Ügyfélfogadási idő
Hétfőtől csütörtökig: 8:00 - 16:30
Péntek: 8:00 - 14:00
Szombat és vasárnap: zárva

A Hivatal sürgősségi ügyek végett 24 órás ügyeletet biztosít!
Bogolyfalva Minisztériumi Kirendeltsége a Boglyas téren, a város központjában áll. Már első ránézésre kiütközik az épület nemesi mivolta, ami nem véletlen egybeesés. A Cebrovszky család hagyományozta ugyanis az akkoriban még falu címet viselő településre ezt a kedves kúriát, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Impozáns, kastélyra emlékeztető megjelenése azonban ne tévessze meg az ügyintézni vágyókat: a belső kialakítás minden tekintetben modernizált és kényelmi, funkcionális célokat hivatott szolgálni. Ezen kívül az évek folyamán rengeteg átalakításon és ebben az évben renováláson is átesett. Ezáltal nem csupán a belső elrendezés, hanem a külső is jelentősen megváltozott, köszönhetően az új polgármester és a Tanács tagok áldásos munkájának.
A Hivatal épülete előtt található továbbá egy aprócska szökőkút is, melyet virágágyás vesz körül. A parkban mind a kirendeltség dolgozói, mind az ide érkezők megpihenhetnek, kellemesen, szabad levegőn tölthetik ebédidejüket, illetve élvezhetik a Boglyas tér nyüzsgő látképét is.

  
Az ajtón belépve rögtön a recepcióval szemben találhatjuk magunkat, ahol általában két, de nagyobb ügyféligény esetén három kedves hölgy igyekszik eligazítani az ügyintézni vágyókat a Hivatal rengetegében. Noha az épület éveken keresztül labirintusszerű mivoltáról volt híres, így üdítő változás lehet ez a fajta letisztult, egységes megjelenés. A recepciótól nem messze ugyanis egy információ tábla ismerteti, hogy az osztályok hol helyezkednek el a kirendeltségen belül. Fontos információ továbbá az is, hogy a recepció mindkét oldalán egy-egy kandallót helyeztek el; az egyik kizárólag a személyzet részére fenntartott - a Minisztériumba való utazást biztosítandó -, a másik viszont a falusiak számára is elérhető, így könnyedén tudnak közlekedni Bogolyfalva és Budanekeresd között.
Az épület jobb szárnya teljes egészében az Auror Kirendeltség fennhatósága alá tartozik, ahhoz külön recepció és ügyféltér is tartozik. Azonban a bal szárny az egyéb ügyek és szakosztályok területe. Itt lehetséges az okmányok intézése, valamint egyéb ügyek bejelentése és kivizsgáltatása, amennyiben szükséges.
A polgármesteri iroda az emeleten található, csatlakozik hozzá egy erkély is, tulajdonképpen nevezhetjük a Hivatal lelkének is. Ezen túl a Tanács tagjai is külön termet kaptak: az emeleten balra kanyarodva található a letisztult helyiség, ahol a város vezetői nyugodtan leülhetnek megtárgyalni a település további sorsát. Ebből kifolyólag, aki a tanáccsal kíván egyeztetni, az megteheti a félfogadási időben, mely minden esetben összecseng a polgármester hivatalos, szabad félfogadási idejével. Különös méltánylást érdemlő ügyek esetén előzetes időpont egyeztetése szükséges.

Titkárság
>> Recepció
>> Titkársági iroda
>> Mágikus Gondnokság

Varázslény-felügyeleti Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Bestia Tagozat
>> Szellem Tagozat
>> Kártevőügyi Tanácsadó Iroda

Máguskapcsolatok Főosztálya, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Nemzetközi Varázsjogi Hivatal
>> Nemzetközi Varázskereskedelmi Felügyelőtestület
>> Tolmács Iroda

Mágikus Közlekedésügyi Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Hoppanálási Vizsgaközpont

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=729699#post729699][b]Kreßler Gábriel Benett - 2018.07.20. 04:56[/b][/url]

A faluról az a hír járja, hogy barátságos és szimpatikus emberek lakják, könnyen be lehet illeszkedni. A naiv ember ebből azt gondolja, hogy jó lehet itt lakni. Ne higgy nekik. Kib.szott hazudozó az összes.
Mire beteszem a lában a hivatal ajtaján, az ijesztő titkárnő már tudja a nevem és valószínűleg azt is, hogy melyik iroda lesz az enyém és hogy iszom a whiskym. Sehogy. Keserű. Likőrös vagyok. A névtáblája csálén lóg a fekete ruha szegélyén, kényszerem lenne vagy megrángatni őt, vagy odanyúlni és megigazítani, de tudom, hogy nem szabad. Mély levegőt veszek, fejhangon sipítja, hogy mesés napunk van. Az. K.rvára. Kezet nyújt felém, én pedig zsebre vágom a sajátomat, tudomást sem véve róla. Mártika. Ez áll a rohadt tábláján, nekem pedig ideges csücsörítésbe rándul a szám, a tollam után nyúlnék, de akkor a kezem szabad préda. Rossz döntés. Szabados  főnök, nem íratta ki Mártikával a teljes nevét, ami a Apátfalvi Márta, legalábbis, mint ezt megtudom később.
Az irodám a folyosón a harmadik ajtó balra, nem egy szimpatikus hely. Az előző helynél lényegesen kisebb és sötétebb lyuk, a függönyt minden bizonnyal még ma le fogom onnan tépni "véletlenül". Az idő pedig, ahogy pakolászni kezdem ki a dolgaim és elhelyezek dolgokat itt-ott véletlenszerűen, szinte száll, mint egy ólomlábú betonbagoly.
Egészen addig nem is történik semmi izgalmas, míg Mártika végig nem rohan a folyosón, egy géppuska hangját imitálva a sarkakon, amiken szalad. Ratatatatata. A lány beront az irodámba, én pedig kihajolok a folyosóra, hogy a nő után nézzek, mielőtt becsukom az ajtót.
- Attól tartok, rossz ajtó. Ez nem a ruhatár. Miben segíthetek? - A hangomról nem a szívélyes az első, ami az embernek eszébe jutna, így valószínűleg az előttem álló lánynak sem. Nyilván nem itteni dolgozó. Még egy minuszpont a trehányul öltöző, munkakerülő, motiválatlan Mártának. Hamarabb lesz meg az első Bingom, mint azt gondoltam volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=729703#post729703][b]Kreßler Gábriel Benett - 2018.07.20. 07:56[/b][/url]

Ez a hivatal egy kib.szott csőd, hiába próbálja nekem bárki beadni, hogy kicsi és családias a légkör. Ez egy fedősztori arra, hogy egymás dolgaiba másznak? Mert én azt megteszem anélkül is, hogy bárki azt hinné, jóban akarok lenni vele, jobb, ha az ember egyenes. Nem kell arról amúgy sem tudnia az ottaniaknak, hogy könyékig vagyok a magánéletükben.
Éppen ezen gondolkozom, ahogy a fura csajszi berontott az irodába, Mártika pedig egyenesen tovább a folyosón, megállíthatatlanul, mint egy nyílvessző. Nem akarom én ebben feltartani, kommunikálni vele meg még annyira sem, így becsukom az ajtót és inkább a lányhoz fordulok. Milyen... aranyos.
- Elvileg van, de lehet, hogy ez csak helyi mítosz. Nem szabad mindent elhinni, amit itt mondanak - pillantok körbe a helyen, amiről azt mondták, hogy exkluzív meg összkomfortos és még egy nyomorult kávéfőző vagy vizesautomata sincsen. A lány az asztalhoz sétál, én meg próbálok rájönni, ki ő. Láttam már valahol, de nem tudom, hogy hol. Lerak egy poharat az asztalra, amiben biztos vagyok, hogy nyomot fog hagyni, olyan kör alakút, amit próbálok a nap hátralevő részében levakarni, de nem fog menni, mert odaég.
- Erikhez? Mint a polgármester? Nem igazán ismerek még itt senkit, így nem tudom, hány Erik dolgozik ebben az épületben. - Egy. És nem több, de túlzás lenne azt állítani, hogy itt bárki is dolgozik, vagy azt csinálja, ami rá lenne bízva. Én sem azt csinálom, amit a hivatalos papírjaim írnak. - Ez a Márta elég nehéz eset.  
Kéne bemutatkozni meg ki is dobni innen, attól függ, hogy most úriember akarok lenni, vagy jó dolgozó, de egyiket sem teszem, mert unatkozom és ha nem ér impulzus, belefejelek az asztallapba és ott marad a lenyomatom, ebben biztos vagyok. Végigmérem, mielőtt az asztalomhoz sétálok és lazán nekidőlök, hogy ki ne mozduljon, még az sem lepne meg, mert itt semmi nem működik, rajtam kívül.
- Valahogy úgy, ma jöttem. Még nem volt alkalmam kipakolni. - Alkalmam az éppen akadt, de ahhoz kedv és energia is kell, ami nem feltétlenül párosul szabadidővel.  - De te mit keresel itt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=729988#post729988][b]Kreßler Gábriel Benett - 2018.07.23. 15:19[/b][/url]

Ez a hely kétségkívül egy katasztrófa, jobban jártam volna, ha hallgatok Bencére és messziről elkerülöm, de ugye, reménytelen helyzetekből születnek a legnagyobb győzelmek. Szóval nekem teljesen megfelel a célra, majd csak kezdek valamit ezzel az egésszel.
- A kávéra rá sem merek nézni, már a szaga is rossz, mintha valaki egy borzot főzött volna le - grimaszom egyre rondább, ahogy felidézem a folyosón terjengő 'illatot'. Szerintük jó, én meg visszasírom a mogyorókávémat, amit a titkárnő letett minden reggel az asztalomra. - A kéztörlőről nem tudok nyilatkozni.
A szemem épp csak nem tikkel be a látványtól, ahogy a forró pohár az asztallapra simul. Ha eléggé koncentrálok szinte azt is hallom, ahogy a lakkozás halkan sistereg alatta kör alakú foltban és a nyakamon minden egyes szőrszál égnek mered. Mindezek ellenére is meg tudom állni, hogy lecsesszem.
- Én sem tudom - emelem meg a karom magam lé megadóan, hogy rám nem hivatkozhat forrásként, lehet, hogy van más Erik, de erről én nem tudok semmit. Szomorú. A tekintete alaposabban is végigmért, mire kissé arrogáns, felvont szemöldökű pillantással vártam, hogy most akkor mit is csinál.
- Ugye tudja, hogy az zaklatásnak minősül, és ki is lehetne miatta rúgatni? Csak érdeklődöm, nem mintha az én dolgom lenne, én csak... iktatom itt a papírokat - közlöm dobolva párat egy rakatnyi papíron, amit Mártika szállított be hozzám. Undorító meló, évek óta nem csinálok már ilyet, de itt így volt a legkönnyebb elintézni, hogy minden papír átmenjen a kezem alatt. - Kuka? Egy jó kávét lenne szíved kidobni? Milyen ember vagy te?!
Őszinte felháborodás csendül a hangomban, mert az imént mondta, hogy az itteni szar és ezek után lenne hozzá lelkiereje, hogy a jót meg kidobja? Miért? Hol ebben a logika?
- Pénzt? Erik pénzel? - kérdezem érdeklődve, mielőtt rántok egyet a vállamon. - Nem mintha rám tartozna. Csak papírozok, semmi izgalmas.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=730739#post730739][b]Kreßler Gábriel Benett - 2018.07.31. 23:42[/b][/url]

Akárhogy is van ez az egész, ha a lány igazat mond és a polgármester azért tartotta itt Mártit, met jó a kávéja, akkor vagy nem csak a kávé miatt, vagy az ember rettenetesen igénytelen. Más opciót pedig nem látok, mert az a fekete lötty inkább nevezhető ganajlének, mint kávénak.
- Hát, ízlések és pofonok... ez esetben inkább csak pofonok - lököm meg kicsit az asztalomon időközben már kihűlt, tejjel szétpacsmagolt undort az asztalomon. Valaha talán hasonlított kávéhoz, de most már csak egy olajas tetejű valami volt, amit bizalmatlanul bökdöstem eddig is. Most sem teszek másként.
- Szerintem belőle egy is bőven sok, nem kell még több - van kint a megjegyzés, epésebben, mint ahogy azt terveztem volna, de nem gondolom át kétszer, csak beszélek. Egyesek szerint egyszer emiatt fognak elásni. Jobb esetben. - Nem ragaszkodik kicsit jobban Mártikához, mint ahogy azt egy főnöknek illene?
Azt hiszem, hogy ez mot már egy komolyan felmerülő kérdés volt a fejemben, fel is vésem az első kezem ügyébe akadó, üres papírra, mert nem hiányzik,, hogy meg kelljen hamisítsak mondjuk egy bérszámfejtést csak azért, mert a portásnő nem bír a hormonjaival. Ilyenekre miért nincsen ivartalanítás?
- Ha neki nem kell, hagyd itt. Úgy, minden nélkül, nem kell elcseszni - ráztam meg a fejemet, mert ha már mogyorókávé nincs, hát, akkor a sima feketét ne pancsolják fel, nem egy new yorki kifutóról szökött szűzlány vagyok, hanem dolgozó férfi az Isten szerelmére... Arról nem is beszélve, ha  forró kávét dob a kukába, jó eséllyel kiég a nejlon és mindent be fog lepni az a barna, ragadós retek. Még csak az kéne!
- Aaa...ha. "Zsebpénz?" - vonom össze a szemöldökeim, még nem tudom eldönteni, hogy undorodjak diszkréten, vagy inkább látványosan, mert hát, öregem,... érdekes. Felül az asztalom szélére, én meg teszek egy fél lépést hátra és ledobom magam a székemre, téve is egy fél fordulatot, mert legalább ez kényelmes ebben a putriban. Gondolom, a Minisztériumi szabvány darab, de még nem vettem elő centit, hogy lemérjem.
- Halálosan. De vannak benne érdekes pillanatok - dobolok a combomon az ujjaimmal sorban, ahogy a lábam felpakolom az asztal másik szélére, mint ahol éppen ül. - Nem egészen, Pestről küldtek, rendet rakni. Gábriel. Akkor csak az a kérdés maradt... Te ki vagy?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=731897#post731897][b]Kreßler Gábriel Benett - 2018.08.15. 00:05[/b][/url]

- Is-is? Mindkét esetben elég szégyenteljes - gondolkozom el grimaszolva, aztán csak vonok egyet a vállamon. Elvileg elkötelezett és jó munkaerő, ehhez képest nem vette észre, mikor beléptem az ajtón, met bele volt merülve a füles keresztrejtvényfüzetbe. Látom. Jól dolgozik.
- Talán egy kicsit mégis van - húzom el a számat, de aztán felvetettem a kérdést, hogy mi is van, ha Mártika nem is azért van itt, mert annyira jó a kávéja. Ha mégis, ennek a WEB gyereknek hoznom kell egy pohárral a pest központból, mert elég szar élete lehet itt. - Sajnos láttam. Közelebbről mint valaha akartam.
Az a randi beleégett a memóriámba, kb szívem szerint a világból kifutnék, ilyenre se fogok többet menni, az is biztos. Nem akarok húsz banyával beszélni, hogy egy értelmes nőt találjak.
Figyelem, ahogy a csajszi letépi a papírzacsi tetejét és a szájába önti a tasak tartalmát. A látványtól is úgy érzem, hogy megemelkedik a vércukrom, az efféle mutatványok nem nekem valóak. Lehet, hogy komolyabban el kéne gondolkoznom ezen. Öregszem?
Oh, boy, bele is tenyerelek a szarba egészen, bár nem szánt szándékkal teszem, de azt hiszem, ez valami elemi ösztön nálam, mert rákérdezek, holott tudom, hogy nem kéne. Éééés kint van, a csaj meg a félelmetes 150 valahány centijére emelkedik elém és elkezdi sorolni, mit kritizálnak rajta, én meg a mimikámmal reagálom le a panaszokat. Hát, nem értem, ezekre miért szólnak be, deee... eksike.
- A széteső család elég szar, most vagy ott a mesében, hogy Bambi anyját lelövik? Édes - még a számban is érzem a keserű mellékízt, elég undorító, szeretnék hamar lapozni is a témáról, mert nem a szívem csücske.
- Lehajoljak, akarod? - kérdezem rezzenéstelen arccal, mert eleget kaptam már, hogy el tudjam viselni egy ekkora lánytól. Még csak meg sem hatna különösebben, mert hát mekkora a nő?
- Az emberek sok szarságot papíroznak le - vonom meg a vállam, látszólag érdektelenül, mert nekem hivatalosan nem kéne mindenbe belemásznom. Közben meg mégis, csak nem kell, hogy mindenki tudjon róla, aki itt van. Közben ő visszaül az asztalra, én pedig elkényelmesedek.
- Így is mondhatjuk. Csak nem a szó általánosan vett értelmében - jegyzem meg, végighúzva a mutatóujjam kicsit a borostámon, mielőtt felszusszanok. Szarban a haza. - Párdon, hercegnő, nem tudtam, hogy celebbel van dolgom. Te vagy a lánya?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=733408#post733408][b]Kreßler Gábriel Benett - 2018.09.03. 13:57[/b][/url]

- Rapid-randik. Halálosan rossz volt - nyekergem, mert Márti ténylegesen egy istenverése és öt perc alatt épp csak azt nem kérdezte meg, hány gyerekünk lesz. Egy sem. Előbb leszek steril. Még bottal sem érnék hozzá, úgy sem, hogy csak az mentheti meg.
A dolgok egy pillanat alatt jutnak el onnan, hogy a kávé fel fogja égetni az asztalomat, odáig, hogy a csajszi felpattan az asztalról és épp csak a torkomnak nem ugrik dühében, amiért előítéletes vagyok vele szemben. Nem hat meg, nem érzékelek benne nagy veszélyforrást, az egyetlen, ami aggaszt és átfut a fejemen, hogy kikaparja a szemem a nagy körmeivel.
- Más? - teszem fel a kérdést gondolkodás nélkül, a hátam  a széknek feszítem kicsit, próbálgatom, hogy is lenne ténylegesen kényelmes, de még nem találom benne a helyem. Lehet, hogy soha nem is fogom, ez a hely annyira lepukkant és ósdi, hogy nehéz lenne felülmúlnia a pesti irodám.
Leül ismét az asztalra, én pedig a kávé után nyúlok, mert nem ártana az a plusz koffein és mégis nekem adta. Már ez előtt a szar előtt, amit hirtelen kavartam magamnak, puszta véletlenségből.
- Itt dolgozom, gondolom nem lenne rossz, ha tudnám, kikkel futok össze - hazudom szemrebbenés nélkül és kissé nosztalgiával jutnak eszembe azok a napok, mikor a hazugságvizsgáló még ténylegesen kibillent, mikor nem mondtam igazat. - És ha hozzá jöttél, miért is az én asztalomon csücsörészel?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=734812#post734812][b]Kreßler Gábriel Benett - 2018.09.23. 01:22[/b][/url]

Nevet, mintha muszáj lenne, holott még véletlenül sem akartam megnevettetni. Furcsa ez a lány, nem is értem, miért nem raktam még ki. De persze, én nem fogok első nap balhét keverni, az túl feltűnő és nekem most az nem hiányzik, még egy kicsit sem.
- Undorító vagy - közlöm rezzenéstelen arccal, smaragdzöldje.... janem. A feltételezés is abszurd, hogy nekem 1) férjem legyen 2) bármilyen komolyan vett kapcsolatom Mártival. Ennyire nem vagyok gázos, előbb másznék rá egy hullára, mint rá. Pedig az már súlyos.
Értem, mire akar utalgatni, de nem akarom közben meg mégsem, mert az azt jelentené, hogy el tudom képzelni olyan helyzetben, azt meg gondolom pláne nem kéne. Lehet egyáltalán 16 éves? Úr isten, Gabe, baromi gyorsan szedd össze magad! Inkább a kávéba kortyolok és próbálom a gondolataim a normál mederbe terelni.
- Annak a nőnek szerintem csak víz van a fejében - állapítom meg az orrom elhúzva, mert hát, nem tűnik egy zseninek és ezen asszem az sem sokat segít, hogy végigkopog a folyosón, mint egy vadállat és nem néz se jobbra, se balra. - Ja nem nézel utána, csak így... mászkálsz?
Nem tűnik logikusnak, de asszem ezt nem is lehet mindenkitől elvárni, a munkám szükségessége is ezt bizonyítja.
- Nem, maradhatsz. Nem zavarsz. Honnan van a kávé?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=735089#post735089][b]Kreßler Gábriel Benett - 2018.09.26. 13:44[/b][/url]

- Nem szokásom megsértődni - jelentem ki rezzenéstelen arccal, mert akkor nem tudnám a munkám sem végezni és az hiszem, pl Bencével sem lennék jóban. Pedig de. Szóval erre mi az egyetlen, racionális magyarázat? Hogy tapló vagyok és cserébe még érzéketlen is. Félig-meddig.
- Fúj, ez undorítóan hangzik. Egy idő után akkor tuti büdös is - gondolkozom el ezen egy pár pillanatig, majd inkább a kávéba kortyolok, mert sokkal jobban jár mindenki, ha én itt most nem kezdek el mindenféléről észt osztani. Ez nem az a nap, amikor ez egy jó ötlet, úgy érzem.
A mászkálása elég furcsa, nem tudom hova tenni, de lehet nem is baj, végül is nem lesz a munkatársam és nem kell tudnom minden lépéséről. Szóval elengedem, én nem elemzem, legalábbis nem akarattal, tudatosan. De ugye ebben a munkában van, amit az ember nem tud kikapcsolni.
- Értem. Hát, mint látod, elég sok ember dolgozik itt az épületben - pillantok körbe sokatmondóan, majd egy pillanattal később esik le, hogy valószínűleg most részben rám gondolt. Oh?
Közli, hogy nm volt kedve leszállni az asztalról, mire kicsit furcsán nézek rá. Nincsen semmi különleges ebben a szarban, ha azt nem vesszük, hogy ikeás és valaki mégis össze tudta rakni - valaki, aki jobban képzett mint én és Bence.
- Átnézem őket, mielőtt Mártiék postáznák - biccentek elégedetten. Mert igazából ez is történik, csak a azt is átnézem, amit amúgy nem kéne és amiről nem tudnak és készítek belőle kivonatot, meg jegyzetet.
- Ugye nem mosogatóléből főzted le valakinek, bosszúból?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=738260#post738260][b]Kreßler Gábriel Benett - 2018.10.27. 17:28[/b][/url]

- Hidd el, éreztem már olyan szagokat, amiket egy kis higító nem tud überelni. - Három hetes, rothadó hulla for life. Akkor mondjuk be is hánytam, azt hiszem, az a szag nem nekem való. A látvány már nem lepett meg, egyben volt, már amennyire egy testre ezt lehet mondani. De ennyi, csak az a szag... Hát.
- Nem gondoltál még rá, hogy ez nem véletlen? - Nem azt akarom mondani, hogy ez a hely ordít a normális munkaerő után, de... így van. Ezen a helyen az sem segítene, ha felgyújtanánk, de legalább így már nem akkora a hiszti, kontroll alatt van, hogy ki és merre, mit próbál meg sumákolni. Már amennyire ezt lehet felügyelni, anélkül, hogy kiganéznád a jelenlegi személyzetet. - Ja, azt szoktam, hivatásos bélyeg-nyálazó vagyok. Mer szeretem.
Mert ez az egyetlen magyarázat arra, hogy miért csinálom azt, amit. Szeretem, mert úgy érzem, hogy a jó ügyet szolgálom vele, és közben a felgyülemlett stresszt is le tudom vezetni ezzel-azzal.
- Te mindig ilyen kis agresszív vagy? - érdeklődöm, felvonva a szemöldökömet, miközben elkényelmesedek a székemben, meg szemügyre veszem a gyűrűt is alaposabban. Az biztos, hogy jó zúzódásokat tud okozni, olyan barázdált a felülete és széttrancsírozza a hajszálereket is. Hm. Inkább a kávéba kortyolok, ami meglepő módon nem is rossz. - Nem, csak nem vagyok túl nagy bizalommal az emberek felé. De nem rossz. Határozottan nem rossz.