36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 431
Összes hsz: 856
Írta: 2021. december 1. 14:25 | Link

Mr. Brightmore


Vannak jó meg rossz ötletek. Ez az ötlet, huh. Egyelőre fogalmam sincs, hogy milyen lesz, de remélem, hogy nem rossz. Hogy… hogy örül nekem. Meg a döntésemnek. Nem, ez sem házasság, sem gyerek, nem az, hogy teletetováltatom magam, és mostantól leborotvált fejjel, szakadt cuccokban mászkálok. Én csak… hazajöttem. Haza. Meglátjuk, hogy haza-e. Amúgy az egész úton nem izgultam annyira, mint most. De most nagyon. Viszont itt vagyok.
Cathet még útközben megkértem, hogy írjon egy rövid levelet neki, hogy az ő kézírását lássa, és ne az enyémet. Csak annyit, hogy töltse velem, vagyis a levél írójával az estét, és játékosan odabiggyesztette, hogy a fehér kabátos lesz, aki a második padnál várja, a Boglyas téren. Hogy miért éppen itt? Mert a mi történetünk itt indult. A második padnál, a Boglyason, a fehér kabátban. És itt vagyok most is, noha, minden lépéssel egyre egyértelműbbé téve, hogy nem Cath vagyok. Hiszen magasabb vagyok és vékonyabb, ő sokkal nőiesebb formákkal rendelkezik, így hát, egészen biztos, hogy a fehér kabátos alak nem lehet ő. Nem, ő csak én lehetek. Vagy valaki, aki rám hasonlít.
Háttal állok neki, közben az órámat figyelem, és nagyon remélem, hogy eljön. El kell jönnie. Hiszen, ez egy fontos este, fontos döntés. Jaj Denis, csak gyere el. Szusszanva engedem ki a levegőmet, megemelem picit a fejem, hogy a fényeket nézzem, és miközben finoman harapdálom a szám belsejét, azon gondolkozom, hogy ez egy nagyon rossz ötlet, mert, ha meg hirtelen mozdulatok vannak, akkor elharapom, ő ideges lesz, pedig a saját hülyeségemből történt. Még egy perc. Amúgy a bátyám pontos szokott lenni? Sosem tudom, mert sosem számított az idő, csak, hogy vele lehessek, de most, na most nagyon kéne tudnom. Csak jöjjön el. Ó Jaj, hogy mit tettem. Ja igen, ne rágjam a szám belsejét, hasznos volna.
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. december 1. 20:56 | Link

Hóvirág
ez nem lehetséges - rám nézhetsz


Baglyot küldött, érted? Baglyot. Niamey olyan utálattal méregette a madarat, egy pillanatra elhittem, hogy ott helyben megeszi, de végül csak elijesztette. Volt kedves megvárni, amíg leeszkábáltam róla a papírt, csak utána. Nemes gesztus. Azt olvasgatva léptem be a házba, hogy le se vetkőzzek, így megspórolva egy csomó energiát. Szemöldököm ugyan megrebbent a levél tartalmán, de meglepni már nem tudott. Kaptam már ennél furcsábbakat is Payne-től, szóval miután elintéztem az állatokat - Helvey-t is -, kabátom zsebébe töszködve a kezeimet lódultam meg a kurva tér felé.
Még úgy is képes voltam késve elindulni, hogy direkt nem vetkőztem neki, és ha már elkéstem, akkor hova siessek, ugye? Ezen elv alapján lépek lassan a tér széléhez, hogy kitúrjam a levelet és induljak el azt olvasva a megfelelő pad felé. Istenem, Payne, ilyen gyökér megfogalmazást, de tényleg. Nem mindegy melyik… Nem. Nem mindegy. Szemem sarkából pillantom meg a hófehér kabátot, ajkaim elnyílnak, hogy minden tizedmásodperccel csak jobban tegye, míg az égő cigaretta esik ki ajkaim közül.
Évekkel ezelőtt láttalak utoljára. Hevesen dobogó szívemtől nem hallom a külvilágot, ahogy öles léptekkel kerülök elé és ölelem magamhoz szorosan. A barna tincsek közé fúrom arcomat, reszketegen szívom be a levegőt ajkaim között, szemeimet annyira összeszorítom, a fehér foltok pattognak előttem. Karjaim óvón ölelik körbe egyre csak jobban és jobban, el is felejtem, hogy könnyedén összeroppanthatnám a törékeny testet. Semmi nem számít, csak az, hogy ismét a karjaim között tarthatom - minden eltörpül amellett, hogy ismét itt áll előttem. Érezhetem az illatát, ölelhetem, hallhatom, ahogy lélegzik. Órákig lennék képes így állni. Pontosan ott, ahol kiderült, hogy a Payne által beharangozott élő húgom, előttem állt, és én még csak nem is tudtam róla a beszélgetés végéig.
- Annyira hiányoztál - motyogom a tincsek közé. Igyekszem artikulálni, normálisan formálni a szavakat, de ajkaim a tincseknek nyomódnak, így talán csak morgás hallatszik az egészből. Soha többet nem akarom elengedni.
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 431
Összes hsz: 856
Írta: 2021. december 1. 21:23 | Link

Mr. Brightmore


Késik. De eljön? Még mindig nem élnek együtt, azt tudom, amit nem értek, meg ennyi idő után én keresztanyának és nagynéninek jöttem vissza, erre az egyik a testvérével él, a másik egy férfival. Aztán előjött egy gyerek, de ő meg nem is az övé, meg nem is Jasoné, hanem Jeannie gyereke, aki meg meglépett, és utána Cath azt mondta, hogy ne olvassak Edictumot, de én olvastam, és ez a Lady Storm vagy ki egyszer úgyis fojtogatás áldozata lesz, az is biztos. Szóval visszaértem a káoszba a földi paradicsomból és békéből. Kellett ez nekem?
A válasz igen. Amikor a testvérem megölel, magához húz, és érzem az illatát, a bőre érintését, és egyszerre esik jól és fáj az, ahogy erősen magához húz. Nevetve jajdulok fel, de a nevetés erősebb, hangosabb, mint a jajdulás, így remélem, hogy észre se veszi. Érezni akartam. Minden ölelésnek örültem, minden köszöntés jól esett, de ez itt, ez tökéletes. A megfelelő helyen, a megfelelő emberek, a lehető legmegfelelőbben reagálnak egymásra. Szemeimből a könny is kicsordul, de boldogságkönny, és tudom, hogy egy perc múlva taknyom-nyálam egybe fog folyni, hogy totálisan bénán fogok kinézni, még úgy is, hogy engedelmesen a vízálló sminket használtam. A könny az sosem víz.
- Te is hiányoztál nekem. De itt vagyok.
Suttogom, mert hát bőgök, szóval, ha hang is kellene, akkor hüppögnék, meg valami elfajzott, artikulálatlan valami lenne, ami kijönne belőlem. Senki se kívánjon ilyesmit. Ezt a pillanatot tökéletesnek szeretném, és nem olyannak, ahol komplett idióta vagyok.
- Felmerült benned a gondolat, hogy Cath nem normális amiért ilyeneket kér tőled?
Mert tudom, hogy furcsa volt a levél, de hát a jó helyre kellett jönnie. Öt méterre innen már nem lenne ugyanaz. akkor is itt történt, most is itt vagyunk. Megszagolom a bőrét, mélyen beszívom az illatát és vigyorgok, ahogy homlokon csókolom. Egészségesen, kívül és belül. Ez kellett ahhoz, hogy jó testvére legyek.
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. december 5. 19:10 | Link

Hóvirág
ez nem lehetséges - rám nézhetsz


Hogy volt pofám innen is késni? Sőt, hogy fordulhatott meg a fejemben, hogy el sem jövök? Azt hittem megint Payne valami agymenésének áldozata lennék, és mondjuk elrángat ruhát venni. Volt már rá példa, de tudta, hogyha már elmentem odáig, akkor mindenképpen elkísérem, a végén fehérnemű vásárlással kompenzált, szóval nem is volt olyan rossz. De ez… ez mindent felülmúl - és én majdnem elengedtem a lehetőségemet. A karjaim között lévő test olyan távolinak tűnt minden egyes eltelt nappal, komolyan elhittem, hogy soha többet nem látom. De most, orromban van az illata, amit azt hittem soha többet nem fogok érezni, hallgatom, ahogy lélegzik, elalhatok és kelhetek megint mellette, amíg ismét el nem megy, de addig minden pillanatot ki szeretnék használni. Mikor végre megkaptam, elvesztettem újra. Most itt van, mégis én már attól félek, hogy megint elhagy. Nem vagyok biztos abban, hogy túlélném. Hallhatom a hangját.
A kérdésre távolodom el tőle, kékjeim teljesen máshogy csillannak meg: mintha ismét először látnám a halottnak hitt húgomat. Arcára csúsztatom kezemet, egyelőre úgy teszek, mintha meg sem hallottam volna a kérdést. Arcát fürkészem. A hatalmas szemeket, amiket az anyjától örökölt, a hófehér bőrt, ami a mai napig tökéletes, a sötét tincseket, amik így is világosabbak az enyémnél. Ahogy mozdul hajolok lejjebb, hogy könnyebben elérjen, szélesen mosolyodom el a homlokomat ért csókra. Lehunyom szemeimet.
- Az merült fel bennem, hogy el sem jövök, mert nem tudom mibe akarna megint belerángatni - rezzen meg ujjam arcán. Felegyenesedem. - De itt vagyok. Itt vagy - vigyorodom el szélesen, tarkójára csúszik kezem, így húzom magamhoz ismét, hogy hajába csókoljak.
- Hogyhogy hazajöttél? És miért nem szóltál? Me- - elharapom a mondatot, eltávolodom tőle, kékjeim kissé kikerekedve nézik pár másodpercig arcát. - Meddig maradsz? - fejezem be végül a félbeszakított kérdést halkan.
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 431
Összes hsz: 856
Írta: 2021. december 20. 14:15 | Link

Mr. Brightmore


- Az ember a családját nem válogathatja meg.
Rendben, azt aláírom, hogy a házasság az más, mert végül is, ott te választod meg, hogy kit veszel el, de ugyanakkor mégsem. Mert bár a te választásod, de történetesen, ha nem a logika szerint járunk el, akkor megmagyarázhatatlan, hogy miért éppen a másik az, akire igent mondunk. Nem értjük, hogy miért ő, és valljuk be, a házasságok legtöbbje egyáltalán nem reális, de onnantól, hogy megtörténik, az egyáltalán nem reális döntés lesz a családod, és nem válogathatod meg, de mégis tökéletes.
- Itt vagyok.
Bólintok pár aprót, mert tényleg így van, és én magam sem hittem, hogy így lesz. A Tündérmanóba mentem vissza, a régi szobámba, még úgy is, hogy tudom, bármikor összefuthatok Zorkával, úgy is, hogy tudom, Barni is itt van, és az lenne a legcélszerűbb, ha egy ideig inkább kerülném az utca elejét. Indításként egy olyan tizenöt évre gondoltam, hogy Barni ne kapjon frászt tőlem, aztán majd jönnek az extrák. De a tény, hogy itt vagyok, az első lépés, a második pedig, hogy ezt hangosan ki is mondom.
- Ez sok mindentől függ. Ha megtalálom a helyem itt, az egyetemen, az életben, akkor sokáig. El kellett mennem, hogy vissza tudjak jönni.
Tudom, hogy nem volt könnyű neki, hogy nem volt igazságos sem vele, sem a szüleinkkel, hogy én hosszú időre máshol akartam lenni, de a tény, hogy máshol voltam igazán kellett ahhoz, hogy most itt legyek. Rendben, egy kicsit bonyolult vagyok még, de nagyon sokáig hallgattam, nem beszélgettem másokkal, és magamban rendeztem mindent, ami történt.
- Cath nem mesélt semmit, pedig kérdeztem rólad, de azt mondta, ha elmond mindent, akkor nem lesz miről mesélned. Szóval, van kedved mesélni?
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2022. január 2. 17:21 | Link

Hóvirág
ez nem lehetséges - rám nézhetsz


Egyetértően bólogatok. Tényleg nem válogathatom meg a családomat, és ha szigorúan nézzük, a feleségemet sem válogathattam meg. Abban a helyzetben, Maxwell Payne nem hagyott sok választást, és hogy rohadjon meg, tudta, hogy meg fogom menteni Payne-t. Képtelen lettem volna végig nézni, ahogy eltékozolja az életét, bár ott majdnem minden elveszett, mikor ez a fasz elkezdett Lorinnal fenyegetőzni. Nem nagyon tudta a határokat, és át is lépte azokat.
Minden másodpercben csak bólogatnék neki arra, hogy itt van. Hihetetlen, hogy ennyi idő után tényleg ismételten a karjaimban tarthatom. Érezhetem az illatát, hallgathatom elalváskor szívének dobbanását. Jobban belegondolva minden szavára csak bólogatnék, mert nem vagyok kész arra, hogy ismét elmenjen. Minden marhaságban támogatnám, ami kipattan a fejéből, felőlem pasikat halmozhat pasik hátára, leszarom, csak maradjon mellettem.
- Még mindig a fotográfia a nagy álmod? - mosolyodom el kedvesen, de szívem hatalmasat dobban. Tehát, ha nem jön össze itt az, amit elképzelt magának, akkor elmegy. Akkor ismét elhagy. Reszketegen szívom be a levegőt, majd engem is ki azt. Zsebemből túrom elő a cigarettás dobozt, gyakorlott mozdulatokkal teszek ajkaim közé egy szálat, aminek vége pár pillanat elteltével már izzik is. Óvatosan mosolyodom el végül, hiszen csak örüljek annak, hogy most itt van, igaz? Apró lépést hátrálok halkan nevetve.
- Kedves tőle, hogy rám hagyta a feladatot - dörzsölöm meg arcomat mosolyogva. - Van. Persze, hogy van. De előbb… mi lenne, ha te mesélnél? - minden érdekel. Merre járt, kikkel találkozott, kikkel ismerkedett meg, milyen tapasztalatokat gyűjtött. Minden másodperc, amit nélküle kellett eltöltenem, kínszenvedés volt, így csak remélem, hogy amit neki kellett nélkülem, az tökéletesen telt. Remélem, hogy úgy érzi, megérte elmennie.
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 431
Összes hsz: 856
Írta: 2022. január 15. 06:38 | Link

Mr. Brightmore


- Nem, de nagyon szeretem csinálni. A külön töltött időben nagyon sokat fotóztam, még nem válogattam ki minden képet, de ha van kedved, valamikor megmutatom őket.
Azt nem tudom mondani, hogy így láthatja valaki elfogulatlan is, hiszen az nyilván nem lenne igaz, mivel a bátyám egyáltalán nem kritikus velem kapcsolatban. Még Barnabást is jól fogadta... viszonylag. Lehetett volna rosszabb is, de a lényeg, hogy végül nem miatta, hanem miattam történtek a bajok, persze kár, hogy egyáltalán történtek bajok. Az első és legnagyobb kudarcom az ő elvesztése volt, és ezt szeretném egy nap neki is elmondani. Fontosnak tartom, hogy megértse, mit is jelent nekem.
- Ahol éltem nagyon sok kisgyerek volt, sokat játszottam velük, és inkább a kisebb gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Tanítóként vagy nevelőként. Már jelentkeztem is az egyetemre, a jövőhéten lesz a felvételi elbeszélgetés. És munkát is elkezdtem keresni.
Szeretnék teljesen önálló lenni, nem félek a kihívástól, Will is alaposan megvizsgált, és még mindig makk egészségesnek mondott. Persze, hajlamos vagyok megbetegedni, egy picit ebben a hűvös időszakban az én orrom is folyik, de már nem az van, ami régen volt. Az egész olyan, mintha tényleg egy tökéletesen új fejezet lenne az életemben.
- Rendben. Szóval, ami a legfontosabb, hogy egészséges vagyok. Will csinált egy csomó tesztet, kivizsgálást, adott be bájitalokat is, és nem, nincs tünetem arra, hogy vámpír lennék, vagy damfír.
Nem dohányzó kezébe karolok, és ezzel finoman arra kérem, hogy sétáljunk. Menjünk valamerre, bármerre, csak induljunk útnak a fények alatt, mert ha csak így egy helyben állunk, egészen biztos, hogy megfagyunk.
- India varázslatos hely. A lelkem egyszerűen megtisztult. Nagyon egyszerű körülmények között éltem, egy kis faluban. Része lettem a mindennapoknak. Az antropológusok csinálnak ilyesmit. Nem tettem semmit, ami európai, inkább az ő szokásaikat vettem át, írtam egy naplót, a tapasztalataimról, és arról, hogyan formálta a gondolkodásomat az ott töltött idő. A természet közelsége, az emberek történetei. Képzeld, láttam megszületni nem egy kisbabát. Sőt, az egyiknél még segítettem is. A női test... fantasztikus, hogy mire képes. Remélem, hogy nekem is lesz majd egy nap kisbabám, mert át akarom élni az egészet. És főzni is megtanultam mágia és modern eszközök nélkül.
Persze, eddig is tudtam főzni, volt pár bevált receptem, és terem is, ahol ki tudtam teljesedni. Norina, Will, Cath, ők mind tanítottak engem, de ez, amit én ott tapasztaltam egy merőben másik szint volt.
- Sokat gondolkoztam magamról is, és hogy mit szeretnék csinálni, amikor visszajövök, hogyan szeretném csinálni. Sokat gondolkoztam Barnin. Nagyon szeretnék tőle lehetőséget kérni arra, hogy megbeszéljük a dolgokat, nyugodtan, és elmondhassam neki, hogy hol hibáztam, hogy belátom, mit csináltam rosszul, és  ha erre van lehetőségünk még, akkor szépen elválni egymástól. Szeretem Bogolyfalvát, és szívesen kialakítanám itt az életem. A régi szobám várt rám, mindenem benne van, de, ha sikerül, idővel külön költöznék, egy kisebb házba. Önálló felnőtté szeretnék válni.
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2022. február 14. 20:44 | Link

Hóvirág
ez nem lehetséges - rám nézhetsz


Nagyon sokáig tartott elfogadnom, hogy az évekig halottnak hitt húgom él. Túl későn került az életembe, és gyerekesen ragaszkodtam a ténybe: ő a húgom. Idősebb vagyok nála, vigyáznom kell rá mindenáron, megóvnom az olyanoktól, akik bánthatják, még ha eredetileg én is voltam az, aki megtehette volna. Éveket hagytunk ki, mint testvérek, és nem akartam elfogadni, hogy annyi idő alatt, ami megadatott nekünk kezdetben, felnőtté vált. Felnőtt nő lett. És nem akartam elfogadni. Nem is tudtam. Míg el nem ment. Haragot akartam érezni, amiért ismét elhagyott, de a szívem mélyén tudtam, hogy erre van szükségünk. Hogy neki erre van szüksége.
- Örülnék neki - ki nem mondanám hangosan, hogy azért értékelem, hogy valami komolyabb hivatást szeretne magának, mintsem a fotográfia. Abban is támogatnám, ahogy mindenben megteszem, de sokkal többre hivatott, mint a fotózás. Aprókat bólintok, bár arra kicsit megrebben a szemöldököm, hogy munkát keres, de azonnal visszanyelem a szavaimat. Támogatnom kell.
- A Shanes akkor neked remek lenne a jövőben. Illene is hozzád, ha őszinte szeretnék lenni - mosolyodom el halványan. - Milyen munkán gondolkodtál? Talán már próbálkozhatnál az előkészítőben, hátha van valami olyan, amit végzettség nélkül is elvégezhetsz - szemöldököm szalad ráncba, ahogy pillanatok alatt mellém kerül, majd már sétálok is mellette, míg szavait igyekszem feldolgozni. Egészséges. Merlinre, ez tényleg így van. És lehetséges.
- Ha a jó öreg Will mondja, akkor elhiszem - minimális szarkazmus van a hangomban csupán. Tényleg minimális. - Vele is le kéne ülnöm piálni - vakarom meg államat elgondolkodva, mélyet szívok a cigarettából, oldalra fújom a füstöt, véletlen se menjen Lorinra, majd hajítom el a csikket, ami még a levegőben ég el. És még szerencse, hogy eldobom, mert a levegőm félremegy. Ökölbe szorított kezemet emelem számhoz, ahogy köhögök, miután elhangzik, hogy szeretne gyereket majd.
- Úristen, meghalok - köhécselek tovább. - Oké. Még nagyon fiatal vagy ahhoz, hogy gyereked legyen, szóval kérlek, ezt a témát jegeljük, amíg olyan… negyven nem leszel. Igen, te - bólogatok erőteljesen. Hallani sem akarok arról, hogy gyereke legyen. Majd a gyerek téma után még Bánki. Most komolyan?!
- Édes Merlinre… Szeretném, hogy itt maradj. Ahogy mindenki szeretné, és ha ennek az az ára, hogy beszélj Bánkival, felőlem. Akkor később tekerem ki a nyakát, ha csak rád néz - bólintok egy erőteljeset, majd fordulok jobbra, hogy lassan vegyük hazafelé az irányt. Lehet, hogy egészséges, de szeretném, hogyha ez így is maradna. És ebbe egy megfázás sem fér bele.
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 431
Összes hsz: 856
Írta: 2022. február 15. 15:54 | Link

Drága Denis Love


- Hogy már most ott dolgozzak? Ez egy egészen kiváló ötlet!
Olyan szélessé válik a mosolyom, mintha éppen most nyertem volna meg a gringottsi nagy széfek egyikének teljes tartalmát. Nem is tudom, hogy mit csinálnék mondjuk annyi pénzzel, szóval nyilván nem is mosolyognék így, vagyis, ez egy totálisan béna példa volt, de legalább volt. Ó jaj, nem is olyan egyszerű visszaszocializálódni, pedig szeretném összeszedni magam, főleg, ha tényleg dolgozni szeretnék. Márpedig tényleg dolgozni szeretnék. És ez az előkészítő, ez roppant mód vonzó a számomra. Persze számos “harcot” meg kell addig még vívnom, de jó lenne, ha a kommunikációm katasztrofális állása ne lenne köztük. Nagy kérés, tudom én.
- Van végzettségem, fotós vagyok.
Még az orromat is felhúzom, ál-sértődötten, ahogy azt Cath tanította. Nekem igenis van szakmám, nagyon… hát sokra nem megyek vele, a terveimbe se illeszkedik bele, de nagyon szép képeket tudok csinálni, ami, ha ezt anno komolyan gondolom, biztos hasznosabb lett volna, de ugyebár anno én csak egy éppen haldokló lány voltam, aki nem gondolkodott olyanon, hogy legyen valami olyan a birtokában, amivel esetleg boldogulni tud az életben. Különben is, Bánkista voltam akkor, minden gondolatomban és tettemben. Ami meg is bosszulta önmagát.
- Mások az én koromban már van, hogy a másodikat várják. Vagy a harmadikat. Lehetne nekem is három gyerekem. Három apától, mert mindegyiket megölted volna, miután kiderült, hogy teherbe ejt. Valójában mindegyik Barnabástól lenne, de másokat mondanék, őt pedig elrejteném a pincébe, hogy ne találhasd meg.
Elég csak az arcára pillantanom, máris elkap a nevetés, és olyan vidáman és hangosan teszem, csilingelőn kacarászva, kipirulva, hogy a mellettünk elhaladó Bözsi néni igen csúnyán néz. A mai fiatalok, ugyebár. Jó, hogy nem Jolika volt, ő még talán ki is átkozna engem az ilyen alantas viselkedés okán, aztán most pont egy átokra nincs szükségem.
- Ezt ketten szúrtuk el. Vagyis, leginkább én, azzal, hogy nem voltam vele őszinte a betegségemet illetően, és hiába gyógyultam meg, addigra már megroppant a bizalma. Sajnálom, hogy akkor találkoztunk, hogy túl fiatal voltam még ahhoz, hogy jó döntéseket hozzak. Szeretett, igazán, szívből, de azt hiszem, hiába szerette volna ő is a közös életünket, nem látta bennem azt, akit keres, a nőt, aki… nos, akihez vonzódik.
Zavartan sütöm le a tekintetemet, és nézek inkább az utca túloldalára, ahol ismerősök sétálnak együtt, kézenfogva. A világ halad előre, ki tudja, talán Barninak is van más, akivel kiteljesedett életet élhet.
- Ne bántsd, ő tényleg maximálisan úriember volt. Én, és tudom, hogy nem akarsz erről beszélni, de csak, hogy megnyugtassalak, ki kell mondanom, hogy érintetlen vagyok. Viszont a legfinomabb pizza a világon itt kapható, szóval muszáj fehér zászlót lengetnem, és Zorkának is, ha az előkészítőt megvalósítanám.
Hogy melyik Bénki a nagyobb falat? Természetesen Zorka, de tudom, hogy a tetteimnek következményei vannak, és nekem ennek megfelelően vállalnom kell őket.  
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér