36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Oravecz Tatiana
INAKTÍV


Az igazgató testőre =^.^=
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 254
Írta: 2018. július 23. 22:27 | Link

Grace
Meg a kölykeink
Kinézetem

Kellemes, nyugodt délután. Tudod, az amelyikről azt hiszed, hogy nem is létezik, aztán eljön, és te úgy érzed, hogy az apró nevetőráncok a szemed körül mind kisimulnak. Én már tudom azt, amit Berci még nem, hogy ha elér az öregedés, a szemeim széleinél jelenik majd meg először ránc. Nem a szám mellett, nem az orromtól induló vonal mélyül el, hanem a szemeim környéke. Elfáradnak, elmélyülnek. Hogy bölcsesség is társul-e majd ehhez, azt nem hiszem, inkább csak a tény, hogy bennem a szikrája sincs meg a vélaságnak, holott az anyám színtiszta véla és a testvéreim is félvélák. Nincs rajtam kapcsoló, nincs semmi nagy titok, egyszerűen egy hibás gén lehet az oka. Azt mondják megesik, hiszen mi, félvélák egy természetellenes kapcsolatból születtünk, mely ember és lény között köttetett, simán benne van az is, hogy lemészároljuk a családunkat, mert unatkozunk, bár azt hiszem, ez a szerepkör Iván elméje jutott csak el. Nem mintha így akarna tenni, csak neki van kellőképp elmebeteg feje.
- Ésszel.
Szólok Eszter után, mikor elindul a csúszda felé. Az ikrek a homokozóban játszanak, csúszdáznak a saját kölykömmel, mi pedig a homokozó szélén ülünk. A cipőmet le is vettem, mert semmi értelme annak, hogy tiszta homok legyen.
- Hihetetlenül eszetlen bír lenni. Eddig azt hittem, hogy csak Sean-nal, de most már szépen lassan megmutatja azt a kis démont, amit a két nagyanyja öröksége.
Sem anyámmal, sem az exanyósommal nincs jó viszonyom, amin mondjuk én nem nagyon csodálkozom. Ők is megérik a pénzüket, meg én is. De mondjuk leginkább az exanyósom. Az egy igazi banya.
- Mi hír felétek? Mostanában csak Alice gyavargatásakor láttalak.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. július 23. 23:08 | Link

Tati
#meh | 13th of July

Nem sok dolga volt ma a nőnek, kicsit a gyerekeivel szeretett volna lenni. Nem sok időt töltöttek itt, mióta az anyja elköltözött velük vissza Angliába évekkel ezelőtt, de néha jól esett neki elhozni őket ide, hiszen, valahol mégs ide tartoztak. Ma is ez történt, míg nem akadt más dolga. Keve, ha minden igaz, dolgozott, neki pedig nem voltak órái, ezért is kereste meg Tatit. Szerette, ha a gyerekei más, korban hozzájuk hasonlókkal játszottak, az a négy év meg nem igazán osztott vagy szorzott.
- Peggy ne etess homoktortát az öcséddel! Adri ne edd meg, ha tudod hogy homok!
Nem egyszerű az élet ezekkel a kölykökkel, ez a gondolat zakatolt a nő fejében, mielőtt odébb tette volna a vörös cipellőket. A lánya segített neki ma ruhát választani, úgy érezte magát, mint Szörny Ella.
- Ez nem hangzik valami biztatóan. Mi jót csinál? - érdeklődött enyhe szarkazmussal a nő, mert hát, ő is tudja, mennyire elevenek tudnak lenni a gyerekek, főleg falkában és neki ahhoz sok szerencséje volt, főleg újabban. Az ikrek az előkészítőben is előszeretettel cukkoltak bele másokat, hogy mondjuk menjenek végig a mászókán kapaszkodás nélkül. Mert Batman ezt tenné. Batman ügyes. Grace meg ideges és próbálja megmagyarázni, hogy Batman óvatos.
- Semmi különleges, azt hiszem. Megnyílt a könyvtár a hét elején, elégedett vagyok vele, sok meló volt, most élvezem a pihenést. Vagy, legalábbis valami olyasmi. Veled?
Hozzászólásai ebben a témában
Oravecz Tatiana
INAKTÍV


Az igazgató testőre =^.^=
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 254
Írta: 2018. augusztus 11. 13:02 | Link

Gracie

- Ne aggódj, évi egy kiló koszt úgyis meg kell enniük. Két napja cserélték a homokot, még egész új.
Persze, nem kellene egy délután alatt teljesíteni az egész éves adagot, de a múltkori aggodalmamra a helyi doki csak legyintett, mondván, a gyerekeknek csodás szervezetük van, és nem az egy kiló a limit, de annyi az egészséges. Furcsa ez így, de hát mit tudjak csinálni? Igyekszem persze elkerülni a vészes helyzeteket.
- Mit nem, leginkább. Szerintem elég sok van Seanban Dwayneből, eléggé érződik az apja ráhatása.
Mondjuk én nem hiszem, hogy összeálltam volna a férfival, de hát nem hiszem, hogy én vagyok a legjobb tanácsadó, ami azt illeti, hiszen a négy férj sem tud megállítani. Ezen kívül ugye ott van a Liebhart-ügy, ami megint egy olyan, hogy én pont nem kellene, hogy ítélkezzek, és igyekszem a nagy számat is takarékra tenni ilyenkkor.
- Így egy csomó mindent eltanul ez a kis bolond is. Most már kezdi megunni a harapdálást, azt új hobbija, hogy kimegy pisilni, de helyette kihúzza a cipőkből a cipőfűzőket és elrejti. Úgy bukott le, hog a sajátjából nem szedte ki. Az óvónő meg meghallotta, amikor azt mondtam neki, hogy az első mindig az, hogy gondoskodjon alibiről. Hát de tényleg.
Igen, azon, hogy nem biztosított magának alibit, sokkal jobban felháborodtam, mint, hogy negyven cipőfűzőt eldugott valahova. Legalább akkor már tényleg kiszedte volna a sajátját is, mert hát akkor sosem derült volna ki, hogy ő tette.
- Tényleg? Mindenképpen le kell mennem, nagyon vártam már, hogy legyen valami új itt, és imádom a könyvtárakat.
A kérdésére kicsit megvakarom a tarkóm, hát igen, most jövök én.
- Azt hiszem, igent mondtam egy lánykérésre.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. szeptember 5. 15:33 | Link

Tati
#meh | 13th of July

- Akkor jó, nem fogok ezen stresszelni, még tisztább is, mint amit otthon felnyalnak - nevetett fel a nő, bár összességében amúgy sem volt egy nagyon aggódós fajta. Mondhatták volna rá, hogy érzéketlen és nem szereti eléggé a gyerekeit, de ez nem lett volna igaz, ő rendesen odáig volt értük. Mindössze annyi, hogy nem látott annyi veszélyt egy homokozóban, mint egyes társai.
- Az apja sokminden, csak nem egyszerű. Nem vagyok egy nagy rajongója Dwaynenek - vallotta be Grace egy kisebb grimasszal, de ezt nem kendőzte sem a férfi, sem pedig Zója előtt. Szeretett őszinte lenni, jobban is, mint az normális lett volna, de még mindig jóban voltak a nővel, sőt, szerette volna megkérni, hogy legyen a tanúja, ha egyszer ténylegesen férjhez megy.
- Helyes nevelés, mindig legyen alibije. Jó, ha minimum egy van, de még jobb, ha inkább kettő. Sosem lehet elég biztos az ember a dolgában - csóválta meg a fejét elgondolkozva. Mert hát, neki is ezt tanította a tesója, szóval ő is erre nevelte a gyerekeit.
Ugyan tényleg sok időt, pénzt, és energiát ölt a könyvtárba, de elégedett volt a végeredménnyel. Ugyanakkor gondolkozott rajta, hogy talán nem kéne elhagynia a kontinenst minden nap, mert kimeríti, bár ezt még nem említette meg Kevének. Olyan furán érezte magát a dolgoktól néha.
- Csak szólj, ha kell valami különlegesebb darab és meg tudom rendelni neked kedvezményesen. Amúgy azon gondolkoztam, hogy a gyerekeket át kéne íratnom ide.
Aztán inkább kicsit terelt és feldobta Tatinak, hogy amúgy vele mi újság van, igazán mesélhetne valamit ő is. Aztán a nő, mintha egy könnyed kis infó lenne bedobta, hogy amúgy igent mondott egy lánykérésre.
- Hogy mit csináltál?! És ezt csak most mondod?! - bámult leesett állal Tatianara, még vállba is vágta kicsit. Adri ezt az időpontot választotta, hogy odagaloppozzon Gracehez, majd széles, tejfogas vigyort villantott a nőre, hatalmas, barna szemeit előbb az anyjára, majd Tatira emelte. "Délután fagyizunk?". Szeretett volna nemet mondani, de a sűrű szempillákkal keretezett kiskutyapillantás valahogy nem hagyta neki.
- Majd igen. Menj vissza játszani!
Hozzászólásai ebben a témában
Oravecz Tatiana
INAKTÍV


Az igazgató testőre =^.^=
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 254
Írta: 2018. szeptember 29. 21:35 | Link

Gracie

- Igen, én is így vagyok vele. Most még érdemes kiélvezni ezt a tisztaságot. Az egyik anyuka írt a hivatalnak, hogy gyakrabban kellene cserélniük, és ebben van valami, mert a végén már inkább nem hoztam ki Esztit.
Viszont belőlem hiányzik az az igazi véranya mentalitás, ami a legtöbb kisgyermekes anyában kialakult. Védem és féltem a lányomat, de nem tudok olyan lenni, aki minden kis apróságért egyből felháborodik. Valahogy az nem az én asztalom.
- Én imádom, mert ő az egyetlen szerintem a világon, aki érzékeli bennem a vélamágiát. Egy szunnyadó mágia hatása alatt lenni pedig igencsak kínos lehet. Nagyon vicces, hogy szenved a közelemben.
Bevallom, nem szép dolog ilyenen élvezkedni, de azért én megteszem. Mindig mérges voltam, hogy nekem nincs olyan nagy hatalmam, mint a testvéreimnek, de látva Dwayne szenvedését, meg azt a szenvedést, ami a nővéremnél van, nem annyira bánom már a dolgot. Bercivel boldogok leszünk, tudom, hogy így lesz, pontosabban már most így van. Az életemben mindig, bármi is történt, ő volt a biztos pont, és tudom, hogy hozzá képes lennék hű maradni, és működne közöttünk, az a bizonyos holtomiglan, holtodiglan is.
- Ugye! A nő meg úgy nézett rám, mintha pszichopata lennék, akire rá kellene hívni a gyámügyet meg az elmegyógyot, pedig komolyan gondolom ezt. A gyerekem, jót akarok neki. Mondjuk az lenne a legjobb, ha nem lennének ilyan hülye szokásai.
Persze, nem bosszankodom. Őt igyekszem a legjobb irányba terelni, és tényleg úgy nevelni, hogy boldog legyen, és ha most egy kicsit kifordult is a világunk, elvégre Maxéknál ott van egy kisbaba, a kistestvére, hozzánk pedig beköltözött Berci, és vele szintén tervezünk gyereket, tudom, hogy most kétszer annyi odafigyelés kell majd. Megérteni neki, hogy mi is történik, könnyű, de elfogadni, korántsem.
- Könnyebb lenne, nem? Nem rossz ez a hely, a mostani vezetéssel szerintem még nagy dolgok is végbe mehetnek. Meg innen könnyebb beszokni a Bagolykőbe, ha oda akarod járatni őket.
Nekem legalábbis ez a tervem, mert vannak közös programjaik, és mert sokkal könnyebb összehozni az összeszedését is, amikor munka után robog hazafelé az ember.
- De édi vagy, hát veszek neked én is egy gombócot, cukordrazséval.
Kacsintok egyet rá, és remélem, hogy ez kellő motiváció lesz arra, hogy kicsit még játsszon, most úgyis nagyon érdekes részhez értünk.
- Most utoljára. Ez komoly lesz. A srác, aki életemben először tetszett nekem, és aki a legjobb barátom.
Zavarban vagyok, elpirulok, ami tőlem szokatlan, és olyan kislányosan játszom a ruhámmal. Még mindig hihetetlen a dolog, és valljuk be, a kompromisszum kötés utáni éjjel azóta is bennem él. Nem először voltunk együtt, de hosszú évek teltek el azóta, és másabbak lettünk mind a ketten.
- Gyerekeket szeretnék. Nem is hittem, hogy akarok még gyereket, de Bercivel, az egészen más történet.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. október 22. 13:00 | Link

Tati

- Vagy olyan öntisztító homokot kéne venniük, ami éjszaka kidobja magából a retket. - Korábban olvasott róla, hogy van ilyen, egy boszorkás magazinban, bár nem emlékezett már a címére, pedig nagyon szeretett volna. Még két, egészen apró ránc is elmélyedt a homlokán, ahogy töprengett, de amint elengedte a gondolatot, kisimultak.
Kicsit grimaszolt, de nem igazán kommentálta a Dwayne dolgot. Nem volt oda az aurorért, neki túlságosan is egyszerű volt a férfi, aki nem érdeklődött semmi iránt, ha nem vesszük a sört és a nőket. Ehhez Grace már túl sznob volt, legalább Keve érdeklődött dolgok iránt és ki tudta fejezni a gondolatait anélkül, hogy IQ-light parasztnak tűnt volna.
- Hidd e a végén minden jól fog elsülni. Csak nem nevelsz egy mini pszichopatát, nekem sem sikerült, pedig azt hiszem, mindent megtettem, hogy menjen. - Az angol hajlamos rá, hogy eltúlozza a dolgokat, nem tett semmit a gyerekeivel, ami indokolta volna, hogy mentális problémájuk legyen. Mikor úgy érezte, nem jól haladnak a dolgai, inkább az édesanyjára bízta őket, pedig szeretett volna velük lenni. De időre volt szüksége és arra, hogy a saját életét sínre tegye, mielőtt bármit kezdene másokéval.
- Nem tudom, oda akarom-e járatni őket, de kikészít ez az ingázás a Kontinens és anyámék közt. Egyszerűen kiveszi belőlem az energiát, amit inkább másra fordítanék. - Mondjuk képregényekre, játékra a gyerekeivel, vagy egész egyszerűen csak Kevére. Szeretett vele lenni, de voltak olyan napok, mikor csak elaludt a kanapén, mire a lengyel hazaért. Közben Adri berobogott a képbe és a legnagyobb mosolyát villantotta rájuk, hogy ő fagyit szeretne. Aztán Tati fagyit ígért neki, mire visszakacsintott, a kusza tincsekbe túrt és visszafutott a homokozóba.
- Igazán? Kiindulásnak nem is rossz - mosolyodott el Grace szélesen, bár ő szintén az első szerelméhez tervezett hozzámenni. Csak mire odáig jutott a dolog, ő kis segítséggel ráébredt, hogy talán az, hogy szeretsz valakit, kevés ahhoz, hogy egy életen át mellette maradj. - És még mindig szereted?
Bár tudja a kérdésre a választ, mert elég ránéznie a pirongó Tatira és tudja, hogy odáig van érte. Ismeri az érzést, ő is néha csak hebegett-habogott, ami sosem volt rá jellemző. Nem is volt túl büszke.
- Akkor tessék csak. Eszti is biztos örülne neki, ha lennének tesói és lehet, hogy téged is boldoggá tenne egy gyerek, aki... tudod, be van tervezve - mosolyodott el halványan a nő. Neki mindig volt egy másik fele, akivel jóban-rosszban ott voltak egymásnak, nem kellett bemutatni neki, milyen is, ha van valakid. Szerette az öccsét. - Én... nos. Beadtam egy apasági tesztet.
Hozzászólásai ebben a témában
Oravecz Tatiana
INAKTÍV


Az igazgató testőre =^.^=
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 254
Írta: 2018. október 22. 19:00 | Link

Gracie

- Az is necces, mert ahhoz is kellene egy ember, aki idejön hajnalban, mielőtt kel a falu, és összeszedi a dzsuvit. Mert tuti biztos, hogy a gyerekem nem afelé indulna meg, ami be van kerítve.
Mert hát az én gyerekem, miért is lenne olyan, aki szereti a határokat. Ugye. Szóval egyszerűen biztos vagyok benne, hogy nem lenne egyszerű menet, és nem azért, mert a gyerekem nem okos, de se Liebhart sem a magam részéről nem tudom elmondani azt, hogy szabálykövető géneket adtunk ennek a szerencsétlen miniboszinak.
- A legrosszabb esetben meg lesz egy Jokerünk meg egy Harley-nk. Mennyire vicces lenne, ha Adrian és Eszti egy nap bejelentenék, hogy összejöttek. Már csak Peggynek kellene valami igazán jó szerep.
Nézem a kölyköket, ahogy élvezettel játszanak, és imádom, hogy ennyire könnyen egymásra tudnak hangolódni. Ennyi idősen nekem is jól ment, de például emlékszem, hogy tiniként kevésbé voltam sikeres, vagy bátor, mondjuk akkor leginkább az volt a lényeg, hogy a szabadidőmet a legjobb barátommal töltsem, aki most történetesen a vőlegényem. Jártunk, de nem ment, szóval szétmentünk, de barátok maradtunk, és most megint össze akarjuk kötni az életünket. Hűűűha, csak így simán, hűűűha. Amúgy izgulok. Rettenetesen izgulok.
- Szerintem az ingázás senkinek sem tesz jót. Én elég könnyen léptem le országokból vagy házasságokból, ha nem tetszett valami, de ez nem megoldás. Mostanra már megtanultam ezt is. Meg aztán, ki kell próbálni ezt is, az ingázást már ismered, most próbáld ki azt, hogy egy helyben maradsz.
Szuper, a saját félelmeimet most kifordítom és átadom a barátnőmnek. Én is erre készülök, és valahogy úgy vagyok vele, hogy ha nem én vagyok az egyetlen, aki éppen lekötni készül magát, akkor majd jól megbeszélhetjük a dolgokat. Tudom, tudom, nekem ott a nővérem, de ő erre a szerepre készült mindig, én ellenben nem, szóval a félelmeimet ő nem tudja átérezni, pedig pszichológus.
- Igen. Oké, jó, ez nem olyan lesz. Mármint megbeszéltük, tudod, mint azok, akik eldöntik, hogy ha harmincöt éves korukig nem lesz senkijük, akkor csinálnak egy gyereket vagy összeházasodnak, és aztán csinálnak gyereket. Nem volt romantika a dologban, de mondjuk ez nem baj, mert nekem nem áll jól. Szóval ez egy ilyen megbeszélt dolog, de szeretem. Nagyon szeretem. És tudod, úgy, ahogy őt szeretem, úgy a többieket sosem szerettem. Ez lesz az utolsó.
Nagyon remélem, hogy Berci is így látja, hogy tényleg ez lesz az utolsó alkalom, hogy férjhez megyek, és hatvan év múlva is így gondolja majd.
- Igen, akire felkészülünk. Akkor is fura az egész.
Mondjuk úgy, hogy anno nem ezzel a tervvel érkeztem ide, de, hogy bánom-e, egy cseppet sem.
- Apasági tesztet? Gracieee, több pasival voltál vagy mi?
Nézek rá csodálkozva, érzem, hogy kissé még a szemeim is kikerekedtek.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. október 23. 15:20 | Link

Tati

- Hm, mondjuk ebben van valami. De még mindig jobb lenne, mint mikor 2 perc ásás után macskaszarba futsz - tárta szét a karjai a nő egy pillanatra tanácstalanul, majd halkan felnevetett. Úgy érezte, azért nem fog belehalni ebbe sem, mert mikor ő gyerek volt, nem is homokozott, nem tudja, milyen ez. De más gyerekei nap-nap után játszanak a koszos homokban is és mindenki jól van.
- Ahw, amennyire diszfunkcionális a kapcsolatuk, annyira szeretem őket - harapott a nő az ajkába halványan elvigyorodva, majd felnevetett halkan. Nem hitte, hogy Keve szerette volna, ha a fiából Joker lesz, ennyire azért nem supportolta azt a párost és ezt a saját példáján tanulta meg már jó régen. Náluk még valahogy a Batman-Harley is működőképesebb volt, Keve még poénból sem ment bele olyanba, ami arra utalt, hogy köztük valami nem oké. Szerette érte.
- Persze, menni mindig a könnyebb választás. Ismerem, nem kell bemutatnod - mosolyodott el, enyhe keserűséggel a hangjában a nő. Mert bármit is akart az életében, akárki mellett döntött, valahogy mindig rosszul sült el és az esetek nagy többségében nem ő volt az, aki úgy döntött, ideje mennie. Tudta, hogy Tati sincs jobban otthon ebben, mint ő, így át tudja érezni a helyzetét, mind a ketten voltak már 'a másik nő'.
- Én ismerem ezt. Mármint, nem pont ugyanezt, de ismerem, milyen, mikor ott van melletted és jóban vagytok, de nem jöttök össze - vonta meg a vállát kecsesen, mielőtt felszusszant volna. Ő akarta Kevét, de valahogy sosem szánta rá magát erre a beszélgetésre, főleg nem, mikor a majdnem lengyelt más érdekelte.
- Szerintem szeretni fogod. Az ismerőseim nagy része azt mondja, csodás. - Nem mintha tudná. Egy falevelet finoman odébb tolt a combján, majd Tatira nézett. Ő sem volt az a tipikus földanya, aki buggyos szoknyában, melltartó nélkül, feszülős pólóban, festetlen hajjal süti a kölessütit, míg a gyerek iskolában van.
Aztán az infó csak kint volt, valakinek el kellett mondania. Nem Kevének, mert tartott tőle, hogy ki fog rá akadni, ha közli, hogy lehet, hogy ő a gyerekei apja, majd kiderül, hogy nem.
- Nos, igen... Nagyon sokat veszekedtünk anno Blake-el és nem éreztem, hogy támogatna... bármiben is. Szóval összekavartam... párszor mással is, igen - köszörülte meg a torkát, futólag kapva csak a pillantását Tatira. Ezt még Zójának sem mondta el, tőle nem tudta senki.
Hozzászólásai ebben a témában
Oravecz Tatiana
INAKTÍV


Az igazgató testőre =^.^=
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 254
Írta: 2018. október 25. 22:42 | Link

Gracie

- Az is igaz. Banyek, sosem hittem volna, hogy egyszer a macskakaka a homokban lesz a legnagyobb problémám. Ez már majdnem olyan, mint az időjárásos megjegyzések. Beszélgessünk másról, mert mostanában nem bírom az ilyen témákat.
Vagyis de, csak néha ég a gyomrom. Úgy kábé mindentől, és merem remélni, hogy nem azért, mert idejekorán vénülök, mert akkor aztán készülhetünk a kölykökre, nem fognak jönni. Így is a nagy helyi átlagtól elmaradva szülöm meg második gyermekemet, ha összejön. Azért elég ijesztő rémkép, hogy akikkel együtt ülök majd a szülőin, azoknak a nagymamája évfolyam vagy iskolatársam volt.
- Én is így vagyok. Ez maradjon a mi mocskos ki titkunk.
Nevetve kacsintok rá a mellettem ülőre, szeretem őt. Vele nem kell finomkodnom, nem kell úgy csinálnom, mintha nem tettem volna meg hülye dolgokat. Ő legfeljebb legyint, de nem oktat ki, és nem érezteti azt velem, hogy nem vagyok normális. A nővérem egy pszichológus, neki elég volt egy pillantás is, még beszélnie sem kellett, szóval tudom, hogy miről beszélek.
- Nem is akarok elmenekülni. Ez olyan fura dolog. Mármint, érted, ott ültünk a kanapén, mint mindig, és beszéltünk erről az egészről, mint soha azelőtt mert ez nálunk sosem jött elő ennyire. Aztán csak úgy eltelt az este, és valahogy minden olyan tök természetes volt. Mintha ezt kéne csinálnunk mindig, meg hát azért ezt is csináljuk. Mert dumcsiztunk, boroztunk, aztán leokéztuk a dolgot, tovább dumcsiztunk, majd felkeltem, és ahelyett, hogy sikítva elszaladtam volna, kinyújtottam a kezem, és ő meg maradt éjszakára. És tudod mi van? Jobb, mint amire emlékeztem, pedig ettől nagyon, de nagyon féltem.
A végén még kuncogok is, hát komolyan nem tudom mi van velem, de azért örülök, hogy a gyermekeink arrébb játszanak olyan nagyon, és nem azt hallgatják, hogy mi miről beszélünk. Eszti egészen biztosan megjegyezné este Bercinek, hogy ő jobb, mint amilyenre emlékeztem, és az nagyon kínos lenne, mert tudom, hogy ő értené, én érteném, de baromira furcsa lenne, ha a gyerek adná vissza ezt a megállapítást.
- Jó lenne, ha nem ő lenne. Mármint... én nem nagyon kedveltem őt. Szóval az apasági tesztnek drukkolok. De ugye, normális fazon, nem valami bolond vagy ilyesmi? A gyerekek miatt, nem kéne, hogy örököljenek valamit.
Bár a kóros elmebaj nálunk fennáll pl, elnézve a felmenőimet, de azért ezt nem hangoztatnám nagyon a házasságom előtt.
- Van egy őrült ötletem. De ne akadj ki rám.
Bár mondjuk én is eléggé kiakadok magamra egy ideje már, szóval nem lenne új, csak intenzívebb.
- Mostanában eléggé jól megvagyunk Max-szal, olyan tízes skálán egy hatos, és hát ő a gyerekem apja. Arra gondoltam, hogy megkérem, hogy ő kísérjen be. Nem őrültség? Az első férjem visz az utolsóhoz.
Utoljára módosította:Oravecz Tatiana, 2018. október 25. 22:46
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér