A Fő utcza egyik vége egy elég nagy kiterjedésű, lapított kör alakú térbe fut bele, melynek közepén egy furcsa alakú szökőkút áll. Nem is kör, nem is szögletes alakzat, inkább hasonlít egy amőbára. Egy nagy bagoly áll a szökőkút közepén és a csőréből vízsugár tör elő. Körülötte sok kis apró bagoly is követi példáját. Még a nagy bagoly egyik vállán is csücsül egy. Durva, szürkés kőből készültek, úgymint maga a szökőkút is. A szökőkút körül padok találhatóak és a padok mögött bokrok, nyurgább fák állnak, hogy a padon ülőknek árnyékot biztosítsanak, ha netán a szökőkút körül szeretnének üldögélni.
A téren főként a fontos, hivatali intézmények állnak, minden egy helyen. A Fő utczával éppen szemben, a tér túloldalán a helyi vasútállomás épülete terpeszkedik el, a sínek mentén egy árnyas sétányra jutunk. De itt van még a Posta, ahol külföldi és belföldi levelezésre is kölcsönözni lehet baglyokat; a könyvtárral egy épületen osztozó Művelődési Ház és Bogolyfalvi Hivatal; és Bogolyfalva előkészítő iskolája is, a közelében kedves játszótérrel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=445920#post445920][b]Aaron E. Blake - 2014.12.31. 22:36[/b][/url]

Szilveszter éjszakájára még Aaron sem tudott munkát szerezni. Bár mindent megpróbált, de a Pandorás felettese csak nevetett rajta. Mintha olyan vicces lenne, hogy valaki szeretni minden percét hasznosan eltölteni. Unalmában úgy döntött, az iskola környékét fedezi fel. A falubeli nyüzsgés remek gondfeledtető. Nem mintha Aaron búslakodott volna. Nem, kicsit sem. Épp csak eszébe jutott a tavalyi Szilveszter, és vele a régi haverok. A lány, akit majdnem megölt.
Persze nem bánja, amit tett, Aaron nem olyan, hogy bármit is megbánjon, vagy, hogy azt beismerje magának. De ideje felejteni, azt is, hogy egyáltalán megkörnyékezte az a gondolat, hogy valamit rosszul csinált. Az egyik árusnál szerez valami töményet, és egyből le is hajtja. Nem tervez berúgni, de egy kis kedvcsinálóval nincs semmi baj.
A környezetében minden színes, csicsás, ragyogó. Próbál nem is nézni sehová, vagy, ha már muszáj, akkor felfelé, de így közlekedni nem éppen szerencsés. Na, Aaront mondjuk nem érdekli, ha megtaszít másokat, még csak bocsánatkérésre sem vesztegeti az idejét. Egyszer azonban sikerül frontálisan ütköznie valakivel. A hirtelen behatástól hátrataszítódik, de gyorsan visszaszerzi az egyensúlyát, és már nézi is, mekkora a baj.
Egy vörös hajú lányt sikerült eldózerolnia:
- Bocsi, jól vagy? - nyújtja felé a kezét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=445973#post445973][b]Aaron E. Blake - 2014.12.31. 23:36[/b][/url]

A felsegített lány gyanúsan nem józan, ami persze egy ilyen napon nem is túl meglepő, bár a kora - amit Aaron egyelőre csak megtippelhet - esetleg akadálya lehetne a piálásnak.
- Annyira káprázol, hogy egyébként féltem, észre sem veszel - próbál a srác belerázódni a hangulatba, felvenni a lány ritmusát. Elvégre ha már lejött mulatni, igazán nem szalaszthat el egy ilyen lehetőséget. Még mindig jobb egy ismeretlen részeg lánnyal köszönteni az új évet, mint egyedül. Pláne, ha az embert kísérti a múlt.
- Ha nem zavar, csatlakoznék hozzád, mint utolsó társaságod ebben az évben - villantja hamis mosolyát a lányra, mely udvariasnak és kedvesnek hat, elég jó emberismerőnek kell lenni ahhoz, hogy valaki felfedezze benne a hazugságot. Vagy csak ismernie kéne Aaront.
- Együtt biztos sokkal mókásabb minden. Mondjuk a... - Felrémlik előtte egy emlék egy nevető táncoló lányról. - ...tánc! Nincs kedved táncolni? - néz érdeklődve a vörösre, és már agyal közben, hogy mit vethetne még fel ötletként, ha ezt visszautasítja ideiglenes társasága.
Aaron nem gyakran vágyakozik mások közelsége után, de most mégis eltökéli, hogy nem hagyja lerázni magát. Akárhogy is fog próbálkozni a kiscsaj, ő mellette marad. Még akkor is, ha közben esetleg feltűnik a lány pasija.
- Egyébként Aaron vagyok, de hívhatsz Ednek is - ajánlja fel készségesen, továbbra is kedvesen villogtatva fogait a lányra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=446024#post446024][b]Aaron E. Blake - 2015.01.01. 00:35[/b][/url]

Amennyire rosszul indult Aaron napja, annyira jónak tűnik a vége. Na, nem a lány miatt, de végül is újabb sikeres évet tudhat maga mögött, buliban van, társaságot is szerzett. Bár próbálkozásai esetlenek, az elszállt lánynak ez fel sem tűnik.
A táncra felkérés működik, de Aaronben felmerül a gondolat, hogy az ismeretlen csinoska ilyen állapotban valószínűleg mindenre lelkesen rábólintana. Közös mozgásuk talán emlékeztet táncra, de nem is az a lényeg, hogy egy zsűri hogyan értékelné a produkciójukat. Az a fontos, hogy jól mutassanak együtt, ehhez pedig elég, ha ők élvezik a dolgot, márpedig a lány úgy néz ki, nagyon is boldog, így aztán Aaronnek elég mosolyognia és követni a mozgását.
Megindul a visszaszámlálás. A fiú megáll, bár a lány még próbálja ráncigálni. Hirtelen felködlik benne egy újabb emlékkép egy hasonlóan vidám lányról, amint éppen rángatja valahova. De nem akar emlékezni. Helyette szemügyre veszi a mellette álló fruskát. Eszébe ötlik egy képtelen ötlet: mit szólna hozzá, ha csak úgy lesmárolná? Mit szólna? Tök részeg. Valószínűleg nem tiltakozna. Már csak az a kérdés, van-e olyan gátlástalan Aaron, hogy ki is használja a helyzetet. Ez sem kérdés.
Hajolna is a lány fölé, de akkor ő megragadja a ruháját, és Aaron egyszer csak arra eszmél, hogy megelőzték. Nem zavarja, igyekszik belefeledkezni a csókba. Kívülről valószínűleg aranyos párnak tűnnek. Mikor a lány elengedi, felegyenesedik, szerez a közelből még egy kis piát, miközben a lány sajátjával meglocsolja a mögötte álló pasast.
- Boldog új évet! - koccintja a fiú a poharát a lányéhoz, majd felhajtja a benne lévő tüzes vizet. - Nem számít, hívj, ahogy akarsz! - nevet fel végül. - Hazakísérjelek? Vagy mutassak valami szépet? - kérdezi karját nyújtva a lánynak. Ha már szép az élet, legyen még szebb.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=448046#post448046][b]Aaron E. Blake - 2015.01.04. 18:47[/b][/url]

Aaronnek annyira jókedve kerekedik az alkoholtól, és a lány váratlan ajándékától, hogy neki már az sem számít, ha Elemérnek szólítják. Végül is nem mindegy? Akár lehetne Elemér is. Amúgy sincs teljesen tisztában a magyar névadási szokásokkal, fogalma sincs, hogy ez mennyire gyakori vagy éppen ritka elnevezésnek számít. Feltűnően vigyorogva figyeli a lány bénázását, eszébe nem jutna segíteni neki, vagy netán elkapni, amikor az majdnem letarolja a mellette elmenni igyekvő embert.
Aaronnek most keres a világ, tiszta lappal indul egy vadonatúj évben. Felajánlja, hogy hazakíséri a lányt, de az úgy tűnik nem kér belőle, szórakozna inkább, pedig talán egy ágy valóban jól jönne neki. De hát ha az ember emelkedett hangulatban van, addig akarja nyújtani a pillanatot, amíg csak lehet. Pedig az ilyesmiből általában nem sül ki semmi jó.
Mikor a lány megfogja a kezét, csak bólint egy aprót, és már indul is. Célja nincs messze, alig pár perce látta, de azért sietősre veszi a figurát, mert addig kéne odaérniük amíg még tart a tűzijátékozás. Sikerül is, bár Aaron nem biztos benne, hogy nem vezette néhányszor neki a lányt a szembejövőknek. Mindegy, túlélte.
Céljuk egy stand, ahol üvegárukat árulnak. Kicsiket, nagyokat, szögleteset, kereket, oválisat, kúp alakút... A funkcionalitásuk szerint is sokféle tárgy - váza, pohár, fülbevaló, salátástál, dísztárgy... - visszatükrözi a tűzijáték színeit, megsokszorozza látványukat, valósággal káprázik bele az ember szeme, ahogy nézi. Aaron elégedetten, büszkén néz a lányra, mintha ő találta volna fel az üveget és a kristályt. Ha a csaj hagyja, ujjait összefűzi az övével, majd lehajol hozzá, és a fülébe súgva elhívja a közeli szállóba.