Innerfire a troll - vagyis Lilo

Boldogan ölelte vissza a lányt, akit eléggé régóta nem látott.
   -Liloo! Te mióta vagy szemüveges? - ez volt az első kérdése a lányhoz - Nyau, engedj el, ennyi elég! - hámozta le magáról Lilo kezeit.
   -Megvan még a karkötő! - mosolygott rá, miközben felemelte bal kezét, amin ott díszelgett a fekete-fehér tappancsmintás karkötő. Leilán a nála megszokott fehér póló sima farmer fekete sportcipő volt.

Innerfire a troll - vagyis Lilo

   -De jól áll ám! - mosolygott, és eszébe jutott hogy mit is kell átadnia.
   -Ja, és van egy meglepi! Anyukám a gyámod!! - ugrált, de rájött hogy van itt még valami. - És részvétem. - hajtotta le a fejét.
   -Nem hát, de a tiéd se! - vigyorgott ő is, mint a vadalma.

Lilibesz <3

Lilnek jól állt hogy elvörösödött, legalább is Leila ezt gondolta. Fekete, vagy nagyon sötétbarna haja mindig kibontva omlott a vállára, zöld szemei, amik most már barnák voltak, nem tudta miért, lehet azért mert kontaktlencsét hord, mindig az érzelmeit sugározták, és tökéletes szája, amivel nem mosolygott örökkön-örökké mint Leila... A Navinés lány valahogy így írna le egy tökéletes lányt. Mikor megölelte, most nem tolta el magától, hanem visszaölelte. Jól esett neki. Kérdésén nem lepődött meg, gondolta hogy meg fogja kérdezni.
   -Puszanban. - válaszolt rá egyszerűen. Eszébe jutott, hogy neki még van egy kis dolga, ami annyit takar hogy el kell rendeznie a mangáit, amik az úton szanaszét mentek minden felé a ládájában, de még lusta volt rendbe rakni őket.
   -Nekem még van egy kis dolgom. Ha te is jössz felfele a kastélyba, mehetünk együtt. - bontakozott ki az ölelésből, és indult meg az iskola irányába.