37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Mai Hamada
INAKTÍV


Poisonshaker
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 42
Írta: 2016. október 10. 21:39 | Link

Osztrovszky K. Konstantin
Öltözék

Az órára pillantottam és még egy utolsó pillantást vetettem a tükörképemre. Elvárható lett volna, hogy izguljak és egy normális ember valószínűleg így is tett volna. Ebből is látszik, hogy valami nagyon hibádzik odabent. Éppen időben voltam. Ujjaimat átfuttattam sötétbarna hullámaimon és becsuktam magam mögött a szobám ajtaját.
Nem volt a stílusom késni. Általában inkább öt perccel előbb érkeztem, mint egy perccel később. Most ahogy végigsiettem a falun a hideg szél megcsípte az arcomat és halvány pír költözött rá, mire elértem a hivatal kapuját.
A cipőm visszhangot vert a folyosón, ahogyan határozott léptekkel közelítettem az iroda fel. A táskám a karomon billegett, a kezemben pedig a papírjaimat egy dossziéban szorongattam. Mindazok után, ami még a szünetben apa és közöttem történt már egyre biztosabbá váltam benne, hogy bizonyítanom kell neki. Nyilvánvalóan a tökéletes bizonyítványom nem volt elég, hát tovább kellett lépnem és egy gyakorlati hely megfelelt a célnak. Nem hitte el, hogy komolyan, teljes erőbedobással képes vagyok csinálni. Azt gondolta, fel fogom adni.
Egyértelműen nem ismerte a saját lányát.
Elértem az ajtót, ahová odalent az előre megbeszélt időpont alapján irányítottak és hármat koppantottam, majd vártam, hogy engedélyt kapjak belépni. Amennyiben ez megérkezett belöktem az ajtót, majd halkan be is csuktam magam mögött, mielőtt szembe fordultam volna a férfivel.
-Szép jó reggelt! –vettem elő egy egészen bájos mosolyt és kezemet nyújtottam a férfinek, ha pedig elfogadta folytattam. -Mai Hamada!
Az előzőleg váltott levelek alapján összeszedtem a megfelelő irataimat, amikor most lefűzve várták, hogy átadjam őket. A férfi felé nyújtottam és közben egy kicsit kihúztam magamat. Bíztam benne, hogy semmit sem felejtettem el a megbeszéltekből, annak ellenére, hogy otthon egy komplett listát állítottam össze.
Ha minden igaz, akkor benne van az összes dokumentum, amit kért. –fűztem hozzá a férfi tekintetét kutatva.
Kibújtam a kabátomból és a karomra terítettem, miközben felmértem az irodát. Egyáltalán nem voltam az a bent ülős típus, de nyilvánvalóan nem rohanhattam ki rögtön terepre –pedig nem lett volna ellenemre a dolog. Ahhoz képest, hogy egy hivatali szoba volt, kifejezetten szimpatikusnak tűnt. Talán csak az ablakok miatt…
Utoljára módosította:Mai Hamada, 2016. október 10. 21:40
Hozzászólásai ebben a témában
Osztrovszky K. Konstantin
INAKTÍV


Koncsi | Csinszkáé
offline
RPG hsz: 259
Összes hsz: 510
Írta: 2016. október 16. 12:51 | Link



Kezeit háta mögött összefűzve áll az iroda makulátlan ablakában. Rég nem érezte már szükségét ennek, de most éppen, mint két évvel ezelőtt, üveges tekintettel, a levegőt csendesen szedve mered ki a semmibe.
Odakint az ég sötét, az idő borús, csípős szél tépi a közeli fák elhulló lombját. Az iroda meleg biztonságából nézve mindez mégis olyan távolinak tűnik, mintha csak holmi káprázat lenne, ami valójában meg sem történik.
Pont, mint az előző este.
A férfi beletúr kiszőkített hajába, és mélyről felszakadó, fájó sóhajjal lepillant a párkányra. Katherine tegnapi látogatása – kár is volna tagadni – felzaklatta. Nem számított rá, sőt, azt gondolta, hogy már soha többé nem fogja őt látni. És akkor megjelent.
Lehunyja szürke, fénytelen szemeit, megforgatja ujján a jegygyűrűt. Habár hajnalban még zavaros, kínlódó gondolatokat várt, azok egyáltalán nem csapongnak. Nincs vihar.
Furcsa, de a feje tiszta, élesebben lát és érez, mint azt az éjszaka után remélni merte. Szélcsend van.
A három koppantásra feleszmél, vesz egy mély levegőt, és a nyíló ajtó hangjára hátrapillant válla fölött.
- Már vártam Önt – szólal meg erős férfibaritonján, s ezzel együtt ellép az őt örökre feleségéhez kötő ablaktól. Fürgén Hamada kisasszonyhoz megy, kezet fog vele, és míg viszont bemutatkozik, az asztala előtt álló székre mutat. – Foglaljon helyet.
A lánnyal együtt ő is a helyére sétál, és míg átveszi a felé nyújtott dossziét, leül. Leendő gyakornokára még csak futólag sem néz rá, kizárólag az előzetes levélváltásuk alapján összegyűjtött iratokkal, igazgatói engedéllyel és év végi bizonyítványokkal foglalkozik. Mindent tüzetesen átnéz, az utolsó betűig elolvas, és majd csak azután, a székében kényelmesen hátradőlve pillant fel a szemben várakozó kisasszonyra.
- Köszönöm, mindent elhozott, amit kértem - biccent egy aprót, felkönyököl a karfára. - A papírok rendben vannak. Kérem, meséljen nekem az erősségeiről.
Ettől a pillanattól kezdve tekintetét le sem veszi a lányról. Ugyan szemeiben nem látszik, őszinte érdeklődéssel fürkészi a különleges vonású arcot. Sajátja szigorú, mentes bárminemű engedékenységtől. Aki barátságos biztatást vár tőle jó válasz esetén, nagyot fog csalódni. Akár már indulhat is haza.
Hozzászólásai ebben a témában



Mai Hamada
INAKTÍV


Poisonshaker
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 42
Írta: 2016. október 16. 17:34 | Link

Osztrovszky Konstantin

A férfit figyeltem, miközben a kabátomat a székem háttámlájára helyeztem, helyet foglaltam és ő elkezdte átnézni a papírjaimat. Egy pillanatig sem hittem benne, hogy különösebben kedves lesz velem, éppen ez volt az oka, hogy idejöttem. Nem vártam el tőle, hogy úgy kezeljen, mint egy kislányt, akinek mindent a szájába kell rágni. Éppen arra volt szükségem, hogy tapasztalatokat szerezzek és azt egy kedveskedő, megértő gyakorlatvezetővel egyszerűen lehetetlenség volt elérni.
Egyáltalán nem motivált volna, ha a férfi úgy viselkedik velem, mintha a második apám akarna lenni. Kihúztam magamat és szemeimet végigfuttattam a helyiségen. Első ránézésre is feltűnt, hogy kifejezetten otthonos a hely és ezzel párhuzamosan rögtön le is vontam a következtetést. Apám irodája is így nézett ki, ennek pedig az volt az oka, hogy szinte sohasem tartózkodott odahaza. A minisztérium lett a mindene. Osztrovszky valószínűleg itt tölti az ideje nagy részét –hogy milyen okból, az már nem rám tartozik. Persze lett volna néhány tippem.
Amikor felpillantott halvány mosolyt villantottam felé és belenéztem a szürke íriszekbe.  
-Azt hiszem a motivációm az egyik legnagyobb erősségem. Rengeteget dolgoztam azért, hogy idáig eljussak és nem vagyok hajlandó feladni. Általában véve, elég nehéz rávenni, hogy meghátráljak. –nem akartam az apámról beszélni, elvégre erről egyáltalán nem kellett tudnia. -Emellett precíz vagyok, pontos és elég jól belelátok az emberekbe.
Most jött volna az a kérdés, hogy a férfi vajon ideje mekkora részét tölti ebben a szobában, de nem állt szándékomban már az első napon elvágni magamat. Már régen megtanultam, hogy az észrevételeimből mi az, amit megoszthatok másokkal és mikor illene befognom a számat. Ez az eset most az utóbbi kategóriába tartozott, bármennyire is kíváncsi lettem volna.
Ugyanezen a lapon említeném a szőke haj problémáját is. Mindössze egyetlen reménykedő kérdés lebegett az agyamban.
Ugye csak festette?
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház