A Fő utczával szemben, a Boglyas tér legimpozánsabb helyén Bogolyfalva vasútállomása kapott helyet. Grandiózus, elegáns épület, hatalmas oszlopokkal, melyek tartó funkciót látnak el. Egyszerű sárga téglából épült falain ablakok szinte nincsenek, csak a harmadik emeleten, a legfelső szinten, ahol a masiniszták pihenhetnek meg egy-egy út előtt és után. A bejáraton egymás mellett három troll kényelmesen besétálhatna csomagjaival. Belépve az épületbe egy hatalmas fogadócsarnokba érünk. Egyik oldalt pénztárak, másik oldalt büfék és apróbb boltok, köztük egy mindenes, ahol a cérnától a főző üstig mindent lehet találni. A peronokhoz a bejárati kapuhoz hasonló kapun lehet kijutni. Azonban nagy meglepetés éri azt, aki kilép azon a kapun. Mugli gondolkodással a vonatok különböző vágányokról indulnának, amelyek között peronok, hidak, vagy aluljárók húzódnak. Itt azonban két sín van összesen, egyik az érkező, másik az induló vonatok számára. Rajtuk végeláthatatlan hosszú sorban és különböző irányban állnak a vonatok. A sínek között egy öreg, hosszú bajuszú, néma bakter ácsorog állandóan, talán az idők kezdete óta, aki kopott táblájával indítja, vagy érkezteti a vonatokat.
Hogy senki se tévessze el, hogy a sorban hányadik az ő vonata, egy igen kellemesen búgó női hang időnként beharsogja az állomás termeit az éppen induló, vagy érkező szerelvényekkel kapcsolatban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=320035#post320035][b]Dwayne Warren - 2014.06.23. 09:25[/b][/url]

A tekintete érdektelenül időzik az állomáson vesztegelő tehervonat oldalán, fél füllel két helyi vénasszony pletykálkodását hallgatja, hogy teljen az idő. Nem mintha bármit is értene hadaró, tájszólású magyar beszédükből. Hiába, számára egy évtized sem lenne elég rá, hogy elsajátítsa a nyelvet. Így nem is erőlködik igazán.
Távolról, a hegyek közül vonatfüttyöt hall, elnyom egy ásítást. Kezd hozzászokni, hogy időről időre valami deviáns félnótás miatt kénytelen a peronon vesztegelni, akár egy elcseszett fogadóbizottság, csak hogy az illető a szabadságot megérezve nehogy a vonat alá vesse magát örömében. Na nem mintha a Zengőbarlang vagy a Balatoni Javítóintézet jómadarai közül bárkiért is annyira nagy kár lenne - ez azonban olyan vélemény, amit nem igazán hangoztathat.
Otthon futólag átnézte a fiúcska aktáit, hogy mégis tudja, kinek köszönheti a plusz munkát. Rendfenntartóként az iskolai csínytevők adatai többnyire nála landolnak, csinos kartotékokba sorakoztatva, azonban az, hogy a minisztérium előre megküldi neki, mindenképp kiváltság. Ezen kívül előrevetíti, hogy a hormonzavaros tinédzserrel még biztosan meggyűlik a baja.  
A mozdony lustán kibukkan a dombok közül, ő hátrébb áll, hogy helyet adjon az előrenyomakodó utasoknak. A széngáz szaga szúrja a szemét, pislognia kell, hogy tisztán lássa a leszállókat. Az arcmemóriája messze nem a legjobb, így hamar feladja, úgy dönt, inkább megvárja, míg mindenki abbahagyja ezt a hangyaboly- szerű mászkálást és végre elvonul a tömeg.
A vonat ismét sípol egyet, majd zötyögve továbbindul. Ekkor lép tovább ő is a váróterem mellett.
Nem nehéz kiszúrni a delikvenst, fénykép nélkül sem, elég maga elé festenie minden sztereotípiáját, és lám, a fiúcska ott kuporog a fal mellett, mint akinek a vállát az élet súlya nyomja.
   -  Hey - a cipője orrával megbökdösi a lábát kissé - majd alszol a kastélyban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=320789#post320789][b]Dwayne Warren - 2014.06.23. 22:08[/b][/url]

Hátrébb lép egyet, ahogy a srác föltápászkodik. Rövid töprengéssel végigméri, mintha azt ellenőrizné, minden testrészével együtt egészben megérkezett a kastélyba, aztán viszonozza a köszönést egy kurta bólintással.
   -  Szevasz - déli akcentusú angollal beszél, elvégre a magyart érintőlegesen ismeri mindössze - Dwayne Warren vagyok, a nevelőtiszted megkért, hogy legyek a dadusod.
Akár kezet is nyújthatna, valahogy azonban mindig viszolygott ettől a fajta bemutatkozástól. Helyette mindössze int egy apót a vasútállomás kapujának irányába, jelezvén, a fiú nyomában akár indulhatnak is.
   -  Ezer dolgom van még.
Hárítja el egyszerűen a bizonyára gúnnyal tűzdelt kérdést. Egy részről botfüle van az ilyesmihez, más részről pedig az ilyesmi általában lepattan róla. Persze, mint mindenkinél, nála is túl lehet feszíteni a húrt - ekkor azonban egy atyai tarkón vágás általában helyre szokta állítani a megfelelő egyensúlyt a tinédzserekkel szemben.
Lassan ballagnak a kapu felé, lépteikbe belezördülnek a bőrödbe tuszkolt holmik. Ő maga, szokásához híven nem hozott magával többet, mint ami a zsebeibe belefért. Az időjárással kapcsolatos, béna megállapításra csak hümmög valamit, előre engedi maga előtt a srácot a kapuban, őt követve hagyja el a pályaudvart.
   -  Hagyd a bőröndöt, fölküldöm a kastélyba. Át kell néznem, hogy van-e benne valami, aminek nem kellene ott lennie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=324419#post324419][b]Dwayne Warren - 2014.06.27. 10:45[/b][/url]

Átveszi tőle a bőröndöt, leteszi maga elé a földre, a farzsebéből pálcát húz elő. Egy apró intéssel bűvöli meg a tárgyat, ami először megremeg, majd nehézkes döccenéssel felemelkedik, hogy a kastély felé vegye az útját. Korábban manókat használt ilyesmire, de mióta egy szórakozott diák táskájában felrobbant valami, a kis állat pedig elvesztette a fél fülét, inkább senki testi épségét nem kockáztatja ezzel.
A mondatára ismét nem válaszol, mintha sportot űzne belőle, hogy figyelmen kívül hagyja a srácot. Persze, szokja csak meg, az élet erről szól.
   -  A nevelőd és az igazgató megkért, hogy legyek elnéző veled.
Átkel az úttesten, remélhetőleg nyomában a sráccal, útban a kastély felé. Nem sürget a léptein, azonban elég céltudatos ahhoz, hogy jelezze: egyelőre nem lesz itt semmilyen fagyizás. Azt a feladatot kapta, hogy ezt a kis csomagot szállítsa el a kastélyba, a kapuig tehát az ő felelőssége, ha esetleg meglóg. Onnantól kezdve azonban Csongor azt tesz, amit akar, annak az elsimítása már az igazgató hatásköre, ha a falakon belül tesz valamit.
   -  Baromira nem különbözöl a többi gyerektől. Itt szinte mindenki sz*r családból jött, vagy apu bántotta anyut. Pláne a zöldek közt, kész elmegyógyintézet az egész... de a javító miatt mégis rajtad kell tartanom a szemem - flegmán vállat von - Jó magaviselettel engedtek el, ha ez így marad és normális leszel, akkor itt senki sem fog zaklatni. De ha olyat csinálsz, amivel megszeged a megállapodást, a homlokodon csúszva küldelek vissza a javítóba.
Nem fenyegetőzik, a hangja is higgadt marad, ezt azonban nem árt nyomatékosítani az elején. Pláne, hogy a lánya is a kastélyban van, egyszerre személyes üggyé vált az iskola tisztán tartása a mindenféle rendbontóktól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=854221#post854221][b]Dwayne Warren - 2022.10.14. 21:20[/b][/url]

A kezében megzizzen a zacskó, ahogy két ujjal belenyúl. Akár a tenyerébe is önthetné, ha már megengedte magának azt az elképzelhetetlen luxust ma reggel, hogy hámozott szotyit vett a boltban, azonban ő sem akkora barbár. Mindennek, kérem szépen, megvan a maga természetes rendje. Az első pár szemet apránként kell kipiszkálni, ügyelve, hogy a sószemcséket lepöccintse az ujjvégeiről az ember. A zacskó, úgy felső egyharmadán túljutva kezdheti először a tenyerébe, majd közvetlenül a szájába önteni a napraforgómagvakat.
Belesüpped az ülésébe, ő is a kartámlán könyököl, a tekintete azonban már egy ideje a Rafael mögött az ülések fölé ragasztott, kopott balatoni tájképre tapadt. Az ujja közé csippentett, pucér kis szotyolát a szájába veszi, majd egy újabb szem után nyúl. Nem igazán érti a magyarok Balatonnal kapcsolatos obszesszióját. Az évek során kétszer pakolta kocsiba a családját, hogy végigvergődjenek az M7-esen a balatonfüredi Napfény strandig, azonban nem hagyott maradandó nyomot benne az emlék. Egyedül talán a lángos. Hm. Különben otthon lehet lángost csinálni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=854262#post854262][b]Dwayne Warren - 2022.10.15. 17:09[/b][/url]

Biztos benne, hogy nem akkora mágia a lángos, hogy ha megkérné Zóját, az ne tudna otthon összerakni egyet. Semmire sem vágyik most jobban, mint egy igazán olajos, undorítóan túlsózott tésztalepényre. Ahogy a képet fixírozza tovább, látja maga előtt a fokhagymás olajjal feltöltött befőttes üveget a pulton, a ragacsos toll-ecsetet, a parányi rovarokat, amik beleragadtak a masszába. A kétséges ideje a harmincnégy fokos, lakókocsiból rögtönzött konyha pultján álló reszelt sajtot. Érzi, hogy a gyomra megkordul, ez azonban beleveszik a szocialista gépszörny ütemes zakatolásába.
Újabb szotyikat vesz a szájába, a tarkóját megtámasztja a kráteresre süppedt, műbőr fejtámlán. Kinn, a ragasztott üvegen túl, az észak-magyarországi karbantartó vágányzárak nyomán lassan kopnak a kilométerek. Úgy hallotta, valahol Salgótarján környékén nemrégiben meghibásodott egy biztosító berendezés és az is tovább lassítja a vonatokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=854331#post854331][b]Dwayne Warren - 2022.10.15. 21:38[/b][/url]

Az ujjai ismét belemerülnek a szotyis zacskóba, azonban kezdi elveszteni a türelmét, így egyszerre nem egy, hanem legalább négy, de még az is előfordulhat, hogy egyenesen öt arabot emel ki és szór a szájába. Talán hiba volt hámozottat kérni. Mégis mit gondolt a trafikban? Ez így teljesen értelmetlen. Héj nélkül hiányzik a magvakból minden, amit a szotyizást kiemeli az unaloműző nassolás kategóriájából és igazi, nagybetűs Időtöltéssé szentesíti. A kihívás. A precízió. A veszély. Az izgalom, amikor egy különösen dagadt és jól fejlett szotyira harap az ember, a héja pedig pontosan középen válik ketté. Szinte hátborzongató.
A zacskót csalódottan gyűri össze a tenyerében és az ablak előtti keskeny, ujjlenyomatokkal szennyezett asztalkára dobja.
Egy mély szusszanással dönti oldalra a fejét. Fák futnak el mellettük, a körvonalaikat azonban elmossa az eső.