36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Mark D. McMillan
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 78
Írta: 2022. november 11. 17:37 | Link

Marcell


A postán kölcsönzött baglyot, hogy külföldre levelet küldhessen a kisebbik lánynak, akivel az elmúlt időszakban nem alakult jól a viszonya. Összevesztek, az ifjú hölgy mindent apja arcába vágott és nem jó szívvel váltak el egymástól, aztán már több, mint egy hete nem is kommunikáltak. Mark viszont ahogy kezdte egy kicsit jobban összekaparni magát, úgy érezte annak is fontosságát, hogy szeretett lányával kibéküljön. Ezért is tartotta annyira fontosnak, hogy feladja a levelet. Sietve esett be az épület ajtaján, épp a zárás előtt néhány perccel, s már az ott dolgozók is húzták a szájukat, mégis sikerült kikölcsönöznie azt a baglyot és megirányítani London felé. Legalább ezt az egy dolgot sikerült megoldania, ha már a kutyáját nem találta, amiatt is aggódhatott, hogy Bütyök vajon hol kóborol. Eddig nem kereste, mert belesüppedt saját fájdalmába, de most, hogy kezdett tisztulni az elméje, rájött arra, hogy mennyi mindent szalasztott el. Aggodalma is mostanra erősödött fel úgy igazán, ezért is húzta elő kabátja zsebéből az egyik kollégája által rajzolt fantomképeket Bütyökről, hogy aztán a Postán, a Hivatalnál és a téren is kirakjon belőlük egyet-egyet, hátha valaki megtalálja majd a kutyát. Épp az utolsót tűzte ki, amikor észrevett egy ismerős alakot, akivel annak idején a Rotshtein ház előtt futott össze. S persze, össze is állt a fejében a kép, hisz valószínűleg ez a férfi lehetett az, aki végett aztán Elektra eltűnt az országból. Nem tudta, hogy együtt vannak-e, történt-e azóta bármi is, mert a nőt sokáig nem látta, s a legutóbbi találkozásuk sem úgy alakult, ahogy annak alakulnia kellene, mikor két ismerős, jó barát, rokon, vagy szerető összefut egymással.
- Jó estét, elnézést! - lépett oda a férfihez, nem tudván, zavarja-e, s felmutatott neki egy képet Bütyökről. - Nem látta esetleg ezt a kutyát? - tényleg érdekelte a válasz, minden információ jól jött most, de volt még valami, ami érdekelte Markot.
Hozzászólásai ebben a témában
Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2022. november 15. 16:38 | Link

Mark
× GIF ×

Nyílik a rendelő ajtaja. Nyikorogva és lassan, hiszen annak másik oldalán én magam vagyok, és még az ügyeletes doktornővel váltunk néhány szót a gyógynövények használatáról. Meg kell próbálnom egészségesebb életmódot folytatni, hogyha nem akarok idő előtt elpatkolni. Így néhány jótanácsért érkeztem, és egy kis mentálhigiénés kiteljesedése is lett végül a foglalkozásnak. Mosolyom őszinte és széles, miközben széles tenyerem a bejárati ajtó belsőjén terül szét, s mutatóujjammal kedélyesen dobolok rajta. Elsütök még egy borzasztó viccet távozásom előtt, ami annyira rosszul sikerül, hogy a körülbelül velem egykorú, csinos nő először csak értetlenül bámul rám. Próbálnám megmagyarázni, de – ugye – attól gázosabb nincsen, mint amikor egy poént kell elmagyarázni, így legyintek egyet kínosan felkacagva. Elbúcsúzunk, és majdnem becsapódik a súlyos tölgyfaajtó, amikor is jobb kezem előkerül bőrdzsekim zsebéből, s egy halk bűbáj elmormolása után máris óvatosan kerül helyére a kilincs nyelve.
Kedélyességem továbbra is marad. Kezeim mindketten a dzseki felsőzsebében pihennek, amitől tipikus Hege-kinézettel kezdem gyűrni a métereket magam alá. Észre sem veszem, hogy dúdolgatni kezdek, és minden gondomat morzsákként hagyom magam mögött minden egyes lépésnél. Egy utcai lámpa oszlopa mellett állok meg kicsit, hogy rágógumi után kutassak zsebeimben, amikor is egy férfi hangjára leszek figyelmes. Egyelőre nem nézek fel, csak magasba emelem mutatóujjam.
Egy pillanat! – folytatom a kutakodást majd, amikor meglelem a személyiségemhez tartozó ragacsos mentolbombát, mosolyogva bekapom, majd az engem megszólítóra emelem fekete, kedvesen csillogó szemeimet. A jellegzetes vonásokon megragad tekintetem néhány pillanatra. Felismerem. Persze, hogy felismerem. A mosoly kissé laposodik, s szájam belsőjét gyanakvón harapom be, miközben egyre komorodó feketéim az ebről készült képre kúsznak. – Nem – köszörülöm meg torkomat. – Nem hiszem – pillantok ujjaira, amiről eszembe jutnak a foltok, amiket a piacon láttam legutóbb. Csak gyanúsítok. Nem tudhatom biztosra. S egyébként sincsen közöm ahhoz, hogy… mármint. Van? Jobb kezemmel idegesen dörzsölöm meg borostás arcomat. – Sajnálom, hogy nem tudok segíteni, McMillan – ejtem ki véletlenül a férfi nevét.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér