Ahogy belépsz a Pillangó-varázs Étterembe és Teaházba, azonnal elbűvöl a modern dizájn és az elegancia. A falakat finom szürke és fehér árnyalatok díszítik,  meghitt és barátságos atmoszférát teremtve. Az étterem központi részén egy hosszú étkezőasztal található, amelyen elegáns teríték terül el. A fehér szalvéták és a finom textúrájú terítők stílusosan kiegészítik az asztal megjelenését. A tányérok, evőeszközök és kristálytiszta poharak letisztult vonalvezetése és minőségi kialakítása az étterem eleganciáját és ízlését hangsúlyozza. Az asztal közepén található virágcsokrok frissességet és színpompát visznek az étkezőterembe, míg az apró gyertyák romantikus hangulatot teremtenek.
A helyi bár területe is lenyűgöző. Az üvegpolcokon rendezetten sorakoznak a különböző italok és koktélok, amelyek széles választékát kínálják a vendégeknek. A falakat dekoratív táblák és fényes tárgyak díszítik, ami exkluzív és modern megjelenést kölcsönöz a térnek. A stílusosan kiválasztott világítás meleg és barátságos légkört teremt, tovább fokozva az étterem vonzerejét.
Az étterem egy olyan hely, amely egyaránt alkalmas romantikus vacsorákhoz, baráti összejövetelekhez vagy akár kisebb ünnepi eseményekhez. Az étterem modern, ugyanakkor meghitt és barátságos atmoszférája garantáltan emlékezetessé teszi az itt eltöltött időt.



A Pillangó-varázs Étterem és Teaház egyedülálló élményt kínál a vendégeknek, hiszen nemcsak ízletes ételekkel és italokkal, hanem különleges török kávékkal és teákkal is várja őket.
Az étterem és teaház kínálatában szerepelnek a tradicionális török kávék, amelyeket gondosan elkészítenek és csészékben tálalnak. Ezen italok gazdag aromájukkal és intenzív ízvilágukkal különleges élményt nyújtanak a kávékedvelőknek. Az étterem tapasztalt baristái hagyományos módon készítik el ezeket a kávékat, így a vendégek megismerhetik a török kávézás művészetét és hagyományait.
Emellett a teafogyasztók sem maradnak ki a különlegességekből. A Pillangó-varázs Étterem és Teaház teakínálatában szerepelnek a különböző török teák is, melyek gazdag ízvilágukkal és egzotikus aromáikkal kápráztatják el az ínyenceket. A teák frissen főzve és ízlésesen megkomponált teáscsészékben kerülnek felszolgálásra, hogy a vendégek teljes mértékben átélhessék a török teakultúrát.
A Pillangó-varázs Étterem és Teaház ezzel a különleges kínálattal tovább fokozza az étterem hangulatát és vonzerejét. Az itt eltöltött idő alatt a vendégek nemcsak finom ételeket és italokat fogyaszthatnak, hanem felfedezhetik a török kávék és teák gazdag világát is. Ez a megkapó kombináció teszi a helyet egyedülállóvá és felejthetetlenné.

Emellett a hely egyedi és varázslatos kültéri terasszal rendelkezik, mely egy gyönyörű lepkeházat idéz. Ez a különleges külső rész lehetőséget nyújt a vendégeknek, hogy a természet közelségében élvezhessék az étel- és italválasztékot.
A lepkeház a Pillangó-varázs Étterem és Teaház egyedi jellemzője, mely kívül-belül lenyűgöző látványt nyújt. A kültéri terasz intimitása és varázsa lehetővé teszi a vendégek számára, hogy átadják magukat a természet szépségének, miközben élvezik az étterem ízletes fogásait. Az ülőalkalmatosságok és asztalok kényelmesek és elegánsak, lehetővé téve, hogy a vendégek kényelmesen étkezzenek és pihenjenek a lepkeházban. A természetes növényzet és virágok körülöttük kellemes környezetet teremtenek.
A lepkeházban való tartózkodás során a vendégek teljesen elmerülhetnek a természet nyugalmában. A hangulatos világítás és a megvilágított helyigés esténként varázslatos atmoszférát teremt. Ez egy olyan hely, ahol a vendégek eltölthetik idejüket, miközben szabadon engedik a város zaját, és élvezik az étel- és italélményeket a természet közelében.
A kültéri részben a Pillangó-varázs Étterem és Teaház egyedülálló lehetőséget nyújt a vendégek számára, hogy egy különleges és bájos környezetben élvezzék az étel- és italfogyasztást. Ez a részlet gazdagítja az étterem hangulatát és még emlékezetesebbé teszi a vendégek élményét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=243712#post243712][b]Végardó Erik - 2014.02.24. 23:32[/b][/url]

Önkéntelenül elmosolyodik a lány aranyosságán, aki még bippel is, ahogy "bekapcsolja" az orrát. A játék kedvéért ő maga megráncolgatja a sajátját mintegy beizzítva azt. Most kicsit olyan, mint amikor otthon a húgaival játszik, és ettől valamelyest feloldódik.
Nagyokat szimatolva indulnak keresésre az utcán, és kisvártatva rá is bukkannak a Fő utcza táblára. Na, hál' égnek, ez megvan. A házszámok viszont sajnos nincsenek divatban errefelé, ezért nem tudnak annak nyomán elindulni a Falatozó felé. Egy ízben Erik kedvenc virágának illata téríti el őket az eredeti céljuktól. Egy ház előtt kis virágágyásban feszítenek büszkén, hiszen észrevették őket! A balzsamos medólia névre hallgató nagy szirmú, indigószín növények imádják a rivaldafényt. Ha nem foglalkozik velük senki, lehajtott fejjel kókadoznak az ágyásban, de amint magukon érzik valakinek a pillantását, egyből kihúzzák magukat, és emelt fővel, peckesen várják a dicsérő szavakat és gondoskodást. Ha megsimogatod a bársonyos, puha szirmokat, dallamot is dudorásznak a kedvedért.
Erik, mióta eljött otthonról, nem látott ilyet - az ő kertjükben, a fiú jóvoltából mindig gondozott ágyásban tetszeleghettek a medóliák és más növények is -, ezért nem fogta most vissza magát, hogy közelebb hajoljon, és az orrát az egyik puha sziromhoz nyomja.
- Otthon - motyogja bele a magas hangján vidáman hümmögő virágba, és kell neki egy perc, mire rájön, hogy társasága van, és rémesen hülyén festhet ezzel az attitűddel.
- Bocsánat - törli le az orráról az esetleges sárga foltokat, amiket a virág bibéje hagyott, és szippant egyet-kettőt a friss levegőből, hogy megtisztítsa a szaglójáratait a medóniaillattól. - Mehetünk tovább.
Visszatérnek az útra, és nem is kell sokáig gyalogolniuk már. A sült finomságok aromája egy fehérre meszelt épületből kacskaringózik ki. Erik izgatottan pillant a sellőhercegnőre, és ahogy az étterem felé biccent, rá kell jönnie, hogy a cégéren egyáltalán nem a Falatozó Gyorsétterem neve szerepel. A hirtelen jött mosoly csalódott szájhúzásba torkollik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=247612#post247612][b]Végardó Erik - 2014.03.06. 00:07[/b][/url]

Mégsem lehetett olyan furcsa, amit Erik művelt, vagy a lány volt elég furcsa ahhoz, hogy kövesse a példáját. Abigél is kipróbálta az illatminta-vételezést, és az arcából ítélve neki is tetszett a medólia aromája.
- Robituszin csak a te kedvedért:P - szólt Erik, ahogy tanították neki. Most először alkalmazta az itt a bagolykőn szokásos kívánalmat, amit tüsszentés esetén szoktak használni. Náluk a faluban nem ilyen szokások voltak, ott egy bizonyos betegség elterjedése után feltalált bájital nevét szokták mormolni, ha valaki tüsszentett, de amikor először elsütötte ezt a kastélyban, egy segítőkész diák elmagyarázta neki, hogy errefelé ez nem szokás, és ha valaki prüszköl, azt kell mondani "robituszin". Az illemtan órákon - amiket Erik éppen azért vett fel, hogy ne kerüljön cikis helyzetekbe különös szokásai miatt - még nem került elő a téma, ezért nem jöhetett még rá, hogy a vicces kedvű diák jól átvágta a palánkon.
A fiú a házszámtévesztés miatti röpke csalódottságát félretéve újra felvette volna a keresés fonalát, de a lány megállította, mielőtt továbbmehetett volna a Fő utczán.
"Menjünk be!" - rendelkezett Abigél, és Eriknek, aki addigra jótékonyan megfeledkezett a kínos randevús gondolatról, próbálta gyorsan kitalálni, mi lehetne erre a legjobb válasz. Mielőtt még megállhatott volna agyának mutatója a "Természetesen az, hogy menjünk be." feliraton, Abigél némi erőfeszítést tett a meggyőzésére, és így a helyzet egészen más megvilágítást kapott.
Neki aztán mindegy, miféle étterem vagy bármilyen más üzlet, csak adjanak neki munkát, fizetést, és lehetőleg - ez munkáltatónak és munkavállalónak is érdeke - ne várjanak tőle hosszú (egyúttal értelmes) monológokat.
Az Erik testtartásában látszó beleegyezés első jeleire Abigél már be is szaladt az épület ajtaján, a hátrahagyott sietős léptekkel követte, és amíg Abigél lelkesen lepacsizott akárkivel is, ő félszegen állt az ajtóban. Nagyon szeretett volna munkát, de még nem volt ideje kitalálni, mit is fog mondani, hogyan is kell jó benyomást kelteni, hogy megkapjon egy állást. Eddig még nem szerzett tapasztalatot ilyesmiben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=249533#post249533][b]Végardó Erik - 2014.03.08. 22:06[/b][/url]

Összetalálkozik a pillantásuk, ahogy Abi hátrafordul megnézni, megvan-e még a srác. Ő megvan, kérem, ott feszeng az ajtóban, és örül, hogy Abigél végzi helyette a dolog csevegős részét. Közben, ha lenne rá kapacitása, lehet már az új találmányát, a levelezőn történő munkavégzést tervezgetné. Otthon megírod a feladatodat, és elküldöd bagolyban a felettesednek. Akkor aztán annyit ülhetsz a fogalmazáson, amennyit nem szégyellsz...
Ez nem az az állás, és amikor az újonnan jött, fiatal nőnek bemutatják, megakad a torkán a... nyelve.
Jó benyomás, add el magad, gyerünk!
- Ahogy ő mondja - helyesel Erik elhalón, és lehajtja a fejét.
Ez az! Jó voltál, megfőzted!
Maga is érzi, hogy nem ütötte meg a 'lehengerlő munkavállaló' szintet. Fél kezével eltakarja az arcát szégyenében, és hüvelyk és középső ujjával megszorítja a halántékát.
- Végardó Erik vagyok, negyedik évfolyamos leszek az Eridon házban a jövő évtől. Nem nagyon értek a főzéshez, de bármilyen munkát elvégeznék, szorgalmas vagyok és gyorsan tanulok - megemeli a fejét, a szemét hol a nőn tartja, hol a szoba különböző sarkaiba pillant vele, így darálja le potenciális főnökének a bemutatkozó szöveget.
Mindenki látja? Csak egy kis (khm. a kívántnál hosszabb) szünet kellett, hogy átgondolhassa, mit mondjon. Elmesélhetné azt is, milyen ügyes varázsló, de a felvételi bemutatójakor már kiderült számára, hogy nem teljesen olyan varázslatokat kérnek az iskolában, mint amilyeneket ő otthon elsajátított. Ki tudja, milyen szintet üt meg itt? Ja, hát egy negyedikesét - oda tették be. Na, mindegy.
Előre-hátra hintázik a lábán, olykor odanéz a hölgyre is, akivel beszél, olykor pedig Abigélre, hátha az ő arcáról leolvashat valamit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=255437#post255437][b]Végardó Erik - 2014.03.18. 23:27[/b][/url]

Erik semmit nem tud tenni az arcán az uralmat átvevő pír ellen, és már csak azt reméli, hogy lesajnáló szavak nélkül megússza az elbocsátást. A szülei most nagyon nem lennének büszkék rá.
Illedelmesen, csöndben hallgatja a fiatal nő szavait, amelyeket az inkább magának intéz, semmint Eriknek. Közben a padló mintázatát, aztán Abigél kabátjának gyűrődéseit fixírozza, néha pedig felsandít a nőre is, aki új ötlettel áll elő. A nevéből ítélve Erik nem tudja eldönteni, valódi feladatuk lesz-e, vagy csak így nevezi a nassolást. Felfedezőtársát már irányítják befelé az ajtón, és Zoey őt is invitálja. Sután, mereven a combjához szorított, nyitott tenyerekkel sétál a hölgyek után, egy félős-zavart búcsúpillantással illetve a meg sem ismert recepciós lányt.
Az új helyiség ablakai kevesebb fényt engednek át, sejtelmes homályba vonva a kényelmesre berendezett termet, amely hatást a finom, bódító füstölők illata tovább fokoz. Erik mélyet szippant a lazító levegőből, hagyja, hogy lecsitítsa zakatoló szívét a légkör, és hogy elrejtse vörös arcát a jótékony félhomály.
Eriket egy székbe nyomják, Abigéllel szemben. A kényszerű randevú gondolata már elpárolgott a fiú fejéből, és mivel Abigél az egyetlen "biztos pont" ebben az idegen környezetben, helyzetben (Abigél láthatóan itthon van itt, és Erik már több, mint fél órája ismeri!), még egy mosolyt is megereszt felé, míg a süteményekre várnak. Szerencsére a beszélgetéskezdeményezéshez nem kell megerőltetnie magát, mert Zoey rögtön visszatér egy tálcányi finomsággal. Erik megvárja, míg a többiek vesznek maguknak egy süteményt, és még akkor is szükséges egy bátorító jelzés hozzá, hogy merjen szerezni magának is egyet. Nem is nézi, milyet emel ki, hiszen Zoey jelenlétével újra keresztbe állt egy villa a torkában.
Alig kezdett bele a süteményébe, inkább csak tologatja a falatot, így nem kell a nyeléssel küszködnie, hogy szóhoz juthasson.
- ...Mosogattam már, és törölgetni is szoktam, ha kell - feleli elhaló hangon, bár ő portörlő bűbájokra gondol, mert az edényekről a nedvességet szárítóvarázslattal szoktál felitatni. Bár az ilyesmiket otthon az édesanyja végezte általában, egy-két pálcaintéssel túlesett ezen, de a szomszéd öreg hölgyhöz szívesen járt át Erik segíteni a konyhában. - Jó varázslatot ismerek a szeletelésre is. És egyszerű sebgyógyító bűbájokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=259300#post259300][b]Végardó Erik - 2014.03.25. 20:43[/b][/url]

Erik a maga tunya módján igazán mindent megtett, hogy a jó oldalát mutassa Zoey-nak, de kifogyott az előnyei ecseteléséből azzal a három mondattal. Nem igazán volt kenyere önmaga fényezése, pedig hallotta otthon, hogy ha az ember meg akar szerezni egy munkát, az egekig kell magasztalnia a jó tulajdonságait, és megszépíteni a rosszakat. Villájával mintát karcolt a süteménye tetején bóbiskoló habba, és arra gondolt, hogy csak kell valahova istállófiú, thesztrálgondozó vagy valami hasonló, amihez nem kell feltétlenül varázslatos személyiséggel tündökölnie egy felvételi interjún. Úgyis szereti az állatokat...
Alig hall a füleinek, amikor felnéz Rutherford kisasszony szavaira. (Mármint a szavai hallatán néz fel, nem nézegeti a szavait, érted^^)
- I-igen. Jövőre kezdem a negyedik évfolyamot.
Elkapja a nő pillantását, ahogy az az előtte lévő tányérra, majd az arcára esik. Gyorsan, kötelességtudóan bekap egy falatot, és rágni kezdi. Tényleg, de komolyan, fogalma sincs, milyen az íze a tortának.
- Még... nem tudom, hogy mikor fogok ráérni, mert az órarendeket csak év elején kapjuk meg - motyogja. - De délutánonként és hétvégén biztosan, ha hasonló lesz a beosztás, mint eddig. És talán lyukas órákban...?
Itt aztán tényleg nem tudja, mi a helyes válasz. Ebédidőben kéne főleg itt lennie, fogadni mer. Biztosan akkor van a legtöbb munka. Ha kell, hát a saját ebédidejét áldozza erre, és majd többet reggelizik inkább! A tanulást semmi pénzért nem mulasztaná el, még a pénzszerzési lehetőségért sem, hiszen azért jött el olyan messziről, egy teljesen más világból, hogy az emberiség minden tudását magába szippantsa. Vagy legalább is annyit, amennyit bír.
Abigélre sandít, és annak maszatos arcát látva eszébe jut saját süteménye. Még egy falatot hasít a villájával a piskótából, a nyelvére helyezi, és végre az íz is eljut a tudatáig: habos szedres csoda olvad a nyelvén éppen.