A Fő utczával szemben, a Boglyas tér legimpozánsabb helyén Bogolyfalva vasútállomása kapott helyet. Grandiózus, elegáns épület, hatalmas oszlopokkal, melyek tartó funkciót látnak el. Egyszerű sárga téglából épült falain ablakok szinte nincsenek, csak a harmadik emeleten, a legfelső szinten, ahol a masiniszták pihenhetnek meg egy-egy út előtt és után. A bejáraton egymás mellett három troll kényelmesen besétálhatna csomagjaival. Belépve az épületbe egy hatalmas fogadócsarnokba érünk. Egyik oldalt pénztárak, másik oldalt büfék és apróbb boltok, köztük egy mindenes, ahol a cérnától a főző üstig mindent lehet találni. A peronokhoz a bejárati kapuhoz hasonló kapun lehet kijutni. Azonban nagy meglepetés éri azt, aki kilép azon a kapun. Mugli gondolkodással a vonatok különböző vágányokról indulnának, amelyek között peronok, hidak, vagy aluljárók húzódnak. Itt azonban két sín van összesen, egyik az érkező, másik az induló vonatok számára. Rajtuk végeláthatatlan hosszú sorban és különböző irányban állnak a vonatok. A sínek között egy öreg, hosszú bajuszú, néma bakter ácsorog állandóan, talán az idők kezdete óta, aki kopott táblájával indítja, vagy érkezteti a vonatokat.
Hogy senki se tévessze el, hogy a sorban hányadik az ő vonata, egy igen kellemesen búgó női hang időnként beharsogja az állomás termeit az éppen induló, vagy érkező szerelvényekkel kapcsolatban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=737992#post737992][b]Apáthy Marcell - 2018.10.26. 15:55[/b][/url]

Ilyenkor már jóval hűvösebb idő van, elkel a kabát reggel is és négy után is. Jelenleg öt felé jár az idő, szóval nem is gondolkozom, amikor a hosszú, fekete szövetért nyúlok. A nyakamba a zöld sálamat is felkötöm, mert Magnus azt mondta, hogy amikor kimegyek a diák elé, legyek feltűnő, mielőtt még elveszik. Nem mintha a bogolyfalvi állomás egy olyan nagy hely lenne, hogy az ember csak úgy eltévedjen. Szóval zöld sár, meg a kabátomra kitűzött prefektusi jelvény, aztán kész. Ebből szerintem rá fog jönni mindenki. Először még a borotválkozást is fontolgattam, de aztán rájöttem, hogy eléggé hideg van ahhoz, hogy megtörténjen ez. Majd tavasszal, addig meg csak igazgatok rajta.
Ahogy sétálok lefelé, a kezeimet fázósan a zsebeimbe dugom, még a végén elő kell keresnem a kesztyűimet is... nem tudom, hogy ez a nagy fázás honnan jött, talán az időjárás hirtelen jött változása miatt. A vonat, ha nem késik, fél hat után olyan nyolc perccel fut be, majd két perc várakozás után indul tovább, vagyis kényelmesen át tudok sétálni a falun, és még várakozok is. Viszont, ha már itt tartunk, akkor a várakozást megspórolom, és helyette betérek a cukrászdába, ahol elvitelre két forrócsokit kérek, egy tejcsokisat és egy étcsokisat. Ha már késve jön az új diák, akkor nyilván nyomós oka van, és én szeretném, ha nem úgy indítaná az évet, hogy csupa bosszúság éri. Navinés voltam, és maradok is mindig, szóval szerintem ez a lépésem senkit sem lep meg, maximum azt, aki éppen most érkezik.
Az állomásra érve a pohártartóból kiveszem a két poharat, addig is melegítik a kezemet, és pár másik emberrel együtt várom, hogy begördüljön a vonat. Nem értem azokat, akik sok perccel korábban érkeznek egy állomásra, nekem a kis kitérővel együtt is maradt még kettő teljes percem harmincnyolcig, szóval ha utazni akarnék, a jegyemet is kényelmesen megvehetném.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=738331#post738331][b]Apáthy Marcell - 2018.10.27. 22:23[/b][/url]

Percre pontosan. Szeretem, ha valami pontosan akkor történik, amikor az be van ígérve. Pedig régen, a régi énem szerette a meglepetéseket. Mondjuk neki minden mindegy volt. Az új énem már inkább kerüli a meglepetéseket, és ha mégis rákényszerülök, igyekszem hasznosan meglepni a másikat. Szóval valahogy így alakultam át én. Várom, hogy a vonat lefékezzen, és az első emberek elkezdjenek leszállni róla. Ezzel sokan jönnek, azok, akik nem szeretnek hopponálni, így tudom, hogy nem ő lesz az első, aki leszáll. Magnus elfelejtette elmondani, hogy hogyan is néz ki, vagy mennyi idős. Elmondta a nevét, meg azt, hogy nőnemű. Rengeteget segített. Azonban, ahogy ott állok, valaki határozottan felém indul. Van bőröndje is, szóval úgy hiszem, ő több infót kapott, mint én. Na mindegy is, legalább lesz miről beszélgetnünk az úton.
- Apáthy Marcell, örvendek.
Mielőtt bemutatkozom, a forrócsokikat a bal kezembe pakolom át, mert hát a kézfogást nem csinálhatom könyökkel.
- Igen, én. Hoztam forró csokit, remélem szereted. A piros étcsokis, a kék tej, nem kértem bele ízesítést, mert nem tudtam, hogy szereted-e.
Felé nyújtom a két poharat, válasszon nyugodtan. Amúgy mind a kettőn téli minta van már, amin csodálkoztam, de azt mondták, csak ki akarják vinni a tavalyi maradék poharakat, mert idén új dizájn jön.
- Cserébe elveszem a bőröndödet, és indulhatunk is. Arra gondoltam, hogy kicsit bemutatom a falut, mert elég sokat lógunk itt lent, itt vannak jó helyek, amikbe érdemes betérni. Aztán a legnyugisabb úton megyünk fel, ott előbb levisszük a cuccaidat, megmutatom a szobádat. Utána, ha van kedved, akkor bejárhatjuk az emeleteket, adok térképed és megmutatok mindent, van engedélyünk kettőig, ha fáradt vagy, és inkább pihennél, akkor csak térképet adok, és reggel járjuk be a kastélyt.
Oké, az opciók megvannak, szegény lány, rögtön egy ilyen halommal indítom, de remélem, nem kap frászt, és ugrik fel az első visszamenő vonatra.
- Óóó, és mivel most van vacsoraidő, a konyhán raknak el vacsorát nekünk, szóval az is lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=738364#post738364][b]Apáthy Marcell - 2018.10.28. 08:52[/b][/url]

- Ennek örülök.
Akkor annyira nem lőttem mellé, pedig be kell vallanom, azért aggódtam egy kicsit. Manapság mindenki annyi féle fajta diétának meg különleges étkezési szokásnak veti alá magát, hogy csak na.
- Tavalyi minta, idén valami új dizájn jön. Persze, csak a törzsvendégeknek adnak ilyet.
A tavalyi enyhe idő megtette a hatását, az emberek nem kívánták annyira a forró csokit, meg a teát, decemberben még mi is limonádézgattunk például. Viszont a csoki átadva, a bőrönd meg átvéve.
- Nanáhogy, szerintem ez evidens, meg hát, idáig te cipelted, ezen a kis távon már elfér nálam.
Oké, a humor nem az erősségem, tudom, de azért nagyon igyekszem, hogy hátha ki tudok hozni valamit belőle. Nem akarom szegény lányt a nulladik percben elijeszteni attól, ami itt vár rá, bár a Durmstranghoz képest ez egy tavaszi virágzás lesz. Legalábbis úgy sejtem. Nem jártam még ott, de hallottam róla történeteket. Átveszem a bőröndöt, és kifelé mutatva elindulunk az utca felé.
- Azta, az édesapád eléggé felkészült a témával kapcsolatban, ilyet még az elsősök se kapnak.
Mondom elismerően, és hirtelen az ugrik be, hogy sokban megkönnyítené a diákok életét, ha ők is kapnának egy ilyen tájékoztatót.
- Leginkább csak éjfél fele van gáz, az árnyas sétányon, ott is a hátrább lévő részén, ahol már nincsenek árusok. Van pár keménykedő srác, meg lefut ott pár tisztességtelen üzlet, de amúgy a többi rész biztonságos. Ha ebből a kis összekötő utcából kiérünk, akkor a Boglyas téren leszünk, az az egész hely központja, ott van a hivatal és az előkészítő is. A könyvesbolt és a piactér nekem is nagy kedvencem, a piacra főleg a hétvégén érdemes lejönni, már egészen kora reggeltől tele vannak az asztalok, szól a zene, jó a hangulat. A könyvesboltból pedig nem tudsz új kijönni, hogy ne vennél valamit.
Próbálok összeszedni mindent, ami a hellyel kapcsolatban fontos lehet, és érdemes megemlíteni.
- Felfelé az ott a fő utca, rengeteg bolt, kajálda van ott, illetve a helyi színház, amiben nagyon nézhető darabok vannak, a bérlet se vészed, de a sulinak is vannak váltott helyei, ha csak kipróbálnád, de elsőre ne adnál érte pénzt. Lefelé pedig három lakóutca van. A végükön, a falu végén elég jó helyek vannak, egy kis tavunk is van, valamint ott van a könyvesbolt és egy lovarda is. Plusz, ha még nincs saját háziállatod, de szeretnél, akkor van egy menhely is, ahol alig várják, hogy elvigye valaki az apróságokat. Az iskola saját újságja, az Edictum minden hónapban bemutat belőlük párat.