Ahogy belépsz a Pillangó-varázs Étterembe és Teaházba, azonnal elbűvöl a modern dizájn és az elegancia. A falakat finom szürke és fehér árnyalatok díszítik,  meghitt és barátságos atmoszférát teremtve. Az étterem központi részén egy hosszú étkezőasztal található, amelyen elegáns teríték terül el. A fehér szalvéták és a finom textúrájú terítők stílusosan kiegészítik az asztal megjelenését. A tányérok, evőeszközök és kristálytiszta poharak letisztult vonalvezetése és minőségi kialakítása az étterem eleganciáját és ízlését hangsúlyozza. Az asztal közepén található virágcsokrok frissességet és színpompát visznek az étkezőterembe, míg az apró gyertyák romantikus hangulatot teremtenek.
A helyi bár területe is lenyűgöző. Az üvegpolcokon rendezetten sorakoznak a különböző italok és koktélok, amelyek széles választékát kínálják a vendégeknek. A falakat dekoratív táblák és fényes tárgyak díszítik, ami exkluzív és modern megjelenést kölcsönöz a térnek. A stílusosan kiválasztott világítás meleg és barátságos légkört teremt, tovább fokozva az étterem vonzerejét.
Az étterem egy olyan hely, amely egyaránt alkalmas romantikus vacsorákhoz, baráti összejövetelekhez vagy akár kisebb ünnepi eseményekhez. Az étterem modern, ugyanakkor meghitt és barátságos atmoszférája garantáltan emlékezetessé teszi az itt eltöltött időt.



A Pillangó-varázs Étterem és Teaház egyedülálló élményt kínál a vendégeknek, hiszen nemcsak ízletes ételekkel és italokkal, hanem különleges török kávékkal és teákkal is várja őket.
Az étterem és teaház kínálatában szerepelnek a tradicionális török kávék, amelyeket gondosan elkészítenek és csészékben tálalnak. Ezen italok gazdag aromájukkal és intenzív ízvilágukkal különleges élményt nyújtanak a kávékedvelőknek. Az étterem tapasztalt baristái hagyományos módon készítik el ezeket a kávékat, így a vendégek megismerhetik a török kávézás művészetét és hagyományait.
Emellett a teafogyasztók sem maradnak ki a különlegességekből. A Pillangó-varázs Étterem és Teaház teakínálatában szerepelnek a különböző török teák is, melyek gazdag ízvilágukkal és egzotikus aromáikkal kápráztatják el az ínyenceket. A teák frissen főzve és ízlésesen megkomponált teáscsészékben kerülnek felszolgálásra, hogy a vendégek teljes mértékben átélhessék a török teakultúrát.
A Pillangó-varázs Étterem és Teaház ezzel a különleges kínálattal tovább fokozza az étterem hangulatát és vonzerejét. Az itt eltöltött idő alatt a vendégek nemcsak finom ételeket és italokat fogyaszthatnak, hanem felfedezhetik a török kávék és teák gazdag világát is. Ez a megkapó kombináció teszi a helyet egyedülállóvá és felejthetetlenné.

Emellett a hely egyedi és varázslatos kültéri terasszal rendelkezik, mely egy gyönyörű lepkeházat idéz. Ez a különleges külső rész lehetőséget nyújt a vendégeknek, hogy a természet közelségében élvezhessék az étel- és italválasztékot.
A lepkeház a Pillangó-varázs Étterem és Teaház egyedi jellemzője, mely kívül-belül lenyűgöző látványt nyújt. A kültéri terasz intimitása és varázsa lehetővé teszi a vendégek számára, hogy átadják magukat a természet szépségének, miközben élvezik az étterem ízletes fogásait. Az ülőalkalmatosságok és asztalok kényelmesek és elegánsak, lehetővé téve, hogy a vendégek kényelmesen étkezzenek és pihenjenek a lepkeházban. A természetes növényzet és virágok körülöttük kellemes környezetet teremtenek.
A lepkeházban való tartózkodás során a vendégek teljesen elmerülhetnek a természet nyugalmában. A hangulatos világítás és a megvilágított helyigés esténként varázslatos atmoszférát teremt. Ez egy olyan hely, ahol a vendégek eltölthetik idejüket, miközben szabadon engedik a város zaját, és élvezik az étel- és italélményeket a természet közelében.
A kültéri részben a Pillangó-varázs Étterem és Teaház egyedülálló lehetőséget nyújt a vendégek számára, hogy egy különleges és bájos környezetben élvezzék az étel- és italfogyasztást. Ez a részlet gazdagítja az étterem hangulatát és még emlékezetesebbé teszi a vendégek élményét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=714237#post714237][b]Wittner Dávid - 2018.02.12. 22:22[/b][/url]

Egyszerűen nem tudom elhinni. Jó, persze, megesik sok dolog, mikor a szüleid az egyik nap még maga Rómeó és Júlia, a másik nap meg inkább egy skizofrén kétfejű sárkány, aki rühelli a másik fejeit. Szóval igen, most megint különköltöztek és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy bumm, az apám a helyi polgármester. Mit keres itt egyáltalán?
De ugye felvettem vele a kapcsolatot, mert ha már a közelben van, akkor jó lenne végre látni is. Sok embernek rossz volt a kapcsolata a szüleivel, nekem pedig kifejezetten istenes. Így megbeszéltük, hogy találkozzunk a teázóban. Nem voltam oda a lepkékért, de azt hiszem, nem lehetünk válogatósak, mert az italaik viszont kifejezetten finomak voltak, jutányos áron.
Otthon még belebújtam a pikás pulóverembe, aminek most egészen finom illata volt, látszik a mosás óta még nem volt rajtam. Kicsit a hajamba is túrtam, egyszer még a fésűt is áthúztam rajta, aztán a kis zsebnoteszemmel, a tárcámmal, meg három kicsi grafittal a zsebemben bandukoltam le a faluba. Már volt egy foglalásom a teaházban, ahol le is kuporodtam az asztal mellé és csendes firkálgatásba kezdtem, míg a fater végre méltóztat betoppanni. Nem, mintha elvárnám tőle, hogy pontos legyen. Nem ez a családunk fő erénye.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=714298#post714298][b]Wittner Dávid - 2018.02.13. 20:24[/b][/url]

Reménytelen eset a családom, mindenkit a négy égtáj felé húz a szíve, jó messze a másiktól, aztán mégis lépten-nyomon egymásba botlunk. Velem és apával is ez volt a helyzet, mégis bagolyban hívtam el teázni. Szégyen rám, én mondjuk inkább kávés voltam, annál is inkább sörös, de ugye ezt nem mondhatod meg, mikor családi hagyomány, hogy a veszekedések is tea felett zajlanak. Azok is csak higgadt eszmecserék, hangosan.
Ugyan tudtam, hogy ki is öltözhetnék, mint ahogyan a szüleim szoktak, de arra nem vitt a szívem, ha nem volt muszáj, nem is csináltam. Azaz, egyetlen egy öltönyöm volt, amit szerettem, de azon egy nagyon nagy, kék-pixel-szív volt látható. AZ meg nem illett az alkalomhoz.
Odaérve az órára pillantottam és meg kellett állapítanom, hogy még korán is érkeztem, ami egyedül rám volt jellemző a rokonaim közül. Illetve, elvileg a papa is elég pontos volt, isten nyugosztalja. Aztán meghallottam a sustorgást az ajtónyitás után és abba az irányba is pillantottam nagy lelkesen. Ez már vagy tizenöt perc várakozás után volt, ami közben a menü egyik sarkába kezdtem firkálgatni.
- Nocsak, akár azt is mondhatnánk, hogy még csak fél lesz két perc múlva! Mégsem mondjuk. Hányszor öltöztél át? - kérdeztem felpillantva rá, egy halvány félmosollyal és felvontam az egyik szemöldökömet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=715616#post715616][b]Wittner Dávid - 2018.03.04. 22:34[/b][/url]

Ujjaimmal lassan az asztalon doboltam, újabb vonalat húzva a kis pokémonhoz, aki lassan kezdett alakot ölteni az itallap sarkában. A szeme volt mindig az első, amit megalkottam, mert az volt a legkifejezőbb része, a többi már mind puszta kozmetika.
- Nem, tényleg nem illendő, szóval inkább hallgassunk mélyen és tegyünk úgy, mintha az óra nem járna pontosan!
Húztam is vissza a pulóveremet a karórára, mielőtt még túlságosan komolyan vennénk ezt az egész beszélgetést. Úgy terveztem, hogy nem fog ideérni időben, szóval jó sokáig semmi dolgom nem volt a délután folyamán. Pusztán azért, mert ismerem már a családtagjaimat, mint a tenyerem.
- Akkor késhettél volna sokkal többet is, ha mondjuk megtetszik egy pulóver, de a hozzá illő cipő nem - közöltem szórakozottan bámulva ismét a rajzot, megfirkantva az eevee bozontos fülecskéit is.
Felpillantottam, mikor felcsattant, mert nem szerettem, mikor ezt csinálja. Szégyen, vagy sem, de ezt tőle örököltem, nem téptem feleslegesen a számat senki kedvéért. Látszott, hogy melege van, de a pulcsit nem vette le, szóval kissé elmosolyodtam.
- Megint nem volt tiszta inged, igaz?
Átvettem tőle a kis csomagot, megőrizve azt a félmosolyt, ami nem volt tőlem túl gyakori. Szerettem ezeket az ajándékokat, általában kis képeket tartalmaztak, amiket ki szoktam rakni a szobámban.
- Te mindig unatkozol a vonaton. Akkor leülsz, vagy mi lesz? - vontam fel a szemöldökömet, a lábaim törökülésbe húzva. Aztán a tekintetemet inkább a kis csomagra tereltem, precízen felboncolva a papírt rajta.  - És milyen a lakhelyed? Nézz magadnak teát, én már választottam!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=718280#post718280][b]Wittner Dávid - 2018.03.26. 21:18[/b][/url]

- Mert itt az ilyesmi nem divat, vagy olyan lusta vagy, hogy mindent csinálnak helyetted, vagy oldd meg, mert van két kezed - horkantam fel kissé, jelezve, hogy elég fura ez a hóbortja. Persze, én már megszoktam, így nem bántásból mondta, csupán megjegyeztem.
Néha vannak ilyen világmegváltó ötletei, mint most az agglegény képző kurzus, amire csak elhúztam egy kicsit a számat, mert nem esküdtem volna meg rá, hogy ilyen valóban létezik, vagy csak az ő fejében.
- Hát nem tudom, ez létező kurzus, vagy csak így... megálmodtad? - érdeklődtem meg végül felvont szemöldökkel, nem akartam az érzelmeibe gázolni, de nem ez lenne az első eset.
Láttam rajta, hogy kamuzik, épp elég ideje része az életemnek ahhoz, hogy az ilyen szemet szúrjon, de nem szóltam egy rossz szót sem, nem akartam vele összekapni egy ilyen semmiségen. De azért elég határozottan kértem meg, hogy most már rendeljen valamit, mert az én teám mindjárt itt van és udvariatlanság, vagy sem, nem fogom megvárni, ha az italom kihűl.
- Miét is fontos, hogy szeressen főzni? Már fontolóra vettem, hogy be kéne irassalak egy tanfolyamra valamelyik ünnep ürügyén - ráncoltam az orrom egy kicsit, mert ez sem életem legudvariasabb napja és még csak meg sem hat. Nem a rossz szándék vezérelt, mikor ez felvetettem. Kissé fura lett volna őt külön látni, de asszem nagy vagyok már, nem okozna lelki törést.
- Nem rossz. Igazából egészen élvezem, hiányzott egy kicsit. Necces, nem tudom, hosszú távon fenntartható-e, de eddig nem volt baj - szusszantam nagyobbat, a kézfejemre pillantva, amin éppen Chari kukucskált apám felé. Talán ő volt az egyetlen a testvéreimen kívül, akitől nem menekült el messzire. - Akarok majd még egy tetoválást. Anya nem fog örülni, asszem.
Mert bár neki is csináltam és többnyire támogató is, azt mondta, ne essek át a ló túloldalára, mert a fia vagyok és nem egy színező. Szóval támogatja az évente egy tetoválás programot.