A Fő utcza egyik vége egy elég nagy kiterjedésű, lapított kör alakú térbe fut bele, melynek közepén egy furcsa alakú szökőkút áll. Nem is kör, nem is szögletes alakzat, inkább hasonlít egy amőbára. Egy nagy bagoly áll a szökőkút közepén és a csőréből vízsugár tör elő. Körülötte sok kis apró bagoly is követi példáját. Még a nagy bagoly egyik vállán is csücsül egy. Durva, szürkés kőből készültek, úgymint maga a szökőkút is. A szökőkút körül padok találhatóak és a padok mögött bokrok, nyurgább fák állnak, hogy a padon ülőknek árnyékot biztosítsanak, ha netán a szökőkút körül szeretnének üldögélni. A téren főként a fontos, hivatali intézmények állnak, minden egy helyen. A Fő utczával éppen szemben, a tér túloldalán a helyi vasútállomás épülete terpeszkedik el, a sínek mentén egy árnyas sétányra jutunk. De itt van még a Posta, ahol külföldi és belföldi levelezésre is kölcsönözni lehet baglyokat; a könyvtárral egy épületen osztozó Művelődési Ház és Bogolyfalvi Hivatal; és Bogolyfalva előkészítő iskolája is, a közelében kedves játszótérrel.
|
|
|
Farkas fiúbácsi. *____*[zárt játék] - kap egy ilyet is, mert menő. Ki lett téve otthonról, ilyet! Délelőtt van még csak, de máris elpucolt a házból, Manda néni haragjától tartva. Kiva még iskolában van, de a néni meg már túlságosan viselős ahhoz, hogy bejárjon órákra, így otthon van vele. Renée épp kísérletet tett arra, hogy vajon mennyire nehéz egy késsel egy váza tetejéről eltalálni egy banánt, mikor Manda belépett a nappaliba és megijesztette. Na, ez nem volt okos dolog tőle, mert pont a megijesztés pillanatában eresztette volna el a fegyverét, de így egy kicsit később sikerült a mutatvány, minek következtében a kés a vázában landolt, ami nem restellett nagy csörömpöléssel összetörni. Töki nem várta meg, hogy Manda méregbe guruljon, egy tolvaj ügyességével lavírozott ki mellette a nappali ajtóban, aztán meg felkapta az egyik cipőjét és szaladt ki a házból. Tehát lényegében nem kitették, hanem elmenekült a lakástulaj dühe elől. De ez neki egyre megy, kitették és pont, vége. A papucsát a lábtörlőn hagyta, azt nem hozta magával kirándulni, a végén még valami orv támadó ellopja tőle, aztán meg miben mászkál otthon, mi? Nem-nem, annál sokkal értékesebb számára a lábbeli, anélkül felfázna a praclija a hideg kövön. Így a cipőjében, meg a nála maradt 4 késével indul el kirándulni Bogolyfalván. Az eredeti terve az volt, hogy felmegy a kastélyba és felkajtatja Kivát, hogy otthon mostohán bánnak vele, legyen szíves intézkedni az ügyben. De végül arra jutott, hogy nem érdemes a nővére nyakára mennie ezzel az üggyel, előbb-utóbb úgyis hazajön majd, akkor rázúdítja majd a kis panaszát. Addig még van idő, nem is kevés, és addig nem nagyon akaródzik neki a visszamenetel a Macskabagoly utczába, míg azt nem a nővére karjába kapaszkodva teheti meg. Így elindul be a faluba, hogy valami tevékenység után lásson. A térre érkezve igencsak felcsillannak a kis szemei, mert lát fát, még hozzá nem is keveset! Hanem sokat! Sose hittük volna, igaz? Az egyik szimpatikus egyedre fel is kapaszkodik, mászik felfelé, mint valami mókus, viszonylag jól ért a magas dolgokra való feljutáshoz, habár egy kicsit még mindig iszonya van odafent a kis allűrje miatt a trapézzal. Mindenesetre bebújik a lombkoronába, hogy senki ne vegye észre, de ő maga meg lásson mindent és mindenkit.
|
|
|
Renée Faraday INAKTÍV
késdobáló istennyila. offline RPG hsz: 50 Összes hsz: 816
|
Írta: 2014. július 1. 03:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=327308#post327308][b]Renée Faraday - 2014.07.01. 03:58[/b][/url] Farkas fiúbácsi. *____*[zárt játék] - kap egy ilyet is, mert menő. Ki lett téve otthonról, ilyet! Délelőtt van még csak, de máris elpucolt a házból, Manda néni haragjától tartva. Kiva még iskolában van, de a néni meg már túlságosan viselős ahhoz, hogy bejárjon órákra, így otthon van vele. Renée épp kísérletet tett arra, hogy vajon mennyire nehéz egy késsel egy váza tetejéről eltalálni egy banánt, mikor Manda belépett a nappaliba és megijesztette. Na, ez nem volt okos dolog tőle, mert pont a megijesztés pillanatában eresztette volna el a fegyverét, de így egy kicsit később sikerült a mutatvány, minek következtében a kés a vázában landolt, ami nem restellett nagy csörömpöléssel összetörni. Töki nem várta meg, hogy Manda méregbe guruljon, egy tolvaj ügyességével lavírozott ki mellette a nappali ajtóban, aztán meg felkapta az egyik cipőjét és szaladt ki a házból. Tehát lényegében nem kitették, hanem elmenekült a lakástulaj dühe elől. De ez neki egyre megy, kitették és pont, vége. A papucsát a lábtörlőn hagyta, azt nem hozta magával kirándulni, a végén még valami orv támadó ellopja tőle, aztán meg miben mászkál otthon, mi? Nem-nem, annál sokkal értékesebb számára a lábbeli, anélkül felfázna a praclija a hideg kövön. Így a cipőjében, meg a nála maradt 4 késével indul el kirándulni Bogolyfalván. Az eredeti terve az volt, hogy felmegy a kastélyba és felkajtatja Kivát, hogy otthon mostohán bánnak vele, legyen szíves intézkedni az ügyben. De végül arra jutott, hogy nem érdemes a nővére nyakára mennie ezzel az üggyel, előbb-utóbb úgyis hazajön majd, akkor rázúdítja majd a kis panaszát. Addig még van idő, nem is kevés, és addig nem nagyon akaródzik neki a visszamenetel a Macskabagoly utczába, míg azt nem a nővére karjába kapaszkodva teheti meg. Így elindul be a faluba, hogy valami tevékenység után lásson. A térre érkezve igencsak felcsillannak a kis szemei, mert lát fát, még hozzá nem is keveset! Hanem sokat! Sose hittük volna, igaz? Az egyik szimpatikus egyedre fel is kapaszkodik, mászik felfelé, mint valami mókus, viszonylag jól ért a magas dolgokra való feljutáshoz, habár egy kicsit még mindig iszonya van odafent a kis allűrje miatt a trapézzal. Mindenesetre bebújik a lombkoronába, hogy senki ne vegye észre, de ő maga meg lásson mindent és mindenkit.
|
|
|
|
Kolf Krisztián INAKTÍV
Alíz az öribarim. Ha hozzányúlsz, visszajövök! >:) offline RPG hsz: 117 Összes hsz: 598
|
Írta: 2014. szeptember 12. 18:10
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=383095#post383095][b]Kolf Krisztián - 2014.09.12. 18:10[/b][/url] A nagyon türelmes Renée :3 Krisz a mai napon is mindent megtett, hogy sikeresen elszökjön az óra elől, most éppen talán a mágiatörténet került sorra. Vagy a bűbájtan? A fene se tudja már. Korábban se nagyon járt be az órákra, ugyanis egyikhez sem talált magában elég motivációt. Végül is, mit nyer azzal, ha jó jegyeket kap? Hamarabb itt kell hagynia az iskolát, ezen kívül pedig nincs hely, ahova mehetne. A saját lábon állás is csak addig létszükséglet, amíg az ember oda nem kerül, hogy napi nyolc óra munka, nyolc óra minden egyéb és az utolsó nyolc órában fáradt kóválygás. Az meg kinek hiányzik? Na, szóval Krisz nem állhatna modellt a mintadiák élő szobrának, de még talán az egyszerű diákénak sem, de ha létezne szobrász, akinek vágya lenne megalkotni a legtöbb óráról lógó, vagy a legtöbb nulla pontos dolgozattal rendelkező srác szobrát, keresve sem találhatna jobb alanyt. A fiú most is éppen a falu felé sétál, azon mélázva, hogy mivel is töltse ki üres óráit, melyet évfolyamtársai nélkül kénytelen tölteni. Eszébe villan egy múltkori óra, melynek kihagyása alkalmat teremtett számára, hogy kipróbáljon néhány egyszerű, de nagyszerű csapdát. Amíg a diákok odabent vért izzadtak, hogy eszükbe idézzék a megfelelő válaszokat, addig ő az ajtók fölé különféle hatású folyadékokat és porokat helyezett el, amik egy egészen primitív csapdának köszönhetően az elsőnek kilépő nyakában kötöttek ki. Krisz mázlijára a legtöbbször ez nem a tanár volt, bár a srác némileg talán sajnálta a dolgot. Na, de így is mulatságos volt nézni a viszketőportól vakaródzó, különleges folyadéktól állatfüllel parádézó vagy éppen egyszerű festéktől színes áldozatok arcát. Gondolatai megnevettetik a fiút, aki közben lassan leér a faluba. Innentől kicsit óvatosabban közlekedik, hiszen nem akarja, hogy egy buzgó, aggódó lelkű falulakó kérdezősködni kezdjen, esetleg visszarángassa a kastélyba. Bokortól bokorig sunnyog, mígnem elér a Boglyas térig, ahol kinéz magának egy vastag törzsű fát. Éppen megfelelő búvóhelynek tűnik arra a kis időre, amíg eldönti, hogy innen hova tovább.
|
|
|
|
Renée Faraday INAKTÍV
késdobáló istennyila. offline RPG hsz: 50 Összes hsz: 816
|
Lelegelem a hajat a fejedről. :3 Írta: 2014. október 8. 21:52
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=400857#post400857][b]Renée Faraday - 2014.10.08. 21:52[/b][/url] Farkas fiúbácsi. *____*Munkál még benne a sértettség, mert egyszerűen képtelen megérteni azt, hogy hogyan lehetett ennyire fontos az az agyagizé. Bár lehet, hogy Manda már csak valami okot keresett arra, hogy végre egyedül legyen otthon egy kicsit, ezért inkább aljasan besomfordált a nappaliajtóba és megvárta azt a pillanatot, amikor biztosan rá tudja hozni az infarktust Renée-re úgy, hogy az valami galibát is okozzon. Bár a nőnek lényegében feldühödni sem volt ideje, olyan gyorsan tűnt el a ripityára tört váza elől, mintha ott sem lett volna, azért érezte, hogy ha néhány másodperccel még tovább marad, akkor itt bizony vérontás lesz, és az ő vére fog csinos kis patakokban folydogálni a padlón. Tetszik neki ez a fa, igencsak szimpatikus példány a drága, vagyis Tökinek az. Jól meg is öleli a vastag törzset, ahogy óvatosan egyensúlyozik két vékonyabb ágon, nehogy azok leszakadjanak alatta. Nincs kedve lehuppanni innét. Valaki megáll a lombok alatt, ő pedig megmerevedik hirtelen. Egy fiú az, vagyis egy hímnemű emberpéldányhoz igencsak hasonlatos egyed parkírozott be alá, és nem is állhatott volna jobb helyre. Néhány másodpercig csak mereszti a szemét a hajjal borított fejre, olyan megbabonázott tekintettel, mint aki ufót látott. Aztán egyetlen mozdulattal elereszti a törzset, és zuhanórepülésbe kezd. - Geronimooooo! - sikítja, ahogyan a hangszálai engedik, majd egy istenes puffanással érkezik meg szerencsétlen áldozatára. Több, mint valószínű, hogy felborultak, azért egy három méterről bázisugró kis fruskára nem számít az ember, mikor fák mellett ácsorog. Próbál úgy fordulni, hogy belelásson a másik arcába, hogy aztán belevigyoroghasson. - 'elló! - nem, alig fejlődött valamit a magyarja, pedig már egy hónapja itt eszi a penész. De majd csiszolgatja.
|
|
|
|
Kolf Krisztián INAKTÍV
Alíz az öribarim. Ha hozzányúlsz, visszajövök! >:) offline RPG hsz: 117 Összes hsz: 598
|
Írta: 2014. december 8. 17:09
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=433565#post433565][b]Kolf Krisztián - 2014.12.08. 17:09[/b][/url] A kedves és türelmes Renée A fiú éppen azon tűnődik, hogy vajon bemenjen-e valamelyik üzletbe és hazudja magát mestertanoncnak, ha kérdőre vonják, vagy inkább az erdő felé induljon el, és keressen valamiféle izgalmas elfoglaltságot késő déutánig. A döntésig azonban nem jut el, mert egy lányhangot hall, valahonnan felülről. Mire értetlenül felpillantana, már a nyakába is kapja a hang gazdáját, így hát Krisz elég gyorsan a földön találja magát hátán a csomaggal, és cseppet sem tetszik neki a helyzet. Szájából nem éppen szalonképes kifejezések tömkelege zúdulna a váratlan ajándékra, de közben úgy fordul, hogy lássa támadóját, és kénytelen észrevenni, hogy igencsak fiatal lánnyal van dolga. Na, nem mintha Krisz a tapintatáról lenne híres, de azért nem is érzi különösebben jó dolognak, hogy káromkodásra tanítson egy kislányt. Még akkor sem, ha tudja, hogy ezek a fruskák valószínűleg sokkal csúnyább szavakat és kifejezéseket is ismernek, mint amilyeneket ő valaha kiejtene a száján. - Szasz! - nyögi vissza a köszönésre, majd hozzáteszi: - Feltétlenül szükség volt erre? Szemöldökeit kissé ingerülten összevonva megpróbál felülni, már, ha a lány hagyja. Na, nem mintha a fiú úgy gondolná, hogy az ismeretlen fákról ugráló erősebb nála, de azért nem is túl udvarias dolog lányokat bántani csak azért, hogy megszabaduljon tőlük az ember. Ráadásul ez a kis közjáték kaladnak épp megfelelő, legalább addig sem unatkozik, amíg megpróbál kideríteni pár dolgot. - Egyébként akár le is szállhatnál rólam, ha gondolod. Meg valami magyarázatfélével is elégedett lennék. Hát igen, Kolféknál kérni így szokás. Azért az udvariastól elég messze áll, de nem is annyira tahó, mint amilyen néhány hónappal ezelőtt még volt. Ahhoz a stílusához csak nagyon indokolt esetben fog visszatérni. Egy lesből támadó kislány még nem elég ok rá.
|
|
|
|
Renée Faraday INAKTÍV
késdobáló istennyila. offline RPG hsz: 50 Összes hsz: 816
|
Egyszer-még-megfizetsz! Írta: 2015. január 5. 02:57
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=448385#post448385][b]Renée Faraday - 2015.01.05. 02:57[/b][/url] Farkas fiúbácsi. *____*A felfedezés nagyon fontos, vagyis Renée ezt gondolja. Pontosan ezért lavírozik most éppen 3 méter magasan a föld felett. Szeretné csodálni a kilátást, meg ilyesmiket, de nem igazán az a típus, aki megül a hátsó fertályán, és órákat elvan egyedül ücsörögve, az elé táruló látványt vizslatva. Na pont azért, amiért nem ilyen, ugrik rá szerencsétlen Kriszkó fejére. Még ő maga sem tudja, hogy mi volt a célja a mutatvánnyal, de hát hívta az ösztöne, menni kellett, nincs mese kérem! Önmagának mégis hogy parancsoljon az ember, ha egy szemnyi önuralma sincsen? Hát épp ez az, hogy sehogy. Nem is áll ellen az ugrás kísértésének, egyszerűen csak megteszi, hogy elrugaszkodik, a gravitáció meg elintézi a többit. 48 kiló is ugyanúgy zuhan, mint 120, csak kicsit lassabban. És kevésbé fáj, hogyha esetleg arcon csap. Mint például most az Eridonost. Úgy tűnik, hogy szegény Krisz kevésbé díjazza az ugrást, mint Töki, de hát az élet ilyen. Nem akarhatja mindig mindenki ugyanazt. Eléggé morcosan pillantgat fel hősnőnk alól. Hát, biztosan nem szeret a földön hemperegni tök idegenekkel. Pedig milyen jó móka! Néhány kóbor szót kap csak el abból, amit szegény Krisztián magyaráz neki, aztán egyszerűen csak lemászik róla, mikor érzi, hogy fel akar ülni, utána meg teljesen értetlenül pislog rá még a fejét is enyhén oldalra billenti. - Qué? - szakad ki belőle az egyetlen értelmes (vagy nem) kérdés, ami eszébe jut. Ezzel ad hangot azon vágyának, hogy módfelett hálás lenne Kriszkónak, hogyha spanyolra nem is, de legalább angolra lefordítaná a kívánalmát, mert ilyetén formájában bizony Töki agya nem képes befogadni azt. Ül egy darabig, aztán eszébe jut, hogyan tudná kicsit felvidítani morcos kis társaságát. - Venga! - és ezzel az egyetlen felszólítással belekapaszkodik az Eridonos kezébe, hogy felrángathassa a földről. Nem olyan böhöm emberpéldány ez, hogy ne tudja feltépni szerencsétlent a helyéről. Amint sikerült a hadművelet, Kriszt nemes egyszerűséggel a fa törzséhez állítja, majd hátrál 4 lépést, és előveszi az övére erősített tokból a 4 nála maradt kést, amiken enyhén megcsillan a lombok között átszűrődő napfény. Ettől csak még bizarrabb és ijesztőbb csak a helyzet. Közli Krisztiánnal angolul, hogy ne mozduljon, majd egymás után, szép sorjában köré hajigálja az eszközeit. Kettő a két füle mellett landol, a másik kettő meg a két oldalán. Nincs nála az ötödik, pedig a slussz poén az lenne, ha még a feje búbjához is hajíthatna egyet, de ez most kimarad. Azért így is eléggé vagány lett a produkciója. Kérdés csak, hogy a srác mennyire értékeli majd...
|
|
|
|