36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Natacha Couteau
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 290
Írta: 2013. szeptember 27. 11:39 | Link

Polgármester úr

Tegnap már eléggé kisírtam magam ahhoz, hogy ma ne csorduljon le egy könnycsepp se az arcomon. Éjszaka aludni sem bírtam, csak néztem a plafont és számoltam a báránykákat, vagy ismét anyura gondolva sírva temettem az arcom a párna mélyére. Úgy nagyjából hajnali 3 óra lehetett, mikor végre el tudtam aludni, és onnantól kezdve, mintha fejbe vágtak volna, úgy aludtam. Az elmúlt pár héten ennyit még soha nem voltam képes pihenni, és már eléggé "magasan" járt a Nap, mikor kinyitom a szemem. Körülbelül 11 óra lehet, a szobában már senki sincs rajtam kívül. Csodálkozom, hogy ennyit képes voltam aludni, amit egy halvány, és kissé szomorkás mosollyal nyugtázom.
Idebent olyan nyomasztó minden, olyan szűkösnek tűnik most ez a szoba, hogy egyszerűen nem bírok tovább itt maradni, viszont a kastélyban sem szeretnék mászkálni, mert akkor tuti belebotlok valakibe, amihez most semmi kedvem. Így hirtelen elhatározástól vezérelve elindulok - vagyis először felöltözöm csak aztán indulok útnak - és a falu felé veszem az irányt, bár nem tudom mennyire jó ötlet, hisz a faluban is sokan vannak, de ott kevesebb az esélye, hogy egy diákkal találkozom, felnőttek meg minek is álnának szóba egy gyerekkel. A kijutás teljesen zökkenőmentes, nem találkozom senkivel, és egy kicsit szokatlan is ez a kihaltság. Mondjuk biztos sokan hazautaztak a szüleikhez, családjukhoz, ezért nem látok itt szinte senkit. Próbálok teljesen feltűnésmentes maradni,nem akarom senki figyelmét magamra vonni a viselkedésemmel, ami már amúgy sokszor előfordult az utóbbi jópár évben, de most normális lény, ember módjára viselkedem, ezért gondolatban meg is dicsérem magam, milyen ügyes vagyok, mitől persze egy halvány mosoly jelenik meg az arcomon, de az hamar el is tűnik, és visszatér a komor, semmitmondó arckifejezés, mi az utóbbi napokban kiült az arcomra. Mikor kiérek a Boglyas térre, levetem magam az egyik padra, onnan nézem a járókelőket, de ezt hamar megunom,  mivel én ülök csak egyedül ezen a padon, felfekszem rá, egyik lábamat lelógatva mellette. Csuklómról leveszem a karperecet, mit még anyutól kaptam valamelyik szülinapomra, és elkezdem tanulmányozni. Ez rossz ötletnek bizonyult, mert ettől csak emlékek törnek elő belőlem, viszont az hiányzik nekem most a legkevésbé, így dühösén hajítom félre, nem törődve azzal, hogy mit, vagy kit találok el vele.
Hozzászólásai ebben a témában

Mivel nő vagyok, így nem tudom mit akarok, de fenntartom a jogot hozzá, hogy hisztizzek ha nem kapom meg.

már nekem is van :3 - kérdezz
Nathaniel Aaron Loughlin
INAKTÍV


Polgármester Úr
offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 995
Írta: 2013. október 6. 10:18 | Link

Natacha

   A napjaim a csendes rohanásból átalakultak egyfajta rutinná, az idő telésével mindannyian hozzászoktunk a Polgármesteri szék hátrányaival és kötelezettségeivel. Ahogy a tanács megkezdte működését talán még több dolgom volt, azonban igyekeztem egy rendszert kialakítani, hogy a családra is jusson elegendő idő. Például vasárnaponként nem dolgoztam - kivéve, ha sok volt a papírmunka, de azokat is hazavittem, és otthon intéztem el, hogyha Chris éppen aludt -, reggelente csak kilenckor indultam el, és minden este legkésőbb hétre, vagyis az esti fürdésre otthon voltam. Úgy láttam, hogy kezdtünk belerázódni, családként biztosan, valamint tanácstagként is, sorozatosan jöttek az ötletek, hogy mivel dobhatnánk fel a falu életét, és úgy gondoltam, hogy amit csinálunk, az határozottan jó. Mellette nagy-nehezen sikerült megszoknom a hirtelen rám irányult figyelmet is, ami a város vezetésével járt, és kezdtem uralni a káoszt, ami a minisztériumi kirendeltségen uralkodott még mindig. Valahol még mindig az előző - hanyag - vezetés munkáját pótolták, vagy utánuk takarítottak, de azt hiszem, hogy mindenki munkájával elégedett lehettem. Egészen gyorsan behoztuk magunkat, és nekiálltunk a saját rendelkezéseink bevezetésének.
   A mai napom is a megszokott rutinnal indult, reggel viszonylag korán felkeltünk, elmentem a boltba kenyérért, meg néhány alap dologért, amik Nicol szerint nem várhatták meg az estét, megreggeliztünk és megreggeliztettük Christophert is, még tíz perc játékra is jutott idő, majd elindultam a kirendeltség felé. A tanáccsal megint nekiálltunk a programszervezésnek, szóval zűrös napnak ígérkezett a mai, de tekintve, hogy a drága is tanácstag volt, így legalább akadt rá esély, hogy a nap folyamán összefuthatunk.
   Mint minden reggel, most is a Boglyas téren haladtam át munkába menet. Mereven az utamat nézem vastag fekete kabátomba, amire október ellenére már szükség van, és igyekszek nem körülnézni; azzal csak felbátorítanám az embereket, hogy közeledjenek, amit persze nem szeretnék. Régi rellonos antiszociális énem még mindig jelen van, bármennyire is szeretném tagadni. Azaz nem szeretném, de a szék megköveteli, hogy legyek lelkes és segítőkész. A téren áthaladva csak akkor pillantok fel, mikor valami azonosítatlan tárcsa elrepül az orrom előtt. Pillantásom azonnal követi a pálya vonalát, és meglátok a padon egy fiatal kislányt. Bár jellememmel pontosan ellenkező, hogy odamenjek hozzá, polgármesteri - és érett felnőtti - címem azt mondatja, hogy a gyerekeknek ilyenkor az iskolában kell lenniük.
   - Szép napot! -
   Köszönök neki viszonylag hangosan. Nem láttam még a lányt, ami nem is csoda, tekintve, hogy legalább egy éve, ha nem több ideje, nem látogattam meg a kastélyt. Miután Nicollal leköltöztünk a faluba, valahogyan vesztett az iskola a prioritásából, és nem tartottam szükségesnek a látogatást. Na meg viszonylag már csak kevés ismerősöm maradt a falak között...
Hozzászólásai ebben a témában

Pyromágus.Ex-Rellonos.Drágaság.Christopher
Natacha Couteau
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 290
Írta: 2013. október 7. 16:14 | Link

Polgármester úr

 A tegnapi és az előtti jónéhány nap szomorúságát, átváltotta valami új,teljesen más érzés. Ez a düh,és a magatehetetlenség, az érzet,hogy nem tudtam semmit tenni azért, hogy a dolgok ne így történjenek. Dühös vagyok magamra, hogy megtudtam tenni semmit, még csak elköszönni sem tudtam tőle. És dühös vagyok őrá is, amiért ilyen könnyen feladta. Egyszerűen nem tudok belenyugodni hogy Ő már nincs itt, nem láthatom őt többet, nem hallhatom a hangját. Itt ülve a padon nézem a járókelőket, s látok egy jópár kisgyereket az anyjukkal sétálni. Olyan boldognak látszanak, és ettől felfordul a gyomrom. Lehet hogy ez most kicsit önzőén hangzik, de ha én nem vagyok boldog akkor ők se legyenek azok. De közben mégis egy is örömmel telit el, hogy azoknak a gyerekeknek vannak szülei, nem nélkülözik az anyai szeretetet. Ez a kettősség egyszerűen elviselhetetlen. Belülről marcangol szét ez a két érzés, és ezt egyszerűen nem bírom tovább. A karperecem is eldobom, mert az anyura emlékeztet, és én nem akarok emlékezni,épphogy el akarom felejteni. Felnézek az égre,s legszívesebben sírnék, de egy csepp könny sem szökik ki a szememből, csak nézek teljesen semmitmondó arccal, mikor valaki köszön. Tuti hogy nekem, mert elég közelről hallom, aztán mikor elfordítom a fejem meg is látom a hang forrását. Egy férfi az. De minek jött ide? Egyáltalán nem hiányzik nekem egy felnőtt, sőt senki társasága, és szerintem neki is kisebb gondja is nagyobb, minthogy velem foglalkozzon. Ha meg le szeretne ülni, arra tökéletes a többi pad is, hisz mindegyik üres, nem fogok én senki kedvéért felülni. Ugyanolyan nyugodtsággal, mint amivel ránéztem fordítom vissza a fejem az ég felé és egy halk sóhaj után megszólalok.
- Hello. Talán zavarok? Rossz helyen fekszem? Vagy tilosban járkálok? - kérdezem teljesen semleges hangnemben, közben a felhőket bámulom, s az egyik tincsemet csavargatom.
Hozzászólásai ebben a témában

Mivel nő vagyok, így nem tudom mit akarok, de fenntartom a jogot hozzá, hogy hisztizzek ha nem kapom meg.

már nekem is van :3 - kérdezz

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér