36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: « 1 2 ... 18 ... 26 27 [28] 29 30 ... 38 ... 41 42 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Evena Noxen
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 633
Írta: 2017. szeptember 21. 18:40 | Link

Weiler Dante

 A tervem nem vált be. A fene vinné el! Se kergetés se káromkodás, se ismerkedés. Az a nyamvadt bűzrúd, mintha más nem is volna érdekes, csak, hogy a tüdejét telepréselje a füsttel, ami nem mellesleg hosszútávon mérgező is. No, de most ez a legkisebb problémám. Valahogy fel kell vennem vele a kontaktust, így hát hirtelen ötlettől vezérelve szárnyra kelek. Körözni kezdek fölötte, majd éles szögben a föld felé veszem az irányt. A bucskázást deanimálással fejezem be. Emberi alakomban sétálok elé és állok meg vele szemben. - Mi a jó benne? Mitől jobb, mint a friss levegő? - kérdezem, miközben megtartom a tisztes távolságot. Nem megijeszteni akarom, hanem szóba elegyedni vele. Valahogyan közel kerülni hozzá. Fiatal, lázadó, de ugyanakkor nagy teher nyomja a vállát, ami miatt valószínű nagy a felelősségérzete, vagy épp olyan kicsi, hogy csak azért nem adja fel, mert erős az életösztöne. A szívem mélyén azt remélem az előbbi helyzet az igaz, és akkor van értelme most törnöm magam. Koromhoz képest laza vagyok és jó pár fiatallal volt már dolgom a családomban, szóval valaki is majd csak szót értek valahogy.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2017. szeptember 22. 18:19 | Link

Evena Noxen

Fura is lett volna, ha elkezd kergetni egy madarat a játszótéren. Mármint c'mon, ép elméjű ember nem csinál ilyet - és a híresztelésekkel ellentétben, na meg hát azzal, hogy az elméjén egy idegen tudattal osztozik - nos, körülményeihez mérten Dante még mentálisan egész tűrhetőnek számít. Meglepő módon sokkal jobb helyezést ér el ezen a skálán, mint az iskola egy jó része. Sem skizofrénia, sem tudathasadás, még szégyenszemre nem is szocio- vagy pszichopata. Egy kicsit agresszív, és könnyedén dönt úgy, hogy az erőszak a könnyebbik megoldás, de ezzel a mai társadalomban elég sokan vannak így. Legfeljebb rosszul szocializált gyerek, ugyanakkor ennél nem is több.
És ha már itt tartunk, amikor a holló hirtelen emberi alakot vesz fel, akkor is a legelső reakciója nem más, mint a pálcájáért nyúlni.
- Mi a 'sz? - bukik ki belőle, és pusztán a meglepettség teszi, hogy nem egyből valami általa ismert átkot ránt elő. Távolság? Nem számít. Főleg máguséknál. Nagyobb biztonságban érzi magát a pálcával a kezében, ami egyenesen a nőre szegeződik. Nem ír le semmilyen mozdulatot vele, de láthatóan önvédelemre kész. A homlokát ráncolva feszíti meg magát, mikor a nő egy szituációhoz mérten teljesen váratlan kérdést tesz fel. Mi a rák? Bevezettek a faluban valami erkölcsrendőrséget? "Ne dohányozz, fiam, ejnye-ejnye, mert kevesebb ideig fogsz élni."
- Ch. - Irritálja a gondolat, hogy nemcsak meglepték, de még ezen felül ki is oktatták. Egyértelműen ugyan nem lehetne megállapítani erről a kérdésről, hogy kioktatás lenne, de a maga módján ő egyből így interpretálja a másik kérdését. Pragmatikus számonkérés. Ismeri ezt a technikát már, köszöni szépen. Ráadásul igazán válaszolni sem tud érdemben a kérdésre, ha belegondol. A friss levegőt sem tartja jónak, ezt sem, csak jólesik csinálni, és frusztrálja, ha nem zongorázhatja végig az ismerős, rituálészerű mozdulatokat.
- Semmi köze ahhoz, hogy mit csinálok.
Fantasztikusan kivágtad magad kölyök, a retorikád mindig egyszerre lenyűgöz és borzongással tölt el.
Kuss.
Úgy értem, mint-amikor-egy-nagyon-kínos-filmet-nézel-és-kényelmetlenül-érzed-magad borzongással.
Ne most.

Nem segít a szituáción a mentális piszkálódás sem - persze nem az a baja, hogy magára venné, tíz éve volt megszokni, nagyobb probléma, hogy félig-meddig elvonja a figyelmét az előtte álló boszorkányról. Átfut amúgy a fején, hogy találkozója van itt valakivel, de amíg nem bizonyosodik meg, hogy a nő az, aki, addig nem tervezi leengedni a pálcát. Ha belegondolunk, tulajdonképpen egészséges elővigyázatosság ez bárkitől, akit ilyen módon leptek meg.
Utoljára módosította:Weiler Dante, 2017. szeptember 22. 18:23 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evena Noxen
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 633
Írta: 2017. szeptember 22. 21:03 | Link

Weiler Dante

 Huh, nagyon gyorsan előkapja ám a pálcáját, az a fajta ezek szerint, aki előbb emeli fel a varázsvesszőt, és csak aztán kérdez. Ja nem, nem kérdez, de még nem is válaszol és, amit mond az is kicsit már a bunkóság határán táncikál. Az a legfontosabb most, hogy megőrizzem a hidegvéremet. Ráadásul figyelmeztettek, hogy nem épp virágnyelven fog beszélni, így azért valamivel könnyebben viselem a dolgot. Igazi kamasz, no lássuk mire megyünk egymással. - Nyugalom! Nem erkölcs csősz vagyok, csak érdekel, oké? Sosem bagóztam, még egy slukkot sem szívtam el életemben, de mindig érdekelt ki miért szokik rá. - tanulmányaimból tudom, hogy biokémiailag mi játszódik le a szervezetben és a pszichében, de minden ember különböző, így mindenkinek más-más oka van arra, hogy miért veszi fel ezt a szokást, ami hogy jó-e vagy rossz, az is teljes mértékben szubjektív, de szerintem rossz. - Kérlek, engedd le a pálcád, velem van találkád, én vagyok Evena Noxen, akit a gondviselőd említett. - mondom neki, miközben felemelem a kezem, nem védekezőn, nem megadón, csak, hogy lássa nincs nálam semmilyen fegyver. Saját pálcámat olyan helyem tartom, ahonnan nem is tudnám olyan gyorsan előkapni, mint ő, na meg nem is akarom. - Csak beszélgetni szeretnék veled - közlöm, hangom mint a cselló dallama, próbálom minden rezdülésemmel a nyugalmat árasztani felé. Remélem valami módon rá tudom bírni a normális kommunikációra. Nem tartom bolondnak, nem mentális gondja van és nem igazán gond az övé, ha képes kihasználni az előnyöket, ami az állapotával jár.
Utoljára módosította:Evena Noxen, 2017. szeptember 25. 20:43 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2017. szeptember 24. 12:17 | Link

Evena Noxen

Olvas a gondolataidban? Mi a pokol! Vigyázz vele - inti óvatosságra a hang, és hazugság lenne azt állítani, hogy nem szorította meg jobban a pálcáját az erkölcscsősz kifejezést hallva. Igen, ez neki is feltűnt, nem kicsit gyanús. Szinte rögtön aztán, hogy átfutott a fején ez az erkölcsrendőrséges gondolat, a másik rögtön ezzel hozakodott elő. Legilimentor? Akkor ő köszöni szépen itt sincsen, utálja amikor a fejében turkálnak, ráadásul engedély nélkül.
Plusz ez nem teljesen törvénytelen?! Ha jól rémlik, ennek amolyan közös konszenzuson kéne alapulnia elvileg.
Gyanakvása akkor sem csitul, mikor Evana bemutatkozik. Lejjebb engedi a pálcát, mindössze azért, mert ha valóban az, akinek mondja magát, akkor egy minisztériumi alkalmazott már startból tud a találkozójukról. Hülye döntés lenne bármit tenni vele, ha egyszer ő lenne az első gyanús elem. Nem teszi el azonnal a varázsfegyver, csupán valamivel lazább tartásban ejti le maga mellé az azt tartó kezét.
- Jó. Miről? - A fecsegés nem a műfaja, ha pedig úgy is célzottan találkoztak itt, nyilvánvalóan a nőnek van valami konkrét témája, amivel kapcsolatban találkozni akart. A régi tapasztalatok alapján lélekben leginkább arra készül, hogy már megint az alkimistáról lesz alaposan kifaggatva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evena Noxen
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 633
Írta: 2017. szeptember 25. 21:17 | Link

Weiler Dante

 Gyanakvóbb egy veszett vérebnél. Tényleg baromi nehéz eset annyi szent. Szűkszavúsága elkedvetlenít és fel is dühít, de ezt nem fogom felé mutatni. A csipkelődés nem segített holló alakban, a kedves szó sem hat most rá, de inkább ez, mint, hogy olyan legyek, aki gorombább egy pokrócnál. - Amit tudsz, arra van szükségem. A kivételes tehetséged kell, hogy jót tehessek. A segítségedet kérem - mondom kertelés nélkül. Minek hülyítsem, hogy segíteni akarok, hogy orvosként érdekel, egy frászt. Az a képessége, amiről tudomást szereztem a gyámja által a hasznomra válhat.
 A szer, amin dolgozom egyszerűen nem akar összeállni, hiába vetettem be minden mágikus gyógyítói és toxikológusi tudásomat. Arra jutottam, hogy egy olyan emberre és erejére van szükségem, aki ért a sötétséghez, a negatív energiákhoz. Nekem sosem volt erősségem. Sőt, csak a gyógyításhoz van affinitásom. Ataksak nagyitól is emiatt tudtam eltanulni az erőátvitelt és minden más tradicionális inuit szertartást.
Utoljára módosította:Evena Noxen, 2017. október 20. 17:20 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2017. szeptember 26. 15:54 | Link

Evena Noxen

Oookay.
Bírja, hogy az elmúlt tíz évben nemcsak az alkimista volt hatással rá, hanem a kísértet vele együtt tanulta újra a világot. Néha még egy-egy szlenget is belecsempész a gondolataiba. Jobb, mintha fennkölt, archaikus szavakkal kéne leélni hátralévő életét. Amúgy meg hasonló fut át az ő fején is. Így lényegretörően máris több értelme van beszélni.
- Nem igazán van kivételes tehetségem, ellenben pont a jótételekben nem fogok tudni sokat segíteni. - Hogyne, mindenki először a gyógyító varázslatokra asszociálna, ha valaki ebben a kontextusban tálalja. Dante pedig teljességgel képtelen akár még egy apró zúzódást is begyógyítani. Az életerőre, egészségre, testre pozitív hatást gyakorló mágiák nem engedelmeskednek neki, akárhogy próbálkozik velük.
A sötétség iránti affinitással azért lehetnek bajok, a fiú nem valami látens sötét mágus - a fekete mágia iránt például kifejezett ellenszenvvel viseltetik (ami ironikus azt tekintve, hogy az átkok terén milyen tehetséget és tudást mutat), negatív energiája meg maximum annyi van, mint bármelyik elcseszett, rosszul szocializált kamasznak.
Némi értetlenséggel ráncolja a homlokát ismét, próbálva megfejteni, mit érthet mindez alatt a nő.
- Ha azt mondanám, segítek, mit kéne pontosan csinálnom?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evena Noxen
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 633
Írta: 2017. október 1. 19:48 | Link

Weiler Dante

 Azt hiszem csak össze fog ez jönni. Több egész mondatot is mond és mindezt nem olyan stílusban, mint gomba a fa északi oldalán. Pár lépést teszek felé és felülök a hozzá kicsit közelebb lévő pingpongasztal szélére. Egyrészt mert nem loptam a lábamat és jól esik ülni, másrészt mert így megadom neki a lehetőséget, hogy ha akar ő is még közelebb jöhessen. - Épp ez a lényeg, abban én vagyok jó, viszont a sötétebb mágiában nagyon pocsék, azonban ahhoz, amin dolgozom arra is szükség van - magyarázom neki és közben tartom vele a szemkontaktust - Ajánlok egy egyezséget, megtanítalak azokra a gyógyító igézésekre, amiket én tudok, ha te cserébe megcsinálod azokat a részeit, amikhez átkok kellenek - eszembe sem jutott, hogy fekete mágus volna vagy gonosz, egyszerűen neki jobban mennek az ilyen dolgok. Ez pusztán affinitási kérdés, ami független a varázserő árnyaltságától. - Részleteket akkor tudok mondani és mutatni, ha legközelebb nálam találkozunk. A laboromban - magyarázom - Ha döntöttél várlak, az ajtóm bármikor nyitva áll - nézek rá biztató tekintettel. Igazából nem tudok szemléletes lenni, mert nem látja a főzeteket és az igézeteket, amiket eddig kidolgoztam és amik befuccsoltak. Meg azokat sem, amikkel lehet kezdeni még valamit. Az elméletekkel nem fogom traktálni, az tuti elrettentené, éppúgy ahogy a biokémiai háttértanulmány. Ezért csak ennyit mondok el egyelőre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. október 14. 18:00 | Link

Laci

Valamiért rajong az őszért. Ha megváltoztathatná az évszakok hosszát, akkor egészen biztos, hogy hosszú telet és őszt kívánna rövid nyárral és tavasszal. Semmi köze nem volt sz ősz szeretetének ahhoz, hogy véletlenül pont erre az évszakra esik a születésnapja is, ami vészesen közelgett. Kicsit aggódott is emiatt, hiszen ez már a tizenhetedik születésnapja lesz, ami egyet jelent a hivatalos felnőtté válással, már pedig ő még nagyon nem akart felnőni.
Talán ez a benne élő gyermek vezethette most is a játszótér irányába, amely most egészen üres volt szombat délutánhoz képet. Talán a hidegen fújó szél és a borús idő tántorította el a kisgyermekes családokat, hogy ezt a délutánt itt töltsék, talán valami más. Minden esetre örült, hogy egyedül lehet egy kicsit a gondolataival. Ideje lett volna például eldönteni, hogy mihez szeretne kezdeni, az alapképzés után. Semmi elképzelése sem volt arról, hogy mit szeretne csinálni, miután elvégezte az ötödiket is. Aztán ott volt még a gyászosan semmilyen szerelmi élete is, amellyel kedves barátai előszeretettel húzták az agyát. Szegény vörösnek nem igazán jöttek össze ilyen téren a dolgok, valahogy egy egy srácban sem találta meg a nagy Őt.
A hinta amelyben helyet foglalt kicsit nyikorgott ugyan, de ez a mások számára talán zavaró hang őt megnyugtatta, legalább annyira, mint maga hintázás. Természetesen nem lökte magát akkor lendülettel, mint a kisgyerekek, lába mindvégig érte a talajt. Inkább csak az illúzió kedvéért csinálta, bár vörös tincseinek ennyi is bőven elég volt ahhoz, hogy össze-vissza álljanak. A szél pedig csak rásegített a dologra, de úgy döntött, hogy nem fogja érdekelni.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csik László
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 5
Írta: 2017. október 14. 18:53 | Link

Rebi

Ezen az őszi napon valahogy sehogy nem akarta kinyitni a könyvet. Első évesként nagyon sokat tanult az első hetekben, hogy már az elején bebizonyitsa másoknak, de főleg magának, hogy milyen fából faragták. De ez a nap más volt. Valahogy hívogatónak tűnt az őszi táj és mivel a többiek is elmentek, így gondolt egy nagyot és felöltözött.
A kastélyból kilépve a friss őszi szellő kezdte borzolni amúgy is kusza haját, bár ennek nem nagyon örült, hiú mivolta miatt eléggé ügyel arra, hogy a minden rendben álljon rajta. A falu felé sétálva csodálta a tájat és azon gondolkozott, vajon hol lehetnek a többiek. Szeretett volna nagyon beilleszkedni és ezért jó lett volna a társaság. Olyan nagy a csend...
Egy játszótérhez ért és már-már el is ment mellette, amikor meglátott egy lányt a hintán. Először habozott egy kicsit, de végül összeszedte magát és elindult felé.
Próbált felnőttként viselkedni, bár nagyon erős késztetést érzett arra, hogy mint egy rossz gyerek rugdossa a lehullott faleveleket.

-Szia! Végre egy ismerős Eridonos. Hogy hogy egyedül? A többieket te sem találod?  - kérdezte miközben leült mellé a hintára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. október 16. 20:26 | Link

Laci

Teljesen a gondolataiba merült, nem is látta a fiút, már csak akkor, amikor leült a mellette lévő hintába. Enyhén össze is rezzent, de azért kedvesen rámosolygott az eridonosra.
- Szia! Szeretek egyedül is lenni annak ellenére, hogy amúgy társasági ember vagyok. És találkoztam pár másik diákkal, de alapvetően nem is kerestem őket - nevet fel.
- Valószínűleg egyébként a többiek is erre felé lesznek, hiszen a legtöbben igyekeznek kihasználni a szabad hétvégét. Vagy legalábbis szerintem - von vállat és körül néz. Egy anyuka éppen arra sétál a kisfiával, de mikor meglátja a lányt a hintában enyhén elhúzza száját és tovább megy.  A vörösnek azért kicsit rosszul esik ez az apró mozdulat, a fintor. Pedig most még egész normálisan is néz ki. Talán a bakancsa nem tetszett az anyukának. Vagy esetleg az, hogy nem csak egy helyen van luk a fülében, ráadásul mindegyikben van fülbevaló. Soha nem lehet tudni, mi nem tetszik épp az embereknek a külsejében.
Sóhajtva megrázza fejét, majd a fiú felé fordul, és rámosolyog. Nem ismeri még annyira a srácot, csak egy párszor találkoztak futólag, de alapvetően egészen szimpatikus volt neki az újonc.
- És hogyhogy erre jöttél? Jártál már erre korábban is? Vagy csak a furcsa belső megérzéseid vezettek errefelé? - Míg beszél tekintetét a fiúra szegi, de utána az utcát, a házakat fürkészi szürkés-kék szemeivel.
Kicsit nagyobbakat lök magán, a hinta rendesen nyikorog, ráférne már egy alapos olajozás. Nagyon reméli, hogy a fiút nem zavarja a hang, de ha mégis, akkor majd szól, és akkor feltétlenül abba hagyja majd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csik László
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 5
Írta: 2017. október 18. 17:49 | Link

Rebi

Látva, hogy a lány is nagyobb lendületet vett, gondolta beszáll a versenybe.
Bár elsősként még azért nem volt olyan magas, mint az újdonsült hintatárs, először csak félve lökött magán.
- Ahhaa értem. És hát igen... Én is most egy kis friss levegőre vágytam, na meg szombat van ugye. Ki az aki bent gubbaszt egy ilyen szép napon... - válaszolta már szinte lihegve, annyira belemelegedett a hintázás nyújtotta élményekbe.
Közben megint a hajára gondolt, hogy na milyen szép lehet most, lobogó hajjal, sőt még egy lány is ül mellette...
- Amikor kiléptem a kapun csak követtem a leveleket, ahogy sodorta a szél. Hirtelen lelassított és odahajolt a lányhoz.  
*meg hát... Keresek valamit... * - súgta oda rejtéjes mosollyal a szája szélén.
-Még nem voltam itt, sőt igazából sok helyen  nem jártam eddig a kastélyon kívül. Apropó, be sem mutatkoztam, Laci vagyok.
Utoljára módosította:Csik László , 2017. október 18. 19:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Maximillian Liebhart
INAKTÍV


Maximus | Luca férje
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 386
Írta: 2017. október 19. 19:21 | Link


egy péntek délután | #stylish

A németben az volt az előnyös, hogy akkor is hajlandó volt belevágni a dolgokba, ha tudta, hogy az adott eshetőség reménytelen. Nem azért, mert akkor másnak bizonyít vele, csak az izgalomért, amit az adott dolog jelenthet, ameddig tart. A kapcsolatai nagy része is ezen az elven működött, ha egy nővel egy éjszakánál tovább maradt.
Szóval annak ellenére, hogy a böfögős task elég reménytelennek tűnt, egyet-kettőt elzajolt, mielőtt feladta volna. Még a nyelve hegyét is kidugta kicsit, hogy mutassa, kifulladt, aztán csak nevetésben tört ki.
- Már annak is örülök, hogy nincs asztmám, persze, majd rögtön aero leszek - csóválta meg a fejét kissé rosszallóan, de igazat mondott. Nem állt a helyzet magaslatán a levegőbeosztással, pedig illett volna neki, nem?
A lány vad nevetésbe fogott az elgondoláson a szellentésről, Max pedig, lévén, hogy nem legilimentor, nem teljesen értette a hirtelen támadt jó kedvet, de hamar be lett avatva. Utána már ő is jót derült rajta és életében talán most először sajnálta, hogy nem volt elemimágus. Pedig ez mekkora szívatás!
- Nem vagy valami eredeti - jegyezte meg a férfi, a szemét forgatva, de végül nem zavartatta magát, mert neki aztán belefért a napirendjébe, hogy egy-két dedós feladatot megoldjon, mikor éppen úgy hozza a sors.
Pár pillanatig gondolkozott, mivel is vágjon vissza a lánynak azért, hogy ilyen rémes feladatot választott neki, de aztán csak kihúzta magát ültében és mélyet szusszant.
- A következő járókelőhöz menj oda és nyald meg a könyökét - közölte végül elégedetten magával.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bornemissza Luca
INAKTÍV


Kutyamama
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2017. november 16. 19:30 | Link


Luca egy birtokon nőtt fel, s mindene megvolt, amire csak gyermek vágyhatott. Néhány fiatalabb alkalmazott vagy épp lányuk-fiuk még játszópajtásnak is bizonyult, így unatkozni sem igen tudott, azonban valami mégiscsak hiányzott, ami akkor fel sem tűnt, most azonban sajgott szíve, hogy mikor ő volt csípőig érő, nem adatott meg, ez pedig nem volt más mint a játszótér. Hisz Lucának olyan volt a játszótér kérdés, mint másnak a zuhany, elvégre lehet, hogy ha csak langyos vízzel fürdik az illető, nem panaszkodik, azonban miután kipróbálta meleggel, húst cipálóan forróval, kinek kell már többé a langyos vacak?
Pestseholsén bizonyára akadt volna, de oda nem engedték, csakhogy mikor már az engedelem nem volt szempont minden játszóteret, amit csak meglátott Luca rögvest kihasznált. Hol emberként hintázott sikoltva vagy lógott tótágast a mászókán, hol ebként futott a gyerekek között, kik szívesen lettek ideiglenes társai a mókában és könnyed játékban. Szerencséje volt, a közelben volt egy előkészítő is, így vállalkozó szellemű kölykökből hiánya nem akadt. Néhányan már megpróbálták haza is vinni, de a szülők túl gorombák volták, pár, nem kellő falatot adtak neki, de szállást már nemigen, így mire a napból csupán csak a horizont alján egy szétcsúszott narancs lett, egyedül ücsörgött az eb a homokozó közepén, fején jókora kupac homokkal, melyet még az egyik nebuló pakolt oda.
Csak most tűnt fel, hogy már nem akadt senki, akivel kergetőzhetett volna egy jót, így aztán már nem is volt olyan érdekes a játszótér, hisz eltűnt belőle a szív, ami mozgatta az egész gépezetet.
Bundája kissé ragacsos lett, orra földes, úgy ballagott és állt meg végül a játszótér bejáratánál, hogy körbe tudjon nézni, hátha az utcán még volt valaki, egy lélek, egy akárkicsoda, aki még ujjá éleszti a kialudt játékot.
Utoljára módosította:Bornemissza Luca, 2017. november 16. 20:24 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Evena Noxen
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 633
Írta: 2017. november 16. 19:52 | Link

Bornemissza Luca



 Amikor kislány voltam a hinta volt a kedvencem. Felhajtani koccig, repülni benne, akár a madarak. Ez az érzés akkor leírhatatlan volt számomra és úgy vágytam rá mint más a levegőre. Elválasztott ugyan a többiektől akik például fogócskáztak, de nem foglalkoztam vele, csak hajtottam a hintát, feljebb és feljebb rendületlenül, amikor egy játszótérre jutottam. Manapság hollóként szelve a léget nem igen van gondom már erre a régi szokásomra. Most is csak azért röppentem el ide, hogy egy kicsit kimozduljak. Köröztem egyet a falu felett és itt kötöttem ki. Kedvenc játékszerem előtt leszállás közben deanimálok és elnézem pár pillanatig. Kihalt minden, azt hinném magam vagyok, amikor látóterem szélén mozgást érzékelek. Odakapom tekintetem, mely egy kutyán akad meg. Csatakos bundája és lefelé lógatott feje nem teszi rémisztővé számomra, s bár nem vagyok nagy kutyabarát úgy döntök óvatosan megközelítem. Lassú léptekkel a félelem legkisebb jelét sem mutató testtartással érek el hozzá, majd nagyon lágy hangon szólalok meg, hátha felfigyel a hangomra. - Szia, hát te meg mit keresel errefelé? - lejjebb hajolok és kezemmel megérintem feje búbját, remélve, hogy gesztusomat a barátság jelének tekinti és nem a támadó szándék kifejezésének, ami eszemben sincs. Farmer van rajtam vörös övvel, vörös-fekete bokacsizma és fekete, v-nyakú pulóver. Nyakamban a Nagymamámtól pár napja kapott holdkő medál pihen, hajam fonatban simul hátamhoz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bornemissza Luca
INAKTÍV


Kutyamama
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2017. november 16. 20:55 | Link



Látta a turpisságot, bizony látta, mégsem szólt, mert kissé megrémült a tudattól, hogy nem egyedül volt animágus, no persze képben volt azzal, hogy képessége nem csak az ő tehetsége volt, de még soha nem találkozott eleven animágussal, legalábbis olyannal nem, akiről tudta is, hogy az, így tehát kissé félt, hogy felismerik, mert hát ki tudja, hogy van-e furcsa szaga, amiről a két animágus megismeri a másikat, bár Luca nem érzett a nővel szemben semmi hasonló megérzést és kissé bizakodott is, hátha valami olyat leshet majd el tőle, amit még nem tudott, mert hát ismeretei eléggé szűkösek voltak.
Farok híján fenekét csóválva hagyta, hogy megcirógassák buksiján. Kezdte érdekelni a nő, miután már szinte biztos lett abban, hogy nem ismerték fel, na nem mintha félne leleplezni magát, de adott neki egy biztonságtudatot az, hogy akkor lepleződik le, mikor ő akarja, nem pedig mikor mások, bár a szeplők sokat árulkodtak, de a ragacs meg kosz közepette már egészen elhalványultak.
Körbejárta Evenat, megnézegette, hátha mégiscsak érez valami mást, de nem érzett, ha nem látta volna, hogy az előbb szárnya volt, most meg vagy tízszer akkora, meg se mondta volna, hogy mással van dolga, mint az eddigi boszorkányok. Végül leült a kis fenekére és sután oldalra billentette fejét, ha így folytatódik a dolog, a végén botot hoz inkább, mintsem, hogy a nő kilétét boncolgassa továbbra is.
A kérdésre nem felelt, nem is tudott volna, így csak hangosan vakkantott egyet, szűrjön le belőle amaz azt, amit akar.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Evena Noxen
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 633
Írta: 2017. november 17. 17:24 | Link

Bornemissza Luca


 Nem vártam, hogy feleljen költői kérdésemre, hiszen csak egy kutya, egy nagyon szutykos, de roppant helyes kutya. Jobban megnézve nyakörvet nem látok rajta, azt viszont igen, hogy elég ideje van idekinn kóbor ebként, ahhoz képest ahogyan tisztán kinézhetett. - Figyelj ide kicsim, most fel foglak venni és elviszlek magamhoz. Ígérem nem esik bántódásod, kapsz enni valami finomat, csak előtte megfürdünk, jó? - erre a kérdésre sem várok választ, csak óvatosan a pöttöm állatka mellső lábai alá nyúlok, remélve, hogy hagyja magát, majd úgy veszem fel karjaimba, mint anya a kisgyermekét. Súlyát bal csípőmön támasztom meg és elindulok vele hazafelé. Persze tisztában vagyok vele, hogy én magam is maszatos leszek tőle, de mire valók a tisztító bűbájok ha nem a ruháink rendbetételére. Viszont őt az autentikus módon fogom kimosni a piszokból. Szappannal és vízzel. Az úton sétálunk így kettecskén, néha megvakargatom az oldalát és nyugtató szavakat suttogok neki, ha esetleg nem viselné jól a fuvarozást. Egy apró bökkenőre döbbenek rá, amivel nem számoltam. Selva vajon mit fog szólni a játszópajtásához? Egek, Nagy Szellem segíts, hogy ez a két lélek jól kijöjjön egymással. Ahogy a vörös macsekot eddig megismertem elég szeretetteljes. Minden este együtt alszik velem, már amennyire a hajnali pár órás elpilledést annak lehet nevezni. Össze van gömbölyödve velem szemben és néha tappancsaival a mellkasomat dagasztja, körmeit behúzva. Mintha tudná, hogy azzal fájdalmat okozna, ha kieresztené őket. Napközben sem nagyon mozdul ki, néha jön csak le a patika szintjére és ott is egy magas polc tetejéről szemlélődik általában. Nos hamarosan kiderül hogyan reagál a kis jövevényre itt a karomban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bornemissza Luca
INAKTÍV


Kutyamama
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2017. november 17. 20:16 | Link



Luca Evena mondandójából csak a felét értette, a kaja után már semmit, mert ott teljesen lemaradt és belesüllyedt a mámorba, elégedetten hagyta, hogy felvegyék, elvégre így még csak járnia sem kellett, szó szerint a tenyerén hordozta őt jótevője, s hálája jeléül rögvest meg is nyalta a nő arcát, többször is, ameddig le nem állították a csókok kiosztásában, de utána is minden vakarásnál, szelíd érintésnél valamilyen módon viszonozta a gesztust.
Szerette, mikor befogadták pár napra, mert ilyenkor megismert valakit, nem unatkozott, tele volt a pocója és nem volt egyedül este, mert a magányt ki nem állta, tizenkilenc éve mindig volt mellette valaki, vagy nyolcan rohantak folyton utána, ha épp az erdőben volt kedve bújócskázni, húszon-páran meg akkor, ha tanórák idején volt kedve erdőben bújócskázni.
S lassan új problémákba is ütközött az időjárás végett, a tél átvette az ősz helyét, és hiába meleg bunda ide vagy oda, az éjjelek legcsípősebb fokaiból ő is megérzett valamennyicskét az utóbbi pár napban, bő egy hétben.
A mostani eset pedig ezeken is túlnyúlt, mert nem csak játékot hozott életébe a befogadás, hanem talán végre tanulni is fog valamit, azt már elhatározta, hogy figyelni fogja a boszorkányt, nyomában jár és nem csak feltétlen labdával a pofájában, már kész terveket szőtt, bizony terveket, de a labda elterelte gondolatait egészen más irányba, találgatni kezdett, hogy vajon lesz-e társa, szerette a másik kutyákat is, ahogy minden állatot, de a gyermekeket jobban, így remélte, hogy valami halálbájos szőkefürtös pelenkalakóval fog osztozni pár napig egy szobán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 290
Írta: 2018. február 18. 19:20 | Link

Franciska

Azt hiszem, ez a hosszú szövetkabát nem volt olyan rossz választás. Majdnem a térdemig ér, és most már legalább nem fagy le a fél testem. A másik oldal viszont az, hogy így olyan vagyok a sötétben, mint egy rossz pedofil. Azt hiszem, ezt indulás előtt is átgondolhattam volna. Most már mindegy, mivel célzott találkozó, remélem a másik fél, ha meglát, nem fut el.
Mielőtt még a megbeszélt találkahely, a játszótér felé venném az irányt, beugrok a cukrászdába, hogy kerítsek valamit, ami melegen tart minket. Nem is kérdeztem meg, hogy mit kér majd, és bár volt egy időszak, amikor együtt gyerekeskedtünk, ő inkább a húgom barátnője, nem az enyém, így fogalmam sincs, hogy mit szerethet. Mindenesetre veszek két fél literes étcsokit, az egyiket naranccsal, a másikat eperrel megturbózva. Remélem nem fogyókúrázik/méregtelenít/űzi ki a szellemeket a bőréből éppen, ami miatt nem inna ilyesmit, na nem mintha az én ne tudnék magamba tölteni egy liter forrócsokit, csak állítólag nem illendő, meg hát ha már vizsgaidőszak van, jól kéne tudnom aludni, és nem biztos, hogy ennyi csokival a gyomromba ez egy sikeres művelet lenne.
- Hali!
Integetni nem tudok, így csak egy kicsit emeltebb hangon köszöntöm a lányt, felé közeledve, úgy, hogy a bal kezem kicsit megemelem. Ezen a rövid úton legalább melegítette a két vastag falú papírpohár a kezem, ha már kesztyűt elfelejtettem hozni.
- Köszi, hogy eljöttél. Szereted a forró csokit? Ez narancsos, ez meg epres. A pohár meg nyerős, az alján van, hogy nyertél-e valamit a cukrászdában.
Amennyiben szereti, és kiválasztja valamelyiket, átnyújtom neki, a sajátomba pedig belekortyolok, mielőtt leülnék a hintába.
- Hogy vagy? Milyen a suli? Minden oké?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szalai Franciska
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. február 18. 19:48 | Link

Marcell

Így a sötétedést követően a játszótér már nem is tűnt annak a békés helynek, mint napfényben, amikor hét ágra süt a nap, és a színes játékok felszínén megcsillan a fény. Most valahogy az egész tér kietlennek, s ijesztőnek tűnt, főleg a hatalmas mogyorófa árnyékában elhelyezett mászóka, melyet az esti szél ha megmozgatott, olykor nyikorgó hanggal töltötte be a teret.
Még a hideg is kirázott, s azon gondolkodtam, hogy miért is éppen ide beszéltem le találkozót Marcival, s miért nem inkább egy jobban bevilágított területre.
Ráadásul még hideg is volt, hiába volt rajtam sapka, sál és persze meleg kabát, a hintán ücsörögve egyre inkább áhítoztam egy meleg, kandallóval fűtött helyiség után.
- Uhh, a frászt hozod rám! - hirtelen fordultam a sötét kabátot viselő, fölém magasodó srác felé, s egy másodpercig meg is ijedtem tőle, míg fel nem ismertem a hangját, s arcvonásait a félhomályban.
- Igazán nincs mit, bár utólag átgondolva, rossz ötlet volt ez a játszótér. Egészen bizarr hely, nem? A végén még rosszat gondolnak majd rólunk - jegyeztem meg egy félmosollyal, s közben a felém nyújtott doboz után kaptam, és elvettem a narancsos verziót, melynek már az illata is mennyei volt.
- Hmm imádom a forrócsokit, ezer éve nem ittam ilyet - s hogy ezt bizonyítsam, azonnal ráröppentem a pohár szájára, majd kortyoltam a forró italból, mely nem mellesleg még a két tenyeremet is melegítette a kesztyűn keresztül.
- Kicsit fáradtan vagyok, de köszi a kérdést. Szívem szerint már elutaznék valamerre, de túl sok tanulni valóm van még. Egy kicsit sok órát vettem fel, többet is , mint amit kellett volna, és átlagban is a legjobbat kell hoznom, szóval most hajtás van. Na és veled mizu? Miért akartál velem találkozni? Csak nem a legújabb cikkedhez gyűjtesz infókat arról, hogy milyen gáz levitásnak lenni? - nevetve tettem fel kérdésemet, amit nem is gondoltam túl komolyan. Szimplán csak érdekelt, hogy Marci miről is szeretne cseverészni velem.
Utoljára módosította:Szalai Franciska, 2018. február 18. 19:48 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 290
Írta: 2018. február 18. 20:46 | Link

Franciska

Sajnálom, nem állt szándékomba. Szerinted is olyan a kabátom, mintha szatír lennék? Vagy lányokat futtatnék? Miri szerint lányokat árulós, mondjuk legalább akkor dübörögne a gazdaság.
Én már láttam párszor a lelki szemeim előtt, ahogy így biztosítunk extra bevételt a sulihoz. Azt hiszem, én nem vettem fel elég tanórát, mert ilyenekkel van időm foglalkozni. Szinte már kétségbe vagyok esve, amikor egy-egy gondolatmenetem végére érek, és megállapítom, hogy mennyire őrült dolgok képesek az eszembe jutni. Borzalmas tudok lenni. Közben persze átadom a választott csokit, és kifejezetten elégedett vagyok, amiért eltaláltam a dolgot.
- Hát akkor, nyerjünk kedvezményeket.
Koccintásra emelem a poharam, majd az esemény megléte után én is beleiszok. Jó ötlet volt a fél literes megoldást választani. Vannak benne megbűvölt gyümölcsdarabok, melyek fokozatosan adják ki az ízüket, és közben egyre jobban összemennek, végül pedig teljesen eltűnnek, beleolvadnak a forró csokiba.
- Inkább gondolják, hogy rosszalkodunk, mint, hogy az árnyason éppen elvágják a torkunkat. Mert bizony az is meg szokott esni. Oda kell figyelni az ilyesmire. Esténként, ha ki is szöksz a faluba, mindenképpen kerüld a kocsmát, tizenegy után a pubot is, és úgy az árnyas sétányt teljes egészében. Az első kettőn egészen biztos, hogy összeverekedik legalább két ember, a harmadikon meg illegális bájitalkereskedelem folyik, eddig senki sem tudta elkapni őket, mindig újraszerveződnek.
Lehet, hogy már tudja ezeket, még nyáron, mielőtt elindultunk ide, összeírtam Mirinek is az összes veszélyt, meg lehetőséget és a legtöbb titkos utat, és manólekenyerezési módszert, amit én is tudok.
- Szívás levitásnak lenni? Azt hiszem, jövőre majd kipróbálom. Mire végzek a tanulmányaimmal, minden házban akarok élni egy kicsit.
Mondjuk ki van zárva, hogy ezt nekem bárki is megengedné, de elkötelezett újságíró vagyok. Ha ez nem jön be, akkor minden házban lesz egy nőm, aki elmondja, hogy milyen is az élet náluk. Csak az meg ugye eléggé költséges tud lenni, na nem mintha Linának ne fizetnék éppen a barátnő szerepért.
- Miri miatt kerestelek meg. Mostanában olyan nagyon furcsa, és félek, hogy azért, mert az egyik pattanásos, unszimpatikus elsős vagy másodéves nyomja le a torkán a nyelvét. Szeretném tudni, ha erről van szó.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szalai Franciska
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. február 18. 21:23 | Link

Marcell

- Jól van, semmi gond - elmosolyodva pillantottam a srácra, és ezt követően hellyel kínáltam a magam mellett ácsingózó, üres hintán. - Á, dehogy is nézel ki úgy. Na jó, eléggé úgy festesz. Szóval remélem, hogy senki nem jár erre a suliból, mert ha felismerik az arcom, a végén még az a pletyka fog keringeni, hogy engem is futtatnak - el is nevettem magam ezen a gondolaton, hisz egyáltalán nem voltam olyan típus, aki akár még csak kacérkodna is efféle kalandos gondolatokkal.
- Hm, tényleg rettentő jó ez a csoki, ilyet máskor is hozhatnál. És hogy még nyerni is lehet vele...kíváncsi vagyok, hogy az enyémen mi van - Mivel ez egy újdonságnak számított, így szinte az első kóstolás után neki estem a termosz aljának, hogy megnézzem, vajon mit is nyertem a cukrászdából.
- Csokis mignon! Wáow, szóval ezt beválthatom egy szelet sütire, tök jó. A tiéden mi van? - kíváncsian emeltem pillantásom a srácra, miközben újra kortyoltam az italból, s tovább melengettem kezeimet a termosz falán.
- Hű, ez most komoly? - A srác szavai megleptek, s egészen ledöbbentem azon, amit az árnyas sétányról és a közeli szórakozóhelyekről mesélt. Nem gyakran jártam ezen a környéken, és Miri sem említette ezeket a dolgokat, ezért aztán némi hümmentéssel jegyeztem meg, hogy nem ajánlatos egyedül járnom a környéken.
- Miri ezt sem említette, de tulajdonképp nem lep meg az, hogy ilyen a helyzet. Mostanában egyre több illegális dolog zajlik szerte a környéken. A nagybátyám a bűnözők elleni osztályon dolgozik, ő mesélt néha efféle dolgokról. - Nem tudtam betelni a forró itallal, ezért a szavak után ismét kortyoltam, s közben kíváncsian figyeltem, hogy megtudjam, miért is kellett találkoznunk ezen az estén.
- Szóval veled is furcsa Miri. Már kezdtem azt hinni, hogy csak engem kerül.-Egy pillanatra felsóhajtottam, azután folytattam csak mondandómat.
- Ami azt illeti, Miri tényleg találkozott egy sráccal úgy nagyjából egy hónapja, de az a srác sokkal idősebb nála, legalább tizennyolc éves lehet és a rellonba jár. Én mondtam Mirinek, hogy vigyázzon vele, de nem igazán akart rám hallgatni. Azóta meg sokat lóg azzal a sráccal, és ha találkozni akarok vele, mindig lemondja. Én is aggódok érte...szerinted baj lehet ebből? - Némi aggodalommal pillantottam a lány bátyjára, hisz valójában ő volt az egyetlen, akivel megbeszélhettem ezt a dolgot. Tartottam attól, hogy Miri veszélyben lehet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 290
Írta: 2018. február 19. 15:49 | Link

Franciska

- Legalább ismert leszel, a legtöbb lány mit meg nem adna ezért.
Persze nem feltétlenül biztos, hogy ki kellene készítenem idegileg ezzel Linát, van neki most éppen elég baja. Nem könnyű a döntés, amit meg kell hoznia, bár őszinte leszek, én egy percig se gondolkoznék. Jelenleg is elég erősen érzem azt, hogy jobb lenne, ha inkább az egyetemen kételkednék a hallgatás miértjében. Az élet szívás ám a fiúknak is, nem csak a lányoknak. Én elég sok drámát meg tudok élni.  
- Ugye, hogy ugye? Hát tudtam én, hogy ezzel csak jót tehetek. Amikor elkezdték ezt a forró csokit kifejleszteni, valamikor októberben azt hiszem, akkor kerestek tesztkóstolókat. És hát komolyan, ki az a hülye, aki nem megy el tesztkóstolni forrócsokit?
Amióta pedig ezt a tettet megléptem, már ott dolgozom, így a tutira nyerős forrócsokihoz még nagy kedvezmény is társult, szóval lassan a fizetésemen felül a cég még azért is fizethet, mert népszerűsítem a termékeit. Milyen szép és álomszerű foglalkozás is lenne az, ahol lányokkal találkozom, meglepem őket egy itallal, és ráveszem őket, hogy járjanak el a cukrászdába. Nem tudom, hogy a vezetőség mennyire tartaná kellemesnek ezt az ötletet. Valószínűleg elég magasra szöknének a szemöldökök, és szinte hallanám, ahogy egyszerre felszisszennek: „Ne csináld már, Marci!”
- Az valami isteni dolog!
Közben én is nekiestem a sajátomnak, de nem ment olyan könnyen, mint Franciskának. Azt hiszem, az a kesztyű most mutatkozik meg, hogy mennyire hiányzik. Mert amúgy tök jól megvagyok, az eléggé meleg termosz szorongatása jót tesz, de mégsem vagyok maradéktalanul elégedett, mert jól meggémberedtek a szerencsétlenjeim.
- Holnap te mosogatsz.
Olvasom fel a benne található üzenetet, egy kicsit összehúzva a szemöldökömet vizslatom az üzenetet. Egyrészt nem tudom, hogy miből sejtették, hogy az epres lesz az enyém, hiszen én mindenivó vagyok, másrészt egy nagyon, de nagyon gonosz, mert így bukom az ajándék sütit. Azt hiszem, a nagy nőcsábász karrierem a nulladik percben dőlt dugába.
- Majd megkóstolnám a mignon-od sarkát.
Tetszik tudni, eléggé bélpoklos tudok lenni, és nagyon bírom az ingyen dolgokat, szóval egy süti sarokfalatjával már meg lehet vásárolni elég tisztességesen.  
- Komolyan, szóval vigyázz magadra, mert nem akarom, hogy itt valami bajod legyen. Vannak jó részei ennek a helynek, meg például az árnyas napközben nagyon ott van, romantikus meg nyáron hűvös hely, de azért jobb épségben maradni. Ha esetleg elfelejtesz visszamenni, akkor javaslom, hogy mindenképpen a vendéglátónegyedben, de nem a kocsmához közel keress szállást. Illetve itt lakik az egyik nagynéném is, a 13-asban, az amelyik a kanyarban van, egy hosszú ház. Ha mondod neki, hogy én küldtelek, adnak szállást meg enni is.
Mondjuk azzal nem dicsekedek el, hogy a férje, Andor bácsi egy állat. Mindig morogva néz, és morogva beszél, és az egész ember egy nagy adag morgás. Ő nem olyan kedves, de jól ellensúlyozza a nagynénémet, akit nem lehet nem imádni. A másik témát, történetesen, hogy a húgom összeakadt valami rellonos sráccal már nem viselem annyira jól. Egy hónapja. Akkor kezdett el feleselni, és pofákat vágni. Az én tökéletes és édes kishúgom egyszeriben olyan lett, mint egy időzített bomba, aminek nem lehet sehogy sem parancsolni.
- Remélem nem Álmos. Az a gyerek nem normális. Szerintem tutira van valami defektje. Vagy az a Brightmore gyerek, az se normális. Miért kell neki egyáltalán fiúkkal barátkozni? Még gyerek.
Tudom, már nem az, mert serdül, meg érik. De ő a kishúgom, nem akarom, hogy valaki a szájába lihegjen, mert meg fogom ütni. A srácot, nem őt. De a srácot nagyon nagyon.
- Mindig lemondja? Ez szerintem nem normális. Valami nagyon nem oké vele. Követnünk kellene.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. május 5. 00:19 | Link

Gördeszkás ember
Ruci | ASzabadbanNemSzabadDaltÍrni

Gyönyörű az idő, bár nekem itt Magyarországon mindig melegem van. Hiányzik Szibéria. Éppen a játszótéren egy padon ülök, dalszöveget írok. Amióta anyukám küldött egy levelet nekem, hogy az egyik ismerőse szívesen látna engemet Moszkvában egy meghallgatáson, egyfolytában csak dalt írok, és próbálom nem elfelejteni az orosz nyelvet. Éppen egy új versszaknak álltam neki, amikor egy kis fuvallat felkapta a papírt amire írtam, én meg utána rohantam. Papír, papír gyere vissza, egy csomó időt beleöltem a szövegbe amit rád írtam! Persze a macskám is rohant utánam, bár nem igazán tudom miért. Alla mindig egy lusta macska volt, de mostanában egyfolytában össze vissza futkározik. Meg izgága. Annyira rohantam a dalszöveg után, hogy még a rágómat is kis híján lenyeltem.
Na nee, szem elől tévesztettem a lapot, és nem tudom hogy hova lett. Remélem valaki megtalálja és visszajuttatja nekem. De nem hiszem hogy bárki is tudná, hogy ki az a Siberian Scream. Mert hogy az lesz egyszer a művésznevem, ha folk metal énekes leszek. Dalszöveg, dalszöveg, gyere szépen az íródhoz!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
Írta: 2018. május 5. 00:34 | Link

Girl from Russian

A szél gyengéden legyezte az arcát a fiúnak, ahogy gördült az úton. Próbált a lehető legprofibban kinézni közben, de azért el-elvesztette az egyensúlyát, s hogy azt visszakapja apróbb kanyarokat iktatott az amúgy egyenes útjába.
Így ment ez minden nap. Szerette, ahogy a meleg levegő az arcába tódul, és beletúr rakoncátlan tincseibe. Kicsit legalább kizökkentette ez az órák miatt kialakult punnyadt hangulatából. Mostanság valahogy úgy tűnt számára, hogy megnőtt a négy fal között töltött idő száma a szabad percek rovására. De az is lehetséges volt, hogy az egyre többször rátörő képkiesések okozták ezt a hatást.
Mindenesetre így haladt ő szépen az úton, amikor egyszer csak egy lapnak neki nem ment. Az még hagyján, hogy a legpechesebb ember, hogy egyenesen beterítette az egész arcát a telefirkált és írkált fehér papír, de mivel ez így alakult, teljesen el is vesztette az egyensúlyát. Ahogy a látása eltűnt, a gördeszka elindult egy furcsa útvonalon, a lapja megdőlt balra, és ahogy a lovak szokták, úgy dobta le magáról gazdáját.
Márton amennyire tudta tompította az ütést a kezével, de a beton érdes felülete azért még felszántotta a hámréteget, s apró vöröses karcolásokkal tarkította a felületet.
Felszisszent. Egy pillanatot várt, hogy a fájdalom múlóvá váljon, majd nagy nehezen feltápászkodott. Megfogta a papírt, mely konkrétan a karja mellé hullott le, és fürkészni kezdte.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. május 5. 01:11 | Link

Gördeszkás ember
Ruci | MegVanADalszöveg

Papír, papír hol... TE JÓSÁGOS KÖNYVTÁROSASSZONY! Az az a lap, amire írtam a... na jó, a gondolataimra nincs idő. Vagyis van, de nincs. Mindegy, a baromságaimra tényleg nincs idő, tisztán látszik hogy az az én kis fura latin betűs macskakaparásom. Még Alla is szebben ír nálam. Pedig Alla egy macska. Valaki a dalszövegemet olvassa! Odaállok az illető elé, és már végül csak mondok valamit:
   -Bocsánat, a szél megreptette kicsit a dalszöveget amit írok! - néztem rá a gyönyörűséges művemre. Látszólag eleshetett a szövegemet olvasó fazon, mert a karján karcolások voltak.
   -Ha már így összetalálkoztál az irományommal, hadd mutatkozzak be, Slivovics Lily vagyok, vagy ahogy azon a gyönyörű lapon írtam, Siberian Scream. De úgy MÉG nem ismer senki. - hangsúlyoztam ki a MÉG szót. Soha senkinek se mutattam meg a szövegeket amiket írtam, mert nem hiszem hogy a világ legjobb ötlete lenne. Főleg hogy az összes oroszul van. Nem sokat értene belőle bárki is.
Utoljára módosította:Slivovics Lily, 2018. május 5. 01:33 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
Írta: 2018. május 5. 21:39 | Link

Girl from Russian

A lapra nézett, és azon kezdett el morfondírozni, hogy melyik univerzumból származhatott, ugyanis abból a kriksz-krakszból egy szót sem értett, pedig már egész nagy gyakorlata volt tündenyelvből. Aztán megjelent a fekete hajú hurrikán is hozzá.
- Dalszöveget? - kerekedtek el a fiú szemei, és hirtelen elfelejtette lereagálni a bocsánatkérést is. Újra a lapra nézett, amiben most már felfedezni vélte a sorokat, amelyek végülis egészen rendezett sorban követték egymást.
- Csonka Márton szolgálatodra - ejtett meg egy féloldalas mosolyt a lány felé, és gazdája felé nyújtotta az irományt. - Bármikor elkapnék még egyszer egy lapot az arcommal, ha utána ilyen szép lány rohan érte oda - kacsintott. Lábával rádobbantott a gördeszkájának a végére, ami csodálatos módon pont a kezéhez pattant fel. Ha Márton éppen nem játszotta volna a menőt a lányka miatt, aki előtte állt, most valószínűleg örömujjongásban tört volna ki, olyan ritkán sikerült neki ez a mutatvány.
- Énekelsz? Vagy esetleg más hangszeren is játszol? - érdeklődött, visszatérve a témára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. május 5. 22:10 | Link

Gördeszkás ember
Ruci | Ismerkedjünk!

Kicsit elpirulhattam, de nem törődtem az arcom színével, elvettem a lapot, és válaszoltam:
   -Igen, dalszöveget. Énekelek, de játszok basszusgitáron és dobon is. Egyszer folk metal énekes szeretnék lenni Oroszországban. De csak ott. Más országokban meghalnék a melegtől, meg hogy decemberben nem 3 órás egy nap, igaz olyan a szülővárosomban van, nem Moszkvában vagy Szent-Péterváron. - vigyorodtam el. Na ja. Túlzottan szeretem a sötétséget. Meg a várost, ahol születtem. És kifejezetten élveztem hogy nappal, de éjszaka rohangáltam az utcákon. Viszont júniusban 21 órát süt a nap. Azt pedig utáltam, utálom és utálni is fogom. Nem szeretem a hőséget. Emlékszem, egyszer éppen Spanyolországban voltam a szüleimmel fene tudja miért ott, és rosszul lettem a melegtől. Pár nap múlva már újra otthon rohangáltam Ojmjakon utcáin, és örültem a számomra jó időnek.
   -Amúgy te is a Bagolykő Mágustanodába jársz iskolába? - kérdeztem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
Írta: 2018. május 5. 22:24 | Link

Girl from Russian

Vigyorogva vette tudomásul, hogy a bókja célt ért. De be kellett vallania, hogy az előtte álló lány igenis tetszett a szemének. És már majdnem elég idős is volt hozzá, hogy ezt felfogja ésszel.
- Tehát orosz. Mármint a szöveg - fejtette meg a rejtélyt Márton egyből. Hallott valami olyat, hogy az észak-kelti majdnem szomszédaik megtagadták a normál betűk használatát, de reménykedett benne, hogy nem ennyire más a dolog. - És miről szól? - kérdezte továbbra is az arcába pottyanó dologra célozgatva.
- Igen, oda járok. Te is? Tudod...én is gitározom. Egyszer összeállhatnánk zenélni. Már ha szeretnél - ajánlotta fel a lehetőséget. Nem tudta, hogy pontosan milyen is újdonsült barátja, és egyáltalán nem akart a lelkébe tiporni a kérdésével. Egyszerűen csak régi barátnője, akivel játszott anno, valahogy eltűnt mostanra, és igazán jó lett volna, ha megint közösen űzhetné ezt a hobbiját.
- Hideg és sötét - bólintott, miközben megjegyezte a dolgot. - Ne vedd sértésnek, de akkor miért ide jöttél tanulni? Mármint... itt nagyon egyik sincs - nevetett.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. május 5. 22:47 | Link

Gördeszkás ember
Ruci | AkkorMánASzármazásomrólIsBeszéljünk!

   -Nem csak a szöveg, én is... legalábbis félig. Arról szól hogy a szerelem nem jön és nem megy könnyen. - vágtam valami idióta fejet, amit sajnos nem láthattam.
   -Igen, én is. Elsős Levitás vagyok. Te? Benne vagyok! Szeretek másokkal zenélni! - mosolyodtam el. Azóta nem zenéltem senkivel, amióta eljöttem Ojmjakonból, ami lassan 4 hónapja történt.
   -Anyukám miatt. Meg a zene miatt. Kifejezetten szeretem a magyar zenéket, de otthon nem igazán hallom valódi magyaroktól. De otthon is szokott meleg lenni! Ahol születtem ott nyáron 21 órát süt a nap és több mint +30 fok van, ezzel az egyik legnagyobb évi hőingással rendelkező város, ami elérheti a 100 celsius fokot is. De én nem vagyok hideg és sötét! Sokkal inkább kedves és cuki. Legalábbis a legtöbb ember azt mondja nekem. - próbálom kimenteni magamat. Tényleg sokan mondták már nekem, hogy én egy aranyos kis rocker vagyok, amiben lehet van is valami. Szeretem a cuki dolgokat, de azért a dalaim túlnyomó többsége a halálról, az elmúlásról, a feledésről és ugye a szerelemről szólnak. Érdekes személyiség vagyok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
Írta: 2018. május 5. 23:06 | Link

Girl from Russian

Felnevetett, de azért valami megfogta ebben a szerelemdologban. - Átélt élmény merítette? - Most lehet ezzel a kérdéssel zavarba hozta a lányt, sőt igazából saját magát is, de muszáj volt feltennie. Ő maga még sose érezte, és pontosan ezért nem tudta, hogy milyen is ez a jövős menős dolog. Pláne akkor lepődött meg, amikor kiderült, hogy a lány egy évvel fiatalabb nála. Vagy legalábbis alatta járt egy évvel.
- Másodikos navis - húzta ki magát büszkén, hiszen nem sok ember mondhatta el magáról, hogy sárga. Legalábbis ebből a suliból a legkevesebben. - Ez ilyen meglepő? - kérdezte az egyszerű "Te?" kérdésre. Mármint ez úgy jött ki, mintha nem lehetne kinézni belőle. Mintha egy gördeszkás srác nem lehetne még ennél is menőbb és játszhatna gitáron is. - De valamit meg kell ígérned, ha játszunk. Ha béna vagyok, nem nevetsz ki. Komolyan. Ha te ilyen komolyan veszed a zenét, akkor biztos nagyon jó vagy, és én meg még csak tanuló fázisban vagyok - kötötte ki, de bármennyire is próbálta komolyan venni saját magát, valahogy közben folyton mosolygott.
- Ezzel egyet tudok érteni. Kedves és cuki. A sötét maximum a hajadra illik - kacsintott, az előtte lévő hosszú monológot szinte fel sem fogta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|

Oldalak: « 1 2 ... 18 ... 26 27 [28] 29 30 ... 38 ... 41 42 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér