31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Mitzinger Bence
INAKTÍV


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 196
Írta: 2018. szeptember 9. 00:18 | Link

Kreßler
<így>


Kedves mosolyú, szőke lány int kettőt, mire én hasonló, de megjátszott válasszal a részemről teszek ugyan így. Ez a porfészek az elmúlt majd három évben semmit nem változott. Szerintem ha tovább ülnék itt egy padon, ugyan az az idős nő jönne oda, hogy a padját foglalom, mint mikor elsőre jöttem ide. Bizarr. Nem hiányzott, sőt, tegnapig egészen jókat röhögtem az arcokon, amit mondjuk Kreßler vágott, mikor "hazajárt" jelenteni hozzánk. Nem hittem, hogy a következő büntetésemmel követhetem őt. Még az előzőt is most kezdtem csak megszokni, hiszen fura volt megint egy íróasztal mögül szemlélődni, bár tény, nyugis és nem kapok agyérgörcsöt attól, amit megenged magának pár minisztériumi ipse a terepen dolgozók felé.
Rántottam kettőt a kabátomon, ahogy az égre néztem, esőre áll. Lemondó sóhajjal szagoltam fintorogva a kávéspohárba, ez se lett jobb, ment is úgy, ahogy volt a kukába. Még az állomáson vettem, de ez akkor is szar volt, mikor Jézus feltámadt, nem még most. Elcsíptem az egyik kis srácot, akit már az iskolában is láttam, mikor múlt héten bepakoltam és némi pénzért cserébe hajlandó volt nekem egy iható kávét idehozni. Lusta voltam és előre láttam, hogy semmi kedvem a teázóban bájcsevegni. Így volt a legegyszerűbb. Nem is telt bele neki sok időbe, hogy visszajöjjön, elvettem a kávét minden mást hagyva útjára eresztettem egy félmosollyal. Leültem a szökőkút szélére onnan néztem a délelőttben élénkülő porhalmazt. Legközelebb itt dől be valami? Nem szeretném megélni.
Meg még ki is kéne csomagolnom. Azzal a gondolattal fel is keltem, beleittam a fekete élénkítőbe, majd elindultam a hivatal felé, hogy túlessek azona a kellemetlen vallomáson. Ma nem én fogok röhögni. Vagy nem csak én.
Hozzászólásai ebben a témában
Kreßler Gábriel Benett
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 101
Írta: 2018. szeptember 9. 07:54 | Link

Mitzinger

Ez a munka szar, itt lenni szar, az életem egy szar. Márti az ölembe öntötte a teát reggel, majd megpróbálta letörölgetni érzéki mozdulatokkal. A legszebb az egészben, hogy nem szeretem a teát, tűzforró volt és így próbált meg felszedni. Már elnézést? Szóval úgy viszonylag hamar haza is vonszoltam magam és visszafeküdtem még két órára, mert nem vagyok hajlandó égési sérülésekkel dolgozni és a krém azt javasolta, pihenjünk addig is.
Szóval mikor felkelek, már jobban vagyok, de kellemetlenül zsibbad a combom és ezért még megölöm azt a nőt, ha nem vigyáz. Felveszek valami kényelmes göncöt, ma már csak később megyek vissza dolgozni, ennyit nem ér meg az egész.
Éppen a téren vágok át, a kezemben a kávém, mogyoróból főzték, egyszerűen kezd szép lenni ez a nap, mikor ismerős alakot vélek felfedezni, de sétálok tovább. Majd megtorpanok és visszatolatok, mint valami rossz könyvben, de nem zavar, mert tudnom kell, jól láttam-e.
- Mitzinger? - csúszik fel kérdőn a hangom, remélhetőleg álltában lestoppolva az embert, akivel mostanság annyit szívattuk egymást. Azaz, főleg ő engem, azért, mert egy ilyen koszos szarfészekbe száműztek, mint az itteni hivatal és szarból akarnak velem várat építtetni, hogy én itt rakjak rendet. Ez a hely elemileg alkalmatlan a rendrakásra.
- Nahát, nahát, nahát, hol jársz, ahol a madár sem? - érdeklődöm meg, a kávém átvéve a bal kezembe, a jobbot pedig felé nyújtottam. Most vagy kezet fogunk, vagy nem, de én megpróbáltam.
Hozzászólásai ebben a témában
Mitzinger Bence
INAKTÍV


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 196
Írta: 2018. szeptember 9. 23:10 | Link

Kreßler


Alig felnézni és minél többször úgy tenni, mint aki siet. Ez a kettő remekül bevált mindig, most is hittem benne, aztán csak felszökött a szemöldököm, ahogy a nevem hallatára - ki az Isten szólongatna itt engem - felemeltem a fejem. Nem vagyok gép, nem azonosítok mindenkit hanglejtésből, de valahogy volt a hangsúlyban valami ismerős, aztán fel is fedeztem mi éppen a kérdései előtt.
- Kreßler - biccentettem felé kezet is fogva vele kisebb fáziskéséssel. Nem szokásom belassulni, de éppen a jobbomban volt a kávé, azt meg csak nem akartam kiadni a kezemből. Ahogy néztem egy irányba is tartunk, ez meg minden volt, csak vicces nem. - Úgy hiányoztál, muszáj voltalak meglátogatni - meséltem színpadiasan, szinte csöpögő gúnnyal, de csak elröhögtem magam a végén, aztán teljes testtel felé fordulva néztem végig rajta. Se nem tűnt boldognak, se nem úgy, mint aki élvezettel megy be embereket szívatni. Pedig a munkánk legélvezhetőbb pontja volt mindig mások életének tönkretétele.
- Szarul nézel ki - mutattam rajta végig a mutatóujjam elemelve a poharamtól, majd a kávémba ittam. Csak őszintén ugye, azt már amúgy is kikerültem, hogy: "Helló, hoztam a söprűt, amit otthon hagytál. Én lennék." Nem lenne stílusos indítás, leginkább a legjobb az lett volna, ha be se kell ide újra tenni a lábam. Minden, ami ide köt olyan, amire az ember nem akar emlékezni, vagy legalábbis igyekszik kiirtani az életéből. Bánat? Nem, inkább csalódás, az ért elég és kicsit sem hiányzott a környezet, ami emlékeztet. Egyébként jogosan viszolyog itt bárki, elég csak körülnézni. Hányadik században ragadtunk. És a fontosabb... elég védőoltásom van? Egy Szudánhoz tuti, de ide?  Örültem a kiküldetésnek, annak kevésbé, hogy egy elcseszett jelentés után képesek voltak ebbe az egészbe visszatenni. Mi a jó oldala ennek? Nem tudom, még én sem.
Hozzászólásai ebben a témában
Kreßler Gábriel Benett
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 101
Írta: 2018. szeptember 13. 01:35 | Link

Mitzinger.

Nem mindig szoktam észrevenni embereket, de ez most adja magát és kénytelen vagyok egy pauset nyomni Bencén, mielőtt még elsunnyogja ezt az egészet. Mert képes lenne rá, megpróbálkozna vele, hogy úgy tegyen, mintha nem is járt volna itt és azt sem tudná, miről beszélek, ha most nem szólok rá.  
- Én - várom meg, míg ő is átemeli a kávéját a másik kezébe és igazából kezet is fogunk, ami olyan váratlan fordulat. De mégis olyan rutin szerűnek tűnik, ahogy haladunk tovább a hivatal felé édes kettesben. Már majdnem Dinamit duó.
- Ha-ha-ha, röhög a vakbelem. Nem, komolyan, mi a f.szt csinálsz te itt? - kérdezem végül, őszinte kíváncsisággal, mert a gúny nélkül is biztos vagyok benne, hogy nem puszta jókedvében jött ide. Legutóbb mintha még azt mondta volna, akkor jön ide legközelebb, ha lángokban áll a falu, akkor is csak háztűznézőbe.
- Te sem vagy jobb színben, olyan zöldes az árnyalatod - viszonzom a bókot, mosollyal és bólogatva. Inkább a kávéba kortyolok, mielőtt alaposabban is végigmérném. Nem igazán napbarnított, nem járt mostanság terepen, a ruha alapján leginkább munkába indul és a hónapban már nincs szabadnapja, tehát nem kéne itt lennie. Így a kép elég gyorsan összekirakózza magát a fejemben.
- Nheem,nem nem... ilyen nincs. Bence, veled kib.sztak. Téged áthelyeztek ide, igaz? - nézek rá az elején még döbbenten, majd egyre szélesedő vigyorral. Legszebb öröm a káröröm, azt hiszem, hogy kicsit érzem is megmozdulni valahol ott, ahol a lelkemnek kéne lennie.
Hozzászólásai ebben a témában
Mitzinger Bence
INAKTÍV


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 196
Írta: 2018. szeptember 13. 15:39 | Link

Kreßler


Elég biztos, hogy ha nem szólít meg, simán úgy tettem volna, mint aki nem ismerte fel és a hivatalban a papírmunkát is letudtam volna valami futárral. Ahogy tudom az iskolában még nem fordul meg, így akár sikerülhetett is volna. És meg minden különösebb arcizomrándulás nélkül tenném meg. Nem gyáva vagyok, egyszerűen a helyzetnek se kellett volna létrejönnie. Egyébként is, amit akarok, azt megvalósítom, ha kell, élek Regő Aladárként a jövőben, ezek amúgy is csak nevek.
- Te hát - kénytelen voltam elröhögni, mert bár talán elvárt norma, szerintem egy-két alkalmon kívül sosem hivataloskodtuk el így a köszönés. Kézfogás. Legutóbb hozzávágtam egy 892 oldalas jogtárat, mikor megláttam, amitől 4 napig lila volt az alkarján egy részen. Nem kell aggódni, én sem úsztam meg a legtöbbet. Gyakoroltuk már egymáson a jobb- és balhorgot is. Egyébként neki erősebb a bal, csak mondom.
- Darabjaira töröd a.... várj mi is az a szar? - méláztam el egy pillanatra teljesen tudatlanságba burkolózva, még meglesz az az érzelmi defekteket meg vért pumpáló szerv, viszont a kérdésre nem feleltem. Kis idő után eltártam a karjaim és inkább a kávémba ittam. Szinte biztos voltam benne, hogy innentől kezdve 2 és 5 perc közti időintervallumban  kerekek fordulnak párat ő meg kirakózza, amit én is elkerültem volna. Egyikünknek se kéne itt lenni, ha az ittlévők bírnának magukkal. A tinik a hormonokkal, a házvezetők a diákokkal, az iskola a tornyaival, meg a hivatal a korrupcióval. De mit ad az ég? Hát nem. - A hely teszi, gyomorforgató. Inkább bevállalom a kocsmás utolsó kört - néztem sokatmondóan felé, majd ittam a kávémat tovább. Azok a bizonyos rongyból csavart felesek azok, amiken a csóró akadémisták felnőnek. Megedzik az embert, elhiheti nekem bárki.
- Lehetne, hogy nem b*szkodod még ki óriástáblára is ezt? - álltam meg végül, ahogy lesajnáló pillantást vettettem előbb a hivatalra, majd az éppen kilépő nőre. Szerencsére kellő távolságban voltunk még.
- Engem sz*patnak. Megint. Mi az istent csináltál te itt, ha bedőlt egy torony? És miért nem képesek azóta sem rendet tartani itt, hogy utoljára itt jártam?
Hozzászólásai ebben a témában
Kreßler Gábriel Benett
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 101
Írta: 2018. szeptember 26. 03:21 | Link

Mitzinger.

Nem számítottam ma reggel, mikor kikeltem az ágyból arra, hogy ma majd pont Bence fog szembejönni velem a téren. Az a Bence, aki hónapokra képes eltűnni szó nélkül, mert éppen kirakták terepre és aki amúgy nagyon kiröhögött, mikor ide kerültem, hogy mégis mit keresek itt. Sőt, még úgy sem néz ki, mint aki híd alatt lakó csövesbánat.
- Hiányoztál már, te k.csög - ismerem be széles vigyorral, már majdnem elnevetve a helyzetet. Tény, ő valahogy az volt, akivel ha véletlenül kis híján kinyírjuk egymást is elröhögtünk volna azon, hogy "de milyen fejet vágtál közben", majd fogjuk a bordáink, hogy asszem ezt nem kellett volna.
- Aorta-pumpa! - bólogatok tudálékosan, holott biztosan tudom, hogy nem ezt a szót kereste, de valami nagyon gagyi, mugli sorozatban ezt a szót használták arra a használhatatlan szervre, így most idevágónak hatott. - A hely nem tesz jót veled, adok pénzt, menj... hova is jártál te annyit az utóbbi hónapokban? Mindegy is, fizetek egy kört.
Bár tudom, hogy nem szorul rá, hogy én kisegítsem anyagilag, elég jól képben vagyok vele, mennyi pénzt nyúlt le az exnejemről és ha nem lett valamilyen káros szenvedélye, abból még mindig jelentős összeg kell a rendelkezésére álljon. Az indok pedig, hogy mit keres itt, gyorsabban tisztul is le előttem, mint ahogy azt bármelyikünk gondolná. Éhezem a kihívásra, talán. Itt egyelőre semmilyen mocsokra nem találtam.
- Nem! - vonyítok fel szinte, mielőtt az ihatóra hűlt kávémba kortyolok sokatmondó pillantással. Egy mozdulattal a helyükre túrom a koszosszőke tincseket a homlokomból, mielőtt eloltom a vigyorom utolsó szikráit is.
- Téged mindig, mindenki sz.pat, mert ilyen csinifiú vagy. Nekem nincs dolgom azzal a bűzlő pöcegödörrel a dombon. És talán azért, mert annyira vártak téged vissza... - nyerítek ismét fel, a kávém mögé rejtőzve pár pillanatra, mielőtt a minisztériumra nézek. Ott bent biztos, hogy ezer fül hallgatózik most is, pletykára éhesen. Nyomorékok.
Utoljára módosította:Eleonore Santos, 2019. május 14. 20:54
Hozzászólásai ebben a témában
Mitzinger Bence
INAKTÍV


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 196
Írta: 2018. szeptember 26. 14:34 | Link

Kreßler


Széles vigyorral kaptam a mellkasom bal oldalához a jobbommal, a kávéra persze vigyázva a balomban. Van, amit nem éri meg tönkretenni. Ez nem igaz az emberi életekre, de a reggeli kávémra nagyon is - ebben pedig állandó partnerem szokott lenni Gabe. Alapvetően mindkettőben, de most a fekete löttyre céloztam, ha már ilyen szívélyesen megkaptam mellé őt is. Azt hiszem a barátságunk azon alapult, hogy nagy szarban lennénk, ha ellenségekként tetszelegnénk. Beláttuk, és éljük. Meg egyébként is, nem bírnám elviselni, ha valami kedveskedő és irritálóan életet kozmetikázó személlyel kéne dolgoznom, de adj isten melón kívül beszélnem.
- Az még működik bennünk? - néztem kissé kétkedve rá, majd magamra. Nem mintha nagyon szükségszervnek tartanám, de ha nincs, kénytelen lennék Cassie páciensévé válni küldetés végére. Ahhoz a nőhöz se így kerülne közel szívesen az ember, mégis majdnem az egyetlen módja. Az más kérdés, hogy miért a hozzá és Gabehez hasonlókat ismerem mégis. - Sosem tett - közöltem tömören, ahogy inkább a kávémba ittam. Nem hiányzott ez senkinek, nekem meg a legkevésbé, de sosem használtam a magánéletet kifogásnak semmire. Ha kellett mentem, szó nélkül, parancsteljesítve. Mindegy volt hogy kiküldetés vagy az irodai munkán kérés ért fentről. Egy kihágásom volt, az a bizonyos, ott sem a parancs volt megtagadva.
- Mármint? - kérdeztem teljes értetlenséget mutatva az arcomon, mint akinek lövése sincs mire alapoz a másik, pedig volt. Egyrészt mert ismertem már, túl jól is, hogy tudjam, jobb a szeme, mint egy sólyomé - és használja is. Ha kell, ha nem - éppen ezért tudta néha jobban hol vagyok, mint én magam. Előfordult már hogy felhívtam, segítsen. A hely megkérdezése nélkül tudta, hogy hol vagyok. Másfelől meg tényleg feltűnő voltam egy időben a felszívódásokkal, de nem tartoztam elszámolással.
- Igazán vicces, egyből mehetne mellé az arcoddal a belsősök hirdetése - emelkedtek meg a szemöldökeim párszor egymás után, még egy csábos vigyor is befigyelt. Nem mintha ez annak a szépfiú valójának szólna, de a táblára nekem is voltak ötleteim.
- Fogalmam sincs, mit követtem el előző életemben... de g*ci nagy buli lehetett, ha ennyit kellene bűnhődjek. Büszke vagyok magamra - jegyeztem meg elégedetten, ahogy ittam egyet le is fékezve. Semmi humorom nem volt a helyi viperafészekbe csak úgy begyalogolni. - Van valami érdekes már itt?
Hozzászólásai ebben a témában
Kreßler Gábriel Benett
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 101
Írta: 2018. szeptember 30. 23:55 | Link

Mitzinger.

Szinte már nekem fáj a törés, amit Bencében okoztam, éppen csak az nem volt oké vele, hogy ahhoz kellene érezzek valamit, ténylegesen, olyan érzelmi szinten, ami néha komoly problémákat okoz. Éppen ezért tudtam  nagyon jó lenni a munkámban is. Csodás, nem?
- Szerintem belőlem gyárilag ki is maradt, csak a garanciajegyet nem küldték vissza a szervízből és most nem hajlandóak állni a javíttatás költségét - gondolkozom el, majd rántok egyet a vállamon, mintha senkit nem érdekelne ez az egész. Gondolom az exnejem, aki most egy cipősdoboznyi lakásban lakik Érden, nem így érez, de valahogy nem tud meghatni a szarsága. Gondolkozott volna előre. - Nem, mert ez egy szar hely. De legalább most senki nem közöl kellemetlen infókat utólag.
Nem mondok neveket, vagy konkrétumokat, de tudom, hogy részben miért is rühelli ezt a helyet. Van valami igazsága benne, akkor is inkább csak elé toltam 4 pohárka gint és hagytam, hogy elfortyogjon a saját levében. Nem vagyok egy tipikusan jó lelkitámasz, asszem.
- Mi mármint? - kérdezek vissza, nem értem, mit nem ért. Vagy sunnyog, vagy csak szimplán nem figyelt arra, amit mondok, egyiktől sem vagyok elragadtatva, csak kérdéses, hogy melyik jár nagyobb szarral. Nem mintha rám tartozna, de Bencének van egy olyan aranyos szokása, hogy mikor fejest ugrik a szarba, véletlenül magával ránt embereket.
- Rögtön legyen szivárványos is, meg toljuk rá, hogy bromance. Barom - nézek rá elítélően, épp csak lyukat nem éget a pillantásom a mellkasába, de nem esek át a ló túloldalára, még épp időben térek vissza a kávémhoz.
Felhorkanok, mert nem is vagyok benne biztos, hogy az előző életekig vissza kéne turkálni, hogy olyat találjon az ember, amiért Bencének szívni kell. De persze, ki vagyok én, hogy ítélkezzek? Többször keltem ki más ágyából a házasságom utolsó hónapjaiban, mint a feleségeméből.
- Az attól függ. Mi számít annak? Egy múmia titkárnő van, a gyanús polgármester, pár beporosodott aktakukac, meg egy csomó név ajtókon, ahol igazából nem dolgozik senki. Szomorú. Elég érdekes? - kérdezek vissza, összevonva a szemöldökeim, mire kiül az arcomra pár nagyobb barázda is.
Hozzászólásai ebben a témában
Mitzinger Bence
INAKTÍV


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 196
Írta: 2018. október 1. 16:34 | Link

Kreßler


- Vagy inkább lekapcsolták, majd kiszerelték a gombot - jegyeztem meg kicsit még mutogatva is a kávémmal magam előtt, mielőtt beleittam volna. Láttam én őt a válás beadásakor. Nem így reagál az, aki nem képes semmire, de nem én leszek, aki ezt felhozza különösebben. Pontosan tudjuk mindketten, mennyivel egyszerűbb, ha nem b*sztatjuk a szervizt és majd megoldja az élet, ha egyáltalán még szükségünk esz rá. Én jól megvagyok a többi, viszonylag jól funkcionáló szervemmel. Bár csoda, hogy a lépem például még bennem van. Amennyit már kapott egy-egy akció alatt.
- Leginkább nem is ismerek sok embert abból, akik itt megfordulnak - vontam a vállamon egyet könnyedén. Az első kiadó szobára ráböktem és elintéztem, hogy becuccolhassak. Mit ad isten a lehető legjobb szomszédságot is kifogva ehhez, de ez még a jövő zenéje. Elég ha én tudok róla még megérkezem. Kell egy-két nap, hogy átpakoljak oda Pestről. Nincs sok cuccom, de esélyem se volt pakolni, volt elég bajom ezzel az áthelyezéssel meg az utánajárásokkal. Elférek alapból egy sporttáskában - amúgy is varázsló vagyok.
- Mármint mikor mit csináltam? - meredtem továbbra is értetlenül. Vagy túl sokat tud vagy túl keveset. Egyik sincs hasznomra egy továbbfűzött beszélgetést illetően. A legkárosabb elfoglaltságom az emberi életek tönkretétele, de az se magamra. Nem olyan régen segítettem át a házasság túloldalára megint egy nőt egy nevesebb férfi igényeihez mérten és még a nyakamban volt egy másik is, bár szavam nem ehet. Azt teljes mértékben a saját kezem munkáját fémjelzi. Ellenben egy ilyen szivárványplakáttal; meg is emelkedett a szemöldököm, ahogy rá néztem, majd mint aki teljesen hisz ebben bólogattam.
- Persze, love is love meg minden - tettem hozzá a jelzőre meg csak megforgattam a fejem, majd magamra nézve látványos, de apró bólintásokkal értettem egyet. Tényleg az vagyok, meglepő? Nem.
- Én valami életbelire gondoltam, nem a felszíni porra - pöcköltem el valami szöszt a felsőmről, mielőtt elfintorogtam volna. - A körömcipős nőci, aki ott rohangál? Már a múmia. Belefutottam az épület előtt korábban, de úgy tettem, mint aki ide se tart - könnyebb volt és igazából ha ez a nő lenne a hely arca, nem lepnének meg az üres irodák se. - Jutottál már valamire a polgármesterrel? Van valami bizonyíték vagy bármi, ami tényleg sárossá teszi?
Hozzászólásai ebben a témában
Kreßler Gábriel Benett
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 101
Írta: 2018. október 25. 20:33 | Link

Mitzinger.

- Én voltam - teszem hozzá nemes egyszerűséggel, mert van az a fura mugli sorozat a barátokkal, aztán a szőke csaj együtt lakott azzal a Jennifer Anistonnal és szétverték cipővel a tűzriasztót. Valami ilyesmi történt nálam is. Nem érte meg míg működött, csak az utamban volt.
Nem volt jó így látni ezt a nyomorultat. Ha lenne szívem tuti belefájdulna, meg minden, mert tudom, mennyi szarság érte, de ugye épp az imént veséztem ki, hogy az a szar üzemen kívül van, így csak kínos csendben állok mellette, bámulva a földre, pislogás nélkül.
- Ne akard, hogy részletezzem, sok itt a hegyes fül - kortyolok én is az italomba, még mindig nem pislogva, a szemgolyóim pedig kezdenek zsibbadni a szárazságtól, így csak pislogok sűrűn párat, mielőtt rántanék egyet a kabátomon. Kellemetlen. Épp annyira, mint Bence vicce, grimaszolok is egyet akaratlanul, mert az emberek nagy része nem tudja, miért vagyok itt, mit csinálok és meddig maradok, beleértve a munkáltatóimat.
- A főnököm biztos el lenne ragadtatva, ha óriás bannerre tolnám, melyik részlegen dolgozom - horkanok fel, mert kb ennél hangosabban akkor sem mondhatta volna, ha direkt próbálkozik. Ezen pedig a vigyor sem segített sokat, ha nincs olyan magasan lehet letépném a fejét a helyéről.
Az ajtótól nem messze le is fékez, épp csak neki nem megyek, rosszallóan meredek rá, az amúgy sem épp belső szervei szerintem még rosszabb állapotba kerülnek a szemmel verésemtől.
- Az attól függ, mi számít érdekesnek? Az előző polgi sikkasztási ügyei, a hamisított papírok, a jelenlegi fiatalos barátnőjelöltjei, vagy a munkatársaink?
Hozzászólásai ebben a témában
Mitzinger Bence
INAKTÍV


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 196
Írta: 2018. november 23. 15:53 | Link

Kreßler


- Semmi meglepő - ráncoltam a homlokom egy pillanatig, hogy aztán a kávémba igyak és egyszerűen elfelejtsem az egész közjátékát az életünk ezen szakaszának. Nálam jobban senki nem értette meg magyarázatok nélkül, hogy miért jobb ez így. Voltak dolgok, amiken csak túl akartam lépni, meg is tettem. Idő, energia és szar hobbik, de sikerült. Olyan ez, mint a matek, egy meg egy az kettő.
- Úgy mondod mintha embert öltem volna! Kérlek, én nem szennyezem a kezeim.... parancs nélkül - zártam is rövidre, mielőtt még rájövök, mekkora szarba sodorhatom magam a kijelentéseimmel. Leginkább vicces, hogy több vért láttak a kezeim, mint normális lenne, engem mégsem hatott meg. Terep munka, a muglik meg sokkal véresebbek, mint mi valaha leszünk. Lehet az eszközeik teszik, de elég undorító mindenki konfliktuskezelése. Itt a jog, és mégis kétkezi fegyverekhez, a mágusok meg pálcához nyúlnak. Én is, más kérdés, nekem lehet.
- Mindkettőnké, mehetnék boldogítani a volt beosztottam - húztam el a szám, mert tényleg nem múlt sokon, hogy én is ott legyek most. De a rutin meg az évek ugyebár. Inkább a kávémmal törődtem, ahogy a megtervezett, de ki nem vitelezett plakát helye felé meredtem, mintha ez érdemi cselekvés lenne. Még nem tudtam a hellyel mit kezdeni, de sok jót még nem éreztem, közben meg úgy voltam vele, ha már muszáj, tegyem magam hasznossá.
- Jól van, terminátor, visszavehetsz, veled vagyok, nem ellened - emeltem is meg a kezeim még el is nevetve magam. Utáltam, mikor még rám is ezzel a nézéssel próbál hatni. Nem voltam olyan beszari, mint azok többsége, akik után áskálódik legtöbbször. Bár tény, szerintem van olyan jó, ha utánam tette már, nem véletlenül nem tudok róla. Jobb is ez így.
- Oszkárhoz volt szerencsém, dolgozni is vele. De úgy hallottam ő éppen egy adóparadicsomban lazít - vontam meg a vállam. Ő nem az én dolgom lett volna, nem is Kreßleré, valaki elb*szta a dolgot. - Ó, fiatal barátnők? Egyre érdekesebb. Olyan perelhető-megnyerjük-aláássuk vagy csak olyan csinos-tutivalamitrejtegetsz-ilyetamúgynemkapnál fiatalok?
Hozzászólásai ebben a témában
Kreßler Gábriel Benett
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 101
Írta: 2018. november 24. 15:51 | Link

Mitzinger

Nem tudom, pontosan mikor kezdődött is, de Bencével végig asszisztáltuk egymás legszarabb időszakait és asszem, hogy ezen már az sem javít pozitív irányba, hogy most is itt vagyunk. Egymás zordói vagyunk, ha látod a  másikat, valami nagyon megfosta magát, vagy fogja. És lám, itt vagyunk. Csak várom, még valami összefossa-e magát, vagy innét nincs lejjebb.
- És ezen van a hangsúly - nevetem el magam egész halkan, mert Bence kb parancsszóra lesz pincsiből pitbull. Legalább nem nekem kell erre a tényre rávilágítanom, mert megteszi helyettem is. Érdekelne, hogy tud éjszaka nyugodtan aludni.
- Ja azt, amelyik éppen nyaral? - nyomom meg az utolsó szót kicsit jobban, mint amennyire az szükséges lenne, de keringtek infók, amikből ha összegyűjtesz hatot-hetet és összehasonlítod, akkor bizony kiad egy kerek képet. És akárhogy is nézem, Bence beosztottja elásott valakit.
Szerintem mindenkinek jobb, hogy mi egy oldalon állunk és nem egymással ellentétesen, mert ott nem sok kő maradna kövön. A félhideg kávéba kortyolok, majd a tekintetem az épületre szegezem, inkább annak szól az utálkozásom, mint a ténynek, hogy Mitzinger befékezett előttem.
- Ha nem így lenne, már nem mosolyognál ilyen szépen - világítok rá kedvesen, mielőtt még ismét a hivatalra tekintek. Semmi pozitív érzés nem sugárzik belőle, hiába vagyok el a munkámmal. - Nem, nem a perelhető kategória, már 20 éves. Szerintem már hallottál róla. Kozmetikai cikkekben utazó család, botrány is volt mostanság körülöttük.
Mert nem mondok neveket, de neki illene ezzel is képben lenni, legalább egy egész kicsit.
Hozzászólásai ebben a témában
Mitzinger Bence
INAKTÍV


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 196
Írta: 2018. november 28. 22:56 | Link

Kreßler


Nem különösen voltam jó ember, sem pedig kedves. Az a vád sem érhet, hogy gondtalan vagyok, de magasról tettem az emberek ezen véleményeire, mert azt hittek, amit akartak. Nem kell egy kezem se, hogy leszámoljam hány olyan ember volt az életemben, akiben vakon bíztam és bőven többet tudott, mint amúgy az normális lenne. Jogilag biztosan, éppen Kreßler volt az egyik pontom, ami miatt nem lehettem volna fedhetetlennek mondható. A másik éppen pihen. Meg van még egy és azt hiszem kifújt a dolog.
- Úgy mondod, mintha most közölném, hogy engedély megadva a mély ásásra, és ezért jöttem, akkor te nem - csettintettem egyet félkézzel be se fejezve a mondatot. Mindketten tudtuk, ha szabad keze van és bármit tehet, el is követ mindent. Teljesen mindegy hány emberen kell ilyen-olyan módon átteperni. Az áldozat semmi a kifizetődéshez. Eredményeket akarunk. Mindketten.
- Kipiheni a munkánk fáradalmait - bólintottam magam elé még egészen el is vigyorodtam a kihűlt lötty mögött, de inkább csak az abszurditásán a beszélgetésünknek semmint a tartalmán. Nehéz volt, nem éreztem fairnek és teljesen jónak a felállást, de ezzel úsztuk meg a legolcsóbban. Neki nem volt előélete, ami miatt duplázódjon bármilyen ügyirati akta. Ő tartotta a hátát, én tartottam a tárgyalóteremben, Gabeék osztályán és ha kell ezután is. Jó gyerek, csak nem biztos, hogy feltétlen pozitív ha valaki az én igazságérzetemnek dolgozik.
- Te sem élnél túl békésen. Könnyebb ez így nekünk - jegyeztem meg egy megfáradt sóhajjal. Mert valljuk be, elég komoly csatamezőt tudnánk összehozni, de valahogy engem sosem hajtott ez a rész itt. Egy oldalon álltunk mindig, ez hamar lejött.
- Ohh - kúszott vigyor az arcomra. Ennyi volt a válaszom, nem mintha lehettem volna gyanúsabb, de igazából el sem tudta még képzelni, mennyire tudom, miről van szó. - Lehet lenne miről beszélgetnünk. Van egy kis háttéranyagom belőle.
És ha nekem van egy kicsi, az mindenre elég.
Utoljára módosította:Mitzinger Bence, 2018. november 28. 22:59
Hozzászólásai ebben a témában
Kreßler Gábriel Benett
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 101
Írta: 2019. november 30. 10:29 | Link

Mitzinger

- Nem, téged nem küldenek ásni, mert trehány munkát végzel. Nélkülözöl minden finomságot, csak berúgod az ajtót és faggatózol, ez nem így megy, Mitzinger - rázom meg a fejemet. Nem véletlen én vagyok kettőnk közül az, aki a belső-ellenőrzésnél dolgozik és nem Bence, ő mindig inkább az volt, akivel a tényleges piszkos munkát végeztetik el. Persze, Afganisztán az Afganisztán, ott mind a ketten csak kaptunk fegyvert és menj a vakvilágba hülyegyerek, az más világ.
- Szerintem nem bánja, ne nézz ilyen elgyötört arccal - bököm oldalba a könyökömmel, mert tudom, hogy szarul jött ki a lépés és hogy nem így tervezték. Gondolom ez is hozzájárult a csapat széteséséhez, ha azt nem vesszük, hogy Grünwald kurvára felrobbant. Az élet bőkezűen osztotta a szart ennek a gangnek, szerintem senki nem adná a fél kezét azért, hogy most visszamenjen abba.
- Sokkal, nem hiányzik a szar - ingatom meg a fejemet, felhörpintve a kávém maradékát is, mert nem azért hoztam, hogy itt hűljön ki a kezemben. Nem akarok elkésni sem, annyi ideje még nem dolgozom itt, hogy ez ne legyen feltűnő, így inkább csak egy kis sóhajjal pillantok Dorothyra.
- Akkor erre térjünk vissza ebédszünetben, majd akkor jól kivesézzük a dolgot. Addig semmi dolgunk nincsen úgysem, te csak megpróbálsz beilleszkedni, én meg úgy teszek, mint aki dolgozik. Úgy hallom amúgy is, nem csak téged helyeznek át ide... - jegyzem meg szórakozott mosollyal, mert hallottam már ezt-azt, lehet, hogy kicsit bele is nyúltam ilyen-olyan papírokba. Vicces időszaknak nézünk elébe.

//  Love Love //
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér