Ügyfélfogadási idő
Hétfőtől csütörtökig: 8:00 - 16:30
Péntek: 8:00 - 14:00
Szombat és vasárnap: zárva

A Hivatal sürgősségi ügyek végett 24 órás ügyeletet biztosít!
Bogolyfalva Minisztériumi Kirendeltsége a Boglyas téren, a város központjában áll. Már első ránézésre kiütközik az épület nemesi mivolta, ami nem véletlen egybeesés. A Cebrovszky család hagyományozta ugyanis az akkoriban még falu címet viselő településre ezt a kedves kúriát, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Impozáns, kastélyra emlékeztető megjelenése azonban ne tévessze meg az ügyintézni vágyókat: a belső kialakítás minden tekintetben modernizált és kényelmi, funkcionális célokat hivatott szolgálni. Ezen kívül az évek folyamán rengeteg átalakításon és ebben az évben renováláson is átesett. Ezáltal nem csupán a belső elrendezés, hanem a külső is jelentősen megváltozott, köszönhetően az új polgármester és a Tanács tagok áldásos munkájának.
A Hivatal épülete előtt található továbbá egy aprócska szökőkút is, melyet virágágyás vesz körül. A parkban mind a kirendeltség dolgozói, mind az ide érkezők megpihenhetnek, kellemesen, szabad levegőn tölthetik ebédidejüket, illetve élvezhetik a Boglyas tér nyüzsgő látképét is.

  
Az ajtón belépve rögtön a recepcióval szemben találhatjuk magunkat, ahol általában két, de nagyobb ügyféligény esetén három kedves hölgy igyekszik eligazítani az ügyintézni vágyókat a Hivatal rengetegében. Noha az épület éveken keresztül labirintusszerű mivoltáról volt híres, így üdítő változás lehet ez a fajta letisztult, egységes megjelenés. A recepciótól nem messze ugyanis egy információ tábla ismerteti, hogy az osztályok hol helyezkednek el a kirendeltségen belül. Fontos információ továbbá az is, hogy a recepció mindkét oldalán egy-egy kandallót helyeztek el; az egyik kizárólag a személyzet részére fenntartott - a Minisztériumba való utazást biztosítandó -, a másik viszont a falusiak számára is elérhető, így könnyedén tudnak közlekedni Bogolyfalva és Budanekeresd között.
Az épület jobb szárnya teljes egészében az Auror Kirendeltség fennhatósága alá tartozik, ahhoz külön recepció és ügyféltér is tartozik. Azonban a bal szárny az egyéb ügyek és szakosztályok területe. Itt lehetséges az okmányok intézése, valamint egyéb ügyek bejelentése és kivizsgáltatása, amennyiben szükséges.
A polgármesteri iroda az emeleten található, csatlakozik hozzá egy erkély is, tulajdonképpen nevezhetjük a Hivatal lelkének is. Ezen túl a Tanács tagjai is külön termet kaptak: az emeleten balra kanyarodva található a letisztult helyiség, ahol a város vezetői nyugodtan leülhetnek megtárgyalni a település további sorsát. Ebből kifolyólag, aki a tanáccsal kíván egyeztetni, az megteheti a félfogadási időben, mely minden esetben összecseng a polgármester hivatalos, szabad félfogadási idejével. Különös méltánylást érdemlő ügyek esetén előzetes időpont egyeztetése szükséges.

Titkárság
>> Recepció
>> Titkársági iroda
>> Mágikus Gondnokság

Varázslény-felügyeleti Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Bestia Tagozat
>> Szellem Tagozat
>> Kártevőügyi Tanácsadó Iroda

Máguskapcsolatok Főosztálya, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Nemzetközi Varázsjogi Hivatal
>> Nemzetközi Varázskereskedelmi Felügyelőtestület
>> Tolmács Iroda

Mágikus Közlekedésügyi Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Hoppanálási Vizsgaközpont

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=708422#post708422][b]Jonathan Gerhard Van den Bergh - 2017.11.17. 22:46[/b][/url]

A faliújságot böngészem a hivatal oldalán. Ott, ahol a művelődési ház bejárata található. Hiszen a kultúrális programokról jöttem tájékozódni. Hátha akad valami. De nem sok. Az előkészítősöknek lesz valami kézműveskedés meg ők adnak elő. Nekem viszont semmi kedvem kölykök nyekergését hallgatni, meg nézni, ahogy csetlenek-botlanak a színpadon. Azt hittem, lesz valami érdemi ajánlatuk a számomra. Dehát mit is vártam?
Egyre kelletlenebb arccal olvasgatom a hirdetéseket, ahogy nem találok semmit. A keresgélés közben pedig úgy elunom magam, hogy gondolataim elkalandoznak. Nem nehéz nekik, hiszen reggel jött apámtól egy levél. Nem mondanám, hogy dicsérne benne. A szavak, amiket papírra vetett, nem durvák, hiszen ő úgy nem fogalmaz. Csak burkoltan fejti ki, mennyire szánalmasnak tartja, hogy megbuktam a vizsgáimon. Illetve olyasmikre is célozgat, amiket direkt figyelembe sem veszek. Biztos csak rossz hangulata volt és nem gondolja komolyan, amiket hozzám vágott a maga kifinomult módján. Biztos nem.
De annyira azért persze nem vagyok ebben biztos, hogy ne legyek feszült tőle. Ezért is akartam valami figyelemelterelő szórakozást magamnak. Ám úgy látom, ettől a jelentéktelen kis falutól hiába várom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=708554#post708554][b]Jonathan Gerhard Van den Bergh - 2017.11.19. 00:23[/b][/url]

Összerezzenek. Túlságosan elmerültem a gondolataimban, így a nő megjelenése váratlanul ér. Hiheti, hogy a faliújság kínálatában mélyedtem el, de szerintem ezt csak addig fogja tenni, míg ő maga is el nem olvassa a silány programajánlatot. Bár ki tudja. Talán ő megelégszik ezekkel.
- Nem mondanám - bukik ki belőlem a válasz szusszanva, vegyülve egy keserű, lesajnáló kis nevetéssel. Azonban úgy tűnik, őt sem nyűgözik le a közeljövő itteni rendezvényei. Inkább meghív valami bárféleségbe. Nem invitál konkrétan, de az ilyen tudok egy helyet felütések egyértelműen azt jelzik, hogy a másik szeretné, ha vele tartanánk. A doktornő hangsúlya meg csak alátámasztja ezt.
- Miféle helyet? - ráncolom homlokom, közben végigpillantva a gyógyítón mintegy gyanakvón, egyben nézelődőn. Hiszen bőven van mit megtekinteni rajta.
- Honnan tudjam, hogy nem csak az a célja, hogy megint a karjaiban kössek ki? - mosolyodom el, megemelve sötét szemöldökömet. Azonban a mosolyom sokkal inkább kekeckedő, semmint kedvesen piszkálódó. A hangomban ráadásul van egy kis él is.
- A múltkor is szépen elintézte - lépek közelebb, egyenes tartással. Nem fenyegetően, éppen csak táncba hívóan. De nem úgy, mint ahogy abban a kocsmában vagy hol szeretné ropni velem. Merlinre, ki tudja, hova akar elrángatni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=708691#post708691][b]Jonathan Gerhard Van den Bergh - 2017.11.21. 21:45[/b][/url]

Akármilyen ízesen adja elő, nekem még mindig egy mulató hatását kelti az, amit ajánlgat. Szkeptikus arccal hallgatom, mígnem kibújik az a bizonyos szög a zsákból.
- Milyen minőségben dolgozott ott? - kérdezek rá a magam választékos módján, hogy énekelt, táncolt, vagy esetleg felszolgált ebben az agyondícsért csehóban.
Jobban elmosolyodom, megvillantva kifogástalan fogsoromat és közben érdeklődőn emelem meg szemöldökömet. Valóban? Szeretne a karjaimba hullani? Persze, nincs ebben semmi meglepő.
- Ó, igen. Természetesen - bólogatok tenyérbemászó mosollyal. Hangsúlyom üres és átlátszó. Nem is szánom másmilyennek. Magyarázkodjon csak és hitegesse csak magát! Ott és akkor főleg az életösztönömnek köszönhetően és a szakmája iránti tisztelet okán nem álltam le fennakadni azon, hogy ilyen állapotba kerültem a kis vizsgálata miatt. Úgy tett és most is úgy tesz, mintha minden normálisan zajlott volna, holott szerintem semmi helyénvaló nem volt abban, hogy hozzásegített egy halálközeli élményhez, aztán meg a kezembe nyomta azt a ronda hengert, hogy hurcoljam magammal.
- Fátylat rá! - rántok vállat. Hiszen ne is foglalkozzunk vele! Már csak azért is, mert az a hajó már elment. Akkor kellett volna a hatóságokhoz fordulnom. Mostmár túl sok idő eltelt. Meg ezt a szakmaszlagot a bíróság is bevenné úgyis. Érdekli is őket, hogy egy neves arisztokrata egy gyógyító kezei közt fuldoklott? Jó, talán érdekelné. De apámat már kevésbé. Hiszen beleegyeztem. Viseljem a tettem következményeit! Ha meg apámat nem érdekli, akkor a hatóságokat sem. Ha ő nem akarja, hogy valakit érdekeljen valami, akkor az úgy lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=708741#post708741][b]Jonathan Gerhard Van den Bergh - 2017.11.22. 20:39[/b][/url]

Énekelt és táncolt. Ez nem biztos, hogy jót tesz egy gyógyító megítélésének, dehát ha ő úgy döntött, ilyen nyíltan vállalja a múltját, én aztán nem akadályozom meg ebben. Mondanám, hogy persze attól is függ, miféle hely az, ahol fellépett. Azonban lássuk be, nekem egy füstös lokál és egy nívós színház között nincsen középút. Vagy ez van, vagy az. Az én gondolkodásmódomban nincsenek árnyalatok.
- Á, vagy úgy. Értem - bólogatok hát a munkájával kapcsolatos válaszára, ugyanolyan elnézően semmilyen vonásokkal, mint imént a kis incidensünk kapcsán tettem. Közben pedig megtörténik az, ami néha bizony előfordul: szóvá teszi a nemtetszését a viselkedésemmel kapcsolatban. Az emberek jó része észre sem veszi, amit csinálok velük. A másik hányada zavarba jön és nem tud hová lenni hirtelen. A maradék pedig odáig fajul, hogy veszi a bátorságot közölni velem a rosszallását. Ezzel az utóbbival az a probléma, hogy nálam téves ajtón kopogtatnak. Nem tudok ugyanis olyat, hogy észreveszem magam, mivel szem elől sem tévesztem saját, szerény személyemet, amely személyben egyébként a világon semmi kivetni valót nem találok. Úgyhogy sajnos nem is igazán értem, miről beszél a doktornő. Pislogok rá egy darabig. Ez valami szabadvers? Csak tippelek, mert fogalmam sincs, honnan jött most neki ez a beszúrt bölcsesség. Talán egy kis irodalmi intermezzoval szerette volna tovább fokozni a pezsgést kettőnk közt? Ezen ne múljon...
- Egy úriember soha nem bánt meg senkit véletlenszerűen - dobom elegánsan a légbe saját kis idézetemet, igazából egyáltalán nem is sejtve, mennyire helyénvaló és mennyire tükrözi a helyzetet. Csak valahogy illet ide. Azonban én nem megmondásnak szánom, mint a gyógyító, hanem csak ínyencségnek.
- Nos? Akkor megmutatja a helyet? - térek vissza a kérdéskörre könnyedén.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=708763#post708763][b]Jonathan Gerhard Van den Bergh - 2017.11.22. 22:50[/b][/url]

Jó, azért én ezt a folytatást már nem fűzöm tovább, mert az intermezzobol hamarosan egész estét irodalmi előadás lesz. Viszont azt nem igazán tudom eldönteni, hogy a hirtelen jött távolságtartásával az érdeklődésemet akarja-e kivívni, vagy direkt adja elő ezt a "mindenki megkapja, ami neki jár" ínycselkedést ezzel a szavaival ellentétes, rideg kisugárzással. Izgalmas, ezt meg kell hagyni, csak még nem látom át, hová vezet. Elég azonban pár másodperc és világossá válik minden. Megorrolt rám valamiért. Heves vérmérsékletű egy leányzó. Csíp rendesen.
- Nagyon igaza van - bólogatok homlokráncolva a kis körmondata után. Magam sem mondhattam volna jobban. Semmibe sem tudnék belekötni, ami most elhangzott. Viszont attól még, hogy nem elég nemes az igényeimhez -ami tény és való-, szívesen veszem a társaságot.
- Egyéb ajánlat? - nézek körbe könnyedén a téren. Úgy, mint aki nem sértett vérig a világon senkit. Ugyanis nem is érzem, hogy tettem volna. Akkor se érezném vagy érteném, ha tisztán és világosan közölné ezt velem. Mert... nos, mit szépítsük? Azért, mert egyszerűen nem érdekel.
Az feltűnik nekem, hogy valami talán egy kicsit más. Talán pár napja. Talán több ideje. Valahogy megnőtt az ilyen savanyú és hideg arcok száma a környezetemben. Nyilván azért, mert mostanában kevesebbet alakoskodok. Kevesebbet édelgek. Azonban ez a változás nem tudatos és még csak nem is tudatosult bennem. Nem is biztos, hogy fog. Nem szoktam ilyen mélyen gondolkozni a saját viselkedésemről és a miértekről.