37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Bogolyfalvi temető - Katherine Danielle Averay hozzászólásai (2 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Katherine Danielle Averay
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 179
Írta: 2015. február 26. 22:44 | Link

JJ


Az úgy volt, hogy én egyáltalán nem akartam, egyszerűen csak véletlenül bekeveredtem az erdőbe és egészen véletlenül megéreztem a szagát és még annál is véletlenebbül követni kezdtem, hogy aztán végül szembe találjam magamat azzal a szörnyeteggel. Vérfarkasnak gondoltam, bár így utólag, nem vagyok biztos benne, hogy elég jól meg tudtam nézni, miközben azon igyekeztem, nehogy leharapja az egyik lábamat… mondjuk.
Tehát most ott voltam, hogy iszonytató sebességgel száguldottam végig az erdőn és igyekeztem nem nézni a hátam mögé. Éreztem a szagát, hallottam a szívverését és a lépteit. Tudtam, hogy ott volt mögöttem. Végig ott volt. Gondolkoztam rajta, hogy felmászom valahová, de volt egy olyan érzésem, hogy utánam tudna jönni, ha pedig mégsem akkor –mivel ki tudja, tényleg farkas-e– eleresztene-e valaha, vagy nem lenne más választásom, mint megvívni a kis harcunkat.
Csakhogy nem akartam.
Egyáltalán nem.
Nem azért, mert féltem és nem is azért, mert még sohasem volt dolgom valódi harccal, egyszerűen csak arra jutottam, hogy nem vetne túl jó fényt rám, ha csurom véresen betáncolnék az iskola kapuján, majd utána találnának valami élőlényt szétszedve az erdőben az elsősök. Meg egyébként is, a legjobb védekezés a futás.
Láttam a hold fényét valahol a távolban, ebből tudtam, hogy már nem járhatok messze a falutól és a gyanúm beigazolódott, csak azzal nem számoltam, hogy lesz ott valaki más is. A léptek elhalkultak és csak egy ostoba, meggondolatlan pillantást vetettem a hátam mögé, de az elsős lány máris az utamba akadt. Nekirohantam és vele együtt terültem el a földön, konkrétan egy sírkő mellett. Ennek örültem.
 Temető, tele akadályokkal és búvóhellyel.
A lányra bámultam, majd egészen röviden közöltem vele a tényeket.
-Kath Averay. Az ott –mutattam az erdő felé. –nem tudom mi, de vélhetőleg fel fog falni. Gyere! –már álltam is és nyújtottam felé a kezemet, épp mikor a morgás felharsant az erdő felől.
A fene enné meg azt a túl jó szívemet!
Katherine Danielle Averay
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 179
Írta: 2015. február 27. 18:47 | Link

JJ


Amíg a lány mérlegelte a helyzetet én az egyik lábamról a másikra álltam és közben a fejemet vertem a falba, amiért megálltam neki segíteni. Sokkal egyszerűbb dolgom lett volna, ha hátrahagyom és az a valami odabent eljátszadozik vele egy kicsit. Legalább annyit, hogy bekeveredhessek az iskola területére. Tipikus rellonos mentalitás. Akkor miért is álltam meg?
Vélhetőleg sokkal egyszerűbb dolgom lett volna, én azonban már megálltam és nem nagyon másíthattam meg a döntésemet, szóval mikor a lány odanyújtotta a kezét magam után rántottam. Cikk-cakkban kezdtem szaladni a sírkövek között, bár valahogy az volt az érzésem, hogy a fenevadat nemigen fogja érdekelni, hogy bármi is van az útjában.
Igyekeztem valamiféle búvóhelyet keresni, hogy a lánnyal mélyebb csevejt folytathassak, mint az előző, épp ezért berántottam magam után az egyik kripta mögé, hogy ott szabadon eresszem és vehessen pár mély levegőt.
-Mi a fenét csinálsz te egy temetőben az éjszaka közepén? –suttogtam, bár tök feleslegesen, elvégre ez egy hatalmas nagy kutya volt, a francba is!
Tettem egy óvatos és halk lépést az építmény széle felé, hogy kilessek, de odakint tökéletes csend és nyugalom honolt, ez pedig már önmagában gyanús volt, hát még hogy a szívverését mindennek ellenére hallottam, tehát nagyjából be tudtam lőni merre járhat. Nagyon úgy tűnt, hogy rákapott az ismeretlen leányzó illatára, mert valahol ott állhatott, ahol elborítottam.
-Elsős vagy nem? –szegeztem neki szúrós tekintettel. –Bent kellene csücsülnöd a kastélyban és aludni, nem idekint rohangálni. Ez egy veszélyes hely, mint ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja! –intettem a hátunk mögé.
Nem mintha személy szerint bármiféle bajom lett volna már így első ránézésre a lánnyal, egyszerűen csak tudtam, hogy ugyanezeket a hibákat én magam is elkövettem volna, sőt el is követtem az ő korában. Mindezek mellett pedig aggódtam, magamért és érte is, mert tudtam, hogy ha hátrahagyom és baja esik, akkor az az én hibám.
Utoljára módosította:Katherine Danielle Averay, 2015. február 27. 18:47 Szál megtekintése
Bogolyfalvi temető - Katherine Danielle Averay hozzászólásai (2 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa