Ügyfélfogadási idő
Hétfőtől csütörtökig: 8:00 - 16:30
Péntek: 8:00 - 14:00
Szombat és vasárnap: zárva

A Hivatal sürgősségi ügyek végett 24 órás ügyeletet biztosít!
Bogolyfalva Minisztériumi Kirendeltsége a Boglyas téren, a város központjában áll. Már első ránézésre kiütközik az épület nemesi mivolta, ami nem véletlen egybeesés. A Cebrovszky család hagyományozta ugyanis az akkoriban még falu címet viselő településre ezt a kedves kúriát, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Impozáns, kastélyra emlékeztető megjelenése azonban ne tévessze meg az ügyintézni vágyókat: a belső kialakítás minden tekintetben modernizált és kényelmi, funkcionális célokat hivatott szolgálni. Ezen kívül az évek folyamán rengeteg átalakításon és ebben az évben renováláson is átesett. Ezáltal nem csupán a belső elrendezés, hanem a külső is jelentősen megváltozott, köszönhetően az új polgármester és a Tanács tagok áldásos munkájának.
A Hivatal épülete előtt található továbbá egy aprócska szökőkút is, melyet virágágyás vesz körül. A parkban mind a kirendeltség dolgozói, mind az ide érkezők megpihenhetnek, kellemesen, szabad levegőn tölthetik ebédidejüket, illetve élvezhetik a Boglyas tér nyüzsgő látképét is.

  
Az ajtón belépve rögtön a recepcióval szemben találhatjuk magunkat, ahol általában két, de nagyobb ügyféligény esetén három kedves hölgy igyekszik eligazítani az ügyintézni vágyókat a Hivatal rengetegében. Noha az épület éveken keresztül labirintusszerű mivoltáról volt híres, így üdítő változás lehet ez a fajta letisztult, egységes megjelenés. A recepciótól nem messze ugyanis egy információ tábla ismerteti, hogy az osztályok hol helyezkednek el a kirendeltségen belül. Fontos információ továbbá az is, hogy a recepció mindkét oldalán egy-egy kandallót helyeztek el; az egyik kizárólag a személyzet részére fenntartott - a Minisztériumba való utazást biztosítandó -, a másik viszont a falusiak számára is elérhető, így könnyedén tudnak közlekedni Bogolyfalva és Budanekeresd között.
Az épület jobb szárnya teljes egészében az Auror Kirendeltség fennhatósága alá tartozik, ahhoz külön recepció és ügyféltér is tartozik. Azonban a bal szárny az egyéb ügyek és szakosztályok területe. Itt lehetséges az okmányok intézése, valamint egyéb ügyek bejelentése és kivizsgáltatása, amennyiben szükséges.
A polgármesteri iroda az emeleten található, csatlakozik hozzá egy erkély is, tulajdonképpen nevezhetjük a Hivatal lelkének is. Ezen túl a Tanács tagjai is külön termet kaptak: az emeleten balra kanyarodva található a letisztult helyiség, ahol a város vezetői nyugodtan leülhetnek megtárgyalni a település további sorsát. Ebből kifolyólag, aki a tanáccsal kíván egyeztetni, az megteheti a félfogadási időben, mely minden esetben összecseng a polgármester hivatalos, szabad félfogadási idejével. Különös méltánylást érdemlő ügyek esetén előzetes időpont egyeztetése szükséges.

Titkárság
>> Recepció
>> Titkársági iroda
>> Mágikus Gondnokság

Varázslény-felügyeleti Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Bestia Tagozat
>> Szellem Tagozat
>> Kártevőügyi Tanácsadó Iroda

Máguskapcsolatok Főosztálya, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Nemzetközi Varázsjogi Hivatal
>> Nemzetközi Varázskereskedelmi Felügyelőtestület
>> Tolmács Iroda

Mágikus Közlekedésügyi Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Hoppanálási Vizsgaközpont

Sietős volt a dolgom, ahogy a nagy csomaggal magamnál összekaptam a cuccaim a szobában és még mindenki előtt kisurrantam a társasházból. Jó, majdnem mindenki. Én nem akartam senkit felébreszteni, de még pár jó reggelt puszi pont belefért, mielőtt elsiettem "suliba". Csak nem pont így történt. Ismerem Mártit, tudtam, hogy ő már jó egy órával előbb bent van, mert undin szeret hallgatózni, látni ki és mikor és be, meg még apus elé is tolni az undi lötyijeit. Nem igen értettem a nőcikét, nagyon nem voltak szépek a ruhái, a tekintetétől megrémülnek a pasik és a körömcipőitől szegényeknél még tuti az impotencia is elébb lép fel, mint a természet hozhatná. És amúgy az se tetszett, ahogy egyes munkatársaira különös figyelmet fektetett. Vagy szeretett volna, és nem Erikre gondolok! De lássuk a mackót!
Kapkodósan, de azért nagy mosollyal beléptem a hivatalba és a recepción átlibbenve egyből elindultam a megfelelő iroda felé, és ahogy sejtettem hamar meglett a titkárnő is.
- Szép napot Mártika néni - köszöntem széles mosollyal ő meg csak fintorgott, pedig még boldog mikit is kívántam ám! Nem értékelte, elém is állt, hogy ma úgysem járok túl az eszén - ő csak hiszi ezt, jövök én még, hát mikulás van. Fújtattam egyet majd az órára néztem.
- Tessék ezt odarakni az apus asztalára, van rajta kis kártya, meg egy Mikulást is rajzoltam rá, látja? És itt sem vagyok, nem jövök többet hozzá, becsület szó - tettem csuriba az ujjaim és pislogtam is szépen. Igaz, ami igaz, nem hazudtam. Szerintem elé amúgy se akarok ma kerülni, de nem azt mondtam ide nem teszem a lábikóim.
Megvártam, még beviszi az irodába és az asztalára teszi, majd fogtam magam és kisurrantam, amilyen gyorsan csak lehetett. Nem kéne lekésni a reggeli Mikulást a faluban és az órát se!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=742229#post742229][b]Wittner Stella - 2018.12.07. 00:01[/b][/url]

Sietős volt a dolgom, ahogy a nagy csomaggal magamnál összekaptam a cuccaim a szobában és még mindenki előtt kisurrantam a társasházból. Jó, majdnem mindenki. Én nem akartam senkit felébreszteni, de még pár jó reggelt puszi pont belefért, mielőtt elsiettem "suliba". Csak nem pont így történt. Ismerem Mártit, tudtam, hogy ő már jó egy órával előbb bent van, mert undin szeret hallgatózni, látni ki és mikor és be, meg még apus elé is tolni az undi lötyijeit. Nem igen értettem a nőcikét, nagyon nem voltak szépek a ruhái, a tekintetétől megrémülnek a pasik és a körömcipőitől szegényeknél még tuti az impotencia is elébb lép fel, mint a természet hozhatná. És amúgy az se tetszett, ahogy egyes munkatársaira különös figyelmet fektetett. Vagy szeretett volna, és nem Erikre gondolok! De lássuk a mackót!
Kapkodósan, de azért nagy mosollyal beléptem a hivatalba és a recepción átlibbenve egyből elindultam a megfelelő iroda felé, és ahogy sejtettem hamar meglett a titkárnő is.
- Szép napot Mártika néni - köszöntem széles mosollyal ő meg csak fintorgott, pedig még boldog mikit is kívántam ám! Nem értékelte, elém is állt, hogy ma úgysem járok túl az eszén - ő csak hiszi ezt, jövök én még, hát mikulás van. Fújtattam egyet majd az órára néztem.
- Tessék ezt odarakni az apus asztalára, van rajta kis kártya, meg egy Mikulást is rajzoltam rá, látja? És itt sem vagyok, nem jövök többet hozzá, becsület szó - tettem csuriba az ujjaim és pislogtam is szépen. Igaz, ami igaz, nem hazudtam. Szerintem elé amúgy se akarok ma kerülni, de nem azt mondtam ide nem teszem a lábikóim.
Megvártam, még beviszi az irodába és az asztalára teszi, majd fogtam magam és kisurrantam, amilyen gyorsan csak lehetett. Nem kéne lekésni a reggeli Mikulást a faluban és az órát se!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=742286#post742286][b]Dr. Wittner Erik Benjamin - 2018.12.07. 22:22[/b][/url]

Mikulás napján.

Az utóbbi napokban eléggé elúsztam, ahogy közeledik a karácsony és az év vége, egyre többen akarnak valami olyat elérni, ami egész évben lehetetlen volt. A sokadszorra visszautasított szökőkutat minden ház elé ötlet tegnap megint az asztalomon landolt, azt otthagyva indultam haza, hogy ennek köszönhetően egy elárasztott faluval álmodjak. Most reggel, amikor befelé tartottam, arról gondolkoztam, miként lehetne megírni úgy, hogy meg is értse a jóember, ez nem az a szint, amit meg lehet itt valósítani.
Amint a megfelelő közelségbe érek, Mártika fontoskodva toppan be elém, és már adja is át a fontos dokumentumokat, és teszi hozzá, hogy a lányom hozott egy csomagot, eléggé sietett, de azt azért itt hagyta. Cserébe az információért, és mert amúgy is Mikulás van, adok Mártinak egy illetlenül nagy csomagot, tele minden finomsággal, amit ő nagyon szeret. Lássa, kivel van dolga. Az államat vakarva lépek az irodába, meg kéne borotválkozni már, főleg mivel Mártika arra is felhívta a figyelmemet, hogy így nem igazán fognak már megfordulni utánam az asszonyok. Nem mintha most még egy nőre is lenne időm, arra se volt, hogy ennyi idő alatt ne egy bérelt lakásban éljek.
A csomagot először félreteszem, fontosnak tartom, hogy előbb megírjam a választ a jóembernek, aki annyira akarja a szökőkutakat, ráadásul télen, tiszta felelőtlenség, csak miután azzal végeztem, veszem magamhoz végre a arany dobozkát. Először a bodyt veszem a kezembe, és elmosolyodok, hiszen belegondolva, hogy mindegyik innen indult, elfog a nosztalgia. Emlékszem, Dávid volt a legkisebb hármuk közül, Gergely pedig golyófejűként született, szinte csík volt a szeme. Aztán megszületett Laura. Az a sok haj, azok a tündéri vonások, a harcias tekintet. Csodáltam őket, mindegyiküket. Nagyapa. Nem bánnám, ha nagypapa lennék, Gergőnek időszerű lenne családot alapítania. Nem is értem, miért nem teszi, csak van egy olyan kislány, akivel hosszabb távra tervezve.
Így kerül a kezembe a második dolog, egy terhességi teszt. Egy csík, két csík, pozitív. Pozitív? Most kezd kitisztulni a fejem, és kezdek el tovább látni, mint ameddig a ködös tekintetemen át az emlékek engednek. Egy terhességet akarnak bejelenteni nekem. De nem lehet a gyermekeim anyja, hiszen nem találkoztunk már jó ideje úgy, hogy közöm legyen a terhességéhez, és nem lehet más sem, legalábbis nagyon remélem. Gyorsan kutatni kezdek a dobozban, de az elmémben már ott a válasz: Laura. A kislányom, a hercegnőm, az életem. Jött valaki, akárki, nem is érdekel, mert nem méltó hozzá, és a kicsikémben kárt tett. Ő az én kislányom, még gyerek. Az én szememben az az öt éves, aki koronával a fején, durcásan magyarázott, hogy miként szeretne zsúrt. Ő nem várhat gyereket. Még nem tartunk ott. Soha nem is fogunk.
Nézem a csomagot, nézem a nevét a cetlin, már csak az van a kezemben, csak a cetlit nézem, ahogy a székembe roskadok. Nem lehet. Ez nem lehetséges, ez nem igaz. És mégis. Ott van, láttam, ott van minden.
Nem tudok itt maradni, úgy érzem, ez az egész hely megfojt. A kis rugdalózót  és minden egyebet ott hagyva, monoton léptekkel indulok meg az ajtó felé, majd lépek ki rajta.
- Hazamegyek, ma már senkinek se vagyok elérhető.
Felelem csendesen Mártának, aki nem szól semmit, valószínűleg látja rajtam, hogy most jobb nem csacsogni, vagy csak tele van tömve a szája csokoládéval. Mindenesetre én elindulok, és fogalmam sincs hogyan, de valahogy haza is keveredek. Egy üveg olcsó bor társaságában. A lényeg az volt, hogy üssön. Az ajtót mágikusan zárom be, és igyekszem mindent és mindenkit kizárni a fejemből. Ez nem lehet igaz. Ez nem valós.