36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
offline
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2018. szeptember 30. 19:23 | Link

Ideérkezés
Scarlett


Azt hiszem, egy picikét ideges vagyok. Körülbelül az első ember voltam, aki felült a vonatra, utálok késni és elkésni és valahogy nem is megy nekem a dolog. Ami nem akkora probléma amúgy, amíg az emberek nem jönnek rá, hogy ez valahol szörnyen beteges. Vannak furcsa dolgaim, sok. Furcsa srác vagyok. Két nagy bőrönddel meg két utazótáskával vergődtem végig az állomáson, majd ezeket igyekeztem úgy elhelyezni, hogy senkinek se legyenek útba. A kettő bőrönd az ülés alatt, az utazótáskák meg a poggyásztartón pihennek. Magam elé kipakoltam a kávémat rejtő kulacsomat, a jegyemet valamint az Ember tragédiáját. Fogalmam sincs, miért éppen Madáchot választottam útitársamul, de valahogy amikor a polcról pakoltam le a könyveket, ő maradt fenn. Nem tudom, nincs rá magyarázatom.
A kocsi lassan megtelik, a szerelvény tele van diákokkal, a peron pedig zsúfolásig szülőkkel, akik mindent megígértetnek a gyerekkel még mielőtt elmegy egy teljes tanévre. "Karácsonykor a kedvencedet főzzük." Ígéri egy barna hajú nő egy tizennégy éves forma kislánynak, aki aggódva pillant a vonatra. Ígéretek. Anyám el se jutott odáig soha. Sőt, nem is tudom, hogy állt-e valaha ezen a peronon. Maximum akkor, amikor épp egy mozdonyvezetőt szeretett halálosan. Abban nem vagyok biztos, hogy ez a nagy szerelem éppen a tanévkezdésre vagy annak végére esett-e.
Behunyom a szemem, és igyekszem kizárni a kintről beszűrődő hangokat, melyek érdekes emlékeket kezdenek felidézni. Azt hiszem nem, anyám sosem járt ezen a peronon, de talán nem is baj, így nem volt esélye elszeretni senkinek az apukáját. Három perc az indulásig, az már szinte semmi.
Hozzászólásai ebben a témában

Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. szeptember 30. 23:24 | Link

Arie

  A szőke hajtincsek össze-vissza szálltak a lány körül, ahogy a szél meg-meglibbentette azokat. Sietős léptei olyan szélesre nyúltak, amennyire 165 centis termete azt engedte neki. A szülők között ügyesen lavírozott keresztül, szinte senkit sem félre lökve. Akit meg igen, az vessen magára, minek ácsorog ott, mikor nem is száll fel a vonatra.
  A gőzös füttyentett, hogy jelezze, készen áll az indulásra, mire az utolsó nyitott ajtóban felkapaszkodott Scar. Tipikus helyzet, majdhogynem a mozgó vonatra kellett felszállnia. Bár meg kell vallani, hogy sok évnyi seprűlovaglása javított annyit az egyensúlyán, hogy ne essen le azonnal. Vagy a vagonokon belül, miközben helyet keres.
  El is indult a szűk folyosón, bekukkantgatva a fülkék belsejébe, szinte az éghez fohászkodva - de csak szigorúan szinte, hiszen Scar nem volt hívő -, hogy valahol legyen még számára hely. Valami olyan hely, ahol nem öt tizenévessel kell osztoznia, semmi kedve nem volt hozzá, hogy pátyolgassa a kis serdülőket.
  Kabinról kabinra kezdte elveszíteni a hitét. Aztán a következő kabinban összesen egy férfi ült. Fel is merült a szőkében, hogy vajon valami átok ül-e rajta, vagy miért kerülte el mindenki ennyire látványosan. Viszont ha ez így is volt, az sem riasztotta el a lányt. Éppen elég volt, neki az átok, amit a családja jelentett neki, ezek után már nem ijedt meg semmitől.
  - Bocsánat, leülhetek? - kérdezte meg azért a bent ülőt, nem akart teljesen pofátlanul levetődni a szabad helyek egyikére. A régi énje valószínűleg megtette volna, de mostanában elkezdett foglalkozni mások érzéseivel. Be kellett vallani, hogy fura volt. Talán North hozta ezt ki belőle.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
offline
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2018. október 5. 22:37 | Link

Scarlett


Végre elindulunk. Szinte minden feszültség, ami bennem volt, a vonat első löketével kiszalad belőlem, és elhagy. Nem bánom, hogy vége, hogy nem kell tovább hallgatnom a lenti jelenetet. Vége van. Nem volt, nem lesz több jó darabig. A falut nem is tudom, hogy mikor hagyom el legközelebb, hiszen azzal, hogy vettem egy boltot, ami már fut, de a tulaját nem látták hetek óta, nagyon nagy kihívással állítottam szembe magam. Az egyik ismerősöm, amikor elmeséltem neki, hosszan hallgatott, majd csak annyit kérdezett: Nem tartok-e attól, hogy ha hullán kerül elő, akkor majd én is gyanúsítottá válok. Hát addig nem tartottam tőle. Azóta meg... kicsit. Oké, nagyon para a szituáció.
- Hm? Gyere csak.
Intek a szőke lánynak, aki a kérdést feltette. Ő is olyan, mint én, nem igazán híve az ifjúság bohóságainak, mint például az előbb lángoló hajjal elfutó kissrác és a lányok, akik úgy csinálnak, mintha éppen pont arra járnának, ahol a felsőbbéves fiúk ülnek, majd kuncogva arrébb sietnek. Oké, ezt a részt sosem értettem, hogy ez miért jó bárkinek is. Mi történik, ha a fiúk tudják, hogy tudsz kuncogni? Valószínűleg semmi.
- Te kappás vagy?
Elég sok mindent megjegyzek, és a banda zenéjét kedvelem is, szóval majdnem teljesen biztos vagyok benne, hogy ő az egyik tag. Csak azért nem teljesen, mert azért egy koncerten, amit adnak, általában egy szűk helyen, többnyire pincekocsmákban, tömegnyomorban vannak. Olyankor nehéz közel kerülni hozzájuk.
Hozzászólásai ebben a témában

Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. október 11. 11:36 | Link

Arie

  Ahogy megkapta az engedélyt, szinte rögtön levetődött az ülésre. Az enyhe rohanás, hogy elérje a vonatot teljesen kikészítette. Vagyis inkább a jetlag és ennek a keveredése. Sosem volt könnyű számára, amikor az USA-ból visszautazott. A szervezetét ez taccsra vágta az idegszálait meg addig húzták, hogy félő volt, elszakadnak.
  Megigazította kabátját, majd a táskájában kezdett el turkálni egy kis keksz reményében. Úgy emlékezett, hogy a repülőn eltett egy adaggal. Az még meg volt neki, hogy a légiutaskísérők osztogatták, és hogy egyet kért, de aztán kaptak egy kis turbulenciát, és utána nem volt kezdve már enni. Már csak az volt a kérdés, hogy volt-e annyira leleményes, hogy eltegye szerzeményét.
  A kérdés váratlanul érte. Olyannyira, hogy hirtelen meg is állt a nagy kutakodással. Igazság szerint nem tartották magukat valami nagy bandának, inkább csak amolyan amatőr zenekarnak. Éppen ezért nem is voltak nagyon rajongói, pláne nem olyan, aki így ismerné fel. Mert hát valljuk be, hogy az amerikai bajkeverőtől kezdve a halálfaló sógornőjéig mindent beszélnek róla, de ez általában kimarad a szórásból.
  - Igen. Scarlett Conroy, énekes, gitáros - mosolygott a férfira, és a kezét nyújtotta felé. Be kellett vallania, először is azt gondolta, hogy jobb társaság lesz, mint az aprónép, de rá kellett jönnie, hogy még remek ízlése is van. Surprise.
  - Voltál koncertünkön? - kérdezte a szöszi, és közben folytatta a kutakodást. Egy női táska bizony sok mindent rejthet, biztos ott kell lennie valahol.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
offline
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2018. október 22. 14:10 | Link

Scarlett


- Frank Arie Martin.
Fogadom el a kezét, és nem túl erősen - mert hát lányból van - visszaszorítom.
- Igen, az Arie az egyik keresztnevem.
Köszi anyám, aki ezt a nevet bírta nekem adni. Mert szerinte helyes, kerek fejem volt. Szerintem meg ez annyira nem vicces, de volt pár évtizedem, meg pár pszichológusom, akik ezt megpróbálták feldolgoztatni velem. Most már csak úgy van, de azért persze néha még magyarázkodom miatta. Ez valahogy ösztönből jön. Visszahúzódva az ülésen, hátam a támlának vetem. Kivételesen kényelmes, és nem is kellemetlen szagú ez a vonat. Pécsről ide egy intercityvel jöttem, és be kell vallanom, hogy igen érdekes megoldás az, hogy elmegy a vonat egy ideig, majd át kell szállni buszra, ami egy olyan állomáson tesz le, ami igazából nem is célszerű. Aztán persze metró négy meg metró három, és bumm, itt vagyok. Én ráértem, de az emberek arca leírhatatlan volt. Mondjuk a nőt, aki két bőrönddel és két kisgyerekkel utazott nagyon sajnáltam, egy ideig együtt jöttük, próbáltam segíteni.
- Egy pár alkalommal.
Nem, azt mégsem mondom, hogy az összesen, mert nem akarok élből őrült rajongónak tűnni, majd akkor, amikor már nem tud, sehol kiugrani a vonatból. Nem ám, csak vicceltem.
- De már nem vagy Bagolyköves, nem?
Igazából nem tudom, hogy hány éves, de szerintem már nem kellene oda járnia. Bár lehet, hogy azóta, hogy én onnan eljöttem, radikálisan átalakult a képzési forma. Tizenkilenc éves koromban valahogy túl egyszerű volt egyetemre menni tanárnak, nem igazán gondolkoztam másban. Aztán tanítás helyett kártyáztam, most pedig vettem egy pizzázót. Valahogy nem így terveztem.
Hozzászólásai ebben a témában

Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. október 27. 19:19 | Link

Keresztneve, Arie

  Elhúzta a szőke a száját. - Pedig már azt hittem, hogy Frankarie a vezetékneved - somolygott, hiszen csak viccnek szánta a dolgot. Tökéletesen tudta, hogy mivel jár az, ha a szülő egy kreatív feladatnak tekinti a gyerek névválasztását. Szerencsére neki csak kilenc évet kellett Szabó Jetta-ként leélnie, de az is bőven elég volt.
  Végre megtalálta az áhított csomagot. Kibontva rögtön Martin felé nyújtotta, és felhúzta a szemöldökét, amolyan "Kérsz?" kérdésképpen. Majd ő is vett, és csak utána válaszolt.
  - Lenne egy nagyon komoly kérdésem hozzád - kezdte. Egy dologra már nagyon régóta kíváncsi volt, de a barátai véleményében nem bízott annyira, mint amennyire egy külsőssel tette. Legalábbis ebben. - De meg kell ígérnek, hogy teljesen őszintén fogsz válaszolni - mutogatott a keksszel a kezében a lány, közben szúrós szemekkel méregette elrettentésképp. - Szerinted nem kéne valaki másnak énekelnie? Úgy értem nem érzem, hogy elég jó lenne - magyarázta. Hiszen először sem akart énekelni, csak senki nem jelentkezett, hogy megtenné. És akkor még vicces volt, de most, hogy találkozott egy "rajongóval", így már komolyabbnak tűnt a téma.
  - Utolsó éves mesteren vagyok. Halasztottam egy évet, mert elmentem Romániába gyakorlatozni - vont vállat a lány, és hátradőlt az ülésén. Persze ez nem volt teljesen és maradéktalanul őszinte. Mivel későn ért vissza a rezervátumból, így nem maradt ideje - sem ereje a Mátés...vagyis South-os dolgok után - a tanulásra.
  - És te? Gondolom nem a suliba mész vissza, és azt sem tudom elképzelni, hogy a gyerekedet vinnéd az előkészítőbe - szekálta a szőke, mintha már ezer éve ismernék egymást.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
offline
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2018. október 28. 18:18 | Link

Scarlett


- Lehet, hogy meg kéne változtatnom, felveszek egy új személyiséget, és mondjuk motorosnak állok.
A motorosok esetében van az a sztereotípia ugye, hogy nagydarab, szakállas, bőrdzsekis fickók, én azonban egyiknek se felelek meg... nem, még bőrdzsekim sincs. Az élet iszonyat mód kegyetlen tud lenni.
- Kösz.
Amivel kínálnak, azt el kell fogadni, ugyebár, így én magam sem teszek másként, és szépen el is veszem, persze nem pofátlanul, de maga a gesztus is jól esik.
- Az út második felében majd én kínállak meg, bár nem tudom, hogy mi van elérhető közelségben.
Mivel este érünk csak be, nem tudom, hogy lesz-e bolt vagy bármi nyitva, és igazság szerint, már annak is örülök, hogy ágyat érhetek, nem, hogy még vásárolgassak is. Eleve lesz még ma pár köröm, szóval az igazi kaland ráér holnap reggel elkezdődni. Eltelt tíz év azóta, hogy itt jártam, és annyi idő alatt rengeteg minden megtörténhet, hiszen a saját életemben is megtörtént.
- Figyelek.
Erősítem meg, mert ez olyan komoly dolognak tűnt, és a testemmel kicsit jobban felé fordultam, így a lábam az ülésre helyeztem. Az őszinte résznél jobbomat a szívemre teszem, balomat pedig felemelem, jelezve, hogy teljes mértékben bízhat abban, hogy őszinte leszek. És ez egy bátor dolog, mert azért elég sok mindenre rákérdezhet. Például arra, hogy a nővérem mivel kereste a pénzt, vagy, hogy én tényleg tisztességesen játszottam-e a kártyalapokkal. Mind a kettőre a nem a válasz, hiszen Luna nem volt irodai alkalmazott, én pedig azért kerestem ennyit, mert számoltam a lapokat. Végül azonban mást kérdez, és meg is könnyebbülök kissé.
- Szerintem jó vagy, szeretem a hangodat, de egy kiegészítő hang nem lenne rossz. Olyan, aki megerősít, akinek a hangszíne egy kicsit kiemeli a tiédet. Azon a vonalon, amin ti mozogtok, olykor a duettek is beleférnek, nem állandóan, de néha egy-egy, amit mindenki tud énekelni. Viszont, a vezető hangnak neked kell maradnod.
Ez elég jól hangzik, így visszagondolva, főleg úgy, hogy a profitól nagyon nagyon messze állok, én csak élvezem a zenéjüket, szívesen hallgatom őket. Esetleg a pizzázóba is lehetne egy-egy számukat betenni, és ha kérdezik, terjeszthetem a hírüket. Na de erre még visszatérünk.
- Tanár vagyok. Mágiatörténetet fogok tanítani.
Mondom először nyugodtan, de a reakciója után azért elmosolyodom, és megrázom a fejem kissé.
- Tényleg tanár vagyok, de nem. Vettem egy pizzériát.
Utoljára módosította:Frank Arie Martin, 2018. október 28. 18:18
Hozzászólásai ebben a témában

Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. október 28. 22:23 | Link

Arie

  El kellett nevetnie magát már csak az elképzelésen is. - Jó, de akkor valami gagyi nevet kell hozzá választanod. Mondjuuuk... mit szólnál a "Buddha keze". - A levegő a kezével egy téglalapot húzott, mintha ki lenne írva a név, és közben ki is húzta magát, mint a legnagyobb terv prezentálása.
  Megvárta a szöszi, amíg a fiú vesz, és csak utána kap be ő is egyet. A zacskót a kettőjük között elhelyezkedő kis asztalszerűségre dobja, ami körülbelül el is foglalja az egészet. - Vegyél nyugodtan, ha kérsz - tartotta a szája elé a kezét, így csak valami groteszk hang jött ki mögüle. Lehet, hogy nem a legneveltebb ember, de azért nem akarta már az első találkozásnál leírni magát.
  - Ez itt repülős nasi. Szerintem ezt azzal megfizetted, hogy beszélgetsz velem - nevetett. A keksz olyan száraz és íztelen volt, mint ahogy az lenni szokott. Nem volt benne semmi plusz, ezért a szőke sem számított viszonzásra.
  Komolyan hallgatta végig a másik válaszát. Már ő is gondolt a dologra, egy jó kis mély férfihang feldobná az övét. Talán lehetne egy vendégszámuk, amit akkor énekelnek, amikor valami hanggal rendelkező srác is el tudna helyben dalolni. Azzal könnyebben be is tudnák vonni a közönséget. Az agya elkezdte osztani a különböző pro-kontrákat, de gyorsan leállította magát. Nem jó a hely, sem az idő. Ennyit akart tudni, a többit meg majd megbeszéli a másik két bandataggal.
  - Köszönöm. Reméltem, hogy nem vagyok olyan, mint egy berezonált hangtuskó - húzta féloldalas mosolyra a száját. Igazán hálás volt a meglátásért, de könnyebb volt elviccelni az ilyet.
  A válaszra horkant egyet, és talán még hátrébb is döntötte a fejét. Utálta a mágiatörténet órákat, az egyik legunalmasabbak közé tartozott. Sose értette, hogy North miért azt a specializációt választotta mesteren. Viszont amikor meghallotta a másik nevetését, kicsit megnyugodott. Sokkal jobb fejnek tartotta, minthogy tanár legyen. Pláne ezzel a tantárggyal.
  - Tudod, már kezdtem megijedni. Mehettem volna, hogy az egyik kölykökkel teletömött vagonba utazzak - játszotta el a hattyú halálát. - Várj! - gondolkodott el. - Ez azt jelenti, hogy kapok kedvezményt nálad? Lehet még át is pártolok hozzák a cukrászdából. - Ha belegondolt, sokkal inkább sütött volna illatozó tésztát, mint bekeverni még egy adag színes habot.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
offline
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2018. november 4. 18:22 | Link

Scarlett


- Buddha keze... szerintem ez inkább egy szerzeteshez illik, én mondjuk lehetnék késes vagy kaszaboló, csonkoló, nem mintha lenne késem vagy mondjuk képes lennék bárkit is megvágni, de azért ha már motorosnak állok, akkor azért úgy adnom kellene a dologra, nem?
- Repülővel jöttél eddig? Mikor indultál?
Mert hát azért becsekkolási idő is van ugye a világon, nem úgy van, mint a távolsági busznál, hogy akkor csak úgy felpattanok, és max tíz perc múlva indulunk is. Már ahol rendesen beállnak a buszok, van, ahol annyi se, a vonatnál meg még ennyi se. Ahhoz képest eléggé jól nézett ki.
- Berezonált hangtuskó!
Ezen olyan jót nevetek, hogy már komolyan magamat is elszégyellem. Nem is tudom, hogy mikor nevettem ilyen jót, de tényleg. Már ezért megérte nem seprűvel meg másik járattal jönni. Tényleg nagyon szeretem a kappákat, én vagyok az, akinek mindene van, ami kappa, még aláírása is, és hát eléggé megörültem annak a ténynek is, hogy olyan helyre költözök, ahol fellelhetőek. Amúgy is, rá akarom venni őket, hogy néha játszanak nálam, de azért eléggé erős lenne így pár perc után lerohanni ezzel.
- Bevallom, hozzájuk most nekem sem nagyon lett volna kedvem, de ez a legkényelmesebb járat, és éppen ezért ültem fel már jó korán, aki meglátott, az továbbsétált, biztos nagyon, de nagyon ijesztően nézek ki, ezért továbbmentek.
Biztos vagyok benne, hogy azt hitték, valami új tanár vagyok, és nem akartak a nulladik percben áldozatokká válni. Pedig azt hittem, ha egyszer tanár leszek, majd jó fejnek fognak tartani. Ezek szerint nem jött össze. Ez egy elég jó érv amellett, hogy pizzériát vettem, és nem az önéletrajzomat adtam le a mostani igazgatónál.
- Simán, sőt, kitalálhatod akár a saját pizzádat is, amit aztán, ha beválik, neked ingyen csinálunk.
Hozzászólásai ebben a témában

Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. november 10. 23:58 | Link

Buddha keze

  A lány hevesen ingatni kezdte a fejét. - Nem. A-a - folytatta. - Lehet, hogy nem én neveztem el a bandánkat, de a nevekhez értek. A Buddha keze az tiszteletet parancsoló. Olyan embert rejt, akinek a nevét suttogva ejtik ki az emberek. Amiket te mondasz meg olyan, mintha egy rossz horrorfilmből szedett főgonosz nevei lennének - tisztázta a helyzetet a saját szemszögéből.
  - Itteni, vagy amerikai idő szerint? - vonta fel kekeckedően az egyik szemöldökét a lány. A másik nem mondhatta, hogy nem jogos a kérdés, hiszen hét óra az eltérés.
  - Hát, sajnálom, de nem vagyok könnyen ijedős ember, így végig kell hallgatnod a locsogásomat az úton - vont vállat könnyűszerrel Scar. Ez van. Ő létezik, azt csinálja amit akar, ha pedig másnak nem tetszik, akkor el lehet menni. Az meg nem nagyon tudja izgatni, hogy a férfi előbb volt ott, mint ő.
  - Na neee - hitetlenkedett. - Komolyan, ez jobb mint egy karácsonyi ajándék. Na jó, szóval a pizzámon biztosan lenne minimum két féle sajt. És juhtúró. Meg újhagymának a zöld része, mert az jól is mutat - kezdett el rögtön agyalni.
Beszélgetésüket hirtelen egy roppantul idegesítő gyerektársulat zavarta meg, akik már vagy harmadszorra vonultak végig a fülke előtt - mindannyiszor őket fürkészve -, ám most meg is álltak. Scar felhúzott szemöldökkel nézte őket, amolyan "Mi a francot akartok?" tekintettel.
  Az egyik bátrabb gyerek benyitott, majd egy nagyot nyelt. Előbb felmérte a bent ülőket, majd a szőke felé fordult.
  - Igaz, hogy South West halálfaló és ott lakik Bogolyfalván? És ő a te barátod? - kérdezte kidüllesztett szemekkel, közben pedig a befont hajával játszadozott. Látszott rajta, hogy most kezdi a tanulmányait, és hogy fél. És ennek valószínűleg nem a bent tartózkodók voltak az okai.
  - Na figyelj - fordult felé a szőke, és összerakta a kezeit, hogy úgy magyarázzon. - South West nem veszélyes. Amikor gyerek volt, még akkor kényszerítették rá, hogy a Nagy Úr hatalmába álljon. De ez ma már csak történelem - tisztázta. - Másodrészt pedig nem a barátom, csak elviseljük egymást - tette még hozzá, majd mint aki jól végezte dolgát, fordult vissza útitársához.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
offline
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2018. november 20. 09:25 | Link

Kappavezír


- Isten mentsen, hogy ilyen messzire merészkedjek drága hölgyem, hogy én ennyire őrült nevet adjak!
Tetetett riadalommal hőkölök hátra, majd nevetve hajolok megint előre. Ezer éve nem nevettem. Erre felszállok egy vonatra, amitől előtörnek az emlékek, hallgatom egy anya és a gyermeke búcsúját, amitől meg a szívem. Eléggé rossz kezdéssel indulok meg életem következő szakasza felé, aztán bumm, beront egy szőke ciklon, és máris olyat teszek, amit nagyon rég nem tettem: nevetek. Tényleg jól esik, másabbá kezd formálódni ez az utazás, mint amit maximum remélni tudtam belőle.
- Uhh, jogos. Összességében?
Mert hát azért volt itt pár óraátállítás akkor menet közben. De ahhoz képest, hogy onnan indult, és utazott nem is tudom mennyi órát, jól néz ki, mármint, nem olyan szét csúszott, értitek, de persze, férfiszemnek is szép látvány.
- Akkor most lélekben Buddha keze felkészíti magát az útra.
A két karomat magamtól eltartva, behajlított könyökkel csippentem össze a a mutató és a középső ujjamat, majd az átszellemülés végett lehunyom a szemem, és "ommmm" hangot kezdek el kiadni. Perszemó, nyilván nem bánom, hogy vele kell töltenem az utat odáig. Még az ajtóra is kedvem lenne kiírni, hogy megtelt, mert még a végén ilyen savanyú arcok is beülnek ide.
- Mondjuk, ha karácsonyi specialitás, akkor csinálhatjuk az újhagymából a fát, csak akkor köré a többit. De a két féle sajt eléggé csábító. Meg aztán ezzel az alappal lehet húsmenteset is csinálni.
Mert mindig a szegény húsra van fogva a hízás, véletlenül sem a tésztára, a sajtra vagy bármi másra. Szóval biztosan lendítene a dolgon, ha lenne egy húsmentes szekció is. Teljesen vega/vegán rész viszont csak akkor, ha találok egy olyan szakácsot, aki tényleg ért is hozzá. Nézem a gyereksereget, és csodálkozva állapítom meg, hogy bámulnak is minket, mondjuk én inkább azt hittem, hogy azért aggódnak, mert új tanároknak hisznek minket, ám amit mond, az egy pillanatra megfagyasztja a levegőt. Megvárom Scar válaszát, menet közben közelebb csúszva a gyerekhez, kinyújtva a kezem a keze felé, és ha elfogadja a másikkal megsimítom a kézfejét.
- Bátor vagy, amiért egy számodra kellemetlen kérdést tettél fel, azonban ahhoz is légy bátor, hogy tudj nemet mondani olyanra, amit nem akarsz megtenni. Mindenkinek van olyan a múltjában, amit nem szeret hangoztatni, és nem szereti, ha megkérdezik tőle. Mindig, mikor kérdést tennél fel, gondolj arra, hogy ha neked tennék fel, mit éreznél, rendben?
Végig nyugodtan, barátságosan beszélek vele, a végén kacsintok, ő pedig elmosolyodva bólint egyet. Szegény, még az elején van, keresi a helyét.
- Bocsánat.
Mondja őszintén, Scarra pillantva, majd kiszalad a kocsiból.
- Nem szeretem, ha valakit kényszerítenek.
Húzom el egy kicsit a számat, majd visszafordulva a lány felé elmosolyodom.
- "Elviseljük egymást", szegény gyerek ezzel a mondattal kezdi az ismerkedést a párkapcsolattal. Miért csak elviselitek egymást?
Utoljára módosította:Frank Arie Martin, 2018. november 20. 09:26
Hozzászólásai ebben a témában

Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. november 20. 20:51 | Link

Buddha keze

  - Hát, ha pontosan akarunk lenni, akkor eddig tizenhat óra naóegyven percet utaztam repülővel és busszal. És akkor még ehhez hozzájön most ez a vonatút - fejezte be a gondolatmenetét. Meg kell hagyni, hogy azért Amerikában sem olyan könnyű megérkezni a reptérre, még akkor sem, ha éppen abban a városban is tartózkodsz. De a szöszi már megszokta. Magabiztos léptek, agresszív visszaszólás és ha odáig jutnak a dolgok, akkor egy pár törött orr. Ott nevelkedett, már hozzászokott a metrókon portyázó hajléktalanokhoz.
  Hangosan felnevetett a férfin. Tudta ő saját magáról, hogy nehéz eset, ezt már egyáltalán nem vette magára. Viszont ahogy a másik még hallgatott is a véletlenszerűen választott nevére, az zseniális volt, emellett pedig széles mosolyra késztette a lányt, holott otthonról jött. Kész csoda, hogy egyáltalán normális emberi kapcsolatot létesíteni képes.
  - Karácsonyfa! Mekkora ötlet - ámult el a lány. Ő ilyen nagyban nem gondolkodik. - Viszont nagyon remélem, hogy nem csak hús mentes verzióban gondolkodsz. Gondolni kell a sulis kviddicscsapatra. Magamból kiindulva egy meccs után a legjobb a dupla húsos csoda. - Nehéz megválni a régi, jó dolgoktól. Attól, hogy a meccseket követően elmentek mindig ünnepelni, és utána másnap még fájtak a csontjai is a megerőltető hadműveletektől, amik hirtelen jöttek.
  Kikerekedett szemekkel lesi az elé tárulkozó jelenetet. Értette ő, hogy a férfi tanárnak tanult, de valahogy az a kedvesség és törődés, amivel a kislányhoz fordult egyszerűen hihetetlen volt. Ahogy az is, hogy a kis loknis bocsánatot kért tőle.
  Még mindig lesokkolódva az előbbieken elengedte a füle mellett a megjegyzést. - Neked tényleg nem kéne tanárnak lenned itt. A végén elrontják a jóságod - ráncolta össze a szemöldökét még mindig hitetlenkedve.
  Újabb sokk. A szöszi szinte félrenyelte a saját nyálát. - Még hogy mi? Neeem, nem úgy barát. Semmi párkapcsolat dolog. Én a fiatalabb égtájjal viaskodom - húzódott féloldalas mosolyra a szája, ahogy North-ra gondolt. - South-tal meg egy kicsit összekaptunk - legyintett. Már ha lehet kicsinek nevezni azt, hogy a másik pont előtte játssza el - immár másodjára - a halálát. - Ha pedig ez a lányka párkapcsolati tanácsokat akar valakitől, akkor biztos vagyok benne, hogy még veled is jobban járna. Bár nem tudom, hogy van-e valakid - tisztázta gyorsan.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
offline
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2018. december 5. 09:26 | Link

Kappavezír


- Én ennyit maximum alvással vagyok hajlandó tölteni.
Még meg is borzongok, pedig valljuk be a magyar mugli közlekedés is megéri a pénzét. Előbb kijut az ember Londonba, mint Pécsről Pestre, pedig nem vagyunk mi akkora ország, hogy ennek távolságnak kelljen lennie. Mégis, valahogy még a fejlettségi szint nem jutott el odáig, hogy ezt a lépést megtegyük.
- Dehogy! Csak valahogy egyszerűen olyan sok érzékenység meg divatdiéta és étkezési mód van, hogy az ember csak kapkodja a fejét. A múltkor, és esküszöm az életemre, hogy ez így volt, ülök egy étteremben, mert ott írtuk alá a papírokat, és csak ezt hallom. "Csak barna rozskenyeret ehetek hozzá". Aztán a másik: "Nem eszem semmit, ami piros színű", a harmadik meg: "Csak magokat fogyasztok".
Itt mindegyiknél kicsit elváltoztatom a hangom, és ugyanolyan stílust veszek fel, mint a lányoké. Az első nagyon határozott volt, a második hitetlenkedő, a harmadik meg az az igazi nyávogós. Azt hittem, mire végzek az ebéddel, falnak megyek.
- És akkor érted, ülök én. A jó kis töltött káposztám felett, extra tejföllel, nagy szelet kenyerekkel. Merlinre mondom neked, kétszer olyan jól esett, mint alapból esne.
A töltött káposzta, nem bevallottan a férfiak túlnyomó részének második élettársa. Az egyetlen formátum, amiben a káposztát szinte minden férfi megeszi. Én imádok jókat enni, még ha nem is látszik meg, tipikusan az a gyerek vagyok, aki mindig inkább kétszer szedett, mint, hogy egyszer éhesnek érezze magát
- A tanárokban van a hiba. Vagyis, az oktatási rendszerben, ami nem figyel oda a tanárok kiégésére. Most azt hiszem, van ilyen kiégéskezelés, amire el kell járniuk, régebben ez se volt. De az is olyan - legalábbis, amin én voltam -, hogy volt egy vezetője a csoportnak, aki életében nem tanított, nem is tanári diplomája van, hanem ő egy couch, és akkor ő jól megmondta nekünk, hogyan kell az ilyen eseteket kezelni. Hát nem akarok negatív lenni, de ha minden tanár úgy kezelné a kiégését, mint amiket az a hölgy előadott, akkor kézről kézre járna a pisztoly közöttük, hogy kioltsák az életüket.
Mert a mai magyar társadalom úgy van felépítve, hogy tréningeken majd mindent meg lehet oldani. Rajzold bele egy pólóba, hogy mit hoztál magaddal, egy nadrágba, hogy mitől félsz, és egy cipőbe, hogy mit akarsz magaddal elvinni. Ugyan már.
- Jaaa, hogy ő egy másikra gondolt. Sok égtáj van.
Nevetem el magam, mert nem akartam bunkó lenni, csak úgy kicsúszott.
- Nincs. Volt egy fontos személy az életemben, de aztán olyan hirtelen szakított velem, hogy azt se tudom, mit tettem. Ráadásul bagolyban, szóval esélyem se volt. Óóó, nézd! Hölgyeim és uraim, lassan ideje átvenni a talárokat, ugyanis negyven perc múlva megérkezünk Bogolyfalvára.
Közlöm vigyorogva, ami után valóban megszólal a bemondó is, tájékoztatva a diákokat.  
Hozzászólásai ebben a témában

Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. december 25. 17:11 | Link

Buddha keze

  Hatalmas nevetett a szöszi az előadáson. Olyan igazi jóleső nevetés volt, aminek a hallatán más is mosolyra derülne. De egyszerűen olyan vicces volt számára, ahogy Martin magas, vékony hangon próbál kierőltetni mondatokat a száján, melyek egyáltalán nem voltak hozzá illőek.
  - Sajnálom, de amerikai lányként nem ettem még töltött káposztát, de azért el tudom képzelni a dolgot - vallotta be. Lehet, hogy a felmenői mind magyarok voltak, de mivel a Bagolykő előtt mindig a gyors éttermekben fogyasztotta a napi ételeit, így semmi esélye sem volt rá, hogy kipróbálja az igazi magyar ínyencségeket.
  - Uff...ez elég rosszul hangzik. Szerencsére a bestináriumokban nem fenyeget a kiégés veszélye - vigyorgott. - Bár a halálé igen, még pisztoly sem kell hozzá... - elmélkedett el a dolgon, mintha nem is tudom atomfizikai képleteket oldana.
  - Nekem mondod? Túl sok is van belőlük - nevetett együtt a férfival. Ám ekkor igazság szerint Eastre gondolt. Azt a nőt valahogy ki nem állhatta a családból. Mondjuk az anyjukat sem, de a fiúkkal legalább többnyire értette a közös hangot.
  Értette a hirtelen témaváltást. A szakításról soha nem könnyű beszélni, neki sem volt könnyű, amikor North úgy döntött elvesz valaki mást. Sőt, egyszerűen észveszejtő gondolat volt.
  - Az a nő akkor dobta el élete nagy lehetőségét - fűzte azért hozzá Scar, csak hogy tudja a férfi, hogy mit gondol a dologról. Ráadásul bagolyban még inkább szörnyű. Legalább lett volna benne annyi tartás.
  - De hallelujah végre megérkezünk - folytatta a másik gondolatmenetét, mintha az a kis kitérő meg sem történt volna. - Egy napig mást sem fogok csinálni, csak aludni. Na meg persze azért az évnyitón még részt veszek így utoljára - húzta el a száját. Furcsa lesz úgy visszatérnie a kastélyba meg az órákra, hogy nincs mellette North. De legalább otthon ott lesz vele. Bár ha kinyírja a macskát, akkor ő is ki lesz nyiffantva, ez már egyértelmű.
  - Neked mi a terved? Merre mész tovább?
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
offline
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2018. december 27. 09:59 | Link

Kappavezír


- Úristeeeen! Ember vagy te egyáltalán?!?!
Csattanok fel, eltúlzott színpadiassággal. Nem evett még töltött káposztát. Itt él évek óta, és nem tapasztalta még meg, milyen az, amikor az első években még csak titokban kigombolja az ember a nadrágját, majd évekkel később már csak mackóban köszönti újra szerelmét, és küldi meg jól tejföllel.
- Komolyan mondom neked, ha van időd karácsony után, ugorj be hozzám, mert esküszöm, hogy ez így nem maradhat. Hát nézd meg, tiszta libabőr lettem a ténytől. Bátran mondhatom neked, hogy én vagyok a töltött káposzta koronázatlan királya.
Esküszöm, ha nem is szeretné, de az enyémet enné, megváltozna a véleménye. Ha van olyan étel, amibe tényleg a szívemet és a lelkemet beleteszem, akkor az ez. A halálos megjegyzésén jót nevetek, mert azért humorért neki se kell a szomszédba mennie.
- Nem jössz ki velük jól?
Nagy család. Arról nekem is van emlékképem, na nem a sajátomról, én családtagnak csak és kizárólag Lunát ismerem el, mindenki más csak formalitás, de én jártam Payne lánnyal, tudom milyen az, amikor sokan vannak, ráadásul nagyon más személyiségjegyekkel. Szóval megértem, ha azt mondja, hogy nem. A párunk családja amúgy is mindig nagyon rizikós eset.
- Kösz.
Mosolyodom el, arra, amit mond. Kíváncsi vagyok, hogy vajon Ariana is így látja-e, vagy egyáltalán, hogy miért látta azt, hogy ez a legjobb megoldás. Viszont rendes, amit mond.
- Te Scarlett, nem szeretnél a barátom lenni?
Oké, sosem ment nekem ez a barátkozós dolog, eléggé magamnak való voltam mindig is, de hátha azt mondja, hogy miért is ne. Semmi hátsó szándék, nem is szórakoznék ezek után egy Westtel, de eléggé szimpatikus a társasága, és szabályosan elröppent ez az idő, amit utazással kellett töltenünk.
- Van a faluban egy pizzéria.
A zsebemből kihúzom a kulcsokat, és egy kicsit megrázom.
- Most már van tulaja is.
Hozzászólásai ebben a témában

Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2018. december 27. 12:12 | Link

Buddha keze

  Martin hirtelen kirohanása először megijesztette a szöszi, hiszen tényleg azt hitte valami nagy gond van, de aztán mikor az első sokk elült, elkezdett rajta ő is nevetni. Nem hitte el, hogy ekkora tragédia ez, ha tudta volna, el se mondja.
  - Jól van, jól van, csak ne jelentsd az auroroknál - tette fel a kezét megadóan Scar, mintha attól tartana hirtelen az egész vonat ellene fordul, mert meghallották a kijelentését. - Ígérem elmegyek, ha tudok.
  - Hát, elég nehéz megpróbálni beilleszkedni egy aranyvérű családba, akik csak a tiszta vérűeket tartják számon, miközben te csak félvér vagy. Ráadásul a mugli anyádnál nevelkedtél, szóval Bagolykőig semmit nem is tudtál a világról. Bevallom, még most is vannak tudásbeli hiányosságaim - vallotta be, mert hát mégiscsak majdnem egy egész napig utazott ahelyett, hogy hopp-port használt volna, vagy bármi hasonlót. A mugli eszközökben még mindig nagyobb volt a bizalma.
  Elmosolyodott a felvetésre. - Dehogynem, nagyon szívesen - bólintott. Nem tudta, hogy ezt így ki kell jelenteni két ember között, de igaza volt Martinnak. Az a legtisztább ügy, ha előre letisztázzák ki kivel van.
  Ahogy elkezdett lassítani a vonat, úgy kezdte a szöszi összekaparni a cuccait. Azonban amint meghallotta a kulcsok csörgését, rögtön megfagyott és a férfi felé fordult.
  - Say no more! Lerakom a cuccaim, meghallgatom az igazgató beszédét, és megyek. Addig dobd össze a Pizza a la Scarlett-et - adta ki az utasítást, majd felkapva vállára táskáját még egy utolsót intett. - Este találkozunk! - lépett ki a fülkéből a szöszi, hogy még megelőzze a diáksereget.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
offline
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2018. december 31. 19:16 | Link

Kappavezír


- Pedig eléggé elgondolkodtató.
Bólintok párat nagy komolyan, de azért elnevetem magam. Eszemben sincs, de azért vicces volt látni, hogy Scar egy pillanatra elhitte nekem. Igen, valószínűleg, ha anno bármi lehettem volna, akkor színésznek állok. De nem így hozta az élet, szóval színész helyett mágiatörténész lettem. Egy valamit azonban tudok, hogy én nem úgy tanítanám ezt a tárgyat, ahogy nekem tanították. Beöltöznék az aktuális főszereplőnek, eljátszanám az eseményeket, és élményt adnék. Mit tudnak ma a gyerekek Nicolas Flamelről? Hogy elég sokáig élt. De olvasták Flamel naplóját? Nem. Fogalmuk sincs arról, hogy mit érzett, mennyire vívódott a lehetőségeken, amikor felfedezte a bölcsek kövét. Vagy ott vannak Grindelwald inditatásai. Vitassuk meg! Jó, mondjuk attól a szettől valószínűleg dobnának egy hátast, de hát élmény lenne, és ez az, ami igazán fontos, az élmény.
- Aranyvérűek.
Legyintek úgy, mintha valami kis szerencsétlen dolog lenne. Mondjuk szerencsétlen az, aki a nagyobb családok egyikébe, mint vérhigító belekerül. Egyesek jól tűrik, nyitottak, de másik, mint ezek szerint Scar esetében is történt, kicsit másként vélekednek erről. Amikor azt mondja, szívesen lenne a barátom, elmosolyodom, és egy nagy kő esik le a szívemről. Jelenleg semmilyen kapcsolatom nincs Bogolyfalván, most már legalább lesz egy, és Scar olyannak is néz ki, aki leoszt és jól megmondja a tutit, ha hülye vagyok. Nekem pedig erre van szükségem, pontosan erre.
- Komolyan? Örömmel!
Intek én is, és szélesen elvigyorodom. Sietnem kell, mert ha hiányzik bármilyen alapanyag is, akkor azt be kell szereznem, hogy a tökéletes pizzát adjam neki!


// Love Love Love //
Utoljára módosította:Frank Arie Martin, 2018. december 31. 19:16
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér