36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Regős Manó
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 428
Írta: 2016. május 7. 19:01 | Link

öltözet

Káposztát reggelire? Fú, ezt nem gondolhatták komolyan. Manó felállt a hosszú navinés asztaltól a nagyteremben, és úgy döntött, nem esik nehezére kihagyni a reggelit. Utálja a káposztát. Furcsállta, hogy a Bagolykő konyhásai ezzel az egyféle étellel készültek. Azt tapasztalta eddig ugyanis, hogy mindig nagyon sokféle a menü, mindenki talál kedvére valót. De ma csak káposzta. Még a tejben is az volt, ahol általában müzli szokott lenni.
Korgó gyomorral battyogott a klubhelyiségbe. Nem volt rá jellemző a reggelizés, de előző nap Szendrei Ella, az egyik elemi mágus sorstársa úgy kifárasztotta, hogy most muszáj energiát szereznie valahonnan. Este természetesen már nem evett, az egyenlő lenne egy öngyilkossággal.
Úgy képzelte, folytatja a tanulást, de a szobájába érve rájött, hogy szükséges tankönyvei bogolyfalvi "legénylakásán" maradtak. A plafonra nézett, szemét forgatta, és megállapította, hogy ez a nap pocsék lesz. Ez már a második bosszantó jelenség kilenc óra előtt, és lassan bebizonyosodik, hogy fel sem kellett volna kelni. A lépcsőkön lefelé összeütköztek egy másik navinéssel, aki fejét csóválva figyelmeztette, hogy valamelyik diák az összes kaját káposztává változtatta a nagyteremben. "Így már értem" - gondolta Manó, megköszönte az információt, és a nagytermi zsongást maga mögött hagyva kilépett a bejárati csarnok hatalmas ajtaján.
Fél óra sem telik bele, már a műterme előtt áll. Be ugyan nem lát a földszinti lakás hatalmas ablakain - úgy tervezték ezeket -, de hamarosan elővadássza kulcsát (ha megszakadna sem tudna elvégezni egy alohomora bűbájt, Manó személyes tragédiája, hogy a legmuglibb az itteni varázslók között), és bejut az ajtón, illetve a folyosón át az egy szem, tágas, csupafény szobába.
Utoljára módosította:Regős Manó, 2016. május 7. 19:08
Hozzászólásai ebben a témában

Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
Írta: 2016. május 7. 19:41 | Link

Manó

Vajon a kulcszörgés, esetleg a vakító napfény, vagy az utcáról behallatszó petárda durrogtatás ébresztette? Vagy a hangosan korgó gyomra? Vélhetőleg utóbbi, mert egy nyöszörgéssel is nyomatékosította a paplan alatt mocorgó kupac, hogy bizony éhes. A földöntúli hangot újabb kis moccanások kísérték, ahogy megkísérelte elérni a tőle nem messze fekvő pálcát.
- Invirgó kajaa..! - jött az újabb nyöszörgés, miközben ügyesen arrébb pöckölte a varázseszközt, ahelyett, hogy megfogta volna azt. Ugyan nem tudott nélküle varázsolni, de ez perpill nem igazán jutott eszébe. Csak az ételen járt az agya, és azon, hogy az hamar ott legyen a keze ügyében, illetve a szájáéban.
- Invvvv.. éééétel. - A pálca már a kezében volt ugyan, csak fordítva, de mivel még mindig nem repült a szájába a sült csirke (vagy bármi más ehető), arra a teljesen logikusnak tűnő következtetésre jutott, hogy bizonyára nincs semmi fogyasztható a lakásban.
Sután elhajította a hasznavehetetlen varázsvesszőt, majd lerántotta arcáról a takarót. Kócos, arcába lógó fürtjei közül pislogott elő Ella, haja vége épp ekkor váltott színt, az új nap örömére rózsaszínből kékbe csapott át. Felült, Drakulát megszégyenítő hirtelenséggel, és szemét dörgölve kémlelt körül. Tekintete festővásznakon, félkész műveken, egy Manón, ecseteken, tollakon, egy Manón, a kis konyhán, a kupin, amit ő csinált, és Manón járt végig. Aztán megállapodott a jókora ablakokon.
- Máááris reggel van? - vonta kérdőre felháborodottan a felkapott, majd arcába szorított párnát, és visszahanyatlott a matracra. - Imbidoédel!
Hozzászólásai ebben a témában

Regős Manó
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 428
Írta: 2016. május 7. 21:32 | Link

öltözet

A kulcscsomó megvolt, már csak az egyetlen ajtónyitót kellett megtalálni a további kulcsok, fityegők, bizgentyűk és lógó izék között, amely a műhely zárjához illett. Épp mikor meglett a hiányzó elem, a karika az összes kulccsal csilingelő zörgés közepette a kövezetre esett. A csilingelést ugyan senki nem hallhatta a felhangzó robbantgatások zajában, ami a fehér hajú megijedését, és így a kulccsomó hullását okozta. Két taláros fiú kergetőzött a parkban, ők okozták a hangos pukkanásokat, ahogy pálcáikkal egymásra lőttek.
Manó a csöndessége és az idilli környezet miatt választotta ezt a Boglyas térhez közeli helyet a lakásbérlésre, az eset nem volt mindennapos, a negyedikes, bukott diák csak hozzácsapta a "miért fejezzük be a mai napot most azonnal?" listájához.
Felvette a leejtett fémhalmazt, végigpörgette a megfelelő kulcsért, és végre bejutott. Megkönnyebbülten csukta be maga mögött az ajtót, és hátával neki is dőlt néhány másodpercre. Ma aztán nem tanul. Itt nyugalom van, és senki sem fogja keresni. A mai nap a festésé - határozta el. Ekkor hallotta meg a gyanús zajokat, és ahogy valaki félelmetes, nyöszörgő hangon furcsa szavakat mormol. Manó holtra vált arccal egy öreg boszorkányt vizionált. Elővette zsebéből a pálcáját. Nem, mintha fenyegetést jelentett volna akár egy csigára is "fegyverével", de ellenfele ezt nem tudja.
Mocorgás és újabb varázsige. "Invetel" - hangzott furcsa, vontatott hangsúlyozással. Manó nem ismerte ezt a latin szót.
Talán hívnia kéne valakit, aki eléri a 60 kilót, pálcája többet jelent, mint egy hagyományos faág, és akad vér a pucájában.
De a lába már vitte előre: halkan lépdelt el a folyosón a balra lévő átjáróig. Varázs(?)eszközét görcsösen szorítva bedugta a fejét a hálószoba-nappali-festőterembe. A sarokban lévő matracon valaki feküdt. Se máglya, se kondér, se vénséges vén boszorkány.
Hamarosan az is kiderült, ki aludt az ágyacskában: Ella ült fel álmosan. Az az Ella, aki tegnap ugyanitt próbált neki segíteni az elemi mágiával, és aki - határozottan emlékszik - vele hagyta el Manó lakását.
Az alsóbb éves navinés, arcán mélységes döbbenettel, próbálja elképzelni azt a szituációt, amelyben Ella véletlenül az ő zárt lakásába téved, és bevackolja magát az ágyába. De csak ennyit mondott, továbbra is megrökönyödött fejjel, mert a különös varázsigeverziók folytatódtak:
- Sajnos nem értem, amit mondasz.
Utoljára módosította:Regős Manó, 2016. május 8. 17:00
Hozzászólásai ebben a témában

Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
Írta: 2016. május 7. 22:09 | Link

Manó

Bár a kérdést nagyon is helyénvalónak találta, nem gondolta volna, hogy valaki válaszolni is fog, és csak néhány párna alatt töltött másodperc elteltével realizálta, hogy látott valakit az imént.
- Ó - mondta, még ezt is az ágyneműbe, majd ismét felült, haja szerteszét. Megvakarta feje búbját, és álomittas képpel ismét megnézte magának Manót.
Szegény srác láthatóan nem tudta eldönteni, simán elfusson-e, vagy vágja Ellához a pálcáját, abban a reményben, hogy az majd elég időt biztosít neki ugyancsak elfutáshoz, de a lány egy ásításba fúló vigyorgással megpróbálta megnyugtatni. Aztán persze, hogy felismerte, hogy Manó az a Manó, akinek a lakásán dekkol épp, arra is rájött, hogy talán egy szép mosoly nem lesz elegendő, és illene elárulni, miért is fekszik az ő ágyában, és miért szorongatja az ő párnáját.
- Ugye van valami kajád? - kérdezte, és kissé elfintorodott, mert ez nem igazán sikerült magyarázatszerűen.
Átgondolta gyorsan a dolgot: - És.. kávéd?
Nem, Ella, ez sem jött össze - korholta magát álmosan pislogva, és körbepislogott, hol hagyta el nadrágját. Mivel a pálcája jóval kartávolságon kívülre repült, és egyébként se akart ma reggel ez az invito összejönni, a ruhaneműt inkább a padlóra hasalással és nyújtózkodással igyekezett megkaparintani.
- Tegnap este eszembe jutott valami ám! - jutott most hirtelen eszébe, de aztán arcára bizonytalanság ült ki, mert hamar rájött, hogy fogalma sincs róla, mi volt az a dolog. De legalább félig már megmagyarázta, mit is keres itt.
Felrángatta magára a nadrágot, majd talpra verekedte magát, és nagyokat ásítozva folytatta reggeli rituáléját, így, a kora délután napsugaraiban sütkérezve.
Hozzászólásai ebben a témában

Regős Manó
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 428
Írta: 2016. május 8. 17:21 | Link

öltözet

A lány nem érezte feszélyezve magát, amiért más ágyában alszik. Talán hajléktalan - futott át az ajtóban ácsorgó Manó agyán. Nagyon szívesen segített volna neki, hiszen Ella is segített neki az elemi mágiában (még ha csekély eredménnyel is, az nem rajta múlt), ezt illik valamivel viszonozni. De hogy odaadja a lakását? A szülei idegbajt kapnának. Már csak ezért is megérné. Na de mégis, a kéregetőknek a kisujját nyújtja az ember, és az egész karjuk kell neki. Nem adhatja oda a lakást néhány napra, ki tudja, mitől kell megválnia később...? Önkéntelenül eszébe jutott, amit egy könyvben olvasott nemrég. Fogalma sem volt, igaz-e, de hajlamos volt elhinni: Angliában, ha egy bizonyos ideig, talán 15 évig élsz valaki más lakásában, aki nem használja az ingatlant, onnantól a tiéd a ház.
Ella kérdéseire elterelődött gondolatai miatt elmulasztott válaszolni, viszont szemérmesen elfordult, amikor megpillantotta, miért kepeszt éppen a lány: a földön heverő nadrágjáért.
A tudatáig azért eljutottak a kérdések, mert míg hátat fordított, a szomszédos kicsi konyhafülkét fürkészte, milyen ételre is lelhet ezen a helyen. Csak egy-két dolog és semmi romlandó, vagy ha igen, akkor az már megromlott. Ha evésre vetemedett, a kastély nagytermében vagy a Navine konyhájában tette ezt.
"Tegnap este eszembe jutott valami ám" - hangzott, és Manó visszafordult, de a nadrág még mindig nem került a helyére, hát a fehér hajú elpirulva elnézett oldalra. Elkészült és félkész, megunt festmények voltak a falnak támasztva azon az egyetlen felületen, amit nem ablak borított. Egy üres vászon is állt egy állványon a szoba azon felén, mellette beszáradt festékek egy palettán.
Ella most már fel volt öltözve, de nem kötötte az orrára, mi jutott eszébe. Manó, mivel nem örökölte apja üzletember-beszélőkéjét, úgy döntött, későbbre hagyja annak firtatását, hogy hol tervez lakni Ella a jövőben. Ehelyett átlépett a szomszéd helyiségbe, benézett a hűtőbe, és beleszagolt egyetlen tartalmába, egy csökkentett zsírtartalmú tejbe. Elfintorodott, és újra bedugta fejét a szobába.
- Zabpelyhem van és fél doboz romlott tejem.
Kinyitott egy fiókot.
- És van "kettő in egy".
Ez volt ráírva az instant kávé csomagolására.
Hozzászólásai ebben a témában

Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
Írta: 2016. május 8. 22:50 | Link

Manó

Ahogy lassacskán kipislogta az álmot szeméből, Ella arra jutott, hogy valószínűleg azért van itt, mert a tegnap este eszébe jutott dolog okán fogta magát, és visszajött Manóhoz. Együtt tanultak, legalábbis megállapodtak, hogy a srác segít neki az elemi mágiában. Az, hogy valójában ezt Manó épp ellenkezőleg tudta, mivel neki is segítségre volt szüksége, és kiben, ha nem Ellában sikerült társra találni ebben, nem derült ki a különóra közepette, és egyelőre az sem, hogy mi volt az a valami, ami visszahozta a műterem-lakásba a lányt.
Elég körülményesen sikerült nadrágjába belebújnia, és sokáig is tartott a dolog, de mentségére legyen mondva, hogy kifordítva nehéz felhúzni a cipzárt. Szóval kénytelen volt újra levenni, kifordítani, majd megismételni a felhúzós procedúrát, miközben a gyomra korgását próbálta túlásítani.
- Mennyire romlott? - tűrte félre haját Manóra pislogva. - Olyan kicsit savanykás, de egy fél kiló cukorral észre sem veszem romlott, vagy mindjárt elmászik, majd kialakítja saját civilizációját romlott?
Hiábavaló küzdelmét hajával feladva lehámozta csuklójáról az egyik hajgumiját, és felkötötte azt, majd sután elrendezte az ágyat maga után. Gyűrött összevisszaság maradt így is, de Ella úgy gondolta, megtett mindent, amt tudott.
- Miben lehet itt vizet forralni? - vette át a "kettő in egyet" háztársától, különféle festékes edényeket mérlegelve.
Még mindig nem sikerült magyarázatot adnia a fehér hajúnak, de lassan elfogta az érzés, hogy megfeledkezett valami fontosról. Csakhogy, mivel azt gondolta, a tegnap esti valamiről van szó, amiről már tudta, hogy elfelejtette, nem kapcsolt túl hamar, hogy aktuálisabb dolog is van a terítéken.
Végül, miközben fogával letépte az instant kávé csücskét, és elszórt egy keveset a porból, elkerekedett a szeme.
- Jaaj, izé, nem baj ugye.. hogy, érted. - Még kereste a megfelelő szavakat, és egy tálat, amibe zabpelyhet boríthat. - Szóval, hogy benéztem. Egy kicsit. Egész éjszakára.
Hozzászólásai ebben a témában

Regős Manó
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 428
Írta: 2016. május 8. 23:38 | Link

öltözet

Nem ismerte olyan behatóan a mestertanoncot, de az addigi dolgai, és a mostani potyaalvás után a romlott tejhez való hozzáállása már nem is annyira lepte meg Manót.
- Ezt... ennek megállapítását rád bízom - ezzel átengedte Ellának, hogy megkóstolja a fehér trutymót.
- Még nem hallok csatakiáltásokat odabentről - próbált ő is vicces lenni.
Jó házigazdaként elővett egy bögrét, és megtöltötte vízzel.
- Varázsolhatsz, ha szeretnél, nekem itt nincs vízforralóm vagy ilyesmim. Meg... az a fém... tégely sem.
Varázslófalu lévén bérelt lakásában gáztűzhely nem volt. De aki a lábosnak vagy fazéknak a nevét sem tudja, annak valószínűleg ez kifejezetten életmentő körülmény.
A doboznyi zabpelyhet is elővette, Ella pedig tálat keresett hozzá, amit az egyik felső szekrényben meg is találhatott. Manó a konyhapultnak döntött fenékkel hagyta, hogy a lány reggelit készítsen magának. Aztán elővegye a kényes témát. Fehérhaj megkönnyebbülten sóhajtott, hogy nem neki kell kezdeményeznie. Rövid szünet után, melyben kitalálta, mit mondjon, válaszolt. Valami egész mást.
- Nem probléma, örülök, ha segíthet...ett. A lakás.
A cipője orrát bámulta, amit elfelejtett levenni a bejárati ajtónál, mikor meghallotta Ella ébredezésének hangjait. Aztán felsandított.
- De ez csak ilyen egyszeri volt, ugye...? A szüleim nem örülnének... - úgy döntött, egyszerűbb az anyjára és apjára kenni a dolgot.
- Na, ehető a tej? - váltott témát. - Képzeld, ma a reggelinél a suliban valaki minden ételt káposztává változtatott!
Utoljára módosította:Regős Manó, 2016. május 8. 23:40
Hozzászólásai ebben a témában

Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
Írta: 2016. május 9. 20:00 | Link

Manó

Ahhoz képest, hogy hívatlanul állított be hozzá, sőt, még mindig nem jutott el a magyarázkodásig, illetve a bocsánatkérésig (később se) ittlétét illetően, Manó nagyon kedves és figyelmes házigazdának bizonyult. Ella hamarosan egy bögrével és egy tál zabpehellyel kiegészítve találta magát.
Háztársa megjegyzésére fejét elfordítva odahajolt a tálkához, amit az előbb vadászott le, és töltött meg a zabpehely két legfontosabb kiegészítőjével (nevezetesen a zabbal, és a tejjel), hogy meghallgassa, vannak-e csatazajok. A nagy fülelés közepette a haja persze belelógott a fehér trutymóba, de a lány láthatóan nem vette észre ezt, aztán sem, hogy csöpögve visszavonult, és letelepedett a fal mellé egy párnára, ölébe helyezve a zabpelyhet.
Elmélázva, reggelijét nyammogva pislogott fel Manóra, miközben ujját a padlón pihenő bögre vízben forgatta.
- Azt hiszem, hogy.. igen. Ez elég borzasztó - jelentette ki, látszólag jól meggondoltan, majd olyan lelkesen belapátolta az ételt, mintha sohasem evett volna jobbat. Végül meg is köszönte mosolyogva a fogást.
- Ez egy klassz lakás - nézett körbe, elismerően bólogatva a falaknak. - Tetszik, hogy ilyen világos, meg nincs benne sok bútor, amiket kerülgetni kellene. Védánál folyton orra bukom, mikor este hazamegyek. Meg mondjuk az ő háza messzebb is van.
Ezzel lényegében meg is magyarázta, miért Manó lakásába tört be, ahelyett, hogy mondjuk a kastélyban, vagy keresztanyjánál aludt volna. Ez a boglyas téri kégli egyszerűen jó helyen volt.
- Egyszeri..? - váltott papagájba egy pillanatra. Aztán haját rázva bólogatott, és úgy döntött, jobb lesz, ha megtartja magának azt a részletet, hogy mióta ismeri a srácot, rendszeresen ide szökött be hortyogni egyet. Igazából kész csoda, hogy csak most futottak össze.
- Peersze, egyszeri, eskü! Most először, és utoljára, soha többet! Igen, igen! - A tőle telhető legkomolyabb arccal igyekezett mindezt közölni, de aztán kénytelen volt jót nevetni Manó történetén.
- Komolyaaan? És én pont erről maradtam lee? Biztos volt nagy visongás!
Hozzászólásai ebben a témában

Regős Manó
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 428
Írta: 2016. május 9. 22:00 | Link

öltözet

Először Ella nem válaszolt, de hát hogy is társaloghatna úgy, hogy közben állva eszik, mint az egyszarvúk? Manó követte saját szobájába, és szintén leült a padlóra, ő a beszáradt festékek mellé. Egy kékesszürke folyadékkal telt tálkából egy ecsettel locsolgatott vizet a száraz, színes gubacsokra. Azért akkor felnézett, mikor meghallotta a falatozás csámcsogó hangjait közvetlenül az után, hogy a lány bejelentette, pocsék a romlott tej.
Épp nyitotta volna a száját, hogy ha annyira durva, talán mégsem kéne, gyomorrontás, hasmenés, de úgy látszott, háztársát a legkevésbé sem érdeklik a következmények, annyira éhes.
Az undor után a megkönnyebbülés következett. Nyugtázhatta ugyanis, hogy ez volt az első és utolsó alkalom, hogy Ella hívatlanul beállított. Így nem kell keresnie senkit, aki valami bonyolultabb varázszárat bűvöl a lakására. Egy kicsit gonosznak érezte magát, amiért ilyeneken gondolkodik, de hát... ez a dolgok rendje. A másiknak kéne udvariatlannak éreznie magát amiatt, hogy betört a lakásába. Nem hitte, hogy Ella valaha is udvariatlannak érezné magát bármiért. De azért szórakoztató lány, és segítőkész, és okos - tette hozzá magában, nehogy csak rosszat gondoljon róla.
- Azt nem tudom - mármint, hogy mekkora volt a visongás -, amikor eljöttem, még azt hittük, a konyhások hibája.
Legalábbis Manó ezt hitte. És erre a mondatra megkordult a gyomra is. Be kell néznie az étterembe egy kis reggeliért, akármennyire is szeretné elodázni az evést. Ha elájul, és ez valamelyik barátja fülébe jut, megtömik, mint egy kacsát. Fenyegették már ilyesmivel.
- Én is elég éhes vagyok, de... és félre ne érts, hálás vagyok... a tej elfogyott. Ha befejezted, indulhatunk? - kérdezte, remélve, Ella nem dönt úgy, hogy inkább itt maradna. Az kínos volna.
Hozzászólásai ebben a témában

Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
zárás
Írta: 2016. május 14. 18:26
| Link

Manó

Még nagyban próbálta elképzelni, micsoda káoszt okozhatott a reggelinél az a mókás kedvű iskolatársa, aki káposztát csinált mindenből, miközben a bögrében felforrt a víz, és bugyogva kiszökött belőle. Ella kissé későn kapcsolván gyorsan kikapta ujját belőle, és beleszórta a instant port. Majd pálcájáért nyúlt, és először látszólag fel sem fogva Manó finom utalását a távozást illetően, nekilátott feltakarítani maga körül. Felszárította a kifutott vizet (legalábbis egy részét), és a tegnap éjjel elszórt cuccait is jobb belátásra igyekezett szétszórtságukat tekintve bírni (vagyis egy-két nem túl pontosan irányított mozdulattal maga felé rángatta őket, de ügyetlenségének köszönhetően egy-két ecset, és festékes tálka is megindult irányába).
Bocsánatkérő mosoly keretében fordult végül a másik navishoz:
- Ugye nem baj, ha út közben iszom ezt meg? - Bögréjét felemelve löttyintett ki még egy keveset a földre. - Hupsz, ezt is feltakarítom.. vagy mégse.
Kissé kikerekedett szemekkel szemlélte meg eddigi sikereit a szoba kitakarításában, majd felkecmergett, és mielőtt még Manó további finom utalásokat tehetett volna, például arra, hogy nem szeretné, ha Ella lenyúlná az egyik bögréjét, már el is indult az ajtó felé.
- És még egyszer köszi, hogy itt lehettem!
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér