36. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: « 1 2 ... 10 ... 18 19 [20] 21 22 ... 30 ... 41 42 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Olive Greenwood
INAKTÍV


oOlivabogyóOo
offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 567
Írta: 2015. november 13. 10:55 | Link

~Fanni~

Nekem köszönt? Merül fel bennem a kérdés. Ha most egy filmben lennék, tutira körbenéznék magamon. Mindenesetre biccentek felé, mint az öregek. Kicsit ilyen kimondatlan cinkostársi köszönésnek érzem, ahogy a két "nagylány" összefut a kislányok területén.
Ebben a pillanatban önti el hirtelen melegség a bal fülemet, és a világ is azonnal homályosulni kezd... Az utolsó éles kép egy elém satnyán lehulló laszti képe. Valamennyire még összerakom az ok-okozati összefüggést, miszerint valószínűleg valaki izomból fülberúgott egy labdával, miközben arccal csöppet sem óvatosan érintem a játszótér pázsitját. Milyen puha a fű. És mégis milyen élesen vágodik az arccsontomhoz. A fülem korábbi melegségét lassan kezdi felváltani egy zsibbadó érzés. Szememet lehunyom, mert már esés közben is zavart a homályos és forgó látvány. Tompulnak a hangok. Hallom, hogy közelednek, de nem tudom kivenni a szavakat. Utoljára akkor tapasztaltam ilyet, mikor leájultam a seprűről 2 éve. Akkor sem estem nagyot, hála Noel gyors reakcióképességének, de a világ és a köztem lévő kapcsolat ugyanígy megszűnt. Az élet még nem pereg le előttem, pedig mindig kiváncsi voltam, hogy ez hogy zajlik. Csak a fontos részleteket mozizom végig olyankor, vagy olyanokat is, amiket már elfelejtettem? Mindegy. Már nem tudok gondolkozni. Átadom magam a pázsit illatú sötétségnek.

Utoljára módosította:Olive Greenwood, 2015. november 13. 12:41 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



SVP *_* A Csillámrépa főszereplésével.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2015. november 15. 22:58 | Link

Dwayne

Vannak pillanatok az életben, mikor úgy érzi az ember, hogy megállt az idő. Hogy az a pillanat az utolsó. Az agya kiürül, gondolkodni egyszerűen képtelen. Csak ül, az arca kifejezéstelenné válik, egyszerűen minden ránc és gödröcske eltűnik. Nincs összevont szemöldök, se elhúzott száj, csak ül, és néz maga elé. Mint Zója, aki egy képet pillantott meg először. Az ereiben megfagyott a vér, ahogy leroskadt a székre. A pilláit egy hosszú percig összezárta, mire újra kinyitotta, már egész testén eluralkodott a jeges pánik. Persze, ennek előbb vagy utóbb ki kellett derülnie, de az utóbb még mindig jobb lett volna. Ki tudja, az mikor lett volna, de határozottan húzni akarta még az időt. Azonban úgy tűnik a másik fél megunta ezt a várakozást. A cikk nem a pletykarovat, a kép nem egy elkapott pillanat, inkább valami, ami olyan természetesnek tűnik.
~ Meg fog ölni. ~
Az első gondolat mindig a legrosszabb, és valami hasonlót motyog néhány perccel később is, amikor a szobája felé veszi az irányt, hogy legalább felöltözzön. Legyen hát tisztességesen vége. Harisnyát idegességében kettőt is elszakít, mire végre a harmadikat sikerül magára húznia, és a smink is olyan most rajta, mint halottnak a csók. Mintha minden vér kiszaladt volna a testéből. Mégis, valahogy sikerül elindulnia a játszótér felé. Dwayne alig egy fél órája vitte el Seant, nem volt semmi baja, vagyis egészen biztosan nem tudja. Tőle kell, hogy tudomást szerezzen róla, hiszen ezt már egyszer előtte, és abból a helyzetből is nagyon nehezen hozta vissza magát. Most nem hagyhatja megint egy harmadik félre, jelen esetben az Edictumra. Azt meg már had ne tegyük hozzá, hogy persze ennek is köze van Adamhez. Nem kell kombinálni.
Sután sétál a játszótérre, kezében az Edictummal, messziről látva már apát és fiát. Mind a ketten el vannak merülve a maguk kis világában, utóbbi észre sem veszi, előbbi is talán csak akkor, amikor már leül mellé. Szó nélkül veszi ki a dobozt a kezéből, és kérdés nélkül csatlakozik a tevékenységéhez.
- Mondanom kell valamit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. november 15. 23:21 | Link

Dr. Mácsai Zója & Sean



Felhőtlen novembri délelőtt - csikorgóan hűvös és enyhén szeles, ám ha a napon ül az ember, és hagyja, hogy a fény átmelegítse a kabátját, kifejezetten kellemes. Ő pedig más dolga nem lévén hagyja ezt.
A fiával töltött ide nem valami színes és eseménydús.
Miután elnyomta a ki tudja hanyadik cigarettát, melyek csikkjei valahol a drótkerítés tövében hevernek, összefonja a karjait, a padon hátradőlve hunyja be a szemét és fordítja az arcát a melengető Nap felé. Sean pár lépéssel arrébb a mágikusan melegen tartott homokozóban tevékenykedik, gesztenyékkel, sárral és minden bizonnyal macskaürülékkel elégítve ki művészeti és építészeti törekvéseit, amik egyelőre amorf kupacok létrehozásában nyilvánulnak meg. Lehet, hogy az "elviszem a kölyköt valahová" kijelentésnek, mellyel három-négynaponta megjelenik Zójánál, többnek kellene jelentenie annám, mint hogy a padon dohányozva hagyja, hogy másodszülött ivadéka a homokban azt csináljon, amit akar. Ám elvitathatatlan, hogy ez is több, mint amit a legtöbben kinéznek belőle.
Hallja a lépteket, majd érzi, hogy leülnek mellé ő lassan nyitja ki a szemét és fordítja az arcát felé.
Zója? Már ellenőrizget is?
   -  Mi ez a pofa?
Mondanom kell valamit. Dögöljön meg, ha ez az emberiség történelmében valaha is jót jelentett. A szemét lesüti kissé.
   -  Ha azt mondod, megint terhes vagy, én komolyan mondom...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Péter Fanni
Tanár, Elemi mágus, Egyetemi hallgató, Gyakorlótanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. november 16. 13:51 | Link

:.Olive G.:

Egy mosollyal nyugtáztam a biccentését, s tovább hajtottam magamat a hintán. Boldogan haladtam előre-hátra, nem is foglalkoztam a körülöttem lévő világgal. Jó volt kicsit kiverni a fejemben lévő zűrzavart, amik már annyira összegubancolódtak ott benn, mint a fülhallgató madzagja szokott. Igazából az egy igen idegesítő dolog szerintem, mármint az összebogozódott füles. Ráadásul, ha éjszaka kell szétszednem, mert nem tudok aludni. Best tevékenység ever. Na, mindegy.
Szóval hintáztam, egy pillanatra eszembe jutott a szőke lány, aki eddig ott ült tőlem alig pár méterre, ismét rápillantottam, ám akkor már csak annyit láttam, hogy borult lefelé a padról. A szemeim kikerekedtek, és csak a fejéről lepattanó labda ívét követtem. Azonnal kiugrottam a hintából, de a földre érkezésem nekem sem volt kellemes, mert a cipőm telement homokkal, plusz a landolás után mind két lábam sajgott, hisz hirtelen nagy súly ereszkedett rájuk. Nem törődtem az alig párpillanatig tartó kellemetlen érzéssel, azonnal rohantam a fűben fetrengő szőkéhez. Aki rám nézett azt láthatta, hogy úgy néztem ki, mint egy részeg csirke, ami rohanni próbált. Hamar oda is értem a lányhoz, le is ültem mellé, közben egy-két anyuka is figyelt minket. Fogalmam sem volt arról, hogy mit kellett volna tennem, így óvatosan megfogtam a vállát, majd gyengén rázogatni kezdtem, ébresztgetni próbáltam.
- Hahó, minden oké? Hééééééééj! - az arcát egyszer-kétszer meglegyintettem, annak érdekében, hogy magához térjen. Reménykedtem abban, hogy nem ájult el.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Olive Greenwood
INAKTÍV


oOlivabogyóOo
offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 567
Írta: 2015. november 16. 16:33 | Link

~Fanni~

Szivárványos vattacukor felhőn ülök. Nem valami kényelmes, mert valahogy keményebb, mint ahogy az emberlánya elképzeli a felhőket, de legalább jó a kilátás. A távolban egy csodaszép izlandi táj, zöldellő mezők, szinte érzem a fű friss illatát. Oly' sokszor jártunk ide a családdal, mikor még kicsi voltam. A legközelebbi sziklán egy magányos hegyikecske legelészik. Kicsit elmerengek rajta, mikor pont rámnéz. Elindul felém, felfelé baktatva a kopár csúcson. De aranyos! - gondolom, és kezemmel kapálózó mozdulatokat téve, megpróbálom közelebb úsztatni a felhőmet.  Épp karnyújtásnyira kerülök a jószágtól, mikor az hirtelen felszökell mellém, és csontos koponyájával az arcomba bök. Naa! Elnevetem magam, mert nem érzem tolakodónak a közeledtét. Megint fejel, ezúttal kicsit határozottabban, majd megszólít! Azt kérdezi, minden oké-e. Mi a fene? Megdöbbenek. Pedig nem kéne, mert egy felhőn ülök épp. A szemöldökömet ráncolom, és ezzel egyidőben hasít fülembe a fájdalom. A kecske képe egyre homályosabb, mögötte egy lány arca sejlik fel. Lassan, nagyon lassan áll össze a szitu arról, hogy valójában nem Izlandon vagyok, hanem a játszótér talaján. A fülem ismét lángol, zsibbad és lüktet egyszerre. Pislogni próbálok, hátha tisztulnak a körvonalak.
- Hhhh. - Fejtem ki rendkívül bőven, hogy élek.
A lány arcán átsuhan a megkönnyebbülés, tehát kezdem magam is elhinni, hogy valóban élek. Összeszedem maradék energiámat még egy mondatra, hátha ezúttal hasznosabb információval szolgálhatok a világnak.
- Jól vagyok. Öö, ura vagyok a helyzetnek! - hazudom.
Kifújom tüdőm összes tartalmát, és megpróbálok felülni, hogy egy hangyányit kevésbé tűnjek kiszolgáltottnak.
- A fülem még a helyén van amúgy? - érdeklődök, remélve a legjobbakat.
Utoljára módosította:Olive Greenwood, 2015. november 16. 16:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



SVP *_* A Csillámrépa főszereplésével.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2015. november 17. 13:44 | Link

Dwayne

- Hááát…
Csak ennyit mond, félve néz a férfire, kíváncsi a reakciójára, de sajnos nem tudja tartani magát a dologhoz, az arca akaratlanul is mosolyba rándul, és egy óvatlan pillanatban végigsimít a férfi karján. A tekintete az ajkaira téved, ám csakhamar észhez tér, és inkább Sean felé fordítja a tekintetét. Vannak itt még problémák, és ez az önmegtartóztatás sem egy olyan egyszerű dolog, főleg, ha az ember gyerekét történetesen jobban vonzza a férfi lénye, mint macit a méz.
- Lehet az most jobb lenne, ha terhes lennék.
Ami egy elég morbid gondolat, de ha jobban megvizsgáljuk, akkor van benne valóságalap. Mina is, Sean is imádja az apját, mint a kettejük életében központi szereplő, és ha csak nem öleti meg magát valami szerencsétlen módon, akkor az is marad. Attól még, hogy nem egy tökéletes és minta apa, mint ahogy az a nagykönyvben meg van írva, mégis emberi és jó apa, pont olyan, amilyet az ember a gyerekeinek kívánni tud. Úgyhogy ez a része a történetnek teljesen rendben van, csak azok a francos egyéb körülmények.
- Megjelent egy cikk az Edictumban, és jobb lenne, ha tőlem tudnád meg.
Nagyon lassan, miközben beszél, kihajtogatja az újságot. Mintha a fogát húznák, legalább olyan érzés most ez is.
- Van valaki az életemben. Egy férfi. Aki elmesélte a lapnak, hogy együtt vagyunk.
Ezt már beszélték korábban, úgyhogy mondhatni várható volt, mégis fontos az, hogy most már hivatalossá vált, és ezt meg kell beszélniük.
- Mi a véleményed erről?
Teszi fel kicsit halkabban a kérdést, előre félve a választól.  

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. november 17. 14:52 | Link

Dr. Mácsai Zója



A pulóverén át is érzi a nő tenyerének melegségét az alkarján, a tekintetük épp egy pillanatra akad össze, ám ahogy a nő, ő is azonnal lesüti a szemét. Ó nem, kötve hiszi, hogy bármennyivel és bármilyen tekintetben jó lenne, ha Zója ismét terhes lenne, erre pedig valójában már semmilyen esély sincs. Legalább is biztos nem tőle - de hát ugyan, hogy Zója mással legyen? Az pedig totálisan kizárt.
Sean a napszítta, egykor világoskék műanyag lapáttal ütlegelni kezdi a homokot maga körül, ő akkor emeli le róla a tekintetét, amikor Zója megmozdul és egy újságot kezd széthajtogatni. Különös gyanú kezdi környékezni, a szeme összeszűkül, vándorol Zója vonásai és a papír között, míg nem az előbbi végül kiböki az egyenes igazságot.
Furcsa, tűszúráshoz hasonító érzéssel hűl meg a végtagjaiban a vér, mintha nyakig a sellők lakta tóba merítették volna.
   -  Hát ez mekkora hülye...
Akaratlanul bukik ki belőle a mondat, elhalón, mintha csak egy gondolat lett volna. Elmesélte az lapnak, hogy együtt vagyunk. Lehet, hogy ha kívülállóként hallaná a hírt, mondjuk a pult fölött könyökölve, most nevetne az ismeretlen férfi kínzó töketlenségén. Így azonban...
   -  Véleményem? Mi lenne a véleményem? Semmi.
Szorosabban összefonja a karjait, ismét hátradől a padon, a száját összeszorítva néz el a gyereke felé.
   -  F*sza. Meg minden.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2015. november 17. 15:23 | Link

Dwayne

Visszakérdezne, hogy hát miért hülye, hiszen ő legalább felvállalja, hogy a nővel akar lenni, míg a másik… a másik csak a háttérben van, olykor egy újabb örökössel gazdagítva a világ jövőjét alkotó réteget. Mondjuk az a része se rossz, leszámítva a sok veszekedést és hisztit, ami ilyenkor körbelengi őket. És valahol mélyen tényleg hülye, amiért nem beszélték meg ezt a dolgot előbb. Nem is biztos, hogy ennek még ki kellett derülnie.  
Látja Dwayne arcán a sértettséget, és hallja a hangján is, hogy a nagy önérzetes férfi feltámadt benne. Kicsit összevonja a szemöldökét, igyekszik elrejteni a mosolyát, de hát nagyon nehezen tudja. Hülye, hülye érzelmek, csak a baj van velük. Közelebb csusszanva a férfihoz finoman megsimogatja a hátát, miközben felé fordulva keresi a tekintetét.
- Ne mérgelődj ezen, te. Tudod, hogy olyan, mint te, nekem nem lesz még egy.
Ez pedig nem is feltétlenül olyan pozitív, mint amilyennek most hangzik. Senki se szeretne örökre szóló szerelmet egy férfi iránt, akit ilyen könnyen megrészegít bármely véla vérű nő. A fejét a férfi mellkasára hajtja, ami ösztönös, és nem is gondol bele, hogy mit csinál. Mert ha belegondolna, akkor lehet a játszótér másik végéről küldött volna neki egy baglyot, és utána hazáig futna. Most azonban valahogy ez jött ki lépésnek, aztán, hogy ebből mi lesz, az még a jövő zenéje.
- Nagyon haragszol rám?
A kérdés csendes, nem is akar nagy port kavarni vele, meg úgy amúgy is, most mintha nem lenne helye a hangos beszédnek. Valahol mélyen még meg is könnyebbült, kint van a nagy titok.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Péter Fanni
Tanár, Elemi mágus, Egyetemi hallgató, Gyakorlótanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. november 17. 15:40 | Link

:.Olive G.:

Amikor láttam a szöszkét borulni, azonnal is repültem a segítségére, szó szerint. Kiugortam a hintából, amikor a levegőben voltam, így nem volt valami kellemes a földre érkezésem. Bár akkor nem magammal, hanem a másik lánnyal foglalkoztam igazán. Azon nyomban odarohantam hozzá, bár az egyensúlyom sem volt az igazi, de legalább esés nélkül odaértem. Máris ébresztgetni, rázogatni kezdtem. Magamban pedig abban reménykedtem, hogy nem történt nagy baj. Végül is nem láttam rajta semmi nem odaillő dolgot, csak fűfoltot. Már épp szólni akartam az egyik anyukának, hogy segítsen nekem, és bűvölje meg valami gyógyító bűbájjal vagy valamivel, amikor magához tért. Azonnal megkönnyebbültem, láttam rajta, hogy nem volt komoly baja. Ezt az érzést az arcom is tükrözte, elmosolyodtam.
- Azt látom! - felnevettem. Ekkor körül néztem, az anyukák is megkönnyebbülve ültek vissza s volt köztük, aki felajánlotta a segítségét a továbbiakban, de csak egy „Köszönöm Nemmel” visszaküldtem a padhoz. Innentől tán nem lesz baj, gondoltam magamban.
- Úristen! Átkerült a másik oldalra! - rémült arckifejezéssel válaszoltam az amúgy is mókás kérdésére. Hát persze, hogy a helyén volt, de én azért viccelődtem egy kicsit.
- Na, gyere! Segítek felállni! - felguggoltam és a kezemet nyújtotta feléje. - De biztos, hogy jól vagy? Tutti-fruttira nem fáj a buksid? - azért feltettem még egy utolsó kérdést, mielőtt az belefogott volna a saját maga összekapargatásába, kiskanállal.
Ha igénybe vette a segítőkezemet, ha nem és még a földön volt, vagy segítség nélkül állt fel, én is felpattantam, leporoltam mindkét térdem, majd kihúzva magamat rápillantottam mosolyogva.
- Eridonos vagy, ugye? - gondoltam megkérdezem tőle, mert már láttam párszor a klubhelyiségben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. november 17. 16:29 | Link

Dr. Mácsai Zója


Kilencven kilónyi masszív, óvodás sértettség. Jelenleg ez telepszik Zója mellett a padon, felhúzott vállakkal, a száját rágcsálva és konokul bámulva a fia tevékenységét, bár valójában csak nézi, nem látja őt.
A féltékenység és a görcsös ragaszkodás jelenségéről vastag pszichológiai könyvek szólnak, melyek egyike biztos leírná Dwayne adott reakciójának klinikai hátterét. Az, hogy másfél évtizeddel korábban Zója belépett az életében, elvitathatatlanul megváltoztatott benne valamit - olyasmit, ami miatt látványos kiborulások, majdhogynem tettlegességig fajult erőszak, majd legalább annyira teátrális békülések közepette, de képtelen megszabadulni tőle. Illetve de: képes lenne, ha teljesen, minden zsigerével el akarná felejteni őt.
De hát...
   -  Tudod, hogy mi a véleményem.
A válasza éles, ám nem agresszív. A nő közeledésére zárkózottan húzza összébb magát először, mégis hagyja az érintést: akár egy kóbor kutya, hálás, ha tenyérrel, nem pedig cipőtalppal közelítenek hozzá.
Jó ideig hallgat.
Zója hajának vaníliapuding illata van - ez a gondolat foglalja le leginkább őt.
   -  Ha apást kezd játszani a fiammal, akkor kibelezem. Ezt tudathatod vele is. Ha csak hozzáér, elvágom a torkát és kiakasztom száradni egy fűzfára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2015. november 17. 21:01 | Link

Dwayne

Az a baj ezzel az egész felsorolással, hogy ki is nézi a férfiből, hogy ezeket meg is csinálja. Szegény Dani eddig sok mindent nem mert lépni az ügyben, mert Zója sejtette, hogy nem lenne köszönöm benne. Most már egyenesen biztos is benne.
- Pont egy fűzfára?
Ostoba kérdés, de igazából a helyzet oldására szolgál. A fejét menet közben felemeli a férfi mellkasáról, és nagy bambi szemekkel pillant fel rá. Mint egy szeretetéhes kisgyerek a komor apukájára. És titkon tényleg szeretné, ha egy aprócska érintéssel is, de viszonzást kapna.
- Komolyan mondtam, szerelmem...
Az utolsó szó az egyetlen, amit magyarul mond. Réges-rég mindig így hívta a férfit, és ez a kis dolog megmaradt a mai napig. Amúgy sem hazudik, hiszen ő az, akit tényleg, igazán képes szeretni, és ezt Dwayne is nagyon jól tudja.
- ... te vagy és te leszel a gyerekeim apja. Nem fogja senki elvenni vagy elszeretni őket tőled.
Amúgy is lehetetlen lenne, ám Zója sosem volt olyan, aki kígyót, békát kiáltott volna Dwayne Warren-re. Sőt, amikor Mina kisebb volt, és mindig az apjáról kérdezte, Zója elmesélte, hogy az apukája milyen jó ember. Mindig elismerte, hogy az ő hibája, hogy nem ismerheti. Azt is megígérte neki, hogy egy nap megkeresi az apukáját, ám az apuka előbb talált rájuk, még ha véletlenül is, mint fordítva. Azonban a sors tudhat valamit, mert ha az a találkozás nem lett volna, Mina talán sosem ismeri meg az apját, és sosem születik meg Sean, aki most éppen kitartóan araszol feléjük, hogy aztán az apja térdeiben megkapaszkodva, homoknyomot hagyjon annak nadrágján, miközben szélesen vigyorog rájuk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. november 18. 10:10 | Link

Dr. Mácsai Zója



A felsorolás tényleg nem légből kapott: ő nem ágál a fizikai erőszak ellen, ha a saját önbecsülését vagy a nőismerőseit támadás éri. Persze lehet, hogy nem ontaná ki a férfi beleit a Boglyas téren, ha az utcán a fiával látja sétálgatni. De kilencvenöt százalék, hogy ott helyben, a gyerek szeme láttára megagyalná miatta.
Kissé elfordítja a fejét a nőtől, az izmai azonban ellazulnak, zárkózott testtartása sokat szelídül. Zója a vélaságán kívül még egy komoly fegyverténnyel rendelkezik és talán ez az, ami eddig életben tartotta a férfi szeszélyes viselkedése ellenére: ismeri őt. A nő pontosan tudja, hogy közelítsen hozzá, hogy lecsillapítsa a közelgő belső vihart, és tessék... az érintés nyomán a hadakozó rozsomákból nyomban doromboló macska lesz.
Behunyja a szemét, míg a nő beszél, csak a napfényt érzi a szemhéján át.
   -  És a pasid ezt tudja...?
Mélyről jön a kérdés, sötét gyanúval, Zója pedig pontosan tudhatja, mire céloz. Tudja a hős lovagod, hogy engem szeretsz és ha gyereket is szülsz neki, azt fogod kívánni, bárcsak az enyém lenne? És ennek ellenére mégis téged akar?
Az apró kéz a térdéhez ér, ő kinyitja a szemét és végül kiszabadítja összefont karjait. A gyerek után nyúl, felhúzza az ölébe az elhanyagolható súlyt.
   -  És megkapod tőle azt, amit tőlem nem?

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2015. november 18. 15:29 | Link

Dwayne

A kérdésre egy pillanatra megvillan a szeme, ahogy ő ismeri Dwayne-t, úgy a férfi is ismeri őt, tudja, hogy a kérdés kényelmetlenül érinti, hogy nem szeretné ezt jobban kifejteni. A gyerek jelenléte miatt egyből megenyhül, mosoly kúszik az arcára, miközben óvón letörölgeti kicsit a kezeire tapadt homokszemeket. Még egy puszit is nyom rájuk, amire a kicsi fontos, de még kissé érthetetlen szófoszlányokkal gügyög.
- Amúgy tudja. Nagyrészt. Elmondtam neki, hogy nem tudok szerelemmel szeretni mást csak téged.
Vonja meg a vállát finoman. Végül is, a lényeg ez. Nem képes mást szeretni, csak ezt a nagy méregzsákot. Azonban ő már megtanult ezzel a tudattal együtt élni, és tudja, hogy ez Danitól nagy áldozat lenne, ha ennek ellenére is őt akarná. Nem is kér ilyet tőle, és nem is fogja becsapni azzal, hogy ezt az információt nem osztja meg vele. Daninak meg van a lehetősége dönteni, hogy akarja-e őt, ha ennek ellenére igen, akkor mindenképpen szereti fogja, még ha nem is szerelemmel, és ha nem, azt is megérti, hiszen minden embernek megvan a joga arra, hogy a másik ilyen téren őt szeresse a legjobban. Ha ez az egész nem jön össze, legalább egy kicsit kiélvezhette azt is, hogy milyen, amikor foglalkoznak vele.
- Ha arra gondolsz, hogy nőnek érzem-e magam mellette, akkor igen. Ha az érdekel, hogy megkapom-e azt a kényeztetést, ami hiányzott, akkor is igen a válaszom.
Persze ez még nem teljesen normális kapcsolat, ezt ő is tudja, de lehet azzá formálni, ha az ember odateszi magát. Persze fél tőle, nem is kicsit. És bizonytalan, jobban, mint bármikor, amikor Dwayne-nel volt, pedig mindegyik alkalom tű fokán való táncolás volt. Felpillantva a férfire, finom mosoly jelenik meg az ajkai szélén.
- Ő nem te vagy. Ezt nem adhatja meg nekem.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. november 18. 16:31 | Link

Dr. Mácsai Zója



Nyilván tudja, hogy Zója nem beszél semmiről, ami a származásával vagy ennek hátrányaival kapcsolatos, Dwayne azonban enélkül is tudja, mivel jár a vélavér. Elvégre a saját nyavalyás bőrén tapasztalja a vonzerejüket, ha csak a közelükbe kerül, azt pedig Zója elmondta neki, hogy kettejük közt ez a dolog kölcsönös. Jelentsen ez bármit is.
A szája kissé elnyílik, ám csípős megjegyzése mormogássá halkul. Ha tudja, akkor miért van még veled? Hogy engedheti az önbecsülése, hogy úgy feküdjön melléd, hogy tudja, nem vagy az övé?
Szórakozottan igazítja meg a bojtos, tengerészkék sapkát a fia kócos haján. Furcsa, mennyit változott a gusztusa az eltelt hónapok alatt. Már nem tölti el viszolygással a gyermek nyáladzó képe, a nyálkáló, állandóan ragacsos kezek és egyáltalán az, hogy az ölébe vegye ezt a kis gnómot, akit a véréből valónak mondanak. Nem jelenti ezt persze azt, hogy valaha is hajlandó lenne pelenkát cserélni, vagy ne lépne le azonnal, ha Sean beteg és mindent kihány. EZ még az ő sokat látott aurorgyomrát is megterheli.
   -  Jobb ez így neked. Nem akarnál te velem lenni, egy csőd vagyok. De hát ezt tudod is.
Könnyednek tervezi a hangját, ami rekedt mormogássá válik. Hagyja, hogy Sean nekidőljön az ölében és a kezeit kezdje piszkálgatni, mintha még nem látott volna hasonlót.  
   -  De ha bánt... vagy valami. Tudod, akárhogy. Ha úgy néz rád, ahogy nem akarod, vagy ha úgy viselkedik. Tudod, hol találsz. És, hogy k*rvajól tudok gödröt ásni, ilyen emberméretűt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2015. november 18. 18:33 | Link

Dwayne

Morogni morog, ezt hallja ő is, meg nem érti, ami talán jobb is. Inkább igyekszik úgy tenni, mintha minden figyelmét a fia felé fordítaná, holott pontosan ugyanannyit szán a férfire is, figyelve annak mozdulatait. Olyan más érzés vele lenni, nem olyan, mint régebben, amikor már attól is meg tudták volna fojtani a másikat, ha az levegőt vett. Itt és most, ezen a padon, olyan, mintha egy védelmi burok lenne kettejük között, és őszintén megvallva, ha nem lenne téma Dani, akkor már lehet, hogy megfeledkezett volna a létezéséről, pedig nem szabad. Nem engedheti, hogy a vére folyton felülkerekedjen rajta. Olyan jól megtartóztatta magát az elmúlt hetekben, nem lenne tanácsos visszaesni. Saját maga felé is elveszítené a bizalmát. Mégis, ahogy a sapkát megigazítja, ahogy morog, minden annyira egyszerű.
- Tök hülye vagy, ugye tudod?
Annyiszor elmondta már neki, hogy de igen is vele akarna lenni, ha a férfi is azt akarná. Annyiszor elmondta, hogy szereti őt, és neki így tökéletes. Annyiszor elmondta, hogy nem érdekli, ha a piszkos ruháit hetekig mossa, mire újra hordhatóak lesznek. Egyszerűen csak ő kell neki, ahogy van. Semmit sem változtatna meg rajta, és erre még mindig azt jelenti ki, hogy neki nem ő kell. Idióta. Persze nem akar veszekedni vele, több a szeretet a lehülyézésébe, mint amikor egy romantikus film végén szerelmet vallanak a főhősök egymásnak.
- Tudom, és csakis hozzád fordulnék.
Végre kiegyenesedik, ahogy Sean nekidönti a fejét az apja mellkasának, úgy egyenesedik fel ő is, és simogatja meg a férfi tarkóját. Akaratlan és ostoba mozdulat, és ha nem vigyáz, bajba kerül. Egy hosszú pillanatig farkasszemet is néz a férfivel, aztán zavart köhintéssel pillant le a gyerekre.
- Elfáradt. Le kéne feküdnünk. Már, hogy Seannal. Pihennie kellene.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 28. 16:48 | Link


Alfonz még most is alig hiszi el, milyen ostobán sikerült megismerkednie a nővel. Az a követős küldetése nem éppen úgy sült el, ahogy azt a felettesei várták volna, bár a férfi nem is tudja nyugodt szívvel rámondani, hogy különösen rosszul esett volna neki a váratlan találkozás.
Gondolatai azóta is gyakran kanyarodtak vissza Renéehez. Mert hát eléggé lenyűgöző, nem? Ilyen fiatalon vezető pozícióban, nő létére - akár szexisták vagyunk, akár nem, azért azt el kell ismerni, hogy még a mai világban sem annyira egyszerű egy rendvédelmi szervezetben a gyengébbik nem tagjaként elismerésre szert tenni -, ráadásul egyedül neveli a kislányát is, ami miatt Alfonz még nagyobbra tartja, mint munkahelyi előmenetele miatt.
Ismeretlenül is lenyűgözőnek gondolná, de mióta megismerte, azóta azt is tudja, hogy mennyire kellemes a társasága. És immár azt is tudja, hogy nem szuperhős, ő is lehet fáradt vagy nyűgös - ami persze evidens lenne, de az ember ilyesmiről hajlamos elfelejtkezni, ha valaki kívülről annyira kiegyensúlyozottnak tűnik, mint a francia nő. És persze pont ezért ajánlotta fel neki, hogy bármikor szívesen vigyáz a lányára, vagy segít neki bármi másban, amiben szükséges.
Meg persze azért is, mert néminemű hátsó gondolat is megszületett agyában, és valljuk be Renéenek nem csak a belső tulajdonságai ragyognak a férfi számára, de külsőre is kifejezetten szemkápráztató.
Most Fonz a játszótéren vár a nőre, egészen konkrétan egy hintán állva. Szőke tincseit fekete, kötött sapka rejti, fél arcát pedig egy vastag, pamut sál. Kezei bőrébe kesztyűi miatt nem vág be a hinta lánca, előre-hátre hajolva hajtja magát. Kicsit talán már kinőtt a helyből, de a játékosságát sosem fogja maga mögött hagyni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Renée Célestine Blanche
INAKTÍV


Zauror
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 112
Írta: 2015. december 28. 17:32 | Link

Alfonz

Fleur teljesen el van ragadtatva a frissen kapott puffskein-jétől, az a szerencsétlen meg már kipurcan lassan a sok dögönyözéstől. De tényleg. Kinek kell plüss unikornis, ha egyszer van egy élő cukorfalatja? Renée ekkor értékeli át ezt a döntést. Konstantinnak ugyan valóban jó ötlete volt mindez, de az utóhatásokat elnézve visszacsinálná az egészet a fenébe. Talán ezért is írt Alfonznak, hogy mihamarabb találkozzanak a játszótéren és foglalja le kicsit a kislányt, mert a francia már a haját tépi lassan. Legalább az új házi kedvencek pihennek egy kicsit a következő roham előtt.
Egyébként hozzá kell tennem, hogy ez a felfordulás igazándiból csak jó ürügy. Nagyon megkedvelte a férfit. Mármint jól végzi a munkáját, nagyon segítőkész és tiszteli Renée-t, mint nőt, nem beszélve arról, hogy a kicsi Fleur-ért is odavan, vagy legalábbis nagyon azt mutatja. Mert ugye sose tudni, egy anyában nem lehet elaltatni a gyanakvást - főleg mióta megesett az eset a kicsi apjával és egy vámpírral. Néha még önmagát is leellenőrzi, hogy biztosan rendben van-e.
Kézen fogva sétálnak Bogolyfalva utcáin, miközben a leányzó egyfolytában csicsereg a kapott ajándékairól, meg a gyönyörű, együtt töltött ünnepről. Neki ez valódi csoda volt, hiszen életében először valóban a szüleivel ünnepelhetett családi körben. Eközben a nő próbál úrrá lenni izgatottságán, hiszen már távolról megpillantja Alfonzt, ahogy a hintán szórakozik. Önkéntelenül is mosolyra görbül a szája, lánya pedig egyetlen jól irányzott mozdulattal rántja ki ujjacskáit a keze közül és rohan a férfihoz. Hiába, veszett jó dolga van: két baromi helyes pasi is körberajongja (Kon és Fonz). Egy kis lemaradással, de beéri a kicsit, aki azonnal csimpaszkodna is Alfonz nyakában.
- Gondolom könnyű kitalálni, hogy jól telt a kisasszony karácsonya. Rég találkoztunk - egy kedves mosolyt küld felé, majd fáradtan leroskad a másik hintába. Annyira szeretne egy kis csendet, csak egy icipicit. Na jó, talán aurortársát is elviselné maga mellett abban a nagy csendben...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 28. 18:18 | Link


A hinta nemcsak jó időtöltésnek, de alkalmas kilátópontnak is bizonyul: már messziről észreveszi Renéet és a nő kezét fogó kicsi lányt: Fleurt.
Az aprócska nő láthatóan nagyon vidám és virgonc, látványa mosolyt csal Fonz arcára. Kicsit a húgának érzi a kislányt, és külön öröm a számára, hogy mellette nyugodtan szabadjára engedheti gyermeki lényét.
Tekintete azonban gyorsan tovább vándorol Fleurről a nőre. Figyeli a kellemes vonásokat, a hosszú hajat, és bár innen nem látja, de felrémlik előtte a hosszú pillák sora, az ajkak alakja... A férfi megrázza a fejét, és leugrik a játékról, hogy karjaiba kaphassa a felé rohanó kicsi lányt. Amíg köszönti Fleurt, legalább nem kell Renéere néznie, és még maga előtt is tehet úgy, mintha az előbb nem is a nőről fantáziált volna.
- Valóban látszik rajtatok, hogy jól szórakoztatok - nevet rá a két hölgyre, bár feltűnik neki Renée alig titkolt fáradtsága is. - Mit szólnál egy kis játékhoz? - néz a kicsire, aztán már ülteti is a hintába, hogy aztán finoman meglökhesse Fleurt. Aztán a nő mögé lép, lehajol hozzá, és megfogja a csípője környékén:
- Ha megengeded... - hagyja nyitva a mondat végét, mert úgy gondolja egyértelmű, mit szeretne. - Versenyezhetnétek, melyikőtök tudja magasabbra hajtani a hintát.
Gyerekes ötlet, de egy kislány elszórakoztatásához pont ilyenek kellenek. Na, meg Alfonz szeretné nevetni látni Renéet. Azt szeretné, ha vele nevetne. Már a gondolattól is, hogy a karácsonyt Fleur apjával töltötte, megkeseredik a nyál a szájában, és valamiért csalódottnak érzi magát, ha arra gondol, hogy a nő jól érezte magát a másik férfivel. De egyelőre nem akar több gondolatot szentelni arra, miért is érezhet így, inkább próbálja elterelni a saját figyelmét, és közben szórakoztatni a lányokat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Renée Célestine Blanche
INAKTÍV


Zauror
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 112
Írta: 2015. december 28. 18:49 | Link

Alfonz

Szívmelengető látvány, ahogy Alfonz felkapja Fleurt és magához öleli. Olyan, mintha az apja tartaná a kezében a kislányát... Ettől a gondolattól kihagy a szíve egy ütemet, mert az, hogy ők hárman egy család legyenek nem is olyan rossz gondolat és sajnos már túl sokszor környékezte meg a nőt. Elhessegeti, mert nem most van itt az ideje, sőt, semmikor nincs itt az ideje ennek. Badarság, hogyan is kellhetne pont neki...?
- Jó, játssz veleeem! - na persze, a kislányt nem nehéz meggyőzni. Renée azonnal felsóhajt és igen, annyira jól esik neki leülni egy kicsit. Figyeli, ahogy a férfi hintába ülteti Fleurt és már megint ott játszik az a fránya mosoly az arcán. Még épp időben kapja rajta magát az álmodozáson, ugyanis a következő pillanatban megérzi csípőjén Alfonz érintését. Még a vastag szövetkabáton át is lángra lobban a teste és csak lélekjelenlétének köszönheti, hogy nem pirul el a kis lábujja hegyéig. Ujjai finoman kulcsolódnak rá a hinta láncaira, majd kicsit hátrafordul és felemeli fejét, hogy nagyjából szembe kerüljön a másikkal. Csak most veszi észre, hogy a köztük lévő távolság nagyon kicsi. Egy pillanatra nem szól egy szót sem, csak bámul bele azokba a gyönyörű szemekbe, majd mintha csak kómából ébresztenék fel elmosolyodik és válaszol.
- Évek óta nem csináltam ilyet, de próbáljuk ki - még egy pillanatig a férfi arcán felejti íriszeit, majd visszafordul és ha Alfonz ellép mögüle, akkor meghajtja magát. A kislány persze azonnal pattog, hogy már most hátrányban van, de a segítője biztosan nem hagyja, hogy a játszótér hercegnője veszítsen. Mindeközben a verseny elkezdődik és Renée lehunyja szemeit, ahogy megemelkedik, szőke tincseit arcába fújja a szél, majd kisimítja belőle és Fleur nevetése miatt ő is rákezd. A csendes játszóteret egyszerűen és nagyszerűen tölti be a kis társaság göndör kacaja, ami családiassá varázsolja a fagyos decemberi időt is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 28. 19:13 | Link


Fleur, mint minden gyerek, könnyen rávehető egy kis játékra, de a férfi Renéeben már nem olyan biztos. Lehajol a nőhöz, hogy, ha nagyon tiltakozna, akkor finoman meglökhesse, esetleg halk szavakkal meggyőzhesse, de erre végül nincs szükség. Renée hátrafordul, Alfonz agyműködése pedig megakad.
Csak a nőre bír gondolni, arra, milyen közel van, és milyen édes a leheletének az illata. Eszébe jut, hogy csak egy kicsit kellene előbbre mozdulnia, hogy megcsókolhassa, és ettől bizseregni kezdenek az ajkai. Már-már mozdul is felé, mikor Renée megszólal, és ezzel megtöri a varázst.
- Rendben - sóhajt Alfonz kifújva a bent tartott levegőadagot, aztán Fleurhöz lép, és meglöki, hogy még magasabbra szállhasson. Hallja a lányok nevetését, de ő még egy kicsit lélekben ott ragadt. Ott a másik hintánál, kezeivel a nő derekán, ajkával az ajkán...
A hinta ébreszti fel: mikor találkozik az ülőrész a térdével, felszisszenve arréb ugrik.
- Bocs, elkalandoztam - szól előre a kislánynak, aztán már löki is meg újra, elvégre ez verseny, amiben nyerniük kell, nincs mese.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Renée Célestine Blanche
INAKTÍV


Zauror
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 112
Írta: 2015. december 28. 23:34 | Link

Alfonz

Hiába látja, hogy nem csak számára okoz pulzusszám emelkedést ez a közelség, mégsem biztos abban, hogy jó döntés lenne ezt most folytatni. Először is Fleur épp bámulja őket, talán nem ez a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy lépéseket tegyenek bármerre is. Aztán egy helyen dolgoznak, Renée Alfonz egyik felettese, nem igazán kéne ezt a viszonyt mélyíteni. Ami pedig szintén sokat nyom a latba: igaz, hogy a férfi és a kislány jól kijönnek, mégsem várható el, hogy az apja legyen. Szörnyű dilemma.
Ahogy Alfonz eltávolodik tőle, szívverése alábbhagy és lassanként újra képes normálisan lélegezni. Szinte már érezte ajkaik találkozását, ahogy végigsiklanak egymáson... Nem, hűtsd le magad Renée.
Elkezdi magát hajtani, mintha csak repülni vágyna, fel az égig. Kislánykorában csinált ilyet utoljára, most pedig a férfi ismét azzá a nevető, két copfos lurkóvá változtatja. Csak megköszönni tudja. Az ütközésre odakapja a fejét és le is fékez, noha ez a játék végét jelenti és veszít. Mivel sokáig tartana megállni, így kiugrik a hintából és Alfonzhoz szalad - mellesleg halál lazán.
- Minden rendben? - fél szemét ugyan lányán tartja, de figyelmének többi része a férfira jut. Elég nagy koppanás volt ez ahhoz, hogy fájjon, vele is előfordult már. Eközben Fleur diadalittasan kiabálja, hogy megnyerte a versenyt. Renée elmosolyodik és felé fordul, mikor meghűl ereiben a vér.
- Nézd anya, én is ki tudok ugrani! - és valóban. Repül a kislány, ki tudja hol áll meg, ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál el... Akáhogy is, a nő azonnal fut, pedig esélye sincs elkapni. Egy sikkantás, majd hatalmas sírás hangzik fel, ami még a legkeményebb szívet is szétszaggatná. Renée azonnal magához húzza és ijedten pillant Alfonzra, szemében rögtön könny csillan. Nem bírja, ha Fleur sír. Egyébként nem lehet nagy baja, hiszen nem magasról esett, csak a sokk és az érkezés fájdalma hat rá így. Pár kék folton kívül mi baja sem lesz - de ez most még nem látszik rajta...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 29. 18:45 | Link


Nem számít rá, hogy Renée ennyire komolyan vesz egy ilyen kis sérülést -ami persze holnapra be fog lilulni, de azért hősiesen elviseli a lüktető fájdalmat, végül is volt már ennél rosszabb is -, úgyhogy enyhén felvont szemöldökkel fogadja a hintából kiugró nő érdeklődését.
- Persze, semmi vé... - kezdi, de befejezni már nincs ideje, mert Fleur úgy dönt, követi az anyja példáját. A gyerekek attól tanulnak, akitől csak tudnak, és nem mindig csak jó dolgokat, sőt, ha csak lehet, inkább a veszélyesebb ötletek vonzzák őket. Úgyhogy a kislány döntésében semmi meglepő nincs, mégsem számítottak rá, mert az ilyesmire nem is lehet.
Úgyhogy Alfonz, aki az előző pillanatokban még két kacagó lánnyal szórakozott, hirtelen két könnyes szemű nő mellett találja magát. Pislog egyet, aztán mosolyt varázsol a szájára, és odalép Fleur mellé. Megsimogatja a puha hajat, aztán vigasztalni kezdi a kicsit, és talán Renéet is.
- Anyu veszített, és mégis mi sérültünk meg. De ne pityeregj, inkább örülj a győzelemnek! Tudod, mit? Ha anyu engedélyt ad rá, feljöhetnétek hozzánk, és ihatnák győzelmi kakaót.
Próbálja elterelni a kicsi figyelmét a fájdalomról. Fleur könnyeit kesztyűs kezével törli le, aztán összeborzolja a kicsi és Renée haját is. Hátrébb lép, és a kezeit nyújtja a nőknek, ki-ki válasszon egyet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Renée Célestine Blanche
INAKTÍV


Zauror
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 112
Írta: 2016. január 14. 11:09 | Link

Alfonz

Valójában nem kellett volna kipattannia a hintából és veszettül rohannia, hogy megnézze, mi a helyzet Alfonzzal. Nem gyerek már, sokkal inkább érett férfi, ezt azonban még magának is sokszor igyekszik tagadni, ugyanis a köztük meghúzódó korkülönbség (ami csupán 2-3 év) is újabb mondva csinált kifogás, miért is nem lehetnek ők valaha együtt. Egyébként pedig megismételte volna azt a közelséget és bizalmas légkört, ami körbelengte őket a hintában.
Egyetlen dolog teszi csak tönkre a pillanat varázsát, mégpedig Fleur magánakciója. Hiába mozdul reflexszerűen Renée, esélye sincs elkapni a zuhanó kislányt, aki rögtön keserves sírásban tör ki. Ezek a szívszaggató hangok minden anyát megríkatnának, noha a nő szemei csak bepárásodnak és egyetlen könnycseppet ejt csupán. Felpillant a férfira és vár valami mentőötletet, ami persze ösztönből jöhet tőle. A buksi simogatástól Fleur villám gyorsan megnyugszik és sírása szipogássá csendesül. Ennek az is betudható, hogy a hirtelen jött sokk elmúlik lassan és a fájdalom is enyhülni látszik. A kakaó említésére a légkör megváltozik, a kislány elég gyorsan felkel és csillogó szemekkel pislog Alfonzra, majd anyjára.
- Hát... Nem is tudom... - beharapja alsó ajkát, de gyermeke könyörgő tekintete meglágyítja szívét. - Rendben, miért is ne? - és ekkor megjelenik ezernyi kifogás, ott lebegnek a szemei előtt a kifogás halmok, mégsem említ egyetlen darabot sem. Pedig nem biztos, hogy ez a helyes út.
- De csak akkor megyek, ha te viszel - Fleur Alfonz felé nyújtja kezecskéit, hogy vegye fel és bizony, ha már ilyen zseniális ötlete támadt, akkor cipelje el odáig a sebesültet. Ha a férfi nem ellenkezik, akkor elindulnak a Társaslakás felé, Renée pedig megigazítja kicsit a frizuráját. Önkéntelen mozdulat ez, de nem akar rosszul kinézni a másik előtt. Amatőr...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hayley L. Martinez
INAKTÍV


A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
Írta: 2016. január 16. 19:29 | Link

Márky Sebestyén
Ruházat / Hajzat


Bevallom, először nagyon megijedtem, mikor megláttam, hogy "márnemistudommianave" mit művel a vörös kis hajacskámmal, de máj iszonyatosan megkedveltem ezt kis bolond narancs-pink párocskát. Már csak azt sajnálom, hogy feleslegesen vettem a fejecskémre papírzacsit. Na mindegy, farsangra tökéletes lesz, csak kicsit ki kell pofozgatni csillámmal, meg festékkel, meg minden ilyen szupcsiság. De vissza a csini kis hajamhoz. Ha már úgy is olyan csinatos lett a frizum, gondoltam mászkálok kicsit a faluban, had lássa mindenki, milyen szipi-szupi fürtöcskéim lettek. Mázli, hogy olyan super-women vagyok, hogy nem nagyon szoktam fázni, szóval magamra is kaptam a cuki, szivárványos ruhácskámat, egy ősrégi dzsekit, meg egy csudi menci bakancsot és meg is indultam a falu kalandomnak! Mentem, mentem, mendegéltem, illetve ugrándoztam, majd megláttam valami eszméletlen nagy kircsiséget! Egy játszótér! Juj, már évmilliárdok óta nem voltam játszótéren! Egy hatalmas örömugrás után hanyatt-homlok rohantam az első mászókához, amit megláttam, majd elkezdtem felmászni a legtetejére. A legmagasabb részén pedig jó hangosan elkiáltottam magam: "Én vagyok a világ királynője!!!"
Majd egy biti-buti ötlettől vezérelve (sajnos sok ilyenem van) beakasztottam a lábacskáimat egy helyre, majd fejjel lefelé lelógtam. Csak sajnos későn vettem észre, hogy a ruhácskám a nyakamat takarja a....a fehérneműm helyett. Ki is szabadítottam volna magam, csak a pöttöm kis sártaposóim beszorultak. Nem mozdultak se ki, se be, se jobbra, se balra. Nagyon megijedtem és pánikba esve kiabáltam!
- Segítség, segítség, törpe vég- és erkölcsveszélyben! -kiabáltam és visítoztam, mint a fába szorult féreg, de hiába, nem jött senki. Mivel így, felfordítva a fejem is kezdett fájni, már a kezemmel is kalimpáltam és úgy kiabáltam. Nagyon féltem, hogy felrobbanna, ezért egyre jobban kiabáltam. Ekkor egy fiút fedeztem fel a távolban. Lekonyuló....illetve per pillanat felkonyuló szájjal, cuki szemekkel, nézve ordítottam rá
- Te, ott. Nem érdekel az se, álruhás troll, vámpír, vagy pont tudjukki vagy, csak SZABADÍTS KI INNEN!!! -kiabáltam teli torokból a srácra, remélve hogy meghallja egy törpe segélykérését...
Utoljára módosította:Hayley L. Martinez, 2016. május 15. 14:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Egyszer élünk, de akkor nagyon...

Itt tudol követni!!!
Zelei Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 2129
Írta: 2016. január 21. 02:03 | Link

Soóki Bogi és Brigi
2016.01.20. délután 1 körül

Az iskolában nem olyan régen megismerkedett két lánnyal, akik ikrek, de teljesen különböznek. Hallott róla, hogy van ilyen, de ugye az ő nővérei teljesen egyformák, David meg Dora pedig pedig fiú és lány, ők nem nézhetnek ki ugyanúgy.  Először nem értette, hogy hogyan járhatnak fölötte – főleg Briginél, akit 9 évesnek nézett, mert olyan picik. Aztán hallotta azt a pletykát az osztályában, hogy azok a lányok igazából koboldok, azért olyan picikék. De a koboldok csúnyák, ezek a lányok pedig nem, úgyhogy ezt nem hiszi el nekik. Bogi még modellkedik is! Azt mesélték neki, hogy állatkertben éltek. Ez mekkora már, ő is szívesen lakna ilyen helyen. Régebben azt hitte, hogy az ikrek valaha sárkányrezervátumban éltek, de kiábrándították, hogy csak mellette a faluban, és odajártak általános iskolába 2-3 évet, így már mindjárt nem olyan menő. Az Apukája a rezervátum területén él, de amikor elmegy hozzá, akkor kivesz egy szobát a faluban, hogy ne kelljen bevinnie a kislányt éjszakára. Nappal volt már bent egy kicsit, eleinte nagyon megrémisztette a sárkánybőgés, de aztán már sikerült megszoknia. Igazából nem tudja eldönteni, hogy neki mennyire számít menőnek, hogy élete első 7 évében addig élt igazi házban, amíg a nagyszüleihez költöztek. Igazából vicces dolog volt úgy felnőni, hogy 5-6 éves korától kezdve csatangolhatott a kastély bizonyos részein, aztán pedig találomra kért meg diákokat, hogy kísérjék haza. Volt, hogy csak viccből kérte meg őket, mert egyébként tudta az utat. Akkoriban sokkal több időt tudott tölteni Kísszel meg Leonieval, mint mostanság, amit nagyon hiányol is.
Örül neki, hogy Adéllal normalizálódott a kapcsolatuk, bár még sokszor összekapnak, ráadásul ott van neki Sára is, aki a legjobb barátnője, de azért nyitott egy, sőt kettő új barátságra.
Suliban ő hamarabb végzett egy órával, mint a lányok, emiatt úgy gondolta, hogy nem megy már haza, hanem elüti az időt. Gyorsan megcsinálta az angol háziját, utána még be tudott szaladni a mosdóba, és kikenni a száját a dugiban rejtegetett szájfénnyel (mert bizony az Anyukája nem engedte elhozni), és utána elszaladni egy sütiért az cukrászdába.
Sapkával a fején, kioldott sállal, kesztyűs kezében pedig egy csokoládés muffinnal érkezik meg a megbeszélt helyre. A hátát elhúzó hátizsákját beleteszi az egyik hintába, ő maga pedig a szomszédjába, és úgy várakozik. Nem tudja pontosan hány óra lehet, de a lányok biztosan bármelyik pillanatban megérkezhetnek.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Soóki Brigitta
INAKTÍV


Koalalány
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 253
Írta: 2016. január 21. 19:35 | Link

Bogi és Viki

Mióta Brigi a Shanesbe jár, kiszélesedett a világa. Úgy érzi, most már jobban megérti Bogit, szerinte ilyen lehetett testvérének az, amikor felkérték a fotózásra. Hirtelen sokkal több mindent lát, tapasztal, érez, mint korábban.
Eddig általában felnőttek és állatok vették körül, persze a testvérein kívül, így hát furcsa neki még, hogy ennyi vele egykorú gyerekkel kellene megtalálnia a közös nevezőt. Általában szívesebben van a húgával, vagy bóklászik egyedül, de azért igyekszik nem túl elzárkózó lenni.
Viki például egészen új ismeretség, mert bár már találkoztak korábban is, úgy igazán nemrég kezdtek el csak tényleg együtt játszani, beszélgetni, elmenni erre-arra. Most éppen hozzá tartanak Bogival, a játszóteret megcélozva, hiszen oda beszélték meg a találkozót. Brigi feljebb igazítja vállán a hátára simuló kopott, barna táskát, amit talán még az anyja vitt annak idején magával az iskolába. Mikor meglátja Vikit, odaint neki, és sietősebbre fogja lépteit. Közben érzékeli a hatalmas különbséget maga, és a másik két lány között. Bogi csinos ruhái, szép arca, valamint Viki aranyos vonásai mellett ő igazán említésre sem méltó. Nemcsak, hogy kicsi, de az arányai sem stimmelnek. Végtagjai rövidek, ő maga pedig testesebbnek tűnik, mint amilyen valójában. Az orra túl manós, a füle túl hegyes. De nincs mit tenni, úgy látszik ő örökölte a koboldság javát, vagy tesója még a méhben lepasszolta neki a látványosabb jegyeket. Ruhái nem koszosak, de kopottak, látszik, hogy nem ő az első, aki hordta őket, cipője szakadozott, kesztyűjén a lyukat igyekszik elrejteni.
~Nem igazság.~ Kissé elvörösödik a szégyentől, fejét lehajtja, hogy fésületlen, kusza, szőkés tincsei eltakarják az arcát. Ha itt lenne Rodi, a koalája, egyszerűen magához ölelné, és az állat nagyrészt ki is takarná őt. Elbújhatna a fürkész tekintetek elől, elbújhatna ez elől az érzés elől. De sajna a koala az állatkertben időzik, és bár Brigi fejében már rég készül a koalaszöktetési terv, eddig még nem vitte azt végbe. Igazából a karácsonyi szünet óta nem járt otthon, úgyhogy esélye sem sok volt rá.
- Szia - motyogja, mert mire odaérnek a másik lányhoz, már túl sok félelem halmozódik fel benne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Soóki Zsóka Boglárka
INAKTÍV


Noel kistündére, Anne manója, Vivi Bogyócája :3
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 2184
Írta: 2016. január 24. 17:00 | Link

Viki és Brigi


Boldogan sétál nővére mellett, végre egy kicsit kint lehet a szabadban. Ma még nem járt kint, először hideg neki az idő, de szép lassan hozzászokik, valamint a rengeteg ruha alatt nem fázhat. A kislány, akit az előkészítőben ismertek meg, a játszótéren várja őket. Váltottak már pár szót, tudja róla, hogy Ririnek hívják, az anyukája tanár a suliban, ahová nemsokára ő is megy, és van két testvére, de ezek kevés információk egy barátsághoz. Ha szeretnének barátok, lenni, meg kell tudniuk a másik kedvenc játékait, édességeit, szörpjeit és állatait.
Az út közben, be sem fogja a száját, nővérének a fotózásról beszél, ami tegnap volt és, hogy milyen jó, meg elképesztő volt és mennyire nagyon szerette. Nem tűnik neki fel, hogy a tesó nem válaszol, csak néz maga elé, ő mondja és mondja. Még akkor sem hagyja abba, mikor megpillantják a szőke lánykát. Az utolsó mondatot elmondja, miközben int Ririnek, majd gyorsan odasiet hozzá és megöleli a lányt. Alig találkoztak, de ő szereti ölelgetni a többi embert, mindenkivel így próbálja meg megtalálni a közös hangot.
- Szió - köszön az ölelést követően és ellép a lánykától. Eddig nem volt ideje megnézni, hogy milyen az itteni játszótér, ezért most teszi meg. Nem sok hasonló helyen volt, csak a falubeliben és, ami az állatkertben van. Egyik sem túl nagy, talán az itteni kétszer akkora vagy még annél is nagyobb. Persze, ez nem így van, de a lánykának eláll a szava a sok játéktól és nem zavarja, hogy tél van, és könnyen megfázhat és felfázhat, mindet ki szeretné próbálni.
- Régóta itt vagy? - érdeklődik Riritől. Amennyire csak tudtak, próbáltak pontosak, lenni, Bogi nem akarta megvárakoztatni az újdonsült barátnőjelöltet. Nem szép elkésni egyik helyről sem, főleg, ha az egy ilyen mesés hely, mint a játszótér. Még Mindig nem tud betelni a látványával. - Milyen játékkal kezdünk?

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Tiberiusz | Bodza | RicsiCsikó örcsibarcsija | jimnie szeret by Jimnie | Berci patrónusa
Zelei Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 2129
Írta: 2016. január 24. 23:29 | Link

Soókikrek  Cheesy


Mostanság régen nem járt itt, mert hát már nagylány, azok nem szoktak idejárni,pláne télvíz idején. Amikor iskola után jön haza, akkor általában sok szülő van kint a gyerekével nyáron, aztán azok hangoskodnak itt. Szereti a gyerekeket, csak azt nem bírja, amikor sikítoznak meg hisztiznek. Davidben meg Dorában is ez a legelviselhetetlenebb, amikor nem kapnak meg valamit és hisztizni kezdenek. Vagy amikor ugyanazzal a játékkal akarnak játszani, aztán emiatt tőlük zeng az egész ház. Azt sokszor még az emeleti szobájába is felhallja, pedig az messze van ám. Nem is nagyon szeretne gyereket emiatt, pláne, hogy a családjukban gyakori az ikerterhesség. El nem bírna két gyerekkel, az fix. Persze a kistesó, az más. Még ha vigyázni is kéne rá, akkor is örülne neki még mindig, bár már nem szeretne annyira, mint néhány éve. Kicsit olyan, mintha Lettitől lennének kistesói, mert nem igazán tudja magát nagynéninek tekinteni.
Unottan lök magán párat a hintán, inkább a csizmája orrát fúrja bele a latyakos hóba. Azzal szórakozik, hogy milyen vastag réteg latyakot tud kiegyensúlyozni a cipője orrán. Amikor lépteket hall közeledni az egészet belerázza a latyakba, majd felpattan, hogy üdvözölje a lányokat.  
- Sziasztok! Minden oké?
Kérdezi Brigi felé fordulva, mert látja, hogy a lány lógatja egy picit az orrát. Közben visszaöleli Bogit, majd lazán visszahuppan a hintájára, nehéz iskolatáskáját meg átcibálja az ölébe, hogy a lányoknak is legyen elég hely a hintán.
- Nem, most jöttem igazából. Milyen volt az utolsó óra?
Érdeklődik kedvesen, miközben igyekszik a táskáját úgy elrendezni az ölében, hogy ne törje nagyon a combját a benne lévő mappa, amiben az összes pergamenjét gyűjti. Sajnos muszáj keményfedelűnek lennie, mert másként folyamatosan megtörnek a könyvek meg az uzsonna mellett.
- Fogalmam sincs, igazából eléggé hidegek meg csúszósak a játékok most. Mihez van kedvetek?
Kérdezi a táskájából felpillantva. Neki régebben a mászókáról való lógás, a hinta meg a lipityóka volt a kedvenc játékszere, mostanság már csak hintázni szokott.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Soóki Brigitta
INAKTÍV


Koalalány
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 253
Írta: 2016. január 26. 08:52 | Link

Bogi és Viki

Boginak persze nem tűnik fel Brigi bizonytalankodása. Sosem szokott. Persze a lány nem is szeretné ilyesmivel terhelni a húgát. Bólogatva hallgatja testvére szavait, és közben igyekszik nem mutatni irigységét.
Lassan odaérnek a játszótérrel, és amíg Brigi örül, hogy egy motyogós köszönésfélét ki tud nyögni, addig a testvére már ugrik is a másik lány nyakába. Kissé leesett állal figyeli őt, és amellett, hogy tovább hízik benne az irigység, valamiféle tiszteletfélét is érez ikre iránt. Elképeszti, hogy a lány ilyen könnyeden és lazán tud viselkedni olyan emberekkel, akiket nem is ismer túl jól.
A beszélgetés irányítását szívesen testvérére hagyná, de Vikinek feltűnik, hogy valami baja van. Mosolyt erőltet az arcára, és megrázza a fejét.
- Nincs semmi baj, hosszú volt a nap - tereli el a problémáiról a figyelmet. Eben már nagy gyakorlata van, bár tény, hogy egy ilyen mondat után otthon általában nem hisznek neki. Csak úgy tesznek mintha. Aztán később valamelyik bátyja úgyis kiszedné belőle, mi a gond.
A kérdésre nem válaszol, hagyja, hogy Bogi számoljon be az utolsó órai élményeiről, főleg mert Brigi nem is nagyon figyelt. Egy madarat nézett, amelyik a hóban bukdácsolva keresett magának élelmet. Érdekesebb volt, mint a tananyag.
- Nem hiszem, hogy anya örülne, ha összekoszolnád ezt a ruhádat is - jegyzi meg csendesen, remélve, hogy nem hallják meg. Nem akarja ő elrontani a többiek szórakozását, de hát mégiscsak ő az idősebb, így ő is le lesz szidva, ha Bogi olyasmit csinál, aminek anyjuk nem örül. Bár egyszerűbb lenne, ha nem számolna be anyjának a kínos részletekről, de sajnos a nő tud olvasni a sorai között, másrészről meg, az anyjával legyen már őszinte az ember.
- Játszhatnánk valamit, amihez csak beszélni kell.
Szinte suttogja a szavakat, talán épp ezért nem is hiteles, hogy ilyesmit akar játszani. De nem túl vastagok a ruhái, és nincs túl sok nadrágja, ha ez vizes lesz, lehet, hogy holnap nem tud mit felvenni. És különben sincs kedve megfázni. Lehet, inkább vissza kellene mennie? Biztos nem örülnek neki, hogy itt van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2016. január 26. 10:29 | Link

Brigi, Bogi és Viki

A lányoktól nem messze, egy anyuka és a kisfia játszanak a játszótéren. A kisfiú édesanyja gyors és hatékony kis varázslatokkal tisztítja meg a kisebbeknek való hintát, illetve melegíti fel egy kissé, hogy a kis Milánnak semmiképpen ne fázzon meg semmije. Milán egy szőke hajú, zöld szemű fiatalember, aki olyan 4 év körül lehet. A hidegre való tekintettel egy overál és egy jó alaposan megkötött sál van rajta, illetve a csuklójára egy kis gumival odaerősített kesztyű, amelyet most éppen nem hord, hogy jobban tudjon kapaszkodni a hintába... Így az csak a csukóján lifeg.
Pár perc hintázás után azonban megunja, és panaszos hangon kérleli az anyukáját, hogy vegye őt ki a hintából. Inkább csúszdázni szeretne. Az édesanyja felsóhajt, ez neki természetesen újabb tisztogatást és további aggódást jelent, ám belemegy a dologba. Elvégre Milán is csak egyszer lehet kisgyerek.
Milán boldogan szalad a csúszda felé, miután édesanyja kiveszi a hintából, ám futás közben elhalad a lányok mellett, Brigi előtt pedig megtorpan. Csodálattal néz fel a lányra, aki jóval magasabb nála, láthatóan mondani szeretne valamit. Kicsit szégyellősen leszegi az állát, kezeivel a kesztyűt babrálja, majd kissé oldalra döntve fejét, ismét felnéz a lányra.
- Hű, de szép szemeid vannak! - pislog Brigire őszintén, majd kicsit megráncigálja a kabátja ujját, jelezve, hogy szeretné, hogyha a lány lehajolna hozzá. Súgni szeretne valamit, elvégre a dolog nem tartozik a többiekre, csakis rájuk.
Ha Brigi lehajol hozzá és odatartja a fülét, akkor Milán a fülébe súgja a nagy kérdést, hogy a későbbiekben lenne-e majd a felesége. Ez még úgyis odébb van, és természetesen az óvódában is minimum két másik lány a jegyese már, de ez most nem számít... A jövőt jobb már korán bebiztosítani.
Akárhogy is, miután elmondta amit szeretett volna és el is tudott mondani, vet még egy lehengerlő mosolyt Brigi felé, aztán tovaszalad, hogy folytathassa az önfeledt játékot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"

Oldalak: « 1 2 ... 10 ... 18 19 [20] 21 22 ... 30 ... 41 42 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér