36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: « 1 2 ... 45 ... 53 54 [55] 56 57 ... 61 62 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Ohridszki-Füst Álmos
Mestertanonc Rellon (H), Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos, Magántanuló, Harmadikos mestertanonc


álomjáró | Vladislav
offline
RPG hsz: 256
Összes hsz: 308
Írta: 2022. november 11. 19:55 | Link

Summer Rose

Ez is azon esték egyike, amikor kénytelen elkerülni az erdőt. Alapvetően nem arról ismert, hogy szófogadó lenne, de e tekintetben nem igazán van választása, így hát alkalmazkodik. Türelmetlennek legalább biztosan nem mondható. Aludni viszont ettől még nem kénytelen éjszaka, mint a normális emberek, és különben is, csak pár nap kérdése, hogy ismét ott ücsörögjön az erdő mélyén, a már jól ismert fatörzsön, amit feltehetőleg egy vihar döntött ki. Megnézte Lilla fellépésért - mint évek óta mindegyiket -, viszont már nem a kocsma felé vette utána az irányt, de még nem is haza. Néhány hónapja még minden ilyen alkalommal a pubban vagy a csárdában kötött ki, hogy aztán annyit igyon, amitől csak ködösen emlékszik bármire is másnap, ha emlékszik. Különös érzéssel tölti el, hogy mindez már a múltnak egy olyan része, amit érzékelhetően lezárt. Szereti még Lillát is, mindig is szeretni fogja, de már nincs hatalma fölötte. Már nem ugyanaz az érzés, olyan lett, mint egy megkopott fénykép, ami kedves az ember szívének. Puha érzés, mint a nő ölelése, de a múlt már nem kísérti folyamatosan, úgy engedte szabadon, hogy ma már meg sem rendült azon, hogy a nő bemutatta a párját. Pedig érezte rajta az aggodalmat, ott lapult a hangjában, a mozdulataiban, hiszen vaknak és süketnek kellett volna lennie, hogy ne tudjon az elmúlt évek történéseiről. Az önpusztításra azonban nem annyira hajlama volt mindig is, hanem valami fura igénye, ami a világ ellen táplált dühből fakadt, és noha nem tűnt el nyomtalanul egyik napról a másikra, most mégis más dolgok felé fordította a figyelmét. Most is azon töpreng, hogyan tudna működni a gyűrű, milyen mágiára lenne hozzá szüksége vagy milyen bűbájt kellene megalkotnia esetleg, ha még nem létezik. Gondolataiba merülve halad a tó felé, azzal a tervvel, hogy majd kiül kicsit a partjára a csillagtalan eget bámulni és ezen a hatalmas problémán gondolkodni, észre sem veszi, hogy közben jó szokásához híven ismét átcsörtet árkon-bokron. A kérdés rántja ki gondolataiból.
- Aligha - válaszol végül egy kurta, nevetésnek még rövid szusszanást követően. - Csak nem túl vagy a takarodón? - kérdezi, miközben átsétál még pár száraz falevélen, amelyek recsegnek bakancsa alatt. Kicsit sötét az éjszaka, de talán azért látni, hogy ő mégsem valaki anyja. Sárkánynak inkább sárkány, végtére is Rellonos.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Summer Rose Danvers
KARANTÉN


A Merész
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 90
Írta: 2022. november 11. 20:26 | Link

L e  g r á  m ó R
TO: Álmos
FROM: Summer Rose


Ahogy meghallom a hangját, mintha kicsúszna a talpam alól a talaj. Nem jutnak el a szavai hozzám, hisz akaratlan az anyanyelvemen próbálom megérteni azokat. Ujjaim megfeszülnek a pálcám körül és mint akkor egyszer, most is az első gondolatom az átok, ami ilyen mélyre lökött engem és Winter Cone-t is. Mégis gondolkodás nélkül sújtanék le vele újra, hogy ezzel távol tartsam magamtól... kit is? Mély levegőt véve pislogom ki szememből a múltat és barnáim végre befogadják a jelent, a férfit, aki az imént még kísértetként úszott felém. Reszketegen, némán engedem ki az elhasznált oxigént és engedem le a kezem. Autumn Rue-val való beszélgetésünk óta alig aludtam és egyszerűen képtelen vagyok szabadulni mindattól, ami akkor elhangzott. Rossz ötlet volt ma kijönni ide. Újabb hibák.
- Nem köt a kastély - mondom ezúttal már sokkal magabiztosabban, egy félmosollyal az arcomon, még ha belül teljesen szét is vagyok esve. Nyelvemen még mindig érzem anyám említése utáni keserű ízt. Mégis hogyan juthatott eszembe pont ő? Merlinre, hisz engem keresne fel utoljára. Nevetségesen viselkedem.
- Ki kérdezi? - Biccentem oldalra kissé a fejem. Hallanom kell a nevét, hogy tényleg megnyugtathassam magam... Merlinre, a nevét se tudom és máris átokkal üdvözöltem volna. A pálcám mintha hirtelen égetni kezdené a tenyerem és a bűntudtom maró súlya alatt hagyom, hogy a fa a nedves falevelek közé essen. Nincs szükségem rá. Nincs szükségem arra, hogy általa ismét csak a szart kelljen takarítani körülöttem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ohridszki-Füst Álmos
Mestertanonc Rellon (H), Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos, Magántanuló, Harmadikos mestertanonc


álomjáró | Vladislav
offline
RPG hsz: 256
Összes hsz: 308
Írta: 2022. november 11. 21:19 | Link

Summer Rose

Ha az erdő mélyén sem fél éjszaka, itt még kevésbé érzi szükségét. Megkockáztatták már néhányan a feltételezést, hogy a veszélyérzet nála valahogy hiányosan működik, ha egyáltalán létezik - mintha ebből minden a nővérének jutott volna -, és való igaz, ez sok mindent megmagyarázna. Például azt is, hogy nemhogy nem tart a vámpíroktól, hanem szívesen tölt időt némelyikkel, és ha nem kifejezetten azt kérték volna tőle, hogy most kerülje el az erdőt, a saját eszétől biztosan ott lenne most is. Tekintetét a lányra szegezi közben. Ugyan felnőtt nő is lehetne, de talán éppen a nemrég elhangzott kérdés miatt is hiszi így, hogy nem az még. A hangja és a mögötte rejlő bizonytalanság ezt a benyomást keltik Álmosban, de persze ettől érheti még meglepetés. Ami a tegezést illeti, az meg úgyis olyan, hogy magázni bárkit csak akkor szokott, ha kifejezetten ezt kérik, noha még Hella esetében is megkísértette a gondolat, hogy tesz karót nyelt oktatója kérdésére, hiszen még csak nem is annyival idősebb nála.
- Értem - veszi tudomásul a választ, majd tesz még két lépést a tó irányába és letelepszik a földre, ahogy eredetileg is tervezte.
- Ohridszki - közli a családnevét, abból is a szerinte emlékezetesebbet, mert a Füst általában nem mond senkinek túl sokat, de aztán mégis gondol egyet és újra szóra nyitja a száját. - Ohridszki-Füst Álmos - mutatkozik be majdnem a teljes nevét megosztva. A második keresztneve olyan titok, amit csak nagyon keveseknek ad szívesen. Felpillant, miközben maga alá húzza a lábait, és pálcáját elővéve fényt idéz, hogy mindketten láthassák, kihez is intézik a szavaikat. - Most okosabb lettél? Nem áll szándékomban bántani, ha ez megnyugtat. Elférünk a tóparton ketten is.  
Utoljára módosította:Ohridszki-Füst Álmos, 2022. november 11. 21:35 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Summer Rose Danvers
KARANTÉN


A Merész
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 90
Írta: 2022. november 11. 22:10 | Link

L e  g r á  m ó R
TO: Álmos
FROM: Summer Rose


Hirtelen rohadt kevésnek tűnik a kardigán. Érzem, ahogy az ujjaimon kúszik egyre feljebb a hideg, én mégsem moccanok egy tapodtat sem. Fázom, mégis kiver a víz, a mágia bizsergtő érzése nyomán. Rákészültem, magamba szívtam és mégis fókusz nélkül maradt és feszíti a bensőmet. Rég nem gondoltam már a legegyszerűbb bűbájra se, a mana gyönyörű kecsességgel került ki minden másodpercben, most viszont, ahogy ismét utat talált, mintha minden porcikámba beette volna magát. Csoda, hogy nem kezdek el világítani a sötétben.
Barnáim követik az útját és tehetetlenségemben majdnem felnevetek. Leül. Ez számomra legalább olyan érthetetlen, mint mikor egyetlen asztal foglalt a kocsmában és mégis ahhoz az egyetlen egyhez ül le egy ismeretlen, mikor annyi választási lehetősége akadt volna még. Érdekes. Régen folyamatosan társaságra vágytam, most pedig kajtatom a lehetőségeket az egyedüllétre.
- Ez pontosan úgy hangzott a szádból, mintha ebből pontosan tudnom kéne, hogy ki vagy - mondom kissé lekezelően, amin magam is meglepődök. Jól szoktam leplezni az érzéseimet, most mégsem megy. Idegesnek érzem magam. Egy túlfeszített íjnak, amit vagy hagynak szabadon lőni vagy elroppan a saját súlya alatt.
- Mert még sosem kezdte ezzel a mondattal egy sorozatgyilkos sem... - forgatom meg a szemeim, közben a bal tenyerem kezdem dörzsölni. Fájdalmasan viszket a pálcám után, hogy kiereszthessem magamból a feszültséget, de megállom, hogy akárcsak a fa felé pillantsak. - Amúgy sem félnék tőled. - Jobban félek magamtól, mint bárki mástól.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ohridszki-Füst Álmos
Mestertanonc Rellon (H), Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos, Magántanuló, Harmadikos mestertanonc


álomjáró | Vladislav
offline
RPG hsz: 256
Összes hsz: 308
Írta: 2022. november 11. 22:36 | Link

Summer Rose

Azon a véleményen van, hogy mivel ez a hely nem áll magántulajdonban, bőven elférnek egymás mellett. Ő remekül meg tud lenni csendben is, elmerülve a gondolataiban. A szavak amúgy is egyszerre jelentik az erősségei és a gyengeségei egyikét. Ha bűbájokról van szó, mindig megtalálja a megfelelőt, hogy a mana akaratához idomuljon. Ha kommunikációról, megelégszik fél szavakkal is, esetleg káromkodások válogatott füzérével, az érzéseit pedig sokkal egyszerűbben fejezi ki non-verbálisan, mint a saját szavaival. Most éppen a csenddel is beérné, szívesen töprengene egymagában a felmerült probléma lehetséges megoldásain. Ennek ellenére válaszol a kérdésre, elárulva a nevét.
- Pedig pontosan úgy mondtam, mit ami valószínűleg nem változtat semmin. Ettől nem fogjuk egymást varázsütésre jobban ismerni - válaszolja megvonva a vállát, mindezt roppant tényszerűen, szinte már közönyösen közölve. Persze, lehet, hogy a nővére ismert bizonyos körökben - oknyomozó újságíró, aki néha még aurorokkal is együtt dolgozik -, de ez nem jelent semmit. A maga részéről pedig örül is ennek, mert nem különösebben szereti, ha rá irányul mások figyelme. Tapasztalatai szerint az többnyire nem sok jót jelent.
- Bűbájalkotó és varázstárgykészítő vagyok, az emberek nem különösebben érdekelnek - feleli teljesen őszintén. Nagyon keveseknek sikerült igazán felkeltenie az érdeklődését. Igaz ugyan, hogy megélt már egy kissé agresszívabb korszakot is, nem ok nélkül tanácsolták el a Durmstrangból, de az az eset sem volt végzetes, és azóta sokat változott. Fejlődött.
- Miért? Adtam rá okot? - kérdezi, és csak azért tápászkodik fel tenyerére támaszkodva, hogy összeszedjen pár szanaszét heverő ágat, amit pálcája fényénél talál. Majd mindjárt begyűjt még párat varázslattal, de kezdetnek nem árt néhány darab.
- Ha segítesz találni pár ágat még, rakhatunk tüzet és nem fogsz idefagyni. Már ha ücsörögnél még itt - osztja meg, min is ügyködik pontosan. Annyira nem lovagias, hogy a talárját esetleg odaadja, de azért mégiscsak látja, hogy fázik a lány.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Summer Rose Danvers
KARANTÉN


A Merész
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 90
Írta: 2022. november 11. 23:16 | Link

L e  g r á  m ó R
TO: Álmos
FROM: Summer Rose


Bár teli üvegeket hoztam volna magammal. Kicsit úgy érzem, hogy egyet ugyan léptem előre, de aztán rohadt gyorsan kettőt hátra. Azt se tudom, hogy miért akarnék most hirtelen változtatni azon, ami eddig itt bevált. Örülök, hogy Autumn Rue-val javult a helyzetem, hogy végre ismét van kivel beszélnem, de ez nem elég ahhoz, hogy kilépjek a falaim mögül. Logikusan, nyugodtan kell gondolkodnom... de a mágia ködösíti jelen pillanatban az elmém.
Ajkamba harapva fojtom magamba az éles szavakat. A pult mögött állva könnyedén találom meg a hangot az emberekkel. A kocsmaajtót átlépve az összes olyan egyszerű lesz, mint a faék. Mikor beszéltem én utoljára bárkivel is úgy igazán a küszöb emez oldalán? A válasz felettébb kínos.
- Hallottál már a Danversék körüli pletykákról? - kérdem oldalra billentett fejjel, miközben a gyűrűmet kezdem forgatni az ujjamon. Az egyetlen dolgot, ami fizikailag még összeköt bennünket. Egyáltalán működik még? Évek óta használni se mertem. Nem is volt rá okom, egyikük se vágyott arra, hogy rájuk találjak.
Csendben figyelem a ténykedését, majd felvonom a szemöldököm. Furcsa figura. Mondom ezt pont én. Mély lélegzetet veszek és lassan lehajolok a pálcámért. Egyszerű varázslat, régen kisujjból ment volna. Pontosan emlékszem a mozdulatra, az igére most is... A pálca mintha ismét égetné a bőröm, de nem fújok visszavonulót. Görcsösen szorítva, ám kecses mozdulattal suhintom meg, supán magam elé lehelve a varázst. Körülöttem a gallyak azonnal megmoccannak, majd, mint mugli puskából a lövedék, süvítenek el Álmos közvetlen közelében és hangosan csattannak a vízben. Tágra nyílt szemekkel dobom el a pálcám, majd gondolkodás nélkül lépek közelebb a másikhoz és rogyok térdre a koszos földön.
- Jól vagy? Nem talált el? - Kérdem a feszültségtől remegő hangon. Nem hazudtam. Sokkal jobban félek saját magamtól...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ohridszki-Füst Álmos
Mestertanonc Rellon (H), Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos, Magántanuló, Harmadikos mestertanonc


álomjáró | Vladislav
offline
RPG hsz: 256
Összes hsz: 308
Írta: 2022. november 11. 23:50 | Link

Summer Rose

- Nem érdekelnek a pletykák - válaszolja tömören. Lehet, hogy tudnia kellene valamit, de úgyis mindig a tényleges tapasztalatai alapján ítélkezik mindenkiről. Elképzelhető, hogy a nővére máris ismeri az összes helyi mendemondát, de még egymás között sem beszélnek erről, mert egyszerűen neki erre nincs igénye. Annyi minden másról is lehetne beszélni, ha akarna. Sőt, annyi másról tud is valójában beszélni, csak éppen roppant limitált azoknak a köre, akikkel kifejezetten terjedelmes eszmecserékbe bocsátkozik. Feltápászkodva nekilát, hogy a pálca fényénél gallyakat gyűjtsön, amikor a lány láthatóan úgy dönt, besegít egy kis mágiával, ami azonban félresikerül. Ösztönösen veti a földre magát, mielőtt a víz felé süvítő gallyak kilyuggatnák, majd nagyot sóhajtva fordul az oldalára, aztán a hátára egy pillanattal később. Aztán felnevet. Vámpírokkal barátkozik, és a végén mindjárt néhány gally lesz a végzete. Micsoda hősi halál lett volna. Sőt, ha rosszul kapja el, még az se számított volna, ha esetleg vámpír lenne ő maga is. Mulandó dolog az élet, bár ezt eddig is tudta.  
- Most melyikünk is a sorozatgyilkos? - kérdezi meg végül, és még mindig nem ül fel, inkább alkarját a homlokán nyugtatva bámul fel a csillagtalan, sötét égboltra. Most a pálcája se áraszt fényt már, és valójában szereti, amikor a sötétség így veszi körül.
- Egyáltalán tied a pálca? Nagyon nem tűnik úgy, hogy összhangban lennétek - állapítja meg. Az ő pálcájának márpedig vélahaj a magja, ami hírhedten rakoncátlan tud lenni. Bal kezével tapogatózik kicsit, hova is esett a pálcája közben, remélve, hogy nem tört el, de úgy tűnik, ezúttal is egyben maradt a szívének egyébként kedves ébenfa darab. Felül, majd guggolásba tornázza magát, mielőtt magabiztos mozdulattal hívná életre a varázslatot, hogy a gallyak egy kupacban landoljanak előttük. Nem tesz megjegyzést, hogy esetleg így kellene ezt csinálni. Némán telepszik le ismét, a kis kupac közelébe, és lángra lobbantja. - Szóval Danvers, mi? És mit kellene tudnom Danversékről?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Summer Rose Danvers
KARANTÉN


A Merész
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 90
Írta: 2022. november 12. 23:58 | Link

L e  g r á  m ó R
TO: Álmos
FROM: Summer Rose


A pillanat egy egész örökkévalósággá növi ki magát. Érzem a hideg, az oszló falevelektől nyálkás földet a lábam alatt, ami lassan kezdi átitatni a nadrágomat is, mégsem veszek róla tudomást. Hirtelen nem hallok mást, csak a saját lélegzetvételeim hangos neszét. Barnáim tágra nyílva pásztázzák őt és már akaratlan képzelem köré a növekvő vértócsát, míg... fel nem nevet. Hatalmas, megkönnyebbült sóhaj szakad ki belőlem és csusszanok le a sarkamról a koszos földre.
- Én legalább nem mondtam, hogy nem foglak bántani - felelem, az eddiginél sokkal fesztelenebb hangon, őszinte, megkönnyebbült mosollyal az arcomon. A gyűrűm a tanúm, nagyon megijedtem. Anno szánt szándékkal okoztam fájdalmat, amivel túllőttem minden célon. Tökéletesen áramoltattam a mágia folyamát és elsőre, minden előzetes próbálkozás nélkül jött létre az átok, ami végül legalább két életet keserített meg. Ennyi idő után pedig eljutottam odáig, hogy a legegyszerűbb bűbáj is halálossá válik a kezem ügyében. Ennek tekintetében mégis hogyan is beszélhetnénk összhangról?
- Az enyém... fogalmazzunk úgy, hogy nem volt lehetősége kibontakozni, mióta hozzám került - vallom meg halkan, miközben követem tekintetét a messzi égboltra. Tetszik, hogy nincsenek csillagok, hogy nincs, ami megvilágítaná a hazugságok és az őszinte szavak törékeny harmóniáját. Sötétben sokkal könnyebb lavírozni a kettő között. Álmos pedig ebben a pillanatban lobbantja fel a tüzet. Micsoda időzítés.
- Danversékről? - kérdem kissé elmosolyodva, ahogy a lángok közé pillantok hunyorogva. - A mese három testvérről szól. A Fenségesről, a Nemesről és a Merészről, akiket egyik pillanatról a másikra hagyott el az anyjuk. A három testvér mind másképp próbált feldolgozni az új helyzetet, miközben apjuk ahelyett, hogy egyben tartotta volna a családot, az anyjukat kajtatta. A Fenséges folyamatosan megkérdőjelezhető döntéseket hozott, látszólag hátat fordított mindennek és mindenkinek. A Nemes próbálta a családi vállalkozást egyedül tovább vinni, aminek terhe alatt lassan összeroppant és elúszott a keze alatt minden. A Merész... ő a felejtést választotta, miután önmagát hibáztatta mindenért. Partikon fullasztotta alkoholba az emlékeket és végül olyan helyzetbe került, ami miatt mindent elveszthetett volna. A Fenséges volt az, aki mint gyerekkorukban is mindig, magára vállalt helyette mindent. Végül hátra hagytak mindent és egy idegen országban próbáltak újrakezdeni mindent, a vállalkozással együtt. - A szavak bizonytalanul formálódnak, majd egyre magabiztosabban hagyják el ajkaim. Sosem beszéltem erről senkinek, de talán a testvéreim se. És bár itt lenne vége... - Azóta a Merész nem vett pálcát a kezébe. Ám az anyjuk visszatért és fogalmuk sincs, hogy mit hozott magával a hosszú távollét után... - fejezem be a mesét és érzem, hogy pír szökik az arcomra. Rég éreztem magam ennyire meztelennek... már el is felejtettem, hogy milyen érzés zavarban lenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ohridszki-Füst Álmos
Mestertanonc Rellon (H), Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos, Magántanuló, Harmadikos mestertanonc


álomjáró | Vladislav
offline
RPG hsz: 256
Összes hsz: 308
Írta: 2022. november 13. 02:08 | Link

Summer Rose

- Igaz - állapítja meg tömören, még mielőtt lassan összeszedné magát, nem törődve azzal, hogy talárjáról esetleg lesöpörje a ráragadt leveleket, fűszálakat. Ugyan, most legalább olyan, mint ahogy azt megszokhatta tőle bárki, aki ismeri. Kurta hümmögéssel veszi tudomásul a lány válaszát arra vonatkozóan, hogy egyáltalán övé-e a pálca, de inkább arra koncentrál mégis, hogy ő viszont ne akarjon senkit sem leszúrni a gallyakkal. Szerencsére nála nincs gond a pálcával kialakított összhanggal, mert bár a vélahaj rizikóira külön figyelmeztették, sosem volt ezzel sem gondja. Az ébenfa darabbal szépen idomultak egymáshoz az évek során. Lángra lobbantja a kis farakást, ami egészen vidám tábortűz is lehetne, ha éppen olyan téma lenne terítéken. Leemel a válláról egy megsárgult falevelet, és miközben törökülésben ücsörögve hallgatja a lány válaszát, a levelet hajtogatja amolyan mellékes tevékenységként.
- És te melyik Danvers vagy a három közül? - kérdezi meg. Logikusnak tűnik, hogy ezt a kérdést tegye fel, hiszen mi másért kérdezte volna eleve a lány, hogy hallotta-e a pletykákat. Ha jobban belegondol, az rémlik, hogy mintha egy Danvers család lakna az utcában, ahová a nővére beköltözött nem olyan régen, de őt tényleg nem szoktak különösebben az emberek érdekelni, a pletykák még kevésbé. A történetet hallva azonban valahol legbelül benne is megmozdul valami, talán a felejtéshez tud a leginkább kapcsolódni, hiszen ő is azt választotta kétszer is. Csak éppen az ő esetében nem térnek vissza azok, akiket elvesztett. Az anyja meghalt, Lillával pedig már kihunyt a szikra réges-régen, mert félelemből hagyta kialudni. A levelet a lángok közé dobja. - Talán értem. Bár egy pálcát hagyni nem kibontakozni... milyen pálcád van?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Summer Rose Danvers
KARANTÉN


A Merész
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 90
Írta: 2022. november 16. 21:19 | Link

L e  g r á  m ó R
TO: Álmos
FROM: Summer Rose


Olyan régóta bújtattuk a titkainkat a szekrény leghátsó csücskébe, hogy szinte el is hiszem, hogy mese nem rólunk szól. Hisz miért is tenném? Merlinre, még egymás között is kínosan ügyeltünk mindig arra, hogy szavak nélkül rójuk fel a sérelmeinket, nehogy a falak akár csak megsejtsék a mögöttük húzódó indokokat. Ha anyánk nem bukkant volna fel, talán még évekig így is maradt volna. Vagy talán örökké. Így viszont, az Autumn Rue-val folytatott beszélgetés és az Álmos felé rebegett történetünk után fájdalmasan valóságos ismét az egész. A gyűrűmre mondom, nekünk kell megtenni az első lépést vagy félek, hogy anyánk sakk mattal indít már a játék legelején. Nagyon szükségünk van Winter Cone-ra.
Néma, reszketeg sóhajjal küldöm a gondolatmenetem a ropogó gallyak közé. Nem kell ma este mindent megoldanom. Elég annyit tennem, hogy kicsit engedem, hogy önmagam legyek. Barnáim Álmosra szökkenek a kérdése hallatán. A tűz fényében az árnyékok táncot lejtenek arcán, én pedig oldalra biccentett fejjel mosolyodok el, hogy a fényes pászmák kihangsúlyozhassák az én vonásaimat is.
- Ki tudja - vonok vállat mellé. Már így is sokkal jobban megnyíltam, mint három éve bárkinek is tettem. Talán azért, mert semmit se tud rólunk, így tiszta lappal tehettem. Én már tudom a nevét, ő az enyémet viszont nem és ez ad egyfajta biztonságérzetet.
A kérdésére akaratlan pillantok a sötétbe, nagyjából arra, ahol a pálcám heverhet a mocsokban. A gondolat az arcomra idéz egy futó fintort és közben érzem, ahogy gombóc kezd nőni a torkomban. Egy hozzáértő már a pálca tulajdonságaiból képes egy teljes jellemrajzot felállítani. Intim dolog, főleg úgy, hogy évek óta kínosan kerültem az érintését is.
- Somfa és főnixtoll - mondom végül halkan, a gyűrűmet forgatva az ujjamon. Ugyanolyan, mint amivel az átkot küldten Marcra. Ugyanolyan, mégis számomra teljesen idegen. - Lényegtelen. Most ismét kiderült, hogy a pálcás varázslatok nem nekem valóak. - Újabb hazugság...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ohridszki-Füst Álmos
Mestertanonc Rellon (H), Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos, Magántanuló, Harmadikos mestertanonc


álomjáró | Vladislav
offline
RPG hsz: 256
Összes hsz: 308
Írta: 2022. november 17. 08:24 | Link

Summer Rose

A lányra pillant a válasz hallatán, de nem firtatja. Ha nem akarja elmondani, neki így is jó. Egy gallyat vesz inkább kézbe, hogy azzal megpiszkálja a tüzet. Le is foglalja ezzel magát, a lángokba bámulva, amíg a lány hallgat. Eleve nem beszélgetni jött ki ide, hanem a gyűrűn töprengeni, hátha rájön, mi lenne a megoldás. Ha a szokásos korlátozó mágiát használja, az lehet, hogy kellemetlenül sok mellékhatással járna, ha egyáltalán képes úgy optimalizálni, hogy egy vámpír vérszomját nyomja el egy mágus ereje helyett, de a másik opció, ami szóba jöhet eddigi kutatásai alapján egyelőre még kevésbé szimpatikus. Neki nem is lenne gondja vele, de hát nem is neki kellene aztán viselni az ékszert. A kő önmagában viszont csak magnak jó, bármilyen jól is választja meg. Csak a gondolatokra reagál, amikor száját elhúzva szusszan egyet, de ekkor érkezik a válasz is. Hátradől a fűben, elrágódva a két szón. Som és főnix. Nem a pálcák mestere, de azért varázstárgyakról mégis tud ezt-azt.
- Azt hiszem, már értem. A som elég hangos tud lenni... főnixtoll maggal meg szép páros. Magának való - mondja végül, miután már megrágta, amit hallott. A maga részéről szereti egyébként az izgalmas darabokat.
- De kétlem, hogy ez ennyire végletes lenne a helyzet, mint mondod. Meg kell szelídíteni egy ilyen pálcát. Biztos nem ok nélkül választott téged - szólal meg aztán újra, noha úgy tűnhetett még az imént esetleg, hogy elmondott mindent, amit el akart.
- Az enyém ében és vélahaj - közli tömören, bár ki tudja, mennyit mond ez a lánynak, akinek még mindig nem tudja a nevét sem, csak azt, hogy feltehetőleg egyike a Danverseknek. - Miért nem használod? Félsz tőle? - teszi fel a se nem udvarias, se nem empatikus kérdést. Akár meg is lehet sértődni rajta, bár a hangjában se különösebb kíváncsiság nem bujkál, se számonkérés, még csak nem is ítélkezik, bármennyire is nem érti azokat a mágusokat, akiknek nem lételeme a mágiahasználat úgy, mint neki. Számára ez csak egy egyszerű, logikus kérdés, ami a látottakból következik, és vagy kap rá választ, vagy nem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bontovich Miksa
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


#Zrudwj ¦ #Albertné
offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 766
Írta: 2022. december 8. 11:00 | Link

Életem Értelme
Innen jöttünk

- Ja, hát.. Márton faszásga után szerencsétlen pont ott állt az ajtónkban. Gondolhatod - dörmögök. A legrosszabbkor jött, a lehető legrosszabbkor volt ott. Nem akartam megbántani, ennek záloga apám órája volt. Remélem tudja jól, hogy az mennyire fontos egy momentum volt.
- El, szerettem volna ha látja az én szememmel -vonom meg a vállaimat lezserül. Nagy dolog tudom, de igyekszem nem akként gondolni rá. - Ne aggódj, az nem fog eljönni - biztos, hogy nem. Én nem fogok bepuncisodni.
- Na, az a fa tökéletes lesz   állok meg és mutatok a legvastagabb törzsre. - Te itt maradsz, én meg szépen neki megyek és minden a legjobb lesz - már csak be kell indítani,a filmekben egyszerű, biztos nekem is menni fog.
 
Utoljára módosította:Bontovich Miksa , 2022. december 8. 11:06 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2022. december 8. 11:04 | Link

Életem szerelme

- Te egy művész vagy Miksa. Halmozottan szarul állsz az emberi kapcsolatok terén. - Kivételesen el sem vigyorodom, majd ha ebből az egészből sikeresen kimászott, akkor megünnepeljük, szigorúan nők nélkül. Jaj Istenem, akkora barom voltam! De mondjuk ő is, mert mondhatta volna, hogy nem kell nő. Nem mintha az javított volna a megállapításaimon, mert akkor is a meleg irányba dőlt volna a mérleg. Azért a mosoly mégiscsak megjelenik az arcomon, amikor az indokot mondja, hogy miért tette, még sóhajtok is, mert ez az én romantikus lelkemnek olyan, mint egy szerelmi vallomás. Az is, de hát mivel itt a szerelem az nem lett ugye kimondva, csak a huzamosabb ideje fennálló monogám szexuális együttlétek ténye, így nem én leszek az, aki először kimondja, hogy ez szerelem. - Most komolyan fának akarsz menni vele? Ez egy elbaszott ötlet, ki is nyírhatod magad. És mit mondjak a lánynak, hogy amúgy bocs, de inkább egy fát választott, mint, hogy azt mondja neked, hogy bocs? Ez szar ötlet. Ott a tó. Nézd mekkora tó! Belepottyan, elsüllyed, nincs probléma. - Biztos, hogy nem, ha kell a testemmel védelmezem a fát, de nem hagyom, hogy neki baja legyen. Teljesen meg van kergülve az idiótája.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bontovich Miksa
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


#Zrudwj ¦ #Albertné
offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 766
Írta: 2022. december 8. 11:08 | Link

Életem Értelme

- Legkisebb fiú gyerekként csodálkozol, hogy nem tudok normális emberi kapcsolatokat teremteni? - nevetek fel kényszeredetten. Oké, hogy vannak húgaim, de mint tudjuk az anyukáknak a fiú gyermekek a mindeneik, főleg az utolsók. Elkényeztetett görcs vagyok, azért néznek el nekem mindent.
- Fa - közlöm határozottan. Ebből nem engedek. A kocsinak is jobb lesz, Rózának is, én meg legalább kiadom a dühömet. Nem lesz gond, mi baj lehet? Albert itt van, majd ő megmenti az életem.
- Na, menj odébb, mert neked nem lehet bajod. Ha nem szállok ki belőle, szólsz Gracenek, az ispotályban van gyakorlaton, már rakott össze, szóval megoldja - tökéletes terv, a lehető legtökéletesebb terv, ami csak létezik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2022. december 8. 11:10 | Link

Életem szerelme

- Anya kicsi fia. - Forgatom meg a szemem, holott nekem kellene a legkevésbé ezt tennem, mert lássuk be, én ugyan egyke fiú vagyok, de az anyám ugyanúgy elkényeztetett, mint Miksát az övé. Együtt neveltek minket, és maradjunk annyiban, hogy egyikünk sem jobb a másiknál. Ő dühkezelési problémákkal küzd, én meg nagyon könnyen válok olyanná, aki egy nagy pokrócba csavarodva ül a kanapén elszontyolodott fejjel. Igen, még mindig magunkat tartom a legcsodálatosabbaknak.
Felemelem a kezeimet, és teszek egy lépést hátra, majd, amikor rám szól, még kettőt, de nem vagyok elégedett azzal, hogy azt a kurva fát akarja. Ez annyira rossz, nem ezt beszéltük meg, és van egy nagyon nagyon rossz érzés bennem, mintha éppen most adtam volna át a legjobb barátomat egy olyan alaknak, akivel pár évtizeden alkudozom éppen.
- Csak ne halj meg. Tájékoztatásul közlöm, hogy amennyiben ez megtörténik, kötelességem lesz nekem feleségül venni, gyereket csinálni neki, kettőt, fiúkat, és utána özvegyen itt hagyni. Ez egy nagyon rossz alternatíva, te sem akarnád, hogy én szexeljek vele. Szóval, csak éld túl. - Nem is tudom, hogy miért beszélek baromságokat, de érzem, ahogy a szám teljesen kiszáradt, és nem tudom, ez nem jó érzés. Jaj Miksa, hogy neked mindig ilyeneket kell csinálnod.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bontovich Miksa
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


#Zrudwj ¦ #Albertné
offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 766
Írta: 2022. december 8. 11:20 | Link

Életem Értelme

Egyik zsinór, másik zsinór, mondom én, a filmekben tök könnyűnek tűnik, de bassza meg, ez a tragacs nem akar indulni akármit is csinálok. Mindjárt küldök Rónakynak egy smst, hogy tudakolja már meg szíve választottjától, hogy hányszor kell belerúgni ebbe a szarba, hogy morranjon egyet. Eszem megáll.
-Tájékoztatásul közlöm, hogy nem állna össze veled, mert nem éri be a wishes változatommal - morgom kétsz drót baszogatása között Albertnek a választ. Feladom, ez a retek tényleg nem indul. Rábaszok hát hármat a műszerfalra, hogy legyen már valami és lám a harmadikra, mintha morranna. Adok még neki vagy négyet, hátha eljő’ a csoda, s úgy hallom, hogy morcosan berreg nekem néhányat, mintha csak panaszkodna, hogy ne erőszakodkodjak már, megadja magát.
- ANYÁD - csapok diadalittasan a levegőbe, majd kiszállok a kocsiból, Albertet jól megölelgetem, meg hátba veregetem és beülök a kormány mögé. - Micsoda őskövület - ciccegek párat, majd az övemet bekapcsolva, bőgetem egy kicsit szerencsétlen motort, hogy aztán hátrébb tolassak, majd tényleg a fa felé induljak el vele. Három, kettő, egy és csatt. Nem, nem telibe, mert kurva beszari vagyok ám, csak a szám jár, így még a kormányt elrántom, hogy a fa az autó az anyós ülés oldalával kapja el a fát, aztán lepattanjon róla és tudjátok mit csinál? BELECSAPÓDIK A KURVA TÓBA. Igen. Én pedig bekötve ülök benne és süllyedek el vele.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2022. december 8. 11:30 | Link

Életem szerelme

- A gyász az ember igényességét a negyedére csökkenti, csak szólok. - Eszembe nem jutna azzal a nővel kezdeni, aki valami olyasmit nyitott ki, amit eddig korábban még senki, hát hogy nézne az már ki? Tudom, tudom, vannak, akik ezzel meg tudnak birkózni meg vidáman kefélgetik a legjobb haverjuk nőjét, de nem én. Nem tetszik nekem ez az egész, visszaölelek, és mondanám, hogy rácsimpaszkodok, de ha Miksa légy, én a fingja, szóval maximum hátráltatnám. - Olyan öreg, hogy lehet légzsák sincsen benne. - Oké, ez kimondva még szarabbul hangzik, és ahogy megy a fa felé, teljesen megdermedek, de okos fiú, elrántja, én meg megkönnyebbülésemben felnevetek, és nevetnék is, ha a jeges rémület át nem járna, amikor az autó a tóban köt ki.
- JAJ BAZD MEG, SZÁLJ MÁR KI! - Riadtan nézem, ahogy nem mozdul, és kell nekem is pár másodperc, mire végre futásnak eredek. Hogy is van? Minél kevesebb ruhadarab, cipő, pulcsi, nadrág, póló. Az ékszereim maradnak rajtam, meg a boxerem, amiben belegázolok a jéghideg vízbe, hogy valahogy oda jussak, kiszabadítsam. Nem szabad belegondolnom, hogy milyen hideg a víz, nehogy itt begörcsöljek.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bontovich Miksa
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


#Zrudwj ¦ #Albertné
offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 766
Írta: 2022. december 8. 11:48 | Link

Életem Értelme

Beverem a fejem, annak ellenére, hogy be vagyok kötve. Szerencsém van, mert nem olyan gáz az érkezés, mint amilyennek kívülről látszik. Totál képben vagyok, mégsem mozdulok. Tudjátok mi megy a fejemben? A Titanic zenéje, öcsém, teljesen olyan vagyok, mint egy süllyedő hajó és ez kurva gáz.
Szóval mikor már nyakig ér a szar, akarom mondani a víz, akkor azért mozdulok végre, kikapcsolom az övet, ez elég könnyen megy, na de az ajtó.. Az a kurva ajtó, az nem nyílik, oké, most jön a pánik. Fejem jár jobb, balra az ablakon esélyem nincs kiférni, az autó jobb oldala pedig káros. Nyelek egy nagyot, vagány gyerek voltam, aztán mégis itt pusztulok, kurva jó lesz. Mi a tököm kéne most csinálni?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2022. december 8. 12:45 | Link

Életem Szerelme

Teljesen be vagyok szarva, ahogy mély levegőt veszek, hogy aztán alámerüljek. Megölöm, ha ezt túléli, esküszöm megölöm. De most sokkal fontosabb az, hogy túlélje. Ő belülről rángatja, én meg kívülről, és egyáltalán nem úgy tűnik, mint ami el akarja engedni magát. Bezzeg, amikor el akartuk lopni, akkor tálcán kínálta magát, most meg semmi. Mert kellett az a kurva fa, meg a nagy önfeláldozás. Csak bele kellett volna lökni, nem bemászni. Rángatom, amennyire csak tudom, de semmi, így megpróbálom a szélvédőt betörni valahogy, mert ott még kiférhet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bontovich Miksa
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


#Zrudwj ¦ #Albertné
offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 766
Írta: 2022. december 8. 13:09 | Link

Életem Értelme

Elhűlten nézem az érkező Albertet. Mit keres itt ez az idióta? Minek jött be a vízbe? Hát ez fenomenális, itt pusztul majd, mert nem volt képes kivárni. Nekem legalább van még némi levegőm, de ő.. Ő mégis mit képzel?
Mutogatok neki, mint egy pantomimes, hogy kotródjon már felfelé, hát itt hal meg. Ingerült vagyok, ami a levegő tartalékoknak aligha tesz jót. Értem én, segíteni akar, de ne így, bassza meg.
Húzz már fel levegőért te gyökér, menj már. Mutatom, mutatom és ezzel időt és energiát vesztek, de nem számít, mert ő számít most, nem én. Ha van végre esze arra, hogy elinduljon én az általa megkezdett műveletet folytatom, a szélvédőre megyek rá, de nem kézzel vagy lábbal, hanem az autóban talált kalapáccsal. Nem, nem akarom tudni, hogy Róza ezt miért tartja itt, inkább csak örülök, hogy van és remélem, hogy hat.
Egyszer, kétszer, háromszor, négyszer és ötször is ütök, mire megadja magát az üveg, a víz pedig el kezd befelé tódulni, engem teljesen ellepve. Egy röpke pillanatig lefogyok, végül kiúszok az autóból, Albert után indulva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2022. december 8. 13:10 | Link

Életem Szerelme

Fogalmam sincs, hogy mégis mi a fenét csináljak, de tudom, hogy azonnal kellene cselekednem, különben tényleg itt pusztulok meg, és azt nagyon nem szeretném. Csakhogy, látom, hogy ő sem tud kiszabadulni, és ez így nem segít azon, hogy hiába mutogat nekem, hogy jöjjek ki, csak rázom a fejem, és próbálom tovább ütni és rúgni a szélvédőt, valahogy ki kell őt juttatnom. De nem, nem tudom, és az utolsó pillanatok egyikén végül megadom magam, a felszínre úszok, hogy újabb adag levegőt vegyek magamhoz. Először alig tudok beszívni, a mellkasom ég belülről, és mire úgy érzem, hogy van bennem elég, és visszaindulnék, felbukkan mellettem, én pedig szégyen, nem szégyen elsírom magam, ahogy a nyakába vetem magam.
- Akkor idióta vagy!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bontovich Miksa
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


#Zrudwj ¦ #Albertné
offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 766
Írta: 2022. december 8. 13:20 | Link

Életem Értelme

- Mi a faszomnak jöttél le? - csattanok fel, mikor már végre tudok normálisan levegőt venni. - Bazd meg, hát meg is hallhattál volna! - nem, a saját életem nem érdekel, de az övé igen. - MI A FASZT GONDOLTÁL? - hihetetlen, tényleg hihetetlen, hogy ennyire felelőtlen volt. - Húzzunk kifelé, mielőtt leáll a szíved - morgom neki dideregve, majd elindulok ki a partra.
Oké, én se vagyok normális, de megmondtam már ezerszer, hogy a saját életemmel akkor játszom, amikor akarok. De máséval nem, ő pedig felelőtlenül bejön, holott biztos, hogy tudta, mennyi esélye van segíteni.
- Nem hiszem el, hogy lepattant a hülye fáról. Hát mennyi esély volt erre? - zsörtölődök folyamatosan, majd Albertre nézek. - Gondolom nincs nálad pálca / - nyilván, mert akkor nem beugrik, hanem azt használja, ugye? - Te jól vagy? - teszem fel végül a leglényegesebb kérdést.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2022. december 8. 13:21 | Link

Életem szerelme

- AZT, HOGY NEM HALHATSZ MEG, BAZD MEG, AZT!- Egy kezemen meg tudom számolni, hogy életemben hányszor üvöltöttem ingerültségemben, és még a kezem sem kell ahhoz, hogy megmondjam, hogy hányszor Miksával. Sosem ordítottam még rá, de annyira ideges lettem attól is már, hogy a fának akar csapódni, hogy egyszerűen, amikor rám kiabál, akkor nem tudok neki nyugodtan válaszolni. Remegve fekszem el a füvön, hideg van, ideges vagyok, érzem, ahogy ezerrel ver a szívem, a torkomban is dobog.
- Gondolom, dolgod van még az életben, ezért az őrangyalod nagy karácsonyi bónuszt kap majd - Köhögök fel egy újabb adag vizet, vagy csak beindult a nyáltermelésem, én nem tudom, de engedem, hogy kijöjjön belőlem, ami ki akar jönni - Nincs, nem terveztem azzal, hogy megmártózom a tóban. - Mondjuk azzal sem, hogy a dührohamain túl öngyilkos hajlamai is vannak. Hát mi a faszomnak kell egy ezer éves autóval fának hajtani? A tó mély, nyáron baromira nyugodtan lubickolhattunk volna felette, senkinek se tűnt volna fel. - Túlélem. Csak kell egy hosszú, forró fürdő, mert olyan hideg volt a víz, hogy nem érzem a farkam. - Igen, prioritások, tudom.- Te?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bontovich Miksa
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


#Zrudwj ¦ #Albertné
offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 766
Írta: 2022. december 8. 13:22 | Link

Életem Értelme

Remek, itt fog megpusztulni. Hát látom rajta, hogy milyen kibaszott szarul van. Kurva élet, hogy megölöm, ha meghal. Nem hiszem el, ekkora faszságot, hogy utánam jön. Idióta.
- Ja. Mennem kell a nőhöz, hogy térden csúszva bocsánatot kérjek azért, mert egy autólopás kellős közepén nyögtem ki végre neked, hogy ő van. Kurva jó - pusztultam volna meg. Most komolyan. Miért ver a sors még ezzel is? Ha most nem megyek el Gracehez, tudom, hogy olyan végzetes seb lesz rajta, amit semmilyen szexuális tevékenységgel nem fogok tudni betömködni. Kurva jó, ez is.
- Jól. De fel kell szívnom magam, mert tutira megnyúznak ma - meg is érdemlem, azokután, hogy szerencsétlent elküldtem és azóta se kerestem. Akkora egy pöcs vagyok, tudom és nem akarom húznia dolgot.
- Gyere, felsegítelek. Hazakísérlek, aztán megyek esdekelni - nem, az átöltözés nem szerepel a terveim között. Legyen már fél percnyi sajnálat idő rám is az este folyamán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2022. december 8. 13:24 | Link

Életem Szerelme

- Hát… furcsa ízlése van, ha téged választott. - Jegyzem meg vigyorogva, mert bár konkrétan azt érzem, hogy itt fogok megpusztulni, azért örülök, ha rendben van és boldog. Csak ne bassza el, mert utálok takarítani. - De gondolom, tudja, hogy mit vállalt. - Az arca mondjuk nem ezt mondta, de ha már elhatározta magát, hogy elmegy hozzá, akkor nem én leszek az, aki okot ad rá, hogy ne induljon a lány felé. - Az utcában lakik, nem? Akkor miért jönnél haza, hogy aztán visszagyere? - Pillantok fel rá, miközben felsegít. Az én szemeim előtt egy forró zuhany lebeg és egy nagy alvás. Sokkal kevésbé vagyok mazochista, mint ő. Kiropogtatom magam, de nem éppen a legkellemesebb, kicsit fintorba is torzul az arcom, aztán csak megrázom magam, nem kéne itt ácsorognunk. - Gyere Rómeó, én kísérlek el a Júliádig, aztán húzok a partiba. - Ütögetem meg a felkarját vidáman, és indulok neki, hogy lepasszoljam a lányos háznál, és sietősen távozzak, mielőtt úgy érezné, hogy velem kéne inkább jönnie.


Love Love Love
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gófitz Dániel
INAKTÍV


Kófic
offline
RPG hsz: 28
Összes hsz: 31
Írta: 2022. december 11. 01:19 | Link

Széplaki kisasszony


Hetek teltek el azóta, hogy Alízzal találkoztunk a Boglyas téren, én pedig megígértem valamit, amit attól féltem, hogy végül képtelen leszek megvalósítani. Tudtam, hogy nagy név a professzor, emiatt pedig nehéz elérni, főleg egy ilyen magamfajta fiatal pszichológusnak, egy ilyen eldugott kis kelet-európai országból, a magam egy év gyakorlatával meg rajzaival, de azt nem gondoltam, hogy ennyire. Még másnap küldtem egy baglyot Angliába, azonban hetekig nem érkezett válasz, így megismételtem az üzenetem. Nem tudtam, hogy esetleg nagyobb összeget várna, vagy pedig végleg befejezte a kutatásait a látnokokkal, hiszen nem volt túl sok lehetősége valódi látnokokkal dolgozni - ezért is ‚nyergelt át‘ az elemi mágusokhoz. Azonban múlt héten megjött a válasz, elég sokáig gondolkozott, hogy újból elkezdje-e, illetve bizonyítékot kért tőlem arra, hogy valódi látnokkal van dolga, nem pedig ismét egy szélhámos próbál meg figyelmet szerezni magának. Persze engem nem ismert meg a konferenciákról. Bár ezen nem lepődöm meg, de azért reménykedtem kicsit.
A megkapott elérhetőségen írtam Alíznak, hogy végre megérkezett a válasz, szeretnék beszélni vele erről. A kis tavacska mellé hívtam, talán ott kevesebben nyüzsögnek, mint a belvárosban, és nyugodtabban meg tudjuk beszélni ezt a kérdést. Remélhetőleg nem lesz túl hideg, ha mégis behúzódunk valamerre.
Az ősz már erősen beköszöntött, de szerencsére nincs az a télies hideg. A magam részéről inkább húztam egy kabátot és stólaként terítettem a nyakamba a kigombolt kabátom fölé. A tóban békésen úszkálnak a kacsák és a hattyúk, míg a vízpart körül többen nyugodtan sétálgatnak. Igazán megnyugtató itt lenni, jó érzés mélyet szippantani a nedves, őszi levegőből.
A távolból megpillantom Alízt, jobbommal intek neki, hogy merre vagyok, lépteimet szaporázva megindulok felé, nehogy eltévesszük egymást.
- Szervusz! - Köszöntöm közelebb érve hozzá. Már üzenetben megírtam, hogy nehezen kaptam választ és, hogy ne haragudjon ezért, de végre történt előrelépés. - Mi a helyzet? Történt valami érdekes, amióta nem találkoztunk? - Kérdem őszintén érdeklődve pillantva az irányába. Tényleg érdekel, mert nagyon nem hangzott jól az az állapot, amibe taszította a képessége.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2022. december 25. 20:53 | Link

Dániel





Nagyon feldobta a napomat, amikor bagolyban értesültem Dánieltől arról, hogy megérkezett a válasz a professzortól. Igaz, nem fejtette ki bővebben, hogy miről is volt szó pontosan, de végre láttam arra reményt, hogy valaki segít majd feldolgozni a látnoki képességeimmel járó pozitív és negatív járulékokat. Ráadásul egy igazi szakemberhez volt szerencsém, ez kifejezetten megnyugtató volt számomra. Azonban nem akartam túl korán örvendezni, nehogy pofára essek, mielőtt túlságosan beleélném magam az egészbe, így megpróbáltam a realitás talaján maradni. Ez csupán azt takarta, hogy megvártam a részleteket, úgyhogy az elsődleges dolog számomra az volt, hogy az újdonsült ismerősöm elmondja, mi is volt pontosan az a bizonyos válasz. Szerencsére egy nyugodtabb helyszínre lett megbeszélve a találkozó, amúgy sem volt hangulatom a nagy nyüzsgéshez, tömeghez. Viszonylag melegen öltöztem fel, de nem túl téliesen, mert azért még nem jöttek be a mínuszok, tehát relatív kellemes idő volt.
Magamra kaptam egy pulóver farmerral, hozzá az időjárásnak megfelelő kabátot, csizmát. Feltettem egy enyhe sminket, a hajam pedig kiengedve hagytam. Így érkeztem meg a megbeszélt időpontban a kis tavacskához.
- Szia! - üdvözöltem vidáman a férfit, aki meg is indult felém, amikor meglátott a távolból. Nem gondoltam volna, hogy egyáltalán kap bármiféle reakciót is a neves professzortól rám vonatkozólag, de a legnagyobb meglepetésemre mégis üzent neki valamit.
- Minden rendben van azt leszámítva, hogy volt jó pár éjszakám, ami rémálommal telt.  Az egyik bogolyfalvi nőt, akit látásból ismerek, baleset fogja érni az utazása alatt a szállodában... Elég komoly lesz. Megpróbáltam figyelmeztetni, de nem hitt nekem. Ezeket az embereket nem tudom hibáztatni, hiszen a legtöbben humbuknak tartják a látomásaimat. Viszont sajnálom, hogy nem hallgatott  rám, és nem tudtam megakadályozni azt, ami esetleg elkerülhető lett volna - feleltem szomorúan. Sajnos hiába álmodtam meg mások jövőjét, sokak esetében beteljesedtek a negatív történések, mert mindentől elzárkóztak, és nem vették komolyan a mondanivalómat. Én pedig nem akadályozhattam meg minden negatív történést...
- Na, és veled mi történt, amióta nem találkoztunk, ha nem vagyok túl indiszkrét? - emeltem a tekintetem az övébe kíváncsian. Természetesen nagyon érdekelt az a bizonyos válasz is a professzortól, de az csupán másodlagos volt számomra jelen pillanatban. Dánielnek köszönhettem ezt a lehetőséget a látnoki képességeimmel kapcsolatos esetleges problémamegoldás gyanánt. Mivel jól elbeszélgetettünk előzőleg, és úgy tűnt, hogy valóban érdekelte a sorsom, így természetes volt számomra, hogy őt helyezzem előtérbe a várva várt válasszal szemben. Még ha nem is látszódott rajtam, legbelül nagyon jól esett, hogy egyáltalán megpróbált valaki segíteni nekem, és érdekelte a sorsom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ohridszki-Füst Marfa
Bogolyfalvi lakos


~Kiérző~
offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 65
Írta: 2023. január 7. 15:27 | Link

Thorsten Löwenhetz

Érintetlennek tűnő, hófödte táj tárul szemei elé, ahogy a part mentén sétál. Ébredés után fél órát jógázott, felet pedig meditált. A reggelit letudta egy kis csokis gabonapehellyel és tejjel, hogy azután sétára indulhasson és békés csendben, érzelmi lenyomatoktól teljesen mentesen töltse év eleji szabadságát. Végig dolgozta az igen sűrű ünnepi időszakot. Karácsony másnapjának estéjén pedig még élőznie is kellett, mert mentora hangszálgyulladás kapott. Egészen jól sikerült leadnia a best of interjúkból összevágott adást, bár nagyon kimerült mire befejezte. Szóval okkal vágyott már a csendre és a magányra. Otthonában is akadt némi teendő, amire időt kellett szánnia. Egyre szebbnek és kényelmesebbnek érzi kis kék menedékét. Éjszakái az első estétől fogva nyugodtak, aminek hála lelkiállapota kiegyensúlyozottnak mondható. Egész jól belejött a festő terapiába is, amivel a zene mellett kiegészíti harmonizáló terápiáját. Álmossal is minden rendben, szóval boldogabb talán nem is lehetne. Kabátja megbűvölt zsebéből előhúz egy zacskót. Illatos és puha mézeskaláccsal van tele, amit karácsonyra kapott mentorától, hálából amiért helyettesitette komolyabb gyakorlat nélkül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

...A gondolatok érzelmeink árnyékai...
Thorsten Löwenherz
Gyógyító, Bogolyfalvi lakos, Iskolai dolgozó


DokThor bácsi
offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 127
Írta: 2023. január 7. 16:56 | Link



Éppen beköltözött a Mennydörgő utca egyik meglehetősen impozáns házába, úgyhogy végre a kutyái is vele vannak. Ennek örömére indultak sétálni. Egy labrador és egy border collie büszke tulajdonosa, és mindkét ebnek pont olyan irdatlan nagy mozgásigénye van, mint neki. Van nála póráz is, jelenleg azonban kabátja zsebében található. Itt már szabadon engedte a jólnevelt négylábúakat egy kis játékra, miután megbizonyosodott róla, hogy senkit nem lát a környéken. Nem bánt senkit sem Morpheus, sem Atlas, viszont sajnos akadt már kellemetlen tapasztalata nem túl kutyabarát emberekkel, akik nehezményezték az állatok barátságos voltát, pedig mérete ellenére valóban ártalmatlan mindkettő. Egyik sem házőrzőnek lett nevelve, sokkal inkább nevezné őket a barátainak. Nagyra nőtt kis kedvencek. Eldobja a teniszlabdát, ami berepül a közeli bokrok közé, a kutyák pedig lelkesen szaladnak utána, hogy aztán Atlas hozza vissza ezúttal, büszkén, hogy ő találta meg. Zsebéből jutalomfalatot kotor elő, de még nem tartja a kutyák elé.
- Jó kutya. Ül - mondja széles vigyorral, egyidejűleg jelelve is a szavait az ebeknek, és megvárja, amíg mindkettő leül ügyesen. Atlas üres tenyerébe ejti a labdát, száját kitátva, majd meg is kapják a jutalomfalatot. Atlas legalábbis lelkesen nyalja végig a tenyerét, csámcsogva aztán a falaton. Thor kissé fel is vonja a szemöldökét, fejét kissé oldalra döntve pillant a kutyára kérdőn, hogy mégis miért eszik ilyen illetlenül. Morpheus közben a levegőben szaglászik, és szinte alig érdekli a jutalomfalat, bár elveszi, amikor felé nyújtja, valami más sokkal jobban érdekli. Furcsállja is kicsit, hogy vajon mi kelthette fel a collie érdeklődését. Talán valami állatot érezne a közelben, amivel játszani akar? Roppant barátságos, előfordult már, hogy mókusokkal próbált például barátkozni vagy sündisznóval, ami annyira azonban nem volt rá kíváncsi sajnos. Pár pillanat múltán azonban egy ismeretlen nő tűnik fel a tavacska környékén, Morpheus pedig kíváncsian és lelkes farokcsóválás közepette indul felé. Utána meg aztán hiába kiabál, hiszen az eb teljesen siket. Atlast határozottan inti magához, a colliet pedig azelőtt próbálja utolérni, hogy esetleg ugrálni támadna kedve.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ohridszki-Füst Marfa
Bogolyfalvi lakos


~Kiérző~
offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 65
Írta: 2023. január 8. 08:48 | Link

Thorsten Löwenherz

Szájában egy félig elfogyasztott csillaggal álldogál és elmerül saját belső világában. Ösztönösen rág, majd nyeli le az utolsó falatot. Élvezi a tényt, hogy nem érez és gondol semmit az ég világon. Másokat talán megrémítené az üresség ilyen intenzív átélése, ám Marfa számára ez maga a megtestesült nyugalom állapota. Haján megcsillan a téli fény. Megbűvölt, fakószürke, kissé túlméretes kabátja jól átmelegíti. Hótaposójában és belegyömöszölt szárú farmernadrágjában, levágott ujjú kesztyűjében és kötött fejpántjában egyszerű túrázó benyomását kelti. Lassan lélegzi be a hideg, tiszta levegőt, karjai teste mellett lógnak, a süteményes zacsókt alig fogja, az mégsem esik le a földre. Pillái sem rezzennek, ahogy egyenesen előre mered. Ebben a fura, neki megnyugtató tudatállapotban rekedve áll percekig. Azután egyszer csak, elönti a boldog izgatottság harsány katyvasza és töredék időnyi lelki békéje menten tovatűnik. Ezek nem az ő érzései. Ebben egészen biztos. Valami hideg és nedves dolog van a kezénél, eszmél rá hirtelen. Lepillant, s azonnal megérti mi történt. - Szia Kishaver! Szeretnél egy falatot igaz? - hajol le a kutyához és ujjait finoman érinti az eb fejéhez, miközben tudatát megnyitja az állatból áradó érzéseknek. Boldog izgalom, gyermeki játékosság és kíváncsiság árnyalja a feltétlen szeretet színeit. Kutatni kezd ujjaival és hamar rá is lel a nyakörvére. Tömény, váratlanul nagy erejű érzések csapódnak lényének, amiktől megszédülve fenékre huppan. A külső szemlélő úgy láthatja mindezt, mintha a jószág vette volna le a lábáról lelkes örvendezésével. Valóban kedvesen csahol és nyalogatni igyekszik Marfa arcát, mire ő nevetni kezd, majd tisztes távban elkerülve a bőr szíj érintését, tovább abalygatja a kutyát. Szereti az állatokat. Velük sokkal könnyebb dolga van, mint az emberekkel. Mivel bennük kevés a negatív érzés. Akad persze, de azok a teremtmények is csak a gazdájuk emócióit tükrözik, vagyis azt, ahogyan bánnak velük. Ezt a kutyát viszont nagyon szerethetik, mert minden érzés, ami belőle ömlik, az ezt bizonyítja. Napsugaras, boldog és elégedett jószág.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

...A gondolatok érzelmeink árnyékai...

Oldalak: « 1 2 ... 45 ... 53 54 [55] 56 57 ... 61 62 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa