36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: « 1 2 ... 9 10 [11] 12 13 ... 16 17 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Végvári Zoé
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. március 27. 17:35 | Link

A temető felé haladva egyre jobban hatalmába keríti az a semmivel össze nem téveszthető borzongás. A kastélyban már teljesen összekuszálódtak a gondolatai,szüksége volt valamire ami kitisztítja a fejét. Az pedig mi is lehetne más mint egy jó kis séta? Tulajdonképppen nem is nézte hol van csak ment merre a lába vitte. Világéletében rajongot az ijesztő helyekért s valahogy mindig meg is találta azokat. Most például egy temetőre bukkant. Ráadásul úgy tűnt valaki nagyon jól kidekorálta,nemcsak a szokásos sírok és mécsesek jellemezték a helyet hanem sírkővek meg koponyák is ami azért megadta a kellő hangulatot. Persze tudta ő,hogy ez a terület első sorban a holtak végső nyugalmaként szolál,de azért mégis... Szóval vidáman fütyürészve haladt egyre bejebb,még az sem érdekelte eltéved-e. Ha tényleg sikerül neki~mármint elveszni~akkor mi van? Legalább történik valami izgalmas. A félhomályban különös árnyékok bontakoztak ki amit csak tetézet a fák halk suhógása. Bár próbált vidám maradni mégis ösztönösen ökölbeszorult a keze valahányszor megrezdült egy levél. Gyorsan fölkapott egy ágat,hogy szükség esetén meg tudja védeni magát. Persze tudja ő:ott van erre a pálcája,csak hát nem sok varázsigét tud,még kevesebbet képes végrehajtani. Úgy,hogy egyenlőre marad a megszokott módszernél,csak szellemmel ne találkozzon. Arra aztán nem hat sem bűbáj,sem bot.
Hozzászólásai ebben a témában
Csornay Kíra Lotti
INAKTÍV


Ł o T t i C s E k .*
offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 1542
Írta: 2016. március 28. 23:25 | Link



  - Esküszöm neked Gellért, hogy van itt egy temető.
Megszellőztettem neki korábban is, és mivel Gellért nem volt egy ijedős gyerek, kérte, hogy mutassam meg neki. Elsős lévén még nem igazán tudott a falu titkairól, de én, aki már a negyedik évemet kezdem el itt taposni nagyon tapasztalatra tettem szert. Meg egy fenét. Igazából soha nem jártam még a közelében sem, mert rettegtem tőle, főleg, mivel többször hallottam, hogy az idősebbek ezzel ijeszthetik a kisebbeket. Így már korábban megfogadtam, hogy a közelébe se jövök. Utálok félni. Most viszont, szívhatom a fogamat, mivel Gellértnek előadtam, hogy mennyire bátor nagylány vagyok. Most, hogy még a nap utolsó sugarai fent voltak az égen és még csak sétáltunk a temető felé, tényleg nagyon bátor voltam. Ám ez a bátorság szépen, folyamatosan párolog el. Milyen bajban lennék, ha ezt otthon megtudnák! Amúgy, kicsit izgatott is voltam, mert alig vártam, hogy meglássam, hogy igaz-e az, amivel riogattak minket. Bár, jó lett volna, ha valaki megbízható bemegy és elmondja nekem én pedig eldicsekedhetnék azzal, amit más látott. De sajnos közeledett az igazság órája én pedig lassítottam a lépteimen.
  - Látod? Ja, izé, nem látod, mert amúgy én se látom. Szóval most még nem lehet látni. Csak akkor látjuk majd, ha szépen átlépünk a kerítés fölött.
Ezt is mástól hallottam, de még mindig úgy beszéltem, mintha magam tapasztaltam volna a dolgot.
  - Figyelj csak, biztos nem akarsz inkább sütizni? Már többször jártam itt és nagyon unalmas nekem.
Kár, hogy borzalmasan hazudok. Ettől függetlenül lassan elértünk a jelenlég még nagy rétnek látszódó területhez.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szőke Gellért
INAKTÍV


TeamIronman
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 193
Írta: 2016. március 29. 00:12 | Link

Lotti


- Én elhiszem neked, meg minden, de ezt mondtad húsz perccel ezelőtt is. -Adok hangot annak, hogy egyre kevésbé hiszek abban, hogy itt valaha még találni fogunk, akár egy darab sírkövet is.
Lottival még korábban, hetekkel ezelőtt beszéltük, hogy el kéne látogatni a temetőbe, amit persze nem én hoztam fel. Tudtam én akár valamit is a faluról? Mikor idejöttem, a Bagolykőbe, első két hónapomban csak a kastély falain belül tartózkodtam, s gőzöm sem volt arról, hogy mi lehet ebben a faluban.
Egyrészt most járok Bogolyfalván először, illetve mégsem. Egyszer már jártam a fő utcán, egymagam, csupa kíváncsiságból, de egy-két pillanat alatt, meg is fordultam és visszamentem az iskolába.
- Biztos vagy te ebben? Biztos nem kéne kint lennie valami feliratnak, hogy "temető", vagy valami ilyesmi? -Eléggé hülyén hangzik, hogy az ember a tudta nélkül egy temetőbe csöppen bele, ha tegyük fel egy kisgyereknek bepattan a kislabdája, s valaki utána megy, hogy visszahozza.
- Nem Lotti! Te találtad ki, hogy van itt valami, akkor most már nehogy elund magad egy "kerítésmászástól". -Ez már több mint vicces.- Meg amúgy is. Úgy gondolod, hogy itt tényleg van valami? -S ezzel a lendülettel át is lépek a kerítésen.- Látod? Itt nincs se...
Egyszerűen elállt a lélegzetem. Már egyáltalán nem hittem abban, hogy itt tényleg lesz valami, csak egy átverésre számítottam Lotti részéről, de mint látszik, igaza volt.
- Ömm... Lotti? -Fordulok hátra, a lányt várva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csornay Kíra Lotti
INAKTÍV


Ł o T t i C s E k .*
offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 1542
Írta: 2016. március 30. 23:02 | Link



 - Tuti nem, semmi felirat.
Még meg is rázom a fejemet, hogy tudatosítsam benne a választ. De amúgy fogalmam sincs, de nem akarok most már leégni előtte, úgyhogy magabiztosnak tűnök, meg ilyenek és reménykedek benne, hogy nem bukok le. Mikor odaérünk, megtorpanok és átpillantok a vállam fölött. Most már ciki lenne menekülni, mi? Az az igazság, hogy nagyon félős vagyok. A temető már nappal is halálra rémít, nem még sötétedés után. És tudom, hogy amúgy nem kellene itt lenni, de hát egyszer élünk. Túléltem a vizsgákat, élvezzük a rövid kis szüntet. Nincs ebben semmi rossz, ja de, hogy Gellért egy temetőben akarja élvezni. Nagyon nagyon nagyon nagyon nagy bajban vagyok és egyre nagyobban leszek, mert a fiú nem éhes sütire, sőt, még nekem rója el a kis kalandot. Tényleg én volnék az, aki erőltette? Tuti nem.
- Igazából nem találtam ki, ez bizonyított tény. Az idősebbek mondták, na meg izéke...hát, már én is láttam párszor.
Lazaság, az a lényeg, bólogatok, lazán csípőre vágom a kezemet, de még mindig tekingetek a hátam mögé, most már inkább abban reménykedve, hogy egy ismerős megállít minket, de ekkor Gellért lép egy igazán meghatározót, aminek a következtében el is tűnik.
- Hűűűhabarcccuss.
Elkerekedik a szemem elég rendesen, ahogy látom eltűnni, vagyis ahogy nem látom. Három év alatt elég sok furcsaságot láttam, de a lelkem mélyén mindig érzem a félvér oldalam muglis részét, ami szerint ez nem normális dolog és ilyennel csak a gyerekeket riogatják. Abban a pillanatban félre tolom az összes félelmet, ezt én is akarom! Most azonnal. Megyek is utána és meg is pillantom a nagyon is békés temetőt. Ez azért furcsa, tehát a többiek hazudtak! Milyen kis szemetek. A boldogságom azonban nem tart túl sokáig, mert a nap egyre lentebb halad az égen, már alig látszik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szőke Gellért
INAKTÍV


TeamIronman
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 193
Írta: 2016. március 30. 23:56 | Link

Lotti


Miközben itt állok, és tekingetek hátrafelé, várva a lány reakcióját, egyre sötétebb lesz. Mikor már ő is átlépte a kerítést elmotyogtam valami "most már hiszek neked" félét.
- Nos, nem hazudtál. Pedig azt hittem. -Mosolyodok el.
Kezd egyre és egyre sötétebb lenni, és ha ez még nem volna elég, a csípős, hideg szél is fúj. Elmormolok egy Lumost, mire egy picit világosabb lett a minket körbevevő kis térben.
- Ha már itt vagyunk, körbe is nézhetnénk, nem? -Vigyorgok a lányra.- Ha csak nem unod el magad. -Nevetem el magam.
Én se vagyok a legbátrabb típus, és ez azért meg is látszik, mert annyira nem akaródzok elindulni. A sötét és a hideg is rádolgozik erre, és kezd a helynek egy kis hátborzongató érzése lenni.
De természetesen mindezt igyekszem ezt magamban tartani, s nem kimutatni. Nem lenne túl szerencsés egy lány előtt beégni azzal, hogy parázok. De aztán kíváncsiságom győz, s elindulok egy közeleső sírkőhöz.
- Azért szépen megvan csinálva ez a kis temető. -Mondom Lottinak. Igényesen, szépen ki van rakva kavicsokból az út, és ez nekem nagyon tetszik.- Na és te hányszor voltál már itt, hogy már ennyire unalmas? -Kérdem Lottit, utalást téve a nemrég elhangzott megjegyzésére. Még, hogy sütizni menjünk, egy temető helyett... Ha már alapból egy bátrabb dologban állapodtunk meg (mert azért ehhez bátorság kell, bőven), akkor nehogy már egy cukrászdába menjünk. Ránézek Lottira, várva, hogy velem jöjjön, az én kis felfedező utamra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csornay Kíra Lotti
INAKTÍV


Ł o T t i C s E k .*
offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 1542
Írta: 2016. április 1. 21:53 | Link



  - Nem szoktam hazudni!
Közlöm felháborodva, hirtelen elfelejtem, hol is vagyunk pontosan. A lábammal idegesen toppantok és a mozdulatra a hajam az arcomba hull. Kb, eddig tart a mérgem, utána ismét visszarendeződök és normális leszek. Szóval, nem köpök tüzet és nem változom mérges kígyóvá sem, csak nem szeretem, ha hazugnak neveznek, de nem vagyok haragtartó, mint látszik. Helyette már a látvánnyal vagyok elfoglalva. Lehet egy temetőre azt mondani, hogy szép? Vagy illik? Ha tanítottak is erről valamit a szüleim, már elfelejtettem, szívás.
  - Öööö, hát jó, ha akarsz.
A kavicsos út felé mutogatok, ezzel jelezvén, hogy nyugodtan menjen amerre akar én majd alkalmazkodom és követem. Azért remélem, annyira nem akar bemenni. Mi lenne, ha a kerítés mellett haladnánk, hogy veszély esetén kiugorhassak? Hm? Nem? Sejtettem.
  - Tök parázok a temetőktől amúgy.
Kicsit nyarvogok is hozzá, biztos ami biztos. Nem, nem félek, csak kicsit parázom, az nem ugyan az. Egyszerűen csak rossz érzésem támad tőle, borsódzik a hátam és kiver a víz. A félek, akkor általában visítva rohanok. Ez a kettő között a különbség és ha belém kötne, szépen meg is magyarázom neki.
  - Hát igen, odafigyelnek a falusiak erre. Tiszteletben tartják a halottakat.
Fogalmam sincs, ezzel mekkora hülyeséget mondtam, de hát, nem igazán értek még a halálhoz, túl fiatal vagyok ahhoz, hogy sokat gondolkodjak rajta, úgy vagyok vele, hogy messze van még.
  - Háát, legalább négyszer, de nem emlékszem pontosan.
Igyekszem laza lenni, de nehéz, mert sötétedik. Sötétedés után pedig jönnek a kísértetek, meg a mumusok meg az inferusok. Nem akarom, nagyon nem. Szeretnék visszamenni a kastélyba. De akkor gyáva leszek!
Utoljára módosította:Csornay Kíra Lotti, 2016. április 1. 21:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szőke Gellért
INAKTÍV


TeamIronman
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 193
Írta: 2016. április 1. 22:19 | Link

Lotti


- Jól van, na! Csak egy kósza gondolat volt azután, hogy vagy fél órát barangoltunk, s közben csak azt hallottam, hogy tudod hol van a temető. -Muszáj volt, hogy egy kis magyarázat is társuljon, az úgynevezett bocsánatkérésemmel, mert nagyon nem akartam, hogy a későbbiekben a lány nagyon haragudjon rám.
Még szép, hogy akarok. Azért jöttünk ide, hogy körülnézzünk, tudtommal. A sírok közt bóklászva a sírfeliratokat nézem, hátha találok néhány ismertebb nevet, akikről tanulhattunk mágiatörténelem órán, vagy hasonló. De eddig nem jártam túl nagy sikerrel.
Meg kell, hogy mondjam, én is eléggé parázok. Amikor már sötétedéskor a temetőben sétál az ember, hát az eléggé nyomasztó tud lenni. De ezt semmiképp sem fogom a lány orrára kötni, mert nem szeretném, hogy a későbbiekben az lenne a téma, hogy akkor miért nem megyünk vissza, hisz mindketten félünk. Nem, nem. Ez nem lesz így. Muszáj, hogy körbenézzek itt, hogy aztán a klubhelyiségben elmondhassam a barátoknak, hogy én itt jártam.
Amit Lotti a falusiakról és halottakról mond, azt csak elengedem a fülem mellet. Nem tudok rá reagálni, hisz se helyeselni, se cáfolni nem tudok, mert hát nem sok dolgot tudok én a falusiakról.
- És te hogy-hogy parázol, még mindig, hogyha már ennyiszer jártál itt? -Kérdem a lányt, egyre nagyobb kétségeim vannak afelől, hogy ő járt itt valaha is. Nem tudom, miért, csak eddig a viselkedése nagyon nem ezt tükrözi. Nem hinném, hogy még az elején, kívül a kerítésen, csak úgy elunta volna magát, vagy csak sütizni akart volna.
Egyre hidegebb lesz, és látom, hogy az égen már csak a nap egy nagyon kicsi kis része úszik lefele, s a túloldalon már jön felfele a hold. Órámra nézek, de a sötét miatt nem látom rendesen, így hát a pálcámat kicsit közelebb húztam, és csak akkor tudtam rendesen leolvasni az időt.
- Tíz perc múlva nyolc lesz. -Tudatom Lottival is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csornay Kíra Lotti
INAKTÍV


Ł o T t i C s E k .*
offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 1542
Írta: 2016. április 6. 22:07 | Link



Megy le a nap, egyre kevesebb teret süt be, ez pedig azt jelenti, hogy én egyre közelebb húzódok Gellérthez. Bár én vagyok az idősebb és elvileg a tapasztaltabb is, de itt maximum az idősebb játszik. Míg ő nézelődik én inkább a hátam mögé tekingetek, mert olyan érzésem van, mintha valaki követne, ami nagyon de nagyon nagyon félelmetes. Még a szívem is gyorsabban kezd verni. Nem szeretnék sötétedés után itt maradni, de úgy tűnik, egyre messzebb kerülünk a biztonságos tereptől.
- Azért, mert félek a temetőktől. Mi van, ha vannak itt kísértetek, vagy mumusok, vagy valami? Félelmeteseket mondtak nekem.
Már nem igazán akarok bátornak és menőnek tűnni, inkább csak mennék innen, valahová máshová de Gellért csak most kezdi el élvezni a dolgot. Egyedül nincs kedvem visszafordulni, mert már most félek, nem még egyedül, ráadásul nemsokára tényleg nagyon sötét lesz.
  - Meddig tervezel itt maradni?
Körbepislogok, ismét a hátam mögé, majd előre, hunyorítok, forgatom a fejem, mert azt tanultam, így jobban be lehet látni a teret, korábban észleljük a veszély. Itt  pedig van veszély bőven, hiszen a pletykák mindig igazak!
  - Hát, ami azt illeti nem biztos, hogy én jártam itt. Mármint, nagyon részletes beszámolót kaptam olyanoktól, akik jártak itt. És tényleg nagyon félelmetes este, hidd el nekem! Vannak mumusok és árnyak és szörnyű dolgok. Én pedig nem vagyok valami bátor, ráadásul még a pálcámat is fent felejtettem a kastélyban.
Hát, nem vagyok túl jó hazudozó, titkot tartani sem tudok, úgyhogy ennyi volt, utánam a vízözön, akár ki is nevethet, nem számít.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szőke Gellért
INAKTÍV


TeamIronman
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 193
Írta: 2016. április 9. 17:39 | Link

Lotti


A sötét miatt kezd egyre hátborzongatónak tűnni ez az egész temető, s már a pálcám sem nyújt annyi fényt, amennyire nekem szükségem lenne. Már én is nagyon szívesen mentem volna vissza a kastélyba, és ettem volna valami finom vacsorát, de úgy éreztem, hogy akkor nagyon gyávának tűnnék, meg hát nem kis durranás lenne, a klubhelyiségben elmesélni mindenkinek, hogy mi milyen bátrak voltunk, hogy itt jártunk, és mennyi mindenen átküzdöttük magunkat. Ám, itt van egy kis hiba. Mi nem küzdöttük át magunkat semmin, sőt mindketten, ha tehetnénk, már rég rohannánk vissza, a legrövidebb úton.
- Na jó. Bevallom, én is parázok egy kicsit. -Fordulok a lány felé, egy mosollyal, de az már aligha látszik a sötétben.- Találkoztál már valaha mumusokkal? -Kérdem a lánytól. Én még sosem láttam egy mumust se, de annyit tudok róluk, hogy elég félelmetesek tudnak lenni, meg, hogy ellehet üldözni őket egy varázsigével, vagy valami hasonló.
Most már el is mondhatjuk magunkról, hogy voltunk éjszaka a temetőben, hisz már a napból, ami nemrég olyan melegen, és barátságosan sütött ránk, semmi sem maradt az égbolton, csak a szürke hold, valamint a csillagok. Ennek láttán, a szél is felbátorodott, és tudatosult bennem, hogy megérte volna hozni egy kabátot is, mert immáron túl hideg van ahhoz, hogy csak egy pulóverben mászkáljak itt. De már nincs mit tenni, nem tudok visszamenni a hálótermembe.
- Fogalmam sincs, picit még körül kéne nézni, nem? -Kérdem a lánytól, de nem őszinte kíváncsisággal, hisz én is örülnék már annak, ha végre ismét átléphetnénk azt a bűbájokkal teleszórt kerítést, és végre ismét a faluban lennénk.
- Na, hát akkor nagyon szép este elé nézünk, úgy látom. -Mondom kicsit gúnyosan, amit talán nem kéne.- A pálcádat? Ugye azt tudod, hogy csak most fogom kezdeni a második évemet, és alig tudok többet egy lebegtető bűbájnál? -Kérdem hüledezve. Azért annak jobban örültem volna, ha legalább annyit tudott volna, hogy merre a kiút, arra az esetre, ha eltévednénk. De mostmár teljesen mindegy, már azt sem tudom, hogy hanyadik sírkövet hagytuk el, és azt sem, hogy melyik irányból kezdtünk neki az egésznek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csornay Kíra Lotti
INAKTÍV


Ł o T t i C s E k .*
offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 1542
Írta: 2016. április 12. 20:00 | Link



  - Mumussal? Komolyan? Nem elég para neked a temető? Minek még a legfélelmetesebb dolgokat emlegetned?
Összébb húztam magamon a kabátomat és egyúttal közelebb húzódtam Gellérthez is. Sötét volt, esküdni mertem volna, hogy még soha nem voltam ennyire sötétben. Ha anyuékkal mentünk éjszaka a temetőben, az általában a maga nemében szép volt, hiszen ezernyi gyertya díszítette, de ez a sötétség maga volt a pokol. Ráadásul az egyetlen fényforrás Gellért pálcája volt, amit ügyesen magunk elé tartott, de ez is rémesen kevés volt. Harapdáltam az ajkamat, miközben a fejemet csavargattam mint egy bolond, támadók után kutatva. Mert hát, a félvér gyerek fejében csak megfordul a zombik, inferusok és szellemek gondolata. Nem? Nem? De, az enyémben igen, és ettől nem lett jobb.
  - Mi? Neeeem, te nem félhetsz, te vagy a fiú! Azonnal hagyd abba a félést, itt csak én félhetek, én vagyok a lány értetted?
Igyekeztem suttogóra fogni, mert senki örök nyugalmát nem szerettem volna megzavarni, maradjanak csak nyugton ott ahol vannak. De azért a hisztéria egy igen erős szintjén sikerült megütnöm még így is. Mi az már, hogy ő fél? Hát milyen dolog ez. Neki most bátornak kell lennie, hogy én félhessek!
  - Én eleget láttam azt hiszem, nem akarok már beljebb menni, ott még sötétebb van.
A hisztériám átcsapott nyavalygásba, hamarosan következik a hiszti. Érzelmek egész színskálája, de hát, lány vagyok, csinálhatok ilyesmit, mert a lányok ezt szokták csinálni, hisztiznek és nyavalyogjak. Elérkezett az idő, hogy én is így tegyek.
  - Jajj miért vagy te elsős!
Felvisítottam. Hangosabban, mint terveztem, úgyhogy azonnal a szám elé tapasztottam a kezemet, míg a másikkal vállon bokszoltam Gellértet. Az ő hibája, hogy nem született meg korábban, igenis az övé!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szőke Gellért
INAKTÍV


TeamIronman
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 193
Írta: 2016. április 23. 17:33 | Link

Lotti


Ez a szituáció félelmetes, és vicces is egybe. Az igazság az, hogy tulajdonképpen nincs mitől félnünk, vagyis van, de bajunk nem eshet. Hogy miért? Az egyértelmű, hogy a tanárok, valamint a lakosok sem akarják kockáztatni a diákok egészségét, ezért biztos, hogy nincsen a faluban semmi veszélyes dolog. Na jó, tudom, hogy benne van a házirendben, hogy ekkortájt már nem szabad kint tartózkodni, de azzal a tanárok is tisztában vannak, hogy miszerintünk a szabályok azért vannak, hogy felrúghassuk őket, vagy nem?
- Nem tudom. Csak kérdeztem. -Mosolygok rá a lányra, bár ő ezt már aligha látja ebben a sötétben.
Csendben sétálok tovább, olykor olykor rálépek egy-egy fagallyra, aminek a hangja nagyon tudja fokozni a hangulatot. Ilyenkor csak a fejemet kapkodom, de úgyse látok semmit, úgyhogy megyek tovább.
- Nem azt mondtam, hogy félek, hanem azt, hogy para ez az egész. -Fordulok Lottihoz. Nem szeretem, ha azt hiszik, vagy azt mondják, hogy félek. Nem, és ez egyáltalán nincs így. Én vagyok a világ legbátrabb embere! Na jó, csak képzelődöm...
- Gyere már! Még mászkálunk egy kicsit, és aztán megyünk vissza. Úgy jó? -Nézek rá társamra, de meglepődök azon, hogy már aligha látom az arcát, annyira besötétedett.- Nem lehetne csendesebben? -Mordulok rá a lányra. Nem akarom, hogy bárki meghalljon minket. Az is lehet, hogy pont ebben az időben, valaki más is itt kóborol.- Meg amúgy is, tehetek én róla, hogy még csak másodikos vagyok? -Kérdek vissza, remélem, hogy nem köt belém, mert akkor biztos, hogy rákérdek arra is, hogy ő miért hagyta a kastélyban a pálcáját.
Utoljára módosította:Szőke Gellért, 2016. május 7. 18:19 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hanna Wolf
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 21. 20:39 | Link

Tesó


Ahogy összetalálkoztak a nagyteremben a testvérével, rögtön elindultak, ki a kastélyból. Nagyon szerettek sétálni; sokszor volt az a hétvégi program, hogy elmentek sétálni. Nagyon szerettek együtt lenni, mert, hát végülis ikrek voltak.
A faluban kóborolva bepótolták azt a kis időt, amit külön töltöttek, mert elkésett az egyik levél.  
Végül, megérkeztek a falu határához.
Hanna rögtön fölismerte a helyet, mert már hallott a helyről. Testvérének látszólag több idő kellet, hogy felfogja, min vidul.
Utoljára módosította:Hanna Wolf, 2016. május 22. 00:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Anne Wolf
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 21. 20:45 | Link

Unokatesók


Ahogy elindultak, rögtön bocsánatatot kért Hanna, és onnantól kezdve olyan volt, mintha nem történt volna semmi.
Ahogy, a falu határához értek, ikre elmosolyodott.
- Te meg min vigyorogsz?
Amíg testvére képtelen volt válaszolni, körbepillantott, és megpillantott egy alakot. Túl ismerős volt neki.
Utoljára módosította:Anne Wolf, 2016. május 22. 00:26 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Fazekas Lily
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 21. 21:09 | Link

Ikrek

Ma délelőtt nagyon unatkozott, hát gondolta, elmegy valahova a faluban, hisz hétvége van, és nem kell semmit sem csinálnia, és oda mehet, ahova akar. Természetesen, az iskola, a falu és az ország határain belül. Smiley
Az egész napját a faluban nézelődéssel töltötte, úgyhogy, már értette, hogy miért a falu végén jár. A temetőhöz érkezett, vagyis, csak a kerítéshez, amit átlépve bejuthat. Gondolkozott, hogy bemenjen-e, vagy várjon, esetleg visszajöjjön. Ahogy erről gondolkodott, léptekett hallott. Rögtön megpördült a tengelye körül, és megpillantotta kedvenc unokatesóit - a többi mellett.
- Sziasztok!- Ugrott a nyakukba, amin látszólag nagyon meglepődtek, de akkor is élvezte az egészet, mert szereti, ha az emberek furán néznek rá.
Utoljára módosította:Fazekas Lily, 2016. szeptember 8. 20:52 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hanna Wolf
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 21. 21:37 | Link

Uncsitesók


Ő is észrevette az alakot, ezért elég furcsára változott az arca.
- Ez a bagolyfalvi temető- mutatott a hely felé, ami egyeltalán nem hasonlított arra, mintha lenne ott bármi is.
Odaszaladt hozzájuk a különös alak, és a nyakukba ugrott. Lili volt az, a magyarországon élő unokatestvérük, aki úgy lett Lily, hogy amikor nálunk volt angliában, mindenkinek úgy mutatkozott be, hogy Lily Potter. Nagyon mulatságos volt. Főleg, mikor a szomszéd odafordult Annehoz, hogy: Hanna, komolyan beszél ez a lány? Mert, hát ugye, az ikreket mindig összekeverték, pedig kétpetéjű ikrek voltak.
Végül, észhez tért, hogy köszönni kéne.
- Szia Lil! Úgy hiányoztál! Ezer éve nem láttalak!
Utoljára módosította:Hanna Wolf, 2016. május 22. 00:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Anne Wolf
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 21. 21:55 | Link

Unokatesók


Elgondolkozott, hogy miért nem tud többet, mint testvére, de aztán ráeszmélt, hogy ő mégis hamarabb itt volt.
Az ismeretlen lány a nyakába ugrott, amitől először egy kicsit megilyedt, majd ráeszmélt, hogy ő Lili, az unokatestvére.
- Szia Lil!- Köszönt, miután ikre is, mert hát, valljuk be, nem a legjobb reflexekkel rendelkezett.
- Te meg hogy kerülsz ide?- Ostromolta kérdéseivel.
- Te melyik házba vagy?
Nagyon régóta nem találkoztak, mert, pont nem egy utcában laktak. Ők angliába, Lily pedig magyarországon, meg természetesen a tesói is.
Annyira hiányzott neki, hogy azt nem lehet szavakba önteni. Olyan volt neki, mintha a nővére lenne. (Ő is.)
Utoljára módosította:Anne Wolf, 2016. május 22. 00:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Fazekas Lily
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 21. 22:28 | Link

Ikrek


Lassan, de felfogta, hogy miket mondtak az ikrek, majd egy kicsit hátrébb lépett, hogy megtarthassák a normális emberi távolságot.
- Nagyon hiányoztatok! Már féltem, hogy nem vesznek fel titeket!- Bár, aggodalma majdnem fölösleges volt, mert, hát ugye, náluk mindenki varázsló volt a családban, mégis jobb tudni, hogy "ki mi".
- Hát, hogy hogy kerülök ide, az eléggé hosszú történet, de röviden annyi, hogy felvettek! Meg, persze elindultam sétálni, és körülnézni.
Annyira örült, hogy találkoztak, hogy szómenést kapott. Mint mindig.
- Én Eridonos vagyok. És ti? - kicsit elhúzta a száját, mert nem volt benne biztos, hogy egy házba kerültek. Azt se tudta, hogy mióta vannak az iskolában.
Utoljára módosította:Fazekas Lily, 2016. szeptember 8. 20:52 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hanna Wolf
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 21. 22:38 | Link

Unokatesók


Meg sem lepődött, hogy ennyit beszél, mert már megszokta.
Látszott Lili arcán, hogy nagyon örül, és beismerte magának, hogy megint szómenése van.
- Azt gondoltam, hogy kaptál levelet! Mert, hogy mi is!- Amikor egymással beszélgettek, mindig volt szarkazmus a mondandójukban.
- Amúgy, én Rellonos, Anne pedig Navinés. Gondolom, ti már másodévesek vagytok.- Nagy valószínűséggel így volt, mert egy évvel volt idősebb náluk unokatestvérük.
Utoljára módosította:Hanna Wolf, 2016. május 22. 00:32 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Anne Wolf
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 21. 23:14 | Link

Unokatesók


Nem szólt, még nem is bólintott, amikor ikre mondta, hogy ő navinés. Nem figyelt. Mert, a temető jobban izgatta, jobban érdekelte, hogy mi van ott.
- Ti voltatatok már a temetőben?- Kérdezte végül izgatottan, mert nagyon kíváncsi volt, az egészre.
Hogy, hogy néz ki, hogy, miért van elvarázsolva, mindent tudni akart róla. Hiszen volt idejük, és nem is kevés. Még csak délután három volt, és az idő is szép volt. Sütött a nap, kicsit fújt a szél, de pont annyira, hogy kellemes volt.
Utoljára módosította:Anne Wolf, 2016. május 22. 00:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Fazekas Lily
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 21. 23:32 | Link

Ikrek


Nagyon meglepődött a hirtelen kérdésen, de azért, ráébredt, hogy újonc, ezért belekezdett mondandójába.
- A temetőben? Nem, még nem voltam, de sokat hallottam róla.
Nagyon kíváncsi volt, hogy vajon most min jár az agya. Nem volt erőssége a legimencia, úgyhogy jobb, ha hagyja.
-Bemenjünk?- Kérdezte félénken, ami tőle nem volt megszokatt, mert alapjáraton egy nagyszájú gyerek volt, aki sosem félt semmitől sem.
Utoljára módosította:Fazekas Lily, 2016. szeptember 8. 20:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hanna Wolf
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 22. 00:38 | Link

Uncsitesók


Nagyon megleppődött Lily kérdésén, de azért rábólintották az igent - egyszere. Ebben is látszódott, hogy ikrek. Sokszor mondtak egyszerre dolgokat, és természetesen ugyanazt.
Nagyon kíváncsi volt ő is a temetőre, hogy mégis milyen. Le is rajzolta már a képzeletében, de az azért nem olyan. Látni szerette volna teljes életnagyságában, mert hát úgy az igazi
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Péterfy István
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 17
Írta: 2016. szeptember 15. 16:10 | Link

Csak pár darab pennáért, akartam leugrani a faluba, mert sajnos a vizsgaidőszak alatt, sikeresen elhasználtam az összeset. Meg is kérdeztem pár felsőbb évest, hogy merre kell menni, majd magamhoz vettem a szükséges dolgokat és elindultam a város felé. Sajnos, azonban vagy átakartak verni, vagy pedig én tájékozódom nagyon rosszul, mert teljesen máshol lyukadtam ki, mint ahol szerettem volna.
~ Remek, itt vagyok bagolyfalva határában és azt hiszem, itt nem találok semmilyen fajta írószer boltot. Talán ideje lenne visszafordulnom, mert igen messzire eljöttem a kastélyból. Jó volna ha vacsorára visszaérnék. Továbbá az sem utolsó szempont, hogy nem tudom szabad-e csak úgy lejönnöm ide. Mondjuk, ha ez szabálytalan, akkor tájékoztathatnák pontosabban a diákokat, és nem ártana valami portás szerűség. Persze, lehet van ilyen csak én nem tudok róla. Mindegy, ha felértem a kastélyba ennek is utána járok. Aztán kiderül lesz-e következménye a dolognak. ~ Gondolkodom el. Közben beletúrok dús, enyhén göndörödő, fekete, hajamba, amely minden fésülési kísérletem ellenére nem hajlandó semmilyen szabályos formát felvenni. Az egyik szokásos fekete talárom van rajta, ami alá fekete farmert és minta nélküli sötét szürke pólót vettem fel. A cipőm, egyszerű sötétkék színű és műbőrből készült. Bár általában tisztán tartom, most nagyon poros, hála hosszú gyaloglásnak. Pálcámat, mivel szokatlanul nagy méretű, ezért nem farmer zsebembe, ha nem a talárom oldalsó zsebébe tettem. A pénzemet rejtőerszény az övem elülső részén lóg, jó erősen odakötözve. Miután leellenőriztem, hogy minden meg van és rendben van, eredeti tervemmel ellentétben, nem indulok még haza. Inkább kihasználva, magasságomat kinyújtózom és körbe kémlelek, hát ha találok valakit aki útba igazítást adhat.
~ Elvégre soha sem szabad feladni. ~ Fut, át az agyamon a gondolat, majd várok, hát ha csoda történik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lucy Moonlight
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 1808
Írta: 2016. szeptember 15. 17:25 | Link

Egy magas ismeretlen

Már vége volt a vizsgahalmaimnak, ezért úgy döntöttem, hogy lemegyek a faluba. Gyorsan felkaptam a mostanra már szinte megszokott öltözetemet, ami egy farmerből, és egy egyszínű hosszúujjúból állt. Gyorsan összegeztem magamban, hogy mire lesz még szükségem, majd indultam is. Elsősorban gondolván a következő tanévre be akartam szerezni néhány pergament, de végül nem lett belőle semmi, mert inkább elindultam sétálni a faluba. Egy idő után megállapítottam, hogy már nincs a faluból semmi, ezért fordultam volna vissza, de megpillantottam egy alakot, és gondoltam, hogy inkább odamegyek hozzá. Amikor közelebb értem, akkor vettem csak észre, hogy milyen magas, bár az én százötvenöt centimmel nem is csoda.
- Szia!- köszöntem neki.
Utoljára módosította:Lucy Moonlight, 2016. szeptember 15. 17:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Péterfy István
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 17
Írta: 2016. szeptember 15. 17:49 | Link

Egy ismeretlen hercegnő


Bő három négy percet várok még, hát ha történik valami érdekes. Már éppen feladom a reményt, hogy találkozom valakivel, amikor egy lány körvonalai bontakoznak ki a távolból.
~ Mit keres egy ilyen kislány késő délután a temetőben? Talán ő is eltévedt mint én? Esetleg valami más célja van vele? Lehet meg kéne szólítanom. Talán tud egy rövidebb utat visszafele kastélyba, de az is meglehet, hogy véletlen kószált erre és segítségre van szüksége. Sőt, kö.... ~ Gondolkodom el, ám ez hamarosan megszakad mert mielőtt, a szokott lassúságommal elhatározásra jutok, ő már oda is lép hozzám.
- Neked is szia! - Mondom, kellemes kissé mély hangon. Tekintetemmel az övét keresem és próbálom felmérni kivel, hozott össze a sors. Közben ismét végig simítok a pálcámon és a pénztárcámon, magam sem tudom pontosan miért.
~ Így közelebbről megnézve nem is annyira picurka. Mondjuk hozzám, képest a legtöbb ember alacsony. A mugli osztályban, mondjuk csak második voltam a tornasorban, de a nyáron megint nőttem vagy tíz-tizenöt centit és nem álltam meg a növésben. Mondjuk, ettől még nem tűnik annak a sírok között kószáló típusnak. A látszat persze sokszor megcsal, a bölcs embernek tovább kell látnia a fizikai valóságnál ~ Elemzem, majd egy percig, mire bármilyen más reakcióm is lenne. Az arcom szinte végig komoly marad, csak a gondolat sor, vége fele enyhül meg egy kicsit.
- Amúgy, a nevem Péterfy István. Mi járatban vagy erre felé? Tudok, segíteni valamiben? - Kérdezem tőle, bár az igazat megvallva nekem lehet nagyobb szükségem lenne rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lucy Moonlight
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 1808
Írta: 2016. szeptember 15. 18:01 | Link

Egy magas ismeretlen

Az idegen is visszaköszönt, majd be is mutatkozott, így hát, úgy lett volna illendő, hogyha én is bemutatkozok.
- Lucy Moonlight. Úgy szólíthatsz, ahogy szeretnél.- jobb tisztázni, még mielőtt végig Lucyzik.
- Elindultam a faluba, aztán gondoltam sétálok, és itt kötöttem ki.- mutattam magam mellé. Kezdett sötétedni, pedig jobb lett volna, ha vacsorára a kastélyben lehettem volna.
- Nem hiszem, hogy tudnál, bár...- kissè megnyújtottam az 'á' betűt.
- Nem tudod véletlenül, hogy hol vagyunk? Tudod, én csak nemrég érkeztem, és még nem nagyon tudom, hogy mi, hogy van errefelé. Egyeltalán hány óráig lehetünk a faluban?- tettem fel utolsó kérdésem is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Péterfy István
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 17
Írta: 2016. szeptember 15. 18:24 | Link

Egy ismeretlen hercegnő

Egy halovány mosoly jelenik meg az arcomon, bár ezt kérdéses, hogy a lány észre veszi-e, mert éppen ekkor veszem le róla, az eddig makacsul rá szegeződő szemeimet. Tekintetemmel most inkább a környéket fürkészem, és próbálom átgondolni, hogy mik is a legfontosabb teendők. A kezeim ekkor felhagynak, a kevéske holmim tapogatásával, és a már egyszer úgy-ahogy rendbe tett, hajamat túrják össze megint. Ekkor Lucy láthatja, hogy a tenyerem kissé feltört és kérges, ami kevés iskolában lévő gyereknél látható.
~Jól sejtettem, ez a lány még nálam is elveszettebb. Mindegy, én legalább tudom hol vagyunk és nagyjából a visszafele vezető utat is ismerem. Ketten, valahogy csak visszajöttünk a kastélyba és nem lesz semmi probléma. ~ Gondolkodom el, majd a már előbb szerepeltetett kezeimet a vállára teszem, a tőlem telhető legfinomabb módon, mint ha csak megakarnám nyugtatni őt. ~ Remélem nem veszi tolakodásnak. ~ Fut át az agyamon, majd ismételtem szólásra nyitom a számat és neki szentelem minden figyelmemet.
- Nos, ez egy temető és a visszafele út pontosan arról van, amerre jöttél. Ha gondolod szívesen elkísérlek. Bár még én is nem rég érkeztem és gólya vagyok, azért talán elég nagy vagyok, hogy ne akarjanak belénk kötni és ütni is elég nagyot tudok ha még is.  A többi kérdésedre sajnos nem tudok válaszolni, mert ezt elfelejtettem megkérdezni indulás előtt. - Válaszolom neki, majd leveszem a kezemet a válláról, ne hogy félre értse a szituációt. Ezt követően elindulok előre, amerre az utat sejtem. Próbálok kicsiket lépni, hogy követni tudjon, ám ez nem mindig sikerül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lucy Moonlight
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 1808
Írta: 2016. szeptember 15. 20:04 | Link

Egy magas ismeretlen

A fiú halványan elmosolyodott. Igen, ezt is észrevettem, mint általában mindent. Anyakám szerint azért veszem észre még a legapróbb változást is, mert aki jól rajzol, az ilyen. Mármint, nem pontosan ezt mondta, de valami hasonlót.
István körbenézett, én is így tettem. Beletúrt a hajába, és így egészen hasonlított egy személyre, akit sosem láttam szívesen, mégis, be kell vallani, ez jól állt neki, de szigorúan csak Istinek.
A keze mintha nem lenne olyan, mint a többi emberé, mármint az átlagé... hanem, olyan furcsa. Bár, ezt akár a fényarányoktól is tűnhetett úgy.
A vállamra tette a kezét, majd szólásra nyitotta száját.
- Micsoda? Hogy te gólya vagy?- kissé meglepett, mert a magassága alapján eléggé mókás rá azt mondani, hogy gólya.
- Légyszíves visszakísérsz?- semmi kedvem nem volt egyedül menni, főleg, hogy már félig sötét volt.
Meg, nemmellesleg félek a sötétben- villant át az agyamon, de gyors el is heseggettem a gondolatot, nehogy mégjobban elkezdjek félni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Péterfy István
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 17
Írta: 2016. szeptember 15. 20:50 | Link

Egy ismeretlen hercegnő


A lány nem reagál a mozdulatomra és a jelek szerint első hallásra a szavaimat sem értette meg, mert mikor elindulok, ó még le van ragadva a gólyaságomnál. Ez még önmagában nem lenne probléma, mert ezt simán megtárgyalnánk útközben, de Lucy egyáltalán nem mozdult egy centit se. Sőt, mikor én már jó pár lépést megtettem, akkor kérdezi meg, hogy visszakísérem-e. Amin annyira meglepődök, hogy rögtön lefékezek és hátra nézek, most még is mi van. Tekintetemben kétkedés szikrája izzik, a fejemben gondolatok zakatolnak.
~ Egy maximum, más-fél perce ajánlottam fel, hogy elkísérem.~  Gondolkodom el, miközben hitetlenkedve nézek rá. ~ Általában elég határozottan beszélek és világosan. Talán hangsúlyt értette félre? Mondtam, hogy menjünk a kastélyba és el is indultam feléje. Normális reakció erre az lett volna, hogy ha jönni akar jön utánam, ha meg nem akkor nem. Esetleg szóban is kinyöghet egy igen-t vagy nemet. Ha meg túl gyors vagyok, akkor szól, hogy lassítsak egy kicsit. Mondjuk itt van a csomó sír és nem esett le neki, hogy ez egy temető, de én is szoktam néha figyelmetlen lenni. Ebből nem igen tudtam következtetést levonni. Mindegy, ezen túl kell lépnünk, szegényt nem hagyhatom egy ilyen helyen. Egy ilyen virágszálnak lehet baja esne, még ha ebben a városban állítólag jó a közbiztonság. A jelek szerint ráadásul, nem csak fizikailag nem tudja megvédeni magát, de talpra esettségével is vannak problémák. ~ Folytatom, a gondolat menetet, miközben vissza megyek a szőkés hajú szépséghez.
- Az előbb mondtam, hogy elkísérlek! - Szólok rá kissé szigorú hangon. Egyáltalán nem így terveztem, de valami aggódáshoz hasonló érzés fogott el egy pillanatra ami nem engedte, hogy más hangsúlyt alkalmazzak. - El is indultam! Én is figyelmetlen vagyok néha, ha nincs szerencsénk könnyen elhagyhatjuk egymást. Már pedig nem hiszem, hogy itt akarsz maradni egyedül és ne feledd korán sötétedik. Légy figyelmesebb kérlek! - Adok hangot az előbbi gondolataimnak, majd jobb ötlet híján, erős kissé kérges kezeimmel megfogom az ő habszivacs kezét és így indulok el a kastély felé. Nem különösebben érdekel, hogy nem tetszik neki, ha büntetést kapok vagy nem beszélünk se zavar, elhatároztam, hogy eljuttatom az iskolába és el is fogom.
- Amúgy igen elsős voltam és remélem másod éves leszek. Kicsit későn tudtam elkezdeni az iskolát pár adminisztrációs probléma miatt, ezért éppen csak vizsgaidőszak ellőtt estem be. - Mondom neki kissé megenyhülve, miközben határozott, erőteljes léptekkel megindulok előre. A kezét semmilyen módon nem engedem el, de lépésben az eredeti terveim szerint próbálok alkalmazkodni hozzá és igyekszek felvenni egy lassú kényelmes tempót.
Utoljára módosította:Péterfy István, 2016. szeptember 15. 20:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lucy Moonlight
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 1808
Írta: 2016. szeptember 15. 21:16 | Link

A magas idegen

Hiába indult el, én csak ácsorogtam ott egy helyben, és néztem a fiút. Helyesbítek, bámultam, mint bárány az újkaput. Fel is hívta rá a figyelmem, hogy hamar sötétedik, amitől kirázott a hideg.
- Ö... jó, köszi!- kapcsoltam, majd felzárkóztam mellé. Gondoltam, hogy ne álljon be közénk a csend, beszélgetünk.
- És, mondd csak, te melyik házban vagy? Még nem láttalak errefelé.- kissé egyértelmű volt így utólag, hogy nem láttam errefelé, mert még én is új vagyok. Szóval, ha eddig nem volt meg rólam a véleménye, akkor most már van.
- Van testvéred? Mikor születtél? Kedvenc tantárgy? Szereted az állatokat? Sportolsz valamit? Eddig hol laktál? Van második keresztneved? Szeretsz rajzolni?- árasztottam el kérdéseimmel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Péterfy István
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 17
Írta: 2016. szeptember 15. 22:41 | Link

Egy ismeretlen hercegnő


Lucy úgy tűnik továbbra  sincsen tudatában a helyzetnek. Nem érdekli, hogy a kezét fogom, nem zavartatja, hogy ha szelíd erőszakkal is, de húzom az iskolába. Sőt, kérdések özönét zúdítja rám, amikor annak egyáltalán nem biztos, hogy itt van az ideje. Egy pillanatig nem is válaszolok neki, inkább mélyeket lélegzek és próbálom összeszedni gondolataimat. Közben igyekszem lenyugodni egy kicsit, mert a szőkés szépség mellet ez nem túl egyszerű megőrizni a higgadtságomat és józan eszemet.
~ Ez a következetlenség, már egyszerűen nevetséges. Egyáltalán válaszoljak rá? Ugyan nem feltétlen tett semmi rosszat, de bőven lett volna időnk ezt megbeszélni még visszaérünk az iskola területére. Miért kell, mindent egyben rám zúdítania? Több kérdése egészen indiszkrét, a testvéreimről és a harmadik nevemről eleve nem beszélek szívesen. Inkább a környezetére kéne figyelnie, ahogyan mondtam. Mellette ezek szerint mindig össze szedettebbnek kell majd lennem. Már ha találkozunk ezek után legközelebb. Nem biztos, hogy nekem szükségem van, egy ilyen kis hátra mozdítóra, de ugyan akkor sorsára se szeretném hagyni. Lehet, máskor is bajba fog kerülni és nem tudom ki más segíthetne rajta. ~ Gondolkodom el hosszasan, miközben komoly képpel bámulom az utat. Mivel már erősen sötétedik, ezért kicsit gyorsítok a tempón, de szerencsére ekkor már égnek a falu széli házak lámpái, amelyek birokra kelnek a sűrűsödő árnyakkal. Ekkor kicsit szorosabban fogom meg a kezét, de az egyik újaimmal finoman meg is simítom, éppen úgy, ahogyan a lovaknak, vagy hippigriffeknek szoktam jelezni, hogy nyugodjanak meg.
- Tizenhat évvel ezelőtt születtem, nem régiben volt a születésnapom. Még nincsen kedvenc tantárgyam, de eddig Mitológiák és Vallásokat élveztem a legjobban. A Rellon házba osztottak be. Nem szeretek rajzolni, mert nagyon ügyetlen vagyok benne. A hobbim az olvasás, állatokkal való foglalkozás és érdekel valamennyire a kviddics is. Régebben több mugli sportot űztem, kosaraztam, birkóztam és ökölvívásra is jártam. - Mondom neki a bennem fortyogó indulatokhoz képest egészen nyugodtan. - A többi kérdésedre egyenlőre nem fogok választ adni. Tudod, én nem szeretek feleslegesen beszélni. Cserébe ha van értelme, vagy az illető kiérdemelte, hogy kifejtsem amit gondolok egészen sokat bírok szónokolni. Most inkább figyelned kéne, mert bár van rá reális esély, hogy képes vagyok megvédeni téged, nem biztos, hogy ott leszek legközelebb. Főleg akkor nem, ha sorozatban figyelmen kívül hagyják, amit mondok. - Osztom meg vele ismételten, amit mondok. A tőlem telhető legkíméletlenebb és legbecsületesebb őszinteséggel, de minden felesleges bölcselkedés nélkül.
Utoljára módosította:Péterfy István, 2016. szeptember 15. 22:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 9 10 [11] 12 13 ... 16 17 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa