33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. június 1. 19:58 | Link


Violetta


Nehéz nap volt ez a mai. Így az esti órák tájékán, úgy döntök, hogy ideje megpihennem, és erre az egyik legalkalmasabb mód a Teaház. Rengeteget dolgoztam az elmúlt időszakban, kijár egy kis lazítás. Egy feszesebb fehér farmert , egy fekete szűk szabású pólót és egy fekete magas szárú sportcipőt húzok fel, hajamat felzselézem, és kellemes illatba öltöztetem mindezt.
Hűvös idők járnak, de mindig is jól bírtam a hidegebbet, sőt már-már infantilis rajongásba fordult a tél iránti mérhetetlen nagy szeretetem, így a nyár folyamán engem nem sokan fognak a falakon túl látni. Nem bírom a hülye  kánikulát, mikor legszívesebben a bőrömet is ledobnám magamról. Hozzáteszem: csontvázként, bőr nélkül is ellenállhatatlan lennék...
Azért egy szürke kötött pulcsit a vállamra dobva lépek ki a házból. Mostanság a zenét igencsak kitöröltem az Életemből, így azzal a reménnyel indulok a Teaház felé, hogy némi alkotói tevékenységbe kezdhetek hónapos kihagyások után.
Fütyörészve sétálok egyre beljebb a falu felé, közben néhány ismerős arcot vélek felfedezni, akiknek csupán csak biccentek. Néha magam is elcsodálkozok azon a hatalmas változáson, amin átmentem, mióta Magyarországon élek, az iskola, majd  a falu határain belül. Hogy már voltam nős, és hogy voltam ismét vőlegény, persze egyikre sem gondolok vissza meleg szívvel, hiszen Janey-vel aló házasságom éretlen és dependens viszony volt csupán, míg a jegyességem egyszerűen katasztrófába torkollott. De ez vagyok én: nézz szembe vele, drága Ifens, a kötöttségek nem Neked valók. Nem hiszem, hogy mostanság bárki meg fog tudni zabolázni, vagy ha sikerülne is, csupán egy könnyed játék erejéig tehetné meg. Amolyan megújult-régi Ifens ez most. Kevésbé bunkó, de határtalanul önelégült, makacs, és szabad.
Ezen gondolatok mellett nyitok be a Teaházba, ahol ismét biccentek a kiszolgálóknak, majd az egyik sarokba huppanok. Mikor a kis felszolgáló mellém rebben, mosolyogva adom le a rendelésemet.
-Jó erős fekete tea, egy csöppnyi citrommal, cukor nélkül, a lehető legforróbban, mihamarabb.
Kacsintok Rá, majd az el is tűnik, én pedig gondolataim fölé emelkedhetek...Ismét...
Szál megtekintése
Kérdezz Smiley
Dora J. Ifens
David J. Ifens
Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. június 2. 15:31 | Link


Violetta


Észre sem veszem, hogy az étterem ajtaja nyikorgó hangon nyílik ki és nyilván  való valaki be is lépett azon, mert nem sokkal ezt követően egy hozzám közeli asztalhoz tartozó széket húznak ki. Persze a tér érzékeléséhez csak a hangokra hagyatkozok, így aligha vonhatok le megfelelő tényállásokat.
Nem nézek fel. Valahogy nem tud érdekelni, ki fia-borja tért be ide. Csak agyalok, csak görcsösen erőltetem a dallamok megpendítését a fejemben, de ideje belátnom: ma nem fogok nagy hangzásoknak teret adni, mert a mély gondolataim máshol járnak. Egészen máshol. Még a volt menyasszonyom körül lebegnek és a fájó, viharos elválásunk szülte sebeket próbálja sürgős léptekkel enyhíteni. Persze eltelt idő, és én léptem ki belőle, de néha rám törnek a gondolatok, az a sok szép emlék, és olyankor igen gyötrelmes szabadulni a fojtó magány keserű lététől. Korlátaimmal és eddigi Életemmel azonban, a hibákkal együtt, tudom; szembe kell néznem. Hogy végre lezárhassam mindezeket. Csendben, végleg.
Aztán a felszolgáló zökkent ki, dallamos hangján elsuttog valamit, melyet egy mosollyal erősít meg, de a szavak már nem értek el a tudatomig. Nem érdekel. Leteszi elém a kért teát, majd ismét motyog valamit. Felnézek rá, s mintha érteném, biccentek a fejemmel, pedig voltaképpen nem figyeltem. Egy cseppet sem. Így akár a halálos ítéletemre is rábiccenthettem volna. Mikor a kisasszony távozik, belekortyolok a forró italba, majd visszateszem a helyére. Éppen, mikor a csészét visszarakom, tekintetem egy lány tekintetébe botlik. Kerekded arcocska, szőke hajzuhatag, és gitár. Észre sem veszem, hogy tán percek is eltelnek úgy, hogy a szemem le sem veszem a lányról, de aztán lenézek a teámra. Szemre való hölgyemény, és ha a régi mivoltomat előtérbe engedném, minden bizonnyal már ott is ülnék mellette és pofátlan stílusomban, egyáltalán nem visszafogottan hangot adnék szépségének, de a szélsőség ebbéli megnyilvánulása már nem rám vallana. Így ismét kortyolok egyet a teába, majd előveszem a nálam lévő számláimat, egy papírt és egy tollat, majd összeírom az ehavi rezsi-kiadásokat. Addig is lekötöm magam valamivel, és nem percekig bámulom az előttem üldögélő teremtést.
Szál megtekintése
Kérdezz Smiley
Dora J. Ifens
David J. Ifens
Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. június 3. 12:09 | Link


Violetta

Ezzel is idő előtt végzek, így már nem is tudom, mi az, amivel le tudnám kötni a figyelmemet a lányon kívül. Ismét lassan, kimérve végig nézem, majd akaratlanul is a szemeibe akadok, és egy félmosolyra húzom a számat. Hátra dőlök, beletúrok a hajamba, majd miután tekintetemet ismét elfordítom az ismeretlen lányról, a mosoly is eltűnik az arcomról.
Az utolsó kortyot is kiiszom a csészémből, majd határozott mozdulattal leteszem azt. Felállok, összeszedem a dolgaimat, és tán úgy tűnhet elindulok a teaházból, de mikor a lány asztalához érek, a háta mögött megállok, kaján vigyorral megszólalok:
-Ifens. Leülhetek a bájos hölgy mellé?
Mikor a lány a hangra felém fordul, rákacsintok, és mihelyst megengedi, hogy leüljek mellé, helyet is foglalok. Miért vagyok ilyen biztos a dolgomban? Mert le sem vette a szemét rólam, nem hiszem, hogy visszautasítaná magányos estéjén az én nagyszerű társaságomat. Aztán megpillantom a gitárt és természetesen nem tudok sokáig ellenállni a kísértésnek.
-Szabad?
Mosolyodok el, és mire a lány észbe kapna, már a combomon is van a hangszer és játszani kezdek rajt egy ismert számot. Nem hiszem, hogy a bent lévőknek zavaró lenne, mert a játékom és hangom is...mondjuk ki; magával ragadó, de azért próbálok a lehető leghalkabb és legdiszkrétebb lenni.
Egyre jobban élem bele magamat a dalba. Mindig is ilyen voltam, könnyen magával ragadnak a dallamok, és ahogy énekelek, hosszabb időre a lány szemeibe nézek, észre sem véve, hogy egyre hangosabb a játékom.

Zene
Szál megtekintése
Kérdezz Smiley
Dora J. Ifens
David J. Ifens
Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. június 3. 14:54 | Link


Violetta


Csak egyre hangosabban énekelek. Élvezem a zenét, azt, hogy általa mindig ki tudom zárni a világot, hogy általa minden olyan egyszerű és megoldott lesz hirtelen. Hogy mindig kicsit újra élhetem az emlékeimet. Egészen más utakat járok be vele, és néha ez már-már megrészegít. Becsukott szemmel énekelek, a hajlítások, rekesztések pedig pont ott vannak elrejtve, ahol azoknak lenniük kell. Elég régóta foglalkozok ezzel, nem okoz gondot, sőt. Aztán elmosolyodok, mikor meghallom a lány tisztán csengő hangját, ránézek és mosolyogva kacsintok rá, majd jön a refrén és már úgy énekeljük együtt, mintha mindig is együtt dolgoztunk volna. Egyre jobban mosolygok. A refrént követő második résznél pedig csak gitározok, és hagyom, hogy a lány énekeljen, hiszen hamar észre veszem, hogy ismeri a dalt. Ennek pedig nagyon örülök, mert az egyik kedvenc előadóm énekli. Violetta dalába csak néha aláénekelek, hogy minél színesebbé tegyem a dalt, majd a refrénnél ismét hallható lesz mély orgánumom.
Lassan véget ér a szám. Nem is foglalkozok a környezettel, csak a zenére és az előttem ülőre összpontosítok. Ahogyan közeledek a vége felé, finoman elhalkítom a hangom, végül néhány akkorddal le is zárom azt. Az eredeti szám zongorázva van, de nagyon könnyű volt átírnom a gitárra és meg kell hagyni remek kis produkciót nyújtottunk úgy, hogy nem is ismerjük egymást. De a dallamok közelebb hozhatnak két embert, mint a szavak.
Csak elmosolyodok arra, hogy mindenki tapsban tör ki, majd csak csendben mosolygok a lány szemeibe, és ismét lefogok egy akkordot.
Ez a dal csibészebb, dallamosabb, játékosabb, pörgősebb, mint az előző, és egy nagyon régi szám. Remélhetőleg ezt is ismerni fogja az előttem ülő. Bár nem nagyon érdekelt a környezetem, de meg kell hagyni, felszabadultabb lettem a tapsot követően, és már teljes produkcióval szolgálhatok.

Zene .
Szál megtekintése
Kérdezz Smiley
Dora J. Ifens
David J. Ifens
Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. június 3. 15:43 | Link


Violetta


A pörgős számra több embernek a lába megmozdult, ami nem is meglepő. A taps mellett ez a másik felemelő érzés. Ha a hétköznapokba belesavanyodott emberek szívét egy kicsit megdobbantod, ha kizökkented Őket a problémáikból, s ezáltal magadat is. Néha az a legjobb, ha csak kizárod a múltad, a jelened, és a jövődbe egy kicsit sem gondolsz bele. Felpattansz egy hangjegyre és hagyod, hogy oda vigyen, ahova csak akar. Baj a zenéből sosem lehet.
Lassan véget ér a szám, és csak mosolygok a tapson, de a szememet nem veszem le a lány tekintetéről. Ismét csend emelkedik felénk. Már régen zenéltem, így nehéz tőlem megszabadulni. Az is lehet, hogy az előttem ülőnek kezd elege lenni abból, hogy hangszerét sajátomként használom, de csak úgy jönnek a gondolatok és emlékek, velük együtt pedig a dallamok. Ismét az egyik kedvencemhez térek vissza és mikor csend emelkedik felénk, csak egy akkord kíséretében lesz hallható mély hangom:

If you ever leave me, baby,
Leave some morphine at my door
'Cause it would take a whole lot of medication
To realize what we used to have,
We don't have it anymore.

Hangom lágy, a lelkek mélyéig hatoló. A dalszöveg ismét a szerelem árnyabb oldalát idézheti, és tán úgy is hathat, mintha Violettának énekelném, de ez így is van rendjén. A zene mindig is közelebb hozta az embereket. Figyelem emelkedik rám, én pedig csak énekelem a dalt, hatalmas beleéléssel, néha becsukom a szemeimet is, és úgy adom bele minden gondolatomat.


A szám végéhez közeledve a szokásos módon, magamhoz és a dalhoz méltóan fejezem be, majd a taps közepette csak mosolyogva kacsintok a lányra, és felé nyújtom a hangszerét is.
-Köszönöm.
Suttogom oda neki, még mindig mosolyogva, majd pedig beletúrok a hajamba, és összefonott kézzel dőlök hátra a széken.

Zene .
Szál megtekintése
Kérdezz Smiley
Dora J. Ifens
David J. Ifens
Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. június 3. 20:56 | Link


Violetta


Csak mosolygok a lány válaszán, majd belekezd egy számba és a mosoly töretlen lesz arcomon. Csendben figyelem a lány minden rezdülését, ahogyan a hangja cseng, és ahogyan a szemei megcsillannak minden egyes hang után és ez a legfelemelőbb benne. A tapsvihar után, félmosollyal nézek Violettára és elismerően biccentek egyet, majd csak halkan suttogom neki:
-Gratulálok, Kedves!
Kacsintok rá végül, aztán ismét körülölel minket a teaház moraja, ami némiképpen mindig visszaránt a realitás talajára, egy racionális világ túlontúl kocka, szabályos eszméi közé, amik sosem fértek meg igazán a zene dallamos, kalandos létével.
Aztán finoman veszem ki a lány kezéből a gitárt, ami ismét a combomon pihen. Aztán mosolyogva a lány tekintetébe fúrom a sajátomat, ismét kacsintok és belekezdek egy nagyon régi és szintén nagyon ismert számba, amit minden bizonnyal Ő is dúdolni fog. Az eddigiek is nagyon jól álltak a stílusomhoz és hangomhoz, de ez valahogyan nagyon jónak hat, így a moraj ismét szűnni látszik, és mindenki tekintet ránk szegeződik.

I walk this empty street
On the Boulevard of Broken Dreams
Where the city sleeps
And I'm the only one and I walk...

Néha a gitár és a lány között cikázik a tekintetem. Ismét Violettára emelem, és rá kacsintok, majd némi akkord után felcsendül a második rész is, még nem a dalnak ismét vége szakad, én pedig mosolyogva szólalok meg.
-Most építek egy stúdiót. Gibson a szerelmem. Marshall erősítők. És miegymás.
Aztán előkapok a hátsó zsebemből egy névjegykártyát, melyen a címem is szerepel.
-Keress meg!
Kacsintok rá, átnyújtom a gitárját, és amilyen gyorsan idejöttem, olyan gyorsan távozok, az ajtó már csukódik is. Miért történt mindez így? Mert így van meg az igazán kerek varázsa, s ha Violetta bármit is szeretne, fel fog keresni.
Szál megtekintése
Kérdezz Smiley
Dora J. Ifens
David J. Ifens
Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. június 29. 17:25 | Link


Manóm


A hely, ahol meglátott. Ahol megláttam. Ahol a szavak helyett a zene emelt minket egészen más magaslatokba. Ahol beleszerettem abba a kerek kis pofiba, abba az utánozhatatlan mosolyba, és azokba az igencsak rakoncátlan tincsekbe. Ahol belenézhettem abba az elbűvölő szempárba, aminek csillogása felbecsülhetetlen. Kinyitom előtte az ajtót, majd én is belépek, és a legközelebbi asztalhoz sétálunk, ezt követően leülünk. Kihúzom neki a széket, majd mikor lecsüccsen, betolom, végül jómagam is helyet foglalok.
-Szóval megismerted, az én elbűvölő Húgom...
Forgatom meg szemeim vigyorogva, hiszen Kath a testvérem, és pontosan jól tudom, hogy milyen kiállhatatlan modorú tud lenni. Pont, mint a bátyja.
-Nos, nem mondtam, mert azóta nem találkoztunk. Igen, nem rég kiderült, hogy van egy Húgom. Vagyis még Eli-vel voltunk otthon, mikor az is kiderült, az anyám, nem az édesanyám. És rá pár héttel bekopogtatott Kathrine. Aminek kifejezetten örülök. Le sem tagadhatnánk, hogy tesók vagyunk.
Mosolyodok a Kedvesemre, aztán egy felszolgáló terem mellettünk és szakítja meg a beszélgetést.
-Caesar salátát kérek szépen, és narancs levet. Te, Édes?
Simogatom meg a lány kezét, és várom, hogy Ő is leadja a rendelését. Mikor ez megtörténik, a pincér el is tűnik, mi pedig folytathatjuk a beszélgetést.
-Eszméletlenül ideges vagyok. Ez az egész baba projekt, Elisabeth-tel. Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy így születik a világra egy apróság. Annyira felelőtlen dolognak érzem ez, Elisabeth részéről. Hiszen munkája sincs, tanul, és...egyébként is.
Totálisan kikészít a gondolat, hogy apa leszek, és hogy Elisabeth az anyja. Egyszerűen nem tudom ezt megemészteni már.
Szál megtekintése
Kérdezz Smiley
Dora J. Ifens
David J. Ifens
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed