32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!

Megnyitotta kapuit a Karácsonyi vásár és a Korcsolyapálya a Boglyas téren!

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: « 1 2 ... 23 ... 31 32 [33] 34 35 ... 43 ... 49 50 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Bogna Zdanowska
INAKTÍV


titkos mikkentyű
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 204
Írta: 2018. augusztus 3. 18:55 | Link

Tim
÷ kinézet ÷ április 30. ÷


Ha nem kezdtem volna már érteni, hogy a navinés kicsit más felfogásban él, mint az átlagos emberek, most biztos nagyon furcsán néznék rá. Ez olyan, mintha megdicsérném őt, hogy németként beszéli az anyanyelvét. Én ebbe születtem, nem is ismertem mást hat éves koromig. Akkor volt egy fordulópontom, mikor rájöttek, hogy sokkal előrébb vagyok, mint az iskolaérett kortársaim.
- Igen, ha minden igaz egy állattal is, aki a levegőmágiához vonzódik és olyan személlyel is - bólogattam helyeslően, ahogy hozzátettem a magamét Tim gondolataihoz. Mióta kiderült, hogy több van bennem mágia terén is, nem csak agyban, azóta ezen a területem is sok dolognak jártam utána. Állatok, növények és úgy az egész társadalmi helyzet. Hát, kicsit olyan ez, mint mondjuk a kisebbség egy ország indentitása mellett. Nehéz, akadályozott és igencsak szűken látják sokan. Főleg akik elég magas lóra ültek mondjuk egy minisztériumi irodával. Sok ilyen cikket láttam, azt hiszik megtehetik és különbek. - Igen, tudom, Tim. Fiatalabb vagyok nálatok és kicsit.... szóval ettől még tudom mit csináltok - vontam meg a vállam. Nem volt okom ítélkezni, különben egy holland kutató lassan tíz éve dolgozik egy tanulmányon, hogy a szervezet lassításával az agy jobban ösztönözhető és rejtett, kreatív tartalékok érhetőek el. Nem feltétlenül rossz minden, amiről sokan szót sem akarnak ejteni.
Fogalmam sincs mióta nem csináltam ilyeneket, és ez nem csak a homokvárra értendő. Hanem úgy dolgokat, hogy az ne kapcsolódjon munkához vagy tanuláshoz. Mióta cselekedni tudok ebben éltem. Bár talán olyan 7-8 éves voltam, akkor egy nyaraláson még csúszdáztam is. De ez régen volt. Kicsit lassabb és óvatosabb mozdulatokkal dolgoztam, de hasonlóan jól haladtunk, aztán mikor nevetett én is elmosolyogtam magam kicsit leszegve a fejem. A térdeimen kicsit előrébb csúsztam és a bal, hátsó tornyot kezdtem megformázni. Szépen kiadta a hengert, még a mintázata is olyan kezdett lenni, mint amikben kis homoktéglák vannak.
- Olyan.... beleférünk mi is? - kérdeztem kicsit hitetlenül befejezve a mondatát, mert szerintem nincs, akiben ez nem merül fel, még bennem is fel szokott, de azt hiszem ez nem tökéletesen megoldható. Bár ha nem lesz felső része és nem építjük be, a közepére be lehet ülni... akár. - Mondjuk férjen bele Misiu és Twix.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Benzsay Gergely
INAKTÍV


Boltosfiú | Watts Védelem <3
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 169
Írta: 2018. augusztus 11. 19:43 | Link

Kimberly

Végre hűvösebb van egy kicsit. Egész nap kókadoztam a boltban, és ilyen melegben Manci néni is csak napi egyszer jön ki, és azt már hat után kicsivel megtette. Pedig kedvelem Mancit meg Erzsikét, mindent tudnak, és mindent terjesztenek. Olyan igazi nénik, akik az utolsó folt bárányhímlőd elvakart formájára is pontosan emlékeznek. Unatkoztam, de most, hogy már végre bezártunk mára, egy kicsit lehetek gyerek. Persze vacsoráztam, és tanultam is kicsit, csak utána indultam neki a vad életemnek, vagyis biciklire pattantam, és bevettem a falut. Imádok biciklizni, a lételemem, sokkal jobb, mint sétálni. Ha tehetném, mindig nyeregben lennék.
Most is, amikor a tavacska felé hasítok, a fülem bedugva, benne a egyik zúzósabb Walpurgis albummal. Imádom ezeket a megbűvölt mugli holmikat, mint az mp3-asom. Kicsi, fel van csíptetve a pólóm nyakára, hogy a fülesem se legyen hosszú, nehogy balesetet okozzak magamnak vagy másoknak. Nem mintha egy hosszú madzag eltávolításával ezt meg lehetne akadályozni, ugyanis a következő pillanatban egy lányt kerülök ki, de nem eléggé szélesen, mert érzem, hogy a keze súrolja a kormányt. Gyorsan lefékezek, majdnem orra is esek, és lepattanva a bicóról, hagyom, hogy szegény eldőljön, és csak forogjon és forogjon a kereke a levegőben. Egy rövid szakaszon a fűcsomónak is annyi lett. Engem ki fognak nyírni otthon, ha a polgi benyújtja a számlát, de most jobban zavar, hogy a lány esetleg megsérült.
- Szia! Ne haragudj, hogy neked mentem. Fáj valamid, megsérültél?
Nem akarom megijeszteni, mert aztán meg lehet, hogy nincs semmi baja, csak én ijedtem meg jobban, mint a kellete.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. augusztus 11. 20:09 | Link

Gergely


Magányra vártam, de még mennyire arra vágytam, hogy egy kicsit egyedül legyek. Valahogy most tudatosult bennem, hogy távol vagyok a szeretteimtől. Hatalmas honvágy fogott el, nagyot sóhajtottam, és arra gondoltam, bárcsak otthon lehetnék. Ilyen tájba szoktunk vacsorázni, majd bohóckodás követte a bátyámmal. Ő is mennyire rettentően hiányzik, pedig sokszor egymás agyát húzzuk. Talán holnap küldök is egy baglyot a szüleimnek. Csak bóklászom össze vissza a faluba, túlzott baráti társaságom úgy nincs. Nem nagyon tűnik fel senkinek, hogy egyáltalán hol csavargok. Nem hiányzok senkinek. Addig jártam a falut össze vissza, amíg egy tóhoz értem. Gyönyörű meseszép zöld terület fákkal övezve,  középen egy tavacskával és néhány paddal díszítve. Itt, ha az ember magányra vágyik, nem zavarja  senki, sőt még a tanulás is könnyebben menne ilyen látvány láttán. Egyedüli hang zavar, csak a madarak csicsergése töri meg a csendet. Kellemes őket  hallgatni, szinte megnyugszik tőle az ember. Annyira elmerengtem ,hogy nem is hallottam, hogy egy biciklis felém veszi az irányt. A kezem kormányt súrolta, de arcát nem tudtam megjegyezni ki is lehetett aki ennyire figyelmetlen. És puff ….nagyot csattant ,majd orra eset. Kicsit el is mosolyogtam magam rajta, hogy igen tessék úgy kell neked, megérdemled. De nem saját magával törődőt, hogy jól van – e, egyenesen felém vette az irányt, hogy nem e sérültem meg.
- Szia én jól vagyok nincs semmi bajom, de a Te orrod vérzik!
Lelkiismeret furdalás gyötört, mert néhány másodperccel ezelőtt örültem a bajának. A zsebemből előhúztam egy papír zsebkendőt, és a srác orrát próbáltam letörölni a vértől.
Utoljára módosította:Kimberly Cambelle, 2018. augusztus 17. 07:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Lily Brown
INAKTÍV


Botanikus tanonc * Lizi
offline
RPG hsz: 34
Összes hsz: 545
Írta: 2018. augusztus 13. 11:36 | Link

Carmela Conticelli
augusztus 13. 17 óra * ruhácska

Valószínűleg a bagoly, amely kora délután pottyant az ölébe valamikor a délutáni tanulás ideje alatt, már egész nap üldözhette őt, vagy csak szimplán eltévedt, hiszen a legtöbb posta reggeli közben találja meg a diákságot. De amikor kinyitotta a csöpp borítékot, egy kérést talált csak benne:


Találkozhatok veled?
Carmela Conticelli


Aláírásként egy ismeretlen név állt, ami régről valahogy mégis ismerősen csengett. A tanulást félretéve és a pergamenjeit összetekerve behunyta szemét, és megpróbálta előidézni azokat az emlékfoszlányokat, amik az olaszos név hatására előtörtek és bekúsztak csukott pillái mögé.
Olaszország, napsütötte mediterrán vidék, családi nyaralás, tengerpart, két kisgyerek, rokonok…
Szemei felpattantak, rájött, hogy még mindig szerencsétlen baglyot markolássza, aki ijedten pislog rá kerek sárga szemeivel, és kis híja volt csak, hogy nem kezdte el csőrével az ujjait bökdösni. Felkapta a tollát, szálkás betűivel lekörmölte a választ a papír hátuljára, és útjára eresztette a kis tollast:


Gyere délután 5-re a kis tóhoz. Csak magadat hozd.
Lily Brown


Nagy izgalommal összedobált pár cuccot egy kosárba, pokróc, dobozba keksz, üvegbe limonádé, hiszen még nyár van, és jól esik a hűs folyadék. Teljesen piknik érzése volt, és nagyon megörült neki, hiszen már rég volt egy kis szabadideje. A tó mellé érve lepakolta holmiját, letelepedett a leterített pokrócra, és kezébe vette az elmaradhatatlan könyvet, amíg a lány meg nem érkezik.



Utoljára módosította:Lily Brown, 2018. augusztus 13. 11:45 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. augusztus 18. 21:48 | Link


Kinézet | Hangulatzene | Etessünk kacsát!


Nagyon nagyon jóó idő van! Gondoltam egye-fene, lemegyek a kis tavacskához kacsát etetni. Szereztem kenyérkét, és lerohantam a célponthoz. Kacsák, kacsák hol vagytook? Ó, ott vagytok! Odamentem a kacsákhoz, akik természetesen megijedtek tőlem. Mit is hittem, itt a kacsák vannak olyan bátrak, hogy ottmaradjanak? Elővettem az EXO-s tatyeszomból a kenyérkét, törtem belőle, és a vízbe dobtam, ahol a kacsákák rá is vetették magukat. Mosolyogva néztem a tollas kis cukiságokat, ahogy elpusztítják az ennivalót. Utoljára mikor is etettem kacsát? Talán tavaly. Emlékszem hogy Muroto-ban a tengerparton etettük őket pár volt muglisulis osztálytársammal. Olyan szerencsém volt, hogy mindig tengerparti városban éltem! Legszívesebben az iskolát átvarázsolnám egy tenger partjára. Lehet hogy a diákok nagy része örülne neki, meg hát a tanárok is. De ha már tenger nincs, van egy gyönyörű tó. Már csak a táncórák hiányoznak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 18. 22:25 | Link

Leila
kacsaetetős outfit | kicsi-kacsák

Még semmi komolyabb tervvel nem álltam elő, amikor elindultam a tóhoz. Úgy gondoltam, hogy egy kellemes séta jót fog tenni. Így délután már nem is volt olyan füllesztően meleg, így el mertem indulni a táborból.
   A vizsgák miatti hajtás kicsit alább hagyott, most hogy már túl voltam az első vizsgámon. Sikeresen át is mentem, még hozzá hibátlan pontszámmal. Ez megadta a kezdő lelkesedést. Azért mégsem véletlen, hogy levitás lettem. Szép nyugodtan sétáltam a tó partján, amikor észrevettem egy lányt, aki éppen a vízbe dobált kenyérdarabkákat a kicsi (és nem olyan kicsi) kacsáknak.
   Ahogy közelebb értem, felfedeztem, hogy ő a navinés évfolyamtársam, Leila. Ha az emlékezetem nem csalt, akkor volt talán két-három közös óránk. Közelebb léptem a lányhoz.
   - Szia Leila - mosolyogtam rá. Reméltem, hogy ő is emlékszik rám, hiszen egy pár szót azért váltottunk órák után. - Mit csinálsz errefelé? - tettem fel a kérdést. Bár elég nyilvánvaló volt, hogy mit csinál. Kacsát etet. Ahogy ráeszméltem, hogy milyen bugyuta kérdést tettem fel, egyből elpirultam.
   A kellemes napsütés hamar elfeledtette velem a bénaságomat. Hát igen, ez történik, amikor a visszahúzódó levitás próbál barátkozni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. augusztus 18. 22:49 | Link


Kinézet | Hangulatzene | Etessünk kacsát!


Törtem még egy kis kenyeret, amit miután bedobtam a vízbe, a kacsák elpusztítottak. A táskámat leraktam a lábam mellé, és az EXO felirat láttán eszembe jutott egy dal, amire egyszer táncoltunk. Halkan elkezdtem dúdolni, de abba is hagytam, mert valaki köszönt, gondolom nekem. Talán még szerencsém is volt, hogy megszólított, mert lehet elkezdtem volna ott táncikálni csak úgy. Képes vagyok rá, mégiscsak ismerem saját magamat. Ha jól tudom. Az emberek tudják ismerni saját magukat? A hang irányába néztem, és egy ismerős arcot pillantottam meg.
- Szia Ainsley, ugye? - köszöntem vissza. Neveket nem a legkönnyebben jegyzek meg, hogyha nem beszélek olyan sokat az illetővel. Van pár közös óránk, onnan tudom a nevét.
- Kacsát etetek. És te? - válaszoltam mosolyogva a kérdésére, és dobtam be még egy kis kenyérkét a kacsuszoknak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 18. 23:12 | Link

Leila
kacsaetetős outfit | kicsi-kacsák

Figyeltem, ahogy a kacsák küzdenek a kis darab kenyérkékért, amiket a lány dobált nekik. Szinte már háború folyt az ételért.
   - Igen - mosolyogtam a lányra. Hála az égnek megismert, elég kínos lett volna, ha fogalma sincs arról, hogy ki vagyok.
   - Gondoltam kicsit kiszellőztetem a fejem, még így a hátralévő vizsgák előtt - most hogy így kimondtam, ismét izgulni kezdtem. Nem voltam rossz tanuló, könnyen bepótoltam az elmaradásaimat. Mindettől függetlenül aggódtam, hogy mi lesz, ha esetleg mégse úgy sikerülnek a vizsgák, mint ahogy azt terveztem. Mi lesz ha esetleg megbukok? rengeteget készültem az összesre, de ez mégsem adott elegendő önbizalmat. - Te hogy haladsz a tanulással?
   Próbáltam rá terelni szót, hátha akkor a saját vizsgák iránti izgalmam alább hagy, de ez nem igazán segített.
   A kacsák egyre közelebb úsztak felénk, ahogy a lány egyre több kenyeret dobott nekik. Minél jobban figyeltem őket, annál durvábbnak látszott a harc, amelyet a kis morzsákért folytattak.
   - Hogy-hogy kacsát etetsz? Ezek szerint szereted őket - vázoltam fel a számomra nyilvánvalónak tűnő tényt. Kiskoromban apukám néha elvitt minket kacsát etetni, ha éppen olyan helyen jártunk, ahol volt rá lehetőség. Kellemes emlékek, bár nem sokszor történt meg. Azért nem a kacsaetetés körül forgott a gyermekkorom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. augusztus 18. 23:38 | Link


Kinézet | Hangulatzene | Etessünk kacsát!


Eszembe véstem a nevét, nehogy elfelejtsem.
- Elég jól, valamennyire sikerült behoznom a lemaradást. Te? - válaszoltam. A szenvedés megérte, mert már körülbelül tudok annyit mint a többiek.
- Nagyon szeretem őket! - törtem még a kenyérből, és dobtam be ugyan úgy a vízbe. Az egyik picikacsát, aki tök cuki volt, én magamban elneveztem Sehun-nak. Igen, nagy EXO fan vagyok. Ezt a zseniális nevet nem tarthattam magamban, így ki kellett hangosan mondanom.
- Azt a picikacsut ünnepélyesen elnevezem Sehun-nak! - mutattam már majdnem nevetve a picike kacsára. Kíváncsian vártam mit fog erre Ainsley reagálni.
- Oh Sehun, egyél! - dobtam oda direkt a picikacsa elé, de az egyik nagyobb kacsa még azelőtt bekapta, mielőtt Sehun megette volna
Utoljára módosította:Lukács Leila, 2018. augusztus 18. 23:40 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Benzsay Gergely
INAKTÍV


Boltosfiú | Watts Védelem <3
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 169
Írta: 2018. augusztus 20. 08:53 | Link

Kimberly

- Hogy...?
Próbálom folytatni, mert a hirtelen riadalomtól meg sem éreztem a meleg folyadék szám irányába történő áramlását, és a következő pillanatban már ott is volt a zsebkendő. Azt hiszem, ezt is kipipálhatom a listámról, olyan, mintha kemény rellonos módjára párbajoztam volna, és most a lány, aki ezt látta, csodálattól áhitatva letörölné a véremet. De hát ugye nem ez történt, mert én okoztam majdnem neki kárt, de ha nem most, hanem pár hónap múlva mesélem el, akkor majd biztos sokkal menőbbnek fogok tűnni.
- Köszi.
Veszem át a zsepit, és még az utolsó kis próbálkozásokat a vérveszítésre letörlöm, majd a nedves és igencsak piros zsepit a kukába hajítom. Néha vannak ilyen érthetetlen dolgaim, most nyilván az ijedtségtől történt, vagy attól, hogy túlerőltettem magam, és megijedtem.
- Várj, véres lett a kezed.
Előhúzom a pálcám, majd magamhoz a kezét, finoman tartom, nehogy fájdalmat okozzak neki, de mégis határozottan, hogy sikeres legyen a bűbájom. Mondjuk lehet, hogy előtte nem ártott volna engedélyt kérnem, de úgy tűnik, túlságosan és nagyon bocsánatot akarok kérni, amiért ráhoztam a frászt.
- Suvickus.
A megfelelő mondattal és mozdulattal pedig tökéletes is, szép tisztává varázsolódik a keze, még szerencsére, hiszen most akkor lennék a bajba, ha ma ez sem sikerült volna.
- Gergő vagyok, levitás.
Fordítom át a kezünket kézfogásra, ha már úgyis itt van a kezemben a keze.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. augusztus 20. 12:15 | Link

Gergely


Észre sem vette a srác, de elindult az orrából a vér. A szája közelébe csorgott, én pedig azonnal elfordítottam a fejem és behunytam a szemem. Össze vissza hadonásztam, hogy letöröljem a fiúról a vért, de nem bírtam a látványát elviselni, ne talán le is nyeli.
-Te jó ég ez undorító! - kiáltottam fel azonnal. Nem hinném, hogy jó ápolónő lennék ilyen téren, ha már csak ilyesmitől szédelgek. A srác azonnal ki vette a kezemből a zsebkendőt, és önmagán próbált segíteni elállítani a vérzést. Bénáskodásom ellenére azért megköszönte a segítséget.
- Szívesen – válaszoltam a srácnak, majd hirtelen arra lettem figyelmes, hogy jó magam is véres vagyok. Szerencsére csak a kezem lett olyan, de sajnálatomra épp az utolsó papír zsepit használtam el. De mivel egy úriemberbe botlottam bele azonnal észre vette a dolgot és cselekedet.
- Sovickus – mondta egyértelműen, majd a kezemről félig megszáradó vér eltűnt, mintha mi sem történt volna. Ez volt az első alkalom, hogy rajtam használtak bűbájt.
- Hűha, te aztán nagyon ügyes vagy! Ez volt az első alkalom, hogy bűbájt használt valaki rajtam.
Én nem igazán vagyok ennyire bátor, tartanák attól,hogy esetleg valaki megsérül mellettem. A varázslat után azonnal bemutatkozott.
- Én Kimberly vagyok, de szólíthatsz Kimnek is, bár ahogy neked tetszik. Egyébként szintén levitás tag vagyok. Mond csak miért volt ez a nagy sietség? Ne talán készülsz valahova? Ugye tudod, hogy majdnem elgázoltál? Kiengesztelés képen legközelebb meghívhatsz egy fagyira.
Utoljára módosította:Kimberly Cambelle, 2018. augusztus 20. 12:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 20. 17:04 | Link

Leila
kacsaetetős outfit | kicsi-kacsák

   - Hát igazából nem tudom. Az első vizsgám kiváló lett, de valahogy nem vagyok biztos abban, hogy a többi is ilyen jól fog menni - kételkedtem magamban, de még volt időm párszor átrágni magam az anyagon, hogy biztos lehessek a tudásomban. - Mikből vizsgázol?
   - Tényleg nagyon édesek - volt pár barátságosnak tűnő kacsa, akik éppen nem ölték egymást a kenyérdarabokért. Ők nyugodtan úszkáltak (feltehetőleg már jól lakottan) messzebb a háborús övezettől.
   - Aranyos név - mosolyogtam a lányra. - Van esetleg valami különleges jelentése? - nem tudtam miért így nevezte, de biztos voltam benne, hogy nem csak légből kapottan találta ki ezt a nevet.
   - Szegény, feleszik előle a kaját - Sehun teljesen elveszetten nézelődött a kenyérdarabkája után kutatva.
   
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Benzsay Gergely
INAKTÍV


Boltosfiú | Watts Védelem <3
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 169
Írta: 2018. augusztus 20. 22:33 | Link

Kimberly

- Sajnálom, nem tudom, hogy történt.
Nem szokása csak úgy eleredni az orrom vérének, furcsa. Elmegyek majd ahhoz a kedves nővérhez, és kérek rá valamit, elvégre boltba dolgozom, pörgök egész nap, nem tenne jót, ha ott is vérezne az orrom. Még szerencse, hogy el tudom állítani viszonylag gyorsan, és őt is meg tudom tisztítani. Mostanában valahogy meglepően sok lány kerül valahogy a kezeim közé. Lassan lehet, hogy le kéne cserélnem a parfümömet, én mondtam apának, hogy a "nőmágnes" nem olyan bíztató név, de nem hitt nekem.
- Csak kicsit tekerni akartam, de elragadott a zene, nem figyeltem. Az én hibám.
Nem vagyok rellonos vagy eridonos, hogy elkezdjek itt veszekedni, hogy minek kell sétálásra használni a sétálásra kijelölt részt, szóval elismerem a hibámat, tényleg én tehetek róla.
- Egy fagyira? Ööö, persze.
Gondoltam rá, hogy valamivel ki kellene engesztelni, de ha már így meg is mondta, hogy mivel, legalább nem kell nekem tippelgetni. Feltűnésmentesen a zsebemhez nyúlok, ami a combomon van, és elmosolyodok, amikor kitapogatom a pénztárcámat.
- Most? Ha ráérsz persze. A legjobb fagyit a közelben lehet kapni.
Ha benne van, akkor akár indulhatunk is, hiszen tőlünk vagy hét méterre ott is van a bódé. Kitelepülések, imádom, hogy a faluban már nem csak télen, de már nyáron is van ilyen.
- Sziasztok! Gergő, rég láttam a szüleidet, jól vannak?
Kérdezi a vidám arcú, bajszos fickó, aki a feleségével főzi ezeket az isteni finom fagyikat.
- Igen, köszönöm.
Biccentek egy kicsit, majd Kimberlyhez fordulok.
- Ami szerintem biztos, hogy kék, aprócukros szélű tölcsérben kérjük a fagyit, abban a nagyobban. Kérhetsz amennyi gombócot csak szeretnél.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. augusztus 21. 20:53 | Link


Kinézet | Hangulatzene | Etessünk kacsát!


- Az jó, gratulálok! - mosolyogtam a lányra.
- Bűbájtanból, Bájitaltanból, A mágia elmélete és gyakorlatából, Legendás Lények Gondozásásból, Gyógynövénytanból, Jóslástanból, Önismeretből, és Sötét Varázslatok Kivédéséből. Asszem ennyi. - válaszoltam. Lehet kihagytam valamit a felsorolásból, de nem baaaj. Törtem még egy kis kenyérkét, és próbáltam Sehun elé dobni. Azaz, sikerült ennie!
- Most így hirtelen nem jut eszembe hogy mit jelent. - mondtam mosolyogva.
Megint törtem a kényérből, és beledobtam. Szegény Sehun elől most megették a kaját. Egy másik picikacsát is megláttam, őt pedig elneveztem HoSeok-nak.
- Őt pedig elnevezem HoSeok-nak, ami azt jelenti hogy igazságos kő. Furák ezek a koreai nevek. Dee jól hangzik kimondva. - most beleképzeltem magamat egy HoSeok nevű ember helyébe. Úgy kell leélnie az életét, hogy igazságos kőnek hívják.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. augusztus 22. 18:03 | Link

Gergő


Nem gondoltam volna, hogy Gergő azonnal fagyizni hív. Csak ugrattam a srácot, de Ő volt olyan úriember, hogy azonnal kiengeszteljen.  Még nem volt alkalmam olyan fiúval találkozni, aki ennyire gavallér lenne. De mikor is ismerkedhetem volna ,mikor otthon magántanulóként tanultam az alapokat. Természetesen eljártunk társasági rendezvényekre a szüleimmel, de igazából sosem volt túl nagy a baráti köröm.  
- Ööö jó persze, de most? – kérdeztem Gergőt, mivel nehezemre esett elhinni, hogy itt és most meghív. A közelben valóban állt egy stand ,ahol fagylaltot árultak. Kíváncsi vagyok, hogy ugyan olyan jó az íze, mint a Czukorvarázs cukrászdáé. Úgy tűnt, hogy Gergő elég jól ismeri bajszos bácsit és a feleségét, mivel a fiú szüleiről érdeklődtek.
- Egy csokoládé ízű gombócot kérek – válaszoltam a bajszos kedves bácsinak, aki azonnal a kezembe nyújtotta az aprócukros szélű tölcsért.
- Köszönöm, nincs kedved esetleg az egyik padra leülni? -  kérdeztem a fiút, aki szintén úgy döntött, hogy csatlakozik hozzám és megeszik egy fagyit. Le is ültünk egy közeli padra, hogy közösen elfogyasszuk a fagylaltot. Nagyszerűen ígérkezne ez a mai nap, ha nem ijedtem volna meg egy hatalmas bogártól.
- Uram Isten egy undorító bogár mászik rajtam, szedd le rólam gyorsan!
A félelemtől azonnal felpattantam majd a fagylaltom Gergő ruhájára zúdult.
   .
Utoljára módosította:Kimberly Cambelle, 2018. augusztus 22. 18:04 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Rugero Ortega
INAKTÍV


|Lélek-tükör|
offline
RPG hsz: 3
Összes hsz: 3
Írta: 2018. augusztus 22. 21:10 | Link

Dr. Evena Noxen

 Mikor meghallottam, hogy rendbe lettem hozva, kissé esetlenül próbáltam felkelni a földről. Nem mertem körülnézni, mennyien figyelték az akciót vagy épp a reakciót, de igazából mindegy is volt. Le mertem volna fogadni, hogy mindenki minket bámul, függetlenül attól, az elejétől jelen volt, vagy csak később csatlakozott be a bénázásomba. El tudtam volna süllyedni. Nem is kellett volna érte a tóba ugranom, a föld is megfelelő lett volna a szégyenemnek.
- Yo soy agradecido. - feleltem a cipőfűzőm szugerálva, hátha kikötődik és kapok a sorstól egy lehetőséget a figyelem középpontjának átadására. Éreztem, hogy iszonyatosan lángol a fejem. Valószínűleg egy vulkán elbújhatott volna mellettem és az egész nagytermet meg tudtam volna tölteni melegséggel a cudarabb időkben. Gyűlöltem ennyire szerencsétlen lenni, bár Ő is pont ezt kedveltem benne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Carmela Conticelli
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. augusztus 22. 21:56 | Link

Lily Brown

Bagoly ébresztette álmából, mit Lilynek küldött, hogy találkozhatnak-e. Nagyon izgatott volt, hogy már kapott választ. El is olvasta, és már el is készült a találkozóra. Nagy nehezen, sok útba igazítással, de végül megtalálta az unokatestvérét a kis tónál.
- Ciao Lily! - köszönt illedelmesen, de már nem tudott tovább várni, ezért már bele is kezdett a kis regényébe  - Annyira vártam, hogy végre láthassalak, Susan nagynénénk nagyon sokat mesélt rólad meg a szüleidről. Tényleg Angliában születtél? Milyen Anglia? Még ott élsz? Mióta éltek ott? Milyenek a szüleid? Mit dolgoznak? Van testvéred? - itt tartott egy kis szünetet, és nagy levegő után folytatta - Amikor nagyon boldog és egyben ideges is vagyok akkor nagyon hadarok és nem tudom befogni a számat. - hadarta zavartan és lámpalázzal.
Miután befejezte ezt a kis szómenés, akkor jutott eszébe hogy nem volt illedelmes és csak köszönt, nem mutatkozott be.
 - Sajnálom, el is felejtettem, Carmela Conticelli vagyok, de jobb szeretem a Lia becenevet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 22. 23:10 | Link

Leila
kacsaetetős outfit | kicsi-kacsák
- zárás -

   - Köszi - mosolyogtam vissza a lányra.
   - Hű, elég sok tantárgyad van. Hogy bírod így a tanulást, én már a saját öt tantárgyammal is elég sokat szenvedek - meglepetten hallgattam a lányt. Jövőre én is több tantárggyal szeretném folytatni az iskolát, de így, hogy év közben érkeztem, nem akartam túl terhelni magam.
   Miközben a vizsgákról ls a tantárgyakról beszélgettünk, Sehunnak is sikerült végre ennie. Bekapta a kis kenyérdarabkát és büszkén forgolódott újabbak után kutatva.
   - Érdekes - mindig érdekelt a koreai nyelv, mint ahogy a kínai, a japán és a többi keleti kultúra. Sose ástam bele magam mélyebben, de lehet, hogy majd itt a Bagolykőben, ahol ennyi nemzetiségű ember van, valami kis tudást összeszedek az országokról. - A többieknek is lesz neve, vagy csak velük kivételezünk? - kuncogtam. Nem akartam, hogy szegény kis kacsák rosszul érezzék magukat, úgyhogy mindenképpen el akartam nevezni a többieket is. Nem voltak olyan sokan, nagyjából 10-en úszkáltak a vízen, így nem lesz nehéz dolgunk.
   - Én őt - mutattam az egyik vadóc kacsára, aki a többiek elől lopkodta a kenyérdarabokat. - Adamnek nevezem, a hasonlóan lázadó bátyám után - ahogy tovább néztem a kis úszkáló sárga lényt, egyre inkább láttam a hasonlóságot közte és a testvérem között, ami felettébb különös volt, hiszen ez itt még is csak egy kacsa, míg Adam, egy hús-vér ember. Nem éppen összehasonlítható. Ám valahogy mégis megvolt a hasonlóság.
   Egyre közelebb merészkedtek a parthoz, ezzel hozzánk is. Így az ételhez is könnyebben hozzáfértek. Néhány bátrabb kis kacsa, köztük Adam is, kifutott a partra, tőlünk kicsit messzebb. Nem sokat időztek a szárazföldön, szinte egyből futottak is vissza a vízbe.
   Egy igazán bátor kacsa odamerészkedett hozzánk is, ahogy próbáltam neki egy falat kenyeret adni, a kezemet finomabbnak találta. Szorosan rázárta a csőrét, elég nagy fájdalmat okozva, amely sikoltásra késztetett. Erre a kis kacsa megijedt és visszafutott a vízbe és elúszott.
   A kezemre pillantottam, amelyen a kacsacsőr nyom látszott.
   - Bocsi, szerinte mén most visszamegyek a körletbe, mert ezt valahogy el kéne látnom - mondtam a lánynak, miközben már az első könnycsepp a szemembe szökött. - Örülök, hogy találkoztunk, további jó etetést - erőltettem mosolyt az arcomra, majd sietősen a kastély felé vettem az irányt.
Utoljára módosította:Ainsley Bolton, 2018. augusztus 24. 12:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Leon Tim Wolf
INAKTÍV


100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 281
Írta: 2018. augusztus 26. 03:11 | Link

Bogna
x kinézet x április 30. x


- Ez elég rossz, mármint, nem lehetnének csak szimplán zenek? Elég sok az ellenségeskedés a világban enélkül is - értetlenkedett Tim, kissé széttárva a karjait. Nem tudta, miért jó ez így, bár sejtette, hogy ez amolyan biológiai reakció, amit nem tudnak befolyásolni magukban.
- Nem azt gondoltam, hogy nem tudod, csak Dávid azt mondta, erről ne igen beszéljünk senki előtt... olyan paranoiás tud lenni - szusszant fel a német elég hangosan, de aztán csak rántott egyet a vállán. Ha Bogna előtt szégyelli, eleve fel sem hozta volna, de nem ez volt a helyzet, csak nem akarta sem magukat, sem az eridonost bajba sodorni azzal, hogy túl hangos olyan helyeken, ahol nem kellene annak lennie.
Aztán lassan nekiálltak a homokvár projektnek, ami ugyanolyan jót tett Timnek, mint Bognának. Utóbbi végre nem a tanulással vagy munkával foglalkozott, a német pedig kicsit közvetlenebb időtöltésnek érezte ezt, mint mikor máskor próbált meg a lengyellel beszélgetni. Mikor a lány a bal, hátsó tornyot kezdte építeni, Tim hasonlóan belefogott a jobb hátsóba, előbb simán megformálva a bástyát, majd utána kezdte csak el a mintázatát kidolgozni. Nem volt ebben semmi furcsa, a különböző mágusok külön-külön módokon oldották meg a felmerülő problémákat.
- Szerintem nekik biztos tetszeni fog, néha olyan unatkozósak tudnak lenni. De ilyen mellett nem lehet unatkozni!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bogna Zdanowska
INAKTÍV


titkos mikkentyű
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 204
Írta: 2018. augusztus 26. 20:20 | Link

Tim
÷ kinézet ÷ április 30. ÷


- A világ lehetne okosabb, de olyan emberek szablyák vagy mutatják az irányelveket, akik képtelenek ezt megteremteni - jelentettem ki, mintha megoldottam volna a környezetünk minden gondját, pedig nem így volt. Attól, hogy másokkal ellentétben jóval előbb felfedezem a problémák pontos forrásait, a megoldásokra csak javasolhatok és ezek sem feltétlenül előremozdítóak. Én abban vagyok jó, hogy stabilizáljak és a logikusan következő ötleteket feldobjam. A világ azonban sokkal gyakorlatiasabb nálam, igyekszem én is változni, szükséges ahhoz, hogy még precízebb lehessek.
- A félelem normális reakció, ha már került az ember...nos... szoros helyzetbe. De igen, ezt már észrevettem én is, még ha nem is mondta - bólintottam párat a számat ide-oda húzkodva, ahogy kicsit gondolkoztam. Szerintem nagyon kevés ember nyílt, nem velem, hanem úgy egyébként az életéből. Lehet velem sem beszélgetett volna ilyenekről, ha nem vagyok tisztában az illat vagy pár látott dolog után vele, miről is van szó. Sok minden vagyok, de következtetésre képtelen az nem. Dávid elég érdekes egy helyzet úgy mindenben.
A kis kupacok,a miket felhalmoztunk elkezdtek összébb állni, Timnek hála megfelelő volt ahhoz, hogy ne morzsolódjon szét, én pedig ha másban nem is, de a formázásban elég jó voltam már. Amikor a második tornyot, a bal elsőt megkezdtem, egy pillanatra olyan kúp formában abba is hagytam az állatkák felé pillantva. Misiu elég furán méregetett engem, amire kicsit zavartan vissza is fordultam. Oké, elhiszem, hogy nem sűrűn lát mosolyogni, vagy nem olyanról beszélni, amit ha nem is ért, még ő is látja, hogy nem érdekel másokat, attól még nem kell ilyennek lenni! Inkább folytattam a tornyocskát.
- Igen, feltűnt nekem is, hogy a szoba meg a kastély nem túl izgi, most sem maradt volna fent semmi pénzért, alig várta, hogy megint fűben hemperegjen - biccentettem oldalra, mert már az előbb biztos voltam benne, hogy a következő mozzanata az állatomnak az lesz, hogy a hátára vetődve végighempereg egy részen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lily Brown
INAKTÍV


Botanikus tanonc * Lizi
offline
RPG hsz: 34
Összes hsz: 545
Írta: 2018. augusztus 27. 13:59 | Link

Liácska
augusztus 13. 17 óra * ruhácska


Már nagyon várta a találkozót unokatestvérével, hiába csak fél napja tud róla hosszú idő óta először. Pár pillanat után letette a kezében tartott könyvet, és szemét behunyva sütkérezett a nyár utolsó sugaraiban, így várta Carmelát.
Halk lépések közeledtek felé, majd mikor elhaltak, rájött, most hozzá érkezett az illető, nem csak elhalad mellette, hogy szintén a tavacska partján leljen nyugalomra. Kinyitotta szemét, majd felnézett a mellette álló alakra, szélesen elmosolyodott köszöntését hallva.
- Szia! - Folytatni azonban nem tudta, mert a vörös hajú nem igazán hagyta ebben. Tágra nyílt szemmel hallgatta a kérdések áradatát. Eldöntötte, nem fog addig megszólalni, míg nem két másodpercnyi szünetet fog tartani a lány, és csak utána válaszol a kérdéseire, ám amikor már megszólalhatott volna, inkább a nevetés tört fel belőle.
- Lia, te mindig ennyit beszélsz? - Kérdezte végül vidáman. - Én pedig Lily Brown vagyok, szólíthatsz Lilynek, vagy Lizinek is. Ne aggódj, minden kérdésedre fogok válaszolni, de először ülj le nyugodtan ide a pokrócra, és vegyél egy kis sütit. Remélem szereted, vaníliás karika.
Carmela felé nyújtotta a dobozt, tele a finomabbnál finomabb falatokkal, utána pedig egy limonádéval megtöltött poharat nyújtott felé. Mikor a piknik ötlete felmerült benne, visszavitte tankönyveit az ideiglenes hálósátrába, majd célirányba vette a konyhát, hogy összeüssön valami finomságot. Az elkészült süti mellé csomagolt két poharat és tányért, limonádét, és gyümölcsöt is, valamint a pokrócot.
- Szóval a kérdéseidre visszatérve, igen, Angliában születtem, Scarborough-ban. Bár még kicsi voltam, nagyon szerettem ott lenni, szerettem játszani a kertben. Négy éves voltam, amikor elköltöztünk Magyarországra egy munkalehetőség miatt. Sajnos a negyedik évfolyamot már nem tudtam befejezni, mert vissza kellett menni, a nagymamámnak sürgős ápolásra volt szüksége. Így a Roxfortban kezdtem el tanulni, szerencsére mehettem egyenesen a Hollóhátba, nem kellett újra beosztási ceremóniával vesződni. - Soha nem hagynám ott a kékek házát, bárhol vagyok. Jó érzés volt, hogy hasonló emberek vesznek körül, mint amilyen vagyok. - Mikor letettem az RBF-et, ahogy ott hívják, a Rendes Bűbájos Fokozatot, visszajöttem Magyarországra, mert sokkal jobban szeretek itt lenni. Anglia esős. Szép, de nagyon szürke a sok esőtől. A szüleimet nagyon szeretem, és gyógyítóként dolgoznak. Testvérem sajnos nincs.
Ezen a ponton a válaszát rövidre zárta, nem akarta felhozni ezt a fájó pontot részletesebben.
- Mesélj te is! Hogyhogy idejöttél a Bagolykőbe? Mesélj Susan néniről is! Öcséd és a szüleid rendben vannak?


Utoljára módosította:Lily Brown, 2018. szeptember 25. 15:03 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Benzsay Gergely
INAKTÍV


Boltosfiú | Watts Védelem <3
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 169
Írta: 2018. augusztus 29. 06:44 | Link

Kimberly

A szüleim szerint nem kell mindent megcsinálni azonnal, azonban én utálok halogatni. Ha valamit meg kell tenni, akkor meg kell tenni, és most vagyunk itt. Ki tudja, hogy egy hét múlva merre leszünk, az meg olyan rosszul jönne ki, hogy én pl megígérem neki, hogy ott leszek, de aztán mégsem tudok elmenni, és lemondani kényszerülök, mert mondjuk váratlanul leltározunk. Apánál meg van olyan, hogy elkattan valami, és akkor azonnal, de rögtön akarja csinálni, nem figyelve oda rá, hogy a másiknak esetleg máshol kellene lennie.  
- Csak egy gombóc lesz?
Kérdezem csodálkozva, mert hát legalább kettőre vagy háromra számítottam, de hát ő tudja, nekem mindegy. Aztán később meg még majd jól is jön, hogy "csak" egy gombóc.
- De persze, menjünk.
Nem nagyon volt már dolgom így délután, legfeljebb tekerni egyet, így hát inkább a társaságát választottam. Elvégre magántanuló vagyok, szóval nagyon nagyon ritka az olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy tartozom valakinek a társaságában, így szeretem kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. Mondjuk azt a szokásomat, hogy vagy sérült lányokat találok az utcán, vagy sérülést okozok nekik akaratlanul, jó lenne, ha le tudná, vetkőzni, mert nem igazán fogja hosszú távon jó híremet venni a dolog. Már szinte látom is magam előtt, ahogy ott állok egy baráti körben és arról beszélgetnek az emberek, hogy kivel hogyan találkoztam. Annabella elmondhatja, hogy én vagyok a cukrosbácsi, aki adott neki cukrot, majd felvitte a szobájába, és ellenkezni se tudott, mert nem ment a lábra állás. Kimberly elmesélheti, hogy lezúztam a biciklimmel. Stella azt, hogy bűbájtanon véletlenül - esküszöm véletlenül - a felsőjét bűvöltem kisebbre a toll helyett. Szóval azt hiszem, vannak itt gondok.
- Mi?
Annyira meglepődök azon, hogy felkiált, hogy a fagylaltot fel sem fogom, ami a ruhámon kötött ki, csak nézem a bogarat, ami gyorsan eliszkol.
- Nem kell aggódni, ő jobban fél tőled, mint te tőle. Viszont a fagyidnak annyi. Vegyek másikat?  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Leon Tim Wolf
INAKTÍV


100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 281
Írta: 2018. szeptember 14. 00:59 | Link

Bogna
x kinézet x április 30. x


Tim alapvetően nem volt egy buta gyerek, csak túl érzékeny volt a lelke a világhoz, hát rászokott egy-két olyan dologra, ami nem tett jót a személyiségének és paff, helyben is vagyunk. Tehát értette, mit mondott Bogna, de kicsit olyan tompa volt az egészhez.
- Mert az emberek önzők és arrogánsak, a háborúk is többnyire személyes ellentétekből fakadnak. Pacifista vagyok - jegyezte meg, miközben a tekintetével Twixet kereste. Nem igazán szokott senkivel ilyenekről beszélni senkivel, még a végén komolyan vették volna, akkor pedig még többet kell bioanyagba ruházzon. Ennyire nem keresett jól egy ideje.
- Ja, volt már, hogy volt szarban, az anyja hozta ki a rácsoslinzerből... asziszem az apja nem tudja? - gondolkozott el egy pár pillanatra a német, még az arca is ráncokba gyűrődött itt-ott, aztán csak vont egyet-kettőt, nem akarta ő a tetkó-művészt beköpni, még a végén az arcára kerül egy sikítópárduc.
Inkább a magasabb is nekiállt, hogy a homokvárat építgessék kettecskén, amire Twix is elégedetten fújt zöld buborékokat. Ténylegesen elégedett volt a gazdája munkájával, szerette, mikor nagyobb projektekbe fogtak mellette, de ezt az apró elismerést Wolf éppen nem látta. Lefoglalta, hogy olyan tégla-szerű textúrát adjon a toronynak, amin dolgozott.
- Gondolom azért, mert nem ez a természetes környezetük - húzta el egy pillanatra a száját Tim, miközben elkezdte óvatos mozdulatokkal megformálni a két bástyát összekötő egyik falat. A szerkezetére is különös figyelmet fordított, megvoltak az elképzelései a szilárdságáról, nem engedhette, hogy a kis lényecskékre ráomoljon egy kastély, mert ő nem figyelt. - Megbékültél már a gondolattal, hogy elemis vagy?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bogna Zdanowska
INAKTÍV


titkos mikkentyű
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 204
Írta: 2018. szeptember 14. 16:07 | Link

Tim
÷ kinézet ÷ április 30. ÷


- Pontosan. És nem csak a háborúk, minden megrontója általában a személyes interakciók elcsúszása - vontam vállat végül és ezzel el is engedtem a témát, de a végét még megmosolyogtam. - Én sem vagyok háborúpárti, gazdaságilag és politikailag sem magyarázott és kifizetődő. Tudom, hogy te nem így érted, de minden érvnek megvan a helye ellene.
Bár én is tudtam, hogy Tim a békét a nyugalom és nagy egyetértés érzelmi és lelki alapjain éli, tényleg egyet tudtunk érteni, megvolt a magunk nézete, de mindez ugyanazaon oldalon történt. Valahogy úgy, mint az állatainknál. Más volt a napi rutinjuk, az életvitelük, két külön faj, mégis együtt érezték jól magukat. Kicsit olyan legjobb barátok lettek a gyakorlásaink alatt. Mindkettő társas lény, semmi meglepő nincs ebben.
- Szerintem Stella meg Dávid esetén is sok dolog van, amit nem tudnak se a szülők se ők egymásról. Ez gondolom normális - vagy legalábbis igyekeztem így látni, mert bár nem a szabad formában én is ezt éltem. Sosem beszéltünk semmiről, minden olyan tabu volt, ami nem félt az elvek és etika azon határába, amit a vallás és anyánk és apánk megálmodott nekünk. Ezért lehet, hogy Oskar is bűnös mégsem tud róla senki. Már rajtam kívül, én se azért, mert elmondta volna, egyszerűen elég okos voltam rájönni. Az, hogy kiválasztottak neki egy feleséget, aki hasonlóan tiszta, nem vérileg inkább vallásilag nem fogja boldoggá tenni. De tiszteli a hagyományt. Mindeközben meg már többször szegte meg a fogadalmát, mint bárki. Saját magát akarja átverni és ez nem jó. Nem tett vidámmá sosem, most mégis tudtam mosolyogni a gondolatok között is, olyan más volt ez a gyakorlás mint a tankönyvi és magamnak kreált minta, jól is éreztem magam benne, nem tudtam megmondani miért. Még valahogy a homokformálás is sokkal jobb és precízebb volt, mint korábban.
- Persze, de elméletileg tanulékony lények. Csak velünk nem - néztem rá a két állatkára, hogy meg is csóváljam kicsit a fejem. Ha nem fog rám hallgatni az enyém, nem leszünk ki a vízből. - Az erővel? Igen, elég jó dolog, rengeteg dolognak utánajártam. Azzal talán nem annyira, ahogy mondjuk otthon fogadták, de.... eddig sem voltam kedvenc - vontam vállat végül, ahogy lassan a tornyok közti falrészekre kezdtem összpontosítani.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kimberly Cambelle
INAKTÍV


Kim
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 53
Írta: 2018. szeptember 18. 12:14 | Link

Gergely


Minden fajta bogaraktól irtózom, hiába nem tehetek róla. Még a gondolatát sem bírom elviselni, hogy rajtam mászkáljon valami. Őszintén megvallva, még a hüllők sem, a nagy kedvenceim közé tartozik. De Gergely most is udvarias, és figyelmes volt, felajánlott nekem egy újabb adag fagylaltot.
-Á inkább nem, de azért köszönöm szépen a meghívást, talán majd máskor majd a padra irányítottam tekintettem, arra várva, nehogy a bogár barátunk ismét visszatérjen.
Sajnos ügyetlenségem miatt a pólójára landolt a fagyim, természetesen nem szándékosan, hanem félelemtől okozott baleset miatt.
- Oh Uram Isten! Ne haragudj most én okoztam neked balesetet, enged meg ,hogy segítsek neked  kitisztíttatni. Remélem azért nem új a felsőd? Bíztam, abban, hogy tényleg csak egy hétköznapi ruha, és nem a nagy kedvencei közé tartozik. Elő kaptam a hátsó zsebemből a papír zsebkendőmet, hogy letöröljem róla a foltot, de ahelyett hogy segítettem volna  még nagyobb galibát okoztam szegény fiúnak,  jobban szét kenődőt rajta a folt.
- Te jó ég ez teljes katasztrófa, ezen már csak egy alapos mosás segít!
 De eközben egyfolytában azon kattogott az agyam, nem e mászik rajtam valami. Így ismerkedéssel, és kérdésfeltevésekkel próbálom elterelni a gondolataim.
- És honnan jöttél, hova való vagy? Melyik házba tartozol? Még a suliba nem láttalak Bagolyfalván laksz? Elég kevés emberrel futottam össze a suliba ez idáig csak Ainsley és Leilával találkoztam, na meg persze Gergővel.
Utoljára módosította:Kimberly Cambelle, 2018. szeptember 18. 12:15 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nem szavakkal írod az életedet. Tettekkel írod. Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit teszel.
Benzsay Gergely
INAKTÍV


Boltosfiú | Watts Védelem <3
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 169
Írta: 2018. szeptember 21. 08:15 | Link

Kimberly

- Nem, baj, tényleg, nem.
Közben ő dörzsölte a felsőmet, én próbáltam meggyőzni, hogy nem vészes a helyzet, a hideg folt lassan teljesen lehűtötte a testemet, közben meg egészen zavarva jöttem attól, hogy a lány ilyen közel volt hozzám. Mármint, nem igazán volt még ilyen élményem, így eléggé zavarba jöttem, amitől persze a pulzusom egyből kétszázon pörgött, és éreztem, hogy mindjárt kiugrik a szívem. Azt hiszem, ilyen a változókor, eléggé ijesztő, és nagyon örülök, hogy nem vagyok nő.
- Nem, dehogy. Majd anyám elintézi, komolyan.
Mondjuk örülök, hogy anyu nem hallja, amikor így "vagánykodok", mert tudom, hogy nem szereti ezt a stílust tőlem. Meg senkitől se. Szerinte, ha valaki azt mondja, hogy anyám, az nem tiszteli az anyukáját, pedig ez nincs így, csak már nagyobb vagyok, mint tíz éve, nem anyucizhatok mindig.
- Inkább sétáljunk.
Ajánlom fel, ahogy látom, hogy a pad nem igazán jön be neki. Nyilván nem lerázni akarom, csak tudom, hogy jobb, ha nem vagyunk pókos helyek közelében, nekem meg mindegy, hogy hol vagyok, szeretek mozogni.
- Levitás vagyok és igen, a faluban lakom. Innen származom, sosem jártam még máshol.
Oké, ez talán kicsit furcsán hathat neki, de ez az igazság. Még sosem hagytam el ezt a helyet, és ez lehet, hogy valakinek furcsán hathat.
- Na és rólad mit érdemes tudni?  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Leon Tim Wolf
INAKTÍV


100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 281
Írta: 2018. szeptember 28. 02:14 | Link

Bogna
x kinézet x április 30. x


- Nem, de mondjuk azt, hogy így értettem, mert így olyan okosnak hangzom - mosolyodott el kissé nosztalgikusan. Ő tudta, hogy alapvetően nem egy okos srác, de nem is buta, olyan átlagos, van amiben még jobb is, mint mások. Mint a kertészkedés, a zene, vagy néha még a festés is. De ezekkel ő nem szokott villogni a legtöbb ember pedig nem is tudott róluk. Persze az elemi tanárait kivéve, meg a házvezetőit.
Képes volt sok dologra a békéért, ha kellett, teázott, dohányzott, meditált, lógott fejjel lefelé, feküdt függőágyban teljesen illumináltan, mint egy hernyó, aki bebábozódott.
- Nem tudom, az-e, nincsenek tesóim - látta be elgondolkozva Tim, a tekintetét a horizontra függesztve. Jobban szerette volna, ha néha többet tud hozzáfűzni dolgokhoz, de nem lehet mindenhez hozzáértése, ő pedig ezt tudta.
Tim alapvetően boldog és kiegyensúlyozott volt, mikor az elemével foglalkozhatott, bár nem sok bizodalma volt ahhoz, hogy egyszer majd levizsgázik és ténylegesen kezdhet vele, amit csak szeretne. Pedig egészen fejlődőképes volt, már eljutott arra a pontra is, hogy a kézkrém szinte mindig a felső zsebében lapult, így a tenyere sem száradt Szaharává és rá sem ült, hogy széles, fehér folt lepje el a farmerja farzsebét. Csoda okos ez a Wolf.
- Tőlem nincs mit tanuljon - közölte Tim nemes egyszerűséggel, a tekintetét a kastélyon tartva. Az alkotás szinte a teljes figyelmét lekötötte, a tekintetét nem is szívesen szakította el a homokvártól. Sokkal inkább érzéssel, mint érzékekkel mérte fel a fal állapotát, miközben Bogna falán is szilárdított egy pontot, ahol még mindig nagyon laza szerkezete volt a talajnak. - Fura családod van. Mármint, szabad világban élünk, ahol mindenki azt szeret, gondol, tesz és érez, amit és akit akar. Ez genetika szinten a részed, akkor miért lenne rossz?
A kékjeit most először huzamosabb idő óta Bognára függesztette. Nem hitte hogy ne lenne ehhez elég okos, csak azt tudta, hogy saját maga bátrabban hagyatkozik az érzéseire, mint a lány. Tim ilyen szempontból volt szerencsésebb a többieknél.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bogna Zdanowska
INAKTÍV


titkos mikkentyű
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 204
Írta: 2018. október 3. 16:09 | Link

Tim
÷ kinézet ÷ április 30. ÷


Egy pillanatra Timen felejtettem a tekintetem, aztán kicsit el is mosolyogtam magamban ezen. Nem hinné, hogy Tim buta lenne, vagy ha úgy tetszik teljesen hülye. Elhiheti, volt már dolgom mondjuk korrepetálás címen olyanokkal, akiknek gondot okozott mondjuk a nevük leírása is, pedig nem 10 év alattiakról beszélek. Ott még csak-csak becsúszik ez, bár ritka, ha valaki rendesen fejlődik. De a lényeg, az ő meglátása is éppen elég értelmes volt sok más között, egyszerűen tudta úgy látni a világot, ahogy más nem; könnyedén.
- És sosem hiányoltad ezt a dolgot? - utaltam vissza a testvér kérdésre. Én sosem tudtam, hogy jól csinálom-e azt, amit. A bátyám nem panaszkodós alkat, egyikünk se igazából, ezt nevelték belénk, erre még fogékonyak is voltunk. Aztán emlékszem az elsőáldozásom után egyszer nagyon összevesztünk és azt mondtam, bár egyke lennék. Jó, mondjuk a szüleimmel is közöltem, hogy többre mennék vele, ha csak egy létforma nevelne, hogy meglegyen a kötelező, mintsem ők. Talán ott vágtam el magam anyámnál végleg, apám akkor se volt már megbékélve azzal, amilyen úton voltam. Az én dolgom a minimális iskola lett volna, a cégbe való háttérmunka és jó feleségnek menni, vagy ilyesmi. Anyám sorsa is ez volt. Szerintem még Lengyelországból se tette ki soha a lábát. Nekem ez nem hiányzott, mint egy púp a háton körülbelül.
- Mindenkinek van mit, még nekem is - mondtam vidáman, de ezzel a kilengéssel picit meg is csorbult az egyik fal, olyan hullám lett benne, aminek semmi keresnivalója ott, így elkezdtem visszabontani a szemcséket lassan, hogy amikortól úgy ítéltem megfelel, újra húzzam a két torony között. Éreztem, hogy a kezem teljesen kiszáradt, de egyelőre annyira koncentráltam, ez egészen másodlagos lett.
- Megvan a maguk látásmódja. Egész más sorsot szántak nekem. Vagyis leginkább ők mióta megszülettem úgy gondolták pontosan a hagyományokhoz nevelnek és ettől lesz mindenki boldog. Aztán elég hamar megborítottam a papírformát - vontam meg a vállamat egy pillanatra a saját kezemre nézve, a kis acélkarikára, aztán inkább csak segítettem a vár utolsó simításaiban. Bár sok időnk nem maradt mert Misiu és a teve is megjelentek, hogy ők ezt most jól megnéznék.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eliades Nesztor
INAKTÍV


Szinkronizált-Siket-Fotós
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 52
Írta: 2018. október 10. 19:43 | Link

Luna - holdfény az éjszakámban

 Zsömle meg én, csak így mi ketten, sétálunk csendben a tó partján. Lehoztam csavarogni egyet csak úgy mint férfi a férfival. Valójában az az igazság, hogy úgy el volltam havazva melóval az utóbbi hetekben, hogy csak olyankor álltam fel a gép elől, amikor Zsömmel kijöttem járni egyet-egyet. Szerncsétlen baromira unja magát, vagy alszik, vagy eszik, ha épp nem ezt a két dolgot csinálja, akkor engem figyel azokkal a nagy bánatos szemeivel. Fene egye meg az érzelgős fajtámat, hogy ennyire hozzám nőt ez a behemót. Itt szaladgál, csaholva kerget valamit, amit elvileg meglátott, de lehet, hogy csak a saját farkát. Fene tudja. Minden esetre ő le tudja vezetni a feszültségét, én meg csak állok és bambán bámulok kifelé a fejemből, amiben csak a gondolattaim visszhangoznak. Na nem azért mert olyan üresség van belül, félreértés ne essék. Egészen más az oka. Klassz az a kütyü, amit Adamtől vettem, és így már értek minden nekem mondott szót és engem is értenek, viszont a zajokat, amik körülvesznek továbbra sem hallom. A nap még pont fenn könyököl a látóhatáron, onnan sasol, mint egy vörös fejű katona. Persze csatát vesztett, mert amint felkel a hold neki lőttek. A magam részéről bírom ezt az időszakot, meg a hajnalt. Akkor ugye pont fordítottá válik a meccs és az éjszaka úrnője lép le a színről utat engedve párjának. A görögök és más népek sok néven emlegetik őket Luna és Sol, Artemis és Apollón, ahány ház annyi szokás. Nekem a Luna tetszik a legjobban, mert egyszerű, szép és kecses, mint egy nő testének íve. Hogy el tud kalandozni az ember egy egyszerű természeti jelenséget látva...  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


"A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot"

Frank Martina Luna
INAKTÍV


Professional entertainer | Miss Történés
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 10. 20:34 | Link

Nesztor
#Luna

A hivatalból egyből a pizzázóba siettem át, azt hiszem, hogy kicsit sűrűre sikerült terveznem a napomat. Mégsem éreztem úgy, hogy fáradt vagyok, mikor kisétáltam a műszakom lezártával az ajtón. Nagy csókot nyomtam az öcsikém homlokára, majd átöltöztem civilbe és hátra sem pillantottam. Ez mindig így volt, csak kiléptem ajtókon és még csak a szemem sem rebbent, ahogy távoztam.
De valahogy nem húzott a szívem haza, így arra lettem figyelmes, hogy a lábam teljesen más irányba vitt.  Végigjártam a Fő utczát, néhány kirakaton végighúzva az ujjbegyeim, majd széles vigyorral letöröltem a rajtuk maradt porréteget.
Talán direkt volt, talán nem, de végül a tavacska partján sikerült kikötni. Nem sűrűn jártam ide, nem is voltam itt hosszú ideje, de voltak helyek, ahová mégis visszahúzott a szívem kicsit. Ez is egy ilyen volt. Szóval a kezeim zsebre vágva sétáltam a parton. Ki kellett élvezni, hogy még nem fagysz halálra, amint kiteszed az ajtón a lábad naplemente után. Az is egy olyan pont volt, ami egyre csak közelebb csúszott a délutánhoz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 23 ... 31 32 [33] 34 35 ... 43 ... 49 50 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa