36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
Írta: 2014. december 31. 22:11 | Link

Aaron


Szilveszter este volt, Ella pedig épp a hatszázadik kávéját kortyolta körülbelül, legalábbis ugribugri, kerge-berge nyurga-burga módon, mintha fejében őrült muzsikára rótta volna eszement tömegek táncukat, úgy mozgott, kerülgette az embereket, és akinek mégis nekiment, attól nevetve bocsánatot kért, majd ment tovább.
Pedig aztán kicsit sem volt ekkora buli a faluban. A téren sokan jártak-keltek, muzsikazene szólt, és egy-két árus is kivonult portékáival, hogy színes füstöt okádó dudákat, apró kis petárdákat - de nem azokat a veszélyes és teljesen béna mugli fajtákat - színes fejfedőket, és kiegészítőket áruljanak. Volt olyan álarc is, mely rövid időre viselője hangját is elváltoztatta, hogy azt az állatot idézze, melyet a maszk megformált. Nyilvánvalóan páran túl hamar szerezték be a farsangi cuccokat is, a lényeg, hogy volt minden. Persze enni és innivaló is.
Kávéjával végezve, az üres csészét elhajítva - mely egy rajta hagyott bűbájnak hála nyomban gombává változott a földön - már fel is kapott egy pohár pezsegő italt, és kicsit többet is adva fizetségül - Véda pénze volt, nem az övé - már suhant is tovább.
A tér felett mágikus számok ragyogtak, melyeket bárhonnét is néztek az ünnepségre érkezők, mind ugyanúgy láthatták: 2014.
Ella alig győzött nézelődni, pedig nem most először látott hasonlót, de mégiscsak ez volt az első, melyet ebben az országban csodálhatott meg. Ráadásul közelről, ugyanis ezeddig lengyelben anyja nemigen engedte sehová az éjszaka közepén, Véda azonban ha próbált is szigorú lenni, nem fogta olyan rövid pórázon keresztlányát, hogy az ne tudja kiszórakozni magát.
Nem sok volt már hátra ebből az évből, és Ellának minden oka megvolt az ünneplésre. Lezárta élete egy szakaszát, és most minden egyszerűen csak fantasztikus volt.
Hozzászólásai ebben a témában

Aaron E. Blake
INAKTÍV


Lenke's dark peasant
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 567
Írta: 2014. december 31. 22:36 | Link

SzökdécsElla

Szilveszter éjszakájára még Aaron sem tudott munkát szerezni. Bár mindent megpróbált, de a Pandorás felettese csak nevetett rajta. Mintha olyan vicces lenne, hogy valaki szeretni minden percét hasznosan eltölteni. Unalmában úgy döntött, az iskola környékét fedezi fel. A falubeli nyüzsgés remek gondfeledtető. Nem mintha Aaron búslakodott volna. Nem, kicsit sem. Épp csak eszébe jutott a tavalyi Szilveszter, és vele a régi haverok. A lány, akit majdnem megölt.
Persze nem bánja, amit tett, Aaron nem olyan, hogy bármit is megbánjon, vagy, hogy azt beismerje magának. De ideje felejteni, azt is, hogy egyáltalán megkörnyékezte az a gondolat, hogy valamit rosszul csinált. Az egyik árusnál szerez valami töményet, és egyből le is hajtja. Nem tervez berúgni, de egy kis kedvcsinálóval nincs semmi baj.
A környezetében minden színes, csicsás, ragyogó. Próbál nem is nézni sehová, vagy, ha már muszáj, akkor felfelé, de így közlekedni nem éppen szerencsés. Na, Aaront mondjuk nem érdekli, ha megtaszít másokat, még csak bocsánatkérésre sem vesztegeti az idejét. Egyszer azonban sikerül frontálisan ütköznie valakivel. A hirtelen behatástól hátrataszítódik, de gyorsan visszaszerzi az egyensúlyát, és már nézi is, mekkora a baj.
Egy vörös hajú lányt sikerült eldózerolnia:
- Bocsi, jól vagy? - nyújtja felé a kezét.
Hozzászólásai ebben a témában
Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
Írta: 2014. december 31. 23:06 | Link

Aaron


Az még egy dolog volt, hogy ő nem figyelt oda, kinek vagy minek megy neki a nagy ugrabugrálás közepette, mert a legtöbb emberben benne volt egy bizonyos ösztön, hogy ha egy kiszámíthatatlanul mozgó valamit, vagy ezesetben valakit pillantanak meg, gyorsan kitérjenek az útjából, esetleg rászóljanak, hogy héhé, vigyázz, de mindenképpen felmerült bennük egyfajta védekezési ösztön, vagy reflex.
Ha azonban épp úgy esett - és most úgy esett -, hogy valakinek nem tűnt fel az ottléte, mert hasonlóképp nem figyelt oda, akkor minden esély megvolt a karambolra. Ella épp a zenére mozgott jobbra-balra, és szemét behunyva, mosolyogva örült az estének, mikor valaki úgy nekiment, hogy minden próbálkozása ellenére szinte zuhanórepülést mutatott be a talaj irányába. Egy-két másik emberben azért sikerült megkapaszkodnia közben, és azokat is kicsit megtaszítani, hogy meglegyen a dominó-effektus, melyet mindig is ki akart próbálni, aztán már csak arra eszmélt, hogy valaki nyújtja felé a kezét, és a bocsánatát kéri.
Ella rávigyorgott, először az illető kezére - nem mintha azt mókásnak találta volna, csak a helyzeten máris muszáj volt derülnie egy jót -, majd miközben sajátját belehelyezte, felpillantott a másikra is.
- Persze, jobban, mint jól! Most már megvan a kellő löket, hála neked!
A segítő kezet elfogadva felkecmergett, majd megvizsgálta, és leporolta magát. A nadrágja kiszakadt a térdénél, de kicsit össze is koszolta magát, de hát annyi baj legyen.
- Amúgy nem kell ám fellökj, legközelebb csak nyugodtan bökj oldalba, vagy ilyesmi - nevetgélt tovább, majd az egy hirtelen fényvillanást látva felpillantott a tér felett lebegő számokra ismét. Azok fényesebben ragyogtak most kicsit, és már egy visszaszámlálást mutattak. Percek voltak hátra már csak az óévből.
Hozzászólásai ebben a témában

Aaron E. Blake
INAKTÍV


Lenke's dark peasant
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 567
Írta: 2014. december 31. 23:36 | Link

SzökdécsElla

A felsegített lány gyanúsan nem józan, ami persze egy ilyen napon nem is túl meglepő, bár a kora - amit Aaron egyelőre csak megtippelhet - esetleg akadálya lehetne a piálásnak.
- Annyira káprázol, hogy egyébként féltem, észre sem veszel - próbál a srác belerázódni a hangulatba, felvenni a lány ritmusát. Elvégre ha már lejött mulatni, igazán nem szalaszthat el egy ilyen lehetőséget. Még mindig jobb egy ismeretlen részeg lánnyal köszönteni az új évet, mint egyedül. Pláne, ha az embert kísérti a múlt.
- Ha nem zavar, csatlakoznék hozzád, mint utolsó társaságod ebben az évben - villantja hamis mosolyát a lányra, mely udvariasnak és kedvesnek hat, elég jó emberismerőnek kell lenni ahhoz, hogy valaki felfedezze benne a hazugságot. Vagy csak ismernie kéne Aaront.
- Együtt biztos sokkal mókásabb minden. Mondjuk a... - Felrémlik előtte egy emlék egy nevető táncoló lányról. - ...tánc! Nincs kedved táncolni? - néz érdeklődve a vörösre, és már agyal közben, hogy mit vethetne még fel ötletként, ha ezt visszautasítja ideiglenes társasága.
Aaron nem gyakran vágyakozik mások közelsége után, de most mégis eltökéli, hogy nem hagyja lerázni magát. Akárhogy is fog próbálkozni a kiscsaj, ő mellette marad. Még akkor is, ha közben esetleg feltűnik a lány pasija.
- Egyébként Aaron vagyok, de hívhatsz Ednek is - ajánlja fel készségesen, továbbra is kedvesen villogtatva fogait a lányra.
Hozzászólásai ebben a témában
Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
B.Ú.É.K.
Írta: 2015. január 1. 00:00
| Link

Aaron


A tömeg egyre hangosabb volt, szólt a zene, az emberek nevettek, és táncoltak, persze nem nagyvárosi őrültek módjára - Ellát szinte ki is nézték maguk közül, főleg azután, hogy kis híján lyukat ütött az ünneplők tömegében, mikor eltaknyolt a kövön (némi segítség hatására). Aztán a számláló változott, a tömeg pedig poharakkal felvértezve várta, hogy nullába forduljon a színes, csillogó varázslat a fejük felett.
- Igazad lehet, most kicsit húú meg haa - nevetett, miközben, hogy nehogy felboruljon, belekarolt a másikba. Így biztosabb volt.
Másik kezébe valahonnét beleakadt egy újabb pohár pezsegős lötty is, és ekkor eszébe jutott, hogy a másikkal fogalma sincs, mi történhetett. Vélhetően elrepült vele együtt, mikor a földön kötött ki. Vagy lehet, hogy még előtte megitta, csak fel sem tűnt neki? Kezdett elmosódni körülötte minden, és a térdében égő fájdalom is furcsamód az egész őrület részévé vált, együtt lüktetett a másodpercekkel, melyeket az éjszakába harsogtak innen-onnan.
- Imáádok táncolni! - nevetett rá boldogan, jól kifejezve, hogy de, nagyon is van kedve hozzá, és bizony az újévet nem is szerette volna szívesebben indítani egyébbel, mint tánccal kifulladásig.
Kicsit odébb egy túl hamar elsült petárda robbant, máshol dudák szóltak, egyfajta előzenekarként az éjfélt követő hangzavarnak. Hét.
Szélesen vigyorogva, a szemében tükröződő fényekkel nézelődött a Szendrei lány, és bár a zene közben elhallgatott, ő tovább mozgott, nem bírt magával, és persze rángatta a másikat is ennek megfelelően. Öt.
A tömeg már egy emberként számolt, és bár Ella a számolásba már egész kiskorában belejött, most valahogy ő is örömét lelte abban, ha azt kibálhatja, hogy Három. Kettő. Egy.
Dudák harsogtak, színes ködfelhőbe vonva az ünneplőket, és az égen ragyogó, szikrákat hányó, szinte táncoló számokat felett tűzijáték robbant.
Ella pedig szembefordult a sráccal, és megkapaszkodva ruhájában rántotta oda magát hozzá, és csókolta szájon.
Majd néhány másodperc után eleresztette, és fülig éri vigyorral a magasba lendítette karjait. A kezében tartott pohár tartalma rövid úton távozott az ünneplő tömegbe, de valószínűleg senki sem bánta, még Ella sem, mert annyi még épp maradt benne, mellyel koccinthatott.
- Boldog... hikk! Új évet.. öhm.. mit is mondtál, hogy hívnak?
Vidáman ránevetett, kinyújtotta felé poharát, majd azon is jót kacagott, hogy abban szinte csak egy fél korty lötyögött.
Nem baj, minden nagyon klassz volt.
Hozzászólásai ebben a témában

Aaron E. Blake
INAKTÍV


Lenke's dark peasant
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 567
Írta: 2015. január 1. 00:35 | Link

SzökdécsElla annyira egyre gondoltunk XD

Amennyire rosszul indult Aaron napja, annyira jónak tűnik a vége. Na, nem a lány miatt, de végül is újabb sikeres évet tudhat maga mögött, buliban van, társaságot is szerzett. Bár próbálkozásai esetlenek, az elszállt lánynak ez fel sem tűnik.
A táncra felkérés működik, de Aaronben felmerül a gondolat, hogy az ismeretlen csinoska ilyen állapotban valószínűleg mindenre lelkesen rábólintana. Közös mozgásuk talán emlékeztet táncra, de nem is az a lényeg, hogy egy zsűri hogyan értékelné a produkciójukat. Az a fontos, hogy jól mutassanak együtt, ehhez pedig elég, ha ők élvezik a dolgot, márpedig a lány úgy néz ki, nagyon is boldog, így aztán Aaronnek elég mosolyognia és követni a mozgását.
Megindul a visszaszámlálás. A fiú megáll, bár a lány még próbálja ráncigálni. Hirtelen felködlik benne egy újabb emlékkép egy hasonlóan vidám lányról, amint éppen rángatja valahova. De nem akar emlékezni. Helyette szemügyre veszi a mellette álló fruskát. Eszébe ötlik egy képtelen ötlet: mit szólna hozzá, ha csak úgy lesmárolná? Mit szólna? Tök részeg. Valószínűleg nem tiltakozna. Már csak az a kérdés, van-e olyan gátlástalan Aaron, hogy ki is használja a helyzetet. Ez sem kérdés.
Hajolna is a lány fölé, de akkor ő megragadja a ruháját, és Aaron egyszer csak arra eszmél, hogy megelőzték. Nem zavarja, igyekszik belefeledkezni a csókba. Kívülről valószínűleg aranyos párnak tűnnek. Mikor a lány elengedi, felegyenesedik, szerez a közelből még egy kis piát, miközben a lány sajátjával meglocsolja a mögötte álló pasast.
- Boldog új évet! - koccintja a fiú a poharát a lányéhoz, majd felhajtja a benne lévő tüzes vizet. - Nem számít, hívj, ahogy akarsz! - nevet fel végül. - Hazakísérjelek? Vagy mutassak valami szépet? - kérdezi karját nyújtva a lánynak. Ha már szép az élet, legyen még szebb.
Hozzászólásai ebben a témában
Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
Írta: 2015. január 1. 00:53 | Link

Aaron


Kavargott a tömeg, többen pálcájukat emelve lőttek szikraesőt az égbe, és a dudaszó valószínűleg az összes pixit kikergette a falu valamennyi padlásáról, de hogy ebben a percben senki nem aludt a környéken, az biztos volt.
Ella pedig gondolkodás nélkül cselekedett, és nemhogy hagyta magát megcsókolni, de ő maga ugrott rá szegény srácra, aki szerencsére nem ellenkezett, így a néhány másodperces összeölelkezés nem azzal végződött, hogy Ella megint a földön találta magát. Bár amilyen jókedvű volt, az sem zavarta volna különösebben.
Koccintottak, és eltüntették poharaik megmaradt tartalmát is, majd egy újabb gomba párossal gazdagították az utcaképet. Okos ötlet volt, Ella talán még le is állt volna elismerően bólintani a szellemi atyának, aki ezeket a poharakat megálmodta, de nem volt abban az állapotban, hogy megállhatott volna.
- Jóó, de mi van, ha mondjuk Elemérnek akarlak hívni? Vagy nem, várj.. - felemelte az ujját, hogy ezzel is türelemre intse, hogy na majd most mindjárt megmondja a tutit, de végül csak majdnem nekiesett valakinek. Úgy tűnt, jobb lesz, ha inkább mozgásban marad.
- Ne, mégse várj, és még neeee..! Ne kísérj hazaa! Véda tisztára ki lesz borulva, ha megint felébresztem..
Megfogta Elemér - vagy mi is lehet a neve? - kezét, mert bizony a másik alternatíva sokkalta jobban érdekelte. Még csak néhány perce volt 2015, szóval..
- Vevő vagyok a szépre, jóra, mókásra, minden, mi jó, jöhet!
Hozzászólásai ebben a témában

Aaron E. Blake
INAKTÍV


Lenke's dark peasant
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 567
Írta: 2015. január 4. 18:47 | Link

SzökdécsElla

Aaronnek annyira jókedve kerekedik az alkoholtól, és a lány váratlan ajándékától, hogy neki már az sem számít, ha Elemérnek szólítják. Végül is nem mindegy? Akár lehetne Elemér is. Amúgy sincs teljesen tisztában a magyar névadási szokásokkal, fogalma sincs, hogy ez mennyire gyakori vagy éppen ritka elnevezésnek számít. Feltűnően vigyorogva figyeli a lány bénázását, eszébe nem jutna segíteni neki, vagy netán elkapni, amikor az majdnem letarolja a mellette elmenni igyekvő embert.
Aaronnek most keres a világ, tiszta lappal indul egy vadonatúj évben. Felajánlja, hogy hazakíséri a lányt, de az úgy tűnik nem kér belőle, szórakozna inkább, pedig talán egy ágy valóban jól jönne neki. De hát ha az ember emelkedett hangulatban van, addig akarja nyújtani a pillanatot, amíg csak lehet. Pedig az ilyesmiből általában nem sül ki semmi jó.
Mikor a lány megfogja a kezét, csak bólint egy aprót, és már indul is. Célja nincs messze, alig pár perce látta, de azért sietősre veszi a figurát, mert addig kéne odaérniük amíg még tart a tűzijátékozás. Sikerül is, bár Aaron nem biztos benne, hogy nem vezette néhányszor neki a lányt a szembejövőknek. Mindegy, túlélte.
Céljuk egy stand, ahol üvegárukat árulnak. Kicsiket, nagyokat, szögleteset, kereket, oválisat, kúp alakút... A funkcionalitásuk szerint is sokféle tárgy - váza, pohár, fülbevaló, salátástál, dísztárgy... - visszatükrözi a tűzijáték színeit, megsokszorozza látványukat, valósággal káprázik bele az ember szeme, ahogy nézi. Aaron elégedetten, büszkén néz a lányra, mintha ő találta volna fel az üveget és a kristályt. Ha a csaj hagyja, ujjait összefűzi az övével, majd lehajol hozzá, és a fülébe súgva elhívja a közeli szállóba.
Hozzászólásai ebben a témában
Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
Írta: 2015. január 4. 22:52 | Link

Aaron


Pörgés-forgás, vidámság, hangzavar és örömkiáltások, melyek az éjfélt követően csak még nagyobb lendülettel borítják fel az éjszaka nyugalmát, zavarják fel csendes, sötét állóvizét, és forgatják az egészet egy nyüzsgő, színes kavalkáddá. Elmúlt az előző év, és már itt volt egy újabb, ezek voltak a 2015-ös Bogolyfalva első pillanatai, akárcsak a benne ünneplő tömegeké, köztük Ellával, aki boldogan kalimpálva intett búcsút az óévnek, és köszöntötte az újabbat, a legjobbakat várva tőle.
És az sem volt éppenséggel kevésbé örömteli, hogy belebotlott valakibe, akivel együtt örülhetett. Persze valójában a srác volt az, aki őbelé botlott, de ez igazán nem számított. Sem pedig a neve, mert Ella komolyan tartott tőle, hogy úgysem tudná megjegyezni most. Jó volt az Elemér.
És persze az éjfél volt a tetőpontja a szilveszternek, de ez nem jelentette, hogy ne folytatódna az este, a buli kifulladásig tart. Vagy rosszullétig, de Ella az előbbire épített.
És Elemér szépet ígért neki, előtte pedig táncolni hívta. Még szép, hogy nem fogja hagyni, hogy hazakísérje. Követte hát arra, amerre a fiú húzta, közben szökdécselt, forgolódott, kerülgette az embereket, és akinek nekiment, attól nevetve kért bocsánatot.
Aztán megálltak az ünneplők táncoló, hömpölygő tömege mellett, egy ragyogó kristályokat árusító stand mellett, melyet Ella elképzelni sem tudott, miért állíthattak fel, de olyan nagyon nem is akart ezen elmélkedni, csak csodálta a fényeket, színeket, és hagyta, hogy összefűződjenek ujjaik.
Ajkába harapott, mikor megérezte a füléhez hajoló srác meleg leheletét, szavaira pedig elnevette magát. Kicsit meg is görnyedt, aztán a másik felé fordult, és belekapaszkodott. Kavargott vele a világ, és egyszerre úgy érezte, ha elereszti őt, biztosan eltaknyol az utca kövén. Már megint.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér