Ha lekanyarodsz a Boglyas térről balra amerre a lakósor kezdődik, és a második ház után elkanyarodsz jobbra egy kis utcán át egy nagy területre jutsz, melyen számos színes, és tekergő játék kapott helyet. Vannak itt különböző mászókák, melyek alagutakkal vannak tarkítva, hinták, csúszdák több méretben, és formában. A legmagasabb csúszda majdnem két méter magas és rengeteg kanyar van benne. Mindegyik képes hangot kiadni, ha a gyermek még nem múlt el tíz éves. Vannak forgó és ugráló játékok, melyek direkt úgy lettek kifejlesztve, hogy lekössék és mégis fejlesszék a kicsik ügyességét. Természetesen a szülőkre is gondoltak, így a kő asztalok két oldalán szintén kőből készült padokat helyeztek el, hogy amíg a kicsit játszanak a felnőttek tudjanak kicsit beszélgetni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=825726#post825726][b]Palotás Panna - 2021.02.03. 07:16[/b][/url]

Na ki a legmenőbb csaj az előkészítőbe? Hát én, mert most kimegyek belőle, hehe. Nem öltöztem túl, kényelmes öltözékben hagytam el a Shanest. Kaptam kikérőt, persze szigorúan úgy engedtek ki, hogy Pollival mehetek mindenhova, és rövid pórázon tart majd. Ha ezek ismernének minket, meglepődnének, milyen hosszú aza a póráz. Egyébként pedig nem is akarnék az én nővérkémtől nagyon messze menni, mindig várom az ilyen alkalmakat. Szép lassan itt az év vége is, és talán nem okoztam csalódást, szóval simán át fogok menni a végzős osztályba. Aztán pedig irány a kastély, és akkor már tényleg senki sem fog minket elválasztani egymástól, kivéve, ha másik házba kerülök. Ami azért esélyes, mert én nem vagyok az az eridonos típus... vagy de? Majd meglátjuk, igazából nekem mindegy, hogy hová osztanak be, a lényeg, hogy sokkal többett legyek Polkával együtt. A játszótér lett a célpontom, Polli javaslatára, én meg elfelejtettem neki szólni, hogy el kéne vinnie. Persze a portás bácsi egyszercsak nem figyelt, én pedig már ki is slisszantam, és őrült tempóban siettem a testvérkémhez. Csúszkáltam a jégen, ahogy kell, néha megbillentem, néha simán mentem, csak sajnos nem sok lehetőségem volt rá, valami bűbáj védhette a járókelők épségét, vagy csak nagy szerencséje volt mindenkinek. Közben kiderült, hogy öltözhettem volna melegebbe is, de a sok futásban úgyis melegem lesz, szóval mégiscsak jól választottam. Panna hangját ekkor hallom meg, azonnal oda kapom a fejem a legőszintébb mosolyommal, amit csak adhatok, amikor meghallom őt. Nem tudom, hogy miért és hogyan alakult ki ez a szoros kapcsolat köztünk, de én nagyon szeretem, és örülök neki, hogy így van. Polka pedig szágud felém, és így tennék én is, de úgy döntök, inkább megvárom a tesóm. Szegényke pedig hanyattveri magát, a lábai a levegőbe emelkednek, nagyon vicces, el is nevetem magam, de elindulok felé, futva. Nem tudom nagyon abbahagyni a röhögést, főleg, amikor megnyugtató jól vagyok érkezik tőle és ő is nevet. Odaérek, és kezet nyújtok felé.
- Repülőt nézel? - mondom neki vigyorogva, majd egy kicsit abbahagyom nevetést. - Nem ütötted meg magad nagyon ugye? Mert elverlek - próbálom utánozni anya hangját, és felhúzom őt, amint elfogadja a kezem. - Gyere, hagy söprögesselek le - járom körbe és az összes rátapad hótól megpróbálom megszabadítani.
- Jajj, annyira cukin nézel ki. Te nőttél? - nézek rá mosolyogva, majd rávetem magam és jól megnyunyurgatom. Tudom, hogy ezt nem mindig szereti, de nekem muszáj kifejezni valahogy az örömöm felé. - Merre tovább? - nézek rá érdeklődve, miközben ide-oda dőlöngélek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=826218#post826218][b]Palotás Panna - 2021.02.14. 09:36[/b][/url]

Ha azt hitte Polli, hogy az én fejemet nem tömték azzal teli anyuék, hogy nézzek rá a körmére, biztosan téved. Csak, hát mindig szép, ápolt körme van, így aztán nincs mit nézni rajta, hihihi! Persze, majd biztos én fogom korlátozni abban, hogy végre a szülői felügyeletből kikerülve ne próbáljon ki dolgokat, amit anyuék otthon nem engedtek neki. Messziről felügyelem, és majd ha kellek ott leszek neki támaszként, vagy akár bajtársként, amire igénye van. Egy biztos, hogy eléggé féltem őt a kis dolgai miatt ahhoz, hogy mindenkin átgázolva megvédjem az én tesómat, legjobb barátnőmet és ki tudja még mi ő nekem. El is bukok gyorsan, mert elesik, ennyit rólam a nagy páncélos lovagról, aki védelmezi a testvérét. Meg még ki is nevetem, ejnye. De ő is nevet a bénázásán, egyszerűen imádnivaló öniróniával rendelkezik, ahogy én is.
- Biztos valami fura varázslat véd minket a mugli repcsiktől. Gondold el ha ránk zuhanna egy - nézelődök felfelé, miután felhúztam őt a földről, túl tiszta az ég, azt gondolom. - Vagy télen nem járnak repülők, mert fáznak? - fintorgok még egy kicsit, amjd kedvesen mosolyogva végre az én Pollimra nézek és anyu hangján fenyegetem. Veszi a lapot én pedig kacarászni kezdek rajta és megszabadítom a rákerülő hótól. Olyan sok nem is volt rajta.
- Nem érzem, hogy fáznék - von vállat, de azért örül neki, hogy ennyire aggódik miatta. Ő még nem ivott erre bájitalt, szóval nem ismeri az érzést. - Annyira rossz? - húzom össze fintorogva az orrom, mert akkor ha kelleni fog sem fogják belém tömni, az hótziher! Még az kéne, hogy ilyen izékkel itassanak. Adjanak valami sima gyógszert és kész.
- Dehogy is, tudod, hogy szeretlek - mondjuk ez nem jelenti azt, hogy nem füllenetenék a kedvéért. Mndjuk nem lett magasabb nálam, szóval, ha ő nőtt, akkor biztos én is. - Tényleg eszel karfiolt? - eltátom a szám, ahogy mondja. - Te egy igazi hős nővér vagy! Tudom, hogy mennyire utálod és mégis. Büszke vagyok rád - most ez kicsit anyus lett, de én nagyon szívből mondom ám, és büszke fejjel tekintek rá. Ez most tényleg nagyon vidámmá tett, körbe is ugrálom gyorsan őt. - Megetted, megetted - lelkendezek és pörgök, forgok egy kicsit. Én nem utálom, csak nem szeretem, de megeszem, ha van hozzá mellé valami fincsi köret, vagy valami husi.
- Jeee, cicakunyhó - lelkesedek be, ha ez még lehetséges. azonnal túrni kezdem a havat és összetapasztani néhány "téglának valót". - Na és mi van a srácokkal? - ez egy sima kérdés tőlem, és úgy érti, ahogy szeretné. Nem fogom faggatni, ha tetszik neki valaki, de érdelenek a abarátai is. Közben pedig egymásra teszek pár elkészült hótéglát.
- Megint elég béna vagyok matekból, remélem sikerülni fog. A geometriához érzék kell szerintem, nem gyakorlás - fintorgok és megszívom az orrom, mert a hideg megtette a hatását. Gyorsan előhalászok egy zsepit és elfordulva kitrombitálom magamból a náthát, aztán összehajtom a zsepit és körbenézek hova lehetne kidobni. - Látsz kukát? - pillantok rá a nővérkémre kérdőn.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=827929#post827929][b]Palotás Panna - 2021.03.21. 11:48[/b][/url]

Annyira örülök, hogy itt van nekem Ő! Olyan volt nélküle, mintha leszakították volna a karomat, és fantomfájásaim lettek volna – igen, olvastam ilyet valamelyik újságban és majdnem hánytam is, ahogy elképzeltem – nélküle. Nagyon hiányzott az én kis Polkám, akit lassan beérek, vagy le is növök, de ez engem nála sosem érdekelt. Persze, ha majd egyszer pasizok, biztos nem lehet töpszli fiúm, de annyira nem érdekelnek a srácok még, mert rohadt idióták és semmi értelem nincs bennük. Szóval ezen még nem gondolkodom, viszont a ránk zuhanó mugli repcsik már érdekelnek. Mármint, hogy nem zuhannak ránk, ihihihi.
- Azt hiszem, hogy védve vannak az arénák az ilyenektől – látszik rajtam, hogy ebben nem vagyok biztos. Még sosem voltam kviddics meccsen, irigylem is érte Polkát, ő már tuti látott valamilyet a suliban. – Te voltál kint meccsen? Az Eridon nyert, mi? Ha már oda jársz, meg kéne, hogy tiszteljenek ezzel – vigyorodom el, miközben valami fira szót mond a tesókám.
- Teknológia? Azzal fűtenek a muglik? – húzogatom a számat jobbra-balra, ahogy elgondolkodom a szón. Gőzöm sincs, hogy miről beszél a nővérkém, de ha azzal tudnak fűteni a muglik, akkor az biztos menő lehet. Én nem vagyok mugliellenes, de azért kiráz a hideg, hogy egy olyan izére felüljek, ami elvisz olyan nagyon magasra. Közben leporolom róla a havat és ő pedig arról mesél, hogy milyen gyógybájitalt itattak vele. Nézem az újabb mutatványát, egyre szörnyűségesebb képet vágva hozzá.
- Fujj, hogy bírtad meginni? - még az orrom is befogom, annyira elképzelem, amit mondott. Biztosan rémesen szörnyű volt, de gyorsan bekukkantok a fülébe. – Már nem füstöl a füled, ha ez megnyugtat – nevetem el magam gyorsan, mert azt szeretném, ha a kellemetlen emléke egyikünkre se hasson, főleg rá, tudom mennyire érzékeny. Mint például a magasságára is, de szerintem tényleg nőtt picit. Biztos fog még, vagy én magam növesztem meg, ha lesz pálcám. ÓriásPolli, óriás szeretet!
- A zöld nem jó. Hát végül is nem vagy Trelionos, vagy milyen az egyik ház, ami zöld, persze, hogy még nem szereted. Mert már megnéztem ám hova jársz! – bólogatok, és megint átkarolom őt. Úgy szeretem nyunyurgatni, meg mindegy, csak érjek hozzá, mert ő Polka. Az én egyetlen és legszuperebb tesóóóóm! De hát muszáj őt elengedni és mindenféle őrültségen gondolkodni, mint a cicakunyhó. Még bólogatok is, hogy jó ötlet lenne kóbor macsekoknak.
- Aha, fiúk. Vagy lányok? – állok meg egy pillanatra ránézve Polkára, hiszen nem tudok arról, hogy nem a fiúk érdekelnék, már ha érdeklik. Gyorsan kiderül, hogy nem. – Nálunk is mind buta és okoskodó, meg nyápic. Egyik sem merne megcsókolni – mondom nagylányosan és hencegve, mintha Polka nem ismerne eléggé. Oké, hogy bátor vagyok, de tuti nem csókolnék meg senkit, mert az fúj! Meg láttam ám az utcán, hogy bekapják egymást, az mire jó? Tök undi!
- Dráma? Tök izgi a te sulid. Mondj valami pletyit – nézek rá, miközben újabb hótéglát gyártok a szuper kis kunyhónknak. – Hát… állítólag Viktor meg Bea járnak, de nem tudom. Én nem láttam még őket smárolni se – vonok vállat, meg amúgy Viktor pont nem a szívem csücske. Teszi a szépet minden csajnak, mert jól néz ki. Mondjuk ez igaz, tényleg jó pasi, de pfejjj, nyálas, mint a csiga.
- Jajj ne Polka, neeee, nem akarom – ugrok oda hozzá, és lefogom a kezeit, miközben ő a matekkal traktál. Mit tudom én, hogy miket nem tudom, azért nem tudom.
- Úúúúú! Simán megáll szerintem, gyere, vigyük oda. Vagy tudsz varázsolni valamit? Megnézném, a tudományod! – csillannak fel a szemeim, majd megint nem tudok megállni és körbeugrálom a tesómat. Milyen menő nővérem van már? Mindenkit szétmágiáz, vagy mi!
- De ha nincs rá mágiád, akkor segítek – mutatok úgy, mint a body builderek, befeszítek neki, biztps érdekes látványt nyújthatok, de nem akarom megrémiszteni őt. Simán benne vagyok bármiben, amit szeretne, akár kétszer is. Hiszen ő Polka, a legszupibb tesó a világon!