Rainbow
INAKTÍV


cicanyelvű halacska
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 85
Írta: 2016. július 7. 21:36 | Link

Csermey Natália Babett
Outfit ( I Luv Leonie-style!  Pirul )


Alex sosem...najó, talán egyszer-kétszer hordott szoknyát, nem is volt vele különösebb baja, csak azt nem szerette, hogy így még esetleg egyből észrevehető lenne, hogy lány, vagy hogy éppen fiú, furcsa stílussal. Ma nagyon meleg volt. Az az igazi, átkozni való nyári idő, Alex pedig engedett a lelkében dúló nyomásnak és hát, talán évtizedek után először bújt újra szoknyába, de azért most sem hagyta ki belőle a stílusát. Rá is vett egy baromi bő pulóvert, hogy úgy nézzen ki, mint akit átvertek, mikor naptárt vásárolt. Na mindegy. Alex hozzácsapta a mostanában hozzánőtt szeművegét is, ami nem volt igazi, csak úgy divatból hordta. Hát nem vicces a mi Alexünk? Antiszociális hősünk a kastélyban nem mert volna nagyon így mutatkozni, ezért inkább lebattyogott a faluba. A legújabb művészeti ág, ami újabban szerelmes volt, az a fotózás, szóval vitte a kis tatyójában a háromévmilliárdos, ócska, de megmagyarázhatatlan okból Alexnek nagyon is kedves polaroid fényképezőgépét, hátha talál valamit, amit érdemes lefotózni. Hát, kedves Alexünk annyira igyekezett elkerülni minden emberi lényt, hogy végül kijutott a faluból is, azonban ezáltal ráakadtegy kis tóra. Na nem baj, majd itt talán talál egy-két jó beállítást. Neki is kezdett a helyezkedésnek, azt viszont érdemes tudni, hogy Alex szeret mindent szívvel-lélekkel csinálni, ezért aki ebben a pillanatban találta volna meg, az bizonyosan azt gondolta volna, hogy nincs ki mind a négy kereke. Alex remélte is, hogy erre nem kerül sor.
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
~ zárás.
Írta: 2016. július 18. 16:16
| Link


Bármennyit is beszélünk a múltról, nem tudjuk megváltoztatni. Annak ellenére, hogy sokan azt hiszik a kibeszélése segít összevarrni a sebeket, szerintem ez még mindig hülyeség. Az, ha mesélsz róla nem segít. Ha megosztod mindenkivel, nem segít, ha más is tudja, nem segít. Egyedül akkor felejtesz, ha eltemeted, ha elhallgatod. Eddigi tapasztalataim szerint legalábbis.
Ahogy válaszol, úgy bólintok. Azért szeretek vele beszélni, mert őszintén tárgyal, függetlenül attól, hogy az igazság mennyire lehet sértő.
- Jövőbelátó - megcsóválom fejem, a hátamra fordulok, ujjaim összefonom szemeim előtt.
- Minden esetre nem lenne szerencsés, ha most derülne ki, hogy van valami képességem - állapítom meg csak úgy a vakvilágba. Ott van Ricsi mint példa, látom rajta mennyire nagyon fusztrálja ez az egész, hogy nem használhatja az elemét, és bármennyire is bírom a fiúkát, valahogy nagyon nem akarok most az ő bőrében lenni. Pedig máskor simán cserélhetnénk, nem lenne ellenemre, tényleg. Tök jó lehet elemisnek lenni, nekem legalábbis nincs különösebb bajom velük azért, mert speciel uralnak valamit.
És akkor, hacsak Dwayne meg nem szólal, most jön egy szünet, mert fogalmam sincs mit fűzhetnék még hozzá a témához. Mármint ja, ami eszembe jutott, azt elmondtam, a többi meg olyan alap dolog, amit mindenki tud. Hogy sok erre az auror, meg, hogy sok a felügyelő, szigorított házirend, és a többi. Hogy Balázs felügyeli Nikot, akivel amúgy fogalmam sincs mi van, na nem mintha eddig elválaszthatatlan puszipajtások lettünk volna, értitek.
Utoljára módosította:Farkas Kamilla, 2016. július 21. 11:03 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő
offline
RPG hsz: 471
Összes hsz: 5677
Mathias Lavoine
Írta: 2016. július 21. 16:59
| Link

#vizikviddics #jajdemelegvan

Napszemüvegem alatt lehunyom a szemem, lábaim félig a vízbe lógnak. A nagy meleget délután négy után is nehéz kibírni, de így, félig a tóban egészen elviselhető.
Bikini felsőben és farmer sortban ücsörgök, utóbbit fehér csipke szegélyezi. Mikor felvettem, bele se gondoltam, milyen szép mintája lesz ez alatt a bőrömnek ha sikerül így lebarnulni. Na nem baj...
Fejemet kissé hátra döntve lógatom magam mögé a hajam, két csuklóm már zsibbad percek óta a hosszú ideje tartó kitartástól. A mai edzésen belenyúltam egy gurkóba, illetve épp csak súrolta, de ami azt illeti, a bájital ellenére amit rögtön megkaptam, még mindig éreztem a tompa szúrásokat jobb karomban. Ilyen ez a kviddicsező élet.
Senkihez nincs kedvem, az utóbbi hetekben többet vagyok egyedül a kötelező társas eseményeken kívül, mint az eddig szokott volt. Otthon is nagy a nyüzsgés, a pályán is, a kastélyról nem is beszélve. Szóval jó ez, amikor edzésről visszatérve megpihenhetek egymagamban.
A talár, és minden más holmim - többek között a saját cikeszem - most ott van beletömködve a nem messze tőlem ledobott, jól telepakolt táskában. Míg a napszemüveg által átengedett fénycsóvákba képzelek bele mintákat, felötlik bennem a gondolat, hogy milyen lehet a vízben kviddicsezni...
Utoljára módosította:Antoinette Myra Blackburn, 2016. július 21. 16:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 12 ... 20 21 [22] 23 24 ... 32 ... 55 56 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa