37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→A falu határa
Bogolyfalvi temető - Kasza Fanni Stefánia hozzászólásai (11 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Péter Fanni
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2015. augusztus 11. 22:47 | Link
A.L.E.X.
Péntek este fél tízkor.


Mivel Madagaszkáron a temetői kitérőm nem igazán úgy sült el, ahogy szerettem volna, így amikor hazaértünk elhatároztam, hogy a helyi temetőbe megyek majd kikapcsolódni. No, igen. Elhiszem, nem tartasz százasnak, se ötvenesnek. Én sem tartottam soha normálisnak magamat, még a varázslóvilágban sem, amit köbö április óta ismerek. Na mindegy.
Amint haza huppant a suli, felvergődtem az Eridon toronyba, mert hát azért le kellett pakolnom meg minden. Akkor terveztem szét nézni a faluban, de Lazriellel találkoztam, így inkább elhúztunk rajzolni és festeni. Halasztottam a tervet. Máig tudtam tolni, halasztani ezt a temetőlátogatást, amíg a ma esti vacsora közben be nem kattant egy ötlet. ~ Mi lenne, ha most vacsi után zúznék el oda? Úgy is péntek van, holnap pedig nincs tanítás, és ha szerencsém lesz, egy prefi-bubus sem fog a falu határánál mászkálni este tíz előtt. Addigra meg igyekszem visszatolni a valagamat a KHba. ~
A vacsi végeztével felcammogtam a toronyba, ahol felvettem a bakancsom, és a megbűvölt fejhallgatómat az mp4em társaságában. Fel voltam szerelkezve, már csak a pálcám hiányzott. Kész. Becsúsztattam a pulcsim ujjába, ami rajtam volt, így ha szükségem lesz rá, elég lesz csak a kezembe csúsztatni. Tökre olyan volt, mint az Assasins Creedben az a rejtett tőr az assasinoknál. Menő voltam. Átvágtam a nyüzsgő klubházon, és lefelé suhantam a bejárathoz, onnan meg a temetőbe.
Az mp4em már javában üzemelt, mire a temetőbe értem. Még soha nem jártam itt, pedig már párhónapja Bagolyfalván tanultam a tanodában, de úgy voltam vele, hogy mindent ki kell próbálni. Egyre beljebb értem a sírkertbe, amikor kiszúrtam magamnak egy üres, jelöletlen sírt. Tökéletes volt arra, hogy elmélkedjek az aznapi vacsoráról, és hogy milyen lehet tündéreket kergetni a víz alatt, esetleg milyen menő lehet szirénnek vagy főnixmadárnak lenni.
Le is dobtam magamat, a fejem követte a dalok ritmusát, lehunyt szemekkel próbáltam elmélkedni az élet nagy kérdésein. A zenén kívül semmit sem hallottam. Csak én voltam, és a zene meg.. a temető.
- A fű, miért fű? Miért nem inkább fú vagy fí?- motyogtam magamban az első kérdésem, ami az eszembe jutott.
Szál megtekintése

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Péter Fanni
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2015. augusztus 12. 00:06 | Link
A.L.E.X.
Péntek este fél tízkor.


Már majdnem ott tartottam, hogy a fahangommal kornyikálni kezdtem a dalszöveget. Kinyitottam a pislogóimat, és... mintha valami nem stimmelt volna. A fejem ritmusra mozgatását abba hagytam. Nem elmélkedhettem tovább mindenféle jött-ment hülyeségen ami megfordult a buksimban.
Körbenéztem, több lángocska ott lebegtek a sírok felett, kivéve egy helyen. Ott üres volt. Olyan volt, mintha én körülöttem lebegett volna mind. Kérdőn felhúztam az orromat, szemöldökömet, hogy mégis mi a retek folyt ott. Nem értettem, viszont amikor a lángok már kéken világítottak, tényleg fura volt.
- Mi a szösz...? Most vagy elemi mágus lettem, vagy pedig valaki velem szórakozik. - levettem a fejhallgatót a fejemről, a nyakamba akasztottam, viszont a zenét már lusta voltam kikapcsolni. A lángokra meredtem, próbáltam valami nem oda illőt keresni, de nem láttam semmit.
- Ez a Kész Átverés? Hol a kamera? - felpattantam vigyorogva és elkezdtem galoppozni azon sírok közt, ahol ott pislákoltak az a pici lángocskák. Az egyik lángért már nyújtózkodtam, hogy megérintsem, nem tűnt hétköznapi dolognak.
- Ez nem meleg. De menőőő. Ilyet én is akarok! - pedig tudtam volna ilyen lángokat én is előidézni, hisz ezek ugyan azok a lángok voltak, amiket Bűbájtanon tanultunk. Természetesen szeleburdi fejjel először beszéltem, mint gondolkodtam. A hosszas nyújtózkodást meguntam, felesleges volt ágaskodnom egy buta lángnyaláb után, inkább pattogva elindultam a lánghézag felé, kínácsi voltam, vajon hova akarnak engem vezetni ezek a kis lángocskák.
Utoljára módosította:Péter Fanni, 2015. augusztus 12. 00:08 Szál megtekintése

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Péter Fanni
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2015. augusztus 12. 15:05 | Link
A.L.E.X.
Péntek este fél tízkor.


Megindultam a lánghézag felé, kíváncsi voltam, vajon mi lehetett arra. Valami sántított, fogalmam sem volt arról, hogy ugyan ki a fene lehetett az, aki megidézte a lángokat.
Mentem, mentem, mendegéltem, amikor már valami már tényleg fura volt. Épp nyitottam volna a szám, hogy kifejezzem a nem tetszésemet, de nem tudtam megszólalni, vagyis, igen, de csak hangokat tudtam kiadni, mást nem. A nyelvem a szájpadlásomhoz tapadt. Ezt már tényleg kiborítónak találtam. Tuti nem voltam egyedül, valaki ott lehetett a sötétben valahol elrejtőzve, mert egy nyelv nem tud csak úgy a szájpadláshoz ragadni.... MAGÁTÓL.
A pumpa elindult felfelé. Jobbra-balra tekintgettem, hogy ugyan hol lehetett az a vicc király, aki belőlem űzött gúnyt. Ám hamar kaptam ismét az áldást. Vagy száz denevér indult meg felém, a fejemre kaptam, és leguggoltam, teljesen a földre kuporodtam, hogy épségben megússzam ezt a szerencsétlen találkozást a kis cukiságokkal. Nagyon cuki állatok a denevérek, de tényleg, csak nem a legjobb időtöltés egy vérdenevér rontást végi szenvedni este a temetőben. A nyelvragasztásom meg egyre inkább kezdett felszívódni.
Fogalmam sem volt mennyi időm lehetett a következő rontásig, így hát a pálcámat a pulcsim ujjából a bal kezembe csusszant aztán az égbe emeltem.
- Lumos! – vége volt a rontásnak, furcsa mód egész hamar, tuti nem egy mestertanonc vagy egy falusi állt a háttérben. Elkiáltottam magamat, mire gyenge fény tört elő a pálcámból. Nem volt elég erős a fénye ahhoz, hogy egy teljes értékű lumos bűbáj legyen, de jelenpillanatban meg voltam magammal elégedve. - Jobban jársz, ha megmutatod magadat, mert, ha én kereslek meg, nem csak a nyelved lesz a szájpadlásodhoz ragasztva! - egy dühös oroszlánhoz lehetett hasonlítani az ordításom. Nekem tényleg sosem volt szerencsém a temetőkben. Ráadásul még hangoskodtam is a temetőben, szép volt, Fanni. Ezért jár a keksz.
Szál megtekintése

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Péter Fanni
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2015. augusztus 12. 16:30 | Link
A.L.E.X.
Péntek este fél tízkor.


Ajaj, ezt ne tette volna ez a titokzatos valaki, egyre jobban haragra gerjedtem, amint azt tapasztaltam, hogy a lábacskáim a földhöz ragadtak. Erősen markoltam a pálcámat, nehogy elejtsem, ahogy szabadulni próbáltam. Sajnos nem sokáig erőlködhettem, hisz furcsa hörgésekre, és nyekergésekre lettem figyelmes.
A zombik elkezdtek kimászni a föld alól, felém vették az irányukat. Felsikkantottam, ahogy a rothadó testek megindultak felém és elkapták a bokámat. Biztos voltam benne, hogy meg akarták enni az agyamat. Igazából az én helyzetemben mindenki ezt gondolta volna, fogalmam sem volt arról, hogy csak egy idióta bűbájnak estem a csapdájába. Ahogyan az élőholt áradat közelített felém azt kívántam, hogy jöjjön egy prefektus és csapja agyon az összeset. Ám ekkor egy hangot hallottam, ami nem hörgött, sokkal inkább hozzám beszélt.
- Ki… ki a f*sz vagy te? - soha nem volt ínyemre a káromkodás, viszont én is tudtam igen cifra jelzőkkel illetni az embereket magamban, még ha nem is mondtam ki. Mondjuk az imént kimondtam, de nem szégyelltem magamat. Jobbra-balra néztem, kerestem a hang forrását és egy barna hajú srácot pillantottam meg. A lábaimat már teljesen elengedte a lábbilincs.  Megindultam a hang feltételezett irányába, azt a pár behaluzott élőholtat pedig kikerültem. Rávetettem magamat a srácra, ám lepattantam róla, mint a házfalról a gumilabda, egyenesen a zombi láberdő közepébe. Az esés következtében még a pálcám is elejtettem, úgy nyúltam utána. Attól tartottam, hogy még azt is elveszi tőlem. A földön gubbasztottam hosszú perceken keresztül, a fejem már hót vörös volt mérgemben a pálcamarkolatát szorongattam két kézzel. Egyszer csak erőt véve magamon felálltam.
- Na ide figyelj te gyáva senkiházi! - szemeimmel kerestem a srácot- Még egyszer... azaz MÉG EGYSZER hozzám mersz érni, eldobom a pálcámat, és pusztakézzel eltöröm az állkapcsodat, hogy egy jó ideig nyugton legyél valamelyik sarokban!  - Egyre jobban kitisztult a kép, múlt a hallucinációm hatása, kirajzolódott a srác alakja. - A protegód sem fog tőlem örökre megvédeni, hisz elég nehéz bűbáj egy elsősnek, és nem is tudja soká fenn tartani. - a nyakam kiropogtattam, és vártam, hogy eltűnjenek a képzelgéseim, illetve a protegója amit persze nem tud még egyszer megidézni, nincs elég manája már ahhoz.  Vele szemben én, csak egy egyszerű lumost használtam, ami nem is tartott túl sokáig.
A fiúval szemben álltam és mélyen a szemeibe néztem, a szemeim villámokat szórtak. – Tűnj el az uramból, vagy… élve eláslak valamelyik csontváz mellé. – oroszlán énem csak úgy előtört belőlem, mint vulkánból a láva.
Szál megtekintése

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Péter Fanni
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2015. augusztus 13. 09:11 | Link
A.L.E.X.
Péntek este fél tízkor.


A haragom a tetőfokára hágott. Soha nem hittem volna, hogy így fel fogom magamat idegesíteni egy idióta miatt, aki abban lelte a szórakozását, hogy minden előzmény nélkül csesztessen engem. Oké. Én sem voltam egy mindennapi egyed a kinézetemmel és viselkedésemmel, és nem egyszer illettek mindenféle cifra jelzővel, de ez teljesen más volt. Én már bántalmazásnak vettem.
Amint elmúlt az összes átka, amiket rám olvasott, már javában tudtam járni és a rémképeim is eltűntek. Azt hittem, hogy rosszabb már nem fog érni az este folyamán. De sajnos tévedtem. Megfenyegettem, meg ígértem neki, hogy élve elföldelem, ha még egyszer rám mer olvasni akármit is és sajnos meg tette. Talán a fenyegetés csak olaj volt a tűzre? Talán. Egy biztos volt, mégpedig az, hogy soha nem fogok könyörögni senkinek az életemért. A büszkeségem nem engedte.
Amint rám olvasta a Petrificus totalust, az arcomra fagyott a rémület. Tulajdonképpen én magam csak egy mozdulatlan testé változtam. Ott helyben úgy dőltem el, mint a zacskós tej. A földön feküdtem, bámultam a csillagos eget, egyedül csak a szemeim forgatására voltam képes, ja, az agyam is működött. Biztos voltam benne, hogy ezt nem fogom büntetés nélkül megúszni, de ő sem.
Sohasem voltam azért oda, hogy X dolgot megbosszuljak, de ez komolyan sértette a büszkeségemet. Olyan voltam, mint egy védtelen nyúl, akivel a gyáva róka csak játszadozott mielőtt felfalta volna.
Amíg a földön feküdtem, volt időm azon gondolkodni, hogy miként is fizethetném vissza mind azt a kedvességet, amit tőle kaptam. ~ Talán jelentsem egy prefinél? Vagy tanárnál? Áh, nem jó, mert akkor én is kapok a fejemre, mert sötétedés után kinn mászkáltam a faluban... Mit tegyek? ~ Ilyesfajta gondolatok jártak a fejemben folyamatosan, közben hosszú-hosszú percek telhettek el természetesen. A háztársaim már biztosan kerestek, hisz elmaradt az aznapesti agymenéseim áradata. Azon is gondolkodtam, hogy vajon meddig fogok még szobrosat játszani, és azon is, hogy vajon az a gyáva senkiházi visszatért-e már a kastélyba vagy legalább szólt-e rólam valakinek valamit is.
Teljesen kikészültem. Ha tehettem volna, újszülött módjára bömböltem volna. Persze moccanni sem bírtam, csak egy vékonyka kis könnycseppet tudtam kipréselni magamból, ami végig is suhant a halántékomon, aztán a földre pottyant.
Egyetlen egy dolog nyugtatott meg: láttam az arcát, még ha fények tompák is voltak, de láttam.
Szál megtekintése

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2017. február 13. 22:34 | Link
Ardai mester - Partner in crime


Este járőrözés lesz, de előtte úgy gondoltam, hogy kimegyek sétálni a faluba. Volt egy csomó időm, tanulni nem volt kedvem, hiába, hogy nemsokára jön a vizsgaidőszak. Én leszek az, aki majd az utolsó két éjszakán át tanul meg mindent, mert ilyen is kell, nem? De.
Hime is régen volt már kint, gondoltam őt is hozom magammal, de elég hűvös volt még mindig az idő odakint és korán is sötétedett még. Hát nem volt mit tenni, hosszas kergetőzés után a szobában elkaptam a kis bojlert és ráhúztam a kabátját. Utálja, mint a szart, de nem tudok vele mit csinálni. Csóri kutyának rövid a szőre volt és fűtött épületben heverészett egész nap. Ha ez így kimegy, olyan tüdőgyuszkót kap, hogy a fülei is kettéállnak, de az enyémek is. A lányok lehet nem fognak örülni, ha meglátják azt a nagy kupit, amit hagytunk Himével. Majd.... majd ráfogom a Lala rókájára, az úgyis olyan kis szeleburdi.
Még a nyakörvet rácsaptam Hime nyakára, hiszen a múltkor is elszökött és Mattel együtt kapartuk össze valahonnan, nagyon megijedtem akkor, hogy elveszett a faluban. Szóval most egy percre sem fogom levenni róla a hámot vagy nyakörvet vagy tudom is én mit.
Dudorászva baktattunk kifelé a kastélyból, amikor megpillantottam Kolost. Elég ázott veréb feje volt, pedig nem szokott ennyire nyúzottan kinézni. Pár pillanatnyi gondolkodás után hátulról megagadva elkezdtem tolni kifelé, majd megálltam s a csuklójánál fogva húztam a srácot, ki az épületből. Kint elengedtem, megfeledkeztem természetesen magamról, de nem jöttem zavarba, hiszen nem voltunk mi olyan kapcsolatban, neki is ott volt a barátnője, nekem is Matt. Szóval semmi rosszat nem csináltam.
Csak vigyorogtam előtte állva és invitáltam magam után, egyből eszembe jutott egy vad ötlet, miszerint menjünk szabályt szegni. Néhány napja a színjátszóban pont ilyesmiről viccelődtünk, hogy milyen egy pocsék prefektus lennék, ha szabályt szegnék, s lám tényleg az lehetek. Ráadásul Viktor is csak azért bízott meg ezzel a feladattal anno, hogy rajtam tartsa a szemét, akkor legyen is oka rajtam tartania!
Ahogy megérkeztünk a temetőbe a vigyorom még bajjóslóbb lett. Fülem mellett elengedtem a megjegyzését.. vagyis nem, nem engedtem el, mert válaszoltam ám rá:
- Ugyan már, Kolos! Csak átzsalunk rajta és ott leszünk teljesen a falu határán, azaz azon kívül. Tudod, oda mi nem mehetünk - próbáltam neki sugallani, hogy mit is szeretnék - Ha kimegyünk körülbelül egy vagy két méterrel kijjebb, megszegtük a szabályokat és igazán rossz diákok lehetünk, muhahahaaaa - a végén igyekeztem egy gonosz kacajt imitálni, bár az inkább úgy hangzott, mintha egy tehén nevetni próbált volna. Na mindegy, megpróbáltam.
- Mit szólsz? - vigyorogtam.
Szál megtekintése

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2017. február 16. 00:27 | Link
Ardai mester - Partner in crime
Múltkor lemaradt a mjuzik: Trouble is my middle name


Amikor megláttam Kolost, tudod ki jutott eszembe? Füles.  A Micimackóból az a depis csacsi, akit popón szúrtak egy szöggel. Ránéztem csórira, és komolyan ez ugrott be, talán ez is volt az egyik döntő ok, hogy én vele elmenjek hozni a formánkat. Ahogy sugalltam felé, mit is akartam, az arcát fürkésztem, vártam, hogy végre láthassam azt a Colgate reklámot irigylő fogsort is, s lám, Fortuna hű volt hozzám ismét. Szívem szerint megcsókoltam volna az öklöm és az ég felé nyújtottam volna köszönetként, mint azok a Gangsta niggák a filmekben, de az a baj, hogy akkor baromira nem jutott el a tudatomig. No mindegy. Azaz de, eljutott később és még mielőtt nagyon ciki lett volna ezt eljátszani, gyorsan öklöt csókoltam s felvigyorogtam az amúgy is borús égre. Gyorsan kellett valamit csinálnom, mielőtt az a dilinyós visszaesne.
Szerencsére nem így lett, és ő maga indult el, de visszafelé. WHAT?  Alacsonyabb voltam tőle, pedig én sem voltam ám törpe, mégis kocogtam mellette, hogy beérjem.
- Te, valami nem stimmel, mintha itt jöttünk volna be, nem? – bamba, tátott szájjal méregettem a bejáratot egy helyben ácsorogva mellette, majd úgy vetettem egy pillantást Kolosra, aki megpördülve nekem háttal elindult az ellenkező irányba.
- Követlek, Füle… es – Izgatottan kezdtem bele, ám a végére elakadt a szavam, amikor elterült előttem, mint egy zsák krumpli. Igaz, nem voltam százas sosem, de még nekem sem volt egy strandidő aznap, mert hát.. hideg volt meg február is… szóval ja, még egy kevés hó is maradt a köbö egy hónappal ezelőtti hóesésből. Mintha pont benne hempergett volna…
- AHHAHAHAAAAAA! – hasamat fogtam a röhögéstől, még talán a könnyem is kicsordult, apa azt mondta, nem szép dolog a kárörvendés, de ez nagyon vicces volt, ahogy elterült, mint béka az úttesten. Még mielőtt megpróbált volna felállni onnét, nem hagytam neki, mert rávetettem magamat a hátára, mintha valami profi cowboy lettem volna.
- Gyííí, hű paripám! Vágtass a végtelenbe és tovább! – balkézzel rángattam a tarkójánál a ruháját, jobb kezemmel pedig azt imitáltam, mintha egy lasszót pörgettem volna a fejem fölött. Igazán idilli kép lehetett ez egy temetőben. Csak ki ne jöjjenek a „lakók”…
Szál megtekintése

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2017. április 1. 00:45 | Link
Ardai mester - Partner in crime
Múltkor lemaradt a mjuzik: Trouble is my middle name


Nem vagyok egy kárörvendő típus, sosem voltam. Amikor Kolos kiterült, mint corgi kutya zaba után, akkor sem a kárörvendés tört ki belőlem, hanem az, hogy milyen vicces volt ez az Ardai gyerek.
Már nagyon fájt az arcom, sőt a könnyeim is végiggördültek a vörös fejemet. Levegőhöz is alig jutottam, hát ez nagyon vicces, komolyan! De, hogy még tetézzem a mulatságot, rávetettem magamat az újdonsült lovamra, és mint valami cowgirl, igyekeztem a paripám hátán maradni. Persze, semmi sem tart örökké és ez azt is jelentette, hogy Kolos épp készül két lábra állni. Amint megéreztem, hogy le fogok bukfencezni a hátáról, ha nem kapaszkodom meg valamiben, hogy gyorsan a nyaka köré fontam a karjaim, s a lábaimat is összekulcsoltam a derekán. Akár csak egy lajhár, úgy csüngtem rajta. És próbáltam nem megfojtani.
- Jobb volt, amíg négykézláb voltál - akárcsak egy duzzogó gyerek, de hallatszott a hangomon, hogy nem bántam ezt a felállást sem.
- Nem akarooook! Jobb rajtad csimpaszkodni, addig sincs olyan bánat arcod. Tudod, jobban szeretem, ha vigyorognak körülöttem az emberek- kacarásztam a hátán és csak jobban szorítottam, nehogy leessek, mert éreztem, hogy csúsztam lefelé. Gyorsan feljebb kászálódtam, igyekeztem nem belemélyeszteni a térdemet a bordái közé.
- Nézd, már látom innen a temető végét! Hallod, tegyél le! Van egy ötletem! - kapálóztam, mint egy ötéves, aki azt várja, hogy az apja végre letegye az öléből, mert nagylányt akar játszani és egyedül menni a szülei előtt. Igen, pont úgy igyekeztem lecsusszanni. Ahhoz képest, hogy az előbb még fent akartam lenni a hátán, most már a biztos talajt választottam. Néha így visszagondolva sem tudok kiigazodni a logikámon, hogy mit miért tettem, de mindig csak legyintek egyet és arra gondolok: Biztosan oka volt.
Ha letett, kicsit megigazítottam magamon a göncöket, majd felnéztem a rellonosra.
- Versenyezzünk! –kezdtem kibontogatni a sunyi kis tervemet- Aki hamarabb átmászik a kerítésen, az nyer! - mutattam a temető végét jelképező határvonalra, teljesen korrekt célnak gondoltam, bár a futó verseny nem biztos, hogy jó ötlet volt, de kit érdekel, nem? Ha igent mond, akkor már tudom is, honnét fogunk indulni.
Szál megtekintése

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2017. április 1. 23:16 | Link
Ardai mester - Partner in crime
Múltkor lemaradt a mjuzik: Trouble is my middle name



Hallottam a hangján, ahogy nehezen lélegzett illetve... mintha sípolva vette volna a levegőt. Én tényleg nem akartam megfojtani, de olyan csúszós volt vagy én nem tudom, de a gravitáció egyszerűen vonzott és hívogatott lefelé. Nem akartam először lemenni, jobb volt nekem a hátán csimpaszkodni, ritka volt, ha megengedték. Legutóbb Kevin hátán lógtam és elbírt, de annyit nyavalygott, hogy inkább leszálltam róla, mert ő nem találta viccesnek a dolgot. Pedig nekem tetszett…
Egészen addig fojtogattam akaratlanul, amíg nem dobott rajtam egyet, itt felnyikkantam, mert váratlanul ért a hirtelen levegőbe lendülés, de hamar el is röhögtem magamat. Vicces volt, s ekkor láttam meg a kerítést.
Szemeim nagyra nyíltak, pupillám kitágult, ahogy megláttam az úti célunk végét, egy kósza gondolat, s már épp lefelé igyekeztem Kolos hátáról, aki készségesen leengedett. Hümmögtem, miközben megjegyezte, hogy többet nem akar velem ilyen cowboyosat játszani. Nem is értem miért, tök jó volt. Legközelebb én viszem majd a hátamon, az lehet neki is tetszik majd. Tuti, hogy elbírom, ez nem kérdés!
- Át bizony! - helyeseltem, ahogy Kolos arcára meredtem és egy kis gonosz mosoly kezdett képződni az arcomon, nem is tudtam tovább visszafogni magam, elmondtam, hogy mit is terveztem az út végére.
- De, nagyon is komolyan gondoltam - közelebb léptem hozzá, balkezemet megemeltem és a mellkasára böktem a mutató ujjammal, mintha csak ő lett volna a fogó. Kuncogva megpördültem, és ahogy csak bírtam elrohantam előle, egyenesen a kerítés irányába. Így visszagondolva, szánom-bánom bűneimet, de egy-két sírkövet át kellett ugranom vagy másznom, hogy levághassam az utat. Remélem, ezért még nem kerülök a pokolba, bár... azt mondják ott több az ismerős.
- Ne maradj le, Ardai! - kiáltottam, ahogy hanyatt homlok rohantam a kerítés felé, igaz, nem tudtam, hogy merre volt a penészfiú, mert nem néztem hátra, csak előre figyeltem, mintha egy láthatatlan szemellenző lett volna rajtam. De nem éreztem magamat hátrányban… egyelőre.
Utoljára módosította:Kasza Fanni Stefánia, 2017. április 3. 13:16 Szál megtekintése

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2017. április 16. 18:50 | Link
Ardai mester - Partner in crime
Múltkor lemaradt a mjuzik: Trouble is my middle name


Ahogy csak bírtam, előre rohantam. Komolyan úgy szökdécseltem át a sírokon, mint valami profi, hardcore-parkourt űző akárkicsoda, vagy egy szöcske. De kajakra, és nem kenura! Sajnos az a nyakigláb az előnyömet hamar ledolgozta, sőt... szinte egyszerre értünk be a célba, nem ér! Ha ilyen könnyedén beért, tuti visszafogta magát, de én már nem tudtam, hova gyorsulni... Fúúúúj.
Amikor végre átmásztam a kerítésen én is, konkrétan megcsúszott a bal lábam, amivel tartottam magamat és átestem a kerítés másik oldalára, pontosan pofára. Megütöttem az homlokom és talán fel is sértette azt a fagyos föld, de az adrenalin szintem miatt meg sem éreztem, a szúró fájdalmat. Most már átéltem, milyen volt a hideg földön hemperegnie az előbb Kolos Messernek -csak hogy kicsit olaszosan fogalmazzunk-. Végül felültem, megtöröltem az arcom aztán felálltam.
- HE?! Mi az, hogy Te nyertél? Én nyertem, mert... mert... öhm... Mert én! - hülye indokkal kértem ki magamnak felhúzva a piszkos kis pisze orromat, majd elvigyorodva ránéztem.
- Nyeremény? - felkacagtam - Nem elég nyeremény az, hogy előtted térdre borultam? Ilyet nem csinálok ám mindenkinek! - a kacagást felváltotta a röhögés és máris lazábbra vettem a testtartásomat.
- Nos, milyen érzés a sötét oldalon állni? Vagyis ez esetben a kerítés túloldalán, ami számunkra tilos? Vadító, mi? Mondtam én!
Szál megtekintése

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2017. június 20. 12:55 | Link
Ardai mester - Partner in crime
Múltkor lemaradt a mjuzik: Trouble is my middle name


-Óóóóó, hát köszönöm a nagylelkűségét a Mesternek! - vigyorogtam rá pimaszul, ahogy megjegyezte, eltekint a nyereménytől. Amúgy sem tudtam volna neki mit adni, maximum ha elkapnám este rosszalkodás közben, egy figyelmeztetéssel elengedném, mert én amúgy egy tök jó szívű prefibubus vagyok. Viszont gondolkodtam már azon, hogy milyen büntetőfeladatot adnék és eddig a négyütemű fekvőtámasz közbeni kedvenc varázsige kántálása tetszett a legjobban. Ha már egyszer "dolgozni kell", had röhögjek már én is! Lehet, sokan utálnának miatta, de ez tööök vicceeees.
Végül kitértem arra, hogy milyen jó is volt Darth Vader oldalán amperkodni, ott, ahol amúgy tiltják a szabályok és nekünk nem lenne szabad lenni természetesen. Engem megőrjített az érzés, és úgy láttam őt inkább megnyugtatta, sőt már sokkal jobb volt a hangulata, mint amikor kiráncigáltam. Csak vigyorogtam rá, mint a hülye. Szerettem vele baromkodni, jó fej srác volt, bírtam nagyon. Annyira nagyon, hogy általában nem is zavartattam magam, ha a barátnőjével volt én bőszen integettem neki és a nevét kiáltottam vagy Mesternek hívtam. Amikor megbökött, nyikkanva reagáltam egyet arrébb ugrottam és terveztem a bosszút, hogy visszabökjek.
- Tudtam, hogy izgibb lesz a suli legrosszabb prefektájával együtt vadnak lenni - mondtam büszkén, hisz büszkeségből nálam sem volt hiány, a magabiztosság volt olyan, hogy gyakran volt, de néha elment ebédelni és elfelejtett visszajönni. Ám a jeges szellő engem sem került el, szintén megéreztem, sőt, bele is vacogtam.
- Jó ötlet - ekkor eszembe jutott valami, így én is oldalba böktem az előbbiért is, reméltem, hogy csikis volt- Aki utolsónak ér a kastélyba, az egy hétig a másik szolgája leeeeesz! - és már másztam is át, vissza a jók oldalára a kerítésen, a lehető leggyorsabban próbáltam átvágni a temetőn vihogva, mint Ezio vagy Edward az Assassin's Creedben. Annyira nonszensz volt a temetőben a röhögcsélés és szaladgálás, de aznap ez így volt jó.


Köszöntem a játékot~  Love *o*
Szál megtekintése

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Bogolyfalvi temető - Kasza Fanni Stefánia hozzászólásai (11 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→A falu határa