37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: « 1 2 ... 12 13 [14] 15 16 ... 24 ... 58 59 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Holló Albert
Tanár


hoppanálás oktató
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 156
Írta: 2015. március 6. 16:25 | Link

Hoppanálás vizsga
2015.02.27. kora délután, eredmény

Nem aggódja túl a teljesítményét a diákjainak se helyettük, se mellettük nem fog izgulni. Egyszerűen ő mint oktató mindent megtett, hogy irányt mutasson, most azonban rajtuk a világ, de leginkább a bizottság szeme. Igyekszik inkább a héttérbe vonulni, átadva a képzeletbeli stafétát a vizsgáztatóknak. Így amint mindenkit leellenőriztek, kezdődhessen maga  a vizsga. Kissé még odébb is áll, mintha nem akarná őket felesleges zavarni, valójában persze erről szó sincs, inkább csak szeretne kimaradni a minisztériumi pletykákból, ez nem igazán az ő asztala.
Végül a formaság után megkezdődik a diákok sorozatos próbatétele. Sorra mennek, hajtják végre a mozdulatsort, koncentrálva és bukkannak fel a kijelölt helyen. Szerencsére épségben, magában is nyugtázza, hogy most sem kell közbelépjen. Majdnem mind kitűnően hajtja végre a feladatot, aki nem ott csak látszik az izgalom, de még nekik is sikerül. Hét ember. Ez majdnemhogy egyéni rekord, hiszen nem igazán szokott három, jobb esetben négy tanulónál több idáig eljutni.
Az utolsó ember is visszasétál a helyére, ő pedig egy határozott lépéssel közelebb oldalaz a bizottsághoz, hogy azok susmorgásából leszűrje mire jutottak.
Látja, hogy többször körbenéznek, nyilvánvalóan a hibák után kutatva, de miután nem találnak, kénytelenek belenyugodni a ténybe, hogy ez a mai nap egy sikeres nap. Félvállról rájuk pillant, visszanéznek rá szigorú, mogorva tekintettel, amit ő viszonoz is, így rövidre zárul a beszélgetés, amikben elsorolják a kliséket, majd a vizsgáztató bizottság elindul a kirendeltség felé. A tanerő egy rövid ideig figyeli őket, majd a tanulók felé fordul. Övé lett a feladat, hogy közölje az eredményeket a diákokkal. El is indul hát az irányukba, ráérős léptekkel, majd mikor ott van, megáll és végigtekint rajtuk.
- Gratulálok a mai naphoz, nem hoztak szégyent iskolájukra. Remek volt mindenki, ezt a Bizottság is látta, így tehát megszerezték a szükséges engedélyeket. Az, hogy jó néhányan kezdték a kurzust, most pedig csak ennyien vannak itt, azt hiszem, bizonyítja a rátermettségüket.
szigorú vonásai most először lazulnak, a hölgyek felé egy félmosolyt is megejt, az urak felé biccent, majd egy lépést hátrál, de mielőtt elindul még elbúcsúzik.
- A közös munkánk véget ért ezen a ponton. Öröm volt. A viszont látásra, és még egyszer, gratulálok.
Egy utolsó elismerő pillantás keretében fordul meg, és elindul abba az irányba, amerre a bizottsági tagok sétáltak az imént.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zelei Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 2129
Írta: 2015. március 9. 01:35 | Link

Gwen


Március nyolc – délután

Lótifuti, őrület és pörgés! Ez hiányzik a pici lány életébe ma délután, mert bizony már elunta a belét is, pedig az nagy szó ám. A leckéjét már meg kellett csinálnia tegnap meg pénteken, és naaaagyon uncsi volt. Az utóbbi időben vezették azt be, hogy előbb tanulnia kell, aztán csakis utána csinálhatja azt, amit szeretne. Milyen dolog már ez, hogy előbb a munka, utána a szórakozás?
Az utóbbi időben valahogy egyre jobban unja azokat a játékokat, amikkel eddig szívesen mulatta az időt. Már valamiért egyre kevésbé kötik le a babák, a plüssökkel is már főleg csak aludni jó. A rajzolgatás, festegetés még mindig ugyanolyan élvezet számára, de a többivel már csak megszokásból próbál játszani. Mostanában egyre szívesebben babázik inkább az unokaöccsével és az unokahúgával, hogy egyre több mindenre képesek, beszélnek meg minden. Azt mondják, hogy vigyázni kell milyen szavakat használ előttük, mert utánozni fogják, és hogy ő mint nagylány ne ismételgesse az iskolában hallott dolgokat, amikor a picik is jelen vannak.
A vasárnapja meglehetősen nyugisan telt. Felkeltek reggel, néhányan együtt reggeliztek – nehéz összeterelni a családot. Utána úgy döntött, hogy segít az anyukájának és a testvérének az ebédkészítésben. Nagy tervei voltak mára, úgyhogy szükséges volt a puhítás, ezért még a hagymapucolást és aprítást is bevállalta. Az ebéd után, még bűzlő kézzel könyörgőre fogta az anyukájánál, hogy mi lenne, ha bemenne a faluba egy kicsit görkorizni. Már nincs hó, a hideg sem annyira borzasztó, a nap is elő-elő bújik néha. Meglepően kevés kérlelés után elengedték egy órácskára, hogy ha jól felöltözik. Így a kislány vágtatva rohant fel a lépcsőn, hogy megkaparintsa a kabátját, az otthoni melegítőjét pedig egy jól kibélelt farmerre cserélje. A kori alá mindenképp került egy jó kis puha csíkos zokni, ami a kedvence, mert szinte csikizi a lábát, de mégis simogató érzés, ahogy felhúzza. Akármennyire is nagylány, a térd- és könyökvédő meg a bukósisak a sapka fölé elengedhetetlen kellék. Majd leveszi a faluban, amikor már nem látják.
Ahogy kiér a lakónegyedből, lehajol, gyorsabb tempóra kapcsol és nagyokat lök magán. Az arcát csípi a hideg, a szemeivel hunyorognia kell, hogy el tudja viselni a szúrós menetszelet, de ez őt egyáltalán nem zavarja. Boldogan kerülgeti az útjába kerülő utca embereit, élvezi a szabadságot, azt, hogy néhány emberre a frászt hozza azzal, hogy azt hiszik, hogy beléjük fog száguldani, közben meg igazándiból nem is. Valamiért nagyon szórakoztatónak tartja látni a fejüket, amikor megrémülnek, meg hallgatni, ahogy üvöltöznek utána és rázzák az öklüket.
Vigyorogva gurul be a Boglyas térre, ahol megáll az egyik pad mellett öltözködni. Lekapja magáról a sisakját és a gyerekeknek való védőket. Ő bizony nem fog elesni. Ahogy elhelyezi az eszközeit a pad rejtekében, hirtelen megindul a szökőkút irányába, hogy ott körözzön párat. Az első kört még úgy teszi meg, hogy mind a két lábával hajtja magát, a másodiknál azonban a bal lábát a levegőbe lendíti, viszonylag előredől, hogy kiegyenlítse a testsúlyát, karjait pedig széttárja, úgy egyensúlyoz. A szemeit azért nem meri becsukni, de akkor is úgy érzi, mintha repülne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gwen Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2015. március 9. 15:53 | Link

Ririkém <3
Ruha

Ma délutánra nem tervezett semmilyen programot. Legalábbis szerinte azt nem lehet annak mondani, mikor lemegy a faluba gördeszkázni. Lehet, hogy már nem is emlékszik, hogy kell rajtamaradni a deszkán. Vagy ezt sem lehet elfelejteni, ahogy a biciklizést sem? Nemsokára kiderül. Végre itt van a tavasz, ami azt jelenti, hogy nem kell azokat a nagy kabátokat viselnie. Nem mondhatni, hogy utálja ezt az évszakot, de nem is a kedvence. Most viszont minden másként van, mint eddig és csodásnak tartja, hogy elment a tél és helyét a melegség és a virágok nyílása veszi át. És elsején tudta meg, hogy nem megy el. Nem kell itt hagynia az iskolát, a barátait, és Őt. Ennél jobb nem is lehetne most. Ezt azonban, ha kínoznák, sem mondaná ki. Furán hangzana az Ő szájából és ezt meg lehet érteni bizonyos okokból.
Most sem visel kabátot, csak egy pulcsi és egy mellény van rajt. Mielőtt elindult szóltak neki, hogy még melegebben kéne öltöznie, viszont nem zavartatta magát. Nem az a fázós fajta és, nála már a mellény is a megsüléssel egyenlő. Mást nem tervez vinni magával a sporteszközön kívül, csak egy kis pénzt, hátha megéhezik és beül a cukrászdába, vagy valamelyik falatozóba. Bár az első az esélyesebb, mert a múltkori ottlétük után nem hiszem, hogy szívesen látják ott a lányokat. Pár perces séta után leér a faluba, és magában örül, hogy nem hallgatott Krisztiánra és nem húzott kabátot. Ez a vasárnap délutáni napsütés tökéletesen elég a melegedésre. Az utolsó pár méter a tér közepéig már nem gyalog teszi meg, hanem felpattan a járművére és száguld is. Próbálja kikerülni az embereket, de ez nem mindig sikerül, ezért inkább a járókelőknek kell elugraniuk előle. Emiatt sok megjegyzést kap, amivel nem foglalkozik sokat. Viszont az egyikre mégis hátrapillant, de már nem látja melyik diáktársa mondta rá, hogy vandál. Mikor fordulna, vissza észreveszi a felé száguldó kislány. Megpróbál gyorsan kapcsolni, ami annyiból áll, hogy elrántja a deszkáját oldalra. Ezzel együtt elveszti az egyensúlyérzékét. Még épp időben éri a lába a talajt, és bár bukdácsolva is, de megáll. Elindul a szökőkút felé, mert szeretné tudni mi történt a másik személlyel. Ha már Ő majdnem elesett legalább a kislány legyen jól.
- Szia! Minden rendben? - érdeklődik az állapotáról - Gwen Jones.
A bemutatkozás megvolt, most Viki reakciója következik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Zelei Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 2129
Írta: 2015. július 15. 04:39 | Link

Gwen <3 *-*


Március nyolc – délután

Nem is tudja már az idejét, hogy mikor volt az, amikor utoljára egy jót görkorizott. Már majdnem kilenc éves, nem is érti, hogy miért féltik annyira, mint egy óvodás, elvégre már három egész éve iskolás. Egyrészt mindig mondják neki, hogy már nagylány, nem kéne hisztizni, csinálja ezt, mert már ilyen nagy, olyan nagy, meg már megint új cipőt lehet neki venni, mert kinőtte az előzőt – már ez a harmadik görkorija, amióta elkezdte használni, aztán meg úgy féltik, mintha még a cumi lógna a szájából. Pedig vannak a házban babák, akiknek igazándiból is van cumijuk, nem is érti, hogy miért pont őt kezelik úgy, mintha picike lenne. Ráadásul Ádám is olyan beteg lett, inkább őérte aggódhatna jobban mindenki, ahelyett, hogy az ő majdnem kilenc évét becsülnék alá.
Igazából ez az egész Vivi miatt van. Ő törte mindig össze magát, amikor annyi idős volt, mint a törpilla. Ha olyan lett volna, mint Letti és sosem töri el semmijét, akkor biztosan nem hinnék azt, hogy minden sarkon a veszély leselkedik a leányzóra. Mondták már neki párszor, hogy a természetre eléggé olyan, mint Viviené volt gyerekként. Igazából a nővérét elnézve nem tudja eldönteni, hogy ezzel kedveskedni akarnak-e.
Most, hogy végre kiszabadult, annyira fesztelennek érzi magát, mint amikor Keith-szel meg Leonieval lóg. Velük sokkal lazább, mint az iskolában, vagy otthon, ahol megmondják, hogy hogyan kell viselkednie. Hogyan ülj, milyen hangerővel beszélj, milyen tempóban járj, mikor szólalj meg és persze, hogy mit csinálj. Persze kellenek ezek is, mert azt mondják, hogy később majd a munkában sem mindig játszani fognak, de a gyerekeknek, akármennyire is kicsik vagy nagyok igenis a játék az első.
Felszabadultan suhan a görkorijával a védőfelszerelés nélkül, amikor hirtelen észrevesz egy oldalról közeledő deszkást. Pánikszerűen nyüszít egyet, majd kapcsol, hogy az ütközést bizony nem ártana elkerülni. A balját azonnal leteszi a földre, ahogy oldalra rántja a teljes testét, azonban így sem sok kell neki, hogy boruljon egyet, végül a szökőkút pereméhez kap a jobb kezével, így nem taknyol el.
- Huhh…
Motyogja riadtan, majd hátrapillant, hogy megnézze mi lett a lánnyal. Puffanást nem hallott, úgyhogy ez jó jel. Látja, hogy teljesen épen közelít felé a lány, úgyhogy megúszták a balesetet. Durva lett volna, ha dob egy hasast a védőcucc nélkül. Magyarázkodhatott volna otthon, vagy mehetett volna Uff bácsihoz, hogy tüntesse el a nyomokat.
- Sziah! Ühüüüm…
 Dünnyögi az orra alatt, majd végig néz a lányon. Valószínűleg az iskolába jár, ahol az anyukája dolgozik. Talán még tanítja, mindenesetre Vikinek nem különösebben ismerős az arca.
- Bocsi, nem láttalak. Rendben vagy? A deszkád?
Kérdezgeti már valamivel bátrabban a tőle nagyjából 6-8 évvel idősebb lányt. Most, hogy már nem laknak a kastélyban nincs annyi bátorsága megszólítani a felsőbb éveseket, mint mondjuk kicsi korában.
- Zelei Viktória. De általában…
Itt megáll egy pillanatra. A Riri az annyira gyerekes becenév, ő meg már nem annyira nagyon pici. Valaki mondta az iskolában, hogy ez olyan dedósok neve, akik nem tudják kimondani a saját nevüket.
- Általában itt szoktam lenni a faluban. Te is itt laksz?
Vágja ki magát teljesen szerencsétlenül, miközben a korcsolya gumi orrával a díszköveket rugdossa. Ő nincs zavarban, egyáltalán. Köszöni.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kovács Kata Flóra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 33
Összes hsz: 110
Írta: 2015. július 18. 18:31 | Link

Bius

Ruha, szombaton

Alig hagyta el az országot, már itthon is van. Ez szörnyen igazságtalan! De az a hétvége is csodás volt, a part örömeit volt ideje kiélvezni, a barátaival is lógott egy kicsit, és barnult is. Ott sokkal jobban sütött a nap, és, ha nem is a kívánt színt érte el, legalább nem olyan hófehér, mint mikor elment. A hazatéréskor aludt egy nagyot, az utazás kifárasztotta, meg egyébként is ez az egyik kedvenc tevékenysége az ismerkedésen kívül. Ezért döntött amellett, hogy lemegy a faluba ebéd után. Ugyanis addig aludt. A szobatársait nem találta, biztos mindegyik valami sráccal van. Neki is kéne már találni valakit, akit Ádám nem csinál ki rögtön az első pillanatban, és a szülei is elfogadják. Ezeknek eleget téve, aranyvérű zseninek kéne lennie. Ezek fényében nehéz dolog lesz. De most nem erre kell figyelni.
Szóval egyedül unalmas lett volna jönni, ezért egy új lányt szedett össze. Nemrég ő is az volt, de őt még nem látta se a szigeten, se itt. Véletlen botlott bele, nem direkt akarta ellökni. Mint mindig most is szaladt össze-vissza, mert a táskáját otthagyta fent a szobájukban. Visszafele a lépcsőn lefele nem vette észre a mestertanonc lányt, és eltarolta. Sűrű bocsánatkérések közepette kérdezte meg, hogy nincs-e kedve lemenni a faluba. Szeretne bocsánatot kérni a hirtelen belépőért, és kék-lila foltokért, amik az eséssel járnak.
- És mit szeretnél csinálni? - kérdezte már a falu terén. A lánynak úgy tűnik nem volt jobb dolga, vagy a faluban van valami elintéznivalója, mert nem sajnálta az időt egy alsóbb évessel tölteni. Csak egy évfolyam van közöttük, de az érettséget nem az évszámok alapján mérik.
- Egyébként hányadikos vagy? Azt elfelejtettem megkérdezni - a nevét és a származását, már tudja, de az évfolyamról még nem esett szó. Talán nem is sokkal idősebb, mint Kata, esetleg egy év sincs köztük.
Hozzászólásai ebben a témában

Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2015. július 20. 13:11 | Link

Ririkém <3

Többet kéne gyakorolnia, hiszen a télen elő sem vette a deszkát, ami azért elég nagy kihagyás. Ezt az is tanúsítja, hogy az ütközést éppen, hogy csak el tudta kerülni és nem ment neki a kislánynak. Heti teendők: minimum kétszer deszkára szállni és lejönni a faluba gyakorolni. Esetleg ezekre a programokra beszervezhetne valaki, esetleg valaki idegent, aki nem mondhat nemet.
Miután visszanyeri az egyensúlyát és nem fog elesni, a kislány felé fordul, hogy lássa, vele mi van. Remélhetőleg nem esik túl nagy baja. Egy riadt szólás után Gwen konstatálja, hogy nincs gond és a lány megúszta. Egy pillanatig farkasszemet majd a szőke elindul felé a szökőkúthoz.
- Biztos minden rendben? - kérdezi újra, mert a lány hangját hallva nem úgy tűnik. Talán mégis eltört valamije, vagy felhorzsolta a bőrét. Ebben az esetben Gwen hazakíséri, és elmagyarázza az anyukájának mi történt, megvárva mit mond a nő, vagy, ha el kell vinni az orvoshoz, akkor Ő.
Azonban a következő mondatban, amiben bemutatkozik a kislány, miszerint Viktóriának hívják. Ekkor rájön, hogy nincs semmi baja a másiknak.
- Szép neved van - válaszolja neki. Attól, hogy az egyik személyt, akit nem szeret így hívják, a névvel még nincs semmi baja.
- Szóval falubeli vagy - ismétli a lánykát, ami egyébként tök felesleges.
- Én még nem lakok itt, de, ha minden igaz a nyáron leköltözök - válaszolja mosolyogva. Eddig Angliába kellett volna mennie, de most, ha minden igaz, ide költözik. Két helyen is dolgozik, otthon támogatják, tehát a háttér az megvan, nincs vele gond.
- Nem lenne kedved valahova beülni? Elmehetnénk fagyizni, vagy ahhoz még korán van neked? Sütizhetünk is, ha azt jobban szereted - kérdezi a kislányt, hátha vele tart egy kis finomságra. Ma már nem akar sportolni, legalábbis a deszkával nem próbálkozik, majd kicsit később.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Neviczky Eszter
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Elnöke
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 165
Írta: 2015. július 25. 15:16 | Link

Marci
Öltözet

A nagy melegre való tekintettel most egy fagylaltot nyalogatva üldögél Eszterünk a Boglyas tér egyik árnyékos padján. Szeret a szabadban lenni. Na jó, igazából annyira nem. Kivéve otthon a házuk kertjében. Ott tudja jól, hogy mindenféle mugli hatástól elzárva lehet. Arany élet egy aranyvérűnek. Hah, micsoda szófordulat.
Na, viccet félretéve a téren ücsörögve lapozgatja a Havi igéző aktuális számát. Szeret tisztában lenni korosztálya legidőszerűbb híreivel, pletykáival. Nem egy pletykafészek fajta Eszti, tininek se volt az. De tagadhatatlan tény, hogy egy jó politikus varázsló tisztában van a környezetével. Eszter pedig politikai pályára készül. Ezért is volt ma nap közben a minisztériumban. Ugyanis jelenleg itt gyakornokoskodik. Munka után pedig édes a pihenés. Ebben a melegben egy finom fagyival még inkább. Haza még úgysincs kedve mennie, úgyis egyedül lenne otthon, és hát két testvérrel, és eddig bentlakásos léttel kicsit fura és idegen neki a magány, ha hazaér. Nem mintha nem tetszene neki, hogy nem lógnak mugli dolgok a csillárról és nem kell attól rettegnie, hogy valami tisztátalan vérű nyúl hozzá a cuccaihoz. Ez a része kifejezetten tetszik neki. Nyugalommal tölti el. Bár egyébként sem egy idegeskedő fajta, bár vannak dolgok, amikkel kifejezetten hamar fel lehet paprikázni. Például az öccsével, akire most gondolni se akar.
 - Milyen érdekes... - Motyog magában a híreket olvasva. Már természetesen bele is került az újságba, hogy a francia méltán híres aranyvérű család reménysége magyarországi iskolában folytatja tanulmányait. Ez az újság minden lehetséges hírt összeszed az országból... Néhány hír persze kacsa szokott lenni. Például itt van ez is: a Némethy család várományos örököse nősülni készül. Máté nősülési szándékairól már hallottam volna. Voltam én is aralistás, ha jól hallottam hírét. Mágus körökben semmi sem marad sajnos sokáig titokban...
Utoljára módosította:Neviczky Eszter, 2015. július 25. 15:42 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Simon Marcell
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 122
Írta: 2015. július 25. 16:57 | Link

Neviczky kisasszony


Nagyon jó volt a madagaszkári nyaralás de elégedett vagyok azzal az idővel amit ott töltöttünk és jó itthon végre. Így kicsit könnyebb dolgom van, mert a szigetről nem hoppanálgattam haza Noéval mindig, itt meg nem kell órák alatt pelenkacserére futkosnunk, meg a plüssnyulat keresni valamelyik bokorban mikor sürgős dolgom van.
Szombatra már napok óta be volt ütemezve az ügyeim intézése és egy jutalomsüti elfogyasztása, így édesanyám lemondta nekem a barátnőivel való varázslósakk-napot és szokás szerint boldogan vette ki a kezemből egy szem fiamat indulásom előtt.
A meleg itt valahogy elviselhetetlenebb, mint Madagaszkáron, a már elég hosszúra megnőtt hajamat is kénytelen voltam kontyba fogni. Szívem szerint beugrottam volna a téren álló szökőkútba, aztán félmeztelenül mentem volna tovább, csak hát nem hiszem, hogy bárki kíváncsi lenne habtestemre...
Egyik üzletből a másikba menet pillantottam meg egy ismerős szőke lányt egymagában a padon üldögélve, fagyival a kezében. Néhány másodpercig gondolkodtam rajta, hogy odalépjek-e hozzá és végül az igent választottam, ha már a szigetes bulin egész jól összeismerkedtünk.
Nem valami magabiztosan, de odaléptem elé,  torkomat megköszörülve varázsoltam mosolyt arcomra.
- Eszter, szia! Hát te, hogyhogy csak így magadban? - nem volt erősségem soha a beszélgetés, ezért remélem megbocsátja, ha béna volt a próbálkozás.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Neviczky Eszter
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Elnöke
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 165
Írta: 2015. július 25. 18:08 | Link

Nagyon rossz volt Madagaszkár. Meleg, párás. Itt még ezekkel a borzasztó melegekkel is sokkal-sokkal - évezredek múlva - sokkal jobb itt lenni. Eszternek nem való az a fajta nagyon mediterrán, nagyon egyenlítői övezet. Maximum egy nyaralásnyi időre. Addig szerethető.
A nagy olvasgatás közepette el is gondolkozik itt-ott Eszter az egész madagaszkári "kiruccanáson", mindeközben a fagyi folyamatosan fogy. De a nagy elmerültségből visszarángatja őt egy torokköszörülést követő köszönés a keresztnevével megbolondítva.
 - Oh, khm... Szia Marcell! Hát munka után kicsit olvasgattam mielőtt hazamennék. Jobb itt, mint a lakásban megfőni. A hűtőmágia is kevés ide már. De itt az árnyékban egy kis fagyival máris jobb. - Mosolyog rá a napszemüvegét feltolva a hajába. - Látom te meg vásárlós napot tartasz. Csak így egyedül? Vásárolni pedig társaságban jó. - Pillant rá a szatyrokra, amik a férfi kezében lógnak. Az ilyesfajta dolgok egyből feltűnnek egy nőnek, aki szeret vásárolni. Eszter gazdag, még jó, hogy szeret hobbiból pénzt költeni, hiszen megteheti, hogy egy átlagos fizetést költsön el akár csak egyetlen ruhára. Ezt pedig szereti kiélvezni és mutogatni. Ezzel is jelezve, hogy ő arisztokrata aranyvérű, nem egy koszos mugliszármazék.
 - Csatlakozol esetleg hozzám itt a padon, vagy még sok elintéznivalód van ma? - Nagyon nagy modortalanság lenne nem a társaságába invitálni egy aranyvérűt. Legalább a mágustársdalom krémje tartson már össze, nem igaz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Simon Marcell
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 122
Írta: 2015. július 25. 18:52 | Link

Nevicky kisasszony


Szimpatikus volt a lány mikor megismerkedtünk és külön jó volt, hogy nem ítélt el, meg hasonlók. Valószínűleg sosem fogok már megváltozni és az önbizalmam sem növekszik, csak próbálkozok és mivel válaszolt, elkönyvelhettem, hogy nem akar elküldeni a jó fenébe.
- Inkább gyorsan szeretem elintézni a dolgaimat. A fiamnak kellett vennem néhány dolgot - mondtam egy vállvonással. - És mit dolgozol? Ne haragudj ha mondtad már... - ha kést szorított volna a torkomhoz sem tudtam volna megmondani, beszéltünk-e már erről, de szerintem nem.
Hunyorogva néztem körbe a téren. Nem csak ő vonult be az árnyékba, sokan tettek még így ezen a szabadabb napon. Figyelmemet egyébként csak rá irányítottam, ha már egyszer így odaléptem egy hölgyhöz, akkor megtisztelem azzal, hogy figyelek rá.
- Nagyon szívesen maradnék, de lassan mennem kell. Anyukám vigyáz Noéra és nem szeretném sokáig feltartani - lemondó sóhaj hagyta el a szám. Szívesen töltöttem volna vele egy kis időt, akár többet is, de nem így.
- Lenne kedved esetleg valamikor összefutni? Nem randi, vagy ilyesmi... - utóbbi mentegető szövegemet elég idiótán sikerült kinyögnöm, szerintem még bele is pirultam valamelyest. Egész életemben csak egy lányt hívtam randira, annak is meglett a végeredménye.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Neviczky Eszter
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Elnöke
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 165
Írta: 2015. július 25. 20:03 | Link

Marci kedves fiú és aranyvérű. Két jó pont. De van egy gyereke. Ez olyan valami, ami él és mozog és visít... Eszter ilyesmivel nem hiszem, hogy meg tudna birkózni. Őszintén szólva én megkérdőjelezem azt, hogy neki lesz majd valaha is gyereke. Már csak azért is, mert az 9 hónap tömény szívás, aztán meg 18 év tömény szenvedés még pluszban. Nem éppen egy Eszternek való survivor show ez. Persze a vérvonalat fenn kell tartani, a nemességnek élnie, szaporodnia kell, szóval hát már csak puszta kötelességből is egyszer biztosan lesz majd ő anyuka. Egyszer... soká...
 - Értem. - Most minderre mást nem is tudna kinyögni. Igazából tudta ő, hogy a férfijúnak van fia, de annyira nem foglalkozott vele, de most, hogy ez meg is lett említve már jobban odafigyel erre a cseppet sem mellékes "tulajdonságra". Ha őszinték akarunk lenni, először Eszter kinevette Marcit úgy, ahogy van. Persze nem szemtől szembe, hanem csak amikor eljutott hozzá a hír. Micsoda szerencsétlen lúzer az, akit otthagynak egy gyerekkel. De így megismerve azért egész normális. Nem olyan degenerált aranyvérű, mint egyesek. Szerencsére.
 - A Minisztériumban gyakornokoskodom és bejöttem egy kis túlórára is. Ráértem és szeretem építgetni a jövőmet. - Büszkeség azért kihallatszik a hangjából. Büszke arra, hogy a saját lábán is képes építeni a karrierjét. Meg amúgy is ő egy totálisan karrierista nő. Neki ez fontos és az ilyen területen elért sikerek növelik a legjobban az önbizalmát.
 - Megértem. Gondolom nem szeretsz sokáig a fiad nélkül se lenni. - Tényleg csak gondolja, beleérezni nem tud egy ilyen helyzetbe. Nem lelkesedik fel ugyanis attól, ha meglát egy kisgyereket. Sőt, nem is csal mosolyt az arcára egy aranyos kisbaba, néha pont hogy inkább undor jelenik meg az arcán. De, hát vannak ilyen emberek.
 - Egyébként add át üdvözletem édesanyádnak! - Egy bájos mosolyt is megenged az üdvözletküldés mellé. Ezt diktálja az etikett, amely Eszter számára kőbe vésett törvényként funkcionál az élete legnagyobb hányadában. De az etikett nem tér ki igazán a váratlan helyzetekre, mint ami most is következik. Meglepődve néz a fiúra. Nem igazán számított egy ilyesfajta invitálásra. Most erre mégis mit mondjon? Nem egy randevúzgató fajta ő. Persze alkalomadtán elmegy, ha kellemes parti az illető és jót tesz a hírnevének, de a legtöbb szerencsecsomagot lekoptatja valami kellően oldalba szúrós, de mégis nemes szöveggel. Most azonban minden ilyen helyett a nevetés tör ki belőle.
 - Khm... - Próbálja összeszedni magát és kinyögni valami értelmeset is. - Ne haragudj, csak öhm... huh, hát ez váratlanul ért. - Kissé legyezi magát a kezével, hogy sikerüljön normalizálni levegővételeit. - A legtöbb fiú nem nagyon veszi a bátorságot az ilyesmire, és nem számítottam rá. - Jegyi meg mintegy mellékesen, hogy tőle általában félnek ilyen téren a fiúk. Amit persze nagyon jól is tesznek. - Na szóval, egyszer egy nem randi fagyizásra szívesen leszek a társalgási partnered. - Mosollyal még meg is koronázza az invitálás elfogadását.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2015. július 28. 13:30 | Link

Domokos

  Az ágyon ült. Kezét keresztbe fonta a mellkasán, és elmélkedett. Luna az oldalánál aludt, és érezte a szőrös kis gombolyag melegét, ahogy a testéhez szorult minden egyes belégzésénél. Aztán a kis szőke fogta magát, és felpattant. Odasétált a szekrényéhez, és kihúzta belőle a gitártokot benne a hangszerrel. Ahogy a kezében tartotta halvány mosoly suhant át az arcán. Újra érezte, ahogy hívja a zene. A hátára vetette a szíjat, és már indult is kifelé. Még mielőtt kilépett volna az ajtón, a keze végigsimított a kis asztalon, és megmarkolta a pálcáját. Az egyetlen fegyverét.
  Kisétált az épületből. Délután volt szóval a nap elég magasan járt, persze nem sütött úgy mint a szigeten. Csak menetelt és menetelt míg a faluba nem ért. Ott a téren leült a padra. A hátáról maga mellé tette hangszerét, és először csak nézte az embereket. Olyan volt, mintha teljesen átlagosak lennének, és Scar egy pillanatra el is hitte hogy így van bár már rég tudta az igazat. Azt akarta érezni, hogy újra minden rendben van. Elővette a gitárt, és végighúzta az ujjait a húrokon. Azok csilingelve szólaltak meg, és hangjuk visszhangot vert a házak falán. Scar lenézett a földre maga elé. Nem akarta látni az emberek reakcióját. Egyenlőre biztos nem. Énekelni kezdett, aztán az akkordokat is lepengette mellé. Egyre jobban belejött, és a refrénnél már sokkal magabiztosabb volt. De még mindig a cipője elejét nézte, mert ez most csak róla és a zenéről szólt. Nem érdekelte mások véleménye.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Cseke Domokos
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 21
Írta: 2015. július 28. 19:42 | Link

Scarlett

Kissé unatkozva sétált a városban. Annyi jót hallott a helyről, hogy gondolta ő maga is megtekinti, így aztán felkapva szokásos cipő, szűk farmer, hosszúujjú kombóját elindult a városnéző túrára. Csak azzal nem számolt, hogy egyedül eléggé elveszetten bolyongott. Azonban egyszercsak zeneszó ütötte meg a fülét, ezt követve pedig egy térre lyukadt ki. "Boglyas tér" olvasta le a feliratot az egyik ház feláról. Szokásos hegedűtok igazítás, majd a vörös felső ujjának feljebb tűrése, és a zeneszó követése következett. Így akadt rá a padon ücsörgő lányra, aki alig lehetett idősebb nála. Eléggé úgy tűnt, hogy a másik a cipőjével van elfoglalva, így aztán csak halkan dúdolta vele a dallamot, majd amint a leány befejezte a dalt, mosolyogva köszöntötte.
- Szia! Nagyon szép volt. Csatlakozhatok esetleg én is? Cseke Domokos.
Nyújtotta kezét a lány felé, majd figyelmesen várta a reakcióját.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2015. július 28. 21:30 | Link

Domokos

  Mikor a térre ért, leült egy padra. Alapjáraton nem tett volna ilyesmit, de mostanság túl nagy volt a feszültsége, amit valahogy le kellett dolgoznia. Persze a furcsa érzés, ami akkor szállta meg amikor elkezdett mindenki előtt énekelni nem segített rajta, sőt, inkább rontott. De egy idő múlva kezdett múlni a lámpaláza, és ebben természetesen segítségére volt az is, hogy nem nézett fel, csak a földet és a cipőjét pásztázta helyette. Pedig alap esetben nagyon vakmerő egyéniség volt. De amikor zenélt, akkor olyan gyengének és sebezhetőnek érezte magát.
  Vége lett a számnak, és pár másodpercig még a hatása alatt volt, aztán egy fiú beszédére figyelt fel. Végigmérte, és egy hegedűtokot pillantott meg a hátán. Amikor kicsi volt és még Magyarországon éltek, ő is vett egy-két órát, de gyorsan ráunt. A szülei pedig kénytelenek voltak gitárt venni neki. Hát így kezdődött a vonzalma a zenével.
  - Köszönöm! - mosolygott halványan. Nem volt szokásos a számára, hogy megdicsérik. Mindig csak magának játszott otthon. Ha az anyja hallotta is, nem mondott rá semmit. És ez jól is volt így. - Scarlett Conroy. Gyere csak. Mit szoktál játszani? - kérdezte, és nagyon reménykedett benne, hogy a szöszke nem valami Bach-ot vagy ahhoz hasonlót mond, mert akkor komolyan elküldte volna a fenébe.
  Kicsit arrébb húzódott, hogy a fiú letehesse a tokot, és előkészülhessen a produkcióra. Scar közben a gitárjára dőlve figyelte minden mozdulatát. Ahhoz képest milyen nyurga volt, elég gyorsan mozgott, és rakta össze a vonós hangszert. - Mióta játszol? - kérdezte közben, és halványan egy ötlet körvonalazódott ki a fejében. A tokot maga elé tette, és kinyitotta, hogy beledobhassanak pénzt az arra járók, ha szeretnének.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Cseke Domokos
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 21
Írta: 2015. július 28. 21:49 | Link

Scarlett

Amikor a lány befejezte a dalt, és igenlő választ adott Domi kérdésére, azon nyomban helyet foglalt mellette, és elkezdte előszedni hangszerét. Rövid hangolás, és próbajáték után, rámosolygott a lányra, és biztató hangon így szólt.
- Örvendek. Hát, komolyzenét, népzenét, meg modern feldolgozásokat is. Mikor mihez van hangulatom. De a komolyzenét annyira nem szeretem, túl kötött.
Persze, van az a hangulat, amikor azt játszik legszívesebben, de a feldolgozások, és a népdalok, amikbe különböző díszítéseket tehetett bele szabadon, persze nem túlcsicsázva a dolgot, sokkal közelebb álltak a szívéhez. Kissé elgondolkodott, a válasz előtt, nem igazán biztos az időpontban. Elég fiatalon kezdett zenélni, így aztán nem sok emléke van a pontos időről.
- Hát, olyan két-három éves lehettem, de nem tudom. Az biztos, hogy hegedűvel a kezemben nőttem fel.
Egy pillantással nyugtázta, hogy a lány kitette a tokot, de nem fűzött hozzá megjegyzést, helyette inkább ő maga is kérdezett párat.
- És te? Mióta zenélsz? És mit szoktál játszani, biztosan találunk valami olyat, amit mind a ketten tudunk, és szeretünk. Csak ne Vivaldit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2015. július 28. 22:09 | Link

Domokos

  Scar bólintással nyugtázta magában, hogy ezek szerint a fiú nem az a felfuvalkodott ember, akik a komolyzenét tartják csak zenének. Ez megnyugtatással töltötte el, és persze így már sokkal könnyebb volt eldöntenie magában, hogy ez a srác nem lehet olyan rossz fej.
  - Én sajnos nem ismerek sok népzenét, csak egyet-kettőt, mert javarészt nem Magyarországon éltem. - vallotta be, bár ez egy eléggé kényes téma volt nála, hiszen sokkal szívesebben maradt volna itt.
  A lány elképedt, amikor a fiú elmondta, hogy tulajdonképpen előbb tanult meg hegedülni mint írni, vagy olvasni. Scarnak nagy önuralomra volt szüksége, hogy megőrizze a hidegvérét, és ne kezdjen el kérdezősködni arról, hogy ezt hogy és miért tették, és hogy nem bánta e meg, és társai. Inkább lenyelte a milliónyi kérdését, és a fiúra mosolygott helyette.
  - Olyan hét-nyolc éves koromtól kezdve. A hegedű annyira nem jött be. - mosolygott, és nem csak azzal a műmosolyával, hanem azzal, amikor a szeme is beleragyog. Imádta a zenét, és a zenéről beszélni. Az egyetlen téma, amihez bármikor hozzá tudott szólni anélkül, hogy bárkit is megbántson.
  - Szerinted gitáron egyáltalán lehet olyanokat játszani? - tette fel a kérdői kérdést egy mosoly kíséretében. Ehhez nem szándékozott mást hozzáfűzni csak egy félmosolyt. - Mindenfélét tudok játszani, de a kedvenceim a rock zenék. Ismersz olyanokat is? Vagy maradjunk a poposabbaknál? - vonta fel a szemöldökét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Cseke Domokos
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 21
Írta: 2015. július 28. 22:44 | Link

Scarlett


Domi érdeklődve hallgatta a lányt, és nem kerülte el a figyelmét a ragyogás sem, ami szinte áradt a lány mosolyából, ahogyan a zenéről beszélt. Ha annyi idős a lány, mint ő, akkor legalább hét-nyolc éve zenél ő is. Ezek alapján kellemes kis zenebonát fognak csapni itt a téren. Kérdés, hogy zavar-e valakit, ha gyűjtögetnek is érte. Néhányan már most is furcsán néztek rájuk, ahogy elvonultak a pad előtt, bár ezt inkább tudható be annak, hogy nem zenélnek, csak a tok van kint.
- Bármit el lehet játszani, bármin. Hallottam már metálosított Bachot, és népzenésített metált is. Higgy nekem. Én elég sokfélét játszok, így aztán a döntést rád bízom. Ha a dal ismeretlen amit mondasz, akkor úgyis szólni fogok. Vagy extrém esetben egyszerűen csak nem kezdek játszani. De én magam inkább altert játszok. Quimby, Kispál, Kiscsillag, Anna and the Barbies, ha hazaiakról van szó. Külföldit meg jórészt csak franciákat. Zaz-t mondjuk. Szóval a döntés a te kezedben van. Viszont, ha elég vállalkozó szellemű vagy, akkor megpróbálhatunk Vivaldit is.
Mondja tökéletesen komoly arckifejezéssel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Simon Marcell
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 122
Írta: 2015. július 29. 07:16 | Link

Nevicky kisasszony

Elismerően bólintottam a lány felé mikor felvilágosított róla, mivel is foglalkozik. Nos...nekem nem lenne hozzá elég agyam, hogy minisztériumi dolgokkal foglalkozzak, mindig is a művészet volt az amiben ki tudtam élni magam, a frusztrációimat és ez megmaradt, most pedig jól érzem magam a művészetekre szakosodva.
- Kemény munka lehet, gratulálok hozzá - bólintásom mellé ennyit mondtam csak rá. Eszterrel egyébként könnyű szót érteni, kellemes társaság. Jó, lehet, hogy naiv vagyok és nem azért beszélget velem mert érdeklem egy kicsit is, csak úgy aranyvérűségből...mindegy, nekem már az számít, hogy hiába a nyílt terep, nem rohant még el, nem küldött el melegebb éghajlatra, sőt. Egyenesen kedvesen viselkedett.
- Hát nem igazán, hozzám nőtt - mosolyodtam el a hülye kifejezésemen. Nem hiszem, hogy bárki képes megérteni a gyermek-szülő kapcsolatot akinek még nem volt ilyenben része.
Az ajánlatomra...hát nem éppen olyan reakciót kaptam, mint amit vártam volna. A világ legkisebb porszemévé zsugorodtam hirtelen önbecsülés szinten mikor az előbb még kedves lány képen nevetett. Meglepetten pislogtam rá, de nagy kő esett le a szívemről amikor elmagyarázta a helyzetet. Mosoly szaladt szám szélére, bólintottam párat.
- Rendben van, akkor...köszönöm. Mármint, hogy elfogadod...na mindegy. Kereslek majd, most viszont már megyek. További szép napot, Eszter! - ezzel pedig a rövid beszélgetésünknek vége is lett, jó kedvvel lépdeltem tovább a következő célállomásomig.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2015. július 29. 12:00 | Link

Domokos

  A két ember túl jól elbeszélgetett, így most furán vette ki magát a dolog, hogy kitette a tokot. Mintha a semmiért kérne pénzt. Pedig ő aztán végképp nem az a fajta volt. De úgy gondolta, hogy egy kis varázspénz nem árthat neki. Amúgy sincs neki szinte semennyi.
  - Vivaldi? Ne csináld. Mondtam, hogy azt nem tudok játszani. Hacsak, nincs nálad egy gitárkotta hozzá. - jegyezte meg. - De Zaz-t ismerek. A...az a címe azt hiszem, hogy Je Veux. De a franciám nem a legjobb, szóval ne nevess ki érte ha rosszul mondom. - vigyorgott a lány, és rendesen elhelyezte a hangszerét a combján, és a pengetőt a kezében. Várta hogy a fiú is megtegye, aztán elkezdett játszani. Először csak gitáron, aztán énekelt is hozzá, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. A hegedű nagyon feldobta az egész dalt. A két hangszer harmonikusan szólt egymás mellett, és a lány hangja kiegészítette ezt a kombót.
  Elment pár ember előttük, és volt aki érmét is dobott a kitett tárgyba. Volt aki pedig megállt ott előttük, és úgy hallgatta végig a játékot. Bár ebből volt a legkevesebb.
  Befejezték a játékot, és néhány ember még tapsolt is hozzá. Scar rámosolygott a fiúra. Teljesen felpezsdült ettől az új élménytől. - Ez nagyon király volt! - jelentette ki. - Michael Jackson-t ismersz? - próbálkozott be egy újabb előadóval, akit a fiú talán ismerhet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Cseke Domokos
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 21
Írta: 2015. július 29. 12:15 | Link

Scarlett



Nézve a kirakott gitártokot, rájött, hogy bizony alaposan le van égve. Persze drága szülei küldenek neki valamennyit havonta, és egész jól be is szokta osztani, de azért nincs nagyon eleresztve. Amikor a lány Vivaldit emlegeti, elmosolyodik, és kis híján nevetni is kezd.
- Nyugi csak vicceltem. De ha gondolod, holnap is zenélhetünk, és akkor keresek neked kottát. Zaz, Je veux. Az tökéletes. Je veux d'l'amour, d'la joie, de la bonne humeur, C'n'est pas votre argent qui f'ra mon bonheur.
Kezdi dúdolgatni a jól ismert dal refrénjét. Amikor a lány játszani kezd, ő maga is, belekezd a dalba, a két hangszer tökéletesen hangzik együtt, a lány hangja pedig dob rajta még egy kicsit. A franciája valóban nem a legjobb, de egész jól megjegyezte a kiejtést. Domi néha rámosolygott az emberekre, a bedobott pénzeket pedig egy biccentéssel köszönte meg. Amikor a dal utolsó hangjai is elhaltak, akkor mosolyogva tekintett a lányra.
- Ezt máskor is csinálnunk kell.
Jelentette be a tényállást, hisz valóban úgy érezte, kár lenne veszni hagyni ezt, ha ilyen jól hangzik együtt.
- Néhány dalát igen, bár ritkán játszom. De megpróbálhatjuk, ha gondolod.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2015. július 29. 12:39 | Link

Domokos

  - Ha hozol kottát, megpróbálom! - ígérte meg, bár biztos volt benne, hogy a másik nem fogja rávenni magát erre az őrültségre.
  Amikor belekezdtek a francia kis dalocskába, az valami eszméletlenül jól hangzott. A gitár erőteljes és a hegedű gyöngéd hangja tökéletesen kiegészítették egymást. A szöveget a lány nem tudta teljesen jól kiejteni, de megpróbálkozott vele. Ének közeben most sokkal bátrabb volt, mint az előbbi amikor egyedül volt.
  - Benne vagyok. Állati jól hangzik együtt a kettő. - ujjongott a lány tőle szokatlanul. Ez után pedig felajánlotta, hogy játszanak még egy számot, egy kicsit rock-osabbat, és olyat aminek tökéletesen tudja a szövegét.
  - Rendben. Akkor legyen a...Billie Jean? - kérdezett rá, de szinte után fél perc múlva már el is kezdte játszani. Egy kis előjáték után pedig belekezdett az énekbe is. - "She was more like a beauty queen from a movie scene, I said don't mind, but what do you mean I am the one" - teljesen átadta magát a zenének, és még a szemét is becsukta néha. A teste pedig az ütemre lüktetett. Az emberek egyre többen lettek, de még mindig csak egy-két ember állt meg végighallgatni az egész dalt. Mindenki sietett a dolgára, és csak pár másodpercre álltak meg. De Scarnak biztos nem ez volt a lényeg. Nem, nem. Közel sem. Ő csak a zenét akarta magáénak tudni, és minden egyes dalban benne volt a szíve is.
  A szám végén mosolyogva nézett a fiúra. Teljesen odáig volt, hogy van még egy ember a társaságában, aki legalább annyira élvezi ezt az egészet, mint ő.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Cseke Domokos
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 21
Írta: 2015. július 29. 12:58 | Link

Scarlett



A dal csodája még mindig átjárta a testét, és nem is volt sok ideje, hogy lenyugodjon az eufóriából, amit a zene okozott neki, hiszen már meg is volt a következő dal. Michael Jackson, Billie Jean. Remek lesz. Mosolyogva emelte fel újra a hegedűt, és kezdett játszani, a gitáros bevezető után, de még az ének előtt beszállva. A dal csodaként száll végig a téren, megdobogtatva az emberek szívét. Domokos már nem is figyelt az emberekre, lehunyt szemmel élvezte amit létrehoztak ketten. Teste együtt mozgott az ütemmel, a zene minden rezdülését átvéve. Amikor ennek a dalnak is vége lett, már úgy érezte, mintha néhány lépéssel a föld felett járna, szinte tömény boldogságként létezett.
- Ez csodálatos volt. Bárcsak mindig itt ülhetnék, és zenélhetnénk.
Sóhajt fel, továbbra is csukott szemmel. Majd kinyitja szemét, és ránéz a lányra.
- Következőnek? Kispál és a borz? Mondjuk Húsrágó hídverő? Vagy legyen inkább Vivaldi?
Utoljára módosította:Cseke Domokos, 2015. július 29. 12:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2015. július 29. 22:02 | Link

Domokos

  A dalok magával ragadták a lányt, és egyre magabiztosabban játszott. Már teljesen kizárta a külvilágot, és a fiúval ketten maradtak csak.
  - Vivaldihoz még mindig nincs kottám, szóval legyen Kispál! - egyezett bele a lány. És ez így ment még elég sokáig. Egyszer az egyik, majd a másik ajánlott számokat. Volt ott minden stílusú és fajtájú. Kivéve persze a komoly zene, de néha amikor csak az egyik vagy a másik játszott, akkor a fiú részéről még arra is került sor.
  Az emberek sorban váltogatták egymást, senki sem maradt huzamosabb ideig. Viszont elég sok érme csilingelt már a tokban ahhoz, hogy a lány bevesse az ötlete maradék részét. És ezt fel is vetette két dal közötti szünetben.
  - Mit szólnál, ha a pénzből amit gyűjtöttünk, elmennénk valahová elkölteni? Akár be is ülhetünk egy helyre. - javasolta, és gitárját félre téve szedegette össze a bronz egy arany színű köröket. Kivette őket, és a gitárt a helyükre tette. Az ujjbegyei már zsibbadtak a sok játszástól, és már a nap is jóval lejjebb járt, mint amikor elkezdte. Felállt és a hátára tette a hangszert, és úgy nézett a szöszire.
  - Mehetünk? - kérdezte mosolyogva. Teljesen feltöltődött a zenétől, és attól hogy ezt végre megoszthatta valakivel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Cseke Domokos
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 21
Írta: 2015. július 30. 21:10 | Link

Scarlett


A dalok csodája teljesen felemelte a földről, úgy érezte, mintha valahol máshol járt volna, azonban mint minden csodának, egyszer ennek is vége szakadt. Nevezetesen akkor, amikor már kezdett telni az idő, és kezdtek fájni az ujjai a sok hegedüléstől, így aztán örömmel fogadta a javaslatot, hogy menjenek költsék el amit kerestek, ő maga sem szereti sokáig tartogatni a pénzt, így aztán gyakorlott, és gyors mozdulatokkal rakta e a hegedűjét, és vette vállára a hangszert, majd kelt fel. Mosolyogva fordult a lány felé.
- Mit szólnál egy teához? Van valami kellemes teaház a környéken?
Kérdezte, majd ha választ kap, akkor azonnal megindul a lánnyal az oldalán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Péter Fanni
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 491
Összes hsz: 3450
Írta: 2015. augusztus 19. 16:53 | Link

Bagolyfalva Csillaga, avagy bátorítsuk a népet Millussal.
>>Ruha, Szemüveg, Haj & Hime<<


Már hetek óta csak a Ki Mit Tudról beszélt az egész iskola. Az elején nem is nagyon érdekelt, hisz úgy gondoltam, hogy biztos olyan, mint a mugli Ki Mit Tudok. Nem is igazán figyeltem oda, ahogy a KHban, szobákban, folyosókon, termekben, budiban, zuhanyzóban, könyvtárban, konyhában, nagyteremben.. egyszóval mindenhol erről beszéltek a diákok. A hetek elteltével kezdett engem is egyre jobban érdekelni a dolog, viszont jelentkezni még most sem volt merszem. Ráadásul nem is tudtam volna mit előadni, maximum gitároztam volna, de azt bárki tudott. Ha pedig énekeltem volna, akkor a zsűri tuti megkért volna, hogy táncoljam el Whitney Houstontól az I Will Always Love Yout. Úgyhogy hagytam a jelentkezést másoknak, majd talán pár év múlva.
Ám hetekkel később eljött a verseny napja. Miután felöltöztem az ágyamon ülve erőlködtem rá a patáimra cipőimet. Amint megnyertem eme ádáz harcot, a vattacukorszínű hajamat két kis csigába felkötöttem a fejem tetejére, és egy John Lennon szemüvegének egy távoli testvérét tűztem a hajamba. Kész is lettem, azonnal elsuhantam, Himével az oldalamon.
Épp kiértünk a kastélyból, amikor megláttam Millusom, gondolkodás nélkül rávetettem magamat örömömben.
- Wuiiiii!! - a távolból csak ennyit lehetett hallani, mielőtt a becsapódott a "bomba". - Sziiaaaaaa Kamilli-molli. - hatalmas szemekkel, és egy über idióta - ami igazából őszinte volt - vigyorral üdvözöltem a szőkeséget. - Mizu? Velem semmi, épp megyek megnézni ezt a Bagolyfalvi izébigyót, te is oda mész? Ha igen megyünk együtt, már tudom is hogy mit kell ott rágcsálnunk! - totál bepörögtem a lány társaságában, még Hime is csaholt azzal a vékony gumikacsához hasonlítható hangjával örömében. Meg sem vártam a válaszát, elkaptam a csuklójánál, próbáltam elhúzni magammal.
Utoljára módosította:Péter Fanni, 2015. augusztus 19. 16:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. augusztus 19. 17:26 | Link

Pranciiii 💟
#szurkolunkmindenkinek #bogolyfalvacsillaga #emlékezeteslesz #nemvagyunknormálisak♥
-ruca-


Szóval kimozdul. És mi lenne jobb egy kimozduláshoz, mint mondjuk egy ilyen varázslatos tehetségkutató, ahol majd lehet fognak tüzet okádni, meg lesz óriáskerék, meg ilyen játékok, mint a mugli falunapokkor. Biztos fognak majd lenni, még ha elbűbájolva is, mert kell legyenek. Másképp nem harty pard a party hard. A lilás kockás inget derekára kötötte, s a szürke ruha térde felett négy újnyival ért véget. Szőke haja verdeste derekát, benne egy pont tökéletes vastagságú fonattal, s mindezt egy virágkoszorúval koronázta meg, hogy még Kamillásabb legyen az egész.
Teljes tudatlanságban lépett ki a kapun, s kezdett magányos útjába a tér felé remélve, hogy majd ott fog találni valakit akire ráakaszkodhat telljes hiperaktív énjével. Akármi óvja majd azt a szerencsétlent, akit kitűz magának a nagy sokaságban. Már épp eltervezte, hogy majd szépen odasomfordál, és letarolja, és vetet magának valami irtófinom édességet, amikor hirtelen egy nagy vattacukorfelhőben találta magát, és valami olyan hangot hallott, amit leginkább egy gumicukorhoz tudna hasonlítani. Elkerekedtek szemei, s megfordult agyában, hogy most vagy álmodik, vagy megint megtalálta Cupido. Az első variáció valahogy jobban tetszett neki. Ahogy végre méltóztatott jobban szemügyre venni a hangot, csakhamar rájött, hogy a rózsaszín menyország tulajdonosa nem más, mint- dobpergés- Pranni az eridonból. Aki cseppet sem volt normálisabb mint ő, és pont ezért találták meg ilyen jól a közös hangot.
- Prannyiiii.- terült el széles vigyor arcán, ahogy magához szorította a másik lányt. Szinte el sem jutott telljesen a tudatáig amit a másik elhadart. Nem azért, mert nem képes befogadni, azért, mert mindent elfoglalt az az információ, hogy ők bizony egy helyre igyekeznek. Ők. Ketten. Egy helyre. Itt apokalipszis lesz, de persze csak a jó értelemben.
- Igeeeeen!- kezdett hevesen bólogatni, elhúzva az "e" betűt, mint valami boldog kisgyerek, akitől megkérdik, hogy kér-e csokit. Mást nem volt alkalma reagálni, még arra sem volt ideje, hogy megszeretgesse a kis vasgyúró vadállatot, már száguldottak is tovább.
- Hallod.. Te kit mész megnézni?- ráncolta össze homlokát. Mert amúgy az úgy oké, hogy mennek meg minden, de valakinek szurkolni is kéne, ha már ott vannak.
Utoljára módosította:Farkas Kamilla, 2015. augusztus 19. 21:00 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Péter Fanni
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 491
Összes hsz: 3450
Írta: 2015. augusztus 19. 20:31 | Link

Bagolyfalva Csillaga, avagy bátorítsuk a népet Szöszkemillával.
>>Ruha, Szemüveg, Haj & Hime<<


Letámadtam a szőkeséget, közeledésemet egyedül csak az a "Wuii" hangutánzó szó jelezhette, hogy: " Vigyázz, jön a hülye!" Amint ráugrottam a lányra, kitörő örömömet nem lepleztem, hisz örültem, hogy megtaláltam a másik dinnyét, így azonnal üdvözöltem. E gyors improvizált szöveget is ledaráltam neki, amit fura módon sikerült elsőre kinyögnöm anélkül, hogy összeakadt volna a nyelvem. Saját magával. Még jobban megörültem, ahogy megerősítette az tehetségkutatóra való eljöveteléről. Már nem is volt szükség ahhoz, hogy elrángassam magammal, jött ő magától is, Hime pedig pattogva közlekedett közöttünk odafelé.
- Igen, igen! Jöttem a csapattársaimnak szurkolni. Gwencinek, Gergőcinek és Norbiccnak. Turbék-turbék! - vigyorodtam el gyerekesen- Ők is fellépnek, szóval jönni akartam, élénkíteni őket, persze amíg nem akar Gwenci kinyírni. - mintha egy elégedett sóhajt engedtem volna el- Mindig is szerettem kikészíteni, még ha nem is szándékosan. - megráztam a fejem, majd Szöszkemillára pillantottam.
- És te kinek jöttél erősíteni a táborát? - gondoltam megkérdezem én is tőle, mert hát úgy illett, plusz kíváncsi is voltam, hogy ő kiket pártolt. - Amúgy hallod, mi lenne, ha valahová előre ülnénk, hogy minél többet lássunk belőlük. Na? Na? Na? - izgatottan tettem fel a kérdésemet. Majd tovább gondolkodtam aztán kinyögtem még egy kérdést. - Te nem akartál jelentkezni? Én nem, mert nem akartam volna táncolni, mert nem tudok, de igazából, ha énekkel indultam volna, akkor is táncolnom kellett volna, mert a port a zsűri jobban bírná, mint a hangomat! - felkacagtam, ahogy ismét visszagondoltam az I Will Always Love You tánc verziójára az én előadás módomban. Talán úgy nézhettem volna ki, mint egy részeg liba, aki az etetőt keresi, vagy mint egy pók, aminek a lábára görkorcsolyát húztak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. augusztus 19. 20:59 | Link

Pranciiii 💟
#szurkolunkNorbinak #bogolyfalvacsillaga #emlékezeteslesz
-ruca-


Mint kiderült, ez csak egy nagyon cuki Pranci, pedig Kamillánk nagyon örült volna, ha egyik pillanatról a másikra egy vattacukorhegyen találja magát. Nem mintha Fanninak nem örülne, sőt, találkozott a lelki társával, akivel ugyan olyan hatalmas őrültségekre képesek. A kis bevezető után rátért az itt felmerülendő legfontosabb kérdésre, egyrészt, mert ő még nem igazán tudta, hogy kinek tapsoljon meg ott sikongasson, másrészt, valami értelmes mondatot is ki kellett nyögni. Kissé összeráncolva homlokát hallgatta a felsorolást, megpróbálva követni a gondolatmenetet. Norbi. Ja, hogy az a Norbi! Hát azt a Norbit nem lehet elfelejteni, frontálisan ütköztek, utána elkezdtek dumálni, és a következő pillanatban már vadul rázták Beyoncéval. Vagyis... Valami olyasmi. Ha valakinek ezt elmondaná, biztos küldenék az elmegyógyba.
- Hát... Szurkolok én is Norbinak.- vont vállat. Elvégre miért ne szurkolna neki, főleg egy ilyen örök életre szóló élmény után? Na jó, erre mondjuk nem tud választ adni, de maga a kérdés jól hangzik. A többi nevet nem ismerte, fogalma sem volt arról, hogy ki az a Gwenci. De ha Szirmos és Pranci ismeri, akkor rossz ember nem lehet. Előre ülés. Az több szempontból is jó lenne, leginkább mert akkor még látna is valamit. És tök jó buli lenne. Mondjuk.. Lehet kapna némi halláskárosultságot, de attól még tök jó lenne.
- Jó!- ült vissza arcára az a tipikus Kamillás vigyor, az a minden fogat megvillogtató, az a "boldog vagyok és csináljuk!" fajta.- És majd ugrálunk meg minden.- csillantak fel szemei. Mint a koncerteknél, meg minden. Az milyen jó lenne már. Következő kérdés. A jelentkezés. Igazából volt egy ötlete, hogy majd a Single Ladies-t elrázzák ott, de lekésett. Viszont ezt hosszú lett volna elmagyarázni, szóval inkább csak megrázta fejét.
- Jövőre megyünk ketten, légyszi-légysziii.- pislogott a másikra tökre belelkesedve. Elvégre megtanult Beyoncésan mozogni, ja, ha az megy neki, akkor minden más fog menni. Közben megbotlott a lábai közé bepattogó Himébe, utána a járókák összeakadtak, meg beakadtak valamibe, és hirtelen másba sem tudott kapaszkodni, mint a mellette lépkedő vattacukorhajú leányzóba, aki.. Hát most vagy erős megtartja önmagát másodmagával, vagy mindketten eltaknyolnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Péter Fanni
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 491
Összes hsz: 3450
Írta: 2015. augusztus 20. 16:48 | Link

Bagolyfalva Csillaga, avagy bátorítsuk a népet Szöszkemillával.
>>Ruha, Szemüveg, Haj & Hime<<


- Tutkó! Akkor ülünk előre, ott tényleg majd fogunk tudni csápolni, ugrálni, vonyítani és legalább nem kell nyújtózkodnunk, ha látni akarunk valamit a sok fej miatt! - egy peace jelet mutattam vigyorogva a lányra pillantva.  Megkönnyebbültem, ahogy rábólintott az elsősorra, mondjuk hülye lett volna hátra ülni, tény hogy ott többen lesznek, de nekünk tökéletesen megfelelt az első sor is.
- Jövőre, ketten?- meglepetten kérdeztem vissza, picit el is gondolkodtam rajta- Jó! - hirtelen rábólintottam, az arcomon még mindig a fülig érő mosolyom villogott. - De mivel? Énekelni azt nem tudok, a tánc sem az erősségem, csak ha valaki hosszú órákat áldoz rám. Egyedül rajzolni és gitározni tudok, meg egy picit zongorázni. És ennyi. - felkacagtam, zavaromat leplezni igyekeztem, mert tényleg zavarba gyüttem, csoda, hogy nem pirultam el. Épp felajánlottam volna a lánynak, hogy táncoljunk, mert azt, ha egészévben gyakorlom vele a tehetségkutató előtt, akkor simán jelentkezhetünk majd, ám ebbe nem tudtam belekezdeni, hisz a Szöszke borult, Stephie feküdt.
 A dűlő lány egyenest a karomba kapaszkodott. Magával rántott. Bele a földbe. - Waaaahhh! - felvisítottam a zuhanás közben, Hime pedig elspurizott onnan alólunk, pár méterrel arrébb. - Auu... -sajgott a fenekem, a napszemüveg is lerepült a fejemről valahová, a szoknyám a harisnyámmal pedig tiszta retek lett, ahogy fenékkel tompítottam a zuhanásom. - Figyelj Szöszkemilla, ha pihenni akartál, akkor csak szólnod kellett volna!  Egyébként egyben vagy? - sajgó hátsómat dörzsölgettem a kezemmel, majd valahogy összekapartam magamat és felálltam. A kezem nyújtottam a szőkeség felé, hátha igénybe veszi a segítőkezem, patám, mancsom. Másik kacsómat pedig a fejem tetejére tettem, hogy ellenőrizzem ott minden rendben volt-e, ám hiányt véltem felfedezni. - Hol a csudi-mudiban van a szemüvegem?! - kétségbeesetten felkiáltottam, közben a vattacukorerdőt tapiztam egyfolytában, amíg Kamillára vártam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. augusztus 20. 18:24 | Link

Pranciiii 💟
#szurkolunkNorbinak #bogolyfalvacsillaga #emlékezeteslesz
-ruca-


Nagyon belelkesedett, már el is képzelte hogy fognak ott kinézni, meg minden, és úgy tűnik társa is az ő véleményén volt. Mármint, amúgy is ő vetette fel, szóval.. Mindegy. Mikor Fanni visszakérdezett a felvetésre kissé elbizonytalanodott, s már eltervezte, hogy gyorsan visszavonja, ám a másik rábólintott. Arcára visszaült az előbbi vigyor. Azon, hogy mit fognak jövőre előadni, még ő sem gondolkodott el, de majd csak lesz valami. Hevesen bólogatott mikor társa beszélt.
- A tánc jó lesz. Megcsináljuk.- állt ki a hirtelen jött elhatározás mellett, elvégre még van elég idejük a próbákra meg a zene kiválasztására meg minden. Ez után jött az apokalipszis. A minieb rossz helyre ugrált, ő beleakadt, utána a kis gonosz eliszkolt, utána Kamilla magába akadt, meg Fanniba is, és rántotta maga után a vattacukorhajút, mert ha már ő esik, essen a másik is. Jó baráti szeretet, meg minden. Persze arra, hogy ez a másiknak fájhatott csak az után jött rá, hogy a leányzó ennek hangot is adott. Elkerekedtek szemei, s ártatlanul pislogott Prancira.
- Ne haraguuudj.- nyögte ki a bocsánatkérést, hangja elvékonyodott mint ilyenkor mindig. Legszívesebben elmosolyodott volna a megjegyzésre, de most nem úgy vélte, hogy lehetne ezen mosolyogni. Szóval próbálta lent tartani a száját, és megakadályozni azt a kunkorodást. Mármint a száján. Mikor a más talpán levő egyénke felkiáltott, összerezzenve mérte végig.
- Hát.. Nem tudom.- húzta el száját.- De.. Csak nem eshetett olyan messzire.- próbálta menteni a menthetőt, mert ha ez a főnix úgy dönt, hogy ráveti magát és bosszút áll a napszemüveg miatt, akkor lehet, hogy nem tudna elszaladni, és legalább valami kevésbé fájdalmas bosszút kapjon már.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 12 13 [14] 15 16 ... 24 ... 58 59 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér