A Fő utczával szemben, a Boglyas tér legimpozánsabb helyén Bogolyfalva vasútállomása kapott helyet. Grandiózus, elegáns épület, hatalmas oszlopokkal, melyek tartó funkciót látnak el. Egyszerű sárga téglából épült falain ablakok szinte nincsenek, csak a harmadik emeleten, a legfelső szinten, ahol a masiniszták pihenhetnek meg egy-egy út előtt és után. A bejáraton egymás mellett három troll kényelmesen besétálhatna csomagjaival. Belépve az épületbe egy hatalmas fogadócsarnokba érünk. Egyik oldalt pénztárak, másik oldalt büfék és apróbb boltok, köztük egy mindenes, ahol a cérnától a főző üstig mindent lehet találni. A peronokhoz a bejárati kapuhoz hasonló kapun lehet kijutni. Azonban nagy meglepetés éri azt, aki kilép azon a kapun. Mugli gondolkodással a vonatok különböző vágányokról indulnának, amelyek között peronok, hidak, vagy aluljárók húzódnak. Itt azonban két sín van összesen, egyik az érkező, másik az induló vonatok számára. Rajtuk végeláthatatlan hosszú sorban és különböző irányban állnak a vonatok. A sínek között egy öreg, hosszú bajuszú, néma bakter ácsorog állandóan, talán az idők kezdete óta, aki kopott táblájával indítja, vagy érkezteti a vonatokat. Hogy senki se tévessze el, hogy a sorban hányadik az ő vonata, egy igen kellemesen búgó női hang időnként beharsogja az állomás termeit az éppen induló, vagy érkező szerelvényekkel kapcsolatban.
|
|
|
Karina Hawaii után szabadon Ez a pár nap Szirával igazán csodálatos volt. Ennyit még talán nem is pihentem, kivéve, mikor megszöktem otthonról. A haverokkal jó volt az élet. Mind ő, mind én szépen lebarnultunk, nem lehet okunk a panaszra. Az utazás is kellemes volt, visszafelé már repülővel jöttünk, ami bár lassabb volt, de kényelmesebb, főleg nekem. Az itthoniak nem nem szóltam az elmenetelemről, egy idő után feltűnhetett nekik, ha mégsem, akkor úgy kell nekik. Miután Budapesten leszálltunk, buszra kellett szállnunk, különben napokig tartó gyaloglás következett volna. Ez már sokkal kényelmetlenebb és zsúfoltabb volt, szagolhattuk a többi embert, ami nem volt felettébb jó. A busz után egy fél óra vonatút következett és végül itt vagyunk. Pár perce érkeztünk meg, de mivel én nem a kastélyba megyek, ezért Szirát sem kísértem most fel. Nem akartam hazajönni, de a pénz fogyóban volt és a szállás is lejárt. Még a reptéren felhúztam a kabátomat és a hosszú nadrágomat, nehogy megfázzak, de még így is furcsa érzés itt lenni. Már most látok pár ismerőst, akikkel bár nem beszéltem, látásból ismerem őket. A nevük biztos nem jutna eszembe, pedig amikor jöttem körbevezettek és a személy mondott pár nevet, de mindegy.
|
|
|
Travis Ryan Payne INAKTÍV
offline RPG hsz: 48 Összes hsz: 195
|
Írta: 2015. december 26. 21:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=557761#post557761][b]Travis Ryan Payne - 2015.12.26. 21:18[/b][/url] Karina Hawaii után szabadon Ez a pár nap Szirával igazán csodálatos volt. Ennyit még talán nem is pihentem, kivéve, mikor megszöktem otthonról. A haverokkal jó volt az élet. Mind ő, mind én szépen lebarnultunk, nem lehet okunk a panaszra. Az utazás is kellemes volt, visszafelé már repülővel jöttünk, ami bár lassabb volt, de kényelmesebb, főleg nekem. Az itthoniak nem nem szóltam az elmenetelemről, egy idő után feltűnhetett nekik, ha mégsem, akkor úgy kell nekik. Miután Budapesten leszálltunk, buszra kellett szállnunk, különben napokig tartó gyaloglás következett volna. Ez már sokkal kényelmetlenebb és zsúfoltabb volt, szagolhattuk a többi embert, ami nem volt felettébb jó. A busz után egy fél óra vonatút következett és végül itt vagyunk. Pár perce érkeztünk meg, de mivel én nem a kastélyba megyek, ezért Szirát sem kísértem most fel. Nem akartam hazajönni, de a pénz fogyóban volt és a szállás is lejárt. Még a reptéren felhúztam a kabátomat és a hosszú nadrágomat, nehogy megfázzak, de még így is furcsa érzés itt lenni. Már most látok pár ismerőst, akikkel bár nem beszéltem, látásból ismerem őket. A nevük biztos nem jutna eszembe, pedig amikor jöttem körbevezettek és a személy mondott pár nevet, de mindegy.
|
|
|
|
Jeges Karina INAKTÍV
Hóvirág offline RPG hsz: 122 Összes hsz: 962
|
Írta: 2015. december 27. 17:53
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=558040#post558040][b]Jeges Karina - 2015.12.27. 17:53[/b][/url] Travis.Napok óta nem hallott a fogadott férjéről. Nem egyszer és nem kétszer volt kinn a házánál, de Zonka csak annyit mondott, hogy elutazott. De hová, azt nem mondta. Karinának nem tetszett, ahogy a srác így cserbenhagyta őt. Hiszen az egyik percben még együtt cseréltek pelenkát a másikban, pedig huss, a srácnak se híre se hamva. Eltűnt egy szó nélkül. Az azt követő napokat a lány igen nehezen viselte, hisz rámaradt a kicsit, ami nem is lett volna olyan nagy probléma, ha jégvarázsló lett volna. De nem volt. Csak valami megbűvölt ketyere, ami teljesen úgy viselkedett, mint egy átlag csecsemő. Leginkább az éjszakákkal gyűlt meg a baja, Lydiát úgy be kellett csomagolnia meleg ruhákba és a szőrmékbe, hogy nehogy megfagyjon és kinyírja a gyereket. Furcsa volt, számára, hogy ennyire melegen kellett tartania, de nem volt mit tennie. Ezt a rövid, ám nehéz időszakot egyedül a tél tudata tudta boldogabbá tenni, leestek az első hópelyhek és végre itt volt az, amire hónapok óta várt. Meg sem közelítette ugyan az otthoni környezetet, de ez épp elég volt ahhoz, hogy mosolyt csaljon a jégtömblány arcára. Épp egy ilyen havas délutánon indult neki megsétáltatni Lydiát, mert nem egy és nem két embertől látta, hogy sétáltatják a gyerekeik. Karina sem akart kimaradni a jóból, felöltöztette hát a csöppséget és belefektette a babakocsijába aztán uccu neki, elindult, egyenest a falu felé. Bogolyfalván az utcákat járta, a kirakatokban nézelődött és élvezte a telet. Annyira elkalandozott Karina, hogy véletlenül a vasútállomáson kötött ki. Feljöttek benne az emlékek, amikor először szállt le a vonatról. Álldogált volna még ott ugyan pár percig, de valaki elvonta a figyelmét. Ez a valaki Travis volt. Elkerekedett szemekkel figyelte a srácot, ahogy az ott álldogált és valószínűleg indult haza. A szőke azonnal felszívta magát, nem bírta megállni, hogy ne beszéljen vele, ezért megindult felé babakocsistól. Nem akart ordítani, mert Lydia már rég elszendergett, ezért egy hógolyót formált a kezei közt és egy jól irányzott dobással elhajította Travis felé. Ha a fiú nem veszi észre és nem hajol el, egész biztos betalál a hógolyó, ami a tarkóját vette célba.
|
Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
|
|
|
Travis Ryan Payne INAKTÍV
offline RPG hsz: 48 Összes hsz: 195
|
Írta: 2015. december 27. 22:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=558210#post558210][b]Travis Ryan Payne - 2015.12.27. 22:37[/b][/url] Karina Szépen lebarnultam az idő alatt, és nem tellett sok erőfeszítésbe. Itthon nem sikerült volna ez, megérte elmenni erre a helyre. Sok dolog jó volt ebben a nyaralásban, de leginkább az, hogy nem kellett az itteni dolgokkal foglalkoznom, agyalnom rajtuk. Egész végig nyugi volt, csak amiatt kellett aggódnunk, hogy ne égjünk le, mindig legyen nálunk napkrém és koktél. Azt is rengeteget ittunk Hawaii-n, már most hiányzik. Majd nézek pár receptet, amit elkészíthetek és megkínálhatom velük Szirát. Ki tudná jobban, hogy milyen ízűek voltak ott, mint ő. De itt Magyarországon minden más. Itt hideg van, sok a probléma, meg azzal a műgyerekkel is foglalkozni kell, akihez már semmi kedvem. Az elején sem volt, de a csajszi addig rinyált, amíg igent nem mondtam. Valahogy végigszenvedem ezt az időszakot. Jut eszembe, szólni kéne neki is, hogy megjöttem, ezután hagyhatja nálam Lydiát. Nem én fogok rá vigyázni, de Zonka teszi a dolgát. Ezen gondolatok központjában indulok a házamhoz, hogy aztán megkeressem Karinát, de egy hógolyó állít meg. Azok a nyomorult kiskölykök biztos itt játszanak valahol, és még célozni sem tudnak. Sóhajtva pillantok arrafelé, és meglátom a szőke hajú rellonost. Közelebb megyek, majd nem is köszönve kérdezem tőle. - Mi van, megjött, vagy mi a bajod? Hagytam neked levelet, tudhattad, hogy elmegyek - azt sem várom meg, hogy ő köszöntsön vagy kérdezzen, rögtön a lényegre térek. Annyira nem lehetett béna, hogy a levelemet se találja meg, bár vannak pillanatai, amikor megkérdőjelezem a zöldségét. - Most akartam szólni, hogy megjöttem, de akkor megyek haza - rántok egyet a táskámon és elindulok.
|
|
|
|
Jeges Karina INAKTÍV
Hóvirág offline RPG hsz: 122 Összes hsz: 962
|
Írta: 2015. december 27. 23:29
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=558249#post558249][b]Jeges Karina - 2015.12.27. 23:29[/b][/url] Travis.Már éppen elmorzsolt volna egy könnycseppet is, a sok pozitív emlék áradat után, amikor megpillantotta azt a szemétládát. Menten elöntötte a méreg s szemei pedig villogtak, de visszafogta magát. Nem akart ráordítani a srácra, még a végén felébredt volna a kicsi és még őt is csitítgatnia kellett volna. Nem, helyette egy hógolyót gyúrt és jól tarkón hajította vele az említett pótapukát. A figyelem felhívása sikeres volt, mert rögtön meg is fordult a sötét hajú rellonos. Karina még mindig villogó szemekkel mustrálta, ahogy közeledett felé és megérdeklődte, hogy megjött-e hozzá a télapó, avagy piros betűs ünnepe volt-e a héten. Ezt a szőke válaszra sem méltatta, helyette inkább a másik kérdésre koncentrált. - Nem kaptam semmit, lehet, hogy a baglyod megállt pihenni útközben, vagy csak a rellon új házőrzői ették meg. - Arcáról nem sugárzott semmiféle érzelem, a hangja és monotonon csengett, - Egyébként hol a fagyban voltál? - de ekkor már hátat is fordított neki Travis. Karinában a pumpa emelkedett, pedig nem volt igazán heves vérmérsékletű. Nem mutatta ki érzelmeit, helyette pár ember nagyságú jégcsap tört elő a földből, amik közrefogták Travist és megakadályozták, hogy elmenjen. - Á-á, nem mész sehova, amíg nem válaszolt nekem! - közelebb tolta hozzá a babakocsit, félszemmel pedig a lányukra sandított, aki még mindig békésen aludt. - Lehetett volna benned annyi gerinc, hogy személyesen odajössz hozzám és elmondod a tervedet vagy valami. Nem az, hogy a kezembe nyomod az egyik szünetbe a gyereket utána meg eltűnsz napokra. - ugyanazzal a fagyos tekintettel folytatta, hangjában már érződött ugyan a felháborodás, az idegesség, ami el volt fojtva. Halkan beszélt, lábfeje pedig fel-le járt idegesen, amíg a válaszra várt.
|
Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
|
|
|
Travis Ryan Payne INAKTÍV
offline RPG hsz: 48 Összes hsz: 195
|
Írta: 2016. január 10. 16:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=562140#post562140][b]Travis Ryan Payne - 2016.01.10. 16:24[/b][/url] KarinaA hógolyó váratlanul ért, de, aki dobta az még nagyobb meglepetést okozott. Úgy drámázik ez a lány, mintha egy igazi gyerekkel hagytam volna itt, az esküvő előtt, meg hasonlók, ami a szappanoperákban vannak. Ez csak egy műgyerek, amire még pontot sem kapunk, szóval lenyugodhatna. - Nem csak baglyot küldtem, de előtte még kerestelek is, ami nem szokásom. Nem voltál sehol, akkor meg ne várd el, hogy még én menjek utánad. Az a férjed dolga. A gyerek meg, nem is igazi, nem értem mit izélsz miatta - vonom meg a vállam és már indulnék is, de két jégcsap nem enged. A lány képességéről hallottam már, de elvileg egy kedved és aranyos Karina lett a gyerek anyja, nem egy hárpia, aki itt áll előtte. - Ezzel nem lesz jobb, ugye tudod? - csak azt éred el, hogy még ennyire sem fogok segíteni, sőt inkább elkerüllek a p****ba. Ezt már nem mondom ki, legalábbis ebben a helyzetben nem, de, amint elenged, lelépek. Mind a kettőnknek jobb lesz. A kérdésére már válaszoltam, nem fogom újra elismételni magam. Egyébként meg semmi köze, ahhoz, amit csinálok. Felnőtt ember vagyok, nem tartozom senkihez, ha meg a gyerekhez nincs kedve, adja át Zonkának azt csá. A manó el lett volna a kislánnyal, állatom úgysincs, a házimunkát elég volt egyszer megcsinálni, amíg távol voltam, nem unatkozott volna Ő sem. De ennek a lánynak még annyi sütnivalója sincs, vagy csak túl nagy benne a felelősségérzet, amennyi bennem nincs. A nőknek adsz egy babát, aztán elvan vele egész nap, más nem kell a boldogságához - Na, most, hogy letudtuk a dolgokat, ideadod a gyereket és elengedsz? - azért ennyi összezártság után, biztos nem fog többet vigyázni most rá. Le fogja passzolni, én meg továbbadom. Majd akkor leszek felelősségteljes, ha lesz menyasszonyom, esetleg érkezik az igazi gyerekem. Addig ne várjanak tőlem semmi hasonlót.
|
|
|
|