A Fő utcza egyik vége egy elég nagy kiterjedésű, lapított kör alakú térbe fut bele, melynek közepén egy furcsa alakú szökőkút áll. Nem is kör, nem is szögletes alakzat, inkább hasonlít egy amőbára. Egy nagy bagoly áll a szökőkút közepén és a csőréből vízsugár tör elő. Körülötte sok kis apró bagoly is követi példáját. Még a nagy bagoly egyik vállán is csücsül egy. Durva, szürkés kőből készültek, úgymint maga a szökőkút is. A szökőkút körül padok találhatóak és a padok mögött bokrok, nyurgább fák állnak, hogy a padon ülőknek árnyékot biztosítsanak, ha netán a szökőkút körül szeretnének üldögélni.
A téren főként a fontos, hivatali intézmények állnak, minden egy helyen. A Fő utczával éppen szemben, a tér túloldalán a helyi vasútállomás épülete terpeszkedik el, a sínek mentén egy árnyas sétányra jutunk. De itt van még a Posta, ahol külföldi és belföldi levelezésre is kölcsönözni lehet baglyokat; a könyvtárral egy épületen osztozó Művelődési Ház és Bogolyfalvi Hivatal; és Bogolyfalva előkészítő iskolája is, a közelében kedves játszótérrel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=726049#post726049][b]Bornemissza Luca - 2018.06.20. 12:07[/b][/url]

Luca hűségesen követte a kisfiút, boldogan ugrabugrált körülötte, néha kicsit eltávolodva tőle, máskor bundája a gyermek lábát súrolta, amikor fülét zümmögés csapta meg. Rögvest kézeni kezdett, de már késő volt, megpillantotta a méhet ami a tulipánból szállt fel.
Tudni illik Lucus nagyon félt a méhektől és egyéb, szúrásra hajlamos bogaraktól, mióta meg akart simizni egy méhet és az csúnya módon orrba szúrta.
Rögvest meg is indult elfelé, hogy az első fedezék felé amit talált be tudjon húzódni és már érezte is, hogy a kistestű kutyusból átalakult kistestű vörös hölggyé.
- Csapd le, csapd le! - nyöszörögte nagy rémületében kezét fejére téve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=726052#post726052][b]Bornemissza Luca - 2018.06.20. 14:13[/b][/url]

Addig ott maradt a fa mögött megbújva, míg a kisfiú nem szólt, hogy biztonságossá vált a terep. Mintha egy örökkévalóságba került volna, mire előbújhatott volna, már lassan azon gondolkodott, hogy vajon ott fog-e megöregedni, vagy előbb találta volna meg Kirill? Lehet egyszerre, bár bizonyosan igazán gyönyörű és romantikus történet keveredett volna ki a helyzetből. Mint egy igazi tündérmese.
De végül kidugja orrát, már emberi alakban van, vörös szőr helyett hosszú vörös tincsei kísérik minden mozdulatát.
- Igen, én voltam. - mosolyodik el kilépve a fa elé. - ne haragudj, hogy ennyire pánikba estem, de nem vagyok oda az ilyen repülő súrógépekért. - szabadkozott zavartan, majd mikor rájött, hogy feltehetőleg David kutyát várt egy ember helyett hamar hozzátette.
- Amúgy nem a te kutyusod futott el arrafelé? - mutatott egy teljesen random irányba. Nem szokta elárulni a titkát, hogy lényegében animágus, mert habár ez a varázsvilágban egy teljesen elfogadott dolog, azért nála ez mégiscsak egy rejtőzési lehetőség, és a búvóhelyeket ha mindenkinek kifecsegi az ember, bizony többé nem lesz búvóhely, csak egy hely, amit mindenki ismer, ezt pedig nem igazán akarta ezért is próbált úgy tenni, mintha a kutya és ő két külön dolgok lennének, aminek semmi közük egymáshoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=727917#post727917][b]Bornemissza Luca - 2018.07.08. 17:43[/b][/url]

-Oh de édesen makogsz, aggódsz érte? - mosolyodott el közelebb jőve a fiúcskához. Lucánál mit sem számított mióta ismerték egymást, az idegen kifejezés
az ő szótárában nem szerepelt, esetleg csak ha a földönkívüliekről volt szó.
- Ha jól láttam akkor arra- mutatott egy teljesen random irányba, még csak a hitelességre sem törekedett, hogy talán ha arra ment volna az eb, akkor azt a fiúcska észrevette volna, mert miért is foglalkozott volna ilyen aprócska dolgokkal. Már az is nagy dolognak számított, hogy kettészedte a kutyát és önmagát és nem drukkolt elő rögvest az igazsággal, hogy animágus.
- Vagy esetleg a másik irányba, ahj, nem is figyeltem - először csak összevissza mutogatott kezével majd mélyet sóhajtott és zavartan megvonta a vállát.
- De ne aggódj, biztos jól van, elvégre a kutyák mindig talpra esnek - veregette meg mosolyogva a fiú vállát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=728789#post728789][b]Bornemissza Luca - 2018.07.13. 14:38[/b][/url]

- Biztos, de az is lehet, hogy nincs, sok árva kutyus van az utcákon - vonta meg vállát, elkalandozva az átlagosra, mert bizony amíg ő is kóbor volt addig sok más, magához hasonló ebet látott kószálni, csak ők bizony nem változtak át néhanap vörös nagylányokká, mindig kutyák maradtak, soványak és félénkek. Még Luca sem mert mindig közel menni hozzájuk, mert néhány nagyon csúnyán morgott, akkor is, amikor aprócska blöki volt.
- Mi? Tényleg? Biztos vagy te ebben? Mondjuk logikus, ha épp kergetik a cicók a postást és elesnek, legalább a lábukra esnek - először meglepődik, úgy tűnik kicsit eltévesztette a házszámot ezzel a beszólással, de no hát, legalább tudta, hogy az egyik állat a lábára esik, és átgondolva a mondata másik felével a dolgokat egészen egyértelműnek tűnt, hogy a cicák esnek a talpukra.
- Máris mész? Mit tanulsz? Biztoos megváár, elvégre nyáriszünet van nem? - mivel unatkozik ezért nem szívesen engedné el a fiút és most, hogy már nem kutya így is frankón csinálhatnak még valamit. Azt azonban nem tudja, hogy tényleg nyáriszünet van-e az iskolában vagy sem, mert bár a létezéséről tud, mert nem nehéz kiszúrni, azért arról még mindig nemigen, hogy mi folyik a falak mögött és nem is igazán érdekli, a tanulás a világ legeslegunalmasabb dolga, egyedül az volt izgi, amikor animágiát tanult, de azt már megtanulta, szóval most már igazán nem kell semmi mást sem tanulnia uncsi, képek nélküli könyvekből.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=751758#post751758][b]Bornemissza Luca - 2019.03.12. 20:49[/b][/url]

Luca szeret nagy sétákat tenni, igényli a szabad levegőt és a természet zajait. Ezt néha Bence meg tudja rontani, hiába a nő életét jelenti, jó picit sétálgatni nélküle, rohangálni a fűben és felelőtlenül mászkálni anélkül, hogy aggódna, nehogy elhagyja a kicsi fiát véletlen, bár ilyen még soha nem történt, de ha a dadából indul ki, akit vagy már hússzor, akkor azért benne van a pakliban.
Ahogy lépdel meglát egy kis alakot. Gyermeklánykát, ahogy nézi, akihez csakhamar oda is kocog, mert miért is menne el valaki mellett, ha egyszer meg is nézheti, hogy mit csinál. Úgy tűnik fest valamit,s ekkor látja is a lány, hogy a padról lebucskázik egy ecset. Mint nagy helyi hős, Luca is rögvest a fiatal bajbajutott segítségére iramodik és szájába véve az eszközt odaáll Daliah elé.
Ugyan vakkantani nem tud mivel a szája tele, ám nagyon megpróbálkozik azzal, hogy mellső lábai felmenjenek a padra, ami nem biztos, hogy sikerül, mert iszonyat kurták ahogy a corgiké szokott is lenni.
Azonban ez sem gátolja meg, hogy ne férjen oda a lányhoz, mert ő akkor is fel akar menni a padra és akkor is úgy akarja odaadni az ecsetet, így hátrál pár lépést, majd nekifutásból próbálkozik. Így már sikerül, azonban a festékek mind ráömlenek a kutyára meg a kis művész ruháira. Azonban az ecset fenn van, meg ő is, szóval iszonyat büszke képpel nyújtja a gyermek felé az ecsetet, mintha nem is épp egy sárga festékpaca ücsörögne az orrán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=753069#post753069][b]Bornemissza Luca - 2019.03.25. 18:20[/b][/url]

Az ecsetet elveszi a lány, s aztán rögvest Lucát kezdi el tisztogatni. Ezt Luca is helyesli, mert ha a bundájába ragad a sok izé, pláne ha akryl, akkor aztán nagyon csúnya vége lesz, mire ki lehet belőle könyörögni. Így hát leül a kis popójára és készségesen hagyja, hogy törölgessék. Felemeli a mancsát ha kell, kidülleszti a mellkasát, ha úgy kívánják, de még a fejét is oldalra fordítja, ha úgy jobban kézre áll egy-két paca.
A kérdésre aztán csak vakkant, mondván, hogy neki aztán nincs senkije, aki parancsolhatna neki. Kivéve néha a szülei, ők azért szoktak. Meg néha a dada. Meg néha a baba. Meg régebben Kirill...de senki más. Talán Tánya is adott már neki parancsokat. De más már biztosan nem.
Tehát ő egy független, általában ember nő. Gazda nélkül. Kicsit közelebb megy a lányhoz, mikor már megunja a pucolgatást és inkább azt nézi meg, hogy amaz mit rajzolt. Valami lánykát, rá nem hasonlít, ez a lényeg és ekkor Lucában újabb küldetés fogalmazódik meg. Mert ez biztos rém unalmas téma, amit a kislány fest, így új célja keresni egy jobb dolgot s eszébe úgy ötlik az ötlet, minta csak alma esne a fejére, hogy mi lenne, ha ő lenne az új. Igen, az sokkal izgalmasabb lenne, és Daliaht is megmentené az unalmas rajzoktól. Tehát rögvest le is ugrik a padról és elkezd pózolni. Több pózt is kipróbál, lássa csak a gyermek mind, aztán majdcsak válogat. Van itt ülős, pacsi nyújtó, fekvős, elterülős, bukfencezős, fejenállós-eltaknyolós, szóval minden, ami szemnek és szájnak ingere.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=759711#post759711][b]Bornemissza Luca - 2019.05.27. 18:27[/b][/url]

A pózokat egymás után váltja, nagyjából úgy ötpercenként, inkább fotómodellt játszva így, mint festőmúzsát, de hát a lány védelmére legyen szólva, hogy ugyan ki a nyenyere tudna ott állni egy helyben mondjuk tizenöt vagy ne adja ég húsz percig is, meg se moccanva, meg se rezdülve, csupán bambán meredve állni és hagyni, hogy az egyedüli mozgás a testen csak a szél fútta szőrszálak legyenek. Nem, nem, ezt Luca elképzelni sem bírta, így pózai rövidek voltak, azonban nem mozdult annyira drasztikusan sokat, így ha Daliah ügyes lesz, akár össze is tud rakni egy ügyesebb végeredményt az izgő-mozgó ebről.
Amikor úgy a hatodik pózt is megunta Luca önkéntes módon véget vetett a modellkedésnek. Aprócska, kunkori lábacskáin attól függetlenül, hogy a kislány befejezte-e a művét vagy sem, odatipegett hozzá. Néhányat vakkantott, majd hurkatestével mókás-ügyetlen módon feltornázta valahogy magát a padra. Egy-két szín nyilván a földre esett, mert hát, mégiscsak egy mini dombérről volt szó, de azért már sokkal ügyesebben ült le a lány mellé, mint az előbb.
Aztán szépen elkezdte szemlélni a filmet jobbról is, meg balról is. Azonban kicsit sántított neki a dolog. Igaz, kutya módban úgy látott, mint egy kutya, de még így sem stimmelt minden, szóval hamar átalakult, mit sem törődve azzal, hogy esetleg megrémítette ezzel a kislányt.
- Cleo vörös nem rózsaszín - pislogott le Daliahra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=763535#post763535][b]Bornemissza Luca - 2019.07.10. 12:04[/b][/url]