37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Janovics Jázmin Laura
INAKTÍV


JJ
offline
RPG hsz: 4
Összes hsz: 22
Írta: 2015. február 26. 23:33 | Link

Katherine
Outfit


Mióta megérkeztem nem találom a helyem: kipakoltam a csomagjaimat, elrendeztem a ruháimat, Dönci is megtalálta a kis kuckóját. És mikor nem rendeztem akkor sétáltam az iskola folyosóin, ami nem volt túl szórakoztató.
Ezért úgy döntöttem, hogy ma lesétálok a faluba, merthogy tanulni minek is?
Kinéztem az ablakon és boldogan vettem figyelembe, hogy kisütött a nap, ezért lazábbra vettem az öltözetet: rókás pulcsi, rövidnadrág és harisnya. Semmilyen plusz felszerelésre nem volt szükségem ezért se táskát, se macskát nem vittem magammal, a pálcámat is feleslegesnek tartottam, úgyse tudom még használni, maximum ha ki akarom szúrni valaki szemét.
És elindultam. Fogalmam sincs hogy, de addig sétáltam amíg elértem a temetőhöz.
 És akkor eddig tartott ennek a napnak a nyugalma és csendessége.
 Hirtelen valaki belém ütközött én meg a földre pottyantam. Ááá, semmi gáz a harisnyám csak három helyen lyukadt ki és mellesleg új. Felnéztem a lányra, s gondoltam jól leteremtem a ruhám miatt meg úgy amúgy, de nem jött ki egy hang se a számon.
Volt valami ijesztő az arcában, a félelem és a haragon kívül, az utóbbi gondolom miattam.
Túl gyorsan beszélt. Elsőre nem reagáltam, mentségemre szóljon, pár napja vagyok itt. Otthon legfeljebb egy utcai rablótól kellett volna féljek vagy mit tudom én. Most mi is van? Fura, ijesztő lány, aki azt állítja hogy valami fel akar falni.
Aha, persze. Gondoltam magamba .. Én meg boszork.. ja igen az vagyok
Ám a következő pillanatban mint akibe villám csapott úgy pattantam fel, és fogtam meg a lány kezét, amit felém nyújtott.
Valami vagy valaki felmorgott.
Hozzászólásai ebben a témában
Katherine Danielle Averay
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 179
Írta: 2015. február 27. 18:47 | Link

JJ


Amíg a lány mérlegelte a helyzetet én az egyik lábamról a másikra álltam és közben a fejemet vertem a falba, amiért megálltam neki segíteni. Sokkal egyszerűbb dolgom lett volna, ha hátrahagyom és az a valami odabent eljátszadozik vele egy kicsit. Legalább annyit, hogy bekeveredhessek az iskola területére. Tipikus rellonos mentalitás. Akkor miért is álltam meg?
Vélhetőleg sokkal egyszerűbb dolgom lett volna, én azonban már megálltam és nem nagyon másíthattam meg a döntésemet, szóval mikor a lány odanyújtotta a kezét magam után rántottam. Cikk-cakkban kezdtem szaladni a sírkövek között, bár valahogy az volt az érzésem, hogy a fenevadat nemigen fogja érdekelni, hogy bármi is van az útjában.
Igyekeztem valamiféle búvóhelyet keresni, hogy a lánnyal mélyebb csevejt folytathassak, mint az előző, épp ezért berántottam magam után az egyik kripta mögé, hogy ott szabadon eresszem és vehessen pár mély levegőt.
-Mi a fenét csinálsz te egy temetőben az éjszaka közepén? –suttogtam, bár tök feleslegesen, elvégre ez egy hatalmas nagy kutya volt, a francba is!
Tettem egy óvatos és halk lépést az építmény széle felé, hogy kilessek, de odakint tökéletes csend és nyugalom honolt, ez pedig már önmagában gyanús volt, hát még hogy a szívverését mindennek ellenére hallottam, tehát nagyjából be tudtam lőni merre járhat. Nagyon úgy tűnt, hogy rákapott az ismeretlen leányzó illatára, mert valahol ott állhatott, ahol elborítottam.
-Elsős vagy nem? –szegeztem neki szúrós tekintettel. –Bent kellene csücsülnöd a kastélyban és aludni, nem idekint rohangálni. Ez egy veszélyes hely, mint ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja! –intettem a hátunk mögé.
Nem mintha személy szerint bármiféle bajom lett volna már így első ránézésre a lánnyal, egyszerűen csak tudtam, hogy ugyanezeket a hibákat én magam is elkövettem volna, sőt el is követtem az ő korában. Mindezek mellett pedig aggódtam, magamért és érte is, mert tudtam, hogy ha hátrahagyom és baja esik, akkor az az én hibám.
Utoljára módosította:Katherine Danielle Averay, 2015. február 27. 18:47
Hozzászólásai ebben a témában
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2015. március 4. 17:05 | Link

Elég régóta él már itt ahhoz, hogy megszokja az emberek szagát, és hogy tudja az óvintézkedéseket, amiket eszébe nem lenne nem betartani. Teliholdkor tehát minden alkalommal az erdő mélyére húzódik, és még időben megissza azt a hányingerkeltő löttyöt, amit a legrosszabb ellenségének sem kívánna.
Azonban most más a helyzet, mint amit már megszokott. Ez a más helyzet pedig másféle eljárási módot kívánna, ha ugyan szabad így fogalmazni, ám erre aligha tud gondolni, tekintve, hogy velejéig mindenét átjárja ez az... aroma. Nem emberi, egészen mélyen szólítja meg az ösztöneit, aminek farkasalakban talán ha akarna, se tudna ellenállni, de most még a kíváncsiság is hajtja, mi lehet ez... ki kell derítenie. Kitátja a pofáját, és mélyet kortyol a levegőből, azonban a lény távolodik tőle- véli felfedezni ezt abban, hogy tisztább a levegő, mint volt.
Nem gondolkozva így azonnal a nyomába is ered, hogy kiderítse, ki vagy mi a forrása, csak egyetlen üvöltés erejéig fordítja az ég felé a fejét. Aztán csak közeledik, egyre közeledik.
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa