37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: « 1 2 [3] 4 5 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Jeges Kventin Dioméd
INAKTÍV


Apuka
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 1599
Írta: 2015. február 7. 17:57 | Link

Evana Roddson

Egész nap elnéznék egy ilyet ha a szobámban lenne. Na jó, nem, de egy percig tényleg így gondoltam, még az is megfordult a fejemben, hogy vegyek egyet. Mondjuk valamelyik lány biztos örülne egy állatkának ajándékba... Áh, nem olyan fontos.
A ketrecen nem mertem benyúlni, fogalmam sincs hogyan működnek ezek az állatok. Lehet, hogy benyúlok és abban a pillanatban leharapják az ujjamat, amit utána még szeretnék használni. Rossz játék.
Nézelődésemben fel sem tűnt, hogy valaki más is besétált az üzletbe, csak abban a pillanatban, amikor hátulról valaki belém jött. A szőrgombócok ketrecében kellett megkapaszkodnom, valami "hóó" hang is kijött a számon.
Utána néztem, egy nő volt az, nem az iskolás kategóriába tartozó. Vissza nem szóltam a bocsánatkérésre, mert hát nagyon keresett valamit, nekem pedig nem reszortom figyelni másokat. Meglökött, elnézést kért, ennyi.
Egy idő után elegem lett a szőrösökből, hátra is fordultam a terráriumokhoz, és ott megláttam valamit a földön. Az még biztos, hogy korábban nem volt ott. Lehajoltam érte, szemeimmel pedig a nő után kutattam.
- Elnézést, ez nem öné? - hívtam fel magamra a figyelmét még mindig ott állva ahol a sálat megtaláltam. Pár lépéssel közelebb mentem hozzá, kedvesen mosolyogtam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
William H. McWhite
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. február 7. 22:38 | Link

Gwen

Ez igen. A csaj lazán pattintja. Igazából annyira nem lepődik meg. Abszolút megosztó a személyisége, ami a láyokat illeti. Vannak az úgynevezett "normális" leányzók, akiket taszít a srác messziről sugárzó "ki ha én nem" gőgössége, és vannak a "fura" lányok, akik kihívásként tekintenek elviselhetetlen modorára.
- És azt sem tudod, mit akarhat EGY anyuka? Nem feltétlenül az enyém... - fut neki újra - Úgy tűnsz, mint aki ért ezekhez az izékhez...lényekhez.
Értelmezhetetlen fintorral az arcán tekint körbe a boltban. Újra visszanéz a szőkeségre, és mintha pont elkapna egy "ilyen nincs" szemforgatást. Nem zavarja. Ha a csaj le akarja rázni, akkor keményebben kell fellépnie. Mr. Állhatatost nem olyan egyszerű elhajtani. Tudomást sem véve az elég világos elutasításról, magabiztosan löki tovább a szöveget.
- Aztaaa! Azt figyeld, az ott mi? - bök rá egy kicsi szőrös valamire, szemét csodálkozóra kerekítve.
Közelebb lép a valamihez, és hosszú mutatóujjával megkaparássza a ketrecszerűséget. Nyakát előrenyújtja, mintha közelebbről vizslatná a lényt, de szeme sarkából a szöszit figyeli.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2015. február 7. 23:00 | Link

William
Ruha


Utálja az ilyen kis mitugrászokat. Miért nem tudják megérteni, hogy nincs kedve a társaságukhoz, valamint a szövegelésüket sem akarja hallgatni. Talán ez a legnagyobb baja velük, hogy nem fogják fel ezeket a dolgokat. De a többi emberrel se jön ki jobban, ne tessék félreérteni. Ha Elena nem lenne, a legjobb barátnője őt sem tűrné meg a szobájukban. Így is nehéz volt megszoknia a lány cukiságát, és a többi hasonló dolgot.
- Honnan tudnám, hogy mit szeretnek az anyukák? - kérdezi az ég felé nézve, amolyan "hagyj már békén" stílusban. Nem szeret erről a témáról beszélni, de ezt a srác nem tudhatja, így érthető, hogy miért kérdezgeti. A szöveg másik felére gúnyosan elmosolyodik - Elég annyit tudnom, ami nekem kell.
Visszafordul a piros szőrpamacshoz és most már tényleg megfogja, aztán leemeli a polcról. Ez tökéletes lesz Mandának, már csak azt kell kitalálni hogyan, juttatja el a lánynak. Aztán eszébe jut, hogy nem kell sokat várni az ajándékozással, mert február végén ígyis-úgyis mennek Angliába, akkor majd megkapja a lány az állatkát. Már menne is, amikor a srác felkiált. Megérti az izgatottságát, mert itt minden olyan érdekes, de nem fordul oda megnézni. Látta azt a sort amerre a kis srác mutogat, valamint nincs ideje sok időt eltölteni itt. Már így is késésben a tervezettől, és bár Ádi nem tudja, hogy mire készül, azért nem szeretne elkésni.
A boltban elég sokan lettek mióta belépett, ezért a tolakodás mértéke is nagyobbodott. Ennek következtében egy másik lány kiveri az állatkát a kezéből. Még épp el tudja kapni, de nem sokon múlik, hogy az golymók fájdalmat érezzen. Gwen ezt nem hagyhatja szó nélkül. Az nem Ő lenne. Meg is fordul, és szemben találja magát Viktóriával. Mondjuk így, hogy nem a legjobb a viszonya a két lánynak, és akkor még szépen is fogalmaztam.
- Figyeljél már jobban - morogja oda a lánynak. Kivételesen ennél többet nem tesz, mert a bunyó nem hiányzik itt most neki. És Alízzal a múltkor eléggé helybenhagyták őket. A kasszánál sorban kell állni, és megvárni, míg a többi vevő kifizeti az eledeleket, esetleg az állatot amit vásárolt,.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
William H. McWhite
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. február 8. 00:40 | Link

Gwen

A lány nem viccel. Nehezebb lesz a figyelmét felkelteni, mint gondolná. Az is hidegen hagyja, hogy konkrétan neki van mutogatva a ketreces kis lény. Jóó, mentségére legyen mondva, hogy a tömeg éppen eltiporja. Valami bige pedig konkrétan fellöki. Itt a lehetőség!
- Héé Te! Te tank lány! Magad elé nézhetnél, miközben suhansz! - korholja le a másikat, amiért fellökte a szöszit.
Rendkívül büszke magára. Azonnal ki is ül arcára az elégedett felsőbbrendűség. Nem szokása hölgyikékkel vitába keveredni, de ha ez az ára, hogy a másiknál jobb színbe kerüljön, akkor hajrá!
A vigyor hamar lefagy az arcáró. Nagyon jó. Már a másik is úgy néz rá, mint valami penészes sajtra a hűtőben, ami különösebben nem izgatja, de azért ki kéne dobni. A fiúnak először jut eszébe, hogy fel sem kellett volna kelnie. Ez már egyértelműen egy rémes nap, inkább visszafekszik, és arról álmodik, hogy rockzenész.
- Jól vagy? - kérdi szelíden a Miss Szőkétől.
Most először mindennemű hátsó szándék nélkül komolyan érdekli, hogy nem esett-e a baja az aprótermetű lánykának.
Utoljára módosította:William H. McWhite, 2015. február 8. 00:41 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2015. február 14. 00:36 | Link

William
Ruha


Persze, hogy pont vele kell, itt összefusson. Ki más lehetne. Ch! Azonban nem foglalkozik sokat a ri bocsánat nem káromkodom. Szóval nem szeretne időt pazarolni a c, nem ez sem a legmegfelelőbb. Megvan a senkiházi lányra. Majd elintézi, mikor ketten lesznek. Nem mintha félne. Valamelyiktől is, csak nem akar megint a boltban, esetleg előtte verekedni. Abból elég volt az előző eset, köszöni szépen.
Miután odaszól a lánynak, pár pillanat telik el és megszólal a nagydumás csákó is. Ha azt hiszi, hogy ezzel bevágódik a szőkénél, hát akkor nagyon téved. Gwent nem kell megvédeni, meg visszaszólogatni helyette, megteszi azt Ő maga. Nem fél az ilyen libáktól, mint Viktória. Keveredett vitába már ijesztőbb és veszélyesebb fazonokkal is. Pl. rellonosokkal. Senkinek nem ismerné el, de Misivel nem állt volna le. Bár a fiú szerint biztos megérdemelt volna egy hátsón billentést a hallgatózásért cserébe. De most már mindegy, nem igaz?
- Sokkal több kell, ahhoz, hogy velem jóban legyél - szól a szőke fiúnak. Bunkó? Nem nagyon zavarja. Ha valaki ezt mondja neki, válaszul csak annyit kap, hogy "Ez van, ezt kell szeretni." Mindegyik fiúbarátja kiérdemelte a barátságát. Ádi segített neki, mikor eltört a lába, kviddics után. Krisz elvitte nyaralni és a cukorkaboltba, Armandkával pedig egyre többször piknikeznek. Mind a két fiatalnak hobbija az evés, azonban még nem tesztelték, hogy ki tud többet enni. Kata mondogatja, hogy evőversenyt kéne rendezni, de senkinek sincs kedve ezzel a macerával foglalkozni. Majd egyszer talán lesz ilyen is.
De visszatérve az üzletbe Gwen beáll a sorba és várja, hogy fizethessen. Manda örülni fog ennek az állatkának arra mérget vehet. Megfordul a szőke fejében, hogy magának is szerez egyet, de azt nem lehet. Neki is el kell ismernie, hogy sok négylábúja, kétlábúja, és csúszómászója van. Plusz már csak egy darab van, ami pont kék és azt utálja. Ki nem állhatja ezt a színt. Közben rá kerül a sor, elôveszi a szükséges összeget és az eladó felé nyújtja. Ezután megfogja a piros lényt és elindul a kijárat felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
William H. McWhite
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. február 16. 13:37 | Link

Gwen

A kicsi, szőke boszorka a kijárat felé indul. William úgy áll egyhelyben, mint akit odaraktak. Figyeli a távolodó lányt, majd hirtelen felindulásból összeráncolja szemöldökét, és harsányan szól utána:
- Én kérek elnézést, amiért megszólítottalak. Nyilván otthonhagytad a "Ne szólj hozzám, ha kedves az életed, mert felrúglak" kitűződet. További flegmaságban gazdag napot!
Ingerülten teszi le a polcra, az épp a kezében lévő lényt. Háhh! Mit képzel magáról ez a lány?! Hatalmas léptekkel suhan el a pénztár sorja mellett, állát felszegve. Rá sem néz az aprótermetű lányra, aki épp akkor végez a fizetéssel. Egyszerre érnek a bejárathoz, ahol Will feltépi az ajtót, és fittyet hányva az illemre, előbb kilép a szabadba, mint a bosszantó szőkeség.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evana Roddson
INAKTÍV


A nem egészen szelíd Vörös
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 110
Írta: 2015. február 17. 12:22 | Link

Jeges Kventin Dioméd


~...Lehet veszek Zsömlének valami játékot...~

 Míg várom a tulajt nézelődni kezdek a kedvenc kényeztető termékek között. Persze az én kis szelíd görénykém nem fogad el ám akármit, neki kényes az ízlése. Azért egy megbűvölt puha pocok biztosan elnyeri majd a tetszését. Babrálni kezdek köztük amikor megszólít valaki.

- Oh, de köszönöm!

 Nézek rá és sálamat látom meg kezében. Felismerem, a cipőtlen fiatalember az, akit az előbb majdnem fellöktem. Biztos akkor esett le a nyakamból az a fránya sál. Rámosolygok a fiúra és elveszem tőle, hogy a rögvest a nyakamba is tekerjem.

- Olyan aranyosak ezek a fura jószágok. Neked is van valamilyen állatod?

 Kezdeményezek egy kis beszélgetés félét míg meg nem érkezik, a láthatóan valahol nagyon máshol lévő boltos. Lehet ilyen taktikát használ arra, hogy az állatai levegyék a lábukról a nézelődni betért vevőjelölteket.

~...Nem rossz technika, de nálam lehet nem válna be annyira, bár ki tudja...~
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"...Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban..."
Kérdezd Ruát! Smiley
Bujdosó Nándor
INAKTÍV


"Hajasbaba bácsi"
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 98
Írta: 2015. április 11. 17:08 | Link


Bogolyfalva rengeteg meglepetést tartogatott Nándor számára. A legnagyobb az volt, hogy ez a bizonyos Bogolyfalva aligha lehetett egy falu. A számtalan bolt és lakóház sokkal inkább emlékeztette a férfit a budanekeresdi forgatagra, mint a csendes varázslófalura, ahonnan ő származott. Emiatt érkezésének délutánján izgatottan indult el bámészkodni a Fő utczán. Még nem sikerült elég bátorságot gyűjtenie ahhoz, hogy üzenjen Annának, nyugton maradni a lakókocsijában viszont képtelen lett volna. Az első kirakat, ami igazán felkeltette a figyelmét, az a varázslény kiskereskedésé volt. Apró, zsúfolt, és tele mozgolódó baglyokkal - pont olyan, mint amilyen az ő boltja volt. Csillogó szemekkel lépett be a kiskereskedésbe. Talán jobban járt volna, ha csillogó tekintetét az alsó polcok helyett inkább felfelé irányította volna, úgy esetleg nem verte volna be a fejét a tündérmanók ketrecébe. Se baj, egy ilyen csodás helyen még ez sem tántoríthatta el. Megdörzsölte a fájó homlokát, és ezután igyekezett óvatosabban közlekedni az élettel teli boltban. Különféle állathangok töltötték be a teret, Nándor pedig nem is tudta, hová forduljon először. Óvatosan kerülgette a lába előtt heverő ketreceket, míg végül a pult előtti hordónál kötött ki. Elragadtatott arckifejezéssel nyúlt a puffskeinek közé, és kiemelt közülük egy rózsaszín szőrgombócot.
- Hát, te szebb vagy, mint egy magnólia május idusán - nevetett a ficánkoló varázslényre. Az látszólag egy percig sem foglalkoztatta, hogy a vásárlók vajon szabadon hozzányúlhatnak-e az állatokhoz. Ő csak nyugodtan pakolgatta a különböző színű puffskeineket, mint egy kisgyerek, aki éppen most talált rá a kedvenc játékára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Pearl Wildheart
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 103
Írta: 2015. április 11. 17:44 | Link

Napok óta gondolkodott azon, hogy mit is csináljon kedvenc Zoknijával. Ugyanis az évekkel ezelőtt kikukázott és megmentett macska mostanság túlzottan furcsa szokások rabja lett. Igaz, Pearl nem tudott vele annyi időt tölteni, mint amennyit szeretett volna, azonban kissé túlzásnak érezte a rá irányuló állati szeretetet. Ugyanis akárhányszor otthon csinált valamit, a kópé kandúrja rögvest ott termett. Ha kellett, ha nem, mindig megtalálta a módot arra, hogy a lány ölébe, arcába másszon, természetesen hangos dorombolással ragaszkodva. És bár Pearl imádta a hatalmasra nőtt dögöt, néha határozottan terhesnek érezte annak ragaszkodását. És a már két hete tartó, tarthatatlan állapot után úgy döntött ideje vennie valami játszó pajtást, ami enyhíti cicusa hiányérzetét.
Így tehát teljesen egyértelmű volt, hogy kopogó topánjai a Varázslény Kiskereskedésbe fogják vinni. Már napok óta szemezett az üzlettel, melyből örökös állati zsivaj hallatszódott az utcára, és ahol mindig, egy-egy örömtől kipirult arcú gyermek rohangált legújabb házi kedvencét szorongatva.
Most azonban ahogy bekukkantott az ajtó üvegén, nem találta hatalmasnak a tömeget ahhoz, hogy betérjen. Finom mozdulattal nyitotta ki hát azt, és a csengő hangjára azonnal felbukkant egy eladó is. A segítségre vonatkozó kérdést igazából meg sem hallotta, hiszen egyelőre fogalma sem volt arról mit szeretne, és nem úgy akart dönteni, hogy valaki rábeszéli valamire. Ha mást nem, ezt megtanulta Nessától, hogy állatot csak úgy lehet választani, hogy az akarjon minket gazdának, és hallgatva erre a dologra, szinte már kíváncsi és izgatott tekintettel járatta végig lélektükreit a rengeteg ketrecen és a bennük lapuló kisállaton.  
Majd mikor már mindent sikeresen végignézett, tekintete akkor állapodott meg a szakálas férfin, és a kezében lévő szőrgombócon. Összeszedvén minden bátorságát ment oda hozzá, majd a kisállattól felderült arcot látva kissé megkönnyebbülten és immár határozottan bátrabban szólította meg az ismeretlent.
- Igazán tüneményes! Esetleg tudnál nekem segíteni?

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bujdosó Nándor
INAKTÍV


"Hajasbaba bácsi"
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 98
Írta: 2015. április 11. 18:10 | Link


Ugyan Nándornak nem állt szándékában beszerezni egy puffskeint, mégis már szinte kétségbeejtően sokáig eljátszogatott a szőrmókokkal. Hozzájuk érintette az orrát, megsimogatta őket, és mindegyikhez volt egy-egy dícsérő szava. Annyira belemerült a dögönyözésükbe, hogy észre sem vette a felé közeledő hölgyeményt. Szavaira hirtelen megrezzent, és gyorsan visszarakta a kisállatot társai közé.
- Bocs, azt hittem eladó... Tehát hogy rám akartál szólni, hogy ezt most nem lenne szabad - szabadkozott a levegőben hadonászva.
Miután sikerült kicsit lenyugodnia megismételte magában a vörös hölgy kérdését. Na, ez alapján ő is csak egy ártatlan érdeklődő lehet - lélegzett fel végül.
- Mondjad - bíztatta a másikat. - Nem ígérhetem, hogy eladó vagyok... Mármint nem is vagyok az, de értek az állatokhoz, szóval hátha.
Idegesen vakargatta a fejbúbját. Amikor magában beszélt, akkor logikusan összefüggőknek tetszettek a gondolatai, most viszont úgy érezte, az idegen hölgyemény számára kicsit zavarosnak hathattak. De Nándor hiába próbálkozott volna, ennél tisztábban úgysem fogalmazhatta meg a mondanivalóját. Pláne nem egy teljesen idegen személynek. Első pillantásra a fiatal nő ugyan nem tűnt veszélyesnek, a férfi viszont megtanulta, hogy az első benyomások csalókák tudnak lenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Pearl Wildheart
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 103
Írta: 2015. április 11. 18:23 | Link

Nem állt szándékában zavart és ijedelmet okozni, így mikor az apró szőrmók kikerül  a  férfi kezéből egy pillanatra elkapja a lelkiismeret furdalás. Nem akarta ő megzavarni ezt a kettejük közötti baráti pillanatot, így hát a célja sem az volt, hogy esetlegesen kizökkentse az ismeretlent önfeledt pillanataiból.  
- Ne haragudj, nem akartalak megzavarni, csak annyira úgy tűnt, hogy értesz az állatokhoz… - mondja mosolyogva, majd a kissé zavart mondatok hallatán mosolya még szélesebbé válik. Arca felderül és képtelen másra gondolni azon kívül, hogy talán önmagához hasonlatos lelkületű emberbe sikerült botlania. Hiszen mindig is nehezen kommunikált a férfiakkal, valahogy nem érezte azt, hogy neki velük kellene diskurálnia. Nem bírta soha az ellentétes neműek közötti szexuális feszültséget, és ez nem is vonzotta egyáltalán, lévén, hogy szíve mélyén Nat volt az, akihez vonzódott már sok-sok éve. Így mikor a férfi megszólalt, és ő belenézett annak csillogó és barátságos íriszeibe, azonnal eldöntötte, hogy ő lesz az első, aki férfiként a barátjává válik.
Hiszen új város, új élet, és a régiek mellé a szükséges új barátok!
- Tudod, van egy nagy fekete macskám, és mostanság kissé túlzottan ragaszkodik hozzám. Igaz, kevesebb időt tudok vele tölteni, azonban nem szeretném, hogy ne érezze jól magát. Szóval úgy gondoltam, hogy kellene neki egy barát, hogy ne legyen magányos. Mit kellene vennem, hogy ne öljék meg egymást, és a helyzet normalizálódjon? – kérdezi, és miközben ezt a hosszú mondatot megfogalmazza, tekintete végigfut a szakállon, a különc öltözködésen és a férfi egész lényén. Miután pedig teljes valójában megszemlélte, és  határozottan tetszett neki a látvány, a kezét is nyújtja a bizalom kiépítésének első lépéseként.
- Pearl Wildheart vagyok egyébként, sajnálom, hogy nem rögtön az elején mutatkoztam be. És Te?
Utoljára módosította:Pearl Wildheart, 2015. április 11. 18:32 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bujdosó Nándor
INAKTÍV


"Hajasbaba bácsi"
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 98
Írta: 2015. április 13. 22:38 | Link


A vöröshajú hölgy udvarias szabadkozásba kezdett, mire Nándor csak legyintett. Nem volt szokása ilyesmin megsértődni. Viszont ettől még továbbra is szokásos bizalmatlanságával nézett az idegenre. Csak akkor kezdett el kicsit felengedni, amikor a hölgyemény hosszasan beszámolt a macskájának helyzetéről.
- Attól függ, milyen állatra van még kapacitásod - húzta ki magát büszkén az idegen szó használata miatt. - Egy kneazlelel például hasonlóan kell bánni, és a macskáddal is tuti jól kijönne.
Végül talán nem sikerült annyira profinak tűnnie, mint szerette volna, de hé, az a "kapacitás" szó csak ért valamit, nem? Ezután a nő hirtelen kezet nyújtott neki, mire ő ösztönösen hátrébb húzódott. A helyzetet felmérve aztán gyorsan elmosolyodott, és kezet fogott vele. A bemutatkozására viszont értetlenül húzta össze a szemeit.
- Hogy mondtad? Pörl? - igyekezett kimondani a hölgy nevét. - Ez a keresztneved, igaz? Remélem, hogy az, mert másik nevedet nem hiszem, hogy valaha is ki tudnám ejteni.
Őszintén vigyorgott rá pár pillanatig, amíg eszébe nem jutott, hogy bemutatkozásért bemutatkozás kéne járjon.
- Bujdosó Nándior - hadarta, majd érzékelve a hibáját ismét nekifutott. - Nándor. Bujdosó Nándor, de a Nándit is akartam mondani közben, mint lehetséges becenevet, és... Érted.
Nagyon szerette volna, ha Pearl érti, mire gondol. A logikus magyarázatok nem igazán voltak az ő asztala, sőt.
Utoljára módosította:Bujdosó Nándor, 2015. április 13. 23:06 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Pearl Wildheart
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 103
Írta: 2015. április 14. 10:23 | Link

- Kapacitásom? Nos nézzük csak. Hát valami olyat keresek, ami macskabarát, nem túl aktív és ami nem szövetkezik Zoknival, hogy leigázzák a világot. Igazából nagy félszem, hogy amíg nem vagyok otthon, addig a lakásom látja kárát. Zokni tud nagyon őrült lenni. - foglalja össze a tényeket a lány és a férfit nézve egyre nagyobb béke költözik a lelkébe. Mindig is imádta az ilyen nyugalmat sugárzó személyeket mint amilyen az újdonsült barátja is. Jólesően legelteti hát lélektükreit a hoszú rőt tincseken és szakálon, és akaratlanul is Tolkien törpjei jutnak eszébe még úgy is hogy a férfi magassága egyáltalán nem elhanyagolható.
- Igen, Pörl a keresztnevem. Ez azt jelenti magyarul hogy... Tudod az az apró kő a kagylókba.. Hogy is hívják..? Ilyen kerek és ékszert készítenek belőle... - gondolkodik hangosan. Hiába ugyanis a tökéletesre fejlesztett magyar nyelv tudása, akadnak olyan szavak melyeket nem túlzottan használ és segítségre szorul.
- Örvendek Nándi! - köszönti a férfit.
- És te állatokkal foglalkozol?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bujdosó Nándor
INAKTÍV


"Hajasbaba bácsi"
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 98
Írta: 2015. április 15. 14:00 | Link


Minden nyelvbotladozást és kínos mozzanatot félretéve a férfi tagadhatatlanul örült, hogy éppen az ő véleményét kérték ki a háziállatokkal kapcsolatban. Elmosolyodva hallgatta Pearl válaszát, majd az "őrült" szóra hirtelen lesütötte a szemét. Nem, nem, most nem rólam van szó. Csakhamar ismét felemelte a tekintetét a másikra.
- Azt nem ígérhetem meg semmilyen állat nevében, hogy nem fogják leigázni a világot - hadarta Nándor. A rövid kizökkenés után a beszélgetés visszanyerte könnyed stílusát.
- Gyémánt? - találgatott a hölgy szavai alapján Nándi. - Nem, az nem a kagylókban van... Gyöngy? Mindenesetre szép.
Hát, igen, sokkal jobban hangzik az, hogy valakit egy féldrágakőről neveztek el, mint az, hogy egy Duna menti népről. Azért Nándor most nem állt neki búslakodni a saját nevén. Főleg nem azután, hogy Pearl ilyen jókedvűen ejtette ki azt. A másik kérdésére egy értelmezhetetlen grimasszal válaszolt, és csak ezt követően szólalt meg.
- Foglalkoztam - jelentette ki az ajkát harapdálva. - Most éppen nincs munkám, csak két abraxanom a falu határában. Jópofa kis bestiák, neked viszont biztosan nem pont szárnyas lovakra van szükséged.
Gondolatmenete sokszor nem volt éppen a legkövethetőbb, de hála az égnek úgy tűnt, Pearllel így is sikerült megértetnie magát. Jóleső nyugalommal figyelte a hölgyeményt. Ezen jelenleg csak az tudott volna változtatni, ha az értetlenül visszakérdezett volna az előbbi szövegelésére. Addig Nándinak be kellett vallania, kifejezetten szimpatikus volt számára a vörös társa.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lolita Sole
INAKTÍV


Hegedűművésznő
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 51
Írta: 2015. augusztus 3. 17:37 | Link

Alíz

A lány, miután kiszabadult a kastély labirintusából, a legközelebbi állatkereskedés felé vette az útját. Ezt szükségesnek érezte, bár sosem volt még semmilyen állata. Madridban a nevelőapja nem engedte, Magyarországon pedig az anyja. Szerény véleménye szerint bőven elég egy bagoly a házba, nem kell oda más állat. Lolita mégis így döntött, hiszen az anyja majd csak a szünetben fogja megtudni. Amikor végre megtalálta a kis boltot, megkönnyebbülten belépett. Az első pár lépelés után belerúgott véletlenül valamibe, ami hangosan sivítozni kezdett. A lány elkezdett spanyolul szitkozódni, mire a lény tovább óbégatott. Na ekkor gondolkozott el rajta Lolita, hogy tényleg kell-e neki állat. Végül úgy döntött, majd valami nyugodt lényt vesz, vagy legalább olyat, aki a hegedűszóra megnyugszik. Igen, hiszen már amikor a kastélyba ért Madagaszkárról, várta egy csomag, amit a nevelőapja küldött: az elektromos hegedűje.
A lány tovább sétált. Közben meglepődve vette észre, hogy a ketrecekben és terráriumokban látható állatok egyikével sem találkozott még. Amikor a pulthoz ért, a mögött állt egy férfi, őszes hajjal.
 - Jó napot. Állatot szeretnék, de nem nagyon tudom, milyet. Nem nagyon ismerem azokat, akiket eddig láttam... - a férfi ránézett, és közben a szemüvegén megcsillant a fény.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szentesi Alíz Zsófia
INAKTÍV


tulipánhercegnő
offline
RPG hsz: 230
Összes hsz: 1276
Írta: 2015. augusztus 3. 17:54 | Link

Lolita Sole

Nem szívesen marad a kastélyban úgy általánosságban véve sem, most meg, mivel végre valahára hazaértek a nagyon hosszú és meleg madagaszkári nyaralásból, úgy érzi tennie kell valamit. Naphosszat csak ülni és lógatni a lábát, nos, olyat ő nem tud. Bármennyire is próbálkozna, ha a fejére szakadnának a csillagok, ő akkor sem lenne képes az órákon kívül egy helyben maradni. Valamiért mindig izeg-mozog, mintha bele lenne építve az agyába egy chip, és az irányítaná.
Ma nem is tudja pontosan hova megy, csak hagyja, hogy a lábai vigyék valamerre. Őszinte érdeklődéssel és mosollyal az arcán nézelődik, miközben végighalad a fő utczán. Minden bolt előtt meg-megáll pár pillanatra bekukkantani a kirakaton és megállapítani, hogy semmi ismerőst nem lát, de utána már megy is tovább. Egyszerűen képtelen megállni öt percre, és miután minden háziállata otthon maradt hála a mostohatestvérének, szüksége van valamire, aminek segítségével levezetheti a fölös energiáit.
- Jó napot! - Hangosan köszön, ahogy belép a boltba és mosolyogva biccent az eladó felé. Az üzletben, tőle nem messze egy barnás-vöröses hajú lányka ácsorog, hajának színe hasonlít főhősnőnk loboncához is, az említett éppen ezért is indul meg a levitás felé. Kezecskéit közben a zsebébe csúsztatja és nem törődve azzal, hogy a lány éppen az eladótól kért segítséget, odaugrál mellé.
- Szia! - Barátságosan mosolyog a lányra, aztán az eladó felé fordul. - Tudna nekem segíteni? Szeretnék valamit, bármit, tényleg bármit, amivel tudok foglalkozni, és lefoglal, mert anya azt mondta, hogy ha továbbra is ilyen sok energiám lesz, akkor felrobbanok, és még azt is mondta, hogy ad pénzt és vegyek magamnak állatot és... Te is ezért jöttél? - Az utolsó szösszenetet már a levitás felé fordulva, csodálkozó arckifejezéssel teszi hozzá, de végül csak megvonja a vállát. Az eladó közben reagálva az elsőként érkezettre, kilép a pult mögül és, ha a lány követi, hangosan magyarázva elkezdi mutatni neki az állatokat. Alíz persze a lányka nyomába szegődik, és mindenre rámosolyog, ami az útjába kerül.

Ruha.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lolita Sole
INAKTÍV


Hegedűművésznő
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 51
Írta: 2015. augusztus 3. 19:07 | Link

Alíz

Lolita csodálkozva nézett a színes lányra, aki szinte ugrált és vibrált belőle a kicsattanó energia.
- Szia - köszönt vissza neki, és beletörődött, hogy a lány belevágott a mondanivalójába és magához ragadta a figyelmet. Kevés ember tudta igazán gyorsan felidegesíteni, és ez az ismeretlen, szintén vörös hajú boszorkány nem tartozott közéjük.
- Ha arra célzol, én is állatot szeretnék, de én nem levezetésképpen - elmosolyodott, és elhallgatott, várva, hogy a lány megszólal-e újra.
Amikor az eladó mégis az ő kérését nézte előbb, őszintén meglepődött. A férfi visszakérdezett, pontosan milyenre gondolt, és ő elemezni kezdte.
-Lehetőleg nyugodt legyen, de mindenképpen szeresse a zenét, mert elektromos és klasszikus hegedűn játszom, bár itt csak az elektromos van, szóval ne legyen tőle dühös vagy ilyesmi. Illetve igényelje a szeretetet, de ha kell, akkor egyedül hagyhassam. Ennyi az elképzelésem - fejezte be. Az eladó elkezdte mutogatni a lényeket,de a lány közben felfigyelt arra, hogy a másik lány is jön utánuk. Megfordult és a lányra nézett.
- Amúgy te értesz az állatokhoz? Vagy volt már állatod? - kezdett el kérdezősködni. Majd egy pillanattal később megpillantotta azt a lényt, aminek a ketrecébe sikeresen belerúgott belépéskor. A lény megpillantotta és újra sivítozni kezdett.
- Dios mio... - dünnyögte félhangosan - Lo siento. Sajnálom, oké? - ismételte el a szót mind a két nyelven.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szentesi Alíz Zsófia
INAKTÍV


tulipánhercegnő
offline
RPG hsz: 230
Összes hsz: 1276
Írta: 2015. augusztus 3. 19:41 | Link

Lolita Sole

Egy cseppet sem zavartatta magát, ahogy közelebb ugrált az eladóhoz, elhadarta mit is mondott neki az anyja, de aztán hirtelen rájött, hogy más is ott állt mellette. Barátságosan rámosolyog a lányra, közben követi őt és az eladót is. Figyelmesen végighallgatja, a lány milyen állatra gondolt, aztán mintha csak ő is itt dolgozna, körbepillant az üzletben. Segíteni szeretne, mert most ilyen napja van, de arról már nem vesz tudomást, hogy a lánynak akadt már segítsége az üzlet tulajdonosának személyében. A nagy nézelődésben le is marad picit a csoporttól, a lány kérdésére is csak vonogatja a vállát.
- Otthon van egy cicám, de azt lenyúlta a tesóm. Meg a baglyom, de ő nem számít háziállatnak, csak akkor jön, ha anyuék levelet küldenek.
Kicsit igazságtalannak tartja, hogy Ráhel csak így megtarthatta az ő (az ő!!!) cicáját. Mert hát eddig ő gondozta, ő simogatta naponta huszonnyolc órát, ő adott neki enni és a többi. Erre Ráhel egy kis hisztivel eléri, hogy a macska otthon maradjon vele, és hogy ő majd jobban fog rá vigyázni nővérénél. A kislány sokat nem tudott tenni ez ellen, szülei is belementek a dologba, anyja pedig csak pénzt adott neki, hogy vegyen egy másik állatot. Amit Ráhel remélhetőleg a következő szünetben nem akar a magáénak tudni.
Mikor valami kis lény felsikít a sarokban, a lány is ugrik egyet oldalra, majdnem beleütközve a pultba. Kikerekedett szemekkel mered a hang forrásának irányába, aztán mikor látja a levitást az egyik ketrec mellett térdelni, kicsit megnyugszik. Szóval akkor mégsem fog kicsapódni az ajtó, hogy valami sivalkodó kacsa-egér-unikornis-szőlő lény berontson rajta és megegye a kisállat kereskedésben tartózkodókat. Huh, mindenki fellélegezhet.
- Ja, egyébként Alíz vagyok - Még mindig mosolyog a lányra, közben újra elindul és követi a még mindig lelkesen magyarázó boltost.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lolita Sole
INAKTÍV


Hegedűművésznő
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 51
Írta: 2015. augusztus 4. 13:33 | Link

Alíz

- Nekem sosem volt még állatom, de mindig is szerettem volna. A szüleim nem díjazták az ötletet - válaszolta a lány, kérdés nélkül.
Amikor a sivítozó lénytől bocsánatot kért, az rögtön elhallgatott. Ahogy jobban megnézte, nem volt csúnya. Alig érhette el a tíz centit, vajszínű volt, gömbölyű. Ahogy a lenyugodott, pici rózsaszín nyelvét kidugta. Az eladó elmagyarázta, hogy éhes, és kerített neki valamit. Amint elkezdett enni, a lény mély, zümmögő hangot adott ki, ami a lányt a macskák dorombolására emlékeztette.
- Lolita, bár szinte már minden becenévre hallgatok -mutatkozott be ő is. A háttérben észrevett egy árnyot, de mire arrébb ment volna, az árny ráugrott a hátára. A lány felsikoltott, főképp azért, mert az állatnak elég éles karmai voltak.
Amikor az eladó levette a hátáról, a macska, merthogy az volt, ártatlanul pislogott rá
- Na ki van zárva ez után, hogy macskát veszek - jelentette be.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szentesi Alíz Zsófia
INAKTÍV


tulipánhercegnő
offline
RPG hsz: 230
Összes hsz: 1276
Írta: 2015. augusztus 4. 13:56 | Link

Lolita Sole

- Miért nem? - Sosem értette a szülők miért ítélkeznek ilyen sokat az állatokkal kapcsolatban. Hiszen az állatok aranyosak, jók, szeretni valók, és színt hoznak az ember életébe.
A sikoltó hang hamarosan el is hallgat, mire csak egy biccentéssel konstatálja ezt a gyorsan megállapított tényt. Szemei újra az üzlet polcait és falait kezdik el pásztázni, hátha megpillant valahol, valamelyiken egy neki tetsző állatot. Ma mindenképpen el akarja költeni az anyjától kapott pénzt, ezt pedig semmi sem akadályozhatja meg. Még a kedvesnek tűnő boltosbácsi sem, amit igen, egybe kell írni és ejteni is. Külön még említést sem érdemel.
A következő dolog, amire pár pillanat után újra felfigyel, az a levitás lány sikoltása. Egy pillanatra teljesen ledermed, és az ajtó felé akar pillantani, hogy meggyőződjön róla nem lépett be az a kacsa-egér-unikornis-szőlő lény, de sajnálatos módon megint összekeveri az irányokat, és Lolita felé pillant. Tökéletesen jól látja, ahogy az eladó leemel a hátáról egy macskát, amire már csillan is a szeme. A windows már újraindult a fejében, ezért el is indul rögtön a páros felé, majd lefékezve a bácsi előtt csillogó szemekkel mered rá.
- Megkaphatom? - Már nyújtja is a kezét, hogy aztán jól megölelgesse a cicát. Azt se tudja igazából mi fán terem ez a macska, lehet, hogy veszélyes és mindjárt kikaparja a szemét, de ő azért meg megöleli. Mert megkapja. Már majdnem kinyögi, hogy "olyan cuki, hogy belehalok", de végül csak rávigyorog Lolitára. Azzal a pszichopata vigyorral, amit igazából még sosem villantott meg, mert neki olyanja elvileg nincs is. Hümm, hát most van.
- Akkor majd elviszem én. Lehet elvinni, ugye? Ugye, ugye, ugye? - Kislányos hangján sipít picit, egyébként nyelve többször is belebotlik a beszédbe. Az a harmadik ugye már inkább hasonlít valami köhögésre mint valami szóra, de erről tudomást sem véve szuggerálja kérlelő pillantással az eladót.

Macsek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lolita Sole
INAKTÍV


Hegedűművésznő
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 51
Írta: 2015. augusztus 8. 14:35 | Link

Alíz

- Mert a nevelőapám elvből tart minden állattól, az anyámnak pedig meggyőződése, hogy egy bagoly bőven elég otthonra - felelte a lány.
Amikor Alíz észrevette a macskát, Lolita elcsodálkozott azon, hogy hogyan akarhat bárki is macskát háziállatnak, hiszen az harap, karmol, össze-vissza randalírozik. De a lány boldognak tűnt a cicával, és viszonylag a cica is megnyugodott a lány ölelésében. A boltos nagyokat bólogatott Alíz kérdésére. A férfi arca szinte megkönnyebbült volt. Lolita ezt annak tudta be, hogy ő még mindig nem tud választani. Pár másodperccel később megpillantott egy éppen ébredező szárazföldi teknőst. Lassan felemelte a fejét, és mintha lustán ásított volna. A lány odarohant hozzá. Az állat hagyta, hogy Lolita megsimogassa a fejét, így a lány az eladóhoz fordult.
- Őt kérném - közölte boldog mosollyal az arcán, miközben a teknős már a lány lábán helyezkedett el - Mennyibe kerül? Ugye nincs baja az elektromos hegedűvel? Mit eszik? Mikor eszik? - árasztotta el az eladót egy csomó kérdéssel
  - Annyira imádnivaló - jelentette ki, és feltűrte a ruhája ujját, hogy jobban meg tudja fogni az állatot. A teknős elkezdte szaglászni a csuklóján lévő tetoválást, de ez Lolitát egyáltalán nem zavarta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szentesi Alíz Zsófia
INAKTÍV


tulipánhercegnő
offline
RPG hsz: 230
Összes hsz: 1276
Írta: 2015. augusztus 11. 17:25 | Link

Lolita Sole

Csalódottan elhúzza a száját, mikor a levitás válaszol a kérdésére. Igazából ő sem az a nagy állatbarát, persze, szereti az állatokat, nem bántja őket meg minden, de igazából a kezében tartott macska is csak arra kell, hogy levezesse a fölösleges energiáit. Mert hát az utóbbi időben elég sok felgyülemlett szegény lányban, és mivel kviddicsezni fél, csak az maradt, hogy rohangáljon a néhány méterrel előtte futó macskája, illetve kutyája után. Jelen esetben ugye az előbbiről beszélhetünk. Alíz az ölében tartott állatot szemléli, és olyan fejet vág, mintha most jelentették volna be, idén előrébb lesz hozva a karácsony, és bár olyankor nem nő, sok-sok tulipánt fog kapni.
Gyorsan lekonzultálja az eladóval az alap információkat a macskáról és a macskatartásról, annak veszélyeiről, az etetésről, a takarításról és minden egyéb fontos dologról, majd amíg Lolita a teknőssel ismerkedik, addig kezében a macskával a pulthoz masírozik, és elintézi a további elintéznivalókat. Újdonsült szerzeménye addig is vernyogva indul el a pult mentén Lolita felé, de mivel a bútor nem olyan hosszú, a földre ugrik és halk dorombolással dörgölőzik a lány lábának.
  - Jaj, most nézd meg milyen aranyos! - Ahogy visszapillant, rögtön fel is csillan szeme eme édes barátkozós látványtól, bár lehet, a levitás ezt másképp gondolja. Tekintete nem sokat időzik a pároson, pár pillanat múlva már fordul is vissza az idős úrhoz, hogy kifizesse a macska árát. Nem mondanám, hogy olcsó mulatság volt és lesz, de nevelőanyja tudja, hogy a lány ilyenkor szeret egy kicsit drágább állatot vásárolni magának. Szóval, amint túlestek a formaságokon, és hivatalosan is övé lett az állat, nagyot pördülve kezdi el keresni új pajtiját, na meg persze a macskát is.
  - Óóóó, de cuki! - Amint meglátja a levitás kezén mászó teknőst, szeme újra felcsillan, és közelebb masírozik a trióhoz. El nem nevezett macskája még mindig ott sündörög a lány közelében, nyújtogatja nyakát a teknős felé, de bántani nem akarja. Amíg az eper szöszi a kis állatot bámulja, addig a boltos is csatlakozik a nézelődőkhöz. Nincs sok dolga, hiszen a lányokon kívül más nem tartózkodik jelen pillanatban a boltjában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. augusztus 11. 22:22 | Link

Leonie


Lehunyt szemmel lépek be a boltba. Még a tisztásról nálam maradt a nyuszi. Olyan cuki! Egy cuki, imádni való, ennivaló, édes, aranyos kis prücsök! De nekem nyuszi helyett cicám vagy kutyám lesz. Végre egy állat, ami az enyém! Csakis csak az enyém. De mi legyen? Nincs egyetlen egy ötletem sem. Annyi biztos, hogy nem bagoly vagy hal. Meg hangya. Otthon van hangyaboly. Nem fog azért venni, mert most épp nincs nála hangya.  
 Pördülök egyet, Trilliant a vállamra teszem, és elkezdek beszélni.
- Van bármi tipped, hogy mi legyen? Csak mert teljesen tanácstalan vagyok - boldogból lehajtott fejű szomorkássá válok - Víí! Mi lenne, ha valamilyen varázslény lenne, Leonie? Szerinted? - Tágra nyílt szem, vigyorgó, felpörgött, kíváncsi tekintett utána - a dédim soha sem engedte, hogy legyen egy saját állatom! - Össze font kar, dacos tekintet, lábdobbantás - mindig azt mondta, hogy elég, ha vigyázok a tyúkokra. Pedig az uncsi - tényközlő szövegként mondom az utolsót.
Abból, hogy az előbb túl gyorsan váltok hangulatot, alig érzékeltem valamit. Mintha meg sem történt volna. Benyúlok a nadrágzsebembe, és a pillangós hajcsattal hátra fogom a hajam. Azzal a hajcsattal, ami képes gitárrá változni.
- Amúgy Galaxis útikalauz stopposoknak kedvelő vagy? Csak mert ha igen, mi az élet értelme? És mi van május 25-én? Tudsz válaszolni? És amúgy, hányadikos vagy? Mert én elsős, ha elfelejtettem volna megemlíteni. És állandóan megfeledkezek a cipőmről! - Az utolsó mondatnál az állandóant kihangsúlyozom, miközben mosolygok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lolita Sole
INAKTÍV


Hegedűművésznő
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 51
Írta: 2015. augusztus 12. 11:46 | Link

Alíz

A lány kicsit kétségbeesetten nézett a felé közeledő macskára. Az újdonsült gazdája lehet, hogy még észre sem vette elkalandozó háziállatát... Lolita tartott a cicától, egyrészt a pár perccel ezelőtti jelenet miatt, másrészt azért, mert soha nem volt még dolga macskával. Főleg akkor ijedt meg, amikor a kezén lévő teknős, és a cica észrevették egymást. A cica közelebb sündörgött és megszaglászta a teknőst, akit a lány már arrébb akart volna tolni, hogy nehogy cicaeledel legyen, de az állat nem hagyta magát. Végül úgy döntött, lesz, ami lesz, ő csak reménykedni tud a macska jóindulatában. De végül a cica csak a lány lábáig ment, ahol leheveredett és dorombolni kezdett. Kis gondolkozás után, hogy most mit kéne tennie, a lány megsimogatta a macska fejét. Az állat nem tiltakozott, tovább dorombolt. Lolita megkönnyebbült.
- Egész aranyos - közölte a másik lánnyal. Miután Alíz elintézte a macska megvevését, az eladó őt is tájékoztatta, hogy mit érdemes tudni a teknősről, és hogy mennyibe kerülne. A lánynak egy picit kikerekedtek a szemei döbbenetében az ár miatt, de úgy döntött, most már nem hagyja itt a teknőst. Megpróbált lassan és óvatosan felállni, amit mindkét állat megnehezített. Az egyik az egyik lábán feküdt, a másik a másikon. Lolita megállapította, hogy ebből egy nagyon szép festményt lehetne csinálni, a következő címmel: "Kétségbeesett lány állatokkal". Arrébb helyezte a ragaszkodó állatokat, és az eladónak kifizette a pénzt, aki szemmel láthatóan nagyon jól szórakozott a lány szerencsétlenkedésén. Ahogy nyújtotta a pénzt, a két állat olyan szemrehányóan nézett rá, hogy akaratlanul is elnevette magát, és igazat adott Alíznak abban, hogy nagyon cukik.
Utoljára módosította:Lolita Sole, 2015. augusztus 12. 11:47 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Leonie Rohr
INAKTÍV


padláslakó
offline
RPG hsz: 467
Összes hsz: 3431
Írta: 2015. augusztus 21. 15:52 | Link

Lilke

Egészen idáig körbe-körbe szaladgált Lil körül, és Wowbaggerrel játszadozott, miközben az eridonos kis hölgynek magyarázott. Végeláthatatlan fecsegését csak akkor szakítja meg, mikor végre elérik az állatkereskedés ajtaját. Ott betuszkolja maga előtt a leányzót a nyuszival a nyakában és Wowbaggert is. Azt azért hozzá kell tenni, hogy Trillian nem a kis tündibündi nyuszmókok fajtájából való. Inkább a hatalmas, nagyon kócos, mindkét vállat beterítő típus, akit inkább egy súlyos sálnak lehet titulálni - azért persze még mindig tündibündi.
-Szerintem cicád legyen. Vagy kutyusod. Nyulambulamod? Jujj, annyi lehetőség van! Nézz csak körbe! - csillogó tekintettel, örömében vadul dobogó szívvel tekint körül a rengeteg ketrecen, és a megannyi szépséges kisállaton. A halaktól elkezdve, a beszélő papagájokon át, a mutatványozó patkányokig minden feltűnik ezen a helyen. Ha Lilithnek halvány lila gőze sincs, mit szeretne, sokáig ellesznek itt, az már egyszer biztos.
-Megnézzük először a macskákat? - mutat az első sor ketrecre, ahol a kis nyervogó szőrgombócok pislognak ki rácsaik mögül.
-Szegénykék, de rossz lehet nekik itt! Ki kéne szabadítani őket, de az utcán sem lenne jobb életük. Talán hazavihetnénk az összeset magunkhoz… - morfondírozik hangosan. - Ha minden kastélybeli manónak ajándékoznánk innen egy kis állatkát, akkor mindannyiuknak lehetne szerető gazdija - nagyokat sóhajtozik, miközben Lilt odahúzza az első kismacskához. Nem győz olvadozni a látványtól.
-Édes Istenkém, láttál már valaha valamit, ami ilyen cuki? Persze, Trill, te pont ugyanilyen édes vagy - megsimogatja Lil nyakában a nyuszit.
-Vagy ő? - Lencse nem valami jó legendás lényekből, így nem sok fogalma van róla, milyen varázslényeket lehet otthon tartani. Talán sárkányokat nem, de akkor… mit?
-Golymók! Kérdezzük meg van-e golymókjuk? - vigyorogva ismét szétnéz a helyiségben, és lábhoz hívja kis puliját, hogy ne randalírozzon a ketreceket között.
-Ki ne szeretné azt a könyvet? Viszont nem tudom, mi van azon a napon. Talán a születésnapod? - rendkívül feledékeny. Honnan tudhatná, mi a prérifarkas van májusban? Ha nem kapna Kísztől ajándékot, még a saját szülinapjának dátumát is elfelejtené.
-Én is elsős vagyok! - neveti el magát. Mondjuk, úgy is viselkedik, mint egy kisgyerek. - Csak éppen mestertanonc. Művészeti szakra járok.
Umm… most is elfelejtetted? - eddig nem figyelte, viszont lepillant a lány lábára, hátha megint mezítláb van. Az nagyon mókás volna...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. augusztus 21. 17:37 | Link

Miután megérkeztünk, Leonie rögtön elkezd beszélni. Én meg, mint jól nevelt gyerek, nem vágok a szavába. Te jó ég! Ha valaki tegnap azt mondta volna, hogy lesz egy kisállatom, nagy eséllyel a képébe röhögtem volna. Most meg, itt vagyok Leonieval a kisállat kereskedésben, miközben kisállatot keresünk nekem.
- Vagy cicuska, vagy kutyuska, vagy egy olyan aranyos nyuszi-muszi, mint a te Trillianod! Olyan cuki! Még az se baj, hogy ekkora -   rámosolygok Leoniera. Trilliant a vállaimról a karomba teszem, miközben gondolkodok. Legyen egy kutyám? Az nem olyan. Vagy cicám? Esetleg egy nyúl? Te jó ég, teljesen tanácstalan vagyok! Oké, szűkítsük a kört. Ráérünk később gondolkodni.
- Vííí, cicák! - Kiáltok fel, mikor Leonie felhozza, hogy nézzünk cicákat. Úgy imádom a cicákat! És még nem is foglalnak sok helyet - igen, azok legyenek az elsők!
Mikor elkezd beszélni, hogy ki kellene szabadítani a macskákat, ár nézem is őket. olyan kis cukii! Leginkább nekem ez tetszik. Olyan kis cukin alszik! Szívem szerint ki is venném és rögtön megsimogatnám! Fehér a szőre, kb. 6-5 hetes és cuki! Kiüti a cukiság bombát. Vissza teszem  Trilliant a vállamra - hű de türelmes nyuszi - és kiveszem a cicát.
- Nekem ő a kedvencem! Ha nem találunk jobb kis kedvencet, akkor ő lesz az! -  aranyos típus. Majd visszateszem. Végig aludta az egészet. Igazán  fáradt lehet.
Majd elkezd a golymókokról beszélni. Hogy kérdezzük meg, hogy van-e nekik. Inkább a Halál. Bocs, Leonie, de ha csak nem rángatsz el, akkor nem fogok kérdezni ilyet. Mert van nekik. Innen látom. Közben Leonie magához hívja a kutyáját. És elkezd a könyvről beszélni.
- Hát, én még nem olvastam. A törölköző nap! Én meg jegyeztem, hogy mikor van a szülinapom. December 13-án akkor leszek 15 éves! És, te mennyi vagy? - Ha azt válaszolja, hogy női titkok, akkor a falba verem a fejem.
WOW. Mestertanoncos, még hozzá művészeti. Hogy mennyire irigylem! Majd megkérdi, hogy most is elfelejtettem-e cipőt felvenni. Válaszul rámutatok a lábamra, amin jelenleg nincs cipő.
Szerinted? Amúgy nézzük meg a kutyákat! - Kiáltom és elkezdem ráncigálni a kutyák felé. Olyan cukik az állatok!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Leonie Rohr
INAKTÍV


padláslakó
offline
RPG hsz: 467
Összes hsz: 3431
Írta: 2015. augusztus 25. 17:00 | Link

Lilke

Lilke lelkesedése nyomán hatalmas öröm árad szét piciny lelkében. Hogy megkönnyítse a leányzó dolgát, átveszi tőle Trilliant, és szórakozottan kezdi túrni a kis bundást. Ha tehetné, gyártana egy Trill-szobát a kastélyban, amiben mindenhol ilyen puha nyusziszőr nőne. Egészen biztosan minden nap órákon át hemperegne ott hippi-módiban, és akkor végre megmutathatná nyuszijának, miért szereti annyira hozzádörgölni az arcát. Pihe-puha nyuszmóka. A kiscica, akit kispajtása kivesz a ketrecéből, legalább annyira nyomorgatni valónak tűnik. Ha lenne itt egy csésze, Lencsét el lehetne fogyasztani, úgy elolvadt a látványtól, csupán egy kis citrom kéne hozzá ízesítésként. (mert ugye alapjáraton elég édes)
-Nem is értem, hogy tudsz köztük választani! - csóválja a fejét, miközben fél kézzel megsimogatja az alvó cicmák fejét.
-Amúgy szerintem tökéletes választás lenne - mosolyodik el, bár nem volna haszontalan, ha tudnák az állatka nemét vagy igenét, hogy később ne okozzon meglepetést, ha egyszer csak nekiáll osztódni.
-De jó! Nekem december 11.! Majd ünnepelhetjük együtt a toronyban, lesz sok lufi és hatalmas torta is - egészen belelkesedik az ötlet nyomán. Már látja lelki szemeivel, hogy rengeteget játszanak majd és mindenhol folyni fog a gyerekpezsgő, jihhá!
-Én huszonegy leszek - jelenti ki derűsen, miközben hagyja magát a kutymákok felé rángatni. Nagy erőt nem kell kifejteni rá, hiszen ugrándozik ő magától is. A röpke hat év különbség mit sem számít, és hogy őszinték legyünk… alig látszik meg. Viselkedésben semmiképpen.
-Nem fázik így a lábad? De ugye télen nem felejtesz el cipőt húzni? Akkor nagyon hideg van! - egy pillanatig elgondolkodik rajta, hogy ha beköszönt a hideg, ráragasztja a lány lábára a cipőit, nehogy felfázzon, mert hát az nagyon kellemetlen tud lenni. Egy lánynak különben is nagyon kell ügyelnie az ilyenre, anyukája mindig azt mondogatta neki. Legalább ragadt rá valami az ősi tanításokból a tintán kívül is.
-Lehet, hogy inkább kutyát kéne venni neked. Egy csomó trükkre meg tudnád tanítani, ami nagyon mókás. Wowi például tud táncolni meg egy csomó mindent. Megmutassam? - körbenéz pudlija után, de a kis bolyhos valószínűleg a tengerimalacokat molesztálja épp egy eldugott sarokban. Ennyit a bemutatóról...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. augusztus 28. 14:14 | Link

Leonie


Szülinapi bulit akar, biccentek. Elkezd sopánkodni, hogy nem-e fázik így a lábam. Nos, nem. Majd szóban is ki fogom mondani. Majd egy kis idő múlva a kutyájával próbál bemutatni egy-két trükköt. Nem sikerült. Sebaj. Majd, úgy döntök, hogy eleget hallgattam.
- Hát, az én kutyámat nem fogom betanítani a trükkökre. Csak arra, hogy hogy támadjon meg, hogy hogy védekezzen. Amúgy meg már megszoktam, hogy így vagyok. Nyugi, télen veszek fel cipőt - majd felnevetek. Szeretem az állatokat. És a kutyák nagyon cukik!
Leonie tisztára olyan, mint egy öt éves. Nem, úgy hogy teljesen, de egy kicsit úgy viselkedik. Bár, ki nem? Az, aki nagyon komoly. Én mondjuk nem vagyok az. Vagyis nekem is vannak ilyen pillanataim. A kutyák olyan cukik. Miközben nézem, gondolkozok. Még soha nem volt szülinapi bulim. Belemenjek? Vagy ne? majd lesz ami lesz.
- Felőlem! Nálam a szülinapi buli kitelik annyiban, hogy szűk családi körben összeülünk. Szerinted milyen kutya legyen? Mert nem tudok dönteni. Ő? Vagy ő?Esetleg ez a szőrgombóc? -  Te jó ég, teljesen tanácstalan vagyok. Bár Leonie biztos mindet hazavinné. Nos, ki tudja. Majd meglátomőt Rögtön beleszeretek. Nekem ő kell! Visszaadom a nyuszikát Lenninek, majd kiveszem. Lány kutya, beagle a fajtája, kb. 5-6 hetes. Olyan kis cukorfalat! Bárcsak az enyém lenne. Vájunk csak. Az enyém is lesz!
- Ő lesz az. A neve legyen mondjuk, várjunk csak. Tényleg. Van tipped, hogy mi legyen a neve? Mert lány név kell. Bármi tipp? Mert azt megköszönném - a kutyuska alszik tovább, én meg merengek a jövőn. Hogy mit fog hozni. Ráérek még, majd megyek a Művészetire. Tudok gitározni, tudok rajzolni, mi kell még? Mert szerintem semmi. A kutyulit magamhoz ölelem, olyan selymes a szőre. Ki üt minden cukiság mérőt. Mindent megér ez a kis alvó beagle.
- Kell majd neki két tálka, egy nyakörv és egy kosár amiben legalább egy szétrághatatlan, de puha plüss van. Szerinted is? - Kérdezem Leonietól, miközben a kutyuli nyüszít egyet álmában és megfordul. Olyannyira cuki! Vagy már volt ez? Nem tudom. Nem tudom kiverni a fejemből. Mintha valaki ledobott volna egy cukiság bombát. A cica már nem is annyira érdekel. A kutyát eleve többen szeretik. Van egy kölyökkutyám mostantól.  Felelősség is hárul rám. De az már van. Tapasztalt állatbarát vagyok. Nem fogok megijedni, hogy hárult rám felelősség. Mert felelős vagyok egy állatért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Tanja Gitta Polter
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. augusztus 31. 23:07 | Link

Vizsgaidőszak, vasárnap délután
Kinézet

Az előkészítőben volt egész délután és játszott a kicsikkel. Bújócskáztak, kergetőztek, rajzoltak, mesét is mondott nekik nemrég, most meg hazafele tart a biciklijén, és csak úgy eszébe jut Mia, akivel még pár éve biciklizni tanult. Emlékszik még, mennyire hiányolta akkoriban Miát. Most is hiányzik neki legjobbnak kikiáltott barátosnéja, de csak megszokta, hogy levélben tartják a kapcsolatot és ritkábban találkoznak, mint Roxfortban. Meg aztán nincs is már olyan sok ideje, hiszen Lénije van, meg Marcipánja és rengeteg dolgot csinál egyébként is. Marcipánka mostanság kicsit haragszik rá, legalább is ő egyértelműen a harag jelének veszi, hogy a tengerimalaca megrágta a bájitaltan könyvét, miután egy este nem kapott salátát. Lehet az is, hogy csak nagyon éhes volt, de ennyire egyszerűnek Tányus mégsem gondolná azért Marcipánt. Mi van, ha okosabb, mint gondolnánk? Vagy mi van, ha az a problémája, hogy egyedül van? Ez a gondolat máris megvilágosodással ér fel szöszke angyalkánk fejében, így biciklijével elkanyarodik ahelyett, hogy egyenesen tartana tovább a kastély felé. A bestiakereskedés előtt áll meg, ahol nagyon, de nagyon régen járt, még amikor nagyon hiányzott neki valami kedvenc nem sokkal ideérkezését követően. Akkor végül nem vásárolt semmit, napokra rá pedig megmentette Bonbonkát. A kis katica két üveg közé szorult, majd pedig hetekig élt a Tányus ágya mellett fellelhető ablakpárkányon tartott cserepes virág levéltetveinek pusztításából. Kár, hogy végül egy kellemesen meleg napon nyomtalanul elrepült hátrahagyva őt magányosan. Nem sokkal ezután kapta Lénitől a tengerimalacot Valentin napi ajándékként. Annyira kis aranyos volt, imádni való cukorfalat. Marcipánnak keresztelték, és azóta is cukor, kivéve, amikor nem, mostanra pedig bizonyára magányos. Leszáll a biciklijéről, nekitámasztja a lámpaoszlopnak, és már lenyomja a kilincset, amikor meglátja, hogy vasárnap délután lévén a kereskedés már nincs nyitva. Sóhajt egy aprót, aztán orrát a kirakat üvegének nyomva próbál bekukucskálni, hátha lát tengerimalacot, de nincs sok szerencséje. Innen belátni gyakorlatilag képtelenség. Kissé csalódottan ül vissza a kerékpárja nyergébe, jó kedve azonban hamar visszatér, amint elindul, elvégre nem történt tragédia, majd visszajön olyankor, amikor nyitva is tartanak.
Hozzászólásai ebben a témában
Clariette Aye Dante
INAKTÍV


Bébisárkány*-*
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 434
Írta: 2015. december 21. 11:07 | Link

Karyn és Rachel
Szombat reggel, esős időjárás


A lányokkal az előre megbeszélt módon és időben találkoztunk a kisállatbolt előtt. Amíg viszont vártam rájuk kicsit körbenéztem az utcán. Igaz esett, de nem nagyon zavart, továbbra is esernyő nélkül járkáltam. Elsétáltam egy gyönyörű szobor mellett, majd befordultam egy kicsi utcába, ahonnan a bolt még éppen látható volt. Megláttam egy ajtót, amin fából faragott kopogtató volt. Nagyon megtetszett, ezért jobban szemügyre vettem, amikor hirtelen valaki kinyitotta az ajtót, és dühösen elzavart. - Elnézést, csak nagyon megtetszett - Vajon mi lehetett a lakos baja? Biztos valami rosszul sikerült neki. Ahogy mentem tovább még sok szép dolgot láttam, de már olyan izgatott voltam az új jövevény miatt, hogy visszafordultam a kisállatbolt felé és a szöszit pillantottam meg. - Karinaaaaaaaa! - Kiáltottam a lány felé vágtatva. Az eső miatt a lucskos úton majdnem elcsúsztam, de sikerült korrigálni az egyensúlyom. Mikor odaértem megöleltem és élmeséltem neki miket láttam. A dörmögi néniről, a faragott kopogtatóról, a szoborról és így tovább. - Úgy izgulok! Már meg is van a neve. Ja, és kutya lesz az is biztos. Persze kölyök.- Hadartam csillogó szemekkel. - Neked mi a véleményed a terveimről? Majd ugye megmutathatom a trükköket? - Álmodoztam a kutyáról, amikor megláttam egy ismerős alakot közeledni. Időközben az eső felhagyott szokásával, és enyhe napsütés vette át helyét.
Utoljára módosította:Clariette Aye Dante, 2015. december 22. 11:12 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 [3] 4 5 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza