36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér
Boglyas tér - Weissen Adél hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Weissen Adél
INAKTÍV


Almababa
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 55
Írta: 2014. október 12. 12:57 | Link

Gareth S. Nigthingale

A hétvégére kirándulást terveztem, mivel már esedékessé vált néhány dolog beszerzése. A reggelt szokásosan a fordított zuhanyzással indítottam, amiről valahogy agyam nem igen akart leszokni. Na, igen, ez is szétszórtságom része volt, mint ahogyan az előbb fogmosás, utána reggelizés. Morogva kezdtem elölről az egész készülődési hadműveletet, majd miután végre emberi formába szedtem magam, barna loboncomat a változatosság kedvéért befontam. Újabban erősen mániámmá vált, hogy mindenen változtatok, amit korábban megszoktam. Közben elraktam a táskámba a kis bevásárló-listámat, és még mázlim volt, hogy kifejezetten spórolós alkat lévén nem költöttem pár galleonnál többet eddig a zsebpénzemből.

A listán az alábbi beszerzendő cuccok szerepeltek:

vastag sál télire
valami almás-fahéjas
karácsonyi ajándék Zójának, Katának, anyáéknak

Mindent, ami szükséges volt, bepakoltam a kis, halványkék kézitáskámba, majd immáron teljes készültségben indultam meg a faluba. Természetesen egyedül. Viszonylag hamar lent voltam, egy húsz perces sétát vett csak igénybe a klubból letalálni a bejárati ajtóig.
A faluban már más volt a helyzet. Hogy-hogy nem, fél óra bolyongás után végül is kikötöttem a téren. Épp megcélozni készültem egy szerencsére szabad és száraz padot, mikor valami keménynek ütköztem neki, ennek következtében pedig nyekkentem egyet a szintén kemény talajon. Szerencsére mind én, mind a ruhám megúszta, csak az orromat fájlaltam egy kicsit. Na, meg az sem utolsó, hogy nem törtem el a cipőm sarkát, amit a napokban kaptam anyától, hogy próbáljak meg nőiesedni végre. Én, meg a divat-hercegnősködés. Ha-ha, jó vicc…
- Au… ne haragudj! – döbbentem le, hisz az imént majdnem sikerült letarolnom egy srácot… na, szépen indítom a hétvége utolsó napját!
Utoljára módosította:Weissen Adél, 2014. október 12. 13:01 Szál megtekintése

How can you wait to be loved if you can't give any love?
Weissen Adél
INAKTÍV


Almababa
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 55
Írta: 2014. október 12. 14:47 | Link

Gareth S. Nigthingale

Meglepve tapasztaltam, hogy igazi úri emberrel akadt dolgom, noha jelen esetben úgy tűnik, mindketten vétkesek voltunk ebben a kis incidensben. A felém nyújtott segítő jobbot persze, elfogadtam, miért lennék én pokróc szerencsétlennel, akinek tulajdonképp én szaladtam neki?
- Ugyan, kutya bajom! – legyintettem elnézően. Ilyen bármikor előfordulhat. Az pedig, hogy a ruhám is szitán megúszta, kisebb fajta csodának minősül, mivel egyébként mindig hamar intézkedtem annak szennyesbe kerüléséről, többnyire azért, mert valamiért fordított sorrendben indítottam a reggeleket.
– Ha bemutatkozna, az bőven megfelelne – érdekes módon magázódott, így elgondolkodtam, hogy most bagolyköves diákkal, mestertanonccal, oder kivel lehet dolgom, hogy ennyire udvarias? Vagy csak szimplán aranyvérű lenne, és belé nevelték az illemszabályokat?
Időközben jól feltámadt a szél, egyébként is borús időnek nézhettünk elébe. A téren a faleveleket ellentmondást nem tűrően cipelte odébb szél úr, és baromira nem tetszett az égen megjelenő sötétlő felhőzet sem.
- Remélem, nem most akar hideg zuhannyal megajándékozni minket Ég apánk – grimaszoltam, ami az időjárást illette. – Jobb lesz behúzódnunk valahová, amíg jól van dolgunk. Ennyit a nyugodt sétálgatásról, gondoltam magamban. Ráadásul, pechemre igazam is lett sajnos, iróniámat úgy tűnik, komolyan vette az ég. Én pedig esernyőt egyáltalán nem hoztam magammal, ami ciki. Az eső először apró cseppekben kezdett beteríteni minket, majd egyre jobban rázendített.
- Van ötlete, merre mehetnénk? Nem ismerem még a falut, most vagyok itt lent először – füllentettem, ugyanis már voltam itt, a faluban, csak nem lenne célszerű, ha kitudódna az a kínos bajkeverő-kísérlet, ami az én kárommal végződött. Pedig olyan jó kis csínyeket tudtam volna elkövetni, ha nem lett volna az a bundás négylábú csaholó, meg a nyávogó útban…
Reménykedtem benne, hogy hamar eláll, és csak zápor lesz ebből, nem pedig zivatar. Villámokat mégúgy nem szeretnék. Szerencsémre legalább a cipőm vízhatlan anyagból van, hála annak, hogy anyám ellátta jó kis bűbájjal. Bár nekem is olyan jól menne a varázslás, mint a nővéreimnek, meg anyának! Sajnos az átváltoztatástan és a bűbájtan nem tartoztak az erősségeim közé.
Szál megtekintése

How can you wait to be loved if you can't give any love?
Weissen Adél
INAKTÍV


Almababa
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 55
Írta: 2014. október 15. 23:28 | Link

Gareth

Halványan elmosolyodtam a bemutatkozásra.
- Weissen Adél, uram – mutatkoztam be én is, ha már ilyen ritka lovagot sodort utamba a Sors.
Fintorogva húztam be a nyakam, amint megérezhettem testközelből a hideg esőcseppeket. Követtem újdonsült útitársam, aki Gareth névre hallgatott, s ki is engesztelt azzal, hogy tudom a Szőke Herceg nevét, akit majdnem letaroltam. Azért csak majdnem, mert én vágódtam el, és nem ő. Képletesen szólva levettek a lábamról.
- Azt hiszem, a természet nem panaszkodhat folyadékhiányra – jegyeztem meg kissé vacogva. Nem ártott volna egy vastagabb kabát. Mondjuk az, amit anya melegítő-bűbájjal látott el. Csak én „okos” nagyon nem azt kaptam magamra, hanem ami éppen elém került. Persze, az ízlésességre ügyeltem. A stílus az egyetlen olyan luxus, amit mindenki megengedhet magának, anyagi helyzettől függetlenül.
- Kviddics-szaküzletbe, meg karácsonyi ajándékok után nézelődni. Jobb időben, mint utolsó pillanatban, és most még az árak sem vészesek – válaszoltam arra a kérdésére, hogy kegyem merre tartott volna eredetileg. – És Ön?
Ritka ez a szőke holló, mit ne mondjak. Akinek esze volt, és ellátta magát védelemmel az eső ellen, kissé furán nézett kettősünkre, ami a társalgási formánkat illette. A felnőttek nyilván nincsenek hozzászokva két, egymással udvariasan viselkedő fiatal diák látványához. Pedig szerintem ez a normális, hogy ápoljuk az etikettet, é0s ismeretlenül nem tegezünk le senkit. Maximum nagyon pici gyerekeket, olyan tíz-tizenkét éves korig.
Jó, rokonokkal még elfogadott a tegeződés, de azért egy vadidegent én nem szólítanék meg egy hangos „Szia!” köszöntéssel.
Szál megtekintése

How can you wait to be loved if you can't give any love?
Boglyas tér - Weissen Adél hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér