 A Pillangó-varázs nemrég egy több hetes felújításon esett keresztül. Az új vezetés célja az volt, hogy megőrizze a régi teázó esszenciáját, ugyanakkor az étterem teljesen új kinézetet és stílust öltsön. Az ajtón belépve továbbra is egy váró fogadja az érkezőt, ahol igény szerint, díjtalanul igénybe vehető a ruhatár. A recepciós megkérdezi azt is, hogy az illető teázni vagy étkezni szeretne és eszerint navigálják az épületben. A bejárattól jobb kéz felől helyezkedik el a teaház, itt továbbra is varázslatos pillangók szállingóznak a vendégek körül. Az ablakokról a függönyök el lettek távolítva, így a világítást este biztosítják már csak gyertyák, napközben pedig inkább a nap fénye biztosítja. Vannak olyan asztalok, ahol kényelmes karosszékekbe helyezkedhetsz el, míg megint másikaknál párnák, vagy fotelek töltik be ezt a szerepet. Minden teáskancsó és bögre más színben és formában tündököl, nem találsz két egyformát, mindegyik külön erre a helyre készült, kézzel. Sokak szomorúságára a szerelemsarkok felszámolásra kerültek, így ha valaki privátabb csevejre vágyik, akkor a teázó sarkában lévő kétszemélyes asztalok egyikénél kell helyet foglaljon. A teaházban majdnem száz fajta teából választhatnak a vendégek, legyen az fekete, zöld, fehér, sárga, rooibos, gyümölcsös, gyógy- vagy egészen különleges tea. A ház specialitása az étterem nevét viseli, a pillangó-varázs, mely egy gyümölcsös(de főként epres), vaníliás tea, egy csipetnyi fahéjjal és a titkos hozzávalóval, ami csak még jobban megédesíti az ezt elfogyasztó napját. A tea még egy különlegessége, hogy pillangó formájú süteménnyel szolgáljuk fel, ami hasonlóan viselkedik, mint a csokibéka, ha nem esszük meg, egy idő után elrepül. A teaházban üldögélők jó hangulatáról halk zene gondoskodik. A teákon kívül persze ihatunk borkoktélokat, forralt bort, grogokat, frissen préselt, 100%-os gyümölcsleveket, jegesteát, limonádét; valamint sütemények széles választékát találhatja meg a kedves vendég, melyeket Czukorvarázs Cukrászda szolgáltatja.  A bejárattól balra található az étterem, ami szintén nagy átalakításon esett át. Sokkal tágasabb, de ugyanakkor otthonosabb, az egyes asztalok hangszigetelő bűbájjal lettek egymástól elválasztva, így ugyan hallani, hogy valaki a háttérben cseveg, de egy szó sem kivehető belőle. Az asztalok nem feltétlenül néznek ki egyformán, a cél az volt, hogy egy otthonos atmoszféra legyen megteremtve. A tér itt is nagyon világos, mindig friss fűszernövények illatát lehet érezni. Az étlap alapvetően olaszos, de egy-két olyan fogás is megtalálható rajta, amely bárkinek a kedvére tesz. Az összes tészta házi készítésű és limitált mennyiségben elérhető gluténmentes változat is. A spagettiket lehet cukkini-tésztával kérni. Az étteremnek továbbá van már borlapja is, bármely fogás mellé tudnak ajánlani egy ahhoz illő italt. Hétfőtől péntekig elérhető menü is, ami egy leves és egy főfogás, illetve pénteken egy desszert. Ez egy pénztárcabarát, előre megrendelhető opció azoknak, akik a munka mellett nem szeretnének főzni is. Ehhez házhoz szállítást is vállalunk. Előzetes időpont-egyeztetést követően a felújított pincehelyiségben borkóstolókra is van lehetőség, akár csoportosan is. Ez a helyiség bérelhető privát rendezvényekre is, 15 főtől. Ide mezei látogató véletlenül sem képes kíséret nélkül betévedni, hiszen csak pálcaérintéssel nyitható az ajtó, mely csak a megadott személyeket engedi be. Étterem nyitvatartás: Hétfőtől-Péntekig: 10:00-23:00 Szombat: 10:00-02:00 Vasárnap: 11:00-19:00
Teaház nyitvatartás: Hétfőtől-Péntekig: 12:00-21:00 Szombat: 10:00-20:00 Vasárnap: 11:00-18:00
Tulajdonos: Neffry Ezra Felszolgálók: Kiss Amélia, Szali Mercédesz Recepciós(ok): Kováts Barnabás Főszakács: Dustin Axel Westwood Szakács(ok): Neffry Ezra Konyhai kisegítők: ... Futárok: ...
|
|
|
Richard J. Ifens INAKTÍV
 elvált. édesapa. offline RPG hsz: 179 Összes hsz: 197
|
Írta: 2013. június 1. 19:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=127638#post127638][b]Richard J. Ifens - 2013.06.01. 19:58[/b][/url] ViolettaNehéz nap volt ez a mai. Így az esti órák tájékán, úgy döntök, hogy ideje megpihennem, és erre az egyik legalkalmasabb mód a Teaház. Rengeteget dolgoztam az elmúlt időszakban, kijár egy kis lazítás. Egy feszesebb fehér farmert , egy fekete szűk szabású pólót és egy fekete magas szárú sportcipőt húzok fel, hajamat felzselézem, és kellemes illatba öltöztetem mindezt. Hűvös idők járnak, de mindig is jól bírtam a hidegebbet, sőt már-már infantilis rajongásba fordult a tél iránti mérhetetlen nagy szeretetem, így a nyár folyamán engem nem sokan fognak a falakon túl látni. Nem bírom a hülye kánikulát, mikor legszívesebben a bőrömet is ledobnám magamról. Hozzáteszem: csontvázként, bőr nélkül is ellenállhatatlan lennék... Azért egy szürke kötött pulcsit a vállamra dobva lépek ki a házból. Mostanság a zenét igencsak kitöröltem az Életemből, így azzal a reménnyel indulok a Teaház felé, hogy némi alkotói tevékenységbe kezdhetek hónapos kihagyások után. Fütyörészve sétálok egyre beljebb a falu felé, közben néhány ismerős arcot vélek felfedezni, akiknek csupán csak biccentek. Néha magam is elcsodálkozok azon a hatalmas változáson, amin átmentem, mióta Magyarországon élek, az iskola, majd a falu határain belül. Hogy már voltam nős, és hogy voltam ismét vőlegény, persze egyikre sem gondolok vissza meleg szívvel, hiszen Janey-vel aló házasságom éretlen és dependens viszony volt csupán, míg a jegyességem egyszerűen katasztrófába torkollott. De ez vagyok én: nézz szembe vele, drága Ifens, a kötöttségek nem Neked valók. Nem hiszem, hogy mostanság bárki meg fog tudni zabolázni, vagy ha sikerülne is, csupán egy könnyed játék erejéig tehetné meg. Amolyan megújult-régi Ifens ez most. Kevésbé bunkó, de határtalanul önelégült, makacs, és szabad. Ezen gondolatok mellett nyitok be a Teaházba, ahol ismét biccentek a kiszolgálóknak, majd az egyik sarokba huppanok. Mikor a kis felszolgáló mellém rebben, mosolyogva adom le a rendelésemet. -Jó erős fekete tea, egy csöppnyi citrommal, cukor nélkül, a lehető legforróbban, mihamarabb.Kacsintok Rá, majd az el is tűnik, én pedig gondolataim fölé emelkedhetek...Ismét...
|
|
|
|
Richard J. Ifens INAKTÍV
 elvált. édesapa. offline RPG hsz: 179 Összes hsz: 197
|
Írta: 2013. június 2. 15:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=128173#post128173][b]Richard J. Ifens - 2013.06.02. 15:31[/b][/url] ViolettaÉszre sem veszem, hogy az étterem ajtaja nyikorgó hangon nyílik ki és nyilván való valaki be is lépett azon, mert nem sokkal ezt követően egy hozzám közeli asztalhoz tartozó széket húznak ki. Persze a tér érzékeléséhez csak a hangokra hagyatkozok, így aligha vonhatok le megfelelő tényállásokat. Nem nézek fel. Valahogy nem tud érdekelni, ki fia-borja tért be ide. Csak agyalok, csak görcsösen erőltetem a dallamok megpendítését a fejemben, de ideje belátnom: ma nem fogok nagy hangzásoknak teret adni, mert a mély gondolataim máshol járnak. Egészen máshol. Még a volt menyasszonyom körül lebegnek és a fájó, viharos elválásunk szülte sebeket próbálja sürgős léptekkel enyhíteni. Persze eltelt idő, és én léptem ki belőle, de néha rám törnek a gondolatok, az a sok szép emlék, és olyankor igen gyötrelmes szabadulni a fojtó magány keserű lététől. Korlátaimmal és eddigi Életemmel azonban, a hibákkal együtt, tudom; szembe kell néznem. Hogy végre lezárhassam mindezeket. Csendben, végleg. Aztán a felszolgáló zökkent ki, dallamos hangján elsuttog valamit, melyet egy mosollyal erősít meg, de a szavak már nem értek el a tudatomig. Nem érdekel. Leteszi elém a kért teát, majd ismét motyog valamit. Felnézek rá, s mintha érteném, biccentek a fejemmel, pedig voltaképpen nem figyeltem. Egy cseppet sem. Így akár a halálos ítéletemre is rábiccenthettem volna. Mikor a kisasszony távozik, belekortyolok a forró italba, majd visszateszem a helyére. Éppen, mikor a csészét visszarakom, tekintetem egy lány tekintetébe botlik. Kerekded arcocska, szőke hajzuhatag, és gitár. Észre sem veszem, hogy tán percek is eltelnek úgy, hogy a szemem le sem veszem a lányról, de aztán lenézek a teámra. Szemre való hölgyemény, és ha a régi mivoltomat előtérbe engedném, minden bizonnyal már ott is ülnék mellette és pofátlan stílusomban, egyáltalán nem visszafogottan hangot adnék szépségének, de a szélsőség ebbéli megnyilvánulása már nem rám vallana. Így ismét kortyolok egyet a teába, majd előveszem a nálam lévő számláimat, egy papírt és egy tollat, majd összeírom az ehavi rezsi-kiadásokat. Addig is lekötöm magam valamivel, és nem percekig bámulom az előttem üldögélő teremtést.
|
|
|
|
Richard J. Ifens INAKTÍV
 elvált. édesapa. offline RPG hsz: 179 Összes hsz: 197
|
Írta: 2013. június 3. 12:09
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=128644#post128644][b]Richard J. Ifens - 2013.06.03. 12:09[/b][/url] ViolettaEzzel is idő előtt végzek, így már nem is tudom, mi az, amivel le tudnám kötni a figyelmemet a lányon kívül. Ismét lassan, kimérve végig nézem, majd akaratlanul is a szemeibe akadok, és egy félmosolyra húzom a számat. Hátra dőlök, beletúrok a hajamba, majd miután tekintetemet ismét elfordítom az ismeretlen lányról, a mosoly is eltűnik az arcomról. Az utolsó kortyot is kiiszom a csészémből, majd határozott mozdulattal leteszem azt. Felállok, összeszedem a dolgaimat, és tán úgy tűnhet elindulok a teaházból, de mikor a lány asztalához érek, a háta mögött megállok, kaján vigyorral megszólalok: -Ifens. Leülhetek a bájos hölgy mellé?Mikor a lány a hangra felém fordul, rákacsintok, és mihelyst megengedi, hogy leüljek mellé, helyet is foglalok. Miért vagyok ilyen biztos a dolgomban? Mert le sem vette a szemét rólam, nem hiszem, hogy visszautasítaná magányos estéjén az én nagyszerű társaságomat. Aztán megpillantom a gitárt és természetesen nem tudok sokáig ellenállni a kísértésnek. -Szabad?Mosolyodok el, és mire a lány észbe kapna, már a combomon is van a hangszer és játszani kezdek rajt egy ismert számot. Nem hiszem, hogy a bent lévőknek zavaró lenne, mert a játékom és hangom is...mondjuk ki; magával ragadó, de azért próbálok a lehető leghalkabb és legdiszkrétebb lenni. Egyre jobban élem bele magamat a dalba. Mindig is ilyen voltam, könnyen magával ragadnak a dallamok, és ahogy énekelek, hosszabb időre a lány szemeibe nézek, észre sem véve, hogy egyre hangosabb a játékom. Zene
|
|
|
|
Richard J. Ifens INAKTÍV
 elvált. édesapa. offline RPG hsz: 179 Összes hsz: 197
|
Írta: 2013. június 3. 14:54
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=128691#post128691][b]Richard J. Ifens - 2013.06.03. 14:54[/b][/url] ViolettaCsak egyre hangosabban énekelek. Élvezem a zenét, azt, hogy általa mindig ki tudom zárni a világot, hogy általa minden olyan egyszerű és megoldott lesz hirtelen. Hogy mindig kicsit újra élhetem az emlékeimet. Egészen más utakat járok be vele, és néha ez már-már megrészegít. Becsukott szemmel énekelek, a hajlítások, rekesztések pedig pont ott vannak elrejtve, ahol azoknak lenniük kell. Elég régóta foglalkozok ezzel, nem okoz gondot, sőt. Aztán elmosolyodok, mikor meghallom a lány tisztán csengő hangját, ránézek és mosolyogva kacsintok rá, majd jön a refrén és már úgy énekeljük együtt, mintha mindig is együtt dolgoztunk volna. Egyre jobban mosolygok. A refrént követő második résznél pedig csak gitározok, és hagyom, hogy a lány énekeljen, hiszen hamar észre veszem, hogy ismeri a dalt. Ennek pedig nagyon örülök, mert az egyik kedvenc előadóm énekli. Violetta dalába csak néha aláénekelek, hogy minél színesebbé tegyem a dalt, majd a refrénnél ismét hallható lesz mély orgánumom. Lassan véget ér a szám. Nem is foglalkozok a környezettel, csak a zenére és az előttem ülőre összpontosítok. Ahogyan közeledek a vége felé, finoman elhalkítom a hangom, végül néhány akkorddal le is zárom azt. Az eredeti szám zongorázva van, de nagyon könnyű volt átírnom a gitárra és meg kell hagyni remek kis produkciót nyújtottunk úgy, hogy nem is ismerjük egymást. De a dallamok közelebb hozhatnak két embert, mint a szavak. Csak elmosolyodok arra, hogy mindenki tapsban tör ki, majd csak csendben mosolygok a lány szemeibe, és ismét lefogok egy akkordot. Ez a dal csibészebb, dallamosabb, játékosabb, pörgősebb, mint az előző, és egy nagyon régi szám. Remélhetőleg ezt is ismerni fogja az előttem ülő. Bár nem nagyon érdekelt a környezetem, de meg kell hagyni, felszabadultabb lettem a tapsot követően, és már teljes produkcióval szolgálhatok. Zene .
|
|
|
|
Richard J. Ifens INAKTÍV
 elvált. édesapa. offline RPG hsz: 179 Összes hsz: 197
|
Írta: 2013. június 3. 15:43
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=128707#post128707][b]Richard J. Ifens - 2013.06.03. 15:43[/b][/url] ViolettaA pörgős számra több embernek a lába megmozdult, ami nem is meglepő. A taps mellett ez a másik felemelő érzés. Ha a hétköznapokba belesavanyodott emberek szívét egy kicsit megdobbantod, ha kizökkented Őket a problémáikból, s ezáltal magadat is. Néha az a legjobb, ha csak kizárod a múltad, a jelened, és a jövődbe egy kicsit sem gondolsz bele. Felpattansz egy hangjegyre és hagyod, hogy oda vigyen, ahova csak akar. Baj a zenéből sosem lehet. Lassan véget ér a szám, és csak mosolygok a tapson, de a szememet nem veszem le a lány tekintetéről. Ismét csend emelkedik felénk. Már régen zenéltem, így nehéz tőlem megszabadulni. Az is lehet, hogy az előttem ülőnek kezd elege lenni abból, hogy hangszerét sajátomként használom, de csak úgy jönnek a gondolatok és emlékek, velük együtt pedig a dallamok. Ismét az egyik kedvencemhez térek vissza és mikor csend emelkedik felénk, csak egy akkord kíséretében lesz hallható mély hangom: If you ever leave me, baby, Leave some morphine at my door 'Cause it would take a whole lot of medication To realize what we used to have, We don't have it anymore. Hangom lágy, a lelkek mélyéig hatoló. A dalszöveg ismét a szerelem árnyabb oldalát idézheti, és tán úgy is hathat, mintha Violettának énekelném, de ez így is van rendjén. A zene mindig is közelebb hozta az embereket. Figyelem emelkedik rám, én pedig csak énekelem a dalt, hatalmas beleéléssel, néha becsukom a szemeimet is, és úgy adom bele minden gondolatomat. A szám végéhez közeledve a szokásos módon, magamhoz és a dalhoz méltóan fejezem be, majd a taps közepette csak mosolyogva kacsintok a lányra, és felé nyújtom a hangszerét is. -Köszönöm.Suttogom oda neki, még mindig mosolyogva, majd pedig beletúrok a hajamba, és összefonott kézzel dőlök hátra a széken. Zene .
|
|
|
|
Richard J. Ifens INAKTÍV
 elvált. édesapa. offline RPG hsz: 179 Összes hsz: 197
|
Írta: 2013. június 3. 20:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=128866#post128866][b]Richard J. Ifens - 2013.06.03. 20:56[/b][/url] ViolettaCsak mosolygok a lány válaszán, majd belekezd egy számba és a mosoly töretlen lesz arcomon. Csendben figyelem a lány minden rezdülését, ahogyan a hangja cseng, és ahogyan a szemei megcsillannak minden egyes hang után és ez a legfelemelőbb benne. A tapsvihar után, félmosollyal nézek Violettára és elismerően biccentek egyet, majd csak halkan suttogom neki: -Gratulálok, Kedves!Kacsintok rá végül, aztán ismét körülölel minket a teaház moraja, ami némiképpen mindig visszaránt a realitás talajára, egy racionális világ túlontúl kocka, szabályos eszméi közé, amik sosem fértek meg igazán a zene dallamos, kalandos létével. Aztán finoman veszem ki a lány kezéből a gitárt, ami ismét a combomon pihen. Aztán mosolyogva a lány tekintetébe fúrom a sajátomat, ismét kacsintok és belekezdek egy nagyon régi és szintén nagyon ismert számba, amit minden bizonnyal Ő is dúdolni fog. Az eddigiek is nagyon jól álltak a stílusomhoz és hangomhoz, de ez valahogyan nagyon jónak hat, így a moraj ismét szűnni látszik, és mindenki tekintet ránk szegeződik. I walk this empty street On the Boulevard of Broken Dreams Where the city sleeps And I'm the only one and I walk...Néha a gitár és a lány között cikázik a tekintetem. Ismét Violettára emelem, és rá kacsintok, majd némi akkord után felcsendül a második rész is, még nem a dalnak ismét vége szakad, én pedig mosolyogva szólalok meg. - Most építek egy stúdiót. Gibson a szerelmem. Marshall erősítők. És miegymás. Aztán előkapok a hátsó zsebemből egy névjegykártyát, melyen a címem is szerepel. -Keress meg!Kacsintok rá, átnyújtom a gitárját, és amilyen gyorsan idejöttem, olyan gyorsan távozok, az ajtó már csukódik is. Miért történt mindez így? Mert így van meg az igazán kerek varázsa, s ha Violetta bármit is szeretne, fel fog keresni.
|
|
|
|
Richard J. Ifens INAKTÍV
 elvált. édesapa. offline RPG hsz: 179 Összes hsz: 197
|
Írta: 2013. június 29. 17:25
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=140754#post140754][b]Richard J. Ifens - 2013.06.29. 17:25[/b][/url] ManómA hely, ahol meglátott. Ahol megláttam. Ahol a szavak helyett a zene emelt minket egészen más magaslatokba. Ahol beleszerettem abba a kerek kis pofiba, abba az utánozhatatlan mosolyba, és azokba az igencsak rakoncátlan tincsekbe. Ahol belenézhettem abba az elbűvölő szempárba, aminek csillogása felbecsülhetetlen. Kinyitom előtte az ajtót, majd én is belépek, és a legközelebbi asztalhoz sétálunk, ezt követően leülünk. Kihúzom neki a széket, majd mikor lecsüccsen, betolom, végül jómagam is helyet foglalok. -Szóval megismerted, az én elbűvölő Húgom...Forgatom meg szemeim vigyorogva, hiszen Kath a testvérem, és pontosan jól tudom, hogy milyen kiállhatatlan modorú tud lenni. Pont, mint a bátyja. -Nos, nem mondtam, mert azóta nem találkoztunk. Igen, nem rég kiderült, hogy van egy Húgom. Vagyis még Eli-vel voltunk otthon, mikor az is kiderült, az anyám, nem az édesanyám. És rá pár héttel bekopogtatott Kathrine. Aminek kifejezetten örülök. Le sem tagadhatnánk, hogy tesók vagyunk.Mosolyodok a Kedvesemre, aztán egy felszolgáló terem mellettünk és szakítja meg a beszélgetést. -Caesar salátát kérek szépen, és narancs levet. Te, Édes?Simogatom meg a lány kezét, és várom, hogy Ő is leadja a rendelését. Mikor ez megtörténik, a pincér el is tűnik, mi pedig folytathatjuk a beszélgetést. -Eszméletlenül ideges vagyok. Ez az egész baba projekt, Elisabeth-tel. Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy így születik a világra egy apróság. Annyira felelőtlen dolognak érzem ez, Elisabeth részéről. Hiszen munkája sincs, tanul, és...egyébként is. Totálisan kikészít a gondolat, hogy apa leszek, és hogy Elisabeth az anyja. Egyszerűen nem tudom ezt megemészteni már.
|
|
|
|