37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Boglyas tér→Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház
Bogolyfalva Hivatala - Dr. Wittner Erik Benjamin hozzászólásai (18 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2018. április 17. 06:02 | Link
Wittnerék
Az iroda

Furcsa gondolat ide hívni a gyermekeimet, de valahogy úgy vagyok vele, hogy ez is jobb, mint a semmi. Elúsztam a munkában teljesen, és ez nagy valószínűség szerint azért következhetett be, mert egymást követő nyolc éjjelen át, alvás helyett csak festettem, és festettem. A munkában dekoncentrált vagyok, lassan haladok az egyszerűen a kimerültség fizikai tüneteit produkálom, vagyis produkáltam tegnapig, amikor is hazaérve bármi egyéb teendő nélkül felsétáltam a szobámba, és eldőltem az ágyon. Korareggel, mikor magamhoz tértem, még mindig rajtam volt a fél pár cipőm, a zakóm pedig a jobb kezemen fennakadt, és valami kicsavart pózban a fejem alá került, aminek következtében elfeküdtem a nyakam. Nem hiszem, hogy nagyon mozoghattam ezen túl az éjjel, mert a bevetett ágy ugyanúgy megmaradt alattam.
Arra keltem, hogy egy madár koppant az ablakon, és utána felháborodott csiviteléssel távozott. Rendesen halálra rémültem egy fél tenyérnyi jószágtól, és nem is attól, hogy baja lesz, hanem attól, hogy mi fog történni, miután bejött. Fogalmam sincs, miért hittem, hogy bejön, vagy, hogy ha bent lesz, akkor valami rossz fog velem történni. Egyszerűen az álomtalan ébredés okozott olyan vélt riadalmat, amitől félő volt, hogy kiugrik a szívem a helyéről.
Mostanra viszont újra az íróasztal mögött vagyok, az elmúlt napok káoszát igyekszem rendezni, és bár ebédet ígértem nekik, végül egy határozott levélben felkértem őket, hogy az irodámban látogassanak meg. Talán ostoba ötlet volt, de mivel úgyis késnék, így igazából időt spórolok mindenkinek. Amíg nem érnek ide, addig tudok dolgozni, és nekik se kell várakozni rám. Nem ismerem az órát, sosem voltam jó benne, és így vezetek egy falut. Érdekes kihívás. De még minden épület áll, a boltok nyitva vannak, és határozottan biztos vagyok benne, hogy a titkárnőm kedvesen mosolygott, és nem vicsorgott. Úgy vélem, ez már komoly eredmény ahhoz képest, ahogy ideérkeztem.
Elégedetten szusszantva dőlök kicsit hátra, amíg az aláírt levelek összehajtogatják magukat, és borítékokba csusszannak. Fáj a vállam és a nyakam, de igyekszem nem mutatni a jelét, mert ma már kaptam ajánlatot vállmasszázsra, és egyrészt nem lenne előnyös a sok pletykát elhallgatva, másrészt meg nem nagyon szeretném, ha mindenki azt hinné, hogy csak úgy bármikor lehet tapogatni. Nemszeretem az emberi érintést olyanoktól, akik nincsenek benne az általam beengedett körben.
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2018. május 9. 20:57 | Link
Laura.


Az utolsó papírok egyikének aláírásánál tartok, amikor is meghallom a hangját. A lapot tartó kezem lassan lejjebb eresztem, és fülelek. Tipikus. Olyan, mint az anyja, cserfes és illetlen. Annyival másabb, mint én, és mégis, bármit megtennék érte. Gergely hasonlít rám a leginkább, Laura a legkevésbé. Ráadásul már nem is Laura, már csak Stella, mert az anyja megengedte neki. Nonszensz. A gondolatra érzem, ahogy egy pillanatra megfeszül a nyakam, kidagad rajta néhány ér. Utálatos, kényes téma. Nem értem, mi szükség volt erre, de az ilyen racionalitást mellőző döntések annyira rá vallanak, a nőre, aki a gyermekeimet szülte. Annak kifejtésénél, hogy ő a szeretőm, megunom a várakozást, hogy beljebb jöjjön, inkább magam megyek elébe. Kifelé menet gyors rutinnal gombolom össze öltönyöm alsó két gombját, melyek eddig kényelmi okokból elváltak egymástól. Az ajtót hirtelen kinyitva már-már mosolyszerűség kúszik az arcomra.
- Laura.
Nem, semmi esetre se fogom Stellának szólítani. Nem adom meg a győzelem örömét sem neki, sem rajta keresztül az anyjának. Az én gyermekem neve Wittner Laura Stella, nem csak úgy Stella. Nem, és kész. Közelebb lépek hozzá, és a vállaira téve a kezem, határozottan szállítom le az asztalról.
- A helyedben én hangosabban tennék ilyen kijelentéseket. Ha beleegyezéssel történne is, legalább tíz évet kapnék, ráadásul súlyosbító körülmény, hogy a gyerekem vagy. Legyen tizenöt. Irány befelé.
Mutatok az ajtó irányába, majd a csodálkozva néző és szólni nem tudó nő felé fordulok.
- Ha egy ilyen verzióból érkezik egy fiú is, kérem küldje be. És nem, nem történik az, amire gondol. A gyerekeim. Az anyjukra hasonlítanak.
Elég sokan megkérdezik, hogy tényleg rokoni kapcsolatban vagyunk-e, és soha, senkiben sem merül fel, hogy az anyjuknak sokkal erőteljesebb a genetikája, mint az enyém. Belépve az irodába zsebre dugom a kezem.
- Mondanám, hogy ne érezd úgy magad, mint otthon, de felesleges. Nem túl rövid ez a ruha neked?
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2018. május 20. 19:04 | Link
Miss Stone


Kellemes délután ez Márta számára, aki mostanra az összes borítékot megcímezte, a papírok kényelmes lustasággal, ám szakértelemmel ellátott pontossággal hajtódnak négybe, a hivatali hajtásnak megfelelően. Nincs is más dolga már mára, mint számolni a perceket, amíg lejár a munkaideje, egészen negyvenhárom perc múlva. Mi lehetne ennél tökéletesebb? Már várja, hogy kiszabaduljon innen. Nem mintha ne szeretné a munkáját, de olyan hívogató a kinti kellemes idő, ráadásul ahogy hallotta, ma új ízek érkeztek a cukrászdába, és mielőtt hazatér, szívesen benézne oda is.
- Oh.
Halványan elnyílnak az ajkai, ahogy először a bonbonra, majd csak utána néz a nőre. Tudja, hogy vannak bent a férfinál, de azt is, hogy vannak olyan esetek, mint egy doboz bonbon, ami miatt esetleg próbálhat intézni valamit. Finoman húzza maga felé a dobozt, míg az végül eltűnik a fiókjában, mintha ott se lett volna, és szája szegletében halvány mosoly jelenik meg.
- Egy perc türelmet kérek.
Eltipegve az ajtóig kopog, majd eltűnik mögötte, hogy alig egy perccel később a férfivel, és egy hölggyel jelenjen meg ismét, aki aggodalmasan pillant fel rá.
- Ne aggódj, később beszélünk.
Bólint egyet, és távozóban biccent az ott várakozónak és Mártának is. A férfi pedig a nőhöz lépve köszönti őt.
- Wittner Erik, örvendek, kérem, fáradjon be.
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2018. május 20. 20:03 | Link
Laura.


Hihetetlennek tartom, hogy felnőtt. Most született, és máris itt áll előttem, a csípőjét kitolva, peckesen és engedetlenül. Pont olyan, mint az anyja, amikor megismertem őt. És éppen ezért kezdek el rettegni attól, hogy most jön el az az időszak, amikor pattanásos kölyköket kell megfenyegetnem. Még jó, hogy csak egy lányom van, így ide tudom összpontosítani minden figyelmemet. Ez nekem jó, neki rossz. Előre sajnálom őt is, de ettől még nem leszek kevésbé apa.
- Laura...
Kissé erélyesebben szólítom meg, nem mintha érdekelné, hogy szólok hozzá, mert ennek ellenére mutogatja a személyiét. A legálisat. Tudom, hogy van olyan is, amivel azt igyekszik bizonygatni, hogy teljesen érett az alkoholfogyasztásra. Pedig nem, és tartom magam ahhoz, hogy soha nem is lesz, de hát ez olyan személyes gondolat, amit nyilván anyám is számos alkalommal végiggondolt, mert tény és való, a fiaim érettebbé válása és sok apró kis sunyisága inkább büszkeséggel töltött el. Bocsánatkérően pillantok Mártára, majd követem a lányomat az irodába, és egyetértően biccentek a megállapítására.
- Valóban barna. Ha unatkozol, átrendezheted...
Egy pillanatra megállok, és mélyen a szemébe nézek, mert eszembe jut, hogy a lányomról van szó.
- ... normális keretek között. Mármint tényleg, nyugodtan, ha van ötleted.
Nem nagyon költök semmire, szóval ha éppen ez hoz közel minket egymáshoz azok után, hogy külön költöztem az anyjától, ám legyen. Valahogy egyikünk sem beszélt erről a témáról egyik gyerekünkkel sem, csak út tájékoztattuk őket, és ennyi.
- Hordta is anyád? Nem emlékszem rá.
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2018. május 21. 10:57 | Link
Ms. Stone


- Bármiféle? Ez egy kissé tág fogalom.
Elveszem a bögrét az asztalról, melyet az előbb távozó nő hagyott maga után. Egy kissé feszült vagyok még most is a lezajló beszélgetés miatt, de nem mutatom egy szikrányit sem, elvégre kellő profizmussal rendelkezem ezen a téren. Viszont ez a "bármiféle" némi szarkazmust váltott ki belőlem, de nem zavarót, inkább csak úgy a magam irányába. Nem szeretem, ha valaki nem pontos, és ez egy nagyon, de nagyon rossz beidegződés nálam, amit sohasem tudtam leküzdeni, bár számos alkalommal megpróbálkoztam vele. Szívem szerint az felelném, hogy munka mindig van, számos területen, ám mire a helyem elfoglalom, addigra a hölgy némiképp pontosít.
- Mennyi idős?
Egyrészt tudom, hogy ott van az önéletrajza, de nem én vagyok a hr-es, hogy ilyesmivel foglalkoznom kelljen, másrészt meg meglep, hogy két ennyire eltérő területen alkot. Tény és való, saját magamból kiindulva nem kellene csodálkoznom, hiszen a jogi szakirány és a művészettörténet oktatása is két eléggé ellentétes terület, de mégsem hiszem, hogy annyival másabb lenne, mint például jogi szakembernek és nővérnek lenni. De ez az én problémám, nem az övé. Nem kellene nekem sem ennyire fennakadni részleteken. Azt hiszem, jobb lett volna, ha elkerülöm az előbbi beszélgetést, és akkor most sokkal nyugodtabban tudnék foglalkozni a velem szemben ülővel.
- Nézze, a hivatalnak mindig jól jön, ha van hozzáértő jogi szakembere, kifejezetten a mágikus kapcsolatok esetében, hiszen számos olyan kisebb-nagyobb pályázatunk van, melyben jó lenne, ha nem külsőst kellene plusz pénzért megbíznunk a jogi kérdések tisztázására, illetve olykor egyéb osztályokon is jó lenne. Viszont Radetzky úrral is le kellene ezt egyeztetni, hogy ő mennyire látja jó ötletnek egy ilyen státusz kialakítását, hiszen a minisztériumi kirendeltségért ő felel.
Nekem - bár sokan nem is sejtik - pusztán csak pár emberem van, akikért ténylegesen én felelek. A ház nagy része Andor kezében van.
- Emellett a jelenlegi gyógyító a faluban hosszabb szabadságon van, a helyettese pedig ideje egy részében tanul, a záróvizsgáira készül, így úgy vélem, neki is jót tenne, ha segítséget kapna. Mindazonáltal, azt le kell szögeznem, hogy nem vagyok híve a dolgozók túlhajtásának, és annak, hogy egyszerre több lovat üljenek meg, így célszerű volna választania, hogy melyiket szeretné inkább, és abba az irányba elindulni.
Nem akarok kemény lenni, mégis kicsit annak tűnök talán. Elég jól megfizetjük az alkalmazottainkat ahhoz, hogy ne kelljen több szakterületen tevékenykedniük, és éppen ezért nem is pártolom, ha így tesznek.
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2018. május 21. 13:36 | Link
Ms Stone


- Rendben.
Nem nagyon firtatom a korát, nem is érdekelt különösebben, csak arról szerettem volna meggyőződni, hogy korban valóban eléggé érett-e. Megvallom, a nőknél eléggé nehezen mondja meg az ember, hogy mennyi idősek is, én az utóbbi időben számos nekem dolgozó vagy velem egy házban lakó delikvensen lepődtem már meg.
- Ez esetben azt hiszem, célszerű volna szólni a gyógyítónak is, hogy segítséget kap. Remélem nem zavarja, ha a felettese fiatalabb lesz önnél. Eléggé megbízható és szerintem nyitott a javaslatokra.
Miközben beszélek, a pálcámat is előveszem, és a megfelelő pálcamozdulattal megidézem a rókát, mely már egészen ifjú koromtól kezdve elkísér. Azt mondják, nagyobb traumák, vagy jellemváltozások során a patrónus átalakulásán mutatkozik meg az eltérés, ám ezek szerint én viszonylag egysíkú ember vagyok, mert évtizedek óta elkísérjük egymást. Mr. Payne-nek üzenve kérem, hogy keressen fel engem, amint lehetséges, hiszen fontos ügyről kéne beszélnünk, és amint befejezem, az ezüstös lény már el is illan az ablak irányába.
- Amíg várakozunk, megkínálhatom valamivel? Márta szó szerint bármit tud hozni.
Nem tudom, hogy hogyan, honnan és milyen módszerekkel, nem is nagyon szoktam kérdezni, de be kell vallanom, ügyes asszony, és én csak hálával tartozok neki, hiszen amióta ő alkalmazásban van, a renoménk is igen szépen javult, aminek kifejezetten örülök. A várakozást nem kedvelem ugyan túlságosan, de jó jel, hogy az ablak felé indult, ami nekem azt sugallja, hogy a férfi a faluban van.
- Hogy került éppen Bogolyfalvára?
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2018. május 22. 10:34 | Link
Ms Stone


Bólintok egyet azzal kapcsolatban, hogy úgy véli néhány perc alatt, hogy jó vagyok választásokban. Pedig, ha tudná, hogy ez mennyire nem igaz. Mr. Payne nem jó választás volt, hanem az egyetlen lehetőség, aki a hirtelen jött szorult helyzetemben szembe jött, és bár jól ellátja a feladatát, nem biztos, hogy akkor is rá gondoltam volna, ha lenne egy iskolát végzett, idősebb opció is. Viszont ezt a döntésemet még senki sem kérdőjelezte meg, így megpróbálom én is elhinni, hogy igazán jó döntés volt.
- Máris kérek.
Nem vagyok rest felkelni, én nem az a fajta vezető vagyok, aki üvöltözik, és elvárja, hogy mindenki a szőnyeg szélén álljon vigyázban, inkább az, aki szereti, ha mindenki jól dolgozik, és nem azért, mert retteg. Elsétálok az ajtóig, kinyitom, és még azt is megvárom, hogy az útbaigazítást befejezze a titkárnőm, csak utána fordulok felé.
- Kérnék egy pohár gyümölcslevet a hölgynek, nekem pedig egy bögre tea lenne, az a múltkori, amiről azt mondta, nem árulja el, milyen.
Elmosolyodik, így én is megengedek magamnak egy halvány mosolyt, csak utána indulok vissza, mégsem illendő, hogy magára hagyjam a vendégemet, különben is, a tea is és Mr. Payne megérkezése is eltart majd egy kis ideig, addig pedig akár meg is ismerhetem azt, akit csak úgy szó szerint az utcáról alkalmaztam.
- Világos, az ember szereti, ha van valami állandóság az életében.
Ebben hasonlítunk. Én az állandóságból menekültem egy őrült lépéssel, de mégis olyan irányba, ahol egy másfajta állandóság várt, a gyermekeim közelsége. Végül is, így is lehet jó az állandóság érzete, sőt, kifejezetten kedvelem ezt a mostanit, éppen eléggé vagyok elkötelezett ahhoz, hogy teljes életet éljek. Közben Márta is megjelenik a kért italokkal, a hűvös a nőé, míg a kellemesen gőzölgő az enyém.
- Köszönöm, ha Mr. Payne megérkezik, engedje csak be.
A beleegyezés után pedig távozik is. Elpillantok az ablak felé, de semmi utalást nem látok a férfi érkeztére még.
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2018. május 22. 16:00 | Link
Ms Stone


- Nem olyan nagy ez a hely, hogy bármi távol legyen. Ha az ember szeret sétálni vagy biciklizni. Kényelmes tempóban minden maximum húsz percre van.
Avagy nincsenek távolságok. Kifejezetten kedvelem ebben a helyben ezt. Ha az ember futni vagy csak a boltba indul, akkor is éppen elég a táv, de semmiképpen sem sok. Kellemes lakókörnyezet ez. A kérdésére viszont még nem válaszoltam, így most ezt pótolandó emelem vissza rá a tekintetem, hiszen az előbb elfordítottam az ablak felé.
- Van két felújítandó és három teljesen felújított ház a faluban, ami eladó, emellett van pár társasház, én is egy ilyenben lakom, saját szoba, közös helyiségek, kellemes. A tulajdonos pedig igazán korrekt árat kér, és nem zavarog ott, nem járkál be hívás nélkül. Azt azonban nem tudom, hogy olyan ház vagy önálló lakás lenne-e, amit nem csak eladásra kínálnak, ebben az esetben a tulajdonosoktól kell érdeklődni.
Nálunk mindegyiknél csak azt jelezték, hogy el kívánják adni, a két rosszabb állapotún én magam is gondolkozom, hogy megveszem, nincs egymástól messze, talán két ház van közöttük, és ha felújítanánk, mi magunk is adhatnánk kilakásokat vagy házakat, melyek növelnék a hivatal bevételeit. Persze ezt még számos emberen keresztül kell vinnem, viszont, ha megvenné menet közben valaki, annak is örülnék.
- Átvilágítás?
Pillantok fel rá egy halvány értetlenséggel az agyamon. Nem tudom, hogy én miért tennék bármi ilyesmit, de nem megyek bele a részletekbe, csak aprót ingatom a fejem.
- Nem veszem el a kollégák munkáját, megvan erre a megfelelő szakember.
Ebben a pillanatban érkezik meg az ifjú, aki miatt még mindig itt ülünk. Kézfogás közben visszaköszönök, és egy kicsit megemelkedek, majd megvárom, amíg ők is bemutatkoznak egymásnak.
- Igazából azt hiszem, innen az önöké a terep Mr. Payne-nel.  
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2018. június 3. 15:10 | Link
Wittnerék


Nézem a felháborodott gyermekemet, amint persze a leglényegesebb dolgokat veszi észre: halott állatok és egysíkú színvilág. Az én kicsikém. Persze ezt nem mondom ki hangosan, csak úgy magamban, ahogy állok zsebre tett kézzel, és büszke mosollyal az arcomon. Tisztára olyan, mint az anyja, Gergelyen kívül egyik gyermekem se mutat hasonlóságot velem külsőre, ám belsőre éppen a fordítottja az igaz, ő inkább az anyja, ma másik kettő meg inkább én. Jó, van a másik félből is, de jobban kiütközik, talán ezért is olyan nehéz megtalálnom a legidősebbel a közös hangot.
- Elég drága berendezés. Mi lenne, ha eladnánk, és a befolyt összeget felajánlanánk? Mondjuk az itteni állatmenhelynek.
Vagy az előkészítő is lehet, de úgy vélem, nekik jobb a támogatottságuk, mint a menhelynek, oda meg biztosan mindig kell valami, így remélem a hirtelen jött gondolat elnyeri a tetszését, és egyetért velem abban, hogy ezt meglépjük.
- Dávid... Márta...
Egy pillanatra megállok, mert kellene valamit mondanom, valami értelmeset, de csak végignézem, ahogy a két kisebbem elhelyezkedik kényelmesen. Le se tagadhatnák, hogy közük van egymáshoz.
- Sajnálom, szólnom kellett volna, tényleg a gyerekeim. Ne nézzen így kérem, tényleg. Nincs baj.
Látom az őszinte megrökönyödést az arcán, hogy ez a két példány tényleg hozzám tartozik, hiszen ezzel együtt a fiatalok egy kéttagú látogatógárdája is csatlakozik az állandókhoz, és akkor jönnek, amikor csak akarnak. Erre sok felnőtt nincs rendesen felkészülve. A nő kisétál és helyét egy pillanattal később az ételszállító lány veszi át, aki Márta üres helye miatt könnyen bejutott. Gyorsan előveszem a tárcám, és fizetek neki, majd a szatyrokat lepakolom eléjük az asztalra.
- Csak kívánnod kell.
Gyorsan megszabadulok a zakómtól, és feltűrve az ingujjamat ülök le velük szembe.
- Mindenhonnan rendeltem, szóval most tesztelhetünk, addig pedig mesélhettek, hogy mi van veletek.
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2018. július 21. 10:34 | Link
Gyermekeim

- Komolyan mondom...
Először fel akarok háborodni azon, hogy miket mondanak itt. Az egyik azt terjeszti, hogy liliomtipró vagyok, a másik meg, hogy az előbbi egy bárban táncol. Ám a második szó végén elvesztem a komolyságom, és kitör belőlem a nevetés. Még ha ijesztően reálisan is hat az, hogy ott táncol. Nem szeretném ezt megérni.
- Tényleg, ne aggódjon, hozzám tartoznak. MÁRMINT,a gyerekeim.
Az a mármint annyira nem volt hihető, olyan gyorsan jött, olyan magas hangon, olyan természetellenesen. Kellemetlen, ha az ember fia igyekszik jó képet kialakítani magáról, majd megjelennek azok, akiket elméletileg vérrel és verejtékkel jó embernek nevelt. Hát, ja. Most már mindegy, ahogy ezt mondani szokás, ez elúszott, de Márta végül kiment, belőlem meg, ahogy rájuk néztem, még jobban kidőlt a nevetés.
- Nem vagytok normálisak.
Még a fejem is ingatom kissé, ahogy az öltönyt levéve, a nyakkendőmet meglazítva, majd szintén az asztalra téve, kigombolom az ingem két felső gombját, valamint kissé feltűröm az ujjait. Szeretem a gyerekeimet, és tényleg igyekeztem mindent megadni nekik, de a jogi szférában eltöltött évek azért belém neveltek valami merevséget is, nehezen oldódom fel, pedig van egy kapcsoló, csak a megfelelő mozdulattal kell átkapcsolni.
- Megvallom, én élvezném, ha egy kicsit lazább lenne. Viszont kiváló munkaerő, és istenien készíti a kávét, tényleg, ezer éve nem ittam ilyen jót.
Nem mintha nagyon kávéznék, én inkább a tea híve vagyok, de most, hogy megint elkezdtem festeni - azt hiszem, jó hatással van rám, hogy nem egyedül lakom a társasházban -, szükséges olykor némi extra löket, és amikor látja, hogy nyúzott vagyok, ez a nő csodát művel.
- Visszatérve a történetre. Kutyád lehet.
Tetoválásod meg nem, de hát nyilván ezt nem jelentem ki külön, mert felesleges is. Ha kutyára vágyik, megkaphatja, de onnantól az ő felelőssége. Mondjuk nem tudom eldönteni, hogy a lányom melyik csoportba tartozna, aki táskában hordható méretet választ, vagy az, amelyik egy hatalmas, szőrös példányt.
- Gergő most külföldön van, de üdvözöl. A születésnapodra visszaér.
Legalábbis ezt ígérte, bár akkor még nem látta, ahogy az elméletileg okos és értelmes húga ráveti magát a csirkére. Én magam a brassói felé húztam, és azt vettem magam elé.
- Semmi ilyen, csak gondoltam, kell valami, amivel ráveszlek titeket, hogy a jó öreg apátokkal lógjatok.
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2018. december 7. 22:22 | Link
Mikulás napján.

Az utóbbi napokban eléggé elúsztam, ahogy közeledik a karácsony és az év vége, egyre többen akarnak valami olyat elérni, ami egész évben lehetetlen volt. A sokadszorra visszautasított szökőkutat minden ház elé ötlet tegnap megint az asztalomon landolt, azt otthagyva indultam haza, hogy ennek köszönhetően egy elárasztott faluval álmodjak. Most reggel, amikor befelé tartottam, arról gondolkoztam, miként lehetne megírni úgy, hogy meg is értse a jóember, ez nem az a szint, amit meg lehet itt valósítani.
Amint a megfelelő közelségbe érek, Mártika fontoskodva toppan be elém, és már adja is át a fontos dokumentumokat, és teszi hozzá, hogy a lányom hozott egy csomagot, eléggé sietett, de azt azért itt hagyta. Cserébe az információért, és mert amúgy is Mikulás van, adok Mártinak egy illetlenül nagy csomagot, tele minden finomsággal, amit ő nagyon szeret. Lássa, kivel van dolga. Az államat vakarva lépek az irodába, meg kéne borotválkozni már, főleg mivel Mártika arra is felhívta a figyelmemet, hogy így nem igazán fognak már megfordulni utánam az asszonyok. Nem mintha most még egy nőre is lenne időm, arra se volt, hogy ennyi idő alatt ne egy bérelt lakásban éljek.
A csomagot először félreteszem, fontosnak tartom, hogy előbb megírjam a választ a jóembernek, aki annyira akarja a szökőkutakat, ráadásul télen, tiszta felelőtlenség, csak miután azzal végeztem, veszem magamhoz végre a arany dobozkát. Először a bodyt veszem a kezembe, és elmosolyodok, hiszen belegondolva, hogy mindegyik innen indult, elfog a nosztalgia. Emlékszem, Dávid volt a legkisebb hármuk közül, Gergely pedig golyófejűként született, szinte csík volt a szeme. Aztán megszületett Laura. Az a sok haj, azok a tündéri vonások, a harcias tekintet. Csodáltam őket, mindegyiküket. Nagyapa. Nem bánnám, ha nagypapa lennék, Gergőnek időszerű lenne családot alapítania. Nem is értem, miért nem teszi, csak van egy olyan kislány, akivel hosszabb távra tervezve.
Így kerül a kezembe a második dolog, egy terhességi teszt. Egy csík, két csík, pozitív. Pozitív? Most kezd kitisztulni a fejem, és kezdek el tovább látni, mint ameddig a ködös tekintetemen át az emlékek engednek. Egy terhességet akarnak bejelenteni nekem. De nem lehet a gyermekeim anyja, hiszen nem találkoztunk már jó ideje úgy, hogy közöm legyen a terhességéhez, és nem lehet más sem, legalábbis nagyon remélem. Gyorsan kutatni kezdek a dobozban, de az elmémben már ott a válasz: Laura. A kislányom, a hercegnőm, az életem. Jött valaki, akárki, nem is érdekel, mert nem méltó hozzá, és a kicsikémben kárt tett. Ő az én kislányom, még gyerek. Az én szememben az az öt éves, aki koronával a fején, durcásan magyarázott, hogy miként szeretne zsúrt. Ő nem várhat gyereket. Még nem tartunk ott. Soha nem is fogunk.
Nézem a csomagot, nézem a nevét a cetlin, már csak az van a kezemben, csak a cetlit nézem, ahogy a székembe roskadok. Nem lehet. Ez nem lehetséges, ez nem igaz. És mégis. Ott van, láttam, ott van minden.
Nem tudok itt maradni, úgy érzem, ez az egész hely megfojt. A kis rugdalózót  és minden egyebet ott hagyva, monoton léptekkel indulok meg az ajtó felé, majd lépek ki rajta.
- Hazamegyek, ma már senkinek se vagyok elérhető.
Felelem csendesen Mártának, aki nem szól semmit, valószínűleg látja rajtam, hogy most jobb nem csacsogni, vagy csak tele van tömve a szája csokoládéval. Mindenesetre én elindulok, és fogalmam sincs hogyan, de valahogy haza is keveredek. Egy üveg olcsó bor társaságában. A lényeg az volt, hogy üssön. Az ajtót mágikusan zárom be, és igyekszem mindent és mindenkit kizárni a fejemből. Ez nem lehet igaz. Ez nem valós.  
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2019. szeptember 22. 15:19 | Link
Merkov Szkilla


"Köszönöm, majd értesítjük."
Olyan hatszor mondtam már ezt, majd fogtam finoman kezet egy-egy nővel és egy férfival - jó, vele rendesen fogtam kezet -, mielőtt Richárd kikísérte. A Vajda fiú, ha úgy tetszik, az új kedvenc játékszerem, bár ez nagyon rosszul hangzik, de Karcsi a művházból így ítélte meg a piszokszőke srác funkcióját, így hát az ő kifejezésének engedtem. Persze csak magamban, néha, amikor nem hallja. Mint most is, amikor nincs itt. Valami családi ügyet kell intéznie. Legalább nem a hivatal előtt ülve bagózik és beszélget a Brightmore gyerekkel, ezt értékelem.
Szóval egyedül vagyok, de ettől még nem állhat meg az élet, főleg, hogy szükségünk van valakire, aki egyben tartja a hivatali életünket, tudja a találkozóinkat, megfogalmazza a leveleinket. Kell valaki, akinek köszönhetően életünk női vacsorával várnak otthon és ölelő karokkal, nem pedig serpenyővel és eltorzult arccal. Egy pillanatig sem tartom fairnek egyik nővel szemben sem, hogy hetek óta nem találnak otthon minket tíz, de sokszor éjfél előtt sem. Kiszólok, hogy szabad, és amikor a nő belép, előtte termek, gyors, rövid kézfogással.
- Üdvözlöm, Wittner Erik vagyok, kérem, foglaljon helyet.
Mutatok a kanapéra, én pedig újra helyet foglalok a fotelben, a sötétkék öltönyöm alsó gombját kigombolva. Ujjaimat összefonom magam előtt, és végigmérem a nőt. Ideális titkárnő alkat, feltűnő, bájos mosollyal, kellemes megjelenéssel. Egész jól kezdünk.
- Kérem mondjon pár szót magáról Merkov kisasszony.
A neve érdekes. Szkilla. Nem gyakran neveznek el így embert, a vezetéknevével gyorsan kimondva pedig nem tudok elvonatkoztatni a "Merkovszky" névtől, bár ezt egyelőre csak a saját elmémben tartom roppant érdekesnek. Az egy szomorú történet, ha jól sejtem, a nő nem is tudja miért. Inkább csak koncentrálok rá.
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2019. szeptember 27. 11:07 | Link
Merkov Szkilla


Nyugodtan hallgatom a nőt, pedig odabent annyira nem vagyok nyugodt, és nem feltétlenül tudnám megmagyarázni, hogy miért nem. Valahogy nem érzem, nem is tudom, talán nem érzem biztonságban magam. Igen, azt hiszem itt a biztonság a legjobb szó. Pedig azok alapján, amit mond, nem nagyon van okom rettegni. Talán többet kellene aludnom.
- Miért nem a vendéglátást választotta inkább?
Teszem fel a következő, érdeklődő kérdésemet, mert szeretném tudni, hogy mennyire határozott abban, hogy a titkárnőm lenne. Évekre tervezek, legalábbis erre a ciklusra, mert szeretek polgármester lenni, túl persze azon, hogy hiányzik azért a régi munkám, de egy-két barátnak hála ott is be tudok segíteni. Ami igazán hiányzik, az a festésre szánt idő, mert szívem szerint mindig csak festenék. A velem szemben ülő, nyugodt nő is vászonra illő szépség, akinek hamvas fehér bőrét, izgalmas vörös haját szívesen ötvözném bézzsel és méregzölddel. Persze ez most nem olyan dolog, amibe mélyen el kéne vesznem, inkább csak egy olyan kis érdekesség, ami megragadta a figyelmem. Ahogy lelki szemeim előtt kezdek el kísérletezni egy alternatív kékes-feketés iránnyal is, figyelem a válaszát is. A festészet, a színek segítenek a koncentrációban.
- Az igazság az, hogy ez a hely se jobb, sokszor, mint a pub. Korán kezdünk, későn végzünk. Jelenleg több tanácstag is kisgyermekkel rendelkezik, így van, hogy eléggé lehetetlen időpontokat választunk mi magunk is ülésezésre, sőt, olyan is, hogy a gyermekek is itt vannak.
Nem elijeszteni akarom, eszemben sincs, de a tények makacs dolgok, szeretem tisztázni őket. Volt olyan, aki éppen a gyerekek jelenléte miatt nem vállalta az állást, még ha ez minimális eset is. De megesik, hiszen például Norina férjét bármikor behívhatják, nem tud előre biztosat mondani.
- Ami a legfontosabb, hogy elsősorban az én titkárnőm lenne, másodsorban a tanácsé. Természetesen ez fizetéskompenzációban is megjelenik. Velem szorosan Vajda Richárd dolgozik együtt, ha elvállalja az állást, megkérem, hogy jöjjön be bemutatkozni. Főleg kettőnknek kell a segítség.
Mindenkinek, tény, de inkább nekem, és a velem most már egy irodában helyet foglaló ifjabbik Vajdának, aki eddig hősiesen tűri, hogy az életét most már inkább velem, mint a párjával tölti.
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2019. szeptember 28. 09:11 | Link
Merkov Szkilla


- Ez becsülendő.
Bólintok is a kimondott szavakhoz, mert valóban így gondolom. Vannak ismerőseim, akiknek tudom, hogy kell a pénz, de mégsem képesek elmenni dolgozni. Akiknek minden munka valamiért nem felel meg, és mindegy, hogy az mosogatás vagy irodai munka lenne. Amit pedig szeretnének, az a munka egyszerűen nem létezik. Ezek az emberek azok, akiken bármennyire is szeretnék segíteni, nem tudok, hiszen tudom, hogy semmi sem lesz jó, és csak saját magamat hozom kellemetlen helyzetbe, ha beajánlom őket.
- A szív sem árt, de valóban a precizitás az első.
Megint nem tudok vitatkozni, hiszen ez a nagy helyzet. Itt az elsődleges szempont az, hogy tudja mi merre van, az iratok rendbe legyenek, tudjunk mihez nyúlni bármelyik napszakban, és ha kérdésem van, meg tudja válaszolni. Más kívánalmam nincs, csupán csak ennyit szeretnék tökéletesíteni a hivatalomban. Úgy érzem, hogy a hozzáállása nagyon elhivatott lesz, hogy jó segítségem lesz, hogy könnyen és precízen tudunk majd együtt dolgozni.
- Adok egy listát azokról, akik soron kívül jöhetnek be, ilyenek az iskolaigazgatók, a titkáraik, titkárnőik, illetve a gyermekeim, akik meg vannak nevelve, csak nem nagyon szeretnek ezzel a ténnyel élni.
Bár mostanában inkább szétesett a családunk és nem is tudom, hogy össze lehet-e egyáltalán még szedni, mégis szeretném azt hinni, hogy igen. Csak nem találom az a pontot, ahol ez az egész elkezdődhetne, de meg fogom találni, csak legalább életem egy része legyen rendben, hogy figyelmet tudjak fordítani mindenki másra.
- A fizetés száznegyvennyolc galleon, tizenkét sarló és huszonegy knút. Van természetesen túlóra pénz is, illetve a tanácstagi segítésért huszonöt galleont fizetünk még. Van esetleg kérdése?
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2019. szeptember 28. 19:49 | Link
Merkov Szkilla


Van valami, amiért azt mondanám, hogy nem akarom őt, de nem tudom megmondani, hogy miért nem. Minden elvárásnak megfelel, talán a neve zavar a leginkább ez a név nekem annyira nem hiteles, hogy érzem, ha kimondom, borsódzni kezd tőle a hátam. De nem minden rossz előjel valóban rossz is, nem kizárt, hogy elmém csupáncsak megtéveszteni kíván, és valójában nincs semmi a név mögött, csak egy nő, aki élete minden knútjáért keményen megdolgozott. Ez a valószínűbb, így ezt a bizonytalanságot nem is szeretném közvetíteni. Nekem munkaerőre van szükségem, olyanra, aki tud és akar is dolgozni, és aki nem azt várja el, hogy majd hozzá igazodjanak az elvárások. Ez a nő pedig ilyen. Egyetlen ponttal sem szállt vitába. Ezt pedig nem tudom figyelmen kívül hagyni.
- Hétfőn reggel. Még előttünk a hétvége, élvezze ki.
De hétfőn már mindenképpen szükségünk van rá, most nem is vesztegetném az idejét olyasmivel, hogy még áthívom Richárdot, majd elmondom neki a jó hírt, és hétfőn amúgy is találkoznak majd, akkor ha van kedve, akár beszélgethet is az új kolléganővel, bár valljuk be, nem az a fajta ember, akinek ez szokása. Szóval nem kellenek a felesleges körök, különben is, ma még vacsorára kell mennem az anyósomékhoz. Már majdnem elfelejtettem, hogy ma van a napja annak, hogy ebben a minőségben is bemutatkozzam. Igazán érdekes élmény lesz azt hiszem.
- Akkor ezek szerint igent mond az ajánlatra?
Azért még mindenképpen rákérdezek, hogy biztos-e, mert akkor nem csak úgy kikísérem és meglepődök, ha hétfőn nem jön be. Hátfőn még a hr-es is kell, aki elkészíti a szerződését, el ne felejtsek neki is szólni, hogy jönnie kell. Ha nincs több kérdése, és elégedett a válasszal, valamint igent mondott, felállok, és az ajtóhoz kísérem.
- Örülök, hogy megismertem, és akkor hétfőn találkozunk.
Nyújtom búcsúra a kezem, hogy egy gyors kézfogással válljunk el. Nem tudom, hogy mi nem tetszik benne, talán tényleg csak ideges vagyok a vacsora miatt, vagy fáradt, és rémeket látok.
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2019. október 10. 19:35 | Link
Szkilla

Ha valamit nem fogadtam meg, akkor az az volt, hogy ezentúl minden másként lesz. Mert tudom, hogy nem lesz az, hiszen, ha másként volna, akkor most nem itt lennék, hanem otthon, a terhes nejem mellett, és nem mondtam volna azt neki, hogy politikusfeleségként talán jobb lenne, ha több időt töltene Richárd barátnőjével. Nem leszek mintaférj, ahogy minta apa sem, de tudva ezt vállalta az egészet. Tudom, hogy ez nem illendő. Ilyet kijelenteni. De legalább nem ígérek felelőtlenül. Ott akarok lenni, tévedés ne essék, hiszen szeretem őt, az életet, amit megteremtünk magunknak, hogy együtt teremtjük meg, csak előtte haladni akarok annyit, hogy tényleg együtt legyünk, hogy ott tudjak lenni neki, és ehhez az kell, hogy most kétszer olyan gőzerővel csináljam a dolgokat, mint előtte.
Ezért is vagyok hát most itt, mert még el kell küldenem néhány baglyot, és elvinném a jelenleg eladó ingatlanok listáját, hogy elkezdjük megnézni őket, melyik ideális a számunkra. Gyorsan igyekszem dolgozni, azért, hogy még ébren találjam őt, de nem ígértem semmit, tudom, tudom. Borzalmas ez a mondat. Le kell szoknom róla.
- Szkilla?
Szólítom meg finoman a nőt, mert meglep, hogy még itt van, azt hittem, én vagyok az egyetlen mazochista, aki nem tud időben hazamenni. Megállva az ajtóban, az ajtófélfát támasztom, kezeimet zsebre dugva nézem őt, ahogy ott ül és láthatóan nem boldog. Néz valamit, de nem akarok belekontárkodni, nem szokásom vájkálni, de ha elmondaná, szívesen meghallgatom, persze, lehet, hogy nem, és nem akarok bizalmat veszteni, hiszen jó munkaerő, olyan, akire vártunk. Pontosan, szépen és precízen dolgozik, idő előtt teljesít mindent, egy kincs.  
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2019. november 3. 16:57 | Link
Szkilla.


Egy pillanatra meglepődök, amikor még ilyen késő este is hivatalos, hiszen én a keresztnevén szólítottam, holott a munkaidőben Merkov kisasszonyként hivatkozok rá. Tény és való, hogy a munkahelyemen a hozzám legközelebb álló emberektől, Szkillától és Richárdtól teljes hűséget várok el, ez azonban nem jelenti azt, hogy csak és kizárólag a magázódó távolságtartás legyen ránk jellemző. Az utóbbi társaságában választottam ki a jegygyűrűt, amit ma Alexandra visel, ahogy arra is megkértem, hogy a párja, ha ideje engedi, kicsit foglalkozzon a párommal, mert bármennyire is hirtelen jött a gyermekáldás és az esküvő, a maximumot szeretném kihozni a házasságomból. Azt se gondoltam, hogy lesz még ilyenem nekem az életben.
- Öhm... a jelenleg eladásra kínált bogolyfalvi házak katalógusát keresem.
Nem tudom, hogy merre van, és nem is kutattam volna, de ha már itt van, akkor a kellemeset a hasznossal alapon hazavinném tényleg, hogy el tudjuk kezdeni a keresést. Akárhol is lelünk ingatlanra, fontos lenne, hogy a baba megszületése előtt már ismerjük, és már az otthonunknak érezzük, hogy a legnagyobb nyugalomba várjuk.
- Miért van még itt?
Teszem fel a kérdést halkan, mintha a késői óra okot adna arra, hogy csendesebben beszéljek, pedig ez a kettő nem összefüggő egyáltalán, csak valahogy így sikerült, ahogy mondani szokás. Viszont nem tudom, hogy ennek a hatására, vagy magától, de felkel, és elindul felém, és egy dokumentumot nyújt át, amit már láttam korábban, de nem kapcsolódott szorosan a faluhoz, biztos voltam benne, hogy nem él közöttünk a keresett nő.
- Ön?
Pillantok fel rá, és nem is a kételkedés, hanem maga a hitetlenkedés, hogy mennyire könnyedén átejtettek látszik az arcomon, nem mondtam volna meg róla, hogy ő az, és azt hittem, hogy Richárd rejtett paranoiával rendelkezik, amikor azt mondta, neki valami nem tetszik, valami nem kóser. De szépen dolgozik, ügyes, talpraesett, így nem foglalkoztam vele.
- Jöjjön.
Finoman a hátára téve a kezem, beterelem az irodámba, és leültetem a kanapéra. Egy pálcasuhintással már készül is a nyugtató tea a hátam mögött, míg egy másikkal teljesen lezárom a helyet, hogy egy hang se szűrődjön ki.
- Úgy véli, hogy rátalált önre?
Szál megtekintése
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2019. november 8. 21:35 | Link
Szkilla.


Bólintok egyet arra, hogy merre találom ezeket az ingatlanokat, de egyelőre nem foglalkozom vele. Egyrészt más érez most prioritást, másrészt pedig a saját életem háttérbe szorítása mindig is nagyon jól ment, fogalmam sincs, hogy Alexandra miért mondott igent a lánykérésre, miért vállalt velem gyermeket és miért jött hozzám feleségül, hiszen pontosan tudja, hogy milyen
mellettem az élet, hogy mennyire nem tudom magamat előtérbe helyezni. Pedig próbálkozom, csak állandóan elbukok. Ha nem így lenne, most nyilván nem itt állnék, hanem otthon beszélnék a születendő gyermekünkkel kapcsolatos elintéznivalókról.
- Nincs miért megbocsátanom.
Ebben az egyben egészen biztos vagyok. Ő nem tett semmi rosszat. Nem tett olyat, ami miatt nekem haragudnom kellene. Tartom magam ahhoz, hogy hazugság és hazugság között is van különbség, hiszen a körülmények mindig nagyon fontosak, mindig azok teszik fel az i-re a pontot. A körülmények olyan kis láthatatlan lények, melyek mindent megváltoztatnak. Esetünkben egy pillanatig sem haragudtam rá, ellenben erős haragot éreztem a férfi iránt, aki erre kényszerítette a nőt. A menekülés az ember legfájóbb tette. De érthető az esetében, éppen ezért nem is mondok semmit, a bocsánatkérésére csak finoman megrázom a fejem. Nem hiszem, hogy lenne oka bocsánatot kérni.
- Talán a kettő között kellene megtalálni az egyensúlyt. Apró változtatások a mostani megjelenésén, melyek nyomokban tartalmazzák azt, aki volt. Nem feltétlenül tartom tanácsosnak a teljes felfedést, hiszen nem tudhatjuk, hogy ki milyen szándékkal lépi át a küszöböt nap, mint nap, de ha a tükörbe nézve, halványa is, de látja magát, azt hiszem, reményt adhat.
Nem akarnám, hogy kockáztassa az életét, elvégre én is megszerettem, hogy itt van. Precíz elrendezés, a káosz teljes hiánya, szabályos, logikus rend. A naptáram mindig olvashatóvá változik, még akkor is, ha káoszt teremtek benne. Egyszerűen tudom, hogy merre kell indulnom, merre helyes haladnom, mert ő utat mutat.
- Mindazonáltal, megvannak a kapcsolataim. Tudom, hogy nem sok, de megtudhatom, hogy mit csinál jelenleg a férje, és hogy mire készül, hogy merre keresi magát. Talán még hamis nyomokat is elhinthetnek a kapcsolataim.
Többet nem merek ígérni, de ez még nem lehetetlen, ennyit szerintem bárki megtenne. Hogy mi lesz ezek után? Azt hiszem, azt majd akkor kitaláljuk, ha már ezek a lépések megmaradtak.
- Ha gondolja, amikor ketten vagyunk, szólíthatom a másik nevén is akár.  
Szál megtekintése
Bogolyfalva Hivatala - Dr. Wittner Erik Benjamin hozzászólásai (18 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Boglyas tér→Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház