36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér
Boglyas tér - Aniella Zornania hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. május 18. 15:42 | Link

Strobl Dorián Máté

Aniella lassan, halkan, ráérősen lépkedett előre. Ma "evett" egy kis bátorságot, s úgy határozott besétál a faluba. Tudja, hogy éjjelente is nyitva szokott lenni a kocsma és a szórakozóhely, ugyanis minden elhallatszik a tavacskáig. Anielly kénytelen végig hallgatni a férfiak ordibálását. Nem igazán élvezi a műsort, de ez van. Mivel teljesen biztos benne, hogy össze fog akadni valakivel, kicsit szebb ruhát húzott magára. Egy farmer shortot - ami ugyan kicsit kopott, azonban számára tökéletes - és egy kissé fakó türkizkék ujjatlant, amely mellé piros inget választott. Nem csoda, hogy vacog, elég hűvös van, ám más választása nemigen volt. Nyakékét nem vette ki a nyakából, a haját pedig leengedve hagyta. Nem tudja hogyan lehetne felkötni, pedig meg szeretné tanulni, azt a roppant nehéz technikát. Mellesleg a szőke tincsei valamiért enyhén göndör formát öltöttek. Egész csinosan festett, összességében. Egyébként egy ideig még a tavacska közelében guggolt és tanakodott azon, hogy elinduljon, vagy ne. Végül megtette ezt a gigantikus lépést. Esetleg egyre távolabb fog sétálni az otthonától...
Lassacskán meg fog állni, ugyanis borzasztóan fáj a lába, ez a hosszú út valóban megterhelő volt. Azonban Aniellának sejtelme sem volt, hogy ennyire fárasztó lesz az út. A Boglyas tér felé közelít, egyre jobban liheg, kapkodja a levegőt. Arcán könnycseppek gurulnak végig. Nos, ezt furcsának találja, még sosem sírt, nem tudja, higy mitől van, ezért teljesen megijed. Elveszti az egyensúlyát és bumm, a földön landol. Lélegzik, de csak lassan. Fejét sikeresen beverte, ám nem volt akkora az esés, hogy vérezni kezdjen.
Utoljára módosította:Keith Coltrane, 2014. június 1. 17:08 Szál megtekintése
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. május 18. 18:17 | Link

Strobl Dorián Máté

Mint egy kilapított béka, úgy fekszik a hideg macskaköveken. Szőke koronája teljesen eltakarja az arcát. Lassan lélegzik, életben van, ezt ő maga is tudja, csak nehezére esik kinyitni a szemét. Nem mellesleg valóban totálisan kimerült, még egy lépést képtelen lenne megtenni. Kezét próbálja mozgatni, ugyanis a lábát inkább nem meri bántani. Ujjaival halkan megkocogtatja a köveket. Belül mosolyog, de az ajkait nem tudja mosolyra húzni. Itt lenne az ideje felkelni, de olyan nehéznek tűnik még a fejét is megemelni.
Lépteket hall. Egyre közelednek felé, végül mély, férfias hangot hall. Nem tudja mi az az orvos, de ő nem akar olyat maga mellé, bárki is legyen az. Ujjaival kopog kettőt, ezzel jelezve, hogy nincs szüksége olyan izére és nem halt meg. Eztán óvatosan, gyöngéden fordítja a srác felé az arcát. Lomhán kinyitja szemeit, s gyönyörű kékjeivel próbál belenéz az aggodalmas fiú szemeibe. Csakhogy haja ebben meggátolja, a zavaró tényezőt el kéne távolítani. Kezeit megmozdítja. Belenyilall a fájdalom, ezért halkan fel is nyög, s inkább visszateszi a földre a pici mancsait. Nyel egy hatalmas, s veszettül halkan szólal meg, alig lehet hallani, mit is mond:
 - Nem, nem kell... Orvos... Jól... vagyok... - szaggatottan potyognak ki a száján a szavak. Már rég feltápászkodott volna, csakhogy képtelen erre a cselekedetre, egyedül a fiúra számíthat. Kis idő elteltével újra megmozdítja kezeit, s nem érdekli mennyire fáj, ujjaival a srác kezét keresi, valamiben meg kell kapaszkodnia. Úgy gondolja, ha megfogja a fiú kezét sima ügy lesz felkelnie. Badarság, de ő ezt még nem tudja.
Szál megtekintése
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. május 18. 19:02 | Link

Strobl Dorián Máté

Szerencsétlen Aniella... Azért sosem gondolta volna, hogy a lábai nem bírnak egy ilyen "kis" utat. Bizonyára többé nem akar ennyit sétálni, vagy akár megtekinteni a falut. Tanult az esetből, célszerűbb inkább a popsiján maradni a stégen, s várni, míg felkel a Nap. Ez a legunalmasabb dolog a világon, de nincs mit tennie. Továbbra is a földön fekszik, azonban a srác - szerencséjére - a szőke tincseit elsöpri az útból. Boldogan mosolyogna, s meg is köszönné ezt a tettet, csakhogy nem képes beszélni. Nehezére esik. Lassan pillog egyet-kettőt, s próbál mozogni, de borzasztóan fáj neki mindene. Mellesleg az egész teste teljesen hideg, mintha jéggé fagyott volna. Ez köszönhető a hűvös földnek, melyen fekszik. Szörnyű így látni, ahogy szenved. A fiú igazán léphetne valamit...
Miután minden terve kudarcba fullad, hideg ujjaival a srác kezeit keresi. Mázlijára a fickó segít rajta, gyöngéden felemeli. Aniella úgy tesz, ahogy megmentője parancsolta: kapaszkodik. Méghozzá kezeit a srác nyaka köré fonta, ennyire futja. Lomhán pillog. A fiú számára meg sem kottyanhat a lány pehelysúlya, alig 40 kiló, a szél simán elfújja.
Miután elhelyezkednek a padon nyel egyet és megpróbál mosolyogni.
 - Köszönöm szépen... Valahogy majd meghálálom - csak ennyit mond, de nem szaggatottan és halkan. Ezt már hallókészülék nélkül is hallhatta a megmentője. Nem kicsit remeg. Azért is, mert iszonyúan fázik, s totál ijedt. Nem tudja mi történt volna, ha nincs a fiú. Fejét felé fordítja. Fogai vacognak. Egyébiránt még mindig csinos. A szemei gyönyörűek, a haja is tökéletesen áll neki, csak ő nincs formában. Elárulná ő a nevét, újra megköszönné a srác cselekedetét, de kimerült. Teljesen. Az előbb is megerőltette magát, mikor szóra nyitotta a száját. Egyelőre kékjeivel a srácot nézi és remeg. Ennyi telik tőle.
Szál megtekintése
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. május 19. 15:23 | Link

Strobl Dorián Máté

A fiú lovagiasan viselkedik a lánnyal, segít rajta, leülteeti a padra, s ott marad mellette. Pedig mostanában a srácok nem túlzottan kedvesek, sőt, az emberek többsége hagyta volna a lányt a földön fetrengeni. Borzalmas a mai társadalom. Az emberek baromira kegyetlenek egymással, csak bántják a másikat.
A megmentője kérdésére bólintott egyet, s végig rajta tartotta szemeit. Próbálta összegyűjteni maradék erejét, csak vissza akart menni a tóhoz. Persze azért örült volna, ha a srác vele tart, de erre nem volt bátorsága megkérni. Bőven elég volt számára ez kis segítság nyújtás. Mostantól azon tanakodhat mit adjon majd hálája jeléül.
Közben a fiú ráteríti a bőrkabátját, bizonyára azért, mert látta, hogy a leányzó mindjárt megfagy. Újabb köszönömöt mormolt el Aniella, s rámosolygott a srácra. Belebújt a kapott ruhadarabba, s így már nem is fagyoskodott. Mellesleg jó illatúnak találta a kabátot, gondoltam ezt megjegyzem.
 - Aniella a nevem - válaszol kedvesen, rendes hangerővel. Kezdi visszanyerni az erejét, egyre jobban érzi magát. Eleinte még szédült is, de az is kezd elmúlni. Meg is rázza a fejét és vesz egy mély levegőt, majd kifújja azt. Hiába érzi magát rendben, nem mer felállni, attól tart, hogy visszazuhan a padra és újra rosszul lesz. Maradjon csak a fenekén. Noha a leányzó pár perc alatt úgyis feltápászkodik... De legalább addig is nyugton van. Viszont a következő kérdésre nem tudta mi lenne a legtökéletesebb választ. Azt nem mondhatja, hogy vigye a tavacskához, és azt sem, hogy a kastélyba, mert ezt a fiú biztos valamelyik hálószobáig is elkísérné és ugyebár neki ott nincs lakhelye. Ráharap az ajkaira, megforgatja a szemeit, s szóra nyitja száját:
 - Nem, én nem diák vagyok. Kérlek, majd kísérlj el a stéghez, ne kérdezd miért, de oda kell mennem. Egyelőre azért maradhatnánk, még nem érzem készen magam az indulásra. Gyere, foglalj helyet mellettem - szól Aniella, s arrébb csusszan a padon, egy kis helyet adva a megmentőjének. Mesélj valamit magadról - kéri kedvesen. Szemeit le sem veszi a srácról, halvány mosollyyn figyeli őt. A hatalmas kabátot pedig megigazítja magán.
Szál megtekintése
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. május 21. 15:52 | Link

Strobl Dorián Máté


Lassacskán kezd egyre jobban lenni Aniella. Már nem szédül, annyira nem is szúr a lába és a közérzete is kezd helyre állni. Lassan veszi a levegőt, s sűrűn hunyja le a szemét, majd nyitja ki újra. Hátha ettől javul az állapota. Halvány lila gőze sincs mit kéne tennie a pihenést kivéve. Egy pillanatra még azon is elkezd tanakodni, hogy mi lett volna ha nem találja meg ez a srác. A földön feküdt volna több órán keresztül? Azért bizonyára nem halt volna meg, ám ő mégis elszörnyedt a dolgon. Fogalma sincs, hogy mi lett volna, ha nem talál rá. Valahogyan tényleg meg kell hálálnia a fiú cselekedetét.
 - Valóban - elmosolyodik. - Hmm... Maradok a Doriánnál - mondja Aniella csilingelő hangján.
Jobban összehúzza magán a kabátot, ugyanis borzasztóan fázik. Ha tehetné a körmét rágná, mert kicsit ideges, ám ezt nem teheti, hisz' rossz szokás és mások előtt nem is szabad. Szerinte. Ezért haját kezdi birizgálni, csavargatja, simogatja, s végül elengedi a tincseit, s ránéz a srácra. A kérdésre nem igazán tudja mit válaszoljon, gyűlöli a hazudozást, ezért képtelen lenne azt mondani, hogy a kastélyba vigye. Csak az őszinte igazságot mondja, mire Dorián meg is kérdi mégis mi a manóért menne oda. Aniella sóhajt egyet. Egy kis füllentést azért megengedhet magának.
 - Óóó, dehogy is - próbál nevetni. - Csak a szüleim ott laknak, tudod van egy ház a tó közelében. Az az én otthonom - mondja kicsit félénkebben és halkabban. Szinte érezhető, hogy minden egyes szó, ami kiesett a szájából egy oltári nagy hazugság volt. Annak ellenére, hogy az előbb még maradni  szeretett volna, most inkább sietne a tóhoz, semmi kedve tovább beszélgetnie a sráccal. Rühelli, ha valakit át kell vágni, rosszul érzi magát. Megpróbál felállni, s azzal a lendülettel vissza is esik. Fújtat egyet.
 - Ezt nem hiszem el... - csak ennyit mond, aztán megforgatja szemeit. Bárcsak sikerülne végre sétálnia egy picit. Bah, ő is tudja, hogy erre még várnia kell.
Szál megtekintése
Boglyas tér - Aniella Zornania hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér