36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: « 1 2 ... 12 13 [14] 15 16 ... 24 ... 61 62 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2014. június 8. 16:03 | Link

Évi
14. 06. 10.
ruha



  Ez történik akkor az emberekkel, ha nem veszik a fáradságot arra, hogy megismerjék az alsóbb éveseket. Emlékszem, én szinte az összes felsőbb évest ismertem, amikor elsős voltam. Sőt, még nagyjából mindenkihez arcot is tudtam párosítani a nevekhez. A mai napig ismerem a felsőbb éves Levitásokat és a külsősöket is, nagyjából. Viszont a külsősök közül csak pár diákot tudok megnevezni, hiszen nem találkoztam olyan sok mindenkivel. A szomorú viszont az, hogy a még a saját házamból sem ismerem az alsósokat. Jó, tudom, hogy még én is csak másodikos vagyok, de hát akkor mi lesz jövőre? Ahh, mindegy, hagyjuk is inkább...
  Szóval, a kissé balszerencsés találkozás után elárulta, hogy Évinek hívják. Elfogadta a segítségem, én pedig felhúztam a földről. Ha felült mellém a padra akkor felült, ha nem, akkor nem. Kezet fogtam vele, és bár egy kicsit furcsálltam a helyzetet, nem szóltam egy szót sem. A lány elmagyarázta, hogy év elején még nem látta ezt a padot. Az említett ülőhelyre pillantottam és gondolatban elnevettem magam. Arra viszont felkaptam a fejem, hogy honnan ismer. A nagyobbak meséltek rólam? Hogy... vagy miért?
  - Meséltek rólam? - A hangom kissé rekedt volt és a szám is kiszáradt. Hogy hogy meséltek rólam? Ki? Kik és miért? További kérdéseket már nem tettem fel, hiszen a kiszáradt számat is orvosolnom kellett, így csendben maradtam. Évi eközben újra beszélni kezdett és arról érdeklődött, hogy van-e valami bajom. Állítólag látszott a szememen. Hát igen, ez az egyik baj, hogy az én szemem szinte mindig tükrözi az érzéseimet. Felsóhajtottam és megráztam a fejem.
  - Hát nem tudom... családi ügy, de még én sem tudom, hogy mi... - újra lehajtottam a fejem, aztán felálltam és a tóhoz sétáltam. Leguggoltam a víz elé és lassan belemerítettem a jobb kezem. Ahogy az ujjaim a vízhez értek a hideg is kirázott egy kicsit. A hajam előrehullott én pedig kénytelen voltam leülni a fűre, ha nem akartam belezuhanni a tóba. Leeresztettem magam a földre és a lányra néztem. Vártam, hogy mond-e még valamit, vagy csendben fogunk itt üldögélni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nyári Évi
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 733
Írta: 2014. június 8. 16:33 | Link

Iza felsegített a földről. Mikor elmeséltem neki, hogy  a nagyobbak meséltek nekem róla elég furcsán viselkedett. Megkérdezte, hogy kik, és miért? Erre csak annyit tudtam válaszolni:
-    Nem tudom , hogy kik voltak . Nem ismerem őket. Még év elején mikor jöttem, akkor mondta néhány felsőbb éves, hogy ha esetleg valaki elakad, vagy valami baj van, kérjünk segítséget tőled, mert te tudsz segíteni. – válaszoltam neki. – Elmondták, hogy nézel ki.

Mikor rá néztem láttam, hogy valami baja van.  Meg is kérdeztem tőle, nem akartam megbántani. Elmondta, hogy családi ügy és, hogy ő sem tudja, hogy mi az.
-    oooooo.  Ne- ne haragudj.  Nem akartalak megbántani. Kérlek, ne haragudj. – Habogtam. – Nem  - nem tudtam.
Ezután csak álltam. Nem akartam, hogy mérges legyen rám. Sosem szerettem haragban lenni senkivel.
Azt hittem Iza fog mondani valamit. De nem szólt semmit. Vártam, hátha megszólal ,  de nem tette.  
- Öhm... Tudok valamiben segíteni? - kérdeztem.

Utoljára módosította:Nyári Évi, 2014. június 8. 20:22 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Akiket igazán szeretünk, azok haláluk után sem hagynak magunkra minket. Ők az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban."
Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2014. június 10. 19:15 | Link

Évi
14. 06. 10.
ruha



Bevallom, azért egy kicsit meglepett Évi válasza. Miután megkérdeztem, hogy honnan ismer és ő elmagyarázta, hogy honnan, tényleg meglepődtem. Nem gondoltam volna, hogy ennyire "híres" vagyok, vagy mi. Én egész eddig azt hittem, hogy csak egy lány vagyok a többi közül, de hát akkor itt a bizonyíték, hogy nem. Azt viszont még most sem értettem, hogy miért pont engem mondtak. Több olyan Levitás van - vagyis hát majdnem mindenki -, aki szívesen válaszol az elsősök kérdéseire és esetleg körbevezeti őket a kastélyban, vagy azon kívül. De hát most már mindegy, én is szívesen segítek bárkinek, ha kérdése van, vagy ilyesmi.
- Értem. Esetleg segíthetek valamiben? - Rámosolyogtam és kicsit helyezkedtem a földön. Most különösebben még az sem zavart, hogy tiszta zöld lesz a már amúgy is türkizkék-zöldes árnyalatú szoknyám. - Eltévedtél, vagy...?
Nem akartam felsorolni az összes lehetséges dolgot, ami miatt segítséget kérhetett volna, így hát csendben maradtam. Majd ő elmondja, ha akarja és kész. Amikor elárultam, hogy valami furcsa családi balhé készülődik otthon, habogni kezdett és rengetegszer bocsánatot kért, aztán rám nézve csak így megállt.
- Semmi baj, nem tudhattad - egy gyors mosoly, aztán a hullámzó vízfelszínt kezdtem el bámulni. Bár a nap még magason járt, a levegő kezdett lehűlni és... és ez mind hazugság. Igaz, hogy késő délután volt, a hőmérséklet akkor sem csökkent huszonöt fok alá, szóval érthető volt, hogy inkább közelebb húzódtam a vízhez. A egyik kacsóm belelógattam a vízbe és figyeltem, ahogy az évgyűrűkhöz hasonló körkörös izék megjelentek a felszínén. Igen, nem tudtam mi volt a neve, így elintéztem egy "izé"-vel.
- Nem nem tudsz, de azért köszönöm - rápillantottam és kihúztam a kezem a vízből. Hagytam, hogy lecsöpögjön róla a víz, aztán újra visszadugtam, és élveztem a hideg folyadékot a kezemen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiva . 2. óra
Írta: 2014. június 12. 12:35
| Link

Mióta ez a - jobb szó híján - baleset megtörtént, sikeresen vettem már néhány akadályt, bár diadalaim többségét legalább annyira köszönhetem annak, hogy Runával kölcsönösen támogatjuk egymást, mint annak, hogy talpraesett és magabiztos férfi, illetve jelenleg nő vagyok. Na, meg persze próbálok példát is mutatni, hiszen, ha már egy felnőtt ember, egy tanár is elveszíti a fejét, hogyan birkózzon meg a problémával egy tinédzser? Az más kérdés, hogy legszívesebben kitekerném a felelősök nyakát, hiszen ennél rosszabbkor szinte nem is jöhetett volna ez az egész katyvasz, elvégre hogyan leszek én így apa, vagy férj, vagy menő kviddicssztár. Na, jó, ez utóbbi a legkevésbé fontos, és az egyetlen jó, amúgy is az a dologban, hogy legalább a rajongóim sem ismernek fel. Remélhetőleg egyik újság sem szimatolja meg a dolgot.
Na, de a hírnevemnél sokkal fontosabb, hogy felkészítsem a tanoncaimat, főleg Kivát és Ginnie-t a vizsgára. Éppen ezért találkozom ma előbbivel, hogy elkezdhessük a negyedik év gyakorlati anyagát. Sajnos ehhez elengedhetetlen a vizes környezet, ahhoz pedig a megfelelő ruházat. Életemben nem éreztem még magam annyira férfiatlanul, mint mikor unokahúgommal elmentünk fürdőruhát vásárolni. Mármint nekem. Az eladólány meg nem értette, hogy miért ég a pofámról a bőr. Végül nem is vettünk konkrét fürdőruhát, inkább egy egyszerű topra hasonlító felsőrészt, meg egy shortot. Nem lettem valami nőies - hála az égnek - viszont legalább sikerült szereznünk olyan viseletet, amit elfogadhatónak ítéltem, és legalább így van mit felhúznom ma, mikor megpróbálom megtanítani Kivának a víz alatti lángképzést.
Az órát a falu mellett a kis tavacskánál tartom, remélhetőleg nem megzavarva a benne élő lények nyugalmas életét. A kastély helyett a saját házam felől érkezem, egyelőre egy hosszú pólóval takarva felettébb nőies felsőtestemet. Még nem sikerült megszokni a melleim súlyát, emiatt a tartásom egy cseppet görnyedtnek hat. Nem mintha nagyon bögyös lennék, de ehhez egyszerűen nem vagyok hozzászokva, az én testemhez ilyen tartozékok nem jártak.
A tóhoz érve ledobom a pólómat, és amíg a lányra várok, elmerülök kicsit a vízben, bár nem azért, hogy lehűljek, hiszen elemi mágusként a hőség nekem nem okoz gondot, de annyiban jó ez a nagy meleg, hogy legalább Kiva is gyakorolhatja a hűtés mechanizmusát egy kicsit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Kiva Faraday
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Ádá... Éva - 2. óra
Írta: 2014. június 12. 13:11
| Link

Lassan 3 napja nem vagyok önmagam, de kezdek egészen beleszokni az újdonsült helyzetembe. Kiköltöztem otthonról egy kis időre, Mandának egyetlen levelet hagytam csak a konyhapulton, remélem megtalálta. Úgy éreztem, hogy szerencsésebb lenne, ha nem futnék össze a kismama lakótársammal ebbe a testbe szorulva, mert lazán leveri a fejemet a helyéről, megkötöz, és lezár a pincébe, hogy miért kóvályog egy ismeretlen pasas a házunkban. Úgyse hagyott volna időt a magyarázkodásra, inkább elé mentem a bajnak, és jelenleg a csárdában csövezek. Remélem hamarosan találnak megoldást a problémára, mert nincs kedvem túl sokáig férfi testben élni a mindennapjaimat.
Ami ennél is nagyobb problémát okozott az életemben: Ádámmal mára van megbeszélve gyakorlati óránk. Sűrű fejfogások és elmélkedések közepette feküdtem a csárdában levő szobámban, hogy most akkor mi legyen, mert így nem állíthatok oda, fel se ismerne. De nincs mit tenni, most már nem mondhatom vissza, kénytelen vagyok elmenni rá. Viszket már az arcom ennyi idő után, de nem merek megborotválkozni, tuti teljes körű plasztikai sebészet lenne a dologból és nem tudom, hogy amit ezzel a testtel teszek, vajon mennyire van kihatással a sajátomra. Nem akarok vele kísérletezni.
Lassan sétálok le a tóhoz, nem akaródzik nagyon sietnem, minél később lát meg így, annál több időm van lelkileg felkészülni. De csak odaérek, vigye el a fene. Szemem automatikusan a férfi alakját keresi, vagyis keresné, de nem találja. Helyette egy fürdőző nőt talál. Kissé kétségbeesetten pillantok körbe, de nem látok mást a közelben.
- Ádám? - kérdezem, ahogy közelebb érek a parthoz. Szóval akkor mással is történtek ilyen furcsa dolgok, nem csak velem?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kivian ::) - Óra
Írta: 2014. június 12. 13:28
| Link

Már úszkálok egy ideje a tó hűs vizében mire valaki megszólít, bár nem a várt hang, és felnézve nem is a várt alak áll a tó szélén. Nem is értem, hogy mit akar tőlem ez a srác, és főleg, hogy honnan tudja, vagy sejti, hogy én ki is vagyok. Az egyetlen, akinek fogalma lehet róla, természetesen a családomat és az igazgatót kivéve, az, az, akivel ma találkoznom kellene ezen a helyen, vagyis... Oh, szent szalamandra, ez aztán szép kutyulás.
- Azt hiszem, jelenleg inkább Éva - próbálom humorral elütni a dolgot, hátha úgy neki is könnyebb lenne a helyzet. - Ha jól sejtem, akkor te is pórul jártál, Kiva. Hacsak nem tudok valami olyan szokásodról, ami indokolja a kinézetedet. - Vigyorom eléggé ádámosra sikerül, ami nem tudom, mennyire tud érvényesülni az új - remélhetőleg átmeneti - arcomon.
Lassan kisétálok a fiú testbe zárt lányhoz, nem éppen úgy, ahogy egy nő tenné ezt. A kecses csípőriszálásra nem vagyok, és nem is leszek, kapható. Éppen elég, hogy férfiként attól kell paráznom, hogy megjön a havim. Na, azután biztosan pszichológushoz járnék egy darabig. De mivel ez egyelőre a jövő problémája, inkább megpróbálok a tanításra összepontosítani.
- Bár a testünk egy cseppet megváltozott, de a képességeink ugyanúgy működnek, ezért szerintem érdemes lenne gyakorolnunk addig is, amíg az okosok rájönnek, hogyan is változtassanak vissza, elvégre neked készülnöd kell a vizsgára - szögezem le, és megpróbálok komolynak és tiszteletreméltónak hangzani annak ellenére is, hogy pár oktávval magasabb hanggal és jó néhány fejjel alacsonyabban próbálom kivívni magamnak a tiszteletet. - Ma a víz alatt fogunk lángot képezni, ami nem lesz egyszerű menet, szóval egyelőre próbálj meg elfeledkezni... hm... hát erről - mutatok végig az egész testén, majd beinvitálom a vízbe, hogy elkezdhessük az órát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Kiva Faraday
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Ádá... Éva - 2. óra
Írta: 2014. június 13. 13:33
| Link

Ez az egész helyzet kezdi egyre bizarrabbá kinőni magát. Enyhén sokkoló élmény így látni egy férfi ismerősömet, gondolom neki sem lehet kellemes élmény egy ellenkező nemű testében élni. Nem tudom melyik fél járt rosszabbul, a fiú testbe szorult lányok, mint én, avagy a női korpuszba zárt férfiak, mint Ádám.
- Szervusz Éva, Kevin vagyok - vigyorgok a jó néhány centit vesztett tanáromra. Ni, de fura, hogy ilyen kis pöttöm lett. - De pici vagy! - állapítom meg, ahogy közelebb lépek hozzá. Én nőttem valamennyit, egyébként sem tartozok az alacsonyak táborába, most meg sacc 185-190 centi közé tippelném magamat. Az előttem álló őő... Éva ér vagy a mellkasomig, rohadt mókás a szitu, csak elröhögöm magam rajta.
- Egyébként fogalmam sincs mi történt velünk, valahogy nem az volt minden vágyam, hogy pasi lehessek napokra - pillantok le Ádámra, és tudom, hogy át tudja érezni a helyzetet, valószínűleg megszenved a női testtel, benne idegenként. Én már megszoktam a szeszélyességét és a kiszámíthatatlanságát, durva cucc az ösztrogén, higgyük csak el...
- Ácsi, működik az erőm? - kérdezem némileg ledöbbenve. Valahogy szent meggyőződésem volt, hogy mivel nem a saját testemet birtokolom, így a pyromágiám sem működik. Lepislantok magam elé, és kettőnk közé képzelek egy kis tűzgolyót, ami meg is jelenik közöttünk. Fura, nem hittem volna, hogy a különleges képességem megmarad annak ellenére, hogy egy másik testbe szorultam. Gyorsan eltüntetem a tüzet magunk közül és hallgatom, amit Ádám mond. A víz alatti lángképzés művészete valahogy mindig is érdekelt, talán pont azért, mert elképesztően lehetetlenül hangzott, hogy vizes közegben tűz keletkezhessen. Szememben megcsillan az izgatottság, egy nagyra nőtt 5 éves lelkesedése tükrözik rólam, ami lássuk be, ehhez a testhez nem igazán illik. De hát ki a fene foglalkozik ilyesmivel?
- Gyerünk! - kihasználva a fizikai előnyöket, ölbe kapom az Évává előlépett Ádámot és berohanok vele a vízbe térdig, hogy aztán belehajítsam a tóba, és én is utána ugorhassak. Tesztoszteron... Dolgozik a drága.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Várkonyi Arnold
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 245
Írta: 2014. június 13. 21:12 | Link

Aniella

Minden ismeretség nehezen indul. Nem tudunk a másikról semmit, azt sem tudhatjuk, mégis mit szeret, miről kérdezzük, miről szeretne beszélgetni. A sablonos témák pedig sokakat érzékenyen érintenek. Hát, én akármiről tudok hosszasan tárgyalni, főleg, ha belemerülök valamilyen témába és észre sem veszem, hogy több, mint idegesítő, amit művelek. Viszont a hallgatás sem zavar. Míg mások kínosan érzik magukat az időnként pár percre beálló csendben, én boldogan elvigyorgom az időt, és persze még véletlenül sem jut eszembe feldobni valami csidicsudi témát, amire mindkét fél ráharaphat.
Jó, talán ennyire nem vagyok katasztrofális, minden erőmet bedobva igyekszem a normálishoz igazítva viselkedni, és ha engem kérdezel, napról napra jobb vagyok! A lányon lévő pulóver sokkal jobban szemlélteti, hogy ő milyen pici a nagydarab vállaimhoz képest, mintha egymás mellett állnánk, bár erre is sor kerül. Arcomon széles vigyorral nyújtom felé a karom, egy pillanatra megijedve, hogy Aniella talán tolakodásnak veszi majd, hisz’ olyan félénk! Kétkedő, mérlegelő tekintetet kapok válaszként, végül elfogadja a gesztust és belém karol. Megkönnyebbülten fújom ki a levegőt. Igenis zavarna, ha elkergetném magamtól a lányt a meggondolatlanságommal, bár nem zökkenőmentes a kezdet a pucéran a tóból kimászó idegennel, de ez nem jelenti azt, hogy fel kell adni. Apropó… tó. Hát, még mindig nem találom megfelelőnek az alkalmat, hogy erre tereljem a szót.
- Ahogy parancsolja! – hajtok fejet a hölgy akarata előtt, és lassú léptekkel elindulok a mutatott irányba. Legfeljebb hét lépést teszünk meg csendben a tiszta, felhőtlen égbolt alatt, amikor Aniella arra kér, meséljek magamról. Még szélesebbre húzódik a mosolyom, és valóban, egy picit meglep, hogy ilyen könnyedén kezdeményez.
- Hát… - tudom, hogy így nem kezdünk mondatot. – A kastélyban lakom, aurornak készülök. Egy kicsit több, mint egy éve költöztem haza, mármint ide. Előzőleg Svájban tanultam. Van egy öcsém, nem szeretek semmit, ami vanília ízesítésű, néha kissé pofátlan vagyok és a kedvenc pulcsim van rajtad. - sorolom mindezt egyre szélesedő mosollyal. Fogalmam sincs, hogy az ilyen kérdésekre mi a megfelelő válasz, így hát, nagyjából elmondtam, ami hirtelen eszembe jutott, még ha a nagy része abszolút fölösleges információ is. - Te jössz! - így fair a játék. Persze nem haragszom meg, ha kevesebb infot tudok meg róla, talán nem is felel, de nem illik folyamatosan magamról beszélni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiv... Kevin - 2. Óra
Írta: 2014. június 23. 14:10
| Link

- Most, hogy újra megismerkedtünk és sikerült tisztáznunk minden lényeges dolgot, talán el is kezdhetnénk az órát - javaslom és megpróbálok a saját lábamon visszajutni a tó mélyebb részére, de Kiva, akarom mondani Kevin némileg felbátorodott a férfias testtől, így hát egészen más pozícióban sikerül vizet fognom, mint ahogy azt terveztem. Ez még nem is lenne akkora baj, de a hang, amit közben kiadok egészen felborzolja a lelkivilágomat. Kérem szépen, egy rendes pasas sosem sikít, semmilyen körülmények között sem. Bár jelen helyzetben nem vagyok igazi férfinak tekinthető, de a visítás, ami az ÉN torkomon jön ki igencsak bántja a szépérzékemet.
- Ha ezt még egyszer megpróbálod, vízbe fojtalak - szólalok meg miután sikerül a felszínre jutnom és vennem egy hatalmas levegőt, sőt ujjammal is megfenyegetem a lá... fiút, és szememben láthatja, hogy a dolognak csak a fele tréfa. Egy elemi mágussal akkor se szórakozzunk, ha épp nincs magánál, vagy éppen magában.
Szúrós tekintettel méregetem, ami egyébként eléggé távol áll tőlem. Elvégre valljuk be, mikor kellett nekem ahhoz folyamodnom, hogy a tekintettemmel ilyen módon próbáljak valakit megregulázni? Velem soha senki nem mert kekeckedni, főleg nem egy nálam sokkal fiatalabb személy. Na, persze most kisebbnek és védtelenebbnek tűnök, mint egyébként, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnék bármikor felrobbantani egy fél erdőt, vagy éppen kiszárítani a Balatont.
Na, jó, ez utóbbi talán még nekem is nagy falat lenne, de a lényeg, hogy láthatóan oda a tekintélyem, és nincs is benne tapasztalatom, hogy azt női testben hogyan is szerezhetném vissza. A kinézetemnek viselkedésem és testbeszédem, ha nem is teljesen, de ellentmond, így aztán rövidesen fel is hagyok a próbálkozással, végül is mindegy, hogy mennyire tisztel, amíg elvégzi a feladatokat.
- Először is próbálj meg minél tovább a víz alatt maradni, hogy aztán később kevesebbszer kelljen feljönnöd levegőért. Mielőtt megkérdezed, természetesen a gyakorlat úgy is kivitelezhető, ha csak a kezed nyomod a víz alá, de sokkal egyszerűbb, ha az egész testedet folyadék veszi körül, na, meg én is sokkal jobban szórakozok - vigyorgok rá gonoszan, majd jó példát mutatva lebukok a víz alá, és próbálok minél tovább lent is maradni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. június 25. 01:24 | Link

Várkonyi Arnold

Aniella tényleg tart az emberektől, a tisztes távolságnak is meg kell lennie, különben kiakad. Ám ő is tisztában van vele, hogy az élete hátra lévő részében ez nem mehet tovább. És nem várhatja el mástól, hogy ebben segítsen, ezt magától kell megoldania, mint általában mindent a szárazföldön. A bátortalanságán valóban muszáj változtatnia és barátkoznia kell, különben elég rossz lesz számára a világ, mikor a halandók közelében lesz. És úgy döntött itt az ideje a változásnak. Mivel Arnold rendes, nem kérdez butaságokat és aranyos is, pillanatok alatt feloldóik a leányzó. Még a srác pulcsija is magára kerül, ugyanis fázott, az új ismerőse pedig felajánlotta e ruhadarabot. Önkéntelenül megszimatolja a pulóvert, s meg is állapítja, hogy kellemes illata van. Egyébként hatalmas rá, de egész jól áll rajta, sőt... Sokkal jobb, hogy cingár alakját elrejti a nagy pulcsi.
Mikor aztán felkelnek, hogy sétáljanak, egy pillanatra összevonja a szemöldökét, ugyanis nem tudja mire vélni azt, hogy a srác felé nyújtotta karját. Végül belekarol, bár kicsit ugyan félénken. Lassan lépkedni kezdenek Aniella által kiválasztott útvonalon és közben a leányzó fel is tesz egy kérdést. Nem gondolta volna, hogy ő fog kezdeményezni, ám úgy tűnik nagyon vágyik arra a bizonyos változásra. Úgy veszi észre, hogy a fiú spontán közöl vele dolgokat, amik csak úgy bevillannak az agyába. Halványan még el is mosolyodik. Viszont mikor rá kerül a sor mindjárt nem mosolyog. Nem szeret hazudni, mint tudjuk, elsőként azzal kéne kezdenie, hogy ő egy sellő és aztán folytatni. Azonban ezt nem teheti, hiszen hét pecsétes titok, ezért csak random dolgokat sorol fel.
 - Szépen tudok énekelni, van egy heg a karomon, a cipőfűző az egyik kedvenc szavam, imádom a hajamat és tavakat, meg a tengereket nagyon szeretem - válaszol. Igazából semleges dolgokat mondott, de ez így van jól, nem kezdhet el arról regélni, hogy milyen volt eddig az élete. És magához képest elég sokat mondott.
 - Viszont ha tényleg ez a kedvenc pulcsid, akkor visszaadom, nem akarom én elvenni, meg ilyenek - mondja kicsit elvörösödve. Most rosszul érzi magát, mert olyan, neki, mintha a gonosz banya szerepét töltené be. Megáll és lassacskán elkezdi lehámozni magáról a ruhadarabot, hacsak Arnold meg nem állítja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jamie Marcus Wayne
INAKTÍV


ex-csárdatulaj
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 711
Írta: 2014. július 3. 12:15 | Link

Állia

Fejfájósan indult a mai nap. A változó időjárás rosszabb mint a nők, komolyan. Tőlük sosem fájt a fejem még, de most, hogy egyik pillanatban lesül rólam a nadrág, a másikban meg a vihar elől menekülök be az udvarról, már afelé a pont felé terel, hogy orvoshoz forduljak. De amíg ez nem szükséges, addig elég a jó hideg víz, és a pihenés. Na de pár napja kaptam egy kölyökkutyát otthonól, mert hogy így megtanulom a felelősséget... Köszi anyu és apu, de a nyakamba varrtatok már két gyereket, meg az unokatesóimat. Ennek ellenére első pillantásra beleszerettem a kislányba, olyan édesen nézett rám a boci szemeivel, hogy huh.
Szóval fejfájással küzdve álltam be a zuhany alá, míg Fleur az ágyam mellett pihent. Azt mantráztam magamban, hogy "nem fáj a fejed, nem fáj a fejed", és tessék, ahogy a hűvös zuhany alól kiléptem, tényleg kicsit csillapodott. Világoskék pólóba, és rövid farmernadrágba bújtam. Átcsoszogtam a szobámba, és amint elvettem a szekrényről a pórázt, a kis dög felpattant, majd egy pillanattal később már a lábamat kaparta.
- Aucs Fleur, ennyire nem kell örülni - bosszankodva mormoltam az orrom alatt miközben rátettem a nyakörvet. Nos, elvileg én sétáltatnám őt, de hát hogy is van abban az esetben, mikor a kutya kezd el lerángatni a lépcsőn? Ő sétáltat engem? Na nem...
Igyekeztem visszafogni, ugrálva, nyüszítve kaparta az ajtót a földszinten, de cipő nélkül nem indulhatok el. Egy perc volt, hogy felvegyem a fehér tornacipőmet, és egy pálcaintés, hogy némi jutalomfalat kerüljön a zsebembe, amivel tudom valamennyire szabályozni az újdonsült háziállatomat.
Lassacskán belejöttünk ebbe is, és már egész szépen jött mellettem anélkül, hogy megfojtotta volna magát a nyakörvvel. Hamar kiértünk a tóhoz, de ebben a nagy melegben még az árnyék is kegyetlenül rossz volt. Gondolkodás nélkül eresztettem kicsit szabadon Fleurt, ő meg a tavacskához ment szaglálódni. Persze követtem, és a pólómat levetve leültem mellé. Elég közel voltunk már a vízhez, így lassacskán a cipőmtől is megszabadultam, és a tó vizébe dugtam a lábaimat. Mennyei felfrissülés.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nyári Évi
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 733
Írta: 2014. július 3. 15:01 | Link

Eléggé feleslegesnek éreztem magam. Iza nem nagyon akart mesélni semmit.
- Figyelj, hátha tudok segíteni. Mondd el – próbálkoztam. Reméltem, hogy nem ordítja majd le a fejemet, hogy ne kíváncsiskodjak. Leültem a fűre, tisztességes távolságra Izától. Én mindenre felkészülök, ha kell menekülök, bár amit meséltek róla, nem egy idegbeteg.
- Ööö. Hallottam egy barátomtól, hogy szereted a kviddicset. Játszatsz, vagy csak szereted? – Faggatóztam. Nézni nagyon szerettem a kviddicset, de játszani még nem próbáltam. Nem álmom leesni 20 méter magasról. Reméltem, hogy Iza lassan megnyílik, de ha nem akkor tovább próbálkozok.  Telt az idő, de Iza nem nagyon nyílt meg, hiába próbálkoztam, úgy voltam vele, hogy feladom. Hátradőltem a füvön és néztem a felhőket. A kellemesen lengedező szél lassacskán felerősödött, a felhők is kezdtek sötétedni.  
- Eső lesz - szólaltam meg végül. Otthon mindig figyeltem a fellegeket, így kiismertem magam bennük.
- Ahogy látom nem lesz nagy eső. Csak egy kis zápor. Szeretem az eső illatát, és ha a szél fúj egy kicsit. És te? – Informálódtam Izától.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Akiket igazán szeretünk, azok haláluk után sem hagynak magunkra minket. Ők az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban."
Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2014. július 3. 16:44 | Link

Évi


Akár mennyire is bizonygattam hogy nem tud segíteni, a lány annál inkább mondogatta, hogy de, de tud. Egy vállvonással jeleztem neki, hogy tényleg nem tud mit tenni és inkább hanyagoljuk a témát.
- Nézd, kedves, hogy segíteni akarsz, de tényleg nem tudsz - válaszoltam feltehetően már utoljára. Évi leült a fűbe és amikor visszakérdeztem, hogy honnan ismer, kis gondolkodás után válaszolt is, aztán a kviddicsről kérdezett. Örültem, hogy valami olyan témát hozott fel, amiről már én is szívesebben beszéltem, így hát elhelyezkedtem a padon és mesélni kezdtem. Nem, nem egy mesét, csak az lap dolgokat, amik így hirtelen az eszembe jutottak.
- Igen játszom és szeretek is. Bár nekem kevés szerepem van, még is jó a csapat része lenni - mosolyogtam rá a lányra, akik közben elterült a fűben. Tekintetét az égre emelte és kijelentette, hogy esni fog. Én is felnéztem az égboltra és valóban: a csúnya gonosz esőfelhők már kezdtek gyülekezni az égen, nálam pedig még csak egy esernyő sem volt, de sebaj, majd egy leperex megoldja. Azt viszont nem tudtam, hogy Évi hogyan fogja megoldani, hiszen ő még elsős és nem tanulta ezt a varázslatot és hát... nekem sem megy mindig tökéletesen. Így hát lassan feltápászkodtam a padról, amikor meghallottam a lány újabb kérdését.
- Igen, én is szeretem az illatát - válaszoltam a kérdésére, aztán mellé sétáltam és nyújtottam a kezem, segítségképpen. - Jössz? Én visszamegyek a kastélyba, mert ha tényleg esni fog, akkor bizony megázunk.
Amíg is kifejtegettem, hogy miért is nyújtottam a kezem, addig megérkeztek az első villámlások én pedig meredtem bámultam a tavat. Sürgősen vissza kellett sietnem a kastélyba, mert Vatta nem igazán bírja a viharokat. Esőben még szeret futkozni, de a villámlásoktól megőrül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. július 4. 10:20 | Link

Jamie Marcus Wayne


Álmosan nyújtózkodom a reggeli nap fényben és azon gondolkozom érdemes-e fel kelni már. A szobában már majd nem mindenki fel ébred és elkezdte a szokásos reggeli rituálét, ezért én is inkább fel kellek és fel öltözöm. Kis mérlegelés után farmer rövid nadrágot és világos zöld pólót veszek szandállal. Aztán elindulok a fürdő szoba felé. Egyenlőre üresen találom, fogat mosok és meg fésülködöm. Kilépve az ajtón már szembe jön velem Ivy. köszönök neki aztán elindulok az agyamhoz, hogy össze szedjem a rajz füzetem és a ceruzáim és bele rakom a táskámba. Kifelé indulva magamhoz veszem a pálcám és elindulok a szabadba. Kiérve a kastélyból meg csap a meleg levegő. Vissza lépek az árnyékba és elkezdek gondolkozni, hogy hova is mehetnék. elsőre a stég jut eszembe, de azt elvetem. Ott biztos sokan vannak inkább kigyalogolok a tóhoz, oda kevesebben járnak. ezt eldöntve elindulok és a faluig meg sem állok, ott viszont tartok egy kis pihenőt, de pár perc múlva már a faluban sétálok. A boltok már nyitva vannak, de embereket még nem igazán lehet látni. Beérve a fák közé lassítok elkezdek keresni egy árnyékos helyet. Mivel nem látok senkit aki zavarna le ölük egy bokrokkal övezet szomorú fűz alá a víz parton. Itt egy kicsit kellemesebb a levegő. A szél enyhén mozgatja a fűz ágait
és kellemes légmozgást hoz létre.  Le rakom a táskám és kiveszem a füzetem. elkezdem lapozni. Egyik másik rajznál meg állok, mosolyogva nézem vissza a mostanában készült munkáimat. Ebben annyira elmerülök, hogy észre se veszem azt, hogy elkezd mellettem mozogni az egyik bokor. Csak akkor veszem észre amikor valami rám ugrik és leterít ülő helyzetemből és elkezdi nyalogatni az arcom. Lerakom a füzetem és meg próbálom le tolni magamról a támadómat. Miután sikerül magam mellé tennem, fel ülök és meg nézem, hogy mi is. Elmosolyodom, egy pár hónapos kölyök kutya terített le. most pedig mint ha misem történt volna csóválja a farkát és kíváncsian méreget.
Némi mérlegelés után meg simogatom a foltos ebet. Aztán összeszedem a füzetem és becsukom, de ez rossz ötlet volt. A kutya valamiért igényt tart rá és kikapja kezemből és elszalad vele. Mérgesen nézek utána, aztán én is fel állok és elkezdek utána szaladni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nyári Évi
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 733
IzaAnyu
Írta: 2014. július 8. 11:05
| Link

- Értem – válaszoltam Izának. Engem nem szokott zavarni, ha eláztam, de a nagy viharokat nem kedveltem. Lassan Iza segítségével felkeltem. Én még maradtam volna, de ahogy az eső jobban elkezdett esni és villámok is jöttek úgy döntöttem, hogy inkább én is felmegyek a kastélyba.
- Várj, Iza! Megyek veled, persze csak, ha nem zavarok – mondtam.  A mondatom végére az eső úgy esett, mintha dézsából öntötték volna. Teljesen eláztunk, ezért gyorsan felsiettünk a kastélyba. A bejáratnál pedig elbúcsúztunk, aztán mentem átöltözni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Akiket igazán szeretünk, azok haláluk után sem hagynak magunkra minket. Ők az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban."
Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2014. július 8. 11:46 | Link

Évi
~ zárás


Évi beleegyezett, hogy feljön velem a kastélyba. Amikor kezet nyújtottam neki, ő elfogadta a segítségem, én pedig felhúztam a földről. Szerettem volna minél előbb felérni a kastélyba, mert nem lett volna jó, ha elázunk. Szerettem az esőt, meg minden, de azért még is csak eső és akár meg is fázhatnánk. te jó ég, olyan lettem, mint anya! Ő mondta mindig, hogy az esőtől meg lehet fázni, én persze annál inkább kirohangáltam és élveztem a cseppeket. Most viszont fel kellett mennem, mert Vattának szüksége lehet rám, így amikor a lány elengedte a kezem, nagy léptekkel elindultam a kastély felé. Évi utánam szólt, én pedig visszafordulva intettem a kezemmel, hogy siessen, és akkor... hát, akkor elkezdett zuhanni az eső. Halk sikoly hagyta el a szám a hirtelen zuhanyra, aztán az ég is villámlott egyet, azt pedig követte egy szép égi dörrenés. A hangra összerezzentem, majd Évivel együtt beléptünk a bejárati csarnokba, ahol elköszönt tőlem és pillanatok alatt el is tűnt a szemem elől. Egy percig még ácsorogtam ott, aztán elindultam, hogy megnyugtassam a kutyám. Nem lett volna jó arra felérni a szobámba, hogy minden szét van rágva, a kottáim a földön, az ágyam szanaszét, a ruháim kint a szekrényből. Volt már rá példa, hogy otthon a nyári szünetben ez várt engem, amikor egy lovaglásból későn értem haza és Vatta a vihartól teljesen megbuggyanva szétrombolta a szobám. Ezt most nagyon szerettem volna elkerülni, így tehát felsiettem a lépcsőkön, majd egy kicsit várakozva a portré előtt, megkaptam a kérdést, aztán beléptem. Felszaladtam a szobámhoz és kissé kíváncsian nyitottam be...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 8. 14:35 | Link

Elhatároztam hogy felderítem a terepet, hiszen még új vagyok erre.
Remélem akad majd valaki aki körbevezet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


bűbáj pápa
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6722
Írta: 2014. július 8. 14:39 | Link

Evelinnek címezve Smiley

Ma Doléance-nak kimenője van. Matilda, az új házvezető-helyettes (szuperkedves, nagyon okos és imádja a könyveket; csodás párost alkotnak a kis növésű házvezetővel, bár Doléance a szigorú, kötelességtudó és megbízható Rubya professzort is hiányolja) elvállalta, hogy könyvtárosi zugát egy kicsit magára hagyva felügyel a levitás diákokra. Az emberek azt gondolják, a levitások csak ülnek és tanulnak, olvasnak vagy szórakozásként vitadélutánokat tartanak, ezért nincs sok felügyelnivaló rajtuk. Persze némelyik hajlamos az ilyesmire, azért bizony a szfinxpalánták házában is akadnak zűrök. Nem is olyan régen a Kék Ház átváltozott Fehér Házzá egy konyhai kakaós csiga sütésként indult, de lisztcsatává fajult megmozdulás keretében. Büntetőmunkát is kaptak mindannyian az egyik prefektustól - amelyik nem éppen maga is hadat viselt a lisztháborúban. Még Dol is lelkiismeretesen részt vett a penitencián.)
De Doléance nem aggódott különösebben: nem akadt eddig még olyan probléma a Levitában, amit ne sikerült volna megoldani. Ma még ha aggódott volna, azt is félreteszi, hiszen csónakázni indult a falu szélére. Nem túl nagy a tó, de arra éppen megfelel, hogy egy lányka a földről felvett falevelet sokszorosára nagyítva bűbájjal, abba beleülve kényelmesen elringatózhasson a vízen. A falevél hosszas kutatómunka gyümölcse. Olyat kellett találni, amelyik öblös, nem csorog be az oldalán a víz, és nincs megrongálódva, nehogy elsüllyedjen.
Jelenleg a lány közel a parthoz csücsül a falevél-csónakjában, épp egy színes szitakötőt figyel a levélhajó oldalára támaszkodva.
Utoljára módosította:Doléance Arslí na Fírinne, 2014. július 8. 14:45 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 8. 14:57 | Link

Látok valakit errefelé tévedni. Végre egy kis társaság! Remélem majd idejön kicsit ismerkedni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


bűbáj pápa
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6722
Írta: 2014. július 8. 15:21 | Link

Ahogy a hullámok sodorják a hajócskát, benne a fehér ruhás, hosszú, sötét hajú házvezetővel, a parti növények közül kibukkan egy fiatal lány. Mivel Doléance huszonéves létére is úgy néz ki, mintha körülbelül 15 lenne, nemigen látszik a korkülönbség köztük.
A szitakötő már elszállt, Doléance figyelmét így nem köti le más, mint az újonnan meglátott, de ismerősnek tetsző diák a parton.
- Szia! - köszön az ott kint ücsörgőnek, és felkaparja a falevél-csónak aljáról a varázspálcáját, hogy egy intéssel a parthoz navigálja a csónakocskát vele.
- Levitás vagy, ugye? - kérdezi Doléance sugárzó mosollyal. Csalhatatlan a memóriája, ha a levitások arcaira kell emlékezni, szóval hiába a kérdő mondat, biztos a dolgában. Mindjárt eszébe fog jutni a neve is, még a beosztási ceremóniáról. Evelin - idézi fel magában.
- Doléance vagyok, a Szfinxek Házának házvezetője - mutatkozik be, pedig valószínűleg a lány is tudja, kicsoda ő. Ha még nem is találkoztak személyesen, a tanévnyitó ünnepségen biztosan felfedezte a gólya, ki lesz a házának vezetője. De mégis illik bemutatkozni, no meg a nagy izgalmak közepette el is felejthette, kihez tartozik.
Utoljára módosította:Doléance Arslí na Fírinne, 2014. július 8. 15:21 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 8. 15:26 | Link

Valaki köszönt nekem. Egy kicsit megijedten tőle. Hirtelen fel sem tünt hogy ki ő. De szerencsére eszembe jutott. Visszaköszönök.
- Szia.Igen Levitás vagyok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


bűbáj pápa
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6722
Írta: 2014. július 8. 15:43 | Link

Nem túl bőbeszédű a jövevény, de ez nem olyan ritka a kékek körében. Szerencsére Doléance-nak mindenki helyett elég jó a beszélőkéje, hát zavartalanul folytatja:
- És hogy megy a tanulás?
Ma szombat van, így feltehetően nem volt órája vagy más teendője a lánynak, hacsak nem jelentkezett máris a színjátszóba, a DÖK-be, vagy nem szippantotta be a Levita kviddicscsapata.
- Van már kedvenc tantárgyad? Vagy olyan, amivel nehezen boldogulsz? Szívesen segítek! Főleg bűbájtanban - kacsint rá Doléance.
De kár is ezen a szép napon többet beszélgetni az iskolai nehézségekről.
- Van kedved csónakázni? - kérdezi a házvezetőcske arrébb kuporodva a hatalmasra nagyított falevélben, hogy helyet adjon, ezzel némi ingásra késztetve azt.
- Nem nagy a tó, de ha sok kört megyünk, egészen olyan! - kecsegteti széles mosollyal a lehetséges utastársat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 8. 16:06 | Link

A tanulás elég jól megy. Megpróbálok sokat szorgalmizni. Kedvenc tantárgyam még nincs. De a bagolykőben érdekesek a tantárgyak.
Szivesen csónakázok. Időm annyi, mint a tenger. Legalább addig sem unatkozok. (Kuncogok magamban.)
Utoljára módosította:Evelin Ordassy, 2014. július 8. 16:08 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


bűbáj pápa
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6722
Írta: 2014. július 8. 16:17 | Link

Doléance büszkén gondol rá, hogy ez a kis levitása is jeleskedik a tanulásban, no meg hogy a szorgalmi feladatok sem hagyják hidegen. A Levita az utóbbi években nagyon jól teljesít a pontversenyben. Sok-sok pontot szereznek, egymást is lelkesítik a szorgalmi feladatok megírására. Ilyen egy igazi csapat!
Evelin belép a falevélbe.
- Óvatosan! - figyelmezteti a házvezető, és ugrásra készen figyeli, ahogy a lány másik lába is elhagyja a partot. Sikerült vízbe pottyanás nélkül kivitelezni a feladatot, és a lendülettől el is távolodtak már a parttól. Doléance újra int a pálcájával, mire a falevél-ladik magától kezd el úszni a vízen, lassan, apró hullámokat vetve.
- Magadtól találtál rá erre a tóra? Jó messzire kellett csatangolnod hozzá, ide Bogolyfalva szélére - csacsog vidáman Doléance. - Ha szereted a rémisztő helyeket is, mindenképpen nézd meg a kísértetházat! Az is a falu egyik kietlen részén található, és mindenféle szellemek és furcsa, láthatatlan lények élnek ott állítólag. Én még nem jártam ott, de a levitások meséltek róla.
Közben már a tó egy másik szegletében járnak, békák kuruttyolnak a parton, rovarok zümmögnek a nádasban. Ha Evelin kihajol a falevélből, még néhány apró halacskát is láthat elúszni mellettük, nem messze a vízfelszíntől.
- Ebben a tóban állítólag lakik egy sellő - meséli tűnődve Doléance épp egy halacskát próbálva megérinteni a víz alatt, de az elmenekül, mielőtt hozzáérhetne.
Utoljára módosította:Doléance Arslí na Fírinne, 2014. július 8. 16:18 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 8. 17:01 | Link

-Igen, magamtól találtam rá. Kedvem támadt eljönni bagolyfalvára és kicsit megismerni azt. Eleve kedvelem a tavacskákat. Én is hallottam a sellőről az egyik barátnőmtől. Majd a kísértetházat is megnézem. Biztosan az is érdekes. (Mondta felszabadultabban.)
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


bűbáj pápa
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6722
Írta: 2014. július 9. 16:20 | Link

- És sikerült megismerni? Találtál valami jó helyet? Ezen kívül, persze - csacsog tovább a hölgyike.
A sellőről a másik is hallott, így ez már két hiteles (?) forrás, úgyhogy Doléance, kihajolva a falevél peremén, a vizet kezdi szuggerálni, hátha megpillantja a híres sellőlányt. Olyan nagyon erőlködik, egyre jobban lóg kifelé a falevélből készült ladikból, mígnem annak széle meg nem hajlik, és Doléance ívesen nem pottyan a vízbe, és erre a hatásra az egész hajó szintén felborul, benne Evelinnel.
Reméljük, a levitás diáklány tud úszni, mert Doléance egyelőre nem tud a megmentésére sietni, maga is épp el van merülve. Nyitott szemmel lebeg a víz alatt, és kerekre is rágulnak azok a szemek, amikor látni véli a sellőt elsuhanni! Ezért már megérte belepottyanni a vízbe. A levegője fogy, így eszébe jut felrúgnia magát a vízfelszínre. Körülnéz, mellette a felborult falevél-hajó, Evelin pedig remélhetőleg mögötte van, nem a víz alatt, mert maga körül sajnos nem látja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 9. 16:35 | Link

Evelin szerencsére a hajó mögött úszkál abba kapaszkodva. (Nevet)
-Ahogy látom jól vagy. Csak egy kicsit eláztál! Végülis én sem vagyok különb.
Gyere és üsszunk ki a partra. Remélem nem sűllyedek el. Egy kicsit bénán úszom.
Elindultak a part felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jamie Marcus Wayne
INAKTÍV


ex-csárdatulaj
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 711
Írta: 2014. július 10. 12:22 | Link

Állia

Az idő szép, a tó szép...mi az kérem szépen, hogy egy lány sincs itt, aki még szebbé tenné a dolgokat? Kicsit elméláztam a dolgokon, lábam a vízben volt, Fleur meg ott szaglászott mellettem. Nem tudom mi volt a vízben a talpam alatt, de csiklandozott. Nem láttam semmit amikor lenéztem, úgyhogy nem tulajdonítottam neki sok figyelmet, inkább hátradőltem, kitámasztva magam a kezeimmel.
Folyamatosan hallottam, ahogy a fű meg a többi zörög mellettem a kutyám tappancsaitól meg az orrától, és persze a szimatolását is. Aztán egyszer csak már nem. Elbambultam. A fejemet odakaptam, és körülbelül kieső szemekkel néztem, hogy hol a kis dög. Alig van nálam pár napja, máris elveszítem...
Felpattantam, és vizes lábakkal tettem meg pár lépést. Nagy vonalakban körbepásztáztam a tavacska környékét.
- Fleur! Gyere vissza! - kissé kétségbeestem, bár ez nem látszott az arcomon. A tenyerem is izzadni kezdett, és ezt már nem lehetett a melegre fogni. Tőlem jobbra fekete rohanó foltot pillantottam meg, és a szikla lezúgott a szívemről ahogy az agyam rögzítette, ez a kutya, és jön vissza, nem veszett el. Csak hoz valamit a szájában. Összevont szemöldökkel guggoltam le hozzá, és vártam, hogy odaérjen. Boldogan, mintha valami nagyon jó dolgot tett volna, ült le elém, és várta, hogy elvegyem a szájából a papírokat. Kihúztam, de még mielőtt megnéztem volna, egy barna hajú lányt is megláttam, aki szintén futott.
- Szia! Ezek a tieid? - felegyenesedtem, és megvártam, hogy odaérjen, és felé nyújthassam a papírokat. - Sajnálom, egy pillanatra nem figyeltem, és elrohant mellőlem. Nagy bajt okozott? - bocsánatkérő pillantással néztem a lányt, és lenéztem a minket bámuló Fleurre olyan ejnyebejnyésen.
- Esetleg kárpótolhatlak valahogy, vagy örök harag lesz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


bűbáj pápa
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6722
Írta: 2014. július 10. 16:01 | Link

Evelin hamarosan megkerül, így együtt evezhetnek ki mesteri kutyaúszásban a partra. Doléance felhúzza magát a stégre, és a cipőjéről meg a ruhája szegélyéről visszafolyatja a tó vizét annak megérdemelt helyére. Amint valamennyire kicsöpögött, csavarint még egyet a hasánál is a fehér nyári ruhán, majd pálcájával magához inti a ladikot. Egy rövidecske mozdulatsorral koppint a csónak szélén, és az újra eredeti falevél méretére zsugorodik.
- Elég volt a hajózásból, ugye? - somolyog Evelinre, és ha szüksége van rá a lánynak, segíti kikecmeregni a tóból.
- Mit szólnál, ha hazamennénk, és innánk valami finomat? - veti fel az ötletet, és nyújtja a kezét kis diákja felé, miután felállt a deszkákon. Körülnéz. Nem volt nála semmi különös, de azért leltárba veszi a dolgait: falevél a tóban, varázspálca, nyári ruha, lakcipó a bl lábon, lakkcipő a jobb lábon. Menetre készen.
- Mehetünk? - kérdezi, és nedves ruhájában megindul Bagolykő kastélya felé. Egy legyintéssel szárazra varázsolhatná magát, de olyan jó az idő, valahogy fel sem merül benne, hogy tenni kéne valamit a nedves göncök ellen.
Utoljára módosította:Doléance Arslí na Fírinne, 2014. július 10. 16:02 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 10. 16:24 | Link

Evelin is kikecmereg a tóból. Kicsavargatja a legtöbb vizet a ruhájából.
-Szerintem is elég volt a csónakázásból.
Egy kis innivaló tényleg jól esne. Indulhatunk.
(Evelin elindul nevetve.)
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 12 13 [14] 15 16 ... 24 ... 61 62 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa