36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Czifra Abigél
INAKTÍV


the "P" is silent!
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 28
Bűbájos bútorasztalos boltja
Írta: 2022. november 5. 19:16
| Link

Hansági Tamás

Eredetileg mindenféle vásárlási vagy pénzköltési szándék nélkül sétált az időközben várossá növekedett Bogolyfalva utcáin Abigél, kíváncsi volt csupán, mi minden változott, melyik hely van még mindig itt abból az időből, amikor az iskolából hétvégente átjött a barátnőivel vagy az épp aktuális párjával. Már hónapokká nyúltak a hetek lassan, amióta újra itt volt, de még nem volt lehetősége nézelődni.
Most pedig megakadt a szeme egy takaros kis üzlethelyiség jókora ablakán, ami mögött mindenféle fából készült tárgy - főleg bútor - volt hívogatóan kiállítva. Egyfajta művészet az is, ahogy az ilyesmit elrendezik, bár könnyen lehet, hogy a tulajdonosnak semmiféle szándéka nem volt, csupán így fértek el kényelmesen, és csak Abigél látott bele többet, mint ami valójában ott volt. Bár sok minden volt, mondhatni zsúfolásig, épp csak elegendő hellyel, hogy közlekedni lehessen köztük.
Abi gondolt egyet, és benyitott, orrát egyből meg is csapta a fa jellegzetes illata. A bemutatóterem mellett egy műhely is volt, bár ezt először még csak sejteni vélte, mintsem látni.
 - Szép jó napot..! - köszönt hangosan, nem tudva, merre találja a boltost, és kíváncsian nézelődve sétált beljebb. Remélte, hogy nem az egyik szekrényből fog előugrani a tulaj, mert nem biztos, hogy kapna kedvezményt, miután szétákozta ijedtében.
Hozzászólásai ebben a témában

Hansági Tamás
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 75
Írta: 2022. november 7. 19:33 | Link

Czifra Abigél

Még egy apró véső mozdulat és az elég nagynak mondható fedelén a virág elkészül. Legalábbis az intarzia alapja, melybe azután majd egy másik fa kerül és rajzolja ki az imolát. Unokahúga kislányának készül a láda, mely a bele pakolt holmikat egy bűbáj hatására rendben tartja. Elekra kérte fel a munkára, amire Tamás azonnal igent mondott. A család megbízásai mindig fontossági listája elején állnak. Nem kért pénzt. Főtt ételben és süteményekben vár viszonzást szakértelméért. A nőért ismét aggódik, de sűrűbben jár hozzá, ezért jobban oda tud figyelni rá és segíteni, ha szükséges. - Egy pillanat és megyek! - kiált ki a műhelyből, majd előbb leteszi a vésőt, majd leporolja kötényét és kioldja. Levéve azt is a szerszám mellé teszi és kilép az ügyféltérbe, ahol egy nőt pillant meg, aki láthatóan tétován téblábol a bútorok erdejében. Természetesen rossz úton indulva. Ismerős a helyzet. Megesett már párszor a helyiség zsúfoltsága miatt. Hősünk így csak fejét ingatva, kissé unottnak mondható hangon szólal meg ismét - Vigyázzon mert ott van egy zsá...moly - próbálja figyelmeztetni a hölgyet, aki ennek ellenére is nagy valószínűséggel felbukik a nevezett bútordarabban. Tamásunk szemét forgatja, majd gyorsan odasiet és ha a hölgy valóban közelebbi ismeretségbe került a padlappal, akkor felsegíti, de mindenképpen ellenőrzi állapotát. - Kicsit sok a mintadarabom - igyekszik menteni a menthetőt, és hajába túrva figyeli mi történik. Hatalmas termetével magasodik a nő fölé, de inkább tűnik kíváncsinak, mint bűnbánónak. Nem az ő hibája, ha a betérők nem néznek a lábuk elé és felfedezik a parketta erezetét, amit szintén ez a nagyra nőtt, bűbájos asztalos alkotott. Sokrété fa tehetség.
Hozzászólásai ebben a témában

"...A jellem olyan, mint a fa, a hírnév pedig, mint az árnyéka. Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg..."
Czifra Abigél
INAKTÍV


the "P" is silent!
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 28
Írta: 2022. november 20. 13:02 | Link

Hansági Tamás

Szerencsére az asztalos nem akarta - még véletlenül sem - megijeszteni Abit, a másik helyiségből kikiabálva jelezte, hogy rögtön érkezik, így aztán nyugodtan beljebb sétálhatott, abba a hamis biztonságérzetbe ringatva magát, hogy más sem lepheti meg. Mondjuk egy orvul a lába elé ugró bútordarab. Persze nem mocorogtak jobbra-balra a székek, szekrények, mert ha így lett volna, Abigél jobban odafigyel, így viszont egyszerűen csak nem vette észre a sunyi kis ülőalkalmatosságot.
Pedig Hansági úr még figyelmeztetni is próbálta, de hogy pontosan mire, azt már csak két részletben sikerült elmondania, mert mire a "moly" részéig jutott a zsámolynak, a nő már taknyolt is el, két szék közé a padlóra esett - de tényleg, még jó is, hogy nem azokra esett, a szépen csiszolt parkettán kevésbé ütötte meg magát.
 - Valóban akad egy pár - jegyezte meg bólogatva Abi, miközben a férfi segítségével felkecmergett. Nem lett ugyan koszos, mégis reflexből átporolgatta szoknyáját, és haját is megigazgatta.
 - Szerintem ez a zsámoly az életemre próbált törni - fordult aztán szándékosan eltúlzott komolysággal arcán a mesteremberhez. Szemei kikerekedtek, ajkait összepréselte és még kicsit meg is rázta amolyan hitetlenkedő módon fejét. - Gyakori, hogy merényletre készülnek? Így próbál a természet visszavágni?
Hozzászólásai ebben a témában

Hansági Tamás
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 75
Írta: 2022. november 21. 06:44 | Link

Czifra Abigél

Magában valahol, nagyon mélyen akkorát nevet a nő hasraesésén, hogy majd beleszakad a mája. De! Igazi lovag, azaz úriember lévén, anyja büszkeségére, ennek nyoma sincs az arcán. Az olyan, akár a fák amikkel dolgozik. Szilárd és illatos. Hála a reggeli arcszesznek, amit magára pacsmagolt borotválkozás után. Így esett tehát szó szerint, ha úgy vesszük, hogy kezét nyújtva, mintha egy tollpihét emelne, felsegítette a nőt, a mi illatos és kemény küllemű hősünk. - Nem ütötte meg magát? - kérdezi a belé szorult összes együttérzéssel, miután a hölgy leporolta magát. Elméletben napi takarításra vannak bűvölve a partvisok és felmosók, de egy ilyen helyen a faanyag pora pillanatok alatt leszáll. - A természet igazságos. Azt bünteti, aki megérdemli - mondja előbb kissé mogorván, mert ez ugyebár az igazság és ő még próbálta menteni is a menthetetlen helyzetet. De sajnos se vörös köpeny, se tapadós pizsama, se "S" betű, pedig lenne neki hely széles mellkasán. Ő akkor is csak Hansági és nem Superman. Viszont mivel észreveszi, hogy nem egészen komolyan tette fel a kérdéseit a kisasszony, ezért ő is enged a huszonegyből. - De ezek a bútorok barátságosak. Mint a lelkes kutyák, tudja. A szeretet jeleként borítják fel magát - mutat a zsámolyra, majd pálcája intésével helyre parancsolja a teljesen mozdulatlanul álló, támla nélküli kisszéket. - Szóval ha már így megszerette magát, akár haza is vihetné. A zsámoly választja a tulajdonosát, pont mit a pálcáknál. A fa az fa... - tör elő Tamás üzletember énje, némi rothsteines beütésű borzasztó humorral prezentálva. Valami lehetett a reggeli teájában, mert a szokottnál jóval beszédesebb és még egy nagyon vonzó mosolyra is futja belőle. Inkább üzleti, mint bármi más megfontolásból. De a mosoly az mosoly, főleg ha egy faarcú bűbájos bútorasztalos villantja.
Hozzászólásai ebben a témában

"...A jellem olyan, mint a fa, a hírnév pedig, mint az árnyéka. Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg..."
Czifra Abigél
INAKTÍV


the "P" is silent!
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 28
Írta: 2022. december 25. 17:50 | Link

Hansági Tamás

Szerencséje, hogy nem szólította öreganyjának, de méginkább, hogy nem nevette ki a tízpontos esés láttán, Abigél nem nagyon szerette, hogy az ő kárán szórakozik jól valaki. De a férfi igazi lovag volt fehér ló, és páncél híján, és még a hogyléte felől is érdeklődött. Úgy tűnik, nem volt szükséges elvicceskednie a mutatványt, sőt, még vissza is ütött aztán a dolog.
 - Ó, vagy úgy, szóval a karma vagy a sors keze volt a dologban, mi? Direkt behúzta a lábam elé ezt a zsá..molyt. Így mondjuk logikus, meg jobban is hangzik, mint, hogy simán vaksi vagyok.
Megmosolyogta a férfi szavait, és mintha valóban egy hűséges jószág lenne, meg is ütögette a bútort, akár egy csodálattal reá tekintő kutya fejét. Bár szegény állat valószínűleg megnyikkant volna, ha valaki felbukik benne, de ez a nyavalyás zsámoly meg se mukkant. Csak mintha magában kuncogna - vélte Abi gyanakodva húzva össze szemöldökét.
 - Szóval így venne rá, hogy hazavigyem? Ha a bokámat töröm, legfeljebb tüzifa lesz belőle, ezzel nem számolt? Ha már a fa az fa elvét követjük - ugratta a bútorgyárost. De persze nem tett volna ilyesmit. Vagy mégis?
Hozzászólásai ebben a témában

Hansági Tamás
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 75
Írta: 2023. január 8. 13:48 | Link

Czifra Abigél

Áll a nő felett, majd vele szemben, miután felsegítette és kedvessége a nyárfa susogásához hasonlóan karcos egy kicsit. Mégis mit várunk egy ekkora embertől, most komolyan? Macis tapaszt és buksi simit? Ugyan már! Hősünk magához képest még igen kedvesnek és barátságosnak is nevezhető. Mert tényleg aggódott a mutatvány láttán és nem azért, mert félt, hogy a hölgyike beír a vásárlók könyvébe. - Ilyet akkor sem mondanék, ha egy szódás szifon talpnyi szemüveg lenne magán - rázza meg busa fejét. A látszat vele kapcsolatban bizony csal. Tény, hogy tahó famunkásnak tűnik, de az illemet azt azért nagyon is jól tudja és még az anyjának nyakon sem kellett vernie, hogy megtanulja. Egy nőt nem bántunk, sem szóval sem tettel. Ha elesik, maximum magunkban kinevetjük, de azonnal segítséget nyújtunk neki. Ez a minimum. - Vannak sokkal kellemesebb vevőcsalogató módszereim is, amikkel szívesen kárpótolom, ha szeretné. A Hansági név mindig a minőségi bánásmód védjegye volt. Apám, Isten nyugosztalja, kávét szolgált fel a komoly vevőknek - ecseteli meséli és egészen ellágyulnak robosztus vonásai - Azzal ugyan most nem szolgálhatok, de odaadom magának féláron a zsámolyát, fájdalomdíj gyanánt - üzletel igen ravasz módon. Felajánlhatta volna ingyen, de mivel azért elég sok munkája áll a leleményes puffban, mégsem herdálhatja el és adakozhat folyton. Hiába kezd egyre szimpatikussá válni a nő, és az, ahogy a helyzetet kezeli. Döntésének fényében alakul a bútor sorsa. Onnantól, hogy az övé, már azt tesz vele, amit csak szeretne. Bár tagbaszakadt Tamásunk bízik benne, hogy nem lesz tűzrevaló belőle.

Hozzászólásai ebben a témában

"...A jellem olyan, mint a fa, a hírnév pedig, mint az árnyéka. Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg..."

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér