Moondance (Sky)

Sky vezetésével végre biztos "talajt" értem, én amint leülhettem a padra, teljes széltében-hosszában ráfeküdtem, különben nem bírtam volna azt ki.
Valamivel jobb volt a levegőn, de még így is nagyon kapkodtam utána.
- Deb bábom bi besz, de éd idded bár bed bouok - nyöszörögtem. Na, ezért nem árt magamnál tartani a szükséges gyógyszereket ( bájitalt egyelőre nem mertek még adni a nevelő szüleim, bármennyire is tiltakoztam a mugli módszerek ellen).
Ősz közepéhez híven hűvös volt a levegő, az allergiám mellé még fáztam is. Eztán minimum nem mászkálok egyedül a kastélyban, pláne nem este, pláne órát is fogok magamnál tartani.

Moondance (Sky)

Ez a nap se lehetett volna rosszabb. Most már nem vágytam semmi másra, csakis a pihe-puha ágyikómra, és arra, hogy Zójának hamarosan megmondhassam a a magamét, azt pedig garantáltan nem teszi ki az ablakába, amit tőlem kap. Kicsit gondolhatna arra, hogy a bajkeverés nálam nem egy sima ügy, ezért is jobb, ha én nyugton maradok a fenekemen.
- Hobbéb tuab boaa, hod deked bad kuád - nyöszörögtem levegő után kapkodva, mikor végre a tüsszögéstől szóhoz jutottam. A gyógyszereim meg ráadásul fent voltak a kastélyban, a táskám legalján. Szuper, jól megcsináltam. Ettől nagyobb baj azt hiszem, nem is kell mára. Bőven elég, hogy itt fogok kint megfulladni, ha továbbra is Sky-ra kell támaszkodnom. Levitásként lehetne annyi esze, hogy hívjon valakit. Akárkit.

Moondance (Sky)

Kedvem lett volna trágyagránátba foglalni drága bajkeverő-társam hajkoronáját... igazán nem is tudom, miért... ja, megvan! A kedves kutyás beszólásáért. Rühellem azokat a dögöket! Meg mindent ami szőrös.
- Meooow - Aha... ez macskanyávogás volt? Akkor ezúttal, itt most nem a kutya a bűnös kivételesen. Illetve nem csak. Elvégre egy utcán sok szőrös állat tartózkodhat, nem csak kutyák.
- Mibor bed láddab 'éső 'olt - feleltem jó sok tüsszögéssel megtűzdelve. Elegem volt ebből a napból, és még mindig nem volt vége hajnali fél három-három óra magasságában. Hogy ezért mekkorát fogunk kapni, ha lebukunk!
- 'eribbed ébbed bad béd valaki? - fordultam felé, amennyire fekvő helyzetben lehetett.

Moondance (Sky) és Várkonyi tanár úr

Már valamivel kezdtem jobban lenni úgy, hogy a kutya elüldözte a nyervákoló szőrgombócot a térről.
Becsuktam a szemem, hátha úgy jobb lesz nekem. Hidegnek hideg volt már, hajnalhoz lévén, és az az egy pulcsi, ami rajtam volt a navinés címerrel, kezdett kevésnek bizonyulni.
Hallani hallottam, hogy valaki ránk talált, és meg is kérdezte, kik vagyunk. Sose voltam egy vallásos valaki, de ezúttal halleluja, hogy végre valaki ránk talált, akár tanár az illető, akár más (csak nehogy egy bűnöző legyen).
- Éd baa kioda? - nyögtem nagy nehezen a kérdést. A kutya miatt nem lettem sokkal jobban, és az se segített, hogy tényleg nem voltak nálam a gyógyszereim. A fazon hangja alapján egy szigorú fajta tanárnak tűnt elsőre, de sose lehet elég óvatos az ember lánya.
Ezt a nevelőapám tanította, hogy mindig ellenőrizzem valamilyen úton-módon egy illető személyazonosságát. Erre a kérdezés a legjobb módszer.

Moondance (Sky) és Várkonyi tanár úr

Megmentőnk be is mutatkozik, és mint kiderült, tanár az illető, tehát megúsztuk a bajt. A drazsé hatásos volt valamiért... hé, egy édesszájút nem lehet megvezetni azzal, hogy ez gyógyszer, de valamiért működött a dolog.
- Hogy csinálta ezt, Tanár úr? - kérdeztem csodálkozással vegyes tisztelettel, miután végre levegőhöz jutottam. Valamit tudhatott a tanerő, és ezek szerint idéntől tanít itt, tehát új. Reméltem, hogy nagyon nem húztuk ki nála a gyufát, és inkább én kezdtem beszélni. Ha Moondance-en múlik, holt biztos, hogy mindketten nyakig lennénk a slamasztikában...
- Mindketten a saját klubhelyiségünk felé indultunk volna, de újak vagyunk a kastélyban, és eltévedtünk. Valami sötét alagútnál lyukadtunk ki, akkor találkoztunk, sajnos a kutyával is - néztem megrovóan napom második megkeserítőjére, a kis bolhazsák malamutra. Ezután folytattam gond nélkül kettőnk pácból való kirángatását - Én rosszul lettem az allergiám miatt. Mindenféle állatszőrre allergiám van, emellett eper - és laktózérzékeny vagyok - valottam be a tanár úrnak, miközben visszasétáltunk a kastélyba. - A többit pedig maga is látta, és örülök, hogy maga talált ránk valaki más helyett. Könyörgöm, ugye maga nem auror?
Néztem a tanerőre rémült tekintettel. Még csak az hiányozna, hogy a nevelőapám fülébe jusson az eset... nagyon aggódik mindhármunkért, és nem szeretném, ha emiatt nem tudná jól végezni a munkáját.