Gördeszkás ember
Ruci | ASzabadbanNemSzabadDaltÍrni

Gyönyörű az idő, bár nekem itt Magyarországon mindig melegem van. Hiányzik Szibéria. Éppen a játszótéren egy padon ülök, dalszöveget írok. Amióta anyukám küldött egy levelet nekem, hogy az egyik ismerőse szívesen látna engemet Moszkvában egy meghallgatáson, egyfolytában csak dalt írok, és próbálom nem elfelejteni az orosz nyelvet. Éppen egy új versszaknak álltam neki, amikor egy kis fuvallat felkapta a papírt amire írtam, én meg utána rohantam. Papír, papír gyere vissza, egy csomó időt beleöltem a szövegbe amit rád írtam! Persze a macskám is rohant utánam, bár nem igazán tudom miért. Alla mindig egy lusta macska volt, de mostanában egyfolytában össze vissza futkározik. Meg izgága. Annyira rohantam a dalszöveg után, hogy még a rágómat is kis híján lenyeltem.
Na nee, szem elől tévesztettem a lapot, és nem tudom hogy hova lett. Remélem valaki megtalálja és visszajuttatja nekem. De nem hiszem hogy bárki is tudná, hogy ki az a Siberian Scream. Mert hogy az lesz egyszer a művésznevem, ha folk metal énekes leszek. Dalszöveg, dalszöveg, gyere szépen az íródhoz!

Gördeszkás ember
Ruci | ASzabadbanNemSzabadDaltÍrni

Gyönyörű az idő, bár nekem itt Magyarországon mindig melegem van. Hiányzik Szibéria. Éppen a játszótéren egy padon ülök, dalszöveget írok. Amióta anyukám küldött egy levelet nekem, hogy az egyik ismerőse szívesen látna engemet Moszkvában egy meghallgatáson, egyfolytában csak dalt írok, és próbálom nem elfelejteni az orosz nyelvet. Éppen egy új versszaknak álltam neki, amikor egy kis fuvallat felkapta a papírt amire írtam, én meg utána rohantam. Papír, papír gyere vissza, egy csomó időt beleöltem a szövegbe amit rád írtam! Persze a macskám is rohant utánam, bár nem igazán tudom miért. Alla mindig egy lusta macska volt, de mostanában egyfolytában össze vissza futkározik. Meg izgága. Annyira rohantam a dalszöveg után, hogy még a rágómat is kis híján lenyeltem.
Na nee, szem elől tévesztettem a lapot, és nem tudom hogy hova lett. Remélem valaki megtalálja és visszajuttatja nekem. De nem hiszem hogy bárki is tudná, hogy ki az a Siberian Scream. Mert hogy az lesz egyszer a művésznevem, ha folk metal énekes leszek. Dalszöveg, dalszöveg, gyere szépen az íródhoz!

Girl from Russian

A szél gyengéden legyezte az arcát a fiúnak, ahogy gördült az úton. Próbált a lehető legprofibban kinézni közben, de azért el-elvesztette az egyensúlyát, s hogy azt visszakapja apróbb kanyarokat iktatott az amúgy egyenes útjába.
Így ment ez minden nap. Szerette, ahogy a meleg levegő az arcába tódul, és beletúr rakoncátlan tincseibe. Kicsit legalább kizökkentette ez az órák miatt kialakult punnyadt hangulatából. Mostanság valahogy úgy tűnt számára, hogy megnőtt a négy fal között töltött idő száma a szabad percek rovására. De az is lehetséges volt, hogy az egyre többször rátörő képkiesések okozták ezt a hatást.
Mindenesetre így haladt ő szépen az úton, amikor egyszer csak egy lapnak neki nem ment. Az még hagyján, hogy a legpechesebb ember, hogy egyenesen beterítette az egész arcát a telefirkált és írkált fehér papír, de mivel ez így alakult, teljesen el is vesztette az egyensúlyát. Ahogy a látása eltűnt, a gördeszka elindult egy furcsa útvonalon, a lapja megdőlt balra, és ahogy a lovak szokták, úgy dobta le magáról gazdáját.
Márton amennyire tudta tompította az ütést a kezével, de a beton érdes felülete azért még felszántotta a hámréteget, s apró vöröses karcolásokkal tarkította a felületet.
Felszisszent. Egy pillanatot várt, hogy a fájdalom múlóvá váljon, majd nagy nehezen feltápászkodott. Megfogta a papírt, mely konkrétan a karja mellé hullott le, és fürkészni kezdte.

Gördeszkás ember
Ruci | MegVanADalszöveg

Papír, papír hol... TE JÓSÁGOS KÖNYVTÁROSASSZONY! Az az a lap, amire írtam a... na jó, a gondolataimra nincs idő. Vagyis van, de nincs. Mindegy, a baromságaimra tényleg nincs idő, tisztán látszik hogy az az én kis fura latin betűs macskakaparásom. Még Alla is szebben ír nálam. Pedig Alla egy macska. Valaki a dalszövegemet olvassa! Odaállok az illető elé, és már végül csak mondok valamit:
   -Bocsánat, a szél megreptette kicsit a dalszöveget amit írok! - néztem rá a gyönyörűséges művemre. Látszólag eleshetett a szövegemet olvasó fazon, mert a karján karcolások voltak.
   -Ha már így összetalálkoztál az irományommal, hadd mutatkozzak be, Slivovics Lily vagyok, vagy ahogy azon a gyönyörű lapon írtam, Siberian Scream. De úgy MÉG nem ismer senki. - hangsúlyoztam ki a MÉG szót. Soha senkinek se mutattam meg a szövegeket amiket írtam, mert nem hiszem hogy a világ legjobb ötlete lenne. Főleg hogy az összes oroszul van. Nem sokat értene belőle bárki is.

Girl from Russian

A lapra nézett, és azon kezdett el morfondírozni, hogy melyik univerzumból származhatott, ugyanis abból a kriksz-krakszból egy szót sem értett, pedig már egész nagy gyakorlata volt tündenyelvből. Aztán megjelent a fekete hajú hurrikán is hozzá.
- Dalszöveget? - kerekedtek el a fiú szemei, és hirtelen elfelejtette lereagálni a bocsánatkérést is. Újra a lapra nézett, amiben most már felfedezni vélte a sorokat, amelyek végülis egészen rendezett sorban követték egymást.
- Csonka Márton szolgálatodra - ejtett meg egy féloldalas mosolyt a lány felé, és gazdája felé nyújtotta az irományt. - Bármikor elkapnék még egyszer egy lapot az arcommal, ha utána ilyen szép lány rohan érte oda - kacsintott. Lábával rádobbantott a gördeszkájának a végére, ami csodálatos módon pont a kezéhez pattant fel. Ha Márton éppen nem játszotta volna a menőt a lányka miatt, aki előtte állt, most valószínűleg örömujjongásban tört volna ki, olyan ritkán sikerült neki ez a mutatvány.
- Énekelsz? Vagy esetleg más hangszeren is játszol? - érdeklődött, visszatérve a témára.

Gördeszkás ember
Ruci | Ismerkedjünk!

Kicsit elpirulhattam, de nem törődtem az arcom színével, elvettem a lapot, és válaszoltam:
   -Igen, dalszöveget. Énekelek, de játszok basszusgitáron és dobon is. Egyszer folk metal énekes szeretnék lenni Oroszországban. De csak ott. Más országokban meghalnék a melegtől, meg hogy decemberben nem 3 órás egy nap, igaz olyan a szülővárosomban van, nem Moszkvában vagy Szent-Péterváron. - vigyorodtam el. Na ja. Túlzottan szeretem a sötétséget. Meg a várost, ahol születtem. És kifejezetten élveztem hogy nappal, de éjszaka rohangáltam az utcákon. Viszont júniusban 21 órát süt a nap. Azt pedig utáltam, utálom és utálni is fogom. Nem szeretem a hőséget. Emlékszem, egyszer éppen Spanyolországban voltam a szüleimmel fene tudja miért ott, és rosszul lettem a melegtől. Pár nap múlva már újra otthon rohangáltam Ojmjakon utcáin, és örültem a számomra jó időnek.
   -Amúgy te is a Bagolykő Mágustanodába jársz iskolába? - kérdeztem.

Girl from Russian

Vigyorogva vette tudomásul, hogy a bókja célt ért. De be kellett vallania, hogy az előtte álló lány igenis tetszett a szemének. És már majdnem elég idős is volt hozzá, hogy ezt felfogja ésszel.
- Tehát orosz. Mármint a szöveg - fejtette meg a rejtélyt Márton egyből. Hallott valami olyat, hogy az észak-kelti majdnem szomszédaik megtagadták a normál betűk használatát, de reménykedett benne, hogy nem ennyire más a dolog. - És miről szól? - kérdezte továbbra is az arcába pottyanó dologra célozgatva.
- Igen, oda járok. Te is? Tudod...én is gitározom. Egyszer összeállhatnánk zenélni. Már ha szeretnél - ajánlotta fel a lehetőséget. Nem tudta, hogy pontosan milyen is újdonsült barátja, és egyáltalán nem akart a lelkébe tiporni a kérdésével. Egyszerűen csak régi barátnője, akivel játszott anno, valahogy eltűnt mostanra, és igazán jó lett volna, ha megint közösen űzhetné ezt a hobbiját.
- Hideg és sötét - bólintott, miközben megjegyezte a dolgot. - Ne vedd sértésnek, de akkor miért ide jöttél tanulni? Mármint... itt nagyon egyik sincs - nevetett.

Gördeszkás ember
Ruci | AkkorMánASzármazásomrólIsBeszéljünk!

   -Nem csak a szöveg, én is... legalábbis félig. Arról szól hogy a szerelem nem jön és nem megy könnyen. - vágtam valami idióta fejet, amit sajnos nem láthattam.
   -Igen, én is. Elsős Levitás vagyok. Te? Benne vagyok! Szeretek másokkal zenélni! - mosolyodtam el. Azóta nem zenéltem senkivel, amióta eljöttem Ojmjakonból, ami lassan 4 hónapja történt.
   -Anyukám miatt. Meg a zene miatt. Kifejezetten szeretem a magyar zenéket, de otthon nem igazán hallom valódi magyaroktól. De otthon is szokott meleg lenni! Ahol születtem ott nyáron 21 órát süt a nap és több mint +30 fok van, ezzel az egyik legnagyobb évi hőingással rendelkező város, ami elérheti a 100 celsius fokot is. De én nem vagyok hideg és sötét! Sokkal inkább kedves és cuki. Legalábbis a legtöbb ember azt mondja nekem. - próbálom kimenteni magamat. Tényleg sokan mondták már nekem, hogy én egy aranyos kis rocker vagyok, amiben lehet van is valami. Szeretem a cuki dolgokat, de azért a dalaim túlnyomó többsége a halálról, az elmúlásról, a feledésről és ugye a szerelemről szólnak. Érdekes személyiség vagyok.

Girl from Russian

Felnevetett, de azért valami megfogta ebben a szerelemdologban. - Átélt élmény merítette? - Most lehet ezzel a kérdéssel zavarba hozta a lányt, sőt igazából saját magát is, de muszáj volt feltennie. Ő maga még sose érezte, és pontosan ezért nem tudta, hogy milyen is ez a jövős menős dolog. Pláne akkor lepődött meg, amikor kiderült, hogy a lány egy évvel fiatalabb nála. Vagy legalábbis alatta járt egy évvel.
- Másodikos navis - húzta ki magát büszkén, hiszen nem sok ember mondhatta el magáról, hogy sárga. Legalábbis ebből a suliból a legkevesebben. - Ez ilyen meglepő? - kérdezte az egyszerű "Te?" kérdésre. Mármint ez úgy jött ki, mintha nem lehetne kinézni belőle. Mintha egy gördeszkás srác nem lehetne még ennél is menőbb és játszhatna gitáron is. - De valamit meg kell ígérned, ha játszunk. Ha béna vagyok, nem nevetsz ki. Komolyan. Ha te ilyen komolyan veszed a zenét, akkor biztos nagyon jó vagy, és én meg még csak tanuló fázisban vagyok - kötötte ki, de bármennyire is próbálta komolyan venni saját magát, valahogy közben folyton mosolygott.
- Ezzel egyet tudok érteni. Kedves és cuki. A sötét maximum a hajadra illik - kacsintott, az előtte lévő hosszú monológot szinte fel sem fogta.

Gördeszkás ember
Ruci | Arcfesték nincs?

   -Nem. Még soha sem voltam szerelmes... - kezdtem el nézni a cipőm orrát. Nem tudom, mennyire gáz, de már találkoztam olyan magyarral, de nem csak magyarral aki azért nem barátkozik senkivel, mert még tényleg nem érzett semmit senki iránt.
   -Ó az egyetlen gyerekkori barátosném is Navinés! - gondoltam hirtelen PenPen-re, a kis kékes hajú angyalra. Soha sem barátkoztam, mert tudtam hogy úgyis nemsokára költözünk tovább, de már fene tudja melyik országban nagyon jól összebarátkoztam vele.
   -Nem foglak kinevetni. De akkor te se ha elejtek valamit, véletlen átváltoztatok egy könyvet malaccá, meg ilyen érdekes dolgaim, amikre képes vagyok. - nevettem el a saját bénaságomon magamat. Na igen, mindenféle érdekes helyzetbe kerültem már az ügyetlenségem miatt. Majd kinövöm. Legalábbis remélem.
Amikor kimondta hogy egyetért a kedves és cuki témával, éreztem hogy még jobban elvörösödök. Jaj Isten, arcfesték nincsen, hogy ne látszódjon?

Girl from Russian

- Lehet ki kéne próbálnod. Úgy biztos könnyebben tudnál róla írni - utalt a fiú a sok kihúzott, alávonatkázott és átnyilazott részekre. Nem rosszból szánta a megjegyzést, csak szimplán tanácsnak. Ő is tudta milyen nehéz valamilyen témáról beszélni, ami egyáltalán nem érinti. - Vagy próbálj meg másról írni. Lásd más szemszögből a dolgokat. - Még jó, hogy már be volt íratva pszichológushoz, mert egy ilyen monológ után azért az ember gyereke meggondolja kétszer is, hogy nincs-e vele valami baj. Márton legalább biztos volt benne, hogy de, igenis van.
- Ki ő? Lehet ismerem - lelkesedett a fiú.
- Könyvet malaccá? - akadt fent kicsit. - Azért az elég nevetségesen nézhetett ki... - húzta el a száját. Nehéz valami olyat megígérni, amiről tudod, hogy nem fogod betartani. Vagy ha igen, akkor nagy kínok árán csak. A visszafojtott nevetés ártalmas is lehet bizonyos esetekben.
- Mindenesetre, én inkább veled szeretnék nevetni, nem pedig rajtad - mosolygott, mert ő szerinte ez megfelelő kompromisszumnak tűnt. - Átjöhetnél hozzánk, tudnánk ott gyakorolni. Innen nem messze lakom - ajánlotta. Biztos volt benne, hogy Kirillt nem zavarná, ha társaságot hozna magával.

Gördeszkás ember
Ruci | Utólag derülök a bénaságomon

   -Szoktam másról is írni. Például a szeretteink elvesztéséről. Azt viszont már átéltem. - gondoltam szegény Alla mamára, aki után neveztem el a macskámat. Te jó ég, erről jut eszembe hol a macskám? Á, majd előkerül.
   -Angel Penny, ő is elsős, mint én. - válaszoltam a lelkes kérdésére.
   -Igen könyvet malaccá... nem tudom hogy csináltam. Így utólag belegondolva az az eset vicces volt. - tört ki belőlem a nevetés. Most így tényleg vicces. Pedig csak pár hete történt.
   -Átmegyek szívesen, csak mikor? - kérdeztem. Sok időm van, de azért nem mindig érek rá. A könyvekre is kell idő.

Girl from Russia

- Sajnálom - komolyodott el Márton, és valamiért abban a pillanatban annyira átölelte volna az aprócska lányt. De végül persze nem tette.
- Sajnos nem ismerem. Igazából így, hogy Bogolyfalván lakom és nem bent, így annyira nem ismerek sok embert - vont vállat.
Ő is mosolygott a lányon. Nevetése édes volt, mint az érett eperé késő tavasszal. Inkább azért nevetett, mert a lányt nézte, mint magán a sztorin. Hiszen annak a részleteit nem ismerte. Csak a tüneményt maga előtt, kinek kacaja még a legszomorúbb embert is nevetésre késztetné.
- Nem tudom, amikor neked jó - vont vállat. - Valamikor suli után. Vagy hétvégén. Küldj baglyot, vagy majd megbeszéljük. Viszont nekem most mennem kell. De alig várom, hogy találkozzunk - mosolygott, és egy hirtelen ötlettől vezérelve odahajolt, és nyomott egy puszit a lány arcára. Aztán fogta a deszkát, és elgurult rajta. Olyan gyorsan, ahogy csak tudott, nehogy a lány még elküldje melegebb tájakra.

Gördeszkás ember
Ruci | Új ötlet egy új dalhoz

   -Okai. Én is várom. - mondtam. A puszitól már tényleg teljesen vörös lehettem. Még a vérnél is. Közben Alla is iderohant hozzám. Megnyugodtam hogy nem veszett el a macskám. Még jó pár percig egy helyben álltam, és egyszer csak dalszöveget beleraktam a táskámba, a macskámat felkaptam és el is indultam. A gondolataim kuszák voltak, és elhatároztam, hogy első dolgom az lesz holnap, hogy nekiállok egy új dalnak.