37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Aileen Twilight
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2015. október 28. 14:29 | Link

Chole

A Halloween kifejezetten érdekes és vicces is a maga ijesztő módján, de október végén az embernek akaratlanul is eszébe jutnak halott rokonai, ismerősei. Számomra ez az ünnep mindig is egy grimasz volt. Mint amikor valaki könnyes szemekkel nevet rád, és érzed a mosoly hazugságát, és azt, hogy ez az arcra kínlódott vigyor az egyetlen, ami még elválasztja attól, hogy ténylegesen sírni kezdjen. Hiába a sok ijesztő arcfestés, az ijesztgetések, azért ez számomra mégis inkább komolytalannak tűnik. Olyan, mint egy morbid farsang, ahol a gyerekek törött lábú, lenyúzott arcú Hófehérkének öltözhetnek, a szüleik meg azt mondhatják rájuk, milyen aranyosak.
Mi édesanyám haláláról februárban szoktunk megemlékezni, de ilyenkor, ősz közepén is eszébe jut az embernek kit veszített el, ki hiányzik neki. Bár ez a temető mindig kísérteties, most különösen az, én mégis ma akarok gyertyákat vinni elődöm sírjára. Bár a professzor eredetileg Pécsett lett volna eltemetve, de aztán történt némi kavarodás mugli és varázsló részről is, így végül itt helyezték örök nyugalomra.
Míg Maróti sírját keresem, nyugtalanul kapom fel a fejem minden rezdülésre. Nem szívesen mászkálok ilyen helyeken, még akkor is, ha tudom, zombik nem léteznek, legalábbis nem úgy, ahogy a muglik képzelik. És akkor is, ha tudom, sejtem, hogy lassan már inkább ide tartozom, mint oda, az élők közé.
Éppen egy kopottas sírkövet veszek szemügyre közelebbről, amikor gyanús hangot hallok a hátam mögül. Megfordulok, és megpillantok valakit. Megijedve felsikítok, hátrálok, majd megbotlok egy fa gyökerében. Nem mintha amúgy ijesztő lenne a lány, aki előttem áll, csupán nem számítottam rá. Azt hittem, megint csak egy falevél, vagy valami ilyesmi.
Elvörösödök zavaromban, és halkan elnézést motyogok.
Hozzászólásai ebben a témában

Chloe Holt
INAKTÍV


WattacukorGirl :)
offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 56
Írta: 2015. október 31. 08:46 | Link

Aileen

Tudja mindenki, hogy közeledik a halloween. Nekem az egyik kedvenc ünnepem! Lehet, hogy egy kicsit nagy vagyok  már ahhoz, hogy jelmezbe bújva cukorkát gyűjtsek, de ahhoz talán nem, hogy egy jó kis ijesztő halloweeni partyn részt vegyek. Imádom az ilyen bulikat, de még nem kaptam meghívást egyre sem, úgyhogy úgy gondoltam kimegyek a temetőbe. Arra gondoltam, az elég ijesztő, hogy a temetőben ráadásul a sötétbe egyedül kószáljak. Arra gondoltam, egyedül leszek majd, ezért is kicsit féltem. Na de felöltöztem, és elindultam a temetőbe. Oda is értem, megálltam a kapu előtt, és elgondolkoztam azon, hogy tényleg jó ötlet volt-e idejönni. De végre beléptem a kapun, és már szinte nem is féltem, amikor egy alak megfordult, rám nézett és hangos sikongatásba kezdett. De ez az alak nem zombi, nem vámpír, még csak nem is múmia, hanem egy lány. Nem tudtam, hogy ennyire ijesztő vagyok. Lehet, hogy kicsit szétállt a hajam, de nem is volt annyira vészes. Nem akartam megijeszteni, úgyhogy elnézést kértem.
- Elnézést kérek, nem akartalak megijeszteni. - Majd nyújtani kezdtem a karomat és vártam, hogy megfogja és felsegíthessem.
Utoljára módosította:Ethan R. Saint-Venant, 2015. november 11. 19:59
Hozzászólásai ebben a témában
Aileen Twilight
INAKTÍV


Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
Írta: 2015. november 2. 12:32 | Link

Chloe

- Semmi gond. Nem te tehetsz róla, csak éppen ez a sötétség, meg a temető, meg a kísérteties hangok... - próbálom menteni a menthetőt, és elrebegni neki, miért is dobtam egy hátast a láttán.
Mikor észlelem kinyújtott karját, hálásan megfogom a kezét, és hagyom, hogy felsegítsen. Mikor végre függőleges helyzetet sikerül felvennem, leporolom a ruháimat, aztán be is mutatkozom, elvégre jól nevelt lány vagyok, nem? Ha lesikítottuk valaki fejét, utána illik megmondani a nevünket. Bizonyára ez szerepel minden illemtankönyvben.
- Amúgy Aileen vagyok. És még egyszer bocs, csak nem igazán vagyok... bátor - nevetek fel még mindig kicsit remegő hangon. - Főleg nem ilyen helyzetekben - intek körbe, bár valószínűleg ő is észlelte már, hogy éppen egy temetőben ácsorgunk, éjszaka.
- Amúgy te mit keresel ilyenkor errefelé? Nem kellene a kastélyban lenned? Vagy otthon? - teszem gyorsan hozzá, elvégre lehet, hogy a faluban lakik. De mindenesetre eléggé elmúlt már takarodó, és sajnos tanári rangomra való tekintettel nem somfordálhatok csak úgy el, mintha nem is láttam volna lányt.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa