38. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szendrei Véda
INAKTÍV


A Navinések volt VédAnyja <3
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 5600
Írta: 2013. január 1. 22:03 | Link

Endre

Január 1. délután

*Szenteste óta havas az idő, de ez nem érintette a professzorékat, mert szokásosan Lengyelországban karácsonyoztak, csak 1-jén értek vissza. A kislány, ahelyett, hogy elfáradt volna még játszani is szeretett volna. Lengyelországban sokkal hidegebb volt, mint nálunk, és ott már elolvadt az összes hó, így érthetően tetszett neki a táj, amikor megérkeztek. Még csak 4 éves lesz, minden évben lenyűgözi a hó, minél nagyobb és frissebb, ő annál jobban élvezi a benne való játékot.
Végül sikerült rávennie az anyját, hogy ebéd után, de még sötétedés előtt kimenjenek a játszótérre, ahogy hétvégén szoktak. Sajnos iskolaidőben nagyon ritkán érnek rá, így kicsit nehezen, de beadta a derekát. Egy alapos (Jagelló földhöz szokott) beöltözést követően elindultak a hófödte bagolyfalvi játszótérre, ahol a kislány a játékokkal nem törődve egyenesen a hóba vetette magát. Ez nem feltétlen baj, hiszen nem örülne az anyja, hogy ha véletlen lecsúszna valamelyik játékról.*
- Riri, ne legyél sokat a hóban, nehogy átázzon a ruhád! *Lehet, hogy más szülő vízhatlanító bűbájjal látta volna el a ruhát, ám Véda nem híve ennek, a gyereknek meg kell tanulnia, hogy mit lehet bűbájjal, és bűbáj nélkül csinálni.*
Hozzászólásai ebben a témában
Araczki Endre
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 1. 22:56 | Link

Véda

Az újév beköszönte nem hozott egyebet, mint fej-és torokfájdalmat, enyhe lázat és ágynak döntött Endrét. A fiú legszebb reményei között szerepelt ugyan meleg takaró, és puha ágy, de nem betegséggel képzelte mindezt el, így nem találta túl romantikusnak a helyzetet. Kék sáljában mutatkozott egész nap, hatalmas szürke pulóvere alatt még kettő kisebb is megtalálható volt, farmere pedig - bár sosem vallaná be senkinek - fekete jégeralsót bújtatott, ami oly mágikusan melegítette legyengült testét. Ritkán vette fel, utálta végighúzni lábán a tapadós anyagból készült lányos darabot, de most annyira fázott, hogy nem volt opcionális választási lehetősége. Úgy érezte, ha nem veszi fel, meghal. Az egész délelőttjét ágyban töltötte, űrhajós könyveit bújta, majd ábrándjaiba szunnyadva, rémálmainak hatására ébredt fel több ízben is. Ebédidő lehetett már, amikor ismét felriadt a rossz képek sorából, és úgy döntött, hogy tesz egy próbát: friss levegőt szív, hátha az segíteni fog. Édesanyja esküszik a kinti, gyógyító levegőre, és bár most senki nincs, aki vigyázzon a nagyra nőtt - de betegen kisfiúnak látszó - fiatalra, ő maga azért megpróbálkozik ezzel a kihívással, és átválogatva ruhatárát melegebb, betegekre szabott darabok után nézelődve kell szembesülnie azzal, hogy nem bővelkedik előzőleg felállított mércéjének megfelelő ruhákkal. Bakancsba és fekete meleg kabátba bújva indul el az áhított gyógyulás - remélhetőleg gyors - útján, és már az első léptek megtétele után arra gondol, hogy ez egy nagyon rossz ötlet volt, az orra is folyik, a feje is fáj, teát és ágyat, de sebesen. Kár, hogy már a falu határát súrolja, ha nem így volna, talán tényleg visszafordulna, és a navine felé tartana ahelyett, hogy céltalan bolyongását teljesítse be. A falu házai mellett elhaladva veszi észre a még sosem látott játszóteret, ahol még ha nincs is telt ház, egy kislány és anyukája nagyon jól szórakoznak. Legalábbis úgy tűnik, élvezik egymás társaságát, illetve a környezet -és természet adta lehetőségeiket. Endre eleinte csak nézi a bizalomgerjesztő párost, majd lassacskán odaérve integet a kislánynak, és udvariasan köszön aggódó anyukájának.
- Szép délutánt kívánok! - mondja, még biccent is, és egy kedves mosoly is elcsíphető arcán. - Gyakran járnak ide le?
Még nem ismeri egyik felet sem, és a tanárnőről sem tudja, hogy tanárnő, de gyorsan, és nem átgondoltan kimondott kérdésére hamar saját maga is választ ad. Egy kisgyermekes anyuka vajon gyakran jár játszótérre? Ó, Endre!...
Utoljára módosította:Araczki Endre, 2013. január 2. 10:31
Hozzászólásai ebben a témában
Szendrei Véda
INAKTÍV


A Navinések volt VédAnyja <3
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 5600
Írta: 2013. január 2. 00:15 | Link

Endre

*A kislány teljesen fel van pörögve, már a sapkája is vizes, annyira belefúrja magát a hóba, körülbelül 3 perc alatt 8 hó angyalka jelent meg a hóban, Véda már csak mosolyogva rázta a fejét. Javíthatatlan, kis csibész a lánya, de legalább nem lesz nehéz elaltatnia este. Már csak erre is nagyon jók a játszótéri látogatások. Annyi hátránya ugyan van, hogy ilyenkor általában mindig kitérőt is szeretne tenni a kislányka a cukrászdába, meg az ajándékboltba, meg az ég tudja még, hogy hová. Ez a kettő mindig felmerül, de valamikor egész extrém helyeket talál ki, mint a hangszer bolt, meg a kocsma. A hangszerbolt még valamilyen szinten érthető is, hiszen a nővérei mind a ketten egész jól értenek a hangszerekhez, de a kocsma? Igaz, az egyik nővére nem biztos, hogy éppen a leghatározottabban utasítja el az ott árult nedűket, viszont minden kétséget kizáróan nem vitte ilyen helyre, és nem beszélt ilyen dolgokról a kicsivel.
Végül arra a következtetésre jut, hogy el kéne kezdeni lemozogni az ünnepekkor felszedett plusz kalóriákat, és erre a legjobb mód, ha egy picit futkározik a gyerekkel. Az egészséges kezével gyúr egy hógolyót (szigorúan nem jéggé), és a kislány felé hajítja, aki nevetve felsikít, és egy másikkal megdobja az anyját, miközben tovább kacarászik.*
- Ha visszamentünk a kastélyba, jól megfürdesz egy nagy kád meleg vízben! *Mondja miközben lesöpri a havat a sapkájáról, mert nem szeretné, ha az övé is elázna. Ekkor hátulról egy hangot hall. Meglepődött, hogy egy férfias hangot hall, hiszen az apukák nem nagyon járnak errefelé, ilyenkor meg pláne nem. Lassan megfordul, miközben hátba kapja egy hógolyó. *
- Szép délutánt! *Köszön vissza egy kicsit meglepődötten. Egy fiatal fiúra egyedül pláne nem számított. Picit szétnéz mellette, hogy esetleg nem-e lapul a háta mögött egy kisgyerek, vagy valahol a közelében nem futkározik, de végül arra a következtetésre jut, hogy határozottan egyedül érkezett ide. * - Mondjuk... hetente, ha tehetjük többször. És te? * Kérdezi, bár fura egy kérdés volt, hiszen ha egyedül van nem sok semmit tud itt csinálni. Vivien jól elvolt a hintán, meg mindenféle virágokat lövöldözött a pálcájával, de az Vivi volt.* - Itt laksz a faluban, vagy nálunk tanulsz? *Teszi fel a következő kérdést, miközben ezúttal a haját súrolja egy jéggé gyúrt hógolyó.* - Kicsim, nem szabad ilyen keményre gyúrni, mert veszélyes! *Utasítja a kislányt, aki azonban nagyot kacag, és ismét az anyjához vág egy kőkeményre gyúrt hógolyót. Anyukája ekkor a fiút figyelmen kívül hagyva odamegy a kislányhoz, elmagyarázza neki, hogy nem szabad ilyet csinálni, mert veszélyes, emiatt most visszamennek a kastélyba, és korábban fekszik le.A kislány némi hiszti után belement, elbúcsúztak Endrétől, és pár perc múlva eltűntek a kastély ajtaja mögött.*
Utoljára módosította:Szendrei Véda, 2013. február 17. 21:27
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér