[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=394525#post394525][b]Moondance Williams - 2014.09.28. 15:05[/b][/url]
Adél és Várkonyi tanár úr!Démon visszatér, de sajnos megtalálónk nem a legkönyörületesebb. Bemutatkozom és azt is elárulom, hogy levitás vagyok. Felesleges lenne titkolózni és hazudni. Úgy is rájönne a dologra. Démon szorosan a combomhoz dörgölőzik, mert kissé megilletődött a szigorú hangnemtől. Én nem szoktam így beszélni vele, és elszokott az ilyen fokú szigortól.
-
De tudom, a házirendet. – mondom. Mit szépítsünk. Megszegtem a házirendet, de nem igen zavar, a dolog. Lehet, levitás vagyok, de akkor sem vagyok egy a sok közül. Meg van a magam akarata, és ha akarnak, sem tudnak teljesen kordában tartani. Nem tetszik, ahogy magázódik, mert tudom, hogy ennek még következményei lesznek. És az a feltételezés is dühít, hogy nem bírom megvédeni magam. –
Megtudom, védeni magam. Nem vagyok gyerek! – mondom, de hát a tanárok szemében egy tizenöt éves lány még az.
Che. Jönnének Alaszkába. Egyik sem bírná egy hétig se. Dühöngök magamba majd kíváncsian váron, hogy Adél jobban lesz – e. –
Én kutyát sétáltatni jöttem. - mondom, ami részben igaz. Démon idegesen morogni kezd, mikor a tanár finoman megindít minket a kastély felé. Érzi mindhármunk feszültségét, és ez nála automatikusan előhozza a védelmező ösztöneit, és a védelmemre kel. Gyorsan ráteszem a pórázt és szorosan tartom, nehogy baj legyen, és úgy látszik a határozott néma utasítás megteszi a hatását, mert nyomban megnyugszik és simán jön mellettem.
Nem tehet erről. Ő csak engem akar megvédeni. Ez a feladata, amit nagyon is jól csinál.